[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771841#post771841][b]Sárközi Norbert Dorián - 2019.09.08. 15:27[/b][/url]

- Azt mondják nem érdemes futni azután a ló után, amelyik nem vesz fel.
És ha valóban nem akar tőle semmit a nő, akkor azt meg is mondhatná, mert a semmi tényleg nem jó.
- Te akarnál valamit?
Teszem fel a lényegi kérdést, mert mintha ennek a gyereknek az ilyeneket senki se tenné fel, és nem nagyon értem, hogy miért nem.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771842#post771842][b]Denis A. Brightmore - 2019.09.08. 15:30[/b][/url]

- Ahogy mondja - hagyom rá a dolgot, mert felesleges vitába szállnom, hiszen igaza van. Már senki után nem futok, ahogy régebben sem tettem. Cath megváltoztatott, de most visszatértem, mintha el sem mentem volna. Gyönyörű.
- Ivanatól? - kérdezem vissza, holott tudom mire irányul a kérdés. - Fogalmam sincs. Tudja, Sárközi bá', szerelmes vagyok, és ez hatalmas szopás. Mindvégig az járt a szemem előtt, hogy boldoggá tegyem, és mellettem is az legyen, de jött egy férfi, aki ezt megadta neki máshogy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771844#post771844][b]Sárközi Norbert Dorián - 2019.09.08. 15:38[/b][/url]

- A szerelem mindig szopás, én már vagy negyven éve szívok miatta.
De azért nem cserélném el Annát semmi pénzért sem, nehogy valaki azt gondolja. Szépen a nő marad mellettem.
- Az egyiket el kell engedned. Máshogy nem működik.
Szomorú, de ez az igazság, ez nem egy hárem, ahol több feleség is belefér.
- Kérdés, hogy meg tudsz-e barátkozni a gyerek gondolatával. Mert tudod, a gyerek az, aki sosem tehet róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771845#post771845][b]Denis A. Brightmore - 2019.09.08. 15:44[/b][/url]

- Nem tudom, hogy képes vagyok-e rá - felelem leginkább magamnak, de biztos vagyok, hogy Sárközi is meghallja. Cath-et elengedni, és rohanni Ivanahoz, hogy huszonkét évesen apa legyek, vagy feladni Ivanat, hogy önmagam maradhassak Cath mellett? Nehéz kérdés... aha, nem.
- Persze - nyitom ki pilláimat, és ahogy a nap lemenő sugarai arcomba sütnek érzem, ahogy a szemem legszívesebben kifolyna a helyéről, de nem zavar. A fájdalom az, ami örökre igazi marad.
- Elolvasta a vizsgámat? Mi a véleménye? - hangomban őszinteség hangzik, valóban érdekel a véleménye a vizsgáról, mégis miatta jutottam el idáig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771848#post771848][b]Sárközi Norbert Dorián - 2019.09.08. 15:52[/b][/url]

- Ezt kell kideríteni. Leírhatnál egy-egy jövéképet a két nővel kapcsolatban, és eldönthetnéd, hogy melyiket érzed inkább a magadénak. Amelyik a jobb, amellett dönts.
Én ezt tenném. Mondom, a pszichológus csajom az agyamra ment. Lassan már nekem is odaadhatnák azt a diplomát.
- A jegyzőkönyvet. Szerintem még sosem volt ennyi önfegyelmed. Nem akartalak elengedni vizsgázni, de örülök, hogy megtörtént. Sok minden van még benned, de ehhez az kellene, hogy képes légy önfegyelmet gyakorolni. Továbbvinnélek a gondolatolvasásra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771849#post771849][b]Denis A. Brightmore - 2019.09.08. 16:02[/b][/url]

- Majd egyszer - sóhajtok egy mélyet, bal kezemet kihúzom zsebemből, benne a cigarettás dobozzal. Kipöckölgetek egy szálat, ajkaim közé biggyesztem, visszateszem a helyére, majd meggyújtom azt. Nem akarok erről többet beszélni.
A kis lángot lassan közelítem cigarettám végéhez, de amikor Sárközi beszélni kezd megállok, és amikor befejezi a lángocska eltűnik.
- Hogy mi? - cigarettám fityeg a számban, én meg úgy bámulok Sárközire, mint egy idegenre. - Nem húzhatom sokáig ezt, mert az elemeim kezdenek megőrülni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771852#post771852][b]Sárközi Norbert Dorián - 2019.09.08. 16:06[/b][/url]

