[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755393#post755393][b]Ballay Bálint - 2019.04.14. 17:46[/b][/url]

Szemöldökeim megemelkednek, ahogy a válaszát hallgatom.
- Te? Siettél?
Hitetlenkedve bukik ki belőlem a két kérdés. Majd elnevetve magam nézek rá.
- Édes, te hercegnőnek születtél. Nem te késel, a világ rohan.
Homlokon csókolom, és mosolyogva pillantok le rá, belül aggódok és nem értem, hogy mi van.
- Édes vagy, Esztike.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755394#post755394][b]Vajda Eszter - 2019.04.14. 17:51[/b][/url]

Nem kifejezetten érti, mi történik körülötte. Az előbb még egy csomó név járt a fejében, meg, kérdések, most meg minden olyan nyugodtnak tűnik, mintha bármit is csinált volna. Hát jó. Legyen akkor így.
Elmosolyodva hunyja le szemeit a homlokát érő csókra, egy kicsit még előre is dől, ahogy elengedi magát. Határozottan szeret Eszter lenni.
- Igazán köszönöm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755396#post755396][b]Ballay Bálint - 2019.04.14. 18:00[/b][/url]

- Hát igazán nincs mit.
Vagy valami olyasmi. Nem tudom, hogy mit mondhatnék, csak azt, hogy még mindig nem hiszem, hogy Eszter önmaga. Olyan, a teste, az arca, a ruhája, az illata, de valahogy hiányzik a képletből az, ami Esztert azzá teszi, aki.
- Mennem kell lassan, még van egy köröm este, de akkor kedden, rendben? A kedvenc helyünkön várlak.
Kacsintok is hozzá, mert egy valamit tudok: Nem fog eljönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755458#post755458][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 16:42[/b][/url]

Pontosabban egy zárva tartott nap, ami arra megy el, hogy rendbe rakjak mindent, mielőtt még nagyon lelakottá válna a hely. Kicsit kijavítottam a falat, ott, ahol lerúgták a gyerekek, nagytakarítok, és összeszerelek pár új asztalt. Van néhány, amit cserélnünk kell, de eddig nem volt olyan extra bevételünk, amit erre tudtunk volna fordítani. Most azonban, megtörtént. Szeretek barkácsolni, kézzel csinálni ezeket, így legalább kicsit leköti az elmémet is a munka. így kell kellemes napot csinálni az embernek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755461#post755461][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 16:55[/b][/url]

A mai nap egy nagyon szép nap. Már hazaértem Felső-Zsámbékról, egészen kellemes munkanapon vagyok túl, jó volt végre kicsit terepen is kint lenni. Most viszont csak a lakásomban a zacskóba tömködöm az egyenruhát, majd a pizzériáig sétálok, ahol belépek a néptelen ajtón. Tegnap is sikerült alaposan összevitatkozni Arieval munka közben, szóval... csak a szokásos.
- Hahó. - koppantok kettőt a pulton

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755462#post755462][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 16:58[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755463#post755463][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 17:06[/b][/url]

Végül csak előkerül a kisöcsém a pult mögül és kicsit rosszul is érzem magam attól, hogy emiatt vagyok itt. Szerettem volna, ha ez működik, tudunk együtt dolgozni és minden rendben marad, több időt töltünk együtt. Mint régen. De nem megy, csak öljük egymást, nem keveset és ez nem látszik változni.
- Láttam a táblát. Ilyenkor célszerű a zárat használni - bökök a szabad kezemmel az ajtó felé, rezzenéstelen arccal.
- Egyedül, a lovag dolgozik. Gondolom - vonom meg a vállamat, nem tudom, Bence merre jár, vagy mit csinál. Ha nem dolgozik, akkor a fiúkkal, vagy Liával van. Nem féltem.
- Semmit, csak ezt hoztam vissza - azzal felé nyújtom a felszolgálói rucit tartalmazó zacskót, mert nem kívánom tovább megőrizni. - Kimostam, kivasaltam, majd rakd be szekrénybe... vagy valahova.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755465#post755465][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 17:11[/b][/url]

