Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

- Nekem csak zseniális ötleteim vannak - húztam ki magam büszkén, mielőtt táskámat vettem volna kezelésbe.
- Hát tudod strandlabda, süti, búvárszemüveg, búvárpipa, strandtörölköző, naptej - kezdtem el sorolni, direkt úgy helyezkedve, hogy a lány ne nézhessen bele.

Halacskám

Próbálkozik ő belenézni a táskába, Ricsi feje felett, a válla fölött kukucskálva, mindenhogy, de nem lát semmit. Vissza is húzódik és karba teszi kezeit.
- Remélem buborékfújót is hoztál.
Miközben ezt kimondja, az ajtó felé kezd hátrálni lassan. Ha már a táska tartalmát nem láthatja, legalább a fürdőbe bemehetnének.

- Természetesen, nem mondtam? - hangján érződött, hogy feltehetőleg a többi sincs nála a felsoroltak közül.
De elindult a lány után ő is, táskáját maga után cipelve.
- Remélem nem félsz a sötéttől - suttogja a lány fülébe, megállva mögötte.

Halacska

Imádja Ricsit, az egyszer biztos. Megrázza a fejét. Kíváncsi, mit rejt igazából a táska, de ha egyszer nem engedi a belekukkantást, hát ne engedje.
Megtorpan a bejárat előtt, kezét a kilincsre helyezi. A halacska hangja hirtelen éri, bele is borzong.
- Be fogunk törni? - fordítja fejét oldalra, hogy lássa a fiú arcát.

Eszem ágában sem volt elhúzódni, még ha oda is fordult, nem vettem el a válla mellől fejem.
- Nem egészen. - kitapintottam kezét és beleadtam egy csörgő kulcscsomót.  -Azért előtte telefonáltam egy-kettőt, de ha izgisebbre szeretnéd bemegyek, kinyitok egy ablakot és azon is bemászhatsz

Halacska

Szemét is lehunyja, ebben a sötétben egyébként sincs sok látnivaló. Furcsa, de jó érzés keríti hatalmába.
- Jaj Ricsi! Imádom, hogy a barim vagy - vigyorogva nyitja ki szemét és szorítja tenyerébe a kulcsokat. Nyom egy gyors puszit a fiú arcára, és azon nyomban kommandózásba kezd, a kulcsok harmadik csörgője pedig ki is nyitja előttük a fürdő ajtaját.

- Tudom, én is imádnék. - lestem be az ajtón. Még életemben nem jártam itt, valahogy a víz és fürdés este soha sem jött szóba nálam, ilyenkor mindig másokkal akartam lenni és kihasználni a szárazföld nyújtotta előnyöket, de arról megfeledkeztem, hogy ez is közéjük tartozik.
- Huha... - ámultam el a látványtól. - Mint valami természeti csoda. Kész halakvárium!

Halacska

Végre képes önfeledten mosolyogni és nem gondolni semmi másra, csak a jelenre. Ricsi valami irtó jót talált ki. Ahogy besétálnak, ő vele együtt ámul el.
- Ricsikvárium! - javítja ki nevetve Myra.
Egyik pillanatban még Ricsi mellett áll és bámul, a következőben pedig lassan futva közelíti meg a medencét. Miközben fut, lekapja a pólóját és a medence szélénél megtorpanva a szoknyától is megszabadul.

Amíg a lány odafutott, addig én nézve őt megszabadultam felesleges ruhadarabjaimtól. Mindet ott hagytam a földön, mit számít nekik egy kis víz és por, majd utána rohantam.
Ha még nem sikerült volna a lánynak a medencében landolnia felkaptam és vele együtt merültem el a meleg habokban.
- BOMBAAAA

Halacska

Ugrana a vízbe amikor Ricsi kiáltása és az ölelése megakadályozza. Felnevet, így amikor vízbe érnek, kicsit be is nyeli a vizet. Jó kedvűen, de fulladozva bukkan fel a felszínen. Kicsit levegő után kapkod és köhög, na meg döglött béka módjára próbál kiúszni a medence szélére, hogy legalább megkapaszkodjon valamiben.

- Szárazföldi asszony - cukkolom vigyorogva a lányt, amikor azért abban megbizonyosodtam, hogy nagyobb baja nem lesz néhány eltévelyedett vízcsepp okozta kínon kívül.
Ezután feldobtam lábam és a vízen lebegve élveztem ahogy körbeölelt a víz.
- Ne kapaszkodj, úgy nem igazi az élvezet

Halacska

- Növesztek a kedvedért uszonyt, jó? - nyelvet ölt rá, majd háttal a falnak megtámaszkodik. Figyeli Ricsit, a könnyed lebegést és még mielőtt megszólalna, elrugaszkodik a szélétől, egészen a fiúig úszik.
- Légyszi - kérleli vékonyabb hangon, majd állát Ricsi felszínre bukkanó mellkasára helyezi.

Odasandítottam a lányra és lágyan elmosolyodtam.
- Én legyek, aki a felszínen tart? - kérdeztem kedélyesen. - Ingyen nem vállalok megőrzést ám. - jelentettem ki, visszahajtva fejem a vízbe.

Halacska

Nagy őzike szemeivel a mellkasáról néz a szemébe. Szinte könyörgő a tekintete, Ricsi mégis fizetséget emleget. Erre felvonja szemöldökét és elhúzza a fejét is. Némileg eltávolodik, lábujjhegyen tartja magát.
- Nem hoztam magammal fizetséget - biggyeszti le ajkát.