- Mármint mit?
Nézek rá felvont szemöldökkel, mert nem nagyon értem, hogy mégis mit nem bír sokáig.
- Hát, vinnélek, feltételesen. Drogosokkal nem dolgozom.
Avagy, valamit valamiért. Ha nem a nőkért, akkor a tudásért kell leszokni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771853#post771853][b]Denis A. Brightmore - 2019.09.08. 16:14[/b][/url]

- Majd egyszer kiderül - dörzsölöm meg szemeimet még mindig döbbentem. Mint mondtam, egyelőre nem akarok ezzel foglalkozni, teljesen megfelel a mostani állapot, főleg addig, amíg Lorin nem veszi észre, és eddig nagyon jól titkolom.
- Akkor felkeresem, ha sikerült - a bókra elmosolyodom. - Köszönöm, én is így gondolom, pedig éreztem, ahogy szó szerint forr a vérem. Ha megölöm őket, mi lett volna?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771855#post771855][b]Sárközi Norbert Dorián - 2019.09.08. 16:18[/b][/url]

- Nem hiszem, hogy hagyták volna. A színfalak mögött sok ember figyeli a vizsgát. De ha mégis megölöd őket, már nagykorú vagy, nem javtóintézettel kezdted volna.
Érdekes, hogy ez is mennyit lazult, anno sokkal szigorúbban vették ezt az egészet, hiszen anno Ombozit is simán vitték.
- Nem tudom, hogy mi lett volna, ha megölöd őket. Túl sokrétű ez. Ott sok ember bukott volna. Westwood is, Hercegh is, én is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771857#post771857][b]Denis A. Brightmore - 2019.09.08. 16:22[/b][/url]

- Leginkább maguk miatt örülök ennek - biccentem előre fejemet, cigarettám a számból visszateszem a dobozba. - Túl sokat szenvedtek velem ahhoz, hogy egy ilyen féreg miatt bukjak el - haloványan elmosolyodom, majd kapucnimat hátrébb tolva fejemet, emelkedem fel, és pillantok Sárközire. - Köszönöm Sárki bá', elmegyek beszélni Cath-tel - nyújtom felé jobb kezemet, miközben felállok ültömből. - Amint összeszedtem magam felkeresem, és beszélhetünk erről a gondolatolvasásról, mert felkeltette az érdeklődésemet, nem tagadom - hogy mivel lehet engem a legjobban motiválni? A tanulással, az új ismeretszerzéssel, és ezt Sárközi pontosan tudja, hogy kapná be.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=771862#post771862][b]Sárközi Norbert Dorián - 2019.09.08. 16:38[/b][/url]

- Ne mérgesíts fel idő előtt.
Nem szeretem, amikor így nyilatkozik egy ember magáról. Mindenkivel történhetnek olyan dolgok, melyek miatt máshogy alakul az élete, mint tervezte. Ez megesik, de nem végzetes dolog.
- Jó döntés.
Szorítom meg a kezét biztatóan, és halványan elmosolyodom, amikor az mondja, fel fog keresni. Ezt már szeretem. Nem rinyál a miérteken, hanem érti, hogy baj van, és határt kell neki szabnom. Utálom a határokat, de itt komolyan kell egy ilyet tennem.
- Sok sikert.
Teszem még hozzá, aztán, ha elindul, indulok én is, mert még van pár elintéznivalóm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772671#post772671][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 16:13[/b][/url]