- Igaz, az emberek nem szeretnek olvasni.
Többnyire csak benyitnak. Teljesen jogos az, amit mond, be kellett volna zárnom. Simán kipakolhatják a helyet, amíg én hátul vagyok.
- Jól teszi.
Nem, nem vagyok bunkó, még a hangom is kedves, elgondolkozva bólintok egyet. Tényleg jól teszi, hogy dolgozik, és nem itt lobogtatja a pénzét. Száz eurósok, édes Merlin...
- Felmondasz?
A szemöldökeim felszöknek, ahogy átveszem a zacskót.
- Elcsesztük, mi?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755470#post755470][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 17:17[/b][/url]

Kivételesen nem érzek gúnyt a hangjában, de tudom, hogy nem kedvelik egymást Bencével. Asszem ez egy jó darabig - ha nem végleg -, így is fog maradni, nem próbálok meg rajta változtatni.
- Fel. Érik már egy ideje, de most átgondoltam és jobb lesz így - bólintok, az arcomon rezdülés sem látszik, nem ingok meg, már döntöttem efelől. Inkább csak átadom a ruhákat, majd az egyik székre ülök lazán, a bárpult mellett.
- Mint mindent. Szokásunk, szerintem ez afféle családi tehetség lehet. Nincs kedvem állandóan veszekedni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755471#post755471][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 17:22[/b][/url]

Közben jár a kezem, limonádét készítek. Egyet neki, egyet nekem. Muszáj elfoglalnom magam ezzel. Persze a ruha a pulton, majd elteszem, mindenképpen.
- Sajnálom.
Nem mondom, hogy az én hibám, de azt sem, hogy nem. Ebben mind a ketten nyakig benne vagyunk.
- Nekem sincs. Nem akarlak elveszíteni.
Elé rakom a poharat, majd a sajátomat mellé, és kilépve a pult mögül, felülök én is.
- Talán, kezdhetnénk elölről, a pasiddal. És talán találkozhatnál az enyémmel. Már a barátnőmmel, nem pasim van, barátnőm.
Vagy valami olyasmi. Mik is vagyunk mit? Jó kérdés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755472#post755472][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 17:30[/b][/url]

- Én is. Talán korai volt ez még... - mert akárhogy is nézzük, az a majdnem három év, amit táncoslányként dolgoztam, eléggé betette nekünk a kaput és ez azóta sem igazán látszik javulni.
- Majd csinálunk valami mást. Kijelölhetnénk egy tesós délutánt, vagy valami. Havonta egyet-kettőt. Tudod, mikor semmi meló, vagy ilyenek, csak leülünk beszélgetni egyet... - Hallatszik rajtam, hogy hezitálok kicsit, bénán is hangzik az ötlet, de talán kezdetnek elég lenne. Plusz stressz nélkül találkozni, úgy hogy nincs más, csak ő, meg én. - Ne legyél buta, rossz pénz nem vész el.
Kicsit össze is borzolom a haját, mielőtt szomorkás mosollyal vonnék egyet a vállamon. Magam elé húzom a poharat, kibökve egy köszt is, mielőtt még belekortyolnék, figyelve, mit is szeretne mondani.
- Bence... nem egyszerű eset. Te sem vagy az. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy rajtatok bármilyen újrakezdés csak úgy segítene. Visszajáró vendégem volt, amúgy. Ha már itt tartunk - öntök tiszta vizet a pohárba, ha már egyszer itt tartunk. Nem vagyok benne biztos, mennyire állt össze neki a kép, vagy Ben mit mondott. - Szívesen megismerném a barátnődet. Feltéve, hogy nem egy újabb pszicopata gyerekgyilkos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755473#post755473][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 17:45[/b][/url]

- Tesós nap.
Tényleg elég furcsán hangzik ez tőlünk. Közel a harminchoz fogjuk magunkat, és elkezdünk tesós dolgokat csinálni. Pont illik hozzánk.
- Amíg nem torkollik shoppingolásba, addig benne vagyok.
Nem félek ettől, de remélem, legalább sikerül egy kis mosolyt csalnom az arcára.
- Ha már itt tartunk?
Kicsit furcsa a kapocs, de legyünk őszinték, a száz eurósokon és a tényen túl, hogy tőlem is meg akarta venni, meg sem lepődök, hogy visszajáró. Gondolom a kedvenc.
- A barátnőm az a lány, akiről a múltkor beszéltünk. Az egyéjszakás. Viszont nem, nem gyerekgyilkos. Legalábbis még nem szólt róla. Mondjuk Ariana is kicsit később dobta be a témát a csevegésbe.
Erre viszont nem tudok nem erős iróniával gondolni, a szám is elhúzom.
- Túl fogok ezen én valaha lépni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755476#post755476][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 18:01[/b][/url]

