[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688714#post688714][b]Annelie Freya Merkovszky - 2017.07.06. 11:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688717#post688717][b]South West - 2017.07.06. 11:27[/b][/url]

Megállt az ajtóban, és felmérte a helyzetet. Ombozi az asztalnál ült a másik két bögre kávé társaságában. Mélyen beszívta a fekete ital erős illatát. Ez kellett most neki.
Leült az asztalhoz, pontosan Ombozival szemben, és magához vett egy bögrét.
- Nekem a kávé éppen elég lesz reggelire.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688718#post688718][b]Ombozi Noel - 2017.07.06. 11:50[/b][/url]

A, S
Másnap

Felvont szemöldökkel pillant a szemben ülő férfira, majd halvány mosollyal Annelie-hez fordul.
- Én lassan indulok - feleli. Amit el szeretett volna mondani a lánynak, ahhoz a témához éppen eggyel többen vannak a kunyhóban, mint kellene, így pedig nem szívesen részletezné érzelmi életét. Azt megfelelő létszámmal sem lesz könnyű - sem itt, sem a Holdfény utcában.
Noel...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688719#post688719][b]Annelie Freya Merkovszky - 2017.07.06. 11:56[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688721#post688721][b]South West - 2017.07.06. 12:11[/b][/url]

Nagy kortyokban itta a kávét, és ahogy a bögréből fogyott a fekete lé, úgy tért tagjaiba vissza az élet. Megrázta a fejét Ombozi kijelentésére.
- Azt hiszem, inkább nekem kellene mennem - mondott ellent a kijelentésre, és már fel is állt az asztaltól. Éppen eléggé kínos lesz számukra a következő beszélgetés South nélkül is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688994#post688994][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 21:25[/b][/url]

Már a héten sem volt. Sem az órákon, sem dolgozni, mert egyszerűen annyira lehetetlenül rosszul volt, főleg reggelente.
Ma jutott el arra a pontra, hogy megnézesse magát egy orvossal, és leküzdje  a kényszert, hogy beverje annak képét. Igen, kész tortúra volt, de nem hitte volna, hogy a valódi tortúra csak ezután jön.
Naivan azt hitte, hogy csak halálos beteg, vagy valami... álmaiban nem hitte volna, hogy ez megeshet vele, pedig minden adott volt hozzá. És ő volt a hibás, hogy nem gondolkodott, de... nem az a helyzet volt, amit gondosan megterveztek volna előre. Ez az egész kapcsolat minden, csak nem gondosan megtervezett, a rellonos meg retteg attól, hogy ennek most adott szépen egy huszárvágást.
Úgy járja a folyosókat, mint aki a saját akasztására készül, és óvatosan kopog is előtte. Általában is megvan benne az a fajta félsz, hogy egyszer csak valaki mást talál a helyén, de bizonyára ez minden nővel így van, ezek után meg valósággal rettegve nyomja le a kilincset.
- Szia - halkan köszönve lépdel be, nem akarja megzavarni a férfit, amúgy is percek kérdése, és jól feldúlja az életét.
- Csak... a papírokat hoztam, meg ezt... - nyilván, először a felmondó levelet nyújtja oda, mert bármi is lesz ennek a vége, dolgozni úgyse fog tudni... egy ideig biztos nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688996#post688996][b]Thomas Alexander Everett - 2017.07.08. 21:40[/b][/url]

Ma végre megkaptam Ash válaszát. Külföldön van, nem Angliába ment vissza, annál is messzebb került tőlem, és hiányzik. Amikor a Roxfortba járt, akkor is hiányzott, de valljuk be, nem volt annyira messze, hiszen Anglia az Anglia, bármikor meglátogathattam volna. Most viszont messze van, nagyon messze, és bennem az az optimizmus tartja a lelket, amit Franciból árad. Egy év nem a világ. Áh.
- Szia. Mit mondott az orvos?
A levelét harmadszor olvasom el, de most megpróbálok elvonatkoztatni tőle, és felpillantani Sonjára, akitől szintén kapok egy levelet. Egy felmondólevelet. Kérdőn pillantok rá, majd a levélre, majd megint rá.
- Ennyire csak nem drámai a helyzet?
Oké, nekem egy kicsit nehezebb volt, hogy nem volt egy hétig, de máskor is volt már ilyen, nem is lett akkora halom papírom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688997#post688997][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 21:50[/b][/url]