Szóval lehetne írni mindenféle kulturált kezdőhozzászólást, minthogy egy kellemesen eltöltött kora délutánt követően most elégedetten bandukol a főutca macskaköves sétálóútján, de...
az egy másik játék lenne.
- Ciiiiccc, cic, cicc, gyere le szépen, nézd mim van neked. Ciiicc..
Egy fa felsőbb, de elég stabil ágán guggol nyári rövidnadrágban, a mászástól közben a durva fatörzshöz dörzsölődés miatt picit kipirosodott bőrrel a combján, miközben a mellette lévő házfal felé könyörög. Nem is a fal felé, inkább a tető felé, és meglepő módon kínlódó, keserves nyávogás formájában választ is kap.
Úgy bizony. Az Eszterházy Diána Állatmentő Bt. akcióba lendült, csak épp mondhatni némileg megragadt egy ponton. Patthelyzet alakult ki, a lány feljebb már nem tud mászni biztonságosan, a cica viszont leugrani még mindig nem mer hozzá.
Ellenben legalább az alatta elhaladóknak remek műsort nyújthat a mutatvány - de annyira azért mégsem jót, hogy bárki megállt volna neki segíteni. Szívtelen világ!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772672#post772672][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 16:22[/b][/url]

Láttam én már Diát sok helyzetbe, mióta itt vagyok, mondhatni nem okoz akkora döbbenetet ez sem, leszámítva a négylábú szőrgombócokhoz való különös vonzódását. Hektorra rá kell parancsolnom, mert Henrikkel ellentétben, őt nem hagyja hidegen a fent lévő macska jelenléte, és okosan el is döntöm, hogy őket ott hagyva, megyek közelebb. Míg a rotweiler tudomásul véve, kényelmesen elfekszik, a dobermannak láthatóan nem tetszik ez, viszont szót fogad. Én meg örülök neki, hogy a lakók felháborodása egyre inkább alábbhagy, most hogy egyre többször tapasztalják, egyikük sem egy vérszomjas fenevad, és elég neveltek már. Jó, Henrik már öreg, vele van a legkevesebb bajom.
- Segítsek? - kérdezek rá, mert mióta itt állok se állt meg még senki. Jó, ők bizonyára nem is sejtik, hogy a színes hajú rellonostól ez azért egy nem várt cselekedet.
-  A tied?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772676#post772676][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 16:29[/b][/url]

- Ciicc..
- Mreoooowww.
Hát jó. Ez így nem fog menni. Pedig ott van a tető szélén, innen a levelek közül még rá is lát a kis tarka calico macskára, amint két kis hegyes fülével hallgatózik felé, illetve a riadtságtól gombócba pupozott hátának ívét is látni, a fekete pöttyel díszített nóziról nem is szólva.
Aztán valaki megszólítja alulról, mármint hát jó, ez annyira nem ismeretlen, hogy alulról megszólítsák, csak éppen most ebben a szituban azért mégis. Meg nem is lányok szokták, mindegy.
- Óh, csáááá-rli - köti össze a köszönést a megszólítással okosan, és egyik kezével int lentre.
- Köszi, lehet, elfogadnám, az a lényeg, hogy megpróbálnám elemi mágiával lepiszkálni a tető széléről, aztán lassítani az esésen, úgy kéne elkapni.  Nem lesz nehéz. - Arra már képes az eddig tanultakkal, hogy legalább ezt a megoldja, viszont annyira még nem tudná úgymond "lebegtetni" a bundást, hogy ne legyen szükség valakir odalenn.
- Nem. De úgy megijedt, csak nem hagyhatom fönn.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772679#post772679][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 16:36[/b][/url]

Vigyorogva intek vissza, mert valahogy ez nem lep meg. Noha nem igazán beszélgetünk sokat, azért ilyen és hasonló köszönéseket be szoktam zsebelni tőle. Ő mindenesetre kerüli a Charlotte megnevezést, amiért olykor én még hálás is vagyok.
- Lehet tiplizni... nincs itt semmi - szólok oda annak a pár embernek kicsit erélyesebben, mert nem hiányzik, hogy fő látványosságot csináljanak ebből, és ha nem képes egyik se ideállni, akkor húzzon szépen a dolgára. Ma egyébként jó napom van.
- Oké, az talán még menni fog - emelem fel a hangom, csak hogy biztosítsam Diát, ez a feladat nem igazán fogja meghaladni a képességem. Azért odapillantok közben a két dögre, és megnyugszom, hogy nekik sincs ellenükre még egy kicsit várni.
- Jogos, még tök kicsi - elmosolyodok, aztán rákészülök kicsit az akcióra, nehogy véletlenül mégse tudjam elkapni.
- Ezt úgy bírom, felmásznak, de lejönni.... - rázom meg a fejem. Jó, én sose voltam macskás valami érthetetlen okból kifolyólag.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772684#post772684][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 16:47[/b][/url]