Kicsit elnevetem magam, szinte előttem van az öcsém, ahogy ezernyi, nagy, színes papírtáskát hurcol, a fején olyan nagyon bugyuta napszemüveggel.
- Nem hiszem, hogy arra mi lennénk a megfelelő páros - nevetgélek még kicsit, a fejemet rázva, de aztán inkább ismét csak a limonádéba kortyolok, nem akarom túlspilázni a shoppingolás elképzelését. Még a végén komolyan gondolom.
- Újrakezdésnél, meg tiszta lapnál. Ez is hozzá tartozik. Nem sokkal azután, hogy megismertem, tettem vissza a jegygyűrűmet a dobozába. - Majd a dobozt vittem ki a temetőbe, ahol hivatalosan is a helye lett volna, Nála. Azt hiszem, ezzel talán eleget mondtam ahhoz, hogy tudja, Bence pozitívabb hatással volt rám, mint azt bárki tudta volna teljesen.
- Akit nem tudtál kiverni a fejedből? Talán most már nem is böki ki. Én remélem, hogy csak sorozatgyilkos. Azt már úgyis pedzegettük a múltkor.
Még bólogatok is mellé kicsit, a szám összepréselve, mielőtt rápillantanék. Majd kicsit megszorongatom a vállát.
- Talán igen. Talán nem. Lutri, Töki. De talán nyitnod kéne valami újra és nem azon rágódni, ami volt... - Én már csak tudom, milyen ez. - Emlékszel, anno hányszor mondtam, sosem akarok majd családot?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755478#post755478][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 18:15[/b][/url]

- Nem, valóban nem.
Megborzongok az elém tároló képre, ahogy illetlenül feszes nadrágban egyensúlyozok a pláza csúszós padlóján, napszemcsi, hátra nyalt haj. Nem, csak így simán, nem.
- Különleges személy.
Mondom ki csendesen, de határozottan. Így is gondolom, hogy tényleg az. Aki ezt eléri, az. Lehet, hogy közöttünk nem lehet ezt helyrehozni, de az biztos, hogy ez egy nagyon sokat sejtető tett. Nem ragadhatunk mind a múltban, és ha ő ennyire nagyot volt képes lépni, talán én is megtehetném Arianaval.
- Igen, a sorozatgyilkos. Mármint nem ez, vagyis, nem tudom. Néha még mindig azt hiszem, hogy az, de összességében úgy vélem, hogy nem. Vannak gyanús körülmények, de azok nálunk is.
A mi családunk? Az egy kész katasztrófa. De még mennyire. És akkor a kis színházas esetem is ott van, de nem tudom, hogy ezt hogyan mondhatnám el.
- Emlékeszem. Új szelek fújnak?
Kérdezem, miközben a szívószállal játszom, lopva visszaigazítva a hajam.
- Nyitott vagyok én az újra. Váltottam színházbérletet is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755479#post755479][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 18:37[/b][/url]

- Úgy valahogy. - Nem is akarom ezt túlragozni, vagy belemenni abba, hogy ténylegesen szerelmes vagyok, szerintem ez magától értetődő. Helyette inkább csak bólintok egyet, hogy nyomatékosítsam a dolgokat.
- Akkor most az vagy nem? Megzavarsz, öcsesz - nézek rá elnevetve magam kicsit, de aztán csak mosolygok magam elé pár pillanatig. - Kis szerencsével nem az, csak megvan benne a hajlam. De az is lehet, hogy csillámvámpír. Láttad már napfényben?
Nem mintha ez komoly veszély lenne, de még előttem van, mikor el kellett menni anyámmal és a pasijával erre a retekre a moziba. Soha többé az életben semmit, amiben vámpírok vannak.
Kicsit nehezen hoztam fel a témát, ilyesmit mégis hogy adsz be? De ő az egyetlen része a családomnak, akivel tartom a kapcsolatot, így azt hiszem, hogy talán vele kéne megosztanom az ilyesmiket.
- Úgy valahogy - azzal kiveszem a kabátom zsebéből a papírzacskót és a pultra dobom kettőnk között.
- Színházbérletet? Nem is tudtam, hogy téged érdekel az ilyesmi... - nézek rá kissé elcsodálkozva, majd közelebb tolom a zacsit és a benne lévő, egyelőre bontatlan dobozt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755482#post755482][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 19:06[/b][/url]