- Nézd, fogalmam sincs, hogy az ilyet hogy szokták közölni valakivel.. - idegesen túr a hajába, és kezd el járkálni. Ez mutatja azt is, hogy de a helyzet nagyon is vészes.
- Nem erre hajtottam, oké? Még csak meg se fordult a fejemben, hogy kihasználjalak, vagy hogy így használjalak ki... én azt hittem, halálos beteg vagyok, vagy valami - nem hadar, annak ellenére, hogy nagyon feszült, a szavai tiszták és érthetőek.
- És ez az egész dolog se úgy kezdődött, hogy megfontoltak lettünk, na nem mintha erre lehetne fogni bármit is, és annál jobb nem is történhetett, hogy vagy nekem... - felsóhajt, majd nemes egyszerűséggel megáll a férfi előtt és végig a szemébe néz.
- Nem vagyok beteg... igazából semmi bajom... - nagyokat pislog, nyel egyet, mert a szavak nehezen akarnak kibukni belőle.
- Én... babát várok - ennél szebben nem is tudná közölni. Nem, nagyon fél igen, fogalma sincs, mihez kezdjen tény, de akkor se érzi tehernek, így nem mondja azt, hogy terhes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688998#post688998][b]Thomas Alexander Everett - 2017.07.08. 22:00[/b][/url]

Elkezd beszélni. És beszél és beszél, az én szemöldököm meg úgy suhan felfelé, mint a hat húszas gyors a megállóhelyeken. Próbálom követni, de ez nem egészen értem. A halálos beteg rész az, ami azt hiszem a leginkább kiiktatja a normális gondolkodást nálam. Úgy értem, a hányás és a rosszullét lehet ételmérgezés is, nem feltétlenül kell haldokolnunk hozzá. Ez alól természetesen kivételt képez a nátha. Az egy halálos kór, és minden évben, mikor legyőzzük, hősök vagyunk.
- Milyen babát is vársz egész pontosan?
Megvallom őszintén, nem hallom ki ebben a pillanatban, hogy milyen ostoba is ez a kérdés. Mármint rosszul van, reggeli rosszullétei vannak, hányni szokott és egy babát vár, elég egyértelmű. Hogy mire gondolok én? Jönnek a testvérei, és így vezeti fel, vagy ő éppenséggel babákat gyűjt, van ez így.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=688999#post688999][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 22:07[/b][/url]

Most meg leül. Valahogy sehogy se jó ez neki. Nagyon feszült, mert ez egy olyan helyzet, amiben sosem volt még része. Ráadásul még csak tanácsot se tudott kérni senkitől. Ha az otthoniaknak szólt volna, már rég itt dörömbölne a fél pereputty, és levegőt venni nem lenne ideje, valahogy érezte, hogy Thomasnak nem így kéne feldolgoznia a történteket.
Felnyög a kérdés hallatán, mert... egyszerűen ez így jujj. Alapból nehéz neki erről beszélnie, könnyebb lenne, ha a férfi egyből megértené, és kitenné a szűrét, de hogy még pedálozzon is azért, hogy kivágják...
- Emlékszel Balatonra? Vagy Manchesterre? - óvatosan kérdezi, mert így belegondolva, fogalma sincs, mikor történhetett meg, annyiban biztos, hogy a férfi volt a másik jelenlévő mindkét alkalommal, így legalább azon nem kell vacillálnia, ki a szerencsés nyertes.
- Én meg hát, mint kiderült, nőből vagyok... és.. jajj hagy ne kelljen felvilágosító órát tartanom. A te babád várom Thomas... a tiédet - felhúzza a térdeit a székén, majd átkarolja azokat. Ilyenkor mondjuk elég esetlen látszatot kelt, de hát... jelen pillanatban Bambi el is bújhatna mellette.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689000#post689000][b]Thomas Alexander Everett - 2017.07.08. 22:18[/b][/url]