- Király, akkor szólok, ha cicapotyogás van és figyelni kell.
Merthogy ez kardinális kérdés lesz itt, az időzítés. Persze, ha nagyon kockázatos lenne, akkor nem merné így meglépni,al ahhoz túlzottan féltené az apróságot, de ezúttal már van asszisztenciája a földről. (Azok, akik az elszállt viselkedésével piszkálják általában, most kapnának ezen a szókapcsolaton, hogy hát ez is ritka eset.)
- Ja, ne is mondd, kb másfél éve becsiccsentettem -aha, hát volt az kicsit komolyabb azért-, én is fennragadtam egy fán. Ne is kérdezd, tök nem emlékszem, hogyan sikerült. Meg egyáltalán miért mentem fel.
Miközben beszél, kis széllökéseket kelt a macska mögött, nem annyira erőseket, hogy tényleg megtolja vele, de hogy kijjebb ösztökélje. Ha most komolyabbat lökne rajta még nem sikerülne lezavarni, csak azt érné el, hogy még beljebb húzódjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772685#post772685][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 17:22[/b][/url]

- Oki - de mivel sose láttam még elemi mágiát, így azért rendesen figyelek. Nem irigykedek azokra, akik tanulják, tudom, ha összekaparnám magam, én is megtehetném, csak a tanulás részével van gondom.
- Az úgy szép - nevetem el magam, bár meglepőnek nem tartom.
- Én az öcsém után mentem egyszer fel. Anyámék rám bízták, aztán mégis én voltam, aki ispotályba került... A gyerekek baromi gyorsak, majdnem megállt a szívem, mikor David csak fogta magát és leugrott... mondjuk olyan magara nem is jutott fel - mélázok el, aztán elhúzom a szám, mikor eszembe jut, mikor én kaptam azért is. Na mindegy.
- Ivós sztorijaim nincsenek - megvonom a vállam, egyszer ittam egy kortyot a whiskeyből, nem jött be, szóval azóta hanyagolom ezt a dolgot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772719#post772719][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 18:49[/b][/url]

Hopp! Mintha megmozdulna az unszolásra a macska, de még mindig nincs eléggé kint, továbbra is enyhe, barátságos szellővel borzolja a bundáját.
- Ispotályba? Hű, akkor jó nagyot eshettél. Engem leszedtek szerencsére, de jobb is, eléggé könnyen törnek a csontjaim. - Vállat von. Annyira nem üvegcsontú mondjuk, hogy az már betegségnek számítson, de tény, hogy nem a legvaskosabb alkat. A bőrén is könnyebben látszódnak a zúzódások, mint ahogy most is kipirosodott a combja.
- Nem baj, nem is kellenek, az alkohol rossz! Ez ilyen ne csináld otthon utánam téma.
Éééés sikerült. Eléggé kint van. Eddig úgy beszélt Charliehoz, hogy nem nézett le, most viszont lepislog a lányra.
- Menj oda. - És irányba is mutat, néhány méterrel arrébb, mint ahol most áll a rellonos. - Akkor pont alatta leszel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772725#post772725][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 18:58[/b][/url]

- Csak megrepedt, de akkor baromira fájt. Valahogy ha esek, akkor tuti a kezemre - forgatom meg a szemem, és hálát is adok, hogy azért nem vagyok olyan szerencsétlen, hogy folyton zakózzak.
- Ja nem, valahogy nekem nem jött be - biztosítom róla, hogy én aztán szót fogadok ilyen téren.
Aztán amint vezényszót kapok, már állok is arra, amerre mutat. Kicsit befeszülök, mert tényleg nem én akarom kinyírni a macskát, szóval most mindenemmel arra koncentrálok, hogy épségben le tudjuk szedni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772743#post772743][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 20:23[/b][/url]

