36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Rét - Denis A. Brightmore hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. december 10. 16:59 | Link

Charlotte Elisabeth Felagund

Végre van pár szabad órám, így arra az elhatározásra jutottam, hogy ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy kicsit Niamey-jel legyek. Kibattyogtam a rétre, gyorsan körbe néztem, hogy rajtam kívül nem tartózkodik-e itt senki, és szerencsémre valóban nem. Leültem a fűbe, rágyújtottam, arcomat a téli napsütésbe tartva.
Amióta majdnem meghaltam, próbáltam mindig elterelni a gondolataimat, hogy még véletlenül se gondoljak rá. De ez nem ilyen egyszerű. A csend, ami majdnem mindig körbevesz, nem könnyíti meg a helyzetet. Mélyet szívok a cigarettámba, kifújom a füstöt és a semmibe fütyülök két rövidet, és várok.
Így hogy nem hoztam könyvet, kicsit magányosnak érzem magam, de ha ideér életem Királynője, akkor nem hiszem, hogy ez gond lenne. Lefekszem. A zacskó, amit gondosan őrzök magam mellett a lábamnál hever. Pár órája még fagyasztott nyúl volt benne, most már félig-meddig kiolvadtak - innen is köszi a kastély fagyasztójának-, ami elég jó, mert ismervén Niamey-t levágna egy hisztit, ha nem olvad ki rendesen és úgy szeretném neki adni.
A rét széléről hangos szárnysuhogásra leszek figyelmes, felülök, hogyha egy mód van rá, akkor még viccből se szálljon rám, különben tuti kijön az ebédem. Mosolygásra késztet, ahogy hatalmas madaram felém repül. Olyan gyönyörű, olyan fenséges, hogy a  mai napig képes vagyok tátott szájjal bámulni. Minden héten írok a rezervátum vezetőjének a hogyléte felől. Ahogy nézem jó húsban van a kislány. Pár csapkodást követően, ami remek módon tönkre teszi a hajam, leszáll mellém vijjogva.
- Regina - üdvözlöm őt latinul, amit megért. Párat csapkod a szárnyával köszönésképpen, végül nyugodtan odaoldalog mellém. Lábán ellenőrzöm a felügyelőrendszert, majd nyugodt szívvel pillantok fel rá. Tenyeremet nyakára simítom, amit behunyt szemmel köszön meg.
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. december 10. 18:03 | Link

Charlotte Elisabeth Felagund

A királynőm elvileg már felnőtt. Na most, akárhányszor csak a szemem elé kerül, mindig nagyobbnak tűnik. Nem tudom, hogy ez annak köszönhető-e, hogy mostanában egyre ritkábban látom, de akkor is így van. Nem szeretném bekorlátozni, ha már megkaptam az engedélyt a polgármestertől és az igazgatótól is, hogy szabad tartásban legyen a kastély és a falu környékén, akkor hadd élvezze ki. Ismerem, nem fog kárt csinálni, eddig nem is jelzett a karkötő, hogy gond lenne vele. Intelligens, okos és magabiztos. Mindene meg van, amire egy nő csak vágyhat és a legrosszabb az egészben, hogy ki is használja.
- Hoztam neked valamit - nyúlok a szatyor felé, amikor Niamey felkapja a fejét, szárnyát kitárja, rikolt - amitől nem mellesleg a mai napig is képes vagyok megsüketülni -, majd védelmezően a másik oldalamra szökken. Abba az irányba kapom a fejem, ahonnan a hang szól, és amerre Niamey figyel. A lány csak úgy ontja magából az okosságokat, minden kérdés nélkül.
- Niamey - simítom végig a hátát. - Aequanimitas - ami annyit tesz latinul, hogy "nyugalom". Felpillantok a lányra, lassan felemelkedek a földről, miközben beszél.
- Mint látod lehet és köszöni a Királynő - lehajolok a szatyorért, majd megkerülöm a madarat, aki adta a jó ég, már kicsit lehiggadt, de tekintetét nem veszi le az újonnan érkezőről.
- Nos - kezdek bele értelmesen a mondandómba, ahogy közelebb lépek a lányhoz. - Ez egy hosszú történet - sóhajtok egy hosszút, mert valóban az.
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2018. december 11. 10:45 Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. december 10. 20:46 | Link

