[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=812891#post812891][b]Rothstein Elektra - 2020.07.06. 19:06[/b][/url]

Megy ez, gondolja magában és megerősítésképpen a lányra kacsint amikor az befejezi köszönését. Aki nincs hozzászokva ehhez annak furcsa az egész rádiózás és néha még ő is bakizik. Azonban az a fő, hogy jól és gyorsan jöjjön ki belőle. - Seprű akrobatika - ejti ki ízlelgetve a szó összetételt - Mi miatt döntöttél úgy, hogy ezt a különleges sportot választod? - teszi fel az elő kérdést és megint biztatóan Csengére mosolyog. Eldöntötte, hogy lehetőség szerint nem fogja zavarba hozni, de ami érdekli és ami véleménye szerint a hallgatókat is érdekelheti, arra rá fog kérdezni. A motivációra pedig minden bizonnyal nem csak ő kíváncsi ebben az esetben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=812892#post812892][b]Pataki-Molnár Csenge - 2020.07.06. 19:15[/b][/url]

A kacsintás jót tesz az önbizalmának, egy mosollyal köszöni meg a nőnek a segítőkészségét és a felé mutatott türelmet. Az első kérdése sem nehéz. Bár nem egyszerű témát boncolgat, de olyan sokan feltették már, hogy erre kapásból van válasza.
 - Édesapám fiatalabb korában kviddicsezett, és én nagyon szerettem volna olyan sportot űzni, amihez kötődik, de ő kijelentette, hogy ez túl veszélyes, és nem engedi.
Kicsit elmosolyodik az emléken. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor annyira nem értettek egyet valamiben, hogy még veszekedtek is miatta.
 - Végül tovább keresgélve a seprűsportok között, az akrobatikán akadt meg a szemem, és aztán a szívem is.
Elvörösödik, hogy sikerült egy ennyire nyálas dolgot kiejtenie a száján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=812893#post812893][b]Rothstein Elektra - 2020.07.06. 19:39[/b][/url]

A választ hallva mosolya szélesebbé válik és már meg is fogalmazza magában a következő két kérdést, amik adják magukat. Természetesen megvárja míg a lány befejezi mondandóját. - Azt hiszem kijelenthetjük, hogy sikerült borsot törnöd Édesapád orra alá, hiszen ahogy elnézem a seprű akrobatika sem veszélytelen, igaz? - kérdezi könnyed játékossággal. Ezt este mindenki így hallja majd és amint megkapat a választ felteszi a következő kérdést is amit az imént kigondolt. - Szívből csinálod. Mi sem igazolja ezt jobban mint a sikereid, de bizonyítási vágy is van benned az Édesapád felé, jól gondolom? - néz Csengére és most kicsit inkább fürkésző a tekintete. Átható pillantását mindvégig rajta tartja, mintha vizsgálná, mégsem frusztráló, ahogyan ránéz, mivel arckifejezése őszintén érdeklődő. Figyeli Csenge arcának rezdüléseit és hangját, hogy olvashasson belőlük. Elvégre ehhez is ért, de legalábbis szerepel a hivatalos életrajzában a beszédelemző és fiziognómus szakképesítés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=812894#post812894][b]Pataki-Molnár Csenge - 2020.07.06. 20:09[/b][/url]

A kérdés hallatán felnevet, közben megrázza a fejét, amit persze Elektrán kívül más nem lát.
 - Nem igazán ez volt a cél, de igaza van. Habár a kviddiccsel ellentétben, mi magunknak okozzuk a sérüléseket, de a húzódások, rándulások, ficamok és törések ugyanúgy részei egy akrobata életének is.
Neki is éppen elégben volt már része eddig, és bármennyire is legyen óvatos a jövőben, valószínűleg sokszor fog még gyógyítói segítségre szorulni.
 - Természetesen, szeretnék bizonyítani neki is, de ő... a legnagyobb rajongóm, számára akkor is én leszek a legjobb, ha utolsó helyen végzek. Elvárásaim leginkább nekem vannak saját magammal szemben. És persze az edzőmnek sem szeretnék csalódást okozni - teszi még hozzá, hiszen nagyon sokat köszönhet neki.
Elektrára ritkán néz, leginkább csak odales, aztán lekapja róla a pillantását. Most csak a nő hallja őt, de tisztában van vele, hogy később majd sokkal többen fogják hallgatni, és emiatt úgy érzi jobban zavarba jönne, ha folyamatosan a nőre tekintve beszélne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=812899#post812899][b]Rothstein Elektra - 2020.07.06. 20:34[/b][/url]