- Az is fáj, ne viccelj, én ugyanúgy tudok szenvedni egy törésen és egy zúzódáson is. - És akkor csodálkozik bárki, hogy inkább a páholyból nézi a kviddicset és nincs kedve visszaállni őrzőnek?
- Most, figyelj! - Kiált lefelé csak egy pillanattal előbb, minthogy sikerülne egy erősebb széllökéssel lepöckölni a cicát a tető széléről, aztán viszont rögtön elvégzi a következő varázslatot is, amellyel tompítja a kisállat esését. Megállítani nem állítja meg, csak lelassítja annyira, mintha egy könnyű falevél hullana csak alá, így Charlienak van alkalma kényelmesen elkapni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772749#post772749][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 20:35[/b][/url]

- Amúgy én is... meg rám köhög valaki, akkor tuti biztos, hogy lebetegszek, nulla immunrendszer - a kviddics meg számomra szóba se jöhet. Felülök én a seprűre, meg elrepkedek, azon ne múljon, de felém senki ne hajigáljon semmit.
- Áúúú.... baszki, áúúúú - és a történések:
sikeresen elkapom a macsekot, és rájövök, akármilyen pici, a körmei élesek.
mivel hirtelen fáj, majdnem eldobom a macskát, de egyből utána kapok, ő meg még egyszer belém vájja a karmait. Összegzés, a macskák hálátlan dögök.
- Jó, asszem' túlélte - nyugtatom meg Diát egyből, de szisszenek is, mert hát... fáj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772777#post772777][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 21:49[/b][/url]

Megpróbálta olyan gyengéden leegyengetni a macska útját lefelé, amennyire csak tudta, de képzeli, mennyire rémült még így is a zuhanás élményétől a kisállat. Picit bánja is, hogy Charlieval kapatta el így, de nem volt más lehetőség hirtelen.
- Várj, sietek le, tarts ki addig, bocsi.
Lejjebb ereszkedik az ágakon, a testsúlyát egy picit könnyebbé tette lehetőségeitől mérten (valójában nem ő maga könnyebb, csak a levegővel tart ellent a gravitációnak), így biztonságosan le tudja magát verekedni a magasból. Huppanással érkezik a földre, picit esetlenül, mert nem valami atléta.
- Uhh. Na.. - Charliehoz siet, hogy minél előbb megszabadíthassa őt karmos kis társaságától, hogy aztán.. hát, őt karmolászhassa tovább.
- Ssh, pici, mostmár semmi baj, látod? Lent vagyunk. Najó, te még nem. - Lerakni nem meri, mert most látja csak meg a két kutyát a közelben (és nem tudja, hogy Charliehoz tartoznak), jobban magához is öleli a szőrgombócot, aki most 20 karommal csimpaszkodik a ruhájába.
- Még egyszer köszi, nem tudom, hogy jött volna le másképp.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772782#post772782][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 21:56[/b][/url]

- Jó jó nyugi... - nem akarom, hogy leessen itt miattam, azért elvérezni csak nem fogok itt. Csak találtam még egy okot, hogy ne tartsak macskát.
A kutya szimatol, aztán morgásba kezd, de megindulni nem indul meg. Jól meg vannak nevelve.
- Nyugodtan tedd csak le. Az enyémek, s bár nem rajonganak a macskákért, nagyon jól neveltek. Jó, Henrik, Hektorral még akadnak gondok, de fiatal - és látszik is a dobermannon, mennyire nem tetszik neki, hogy nem szaglászhat, de annyira mégse kíváncsi, hogy ne fogadjon szót.
- Á, semmiség... szerintem lefertőtlenítem, aztán kész is - nézem meg, hogy bánt el velem a kis szörmók, ha már most Diát kínozza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772783#post772783][b]Révay Lili Athalie - 2019.09.12. 21:57[/b][/url]

Vacsoraidő. Késő este, de hát a világ valamelyik pontján éppen vacsoraidő van, szóval szerintem nekünk is teljesen jó lesz most enni. Ricsi ugyan most nincs, ami furcsa, mert mostanában itt szokott lenni, sőt, amit a helyre használ az az otthon. Nem lyuk meg nem zug, hanem otthon. Vajda Ricsi szentimentális. Mondjuk nem zavar. Az már igen, hogy most nincs itt, mert az apjának szüksége volt rá.
Viszont van nekem Bercim, aki a kanapén döglik, és éppen, fogamazzunk úgy, hogy elvan. Sosem volt idősebb fiú testvérem, a fiatalabbal pedig tíz éve nem találkoztam, szóval most minden tapasztalás új, de megnyugtató, hogy minden Ombozi számomra olyan, mint egy nagytestvér.
- Kész. Ha másra is használnád a kezed, ehetünk.
Gyrost csináltam, mert ma nyertem két érmet, és mert Ricsi nincs itt, hogy kiakadjon a gyrosbabákra. Ma, ha úgy tetszik, tesós napot tartunk, és halálba zabáljuk magunkat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772802#post772802][b]Eszterházy Diána - 2019.09.12. 22:23[/b][/url]