Zavartan kezd összeállni a kép, és belül magamban azt imádkozom, hogy ne legyen igazam. De azért bólintok, persze, hogy emlékszem. Nem azzal van bajom, amiről éppen beszélünk, hanem arról, hogy ma-holnap nagypapává és nem apává kell válnom, hogy a lány, aki velem szemben ül, túl fiatal ahhoz, hogy egy ilyen elköteleződést vállaljon. Csak nézem őt, nézem, és nézem, és fogalmam sincs, hogy mit mondjak.
- Emm.
Oké, a hangok még kijönnek a számon, szóval kellene valami értelmeset is mondanom, valamit, amire rendesen tudok felelni, valamit, aminél látszik, hogy én vagyok az érettebb fél, akinek éppen valami nagyon okosat és megnyugtatót kellene mondania.
- Arra is, hogy védekeztünk.
Ennyi, idáig tart az, hogy nagyon okosat mondjak. Nem vagyok vádló, tényleg nem. Egyelőre emésztem az információt. Ott van Lili, Charlie, felelek értük, és most íme, egy újabb gyermek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689001#post689001][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 22:26[/b][/url]

Utálja ezt a csendet, meg várni, meg most úgy mindent. Még az óra egyenletes kattogása is fülsértőnek hat számára. Egyszerűen ő se tud mit mondani. Sajnálja? Dehogy sajnálja. Igen, nem így.. nem most kellett volna, de ez van. Tenni ellene nem fog semmit, mert egyszerűen képtelen lenne.
- Úgy néz ki, nem eléggé - motyogja, a padlót fixírozva, pedig hányszor látta már. A minták semmit nem változtak. Meg igazából szereti ezt a helyet, jelen pillanatban viszont menekülne innen, meg úgy a férfi közeléből is.
- Nos, ha aláírod azt, akkor végeztünk - köszörüli meg a torkát, és a levélre biccent a fejével, miközben lassan feláll. Hűvösen szólal meg, pedig Merlin a tanúja rá, a férfivel még sose ütött meg ilyen hangnemet, de... azzal az egyetlen mondattal sikerült dűlőre juttatnia a rellonost. Nem mérges, nem okolja, vagy hibáztatja, teljesen megérti, hogy annyi körülötte hemzsegő mellett, abszolút nincs szüksége még egyre. Nem egy egyedülálló anya van a világon, és Sonja gyanítja azt, hogy nem is az utolsó lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689002#post689002][b]Thomas Alexander Everett - 2017.07.08. 22:40[/b][/url]

- Ne légy hülye.
Szólok fáradtan. A levelet határozottan arrébb teszem, és az arcomat egy kicsit megmasszírozom az ujjaimmal.
- A hetedik hónapig lehet irodai munkát végezni.
Nem kell azonnal felmondani, meg drámainak lenni. Én magam legalábbis nem vagyok a drámázás híve, és nagyon úgy érzem, hogy ha kiderül ez, akkor még legalább két drámának részese leszek, már pedig ki fog derülni, mert azt mégsem mondhatjuk, hogy csak úgy ránéztem, terhes lett, és amúgy meg akkor most ásó, kapa, nagyharang.
- Csak adj egy kis időt, kérlek.
Örülni fogok, tudom, hogy örülni fogok, mert akartam még gyermeket, de aztán jött Lili és hozzám költözött Charlie is, és úgy véltem, hogy Sonja pont addig fog izgalmasnak tartani egy viszonyt velem, mint Hedda, aztán talál majd valakit, akit sokkal inkább szerethet és sokkal inkább hozzávaló.
- Csak had dolgozzam fel ezt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689003#post689003][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 22:49[/b][/url]