Úgy látja a lány ugyan még zavarban van, de már sokkal oldottabb mint az elején. Ennek nagyon örül és annak is, hogy nem esett zökkent ki a kérdéseitől, sőt még nevetni is tudott. - Mi a legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézned a mindennapokban élsportolóként? - teszi fel a következő kérdést ami már kicsit tereli a témát a lány személyesebb élete felé. A válasz után ismét újabb kérdés következik. - Ha néhány napra bárki lehetnél és élhetnéd az életét - és itt nem a százfűlé főzetre gondolok - akkor ki szeretnél lenni és miért épp ő? - firtatja és már nem néz ő sem Csengére. Szemeit kicsit lehunyja, hogy csak a hangját hallhassa. Kellemesen fog csengeni a csendes későeste éterében. Ebben már most biztos, ahogy abban is, hogy kivételesen plagizálni fog. Sándor kérdését fogja következőként feltenni. A férfi ezzel véste be magát olyan mélyen a gondolatiba, hogy kivételt tett és elment hozzá, amikor az kávézni invitálta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=812908#post812908][b]Pataki-Molnár Csenge - 2020.07.06. 21:23[/b][/url]

Nem érzi magát fesztelennek, de az a görcsös idegessége, ami az elején megremegtette az ujjait, elmúlt. Elektra ügyesen vezeti, de erre csak akkor jön rá, amikor észreveszi, mennyire könnyedén beszélget vele. Ennek ellenére továbbra is csak a szeme sarkából les rá, illetve időnként rápillant a nőre.
 - Szerintem a sport és a mindennapi élet összeegyeztetése. Készülni kell az órákra és a vizsgákra, de ugyanakkor a versenyekre is. Mind fizikailag, mind szellemileg elfárad az ember.
Azt már nem teszi hozzá, hogy ő annak ellenére, hogy levitás, általában a tanulás rovására az edzést szokta választani akkor, amikor már muszáj, mert mindkettő semmiféleképpen nem fér bele.
 - Ez...
Megakad, mert a kérdés nehezebb, mint gondolná. Ajkába harapva mered előre, de a padló mintái helyett különféle válaszok peregnek a szeme előtt. Mondhatna bárkit, valószínűleg egy híres seprűakrobatát kellene, de... valahogy nem megy.
 - Azt hiszem, önmagam - válaszolja végül csendesen. - Szeretnék én megtapasztalni mindent. Fejlődni akarok, jobb lenni, megismerni dolgokat. Csak néhány nap, de az is sok, ha a saját életemtől venné el az időt. Nem mindig könnyű, de szeretnék mindig én maradni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=813467#post813467][b]Rothstein Elektra - 2020.07.16. 20:48[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=814766#post814766][b]Pataki-Molnár Csenge - 2020.07.30. 14:10[/b][/url]

Szinte észre sem veszi, és már el is érkeznek a találkozó végéhez. Az utolsó kérdés szerencsére nem nehéz, megnyugodva, őszinte mosollyal felelhet rá:
- Édesapám és a seprűm. Persze, ha csak egyet lehet, egyértelműen előbbit választanám. Nélküle nekem sem lenne érdemes kijutnom.
Talán nem éppen pozitív végkicsengésű szavak, de ezekkel zárul az interjú. Elektra után még elköszön ő is az egyelőre csupán fiktív hallgatóktól, aztán marad még egy kicsit beszélgetni, már csak az udvariasság kedvéért is. Végül a nő kikíséri az épületből, Csenge pedig visszasiet a kastélyba, hogy beszámolhasson új élményeiről Lilinek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817391#post817391][b]Rothstein Elektra - 2020.09.21. 20:34[/b][/url]