Charlotte Elisabeth Felagund

Megszeppenve nézek a nőre, aki mindenfelé kalimpálva kezd el nekem és a lánynak magyarázni. A tipikus "leszarom" mosolyom kerül fel az arcomra, akiről mindenki tudja, hogy mit jelent. Nem is nehéz rájönni, elég egyértelmű a dolog. A Felagund névre ugyanúgy semleges marad az arcom, mert akármilyen hihetetlen nekem szimpatikus volt az öreg. Igaz, soha nem találkoztunk és nem mindig jókat hallottam róla, de attól még jó fej lehetett. Karizmatikus, intelligens, amit egyáltalán nem rejtett véka alá. Miért tette volna?
- Bírtam volna a... hm - hagyom félbe a mondatot, mert fogalmam sincs milyen rokoni szálak fűzhetik az öreg Felagundhoz. - Nagyapádat? Apádat? - tekintek a lányra kérdőn. Nem érdekel különösebben, hogy Felagund a lány. Az öreg Felát is tuti bírtam volna, ráadásul arról megítélni egy embert, hogy a felmenője ki és milyen volt, parasztság. Nem ismered, ne ítélkezz, ne legyél gyökér, ha egy mód van rá.
- Akkor csüccs - mutatok a földre, hogy parancsoljon, nyugodtan csatlakozhat hozzám. Niamey rendületlen a lányt figyeli, amíg meg nem csörgetem neki megint a zacskót. Pálcámat elővéve lebegtetem ki az egyik nyulat a szatyorból, majd lerakom Niamey elé.
- Jó étvágyat édesem - mosolyodom el, ahogy neki is áll enni. Én is lehuppanok a fűbe, a másik nyulat, csak kiborítom a helyéről, végül a lány felé fordulok. Zsebemből előkotrom a cigit, ujjammal meggyújtom, szívok belőle egy mélyet, végül neki kezdek.
- Niamey-t fióka korában találta egy madárrezervátumi dolgozó Angliában. Nem kellett sokat várni, hogy kiderüljön köze van a varázslathoz, valahogy kapcsolatba került vele, de ez még elég tisztázatlan, ha olyanja van kék lángokkal borítja el a testét. Amint bekerült oda, én foglalkoztam vele, önkénteskedtem a rezervátumban. Rögtön elkezdtünk kötődni egymáshoz, titokban kiengedtem a helyéről, de mindig visszajött. Felnőtt, így a rezervátum igazgatója nekem szánta, mert kinőtte az ottani összes körbe kerített területet. Szóval hozzám került. Megszenvedtem érte, de teljes mértékben megérte - szívok bele a cigimbe, tekintetem megállapodik a madáron, aki vígan eszegeti a nyulat, ami már teljesen felolvadt. Hátra dőlök a fűben, Niamey felemeli a fejét, de ahogy látja, hogy nem megyek sehova, nyugodtan eszik tovább. Ami mellesleg gusztustalan, de ha elég sokáig érzed a nyers hús szagát, megszokod. Kösz, rezervátum!
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2018. december 12. 20:03 | Link