- Az? Szerelmes?
Felvont szemöldökkel nézek rá, mert hát ő már csak ilyen kis diszkrét. Hogy mit érzek Ophelia Carolina Brown iránt? Remek kérdés.
- Az.
Hagyom rá végül, mert azt hiszem, igen, a szerelemmel tudnám jelenleg leírni az állapotot. A testem és a lelkem szomjazik rá, és vele akarok lenni. Szerelmes vagyok belé, és azt hiszem, eléggé rajongok is érte, de ezt nem fogom neki bevallani.
- Csillámvámpír!
Röhögök a gondolaton, talán egy percet is, elképzelem, ahogy a nő kilép a fényre, és nekiáll csillogni. Úgy rendesen, mint abban a filmben, még gyémántos hangja is van a bőrének. Aztán a nevetésem alábbhagy.
- Sosem láttam még napfényben.
Mert akkor is, amikor csak úgy megkértem a kezét, borús idő volt. Aztán azok a vámpírok is mentek suliba olyankor.
- Csillámvámpír lenne? Akkor a gyerekeink swaroskik lennének vagy bizsuk? Ahogy esik, úgy puffan?
Nem szeretném, hogy a gyerekeim csillogjanak. Csak ne. A zacskóra pillantok, majd rá, ajkaim elnyílnak, majd összezáródnak zavartan megvakarom a fejem.
- Igen, öhm, egy konkrét helyre szól, egy páholyba. Egy idős házaspár mellé, akiknek volt egy lányuk, akit úgy hívtak, mint anyát. Csak nem szeretnek beszélni a lányukról. Nem tudják merre jár... ahogy mi sem tudjuk.
Piszkálom kicsit a felém lökött zacskót, de nem nézek bele.
- Ők nem tudják, hogy én tudom, hogy ők azok. Csak beszélgetünk. Színházról.
Furcsa ez a dolog, de szerintem a szüleinkből kiindulva, egészséges szinte.
- Mi van a zacskóban Lunus?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755491#post755491][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 19:47[/b][/url]

- Úgy valahogy - vonom meg a vállam, de nekem elég egyértelmű a válasz. Csak elég ránézni. De a csillámvámpír dolgot úgyis be kellett dobnom, mert magas labda volt és nem tudom kihagyni egyszerűen az ilyeneket. Szégyellem is magam miatta.
- Na EZ már gyanús - mutatok rá, mert ha más nem is, ez árulkodik róla, hogy akár csilloghat is. Meg arról, hogy nem szeret napos időben a öcsémmel találkozni, ez elég kellemetlen. Lehet, hogy rettenetes aknéja van, ami nem látszik napos időben. - Minél előbb találkozz vele napon! Még mielőtt bármi meggondolatlan cselekednél!
Mert nem mindegy, hogy most a nő meg a gyerekei bizsuk lesznek-e.
- Semmiképpen ne gyúrj bizsura, az nem értékes és nem szép - rázom meg a fejemet rosszallóan, de aztán csak ismét a limonádémba iszom. Elég finom, de az illata nem tetszik, grimaszolok is tőle egy sort.
A tasit kettőnk közé dobom, még érintetlen, most vettem, követlenül azelőtt, hogy bejöttem volna ide. Most viszont teljesen lesokkolódom.
- Szóval szerinted ők... ők? - kérdezek vissza, kissé oldalra döntve a fejem, de aztán felszusszanok.
- Kvíz. Meglátjuk, milyenek lesznek rá a válaszaim - harapok az ajkamba, majd inkább ismét a limonádéba kortyolok, hangos szürcsöléssel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755493#post755493][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 19:57[/b][/url]