Megannyi gondolat űzi magát szüntelen a fejében amióta kilépett a rádió épületéből. Az elmúlt hetek összes eseménye sűrű masszaként telepedett szürkeállományára és eltompította élénkségét. A felhőtlen, ragyogó csillagokkal sűrűn pettyezett ég alatt sétálva próbálja kitisztítani fejét. Mélyeket lélegzik és próbálja helyre tenni a történéseket. Hajából amint elhagyta munkahelyét kivette az azt összefogó csatot és most hosszan omlik le hátára a sok sötét, enyhén hullámos fürt. Bőrdzsekije alatt már egy vékonyabb piros pulóvert visel és hozzá kék farmert. Cipője sarka egyenletesen ütemet tartva kopog a járdán. Lépteinek zaja messzire hallatszik az éjszaka csendjében. Hazafelé igyekszik, mégis a hosszabb utat választja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817397#post817397][b]Orion Owens-Graves - 2020.09.21. 21:18[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817399#post817399][b]Rothstein Elektra - 2020.09.21. 21:31[/b][/url]

Észre sem veszi, hogy valaki mögötte sétál. Minden érzékét gondolatainak rendezése foglalja le most. Nehezen jut konszenzusra saját magával. Riporter énje vitázik a nővel, akinek igenis van lelke. Megelégelve a belső csatározást hirtelen torpan meg és az égre nézve szólal meg. - Superman ha létezel mentsd meg a helyzetet, mert én most nem tudom! - annak hitében mer ilyet kiejteni szép ívű száján, hogy ilyen késői órán már senki sincs az utcán. Mindig is úgy vélte, hogy ha léteznének olyan hősök, mint a nevezett, a világ sokkal jobb hely lenne. Erről persze keveseknek van tudomása. Nem fér össze objektív és komoly oknyomozó riporter mivoltával a fantázia szülötteibe való ilyen mértékű bizalom vetés. Mégis arra már rájött, hogy ezek a teremtmények sok olyan dologra reflektálnak, ami a való életben komoly problémákat okoz. Így nem véletlen, hogy saját kusza elméjének kisimítására is legnagyobb kedvencétől vár megoldást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817403#post817403][b]Orion Owens-Graves - 2020.09.21. 21:44[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817404#post817404][b]Rothstein Elektra - 2020.09.21. 21:56[/b][/url]

A bársonyos és jellegzetes hangján kimondott kérés felszabadította és helyrebillentette. Annyira legalábbis mindenképp, hogy radarjai megneszeljenek valami zajt, talán megtorpanó lépteket a háta mögül. Azonnal odafordul és csak egy szót tud kimondani - Basszus! - ugyanis tényleg nincs egyedül. Egy férfi áll mögötte és amennyit lát belőle az alapján furcsán nézi. Nem csoda. Az utca közepén beszélt egy nem létező alakhoz és az eget bámulta. Gyorsan összeszedi magát és egy lépéssel közelebb megy - Nem ment el az eszem, szóval nem kell elfutnia - mosolyog az ismeretlenre barátságosan. Az utcai lámpák halvány, szórt fényében is látszanak sötét, kifejező szemei, amikben tiszta tudat szikrái táncolnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817407#post817407][b]Orion Owens-Graves - 2020.09.21. 22:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817408#post817408][b]Rothstein Elektra - 2020.09.21. 22:34[/b][/url]