Charlotte Elisabeth Felagund

Megvonom vállamat a számomra kissé nyílt megnyilvánulásra a lány felől. Erre nem tudok mit mondani, amúgy sincs semmi közöm hozzá. Lehet meg van rá az oka, amiért nem tartja a kapcsolatot a családdal, de - természetesen - az is lehet, hogy nincs rá oka, csak kicsit ketyós. Akárhonnan nézem engem ez nem érint, és nem is akarom, hogy érintsen. Utálom, ha emberek a magánéletükkel kapcsolatos dolgokat osztanak meg másokkal, akikkel kemény három perce találkoztak. De ugye, kinek mi.
- Nem szoktam etetni - mosolyodom el haloványan. Ó, hányszor láttam már Niamey-t vadászni. Gyönyörű látvány, fenséges és kecses, tényleg, mint egy igazi királynő. - Megoldja magának, én csak kedveskedek neki, mint hű alattvalója - vonom meg a vállam, ahogy fejem felemelve a lányra pillantok. Cigim maradékát elnyomom, majd belerakom a szatyorba. Legalább most az egyszer nem hagyom szanaszét.
- Kellett beszélnem a polgármesterrel és az igazgatóval is, hogy hadd tartsam szabadon. Le kellett dumálnom LLG bá'val is a dolgot, hogy legyen a konzulensem, majd sos-be Angliába kellett mennem aláírni egy halom papírt, hogy Niamey az enyém és már az én felelősségem - hunyom be a szemem miközben beszélek, mindkét karom tarkóm alá csúsztatom. Ez mindaddig remek póz, amíg Niamey el nem kezd csapkodni a szárnyával, arrébb dobva a nyulat hatalmas karmaival, és nem áll neki ismét visítani. Hirtelen ülök fel, hogy mi van, Niamey szinte a földre simulva nézi a lányt, kitárt szárnyaival.
- Nem! - mondom erélyesen a madárra nézve. - Mondom nem! Niamey prohibere! - nyúlok felé, szeme előtt csettintek egyet, hogy mindenképpen rám figyeljen. Mikor tekintetét rám emeli, évekig tűnő pillanatok alatt sasszéz vissza enni, tollait még utoljára felborzolja.
- A szemébe néztél, mi? - vigyorgok beszélgető partneremre vígan. - Meg lehet simogatni, elég kezes, de nem ajánlatos a szemébe nézni, körülbelül soha. Felhívásnak veszi keringőre. Elég domináns jellem - fekszem vissza a fűbe, mosolyogva hallgatom a hippogriffes történetet. Azért nem tennék egy lapra egy hárpiát és egy hippogriffet, de, mint már mondottam, kinek mi. A hippogriffek az én ranglétrámon kicsit magasabb szinten áll, mint egy hárpia, bár az tény, hogy mindkettő könnyűszerrel megtudna ölni egy boszorkányt vagy egy varázslót.
- Üdv - ülök fel újra a fűben, már vissza sem fekszem a kézrázás után. Minek? Valahogy mindig fel kell kelnem valamiért, akkor megelőzöm azt, hogy sokat kelljen hasaznom, így is elég jól nézek ki, nem szeretnénk magasabbra tenni - egyelőre - a lécet, mint amennyire szükséges.
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. január 13. 19:50 | Link

Frank Arie Martin
Niamey + Cortez

Nem tudnám megmondani, hogy mi vitt rá arra az igen lényegre törő levélre, de megírtam és szépen el is küldtem a címzettnek. Nagyon régen használtam úgy isten igazából az elemeimet és kíváncsi vagyok, hogy mennyire mennek jelenleg. Hamarosan szintet lépek, és az első szint nevetve sikerült, hiába a bukások. A második szint nehezebb volt már, de a harmadik lesz az igazán szívás, és nem árt egy kicsit felkészülni rá.
14:05, f*szán elkéstem. Komótosan lépek ki az iskola kapuján, már ott fütyülök egy hatalmasat, Cortez a lábamnál szaladgál, mint egy jól nevelt kiskutya. Tudja, hogy nem véletlen van nálam két szatyor, mintha annyira megérdemelné, hogy etessem és ne magának vadásszon rágcsálókat. Rágyújtok és a Rét széle felé indulok el, hogy Niamey-nek kedveskedve egy fára tudjon ülni. Nem véletlen esett a választásom az új srácra. Ő az egyetlen a környéken, akinek legalább egy eleme megegyezik az enyémmel. Eszterházy eltűnt a színről, jött Frank, aki biza aeromágus, mint kiderült nemrég. Kapva kaptam az alkalmon és elküldtem neki szűkszavú levelemet, vele legalább valamit tudok gyakorolni. Hogy önző vagyok-e? Nagyon is. Kihasználom? De még mennyire! Azonban azt is nézzük, hogy neki is előnyére válik a dolog, nem csak nekem, relatíve még én segítek neki. Nincs mit!
Hallom Niamey szárnycsapását, a rét szélén megállok. Előre pillantva látom meg az alakot, aki valami kis állatot etet. Mutatok Niamey-nek egy kört mutatóujjammal, így ő már tudja mi a teendő. Tesz egy kört a rét felett, így ha Frank követi a tekintetével a madarat, észrevehet engem. Intek neki, hogy jöjjön, és kezdjük el, mert semmi nem lesz belőlünk. Niamey felül a fára, Cortez pedig a lábam mellé, miközben én kényelmesen neki dőlök Niamey jelenlegi trónjának. Mélyet szippantok cigarettámból. Ez nagyon jó lesz.
Utoljára módosította:Denis A. Brightmore, 2019. január 14. 10:55 Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. január 14. 11:18 | Link

