Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=724770#post724770][b]Emily Dorothea Fisher - 2018.06.02. 17:49[/b][/url]

Még nincs teljesen kész a nagy mű, de már csak pár simítás. már az időpontom is megvan Dávidnál, jövőhét péntek. Régóta pihentetjük, meg sok volt a suli és egyéb ilyen problematikák. Nem is akartam lejönni, mert nincs is egy rongyom se, amit ide viselhetnék, meg amúgy is, de Gréta rámerőszakolta, hogy le kell jönnöm, sőt még valahonnan - azt mondta, ne akarjam tudni honnan -, egy fürdőrucit is hozzám vágott, ami vadiúj volt és vadi fehér. Gyönyörű volt, és nem olyan, amit nekem kellene viselnem, mégis, amikor felhúztam, imádtam. Annyira nem én voltam a tükörben, hogy az hihetetlen. Még magamnak is tetszettem. Farmershort leig, aztán már az sem, és mire legközelebb feleszméltem, már nevetve csúsztam le random srácba kapaszkodva a csúszdán. Azért random szegény, mert olyan kifacsart neve van, hogy én meg nem jegyzem, pedig próbáltam már, tényleg. Szóval random sráccal leérkeztünk, majd ő vissza indult, de nekem kellett egy kis pihi, így a part felé indultam meg, Adriant észrevéve pedig megkezdtem az osonást. Ami nem könnyű, de azért remélem, hogy sikeres, és csak akkor bukkanok elő, pofátlanul a térdeibe kapaszkodva, és ezzel összevizezve őt, amikor már nem menekülhet.
- Búú.
Pillogok párat, hogy a pilláimról lecsepegjen a víz, és csak utána mosolyodok el, majd húzom ki magam, hogy mellé üljek. Kicsit feljebb húzom a fürdőrucit, mert azért eléggé rizikós, hogy nincs egy nyakbaakasztós része se, de jól tart, vannak benne ilyen kis cuccok, amik rácuppannak a bőrödre, és ezért nem pereg le. Különben már mindenki megcsodálhatta volna a cicijeimet, és ennek annyira nem örülnék.
- Mit iszol és hol szerezted?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=724773#post724773][b]Emily Dorothea Fisher - 2018.06.02. 18:26[/b][/url]

- A múltkor még úgy volt, hogy elmegyünk bulizni, mert meg parti van, és nem akarod, hogy igyak? Mondjuk nem kellene beleszédülnöm a medencébe, de azért lássuk be, ez állati.
Mondom mindezt egy levegővétellel, mondjuk kellett az a kis szünet, amíg legalább a szívverésem újra a régi lett, mert ennyit csúszdázni és pancsolni, ezer éve nem tettem. Nagyon nagyon jó ötlet volt ez a bácsiktól.
- Csodálom, hogy Kriszpin ezt engedi.
Ahogy kimondom, sejtem a választ. Valószínűleg jelenleg fogalma sincs arról, hogy itt bármi is történik. Talán a kastélyban sincs. Remélem, nem rúgják ki a bácsikat emiatt. Kár lenne értük.
- Hm?
Lepillantok, ahogy Adrian megcsípi a fürdőruhám, érzem, hogy zavarba jövök, és amikor elengedi, a leplezése miatt felnevetek.
- Nem, Grétáé. De azt mondta, ha felszedek vele egy srácot, vagy legalább megnéz egy magának, megtarthatom. Van egy, otthon, de eléggé sokat mutat, úúúgy mindenhol.
Pillanatnyi elmezavaromban vettem meg, de igazából nagyon is bejön, csak hát én nem olyan lány vagyok. Mondjuk most pont nem látszik. A hátam mözött megtámaszkodva hunyom be a szemem, és kezdem el élvezni a napsütést.
- Azt mondták, többször kéne megmutatnom, hogy lányból vagyok. Ez azért jó, nem?