A férfi reakciójára hősnőnk ajkai húzódnak széles mosolyra. Elég jó szeme van a rejtett szándékok felismeréséhez és egész gyorsan tud futni, hoppanálni meg még annál is gyorsabban, így csekély félelemmel sétál műsora végén esténként hazafelé. - Ahhoz képest, hogy alva jár egész épkézláb mondatai vannak - csipkelődik a maga bájos módján. Nem is ő lenne, ha nem ezt mondta volna. Miközben beszél újabb lépést tesz a férfi felé és kinyújtja kezét - Elektra, Rothstein Elektra - mutatkozik be a nevezettnek és rámosolyog miközben paroláznak, már ha jelen pillanatban még idegen viszonozza gesztusát, ha esetleg mégsem úgy a nevét azért tudatja vele biztos ami biztos.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817410#post817410][b]Orion Owens-Graves - 2020.09.21. 22:43[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817418#post817418][b]Rothstein Elektra - 2020.09.22. 09:09[/b][/url]

A férfi bemutatkozásának hallatán az ég felé pillant. A Vadász csillagképről kapta a nevét. Állapítja meg és elmosolyodik. A különleges keresztnevek rekordját döntögeti ez a város. - Munkából hazafelé - válaszolja a feltett kérdésre és egy kicsit meg is örül mert a másik minden valószínűség szerint nem ismerte fel sem jellegzetes hangja, sem neve alapján - És ön? Mindig amikor alva jár egy magányos nőt szokott követni? - kérdezi féloldalas incselkedő mosollyal, mert eddig, egy tilosban alkotó fiatal művészt leszámítva senkivel sem találkozott otthonáig tartó sétái során. Majdnem egy óra van, tehát elvben mindkettejüknek rég ágyban volna a helye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817548#post817548][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2020.09.24. 15:03[/b][/url]

Az már biztos, van valami Bécsben. Valami, ami szörnyen lehúzza az embert, és
valami, amitől az ember befásul. Talán meg sem lepődnek, hogy nem is járok sűrűn haza.
- Apáék üdvözölnek - közlöm fivéremmel, pontosan így. Mert hogy ennyit jelent neki, tudom, és én sem vagyok feldobódva. Persze, mert ők sem lelkendeztek, hogy a lányuk, aki elvileg millió macska között fog megöregedni, talált valakit, aki... nem közömbös. Nem, ez nem elég. És Ricsit úgy tartják nem elég jónak, hogy még csak nem látták.
- És hoztam pizzát... - lépek a nappaliba, és le is dobom magam a kanapéra, még mindig füstölögve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817550#post817550][b]Damien Sebastian Felagund - 2020.09.24. 15:14[/b][/url]

- A sz-sz-sziának j-jobban ö-ö-örültem v-v-v-volna,-*jegyzem meg, miközben bezárom mögötte az ajtót - ha már sikeresen bejött a kapun anélkül, hogy elejtette volna a dobozokat, ne most menjen pocsékba a vacsorám. Vacsoránk.
- Nnnnem mmmondod,-*emelem fel az előtérben lacsapott kartonok tetejét, hogy míg ő elfolyik a priccsen, addig tájékozódjam, mit is vett. Aztán veszek egy szelettel - öröm nézni a nyúló sajtot - és utána slattyogok, abban az egy szál melegítőben, ami teljes "itthoni" díszem.
Most komolyan, minek erőlködjek? Kevesebb póló, kevesebb mosnivaló.
- M-hmm?-*érdeklődöm teli szájjal, lezuttyanva mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817551#post817551][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2020.09.24. 15:25[/b][/url]

- Szia - szeretek örömet okozni neki, így még ezt is magkapja tőlem, és örömmel ruházom át rá a dobozokat. Kezdek olyan lenni, mint a kövér nők a tv-ben. Bármi bajom van, eszek. Szerencsére azért arra odafigyelek, hogy ne follyak.
- Jóóó tudom, kéne már normális kaja is... ha nekem nem is, neked - megvonom a vállam, hisz élő példái vagyunk annak, hogy akkor sem hal éhen az ember, ha nem egy konyhatündér.
Elmarok én is egy pizzát, amit aztán idegesen rágcsálni kezdek, miközben közelebb húzódok Damienhez. Bármilyen is a kapcsolatunk, ő mindig itt van, és ezen kívül nekem más nem számít.
- Szerinted.... lesz valaha valami, ami elég jó nekik? - nem kell nevesítenem, tudja, hol jártam, tudja, kikről van szó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817554#post817554][b]Damien Sebastian Felagund - 2020.09.24. 16:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817557#post817557][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2020.09.24. 18:22[/b][/url]