- Most ugye tudod, hogy nagyon parázok, mi van, ha mondjuk elolvad, vagy tényleg vámpír vaaagy, nem tudom, a nap legyengíti az erejét.
Aggódva pillantok rá, de aztán határozottan bólintok, hogy mindenképpen meg fogom tenni, el fogom hívni napos időben. Csak azt kell kitalálnom, hogy mikor, mert most szeszélyes az időjárás.
- Nem akarok bizsut, ha már csillogna, akkor az legyen száz százalék.
Valami titka mégis aggódom, hogy van, és igen, a bérgyilkosságot egészen meg tudnám emészteni, de aggódom, hogy valami sötétebb.
- Elég sok a bankos hasonlít, a nő pedig, mintha téged látnálak. Csak csendes és ősz a haja. Okos, művelt, de határozott.
Ujjaimmal megsimítom az arca élét, majd szusszanva nézek a zacskóra.
- Oké, belenyúlok, de ha leharapja a kezem, nem fogadom el a felmondásod.
Csak, hogy tudja. Elnyitom a zacskó száját, és beledugom a kezem, majd felkiabálok.
- Úristen, úúúúúristen, egy doboz, jééézus!
Aztán kihúzom, és tényleg úgy nézek rá, mint aki szellemet látott.
- Jézus!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755495#post755495][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 20:13[/b][/url]

- Az nagyon hardcore lenne. Nem tudom elképzelni. Mit csinálsz, ha kiderül, hogy csillog? Akkor soha nem mehettek majd együtt a strandra. Az nagyon durva lenne - nézek rá kiakadt pillantással, még a szám is elnyílik egy kicsit. Mi az, hogy a nem tudja, a nője a Cullen klán tagja-e? - Milyen színű szeme van?
Egyértelmű, hogy ha már minden áron csillogóval kell élni, akkor az legyen természetes és száz százalék, nem fogunk csak úgy mindenféle bizsut összekapni. Egyetértően bólogatok is.
De aztán lesápadok, valahogy ez a színház dolog nagyon odavág most, szinte érzem, ahogy a gyomrom egészen picire zsugorodik össze, akkorára, mint egy nagyobbacska dió.
- És rendesek? Jaj, az illúzióromboló... már hogy... én sosem leszek csendes, ismersz - rázom meg a fejem, de aztán rámosolygok, kicsit a keze felé billentve a fejemet.
Lassan a zacsi felé nyúl, én meg grimaszolok, tudom, hogy nem fogja megölni, de ő még lehet, hogy engem meg fog. Semmi meglepő nem lenne benne.
- Kezeskedem, hogy a kezednek semmi baja nem lesz. - bólintok rá a dologra. Tudom, hogy nem lesz, csak egy doboz.
- ÚR ISTEN, ELKAPOTT? - szinte sikkantom, a kezeim a szám elé kapva, de aztán csak hunyorgatva figyelem a fejét. - Nem, Jézusnak ehhez semmi köze, vele nem csináltunk semmit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755502#post755502][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 20:26[/b][/url]

- Basszus, nem tudom neki mutogatni, ahogy három perc alatt leégek a napon.
Lebiggyesztem az ajkaim, és persze kamuzok, olykor öt percet is el bírok viselni, de a hátam csak nagyon fokozatosan tudom hozzászoktatni a tényhez, hogy nyár van. Aztán ha mégis szépen barnulok, akkor oké, menő csávósra veszem a figurát.
- Izé.
Mondtam már, hogy gyengéd érzelmek fűznek hozzá? Látszik. Aztán összecsapom a tenyereimet.
- KÉK!
Az, tutira kék. Már emlékszem. Megvannak ám ezek. Ariana a barna szemű, nagy barna szemek, aztán meg Eszternek is kék van, de nem olyan, mint Opheliának, neki kékebb. Nagyon remélem, hogy egyikőjük sem gondolatolvasó, mert akkor holnap hullán ébredek.
- A nagyfater kimért. Nagyon szofisztikált. A nagyi is, de ő inkább akkor beszél, amikor egyedül van. Próbálom mindig én lekísérni a lépcsőn, és olyankor beszélgetünk.
Nem sok mindenről persze, de legalább beszélgetünk. Nekem ez is sokat jelent.
- Ahham, de Bence eléggé odatette magát, úgy sejtem.
Csak a sokk beszél belőlem. Csak a sokk.
- Szóval, akkor te most... ?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755508#post755508][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 21:00[/b][/url]