- Ohh, a tieid. Nem csak miattuk nem akarom amúgy, hanem egyébként is hova menne. Asszem elviszem a menhelyre vagy nemtom mit kellene vele csinálnom. Megtartani csak nem tarthatom meg.
Hát azért elég elgondolkodó a hangja, ami azt illeti. Dia nem hurcolászott ide magával semmilyen állatot, az elemi állata, a Lunarija is az erdőben császkál, nem valami házi öleb. Szóval akár...
- Akkor jó. Királyak voltunk, ma is tettünk valami jót! - Méghogy a rellon a nagy és gonosz csúnya zöldek hazája.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=772812#post772812][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2019.09.12. 22:40[/b][/url]

- Már miért ne? - adom alá a lovat, hisz hallom, hogy elbizonytalanodott kicsit. A macsek meg picurka, simán nevelhető, és holt biztos, hogy jobb helyen lenne nála, mint a menhelyen.
- Igen, büszke is vagyok magunkra. Viszont ne haragudj, de le kell mozgatnom, mert behisztizik és az nekem is fájni fog, meg a háznak - húzom el a szám. Jó nekem fizikailag nem, csak utána takarítani lesz fájdalmas. Így gyorsan el is köszönök és megyek a tóhoz. Kéne már ide egy kutyafuttató.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=773177#post773177][b]Vajda Richárd - 2019.09.15. 10:57[/b][/url]

Szavaira elvigyorodom, majd egy színpadias sóhajt követően gondterhelten összetapasztom ajkaimat, és szemöldökeimet összevonva mélyen a szemébe nézek, majd lassan csóválni kezdem a fejem.
- Milyen egy elfuserált, önző hülyegyerekkel kavarhatsz... megfosztani a világot ettől a testtől... - felelem, miközben tekintetem ráérősen halad egyre lejjebb és lejjebb, hogy végül a melleiről emeljem azt vissza rá, és a gondolatot a fogaimat erős szívása közben fejezzem be. -  Á! Ez hatalmas baklövés.
A szikár kijelentés közben igyekszem minél hitelesebb maradni, de az orcáimon kirajzolódó gödröcskék gyorsan lebuktathatnak. Élettől csillogó szemeimet végig Lili arcán tartom, és jobbommal éppen a keze után nyúlok, mikor abszolút helytálló, igaz, kissé talán váratlan megjegyzésére úgy ahogy vagyok, oldalra döntött fejjel és levegőben maradó kézzel fagyok meg.
- ...vagy úgy - bólintok egyet aztán, és magam elé pislogva úgy döntök, akkor most ideje leengedem a kezem. Egészen halkan megköszörülöm a torkom, és ellökve magam a pulttól, akár egy apró, lényegtelen füllentésen rajtakapott kisfiú az anyját követem őt a kanapéhoz. Széles, ártatlan mosollyal viszonzom a pillantását, és talán csak én hallom úgy, de mintha elvesztettem volna az eredeti hangszínem, és most rendesen cincognék. - De, persze, miért is ne ülhetnénk le, és...
...mesélhetnéd el, mi mindent is tudsz még a Durmstrangos életemről, drágám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=773180#post773180][b]Révay Lili Athalie - 2019.09.15. 11:12[/b][/url]