Hangosat sóhajtok, mert már jobb itt. Esküszöm, sokszor elgondolkodok azon, miért lett ez, miért tartunk itt, hisz mi jó család voltunk, és én mindig alig vártam, hogy haza tudjak menni anyáékhoz. És fogalmam sincs, mikor siklott ki ez az egész, és mikor kezdett apa nagyapa lenni. Talán a nagyi halála... hisz az nálam is bezárt kapukat. Olyanokat, amik eddig nyitva voltak... másokat meg kinyitott... vagy Ricsi tette, fogalmam sincs.
- Tapintat Damien... csak egy kicsi - de persze én se bírom ki anélkül, hogy elröhögjem magam, hisz a kérdés végül is költőinek is minősülhet.
- Hallod? Emlékszem, apu egyszer azt mondta, az öreg szeret minket... csak másképp mutatja ki. Lehet ez volt a mélyreható szeretete jele, és mégis csak te vagy a kis kedvenc... engem sose húzott meg - áldurcásan fonom össze a kezem a mellkasom előtt, aztán mikor megint megkordul a hasam, újabb szeletet nyomok be.
- Ehvehed a Hadecski lhanyt? - mert nálunk él a kultúra, a négy fal között úgy eszek, ahogy akarok. Teliszájjal is beszélhetek akár.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817559#post817559][b]Damien Sebastian Felagund - 2020.09.24. 19:53[/b][/url]

- A-a-az aaa k-k-k-középső nnnevem,-*fuvolázom baritonom undok fejhanggá torzítva, kifigurázva az öreg ellenállhatatlan stílusát. Az apám okoskodása csak bosszant, meg-megrándul az arcom ettől a blőd dumától.*
- F-f-f-f-felnyomhatja a sz-sz-szeretetét, aa-ahová aa nnnnap nnnem s-s-süt,-*mordulok, egy harapással egy fél szelettel számolva le. Ha leégetem a szájpadlásom a sajttal, ám legyen!
- Aa f-f-faszt,-*rosszkedvűen felhúzom az egyik lábam, magam elé meredve, hosszan hallgatva. Mostanában minden szarrá megy és pedig tehetetlen vagyok. A tenyeremet nézem, ami lassan elfelejti az érzést, milyen varázsolni.
- Nnn-n-n-nnn-nem a-akarom...-*motyogom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817563#post817563][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2020.09.24. 20:16[/b][/url]

- Lassan annyi középső neved van, hogy alig győzöm megjegyezni - ráncolom kicsit a homlokom mosolyogva.
- Naaaaa... a tsalád, az tsalád... - próbálom leutánozni Diesel hangját, de hát tudjuk, ez nekem sose ment, és ez is inkább röhejesnek hat, főleg, hogy a gúny meg az irónia csak csöpög a szavakból.
- Nem kell... álljunk eléjük, és közöljük velük, hogy bekaphatják. Nincs szükségünk rájuk. Jól keresek, és arról szó se volt, hogy ezeknek egyszer feltételei lesznek - tárom szét a karom, a házra utalva, meg úgy az egész mindenre. Csalódott vagyok, mert én még a tesómmal is összevesztem miattuk, erre meg ezt kaptam.
- Tudod, mi volt? Eléjük álltam, hogy igen.. megtörtént. Megismertem valakit, akitől nem hogy nem ver le a víz, de még úgy érdekel is, és tényleg figyelek, mikor beszél... erre nem elég jó, mert félvér... és azt még nem is tudják, hogy több tekintetben is. Pedig azt hittem, örülni fognak, hogy végre megélték, a lányuk nem egy aszexuális, befásult, macskás hárpia lesz, ahogy azt megjósolta magának... és neked is jogod van azzal lenni, akivel akarsz, mi nem a Paynek vagyunk, és én most tényleg melletted vagyok. Kapják be - hogy mikor kezdtem el közben hadonászni is, arról fogalmam sincs, csak akkor tudatosul bennem, mikor a pizzaszeletem a szemközti falon köt ki.
- Az is rohadjon meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=817568#post817568][b]Damien Sebastian Felagund - 2020.09.24. 23:04[/b][/url]