- Pedig az milyen szép egy skill - bólintok elismerően. Kettőnk közül ez csak neki ment, én mindig inkább aranyszínűre barnultam, pedig az ember azt hinné, hogy ha már rólam van szó, akkor porrá égek a napon, mint ahogy azt illik.
- Szégyelld el magad, hogy ezen gondolkozni kellett - pirítok rá, még a fejem is megrázom, miközben grimaszolok, de nem mondok neki ennél többet, majd összeszégyelli magát, ha érez rá komolyabb indíttatást. Ha mégsem, akkor azt nem nekem kell kiváltanom amúgy sem.
- Semmi meglepő, burzsujok. Legalábbis, az alapján, amit összevakartam róluk. Nem akartam belemászni, mert akkor megkerestem volna őket, az pedig... ismersz, elég temperamentumos tudok lenni - sóhajtok fel. Lehet, hogy a keresztvizet is leszedtem volna róluk csak azért, mert mit képzelnek magukról. De közben meg szerettem volna ismerni őket. Nem tudom. - Miről szoktatok? A darabok?
Érdekel, talán én is találkoznék velük, de nem tudom, most van más gondom is, el vagyok foglalva. A kis zacsi tartalma végül elő is kerül, és látom, hogy lesápad.
- Szerintem ne menjünk bele, Bence mit tett és hova - vonom össze a szemöldökeim, majd az utolsó cseppeket is kiszürcsölöm a poharamból, mielőtt a dobozért nyúlnék a kezében és visszatömködöm a zacskóba.
- Nem tudom. Ma vettem, mielőtt jöttem. Fogalmam sincs. De ma reggel telibe hánytam a mosogatót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755509#post755509][b]Frank Arie Martin - 2019.04.15. 21:10[/b][/url]

- Nem kell beszólni, Martina! Borzalmas gyermekkorom volt, jó?!
Ő tudja, sőt szerintem röhögött is rajta, amikor nem láttam, meg lehet akkor is, amikor láttam, de az annyira már nincs meg. A fejem lehorgasztom, és tényleg szégyellem magam.
- Az a baj, Lunus, hogy, amikor felbukkan, akkor nem tudom nem élvezni, de olyan ritkán van ez, hogy nem tudom, nézz rám, kézzel szerelek össze asztalokat. És havonta egyszer külföldre megy egy egész hétre. Most meg mintha kerülne is, de persze akar. Jaj bonyolult nagyon.
De még mennyire, hogy bonyolult ez az egész. Komolyan, sosem fogom megérteni a nőket, soha. Ez már fix. Meg az is, hogy vagy Luna vagy Ophelia fog a sírba vinni.
- Ismerlek. Ezért nem mondtam el eddig.
De hát tiszta lappal, ugyebár. A tiszta laphoz pedig ez is hozzájárul.
- A darabokról. Meg néha megkérdezik, hogy miért járok egyedül. Eljöhetnél velem.
Bár ez veszélyes játék, mert ha ránéznek, levágják, hogy kik vagyunk. De egy esélyt nekünk adhatnának, mi nem az anyánk vagyunk.
- Nem nagyon kell belemennünk a részletekbe
Tiltakozom hirtelen, és még a fejemet is megrázom.
- És ez most is működik? Megcsináljuk?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755517#post755517][b]Frank Martina Luna - 2019.04.15. 21:44[/b][/url]