- Gurulni fogok, akkora hasam lesz addigra, mint egy dinnye... fel fog tűnni - motyogja, mert egyből erre gondolt. Hiába az évek, meg az érdektelenség, ez akkor sem olyan dolog, amivel az ember szívesen játszik.
- És ha kirúgnak? - vonja fel a szemöldökét, bár ezt kétli, de akkor is... Thomas nem fogja elkerülni a csúnya nézést, aztán még reménykedhetnek abban, hogy megússza ezt ennyivel.
Ő meg nem akarja, hogy a férfinek emiatt kellemetlen legyen, valamiért csak magát okolja, mert hülye volt. Már akkor elszúrta, mikor közölte vele, hogy kedveli... valahol érezte is, hogy nem kellene, de aztán meg minden olyan jó volt.
- Veszek még ki szabit - von vállat, addig meg még találkozniuk se kell, ha így neki könnyebb. Óvatosan sétál oda hozzá, és lassan, már-már remegő kezekkel simít végig az arcán.
- Azt kellene mondanom, hogy sajnálom, de...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689004#post689004][b]Thomas Alexander Everett - 2017.07.08. 23:13[/b][/url]

- Ki rúg ki?
Nem igazán értem hirtelen, de aztán utolérem a gondolatot, ez látszik is. A nagynéném mondjuk simán megtehetné, de hát nem csináltam semmit. Sonja nem a diákom, nem tanítom őt, és házon belül is dolgoznak olyanok, akik itt keveredtek össze, na és akkor? Éppen csak a korkülönbséggel van nagyon nagy bajom. Öreg vagyok, ehhez mindenképpen.
- Nyilván, ha előbb leszel a feleségem, mint ahogy elkezdenél gurulni, akkor már csak fele annyi megszólást kapunk.
Egyszer régen azt mondtam Valentinnak, hogy én megint meg akarok nősülni, mert szeretek férj lenni. Akkor elvetettük ezt, mondván, hogy nem ez határoz meg. Meg is nyugodtam a történettel kapcsolatban, de úgy tűnik, nekem még ezt kell csinálnom. Tudom, hogy Valentin ki lesz akadva, félek, hogy milyen következményei lesznek ennek.
- Ne sajnáld, megoldjuk. A kérdés az, hogy mi lesz a Bagolykővel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689005#post689005][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 23:25[/b][/url]

- Elisabeth például... vagy a főnököd, vagy bárki -jó azért bárki nem, de na. Thomas meg is érti hamar, mire céloz Sonja, ez látszik a tekintetén, ahogy az is, az foglalkoztatja most a legkevésbé.
Ha belegondol, tényleg ráér erre csak akkor görcsölni, mikor zsákban kell járnia, de még az sem takarja el teljesen a pocakját.
- Nem azért akarok a feleséged lenni, mert.... muszáj - grimaszol, mert ez már azért nem tetszik neki. Meg amúgy is... még nagyon a kapcsolatuk elején vannak, és a baba is épp elég nagy változás a lánynak, amivel fogalma sincs, hogy fog megbirkózni. Mégis csak van benne valami, amire most már vigyáznia kell.
- Mi lenne? Amíg tudok bejárok, max. előrehozom a vizsgáim, úgyis csak egy évem lenne ezen kívül... az aurorkodásról jó eséllyel úgyis lemondhatok - sóhajt fel, elvégre nem felejtette el, hogy miért van itt egyáltalán Magyarországon, hogy milyen tervei voltak... de talán jobb is így. Átkarolja a férfi derekát, és a mellkasába fúrja a fejét, mert bár még magának is fáj bevallania, szüksége van rá.
- Én csak... nagyon félek... - ami ebben a helyzetben talán érthető is, főleg ha azt vesszük, egyetlen pillanatra se fogalmazódott meg benne az, hogy anya lesz... annyira képtelennek tartotta ezt az egészet, és most bumm...
- És azt hittem, ki fogsz dobni... - ezt már csak megkönnyebbülésében teszi hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689007#post689007][b]Thomas Alexander Everett - 2017.07.08. 23:38[/b][/url]