Frank Arie Martin
Niamey + Cortez

Kifújom a füstöt, csak után rázom meg a felém tartott kezet. Fél szemem Cortezen tartom, mert muszáj, egyáltalán nincs kedvem az önérzetét ápolgatni, ha megcsapkodja egy másik lény. Niamey-jel szerencsére már elviselik egymást, de azért féltem a kis k*csögöt, na. Mégis csak hasznomra van. Elengedem Frank kezét, majd tekintetem teljesen ráemelem, kicsit oldalra biccentett fejjel hallgatom mondandóját.
- Azt azért tudod, hogy alapvetően képes vagy dolgokra a levegővel? - szerencsénkre szélcsendes napot választottunk a gyakorlásra, így legalább egy fokkal egyszerűbb lesz az érzékeltetés. A semmiből tör elő egy nagyobb szél fúvás, mögöttem a fák ágai csapkodják egymást, aztán egyszer csak vége. Niamey-nek szánt bókjára én nem reagálok, madaram megteszi helyettem, mélyet hajol a srác felé, egy kisebb visítás kíséretében.
Elrugaszkodom a fától, kicsit beljebb megyek a rét közepe felé. Mindkét kezem tenyérrel felfelé fordítom, majd Arie-ra tekintek. Az egyik tenyeremben egy kisebb láng lobban fel, másik tenyeremben egy forgószél. Összecsapva a kettőt a két elem egyesül, a lángok a forgószél mozgását követve forognak vele. Majd ellépek onnan. A jelenség egy ideig még ott lebeg, majd fokozatosan egyre kisebb, végül eltűnik.
- Te is tudsz szelet gerjeszteni. Minél magasabb szinten vagy, annál erősebbet - sétálok vissza eredeti helyemhez. Cigarettámból elvonom a tüzet, majd ledobom a fa tövébe. Itt ne felejtsem. Várakozó tekintettel pillantok Frankre, majd elmosolyodom.
- Meddig jutottál eddig? - pillantásomban kíváncsiság villan. Hülye leszek tagadni, hogy tényleg érdekel meddig jutott. Abból kiindulva, hogy én az első szinten buktam kétszer, nálam már jobban teljesít. Ne szaladjunk előre még ő is bukhat, tudom, de nem olyan feje van, mint akinek a bukás opció lenne. Nekem sem volt az, csak máshogy jöttek össze a dolgok, azóta meg elég szépen haladok.
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. január 16. 11:34 | Link