- Igen, tudom, traumatizálva vagy, ne is hozd fel, én is! - fakadok ki, legyintve egy hatalmasat, de aztán az ölembe ejtem a kezemet és figyelem csak a beszélgetést.
A szemszín az nem volt meg egyből, de én nem ítélem el, csak kicsit úgy teszek, mint aki rosszalló ezt illetően. Mert hát, nem mindenki tudhat minden egyes részletet, ez vele is megesik, most is csak a csillámvámpírok miatt érdekelt a dolog.
- Hát, Bencét fél évig nem láttam, aztán... - vonom meg a vállamat. Mármint, én nem szedtem fel közben mást, pedig meglett volna rá a lehetőségem. És mégis...
- Jobb is ez így - bólintok egy párat, tudom hogy mindenkinek jobb így, hogy nem tudtam. Lehet, hogy kérdőre vonnám őket, mi a f.szt is képzelnek magukról, hogy ezt voltak képesek tenni az amúgy is selejtes családommal.  
- Szívesen mennék, de nem akarom ezt elrontani neked - tiltakozom ismét, mert van az, amit inkább meghagyok neki, anélkül, hogy belefolynék bármibe is.
- Na ugye.
Nem akarja ő tudni részletekbe menően, hogy miért is kell nekem az a kis doboz, ha legalább átment bioszból, úgyis képben van a dolgokkal.
- Nem tudom. Őszintén, fogalmam sincs, de majd elolvasom, de most mennem kell. Jó legyél, Töki. Szedd össze azt a csillámbigét. - nyomok még csókot a homlokára, összeturkálva a haját, majd zsebre vágom a dobozkát és ki is lépek az ajtón.

//   //

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755691#post755691][b]Anna Weißling - 2019.04.17. 18:14[/b][/url]

 Felsóhajtott, ahogyan az órára pillantott. Hátradőlt a széken és az előtte heverő papírtömegre pillantott. Egyik oldalon Niko holmija és a kocsmával kapcsolatos papírok, másikon az ő feljegyzései és kéziratai hevertek. Igazi káosz.
 A bagoly lábára erősítette a kész cikket, majd útjára indította a szerkesztőségnek. Az órára pillantott. Ideje leváltania South-ot.
 Hátrasimította a haját, és az irodaajtót becsukva indult el a zsibongó csárdába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755692#post755692][b]Quinn Ashwood - 2019.04.17. 18:20[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755693#post755693][b]Anna Weißling - 2019.04.17. 18:29[/b][/url]

 Hallotta, hogy a West családnak éppen kijárt a jóból. Nem kellett nagyon találgatnia, hisz elég árulkodó volt, mennyi időt töltött bent a csárdában South.
 - Átveszem - érintette meg a vállát, miközben a pult mögé lépett. Fáradtnak tűnt a férfi, aki egy bólintással és egy félmosollyal válaszolt csak a kijelentésre.
 South kiadta az utolsó korsó sört, de ahelyett, hogy a vendégre pillantott volna, egy távolabbi asztalt célzott meg, Anna pedig automatikusan fordult abba az irányba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755695#post755695][b]Quinn Ashwood - 2019.04.17. 18:41[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755697#post755697][b]Anna Weißling - 2019.04.17. 19:01[/b][/url]

 Éppen köszönni akart a belépő vendégeknek, mikor tekintetét odavonzotta a vörös hajzuhatag. Pont olyan vörös, mint neki. Pont olyan vonásokat keretezett, mint amilyenek a tükörbe nézve látott, és ez az arc pont olyan falfehéren bámult rá vissza azzal a zöld tekintettettel, amiről Nándor azt mondta, az édesanyjától örökölt.
 Nem mozdult. Állt, mintha sóbálványátokkal sújtották volna és csak bámulta önmagát. Nem. Ez nem ő volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755698#post755698][b]Quinn Ashwood - 2019.04.17. 19:06[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=755830#post755830][b]Frank Arie Martin - 2019.04.19. 13:38[/b][/url]

Nagypéntek van, így nem nyitottunk ma ki, csak a falatozó és a cukrászda. Meg gondolom a pub és a kocsma, így van lehetőségem arra, hogy nagytakarítsak. Vagyis, megbízzak három embert ezzel, akik tökéletesen végzik a munkájukat, én pedig addig hátul a kertben, Chleoval játszhatok. Az utóbbi időben egyre többször veszem észre, hogy nem érzi jól magát, nem szívesen érintkezik a talajjal, ezért próbálok az elememmel segíteni rajta. Most például, ahogy lép, kicsit inkább lebegtetem, bár ez rossz szó talán. Próbálok egy olyan közt kialakítani, közte és a talaj között, ahol nincs semmi, csak sűrű levegő. Én magam a kert közepén ülök egy nagy kockás pléden, napszemüvegben. Kiváló időnk van ma.