- Elisabeth, a főnököm, meg a bárki is amúgy. Majd beszélek vele, megelőzöm a bajt, meg ha gondolod Kriszpinnel is.
Nem lesz egy könnyű menet, sőt, egy ilyen kis helyen valószínűleg már most elinddult a pletyka, csak még nem tudjuk, mert a négy fal között vagyunk. Hát ez remek. De csak nyugalom.
- Nem muszáj, de logikus.
Nekem ez így normális. Vagyis nem így normális, de így helyes. A normális az az, hogy nem kezdek ki közel az ötvenhez húszévesekkel, beletörődök, hogy özvegy emberként kell leélnem az életem hátralevő részét, és reménykedek benne, hogy a fiam, aki fényes karriert fut majd be, és annyi unokával ajándékoz meg, hogy időm sem lesz azon elmélkedni, hogy egyedül vagyok. Ehhez képest semmi sem így történt. Viszont nyilván vitát nem indítok ezzel kapcsolatban.
- Nincs semmi baj, ne félj.
Megsimogatom a haját, és nyomok rá egy puszit, jelezve, hogy mellette vagyok, csak legyen egy kicsit türelemmel.
- Nem, de inkább menjünk haza.
Jobb ezt most majd otthon megbeszélni, addig meg legalább egy kis friss levegőt is kap az agyam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689008#post689008][b]Sonja Ainsworth - 2017.07.08. 23:48[/b][/url]

- Minek? Ohh... - hamar eléri a felismerés, hogy ha másnak nem is, az igazgatónak legalább tudnia kellene róla. Sose beszélt még vele, egyszerűen nem volt oka rá, amúgy meg nem is az a fajta, aki lohol és folyton valaki nyakába csimpaszkodva vészeli át a napokat.
- Nem tudom - tényleg nem tudja. Ő nagyon kedveli Thomast, de egy esküvő akkor is más. Fehér ruha, meg könnyező szülők, meg minden... ehhez ebben a pillanatban egyáltalán nincs energiája. De persze, ő is belátja, hogy ezt kellene tenni.
Nem tudja, hogy mi az, ami megnyugtatja. Thomas szavai, vagy a keze, ami a hátát simogatja, de most még el is hiszi, hogy nem lesz baj ebből, és csak ő kerít neki nagy feneket.
- Beugrunk előtte gyümiért? - ezt már csak félszegen kérdezi meg, elvégre napok óta azon él. De legalább finomokat szerez magának, és mivel egy csomó féle van, nem unja meg. Megfogja Thomas kezét, most már tényleg minden mindegy alapon. Eddig is nehezen viselte, hogy nem érhet hozzá akár mikor, most viszont legalább ez a probléma szűnni látszik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689780#post689780][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.07.11. 20:54[/b][/url]

Csöngetek. Nem jut eszembe senki más - lévén Ervin dolgozik -, aki most kihúzhatna a csávából, ezért hozzá fordulok. Na meg azért, mert jó eséllyel nem teszi ki a szűröm.
Kivételesen tiszta szándékkal jöttem, nem tervezek semmit, csak megtudni valamit, így amikor nyílik az ajtó, hatalmas barna szemeimmel pislogok rá.
- Van laptopood, amit használhatnék egy kicsit? Nagyon meg kell néznem valamit, de az enyém otthon maradt - mert mással voltam elfoglalva, és mert... valahogy már nem tartom annyira fontosnak, hogy életem minden egyes mozzanata a neten legyen.
- Hoztam sütit is... ezt faltad a múltkor is - tudom ám, hogy merő jó szándékból úgyse engedné.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689785#post689785][b]Adrian Ivanorovics Black - 2017.07.11. 21:05[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689787#post689787][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.07.11. 21:10[/b][/url]

- Minden oké? - bukik ki belőlem, mert ez rendhagyó dolog. Túl hamar beleegyezett, nincs gúnyos mosoly, és úgy taszigál be, mintha nem akarná, hogy lássák, itt vagyok nála. Szóval igen, a kérdés jogos.
- Megint elagyabugyáltak? - mert a fényben látom az arcát, és őszintén megszeppenek, de komolyan. Pedig senkim. Még azt is túlzás lenne állítani, hogy jóban vagyunk, mert... épp csak nem nyírjuk egymást, mint az elején.
- Ahhh ne röhögj, de... valszeg elloptunk egy pávát a bátyámmal - forgatom meg  a szemem, és ahogy a géphez kerülök, egyből a híreket kezdem fixírozni, mert... még ha tudnám, hol szedtük össze. De az emlékek ködösek.
- Háhá, nem... tényleg az utcán volt, megszökött... nézd - teszem magam arrébb, hogy ő is elolvashassa, és nagyot sóhajtok úgy megkönnyebbülésemben, aztán elvigyorodok.
- Ott dekkol az udvarunkban...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689791#post689791][b]Adrian Ivanorovics Black - 2017.07.11. 21:35[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689796#post689796][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.07.11. 21:42[/b][/url]