Charles

- Nnne l-l-légy o-o-oostoba,-*sóhajtok, mert a jól keres esetleg fedezheti egy időre kettőnk költségeit, de ad1, ott a pasija, ad2, semmi megtakarításunk nem lenne (tehát beüt bármi szar és mehetünk a víz alá), ad3, nekem költségeim vannak. Gyógyszerek, beszédterápia, ellenőrzések...Szerintem ő is tudja, csak most dolgozik benne a lázadni vágyás.
- G-g-gondoltam.-*Ez indította be a fogaskerekeket, amik aztán az eljegyzéshez vezettek. Nem mintha annyira nyomasztana, van még időm meghiúsítani ezt a balf*sz tervet. De kösz, meglennék nélküle és a vele kapcsolatos zsarolás nélkül is.
- K-k-kapják bb-be!-*csattanok fel én is, a kanapépárnát a pizzaszelet után küldve. Olyan reménytelenek vagyunk, hogy elmegy magunktól az étvágyam.
- N-n-nnem ha-haladok, Ch-ch-charlie,-*ismerem be, talán most először hangosan, mióta a meccs utáni reggelen felébredtem. Egy évnyi keserűség, megaláztatás, küzdelem és semmivel sem állok jobban, mint amikor kiengedtek az ispotályból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818022#post818022][b]Charlotte Elisabeth Felagund - 2020.09.29. 20:26[/b][/url]

- Nem hiszed, hogy képes lennék eltartani téged? - kerekedik el a szemem, és egyből lebiggyesztem az ajkam. Jó, valószínűleg igaza van, de ez akkor is fáj. Én már öneálló felnőtt nő vagyok. Aki alápakoltak mindent, hogy ezt érezhesse, és fogalma sincs arról, mi az a számla, és mit kell vele csinálni, mert vagy a szülei intézik, vagy Lili. Karrier ez, kérem szépen.
A kis tombolás végén elnevetem magam. Szárazon, keserűen, mert nekünk tényleg csak ennyi jut? Szidni őket, dobálózni, aztán úgy tenni, mintha minden rendben lenne? Ettől nekem is felfordul a gyomrom, nem is kívánom a pizzát, így a dobozt is hanyagul az asztalra lököm.
Megrázom a fejem, óvatosan nyúlok öcsi arcához, hogy lágyan kényszerítsem arra, a szemembe nézzen.
- Haladsz. Ember a múltkor, mikor felhúztalak... folyamotsan beszéltél franciául... nem akadtál meg egy pillanatra sem... ez mi, ahhoz képest, ami akkor volt? Idő kell Sebi, megmondta a doki is - sóhajtok nagyot, majd egy puszit nyomok a homlokára.
- Ennek meg egy olló - terelem gyorsan a témát, elkapva egy göndör fürtöt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818031#post818031][b]Damien Sebastian Felagund - 2020.09.29. 21:09[/b][/url]