Frank Arie Martin
Niamey + Cortez

Vajon mit jelent a gyorstalpaló ebben a szituációban? Elmondták neki, hogy mi merre, vagy meg is mutatták neki, esetleg segítséget kapott? Ó te szent ég, hát ez így nem lesz egyszerű. Lecsúszom a fa törzsének vonalát követve, annak tövébe huppanok le, így szemlélem Frank előadását. Kitör belőlem a nevetés, ahogy drága univerzumunk Csodálatos Pókemberét utánozza, de csak nem jön össze neki. Hasamra teszem a kezem, lábaim az égnek meredeznek, levegőt nem kapok, csak néha-néha érzékelem, hogy valami lejut a tüdőmbe. Kis lehiggadást követően pólómba törlöm könnyeim, ismét Frankre emelem pillantásom, egy hatalmas mosollyal, lassan kezdek el tapsolni. Tenyereim hatalmasat csattannak, amikor találkoznak. Érzem, ahogy vállam még mindig rázkódik.
- Ez gyönyörű volt - kezdek el aprókat bólogatni, hogy tudja nem viccelek. Vagyis... én nem viccelek, tényleg az volt, ő pedig a viccével kicsit jobb kedvre derített és oldotta a hangulatot. Így kell ezt, főleg, hogy állatkája is inkább eldőlt jobbra a nagy nevetésekben. Szememet egy pillanatra lehunyom, hogy tényleg úrrá tudjak lenni az ismét előkészülő nevetésemen, ám nem is kell sokáig erre koncentrálnom. Éktelen visítás csapja meg a fülemet, de mire feleszmélnék, hogy ki vagy mi ez, Niamey közénk és Frank közé ugrik, szárnyával csapkod, visszavisít és harcra hívja az illetőt. Megilletődve kikukkantok a madár mögül, hogy mégis mi a f*sz történt, amikor feltűnik, hogy Frank kisállata visít Cortezzel, aki leül és csak bámul rá, mint egy eszelősre.
- Niamey et cessabit! - intem le madaramat, egy "nyugodj meg" mondattal. Nála beválik, visszareppen a felettünk lévő ágra, de ha nekem mondják valahogy soha nem ezt a hatást érik el. Kinek mi, ugye. Felállok ültömből, hogy egy vonalban legyen szemünk Frankkel. Cortezre sandítok, félszemmel, valamire készül, nem szokta ilyen nyugodtan viselni ezeket. Nem engedi az egója.
- Cortez meg ne próbáld, mert elvitetlek Niamey-jel az erdő legmesszebb pontjára, és ott hagyatlak - mutogatok rá, mint egy vérbeli apuka. Egyszer fantasztikus apa leszek, és a gyermekem vagy gyermekeim imádni fognak. Nincs mese. Már ténylegesen Franknek szentelem minden idegvégződésem, elgondolkodva pillantok rá.
- A közjátékot felejtsd el először is - legyintek egy aprót, ismét beljebb sétálok a rét közepe felé. Arie-tól pár méterre megállok, majd lehuppanok a fűbe, intek neki, hogy kövessen, és üljön le velem szemben. Ha ez megtörténik folytatom.
- Kezdetnek elég jó volt az előbbi mutatványod - teszem szemeimre kezemet, hogy ne nevessek fel újra, nagyot sóhajtok. - De valami van a lelkedben, ami miatt nem megy. Mi nyomja a szíved, haverom? - dőlök hátra a fűben, zsebemből előveszem a blázt. Rágyújtok és várok a csodára. Ha ez kell ahhoz, hogy tudjak valakivel érdemben gyakorolni, akkor meghallgatom a búját-baját. Belefér, időm, mint a tenger.
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. január 17. 17:59 | Link