Hazudnék, ha azt mondanám, figyelek rá. Csak biccentek, mikor meghallom a hangját, de közben a híreket bújom, mert nem szeretném, ha egy kis gyanú is ránk vetülne. Apu a többit elintézi, mindenki jól jár, de egyszerűen nem kéne ezzel az üggyel hírbe hozni egy likvidátor két gyerekét.
- Dehogy... az enyém - horkanok fel. Persze, nem ismer minket, így nem is tudja, hogy ha valaki, vagy valami átlépi a birtokunk küszöbét, az jó eséllyel már hozzánk tartozik. Ez ilyen, mi egy ilyen család vagyunk.
- Na szóval, melyik nehéz fiú volt? És miért kajtat téged valaki annyira? - nem, nem hiheti azt, hogy nem botlottam bele a képébe.
- És hol a kreativitás, a múltkor még valaki titkával fenygetőztek így, bár őt nem tudták megverni... - mélázok el, közben már rendesen Adrianra figyelve.
- Gondolkoztál azon, hogy szólj valakinek? - ohh... nem érdekel, hogy nem társalog velem ilyenekről, ha nem akar beszélni, úgyse fog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689804#post689804][b]Adrian Ivanorovics Black - 2017.07.11. 21:56[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=689808#post689808][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.07.11. 22:07[/b][/url]

- Ha nem akarna az enyém lenni, nem kérte volna, hogy hozzuk haza - jó, lehet hogy valójában nem is kérte, de na. Egész kényelmesen befészkelte már magát, és nem tűnik úgy, hogy érvágás lenne neki, hogy ott van.
- Oké, semmi közöm hozzá, tényleg... én vagyok az utolsó, akinek számít valamit a szava, tudom - emelem fel a két kezem, megelőzve a dolgokat, és mintegy tudatva vele, hogy tudom, hol a helyem.
- De öt galleon ígérnek, ha elmondják, hol vagy. Az oké, hogy én most innen nem egyenesen megyek világgá kürtölni, hogy veled voltam, mert a heti zsebpénzem jóval több ennél, de más.. - megrázom a fejem, én is a tojok a világra kategóriába tartozok, de azért ilyenkor már elkezdenék kicsit parázni, még úgy is, hogy apám jó eséllyel azelőtt megtalálná az illetőt, mielőtt bármit is tehetne velem.
- És jó dolog ez a macsózás, neked meg még baromi jól is áll, de tényleg... viszont be kell látnod, hogy vannak dolgok, amiket nem tudsz egyedül megoldani, mert nem... mert egy felnőttnek is nehéz... és az, ha jelented valaki hivatalos embernél, nem azt jelenti, hogy szívességet kérsz tőle, hanem azt, hogy élsz a jogoddal... nem, nem kell az igazgatóhoz, vagy a HVhoz szaladni, az csak pletykákat szülne, de ott van Warren például, ő még tudna is mit kezdeni a helyzettel... - az ajkamba harapok, mert meg kell állapítanom, Ervin iszonyat rossz hatással van rám.
- Na de itt se vagyok, csak ezért jöttem... kösz - azzal fel is pattanok, majd lelépek, most már teljesen nyugodtan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=690985#post690985][b]Demeter Janka - 2017.07.16. 20:55[/b][/url]