- Egyetértek, pedig képzeld csak el, ahogy egy kanapén fekszem, és csak egy szőrme takarja... a hasam.
Miközben beszélek hozzá, ujjammal végigsimítok a jobb mellemen, la a köldökömig, majd vissza. Élvezem, mindig is élveztem, hogy imádja a testem, hogy tökéletesnek lát, tökéletesebbnek, mint én magamat. Ilyen ez a szerelem, nem? Mondjuk elég rendesen megdolgozom érte.
- Nem akarlak kínozni.
Érzem a hangján, hogy megfogtam, hogy kínban van, és bármennyire is fáj a tény, hogy van, hogy egyetlen csók után ő mással kezdett, hogy mással volt vagy mással van együtt, ahogy a kanapéhoz sétálok, rájövök, hogy ez minden egyes kimondott szóval egyre fájdalmasabb lenne. A háttámlára ülök, nézem őt, és halvány mosollyal nézem, ahogy követ. Csak a szemem árulkodik arról, hogy szomorúan érint, hogy jobban összetör, mint az, ahogy kényszerített az előbb.
- Egyszer régen azt mondtad, ha megcsalnál se jönnék rá soha. Legyen így.
Megakadályozni úgysem tudom, ha itt marad velem, akkor sem lehetek benne biztos, hogy velem van, hiszen vissza fog menni a másik nőhöz, vagy talán éppen én vagyok a másik nő. Az első néhány hónapban Ricsi ült a kanapén, én pedig mellette feküdtem, a lábaim a kanapé háttámláján lógtak, és beszélgettünk. Igaz, akkor ruhában voltam, de most apróságokra nem adok. Ha leül, lecsúszok mellé, úgy, ahogy régen, ha nem, a kanapé támláján ülve maradok.
- Kviddicsezel megint?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=773182#post773182][b]Vajda Richárd - 2019.09.15. 11:43[/b][/url]

Elhiszem, amikor azt mondja, nem akar kínozni, nemcsak azért, mert tudom, hogy ez neki sokkal jobban fájna, mint nekem, hanem, mert az idő, amit együtt töltöttünk, bebizonyította, hogy törődik velem. Hogy családtag lett, az életem része, méghozzá az egyik legfontosabb része, aki olyan közel került, hogy most már minden szavának és tettének ereje van. Bebizonyosodott, hogy legyőzhet. Egyetlen csókkal, amit nem nekem ad. Egyetlen szóval, amit nem nekem mond.
- Akkor még nem éreztem azt, amit most - felelem rekedten, és alsó ajkamat futólag beharapva keresem a tekintetét. Nem akarok a Durmstrangos lányról beszélni, mert azontúl, hogy általa revansot vettem Lilin, nem jelentett semmit. Még csak meg sem csókoltam.
- Elég sokat - lépek a kanapé mögé, és miután végigsimítok a drágám hátán, a csípőjénél fogva fordítok rajta egyet, hogy immáron egymással farkasszemet nézve beszélgethessünk tovább. - Régen, még a Bagolykő előtt rendesen jártam edzésekre, az ottani csapat szerves része voltam. Nagyon szerettem, feltöltött energiával. Most... ez már másról szól. Tudod, Eszter sincs, te sem vagy...
Aki pedig van, mind pótolhatónak tűnik. A gyerek- és kamaszkori barátaim szétszóródtak a világban, egyik sem Durmstrangos többé, szóval itt az ideje megtalálnom a saját utam, ahol bár tudom, hogy vannak körülöttem, mégis egyedül vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=773219#post773219][b]Denis A. Brightmore - 2019.09.15. 16:27[/b][/url]

Szememet dörzsölgetve markolom táskám pántját a vállamon, a másik hátamon lóg. Az elején mérges voltam, amiért a magizoológus későbbre tette a kezdést, de azóta leginkább csak fáradtságot érzek. Már négy napja ott kellene lennem, hogy a sárkányok miatt legyek fáradt, és ne más miatt. Erre mi van? Négy nappal később a könnyes búcsú után megjelenek Payne ajtajánál, hogy hellóka, csaj, most megyek, sírj megint kicsit légy szíves, mert változott a terv.
Két nagyot koppantok az ajtón, majd hátrébb lépek, táskáimat ledobom a teraszra. Niamey már elindult, Cortez pedig a nyakamnál bújócskázik mindenki elől, mintha annyira láthatatlan lenne a virító kék bundájával. Mélyeket sóhajtva várakozom Cath-re, amíg ajtót nyit, közben Cortezt folyamatosan cirógatva.