Felnevettem.
- Nem kell olyan fizetség. Van abból elég. Hanem a táskám, abból kéne valami. Nem tudnád ide varázsolni? - Pillantottam rá, kivételesen most én könyörgően.

Halacska

- Mit hoztál? - csillan fel a szeme és máris tapos a medence széléhez. Ott kimászik a vízből, csurom vizesen rohan végig azon az útvonalon, melyen az imént a vízbe igyekeztek.
Felkapja a táskát, aztán szalad vissza a csúszós járólapon.
- Tehát? - jobbjában tartva meglengeti a víz felett, tekintetét Ricsire szegezi.

- Azért csak óvatosan, csókot ne lopjon tőled a járólap! - húztam el a szám egy pillanatra. A vizes tappancsok meg a csúszós járólap nem voltak a két legszebb kombó.
- Mit szeretnek a lányok mindennél jobban?  

Halacska

- Vigyázok, vigyázok - hadarja, és szépen kivitelezi a rögtönzött futást. A medence szélénél végül leguggol és felcsillan a szeme.
- A vodkát? - emeli meg hangját, majd izgatott a fenekére huppan, a táskát magához öleli.

Elnyílt a szám majd pillogva visszacsuktam. Nem tudtam eldönteni, hogy legyek büszke  a lányra, vagy féltsem tőle azt a tényleges üveget a táskámban.
- Azt is rejt a mikulásbatyum, de nem pont arra gondoltam.

Halacska

- Akkor? Nem tudom - ismét lebiggyeszti ajkát, de most szomorkásan. Tekintete Ricsiről a táskára, majd vissza vándorol.
- Gyerünk, mutasd - noszogatja, mert már nagyon kíváncsi.

Odalubickolok a falhoz, megkapaszkodok benne, és kiemelkedtem a vízből annyira, amennyire szükséges volt, hogy megóvjam a táskám az átázástól. Majd előhúztam egy dobozt. Benne telis-tele gumimacikkal.
- nyisd ki a szád és kapj be egyet. Ki akartam próbálni valami újat...

Halacska

Megnézi magának a vízből kiemelkedő sellőfiút, aztán a hallottakra és látottakra csalódottan legörbül a szája.
- Négy éve vagy a legjobb barim és nem tudod, hogy utálom a gumicukrot... - sóhajt fel szomorúan. Ezt aztán jóvá kell tennie a habfiúnak.

- Naaa, a kedvemért kóstolj meg egyet. - kérleli somolyogva a lánykát. - Ha nem ízlik leöblítheted egy kis sellőiszókával. Az is akad a táskában ám. - próbáltam enyhíteni a dolgot.

Halacska

- Ha rosszul leszek... - nem fejezi be a mondatot, de talán jobb is. Vonakodva ugyan, de vesz egy mackót. Szemez vele, és a szemét forgatva veszi a szájába. Fintorogva rágja meg és pusztítja el a medvét.
- Sellővíz, sellővíz... - kérleli jobbjával össze-vissza integetve.

Amit a lány nem tudott, hogy a gumimacik is elő voltak áztatva sellővízbe, így azok is éppúgy jólesően marták a szájat és a torkot mint a folyékony változatuk, esetleg kicsit édeskésebb ízt kölcsönözve. De ha a kisasszony original selllővizet óhajtott, azt adtam, én pedig bekaptam egy gumimacit.

Halacska

Az az édes cukor nem tetszik a lánynak. De amint kezébe kerül az üveg, elkezdi érezni azt, amit rejtett a maci. Megütközve néz Ricsire, majd egy újabb gumicukrot kap be és az innivalóval öblíti.
- Szerelmes vagyok - sóhajt fel.

- azt hiszem akkor közös a szeretőnk, kénytelenek vagyunk osztozni rajta. - vigyorodok el, előre dőlve, hogy jelezzem én is kérek a folyékonyból.

Halacska

- Hármasban szép az élet - vigyorodik el. Az üveget a kezében tartva csúszik közelebb Ricsihez és fentről önti a szájába.
Ez a meglepetéseste így hármasban, halacska módon telik.

// //

Melissa

Az előrendelt Daniel Cole kötetemmel sétálgatok egy eldugottabb padot keresve, amit a szüleim továbbítottak nekem egy - igen csípős - bagollyal a tegnapi nap folyamán. Ezer hála nekik érte, hetek óta vártam a könyv megérkezését, de semmi nem történt és végre eljött a pillanat, hogy megtudhatom ki rakta össze a hat áldozatból álló holttestet. Cole észjárása és kreativitása nagyon jól visszatükröződik a könyvben. Tudom, mert már a felét kiolvastam...
Egy szimpatikus padra leülve nyitom ki a könyvet a jelzőnél, hogy belemerüljek egy elmebeteg művészetébe, akit Cole a gyilkosnak hív.

Denis
Outfit

Sehol egy szabad pad, ekkora pechet. Lassan sétálok, hátha mégis találok egyet, közben bele-bele kortyolok a jegeskávémba. Úgy terveztem, hogy olvasás közben iszom meg, de már mindegy. Se szabad pad, se kávézós olvasgatás.
Megállok egy ponton körül pillantok, aztán hirtelen ötlettől vezérelve elindulok az egyik pad felé, amin csak egy olvasó srác ül. Mielőtt rá köszönök mosolyt varázsolok az arcomra.
-Szia! Leülhetek?
Csak bólints egyet, utána mindketten olvashatunk békében. Hát nem lenne jó?
Ezt és ehhez hasonló gondolatokat próbálok küldené felé miközben a választ várom.