Inni kell, ezt mondják az okosok. Ha nem iszol, kiszáradsz, elájulsz... de a gyengék az utóbbit képesek a művelet során is elkövetni. Inni kell, mikor ünnepelünk, mikor van rá okunk és mikor nincs. Franc se tudja épp melyik kategória áll fent, annyit tudok, hogy ott az üveg a kezemben, aminek tartalmát nem épp kiskölyköknek találták ki, én meg már nagyon jót érzek. Azt nem tudom, hogy épp ki vagyok, nincs történetem, de annyi biztos, hogy baromi bosszantó ez a rengeteg haj... nem lehet tőle normálisan inni.
Hűvös van, vagy én vagyok túl nyáriasan, de a levegő már túlzottan molesztálja a bőröm. De legalább belülről fűt az alk... a viszontlátás öröme.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=690990#post690990][b]Adrian Ivanorovics Black - 2017.07.16. 21:05[/b][/url]

A legtöbbször egyenesen a ház elé hoppanállok, viszont most kellemesen hűvös van, szóval bevállalok egy sétát. Egy jó hosszú sétát, egy jó nagy kerülővel, úgy sincs épp jobb dolgom. Ráérősen dugom kezeim a zsebeimbe, amikor szembesétál velem a szőke, hosszú hajú leányzó. Nem tudatosan, de felmérem, nem úgy, mint egy árut, egyszerűen mint egy embert. Gyorsan, feltűnésmentesen, amikor - ismét - meglátom rajta a nyakláncot. Tovább kéne mennem, mert már a múltkor sem emlékezett rám, és nincs értelme erőltetni azt, ami nem akar menni, viszont mégis megállok. Biztos vagyok, hogy ő az, senkinek nem adja oda, és látom a madárban a hibákat. Elvégre én csináltam. Az ember megismeri a sajátját.
- Ez az arc nem illik hozzád - állapítom meg, felvonva szemöldökeim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=690991#post690991][b]Demeter Janka - 2017.07.16. 21:13[/b][/url]

A helyzet az, hogy fogalmam sincs, hogy mikor és hová tűnt az üveg tartalmának majdnem fele, de annyi világos, hogy ezzel együtt kezdett egyre inkább huncutkodni a világ körülöttem. Mosolyogva próbálok követni egy képzelt egyenes vonalat a legközelebbi padhoz, bár egy kívülállónak egy elég görbe egyenes lehet, amit megteszek.
Nehezen jutnak el hozzám a szavak, aztán csak fordulok a hang felé. Durcás arcot vágok, még csücsörítek is mellé, ami jelen formámban elég... cukinak hathat. Tejóég, ilyet se mondanék ki soha a számon.
- Mé' mi illene hozzám? - Morcosan nézek rá, majd felnevetek. Viccesen forog előttem az alak, ahogy minden más is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=690996#post690996][b]Adrian Ivanorovics Black - 2017.07.16. 21:21[/b][/url]

Elmosolyodom, úgy tényleg, elég aranyosan néz ki, csak hát, ez nem ő. Sajnálatos. Pedig egy szép archoz lehet járna mondjuk egy szebb hobbi, mint a lopkodás, meg a random lelépés. Nem mintha most meg lennék sértve (de, meg vagyok, de egy férfi ezt nem vallja be vagy mi).
- Mondjuk egy kevésbé szőke haj - elfintorodva támogatom meg egy kicsit a pad felé, nem mintha olyan magabiztos lennék. Igazából Rosie kirohanása után egyáltalán nem vagyok biztos az ilyen önzetlen megnyilvánulásaimban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=691416#post691416][b]Farkas Kamilla - 2017.07.18. 18:34[/b][/url]

Összeráncolva homlokom hagyom abba a tollam kopogtatását a könyvem lapjaim, majd felsóhajtva csukom be azt, s dőlök hátra a mögöttem levő padnak támaszkodva. Fejem hátrahajtva nézek felfelé egy kicsit, szeretnék már megtanulni repülni, és elköszönni Livtől, mert még mindig félek tőle. Már magától a személyétől is, és akkor ne is beszéljünk a terromágiájáról. Egyre jobban kezdek iszonyodni a földmágusoktól erejétől, nem magától a személytől, csak attól, amit uralnak. Livtől sem iszonyodok, csak félek tőle.