- P-p-pp-pénznyelő v-v-vagyok,-*kelletlenül ismerem el az igazságot, elvégre alkalmatlan vagyok bármiféle részidős munkára. Eladónak túl erősen dadogok, rakodónak gyakran szédülök és fáj a fejem, varázsolni alig bírok, az írásom se szép. Ha muszáj lenne, nyilván megoldanám valahogy a szitut, de nincs kedvem még ezzel is foglalkozni.
Ritkán érintenek meg, kicsit mindig elbizonytalanít - elvégre inkább elgyepálni akarnak többnyire - de jólesik. Ennek ellenére úgy érzem, pont időm nincs, főleg így, hogy egy egész évet vesztettem.
- T-t-tizenkét h-hónap aa-latt e-egyszer,-*grimaszolok, s csak hogy engem igazoljon, arcom még rándul mellé párat. Ezt és az ajakremegést néha jobban utálom, mint dadogást, ami nagy szó.
- T-t-t-tudom. K-k-kár, h-hogy eettől s-s-sem ü-ütötte mmmeg a g-guta,-puffogok halkan, miközben felkászálódom, mert amíg kézzel kell takarítanom, itt nem nyírunk hajat. Irány a konyha, viszem a széket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818772#post818772][b]Zippzhar Mária Stella - 2020.10.05. 19:55[/b][/url]

előszülinapia × játszótér, éjszaka
- Boldog szűűűűlíínapot Csooongooooor - tárom szét a karom, majd egy mély levegővel folytatom - boldog szűűűűlíííínaaaapóóóót. - Hatodjára énekeltem el neki? Azt hiszem még csak a hatnál tartunk, igen, a terv pedig nem kevesebb mint a tizenkilenc, készüljön mindenki, aki a környéken él és lakik. Mondanám, hogy él és mozog, de az egyrészt megszokott és mint olyan túl snassz, másrészt mivel késő este van, a legtöbben már az ágyukban fekszenek, nem mocorognak. Mondjuk ott is le- nem. Nemnem. Fejemet megrázva hessegetem el a képeket, megelőzve a gonosz és kegyetlen arcpír megjelenését bőrömön. - Ízlik? Nem ízlik? Jó? Nem jó? Fúj? Nyami?- biccentek fejemmel az üveg felé, kérdéseim azonban - nyilvánvalóan - tartalmára vonatkoznak. Nem tudtam mit szeret, de mégiscsak úgy járja, hogy én lepjem meg őt, szóval... Zsákbaszisza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818776#post818776][b]Han Csongor Do-yeon - 2020.10.05. 20:12[/b][/url]

Nagy sóhajjal konstatálja, hogy ismét véget ért a kis köszöntő dalocska, bólint egyet és jókedvűen a lányra mosolyog. - Köszönöm! - Az egyik mászókán ül, két kezébe fogva a likőrös üveget, mintha csak forralt boros bögrét szorongatna, és sokadszor is beleszimatol, hogy aztán elégedetten szusszanjon a tiramisu illatra. - Ugyanakkor továbbra is több mint egy héttel elsietted, de értékelem, cuki vagy - bólogat aprókat, és a kérdéshalommal párhuzamosan kortyol is egy aprót. - Határozott nyami! Olyan, mint a süti, kóstold meg - nyújtja át ezzel az italt. Örömest megnézné, milyen Masa pityókásan. Vajon még hiperaktívabb, vagy pont, hogy bechillel tőle? Challange accepted.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=818782#post818782][b]Zippzhar Mária Stella - 2020.10.05. 20:24[/b][/url]

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Műsorom véget ér - egyelőre -, én pedig egy röpke meghajlással fogadom a tapsviharnak érződő sóhajt és köszönetet. Visszamasírozok hát a lovacskás rugóállathoz, és lábaimat nyakamba húzva kuporodok rá rendesen a kis lábtartókra. - A jó dolgokat nem lehet elég korán kezdeni - árasztom magamból az öregek bölcsességét, kihasználva, hogy egy hétig még cukkolhatom a korkülönbségünkkel. Illetve utána is, csak az már nem olyan effektív.
- Örülök - csillan fel a szemem, ám a kínálásra összehúzom őket, ha nem is annyira, hogy megközelítsem vele Csongit, de jól láthatóan. - Szkeptikus vagyok - jelentem ki az üvegre pillantva, de álszent balom már nyúl is az üvegért, hogy kíváncsisággal telve szimatoljak bele az illatfelhőbe. - Végülis nem is rossz - dünnyögöm magam elé, és picit megdöntöm a szám felé - édes. Csokis. De tessék, nekem nem szabad- nyújtom vissza bólogatva.