Frank Arie Martin
Niamey + Cortez

Elmélyülten hallgatom Frank beszámolóját. Szegény gyereknek sem lehet könnyű, ahogy kiveszem a szavaiból, ráadásul az elem is rosszkor jött. Nem nehéz uralni az elemeket, ha elég időt és energiát rászánsz, de ilyen kusza lélekkel nem lesz egyszerű. Elgondolkodom azon, hogy mégis hogyan tudnám neki elmagyarázni érthetően az elemek irányításának alapját. Hirtelen felülök, keresem a tekintetét. Amint bizonyos lehetek abban, hogy rám figyel és a történet is befejeződött, egy halovány félmosoly kíséretében kezdek bele mondandómba.
- Az elem vagy elemek előjövetele nagyban függ a használó lelkiállapotától - kezdek bele. Minden szavamat megfontolom, nem tenne jót a lelkemnek, ha kisebb monológom végén felpattanna és elszaladna. - Amikor nekem előjött, hét éves voltam. Dühproblémáim és pánikbetegségem van. Felgyújtottam az istállónkat és majdnem megöltem a szüleimet, ezért a minisztérium elaltatta az erőmet és kitörölték az emlékeimet. Mint tűz elem használó a düh jó alap, de akkor is kell a lelkibéke, hogy teljesen uralhassam - vonom meg a vállam kicsit monológom végén. Kérdőn tekintek Arie-ra, ám válla fölött eltekintve, a hirtelen rám törő érzések ellen, Niamey-re pillantok. A madár az, aki teljes biztonságot és nyugalmas tud nekem adni, így csak örülök, ha itt van a közelben. Cortez meg járulék az elememhez, amire szükségem is van. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem örülök annak, hogy ő van nekem. Nagyon sokat segít, szeretem is, de néha nem könnyíti meg az együttélést. Felállok, fenekemet leporolom, majd a szatyor felé indulok, szerencsére ilyen időben nem kell a szagától félni. Lehajolok és felveszem az egyiket, vállam felett pillantok Arie-ra.
- Amint a mellékelt ábra mutatja; megy - utalok itt az ujjai által összecsavarodott fűcsomóra. - Csak kicsit le kell nyugtatnod a lelked - vonok vállat, tekintetem a zacskó tartalmára esik. Elhúzom a számat, mert utálom ezt csinálni, de megérdemli, így nincs mit tenni. Pálcámat elővéve reptetem ki a nyulat a szatyorból feldobva az égre, Niamey rögtön utána. Corteznek a kisebb gerincest, csak kigurítom a szatyorból, aminek rögtön -neki is áll.
- Na! - egyenesedem ki, miután kicsit megmönyörgettem kisállatom. - Elhiszem, hogy szar a helyzet, és az is lesz, amíg nem oldjátok meg, de nem kell, hogy ez körül forogjon az életed - battyogok vissza eredeti helyemre, ahol le is huppanok ismét beszélgetőpartnerem elé. Tudom kiről van szó, az információ is meglep, de ki vagyok én, hogy ítélkezzem? A Payne lányok vonzzák a bajt, ahogy mindig, és az előttem ülő ebbe nyakig benne is van jelenleg. Nem irigylem, szerencsére nekem a dolgok elengedése mindig is könnyen ment.
- A nőt, akivel minden tökéletes volt, pedig meg fogod találni - mondom neki őszintén. Nem jó nekem az, ha nem találja meg és ilyen kusza marad a lelke, ámbár már az is sokat segített neki, hogy csak valakinek elmondhatta, így ebből kiindulva, van esélyem egy igazi gyakorló pajtást szerezni, ha minden jól megy. Már pedig az eddigiekből kiindulva, minden jól megy. Hiszen tényleg csak annyi kellett neki, hogy kiadja magából a dolgokat és máris összetudott kuszálni a lelke helyett egy fűcsomót. Gyönyörű!
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. január 25. 17:34 | Link

Frank Arie Martin
Niamey + Cortez

Soha nem szégyelltem azt, hogyan jött ki az erőm. Nem tehettem róla, és ezt az utána lévő húsz percben is tudtam, amíg el nem felejtettem mindent. Aztán, amikor ismét eszembe jutott egyik dolog, a másik után anyáméknak írt levélben kértem magyarázatot. Mindent elmondtak, így még most is tartom azt az álláspontot, miszerint nem az én hibám. A düh, pánik és elemi mágia kombó nem éppen ideális, de ismét előjött, így mondhatom, hogy kezdek normalizálódni, legalábbis egy minimális szinten biztos, különben nem élvezhetném eme gyönyörű adottság minden báját. Meg a nem bájait, de azokra az incidens óta – mert csak így emlegetem magamban – nagyon odafigyelek.
- Ahogy mondod – bólintok egy aprót a feltett kérdésre. – Kicsit furán hangozhat, de ha rájössz a dolog miértjére, akkor annyira nem vészes a dolog – kezdem el birizgálni a fűcsomót, amit Arie összekuszált. Nehéz lenne elmagyarázni, ezt a düh és lelkibéke dolgot egy olyannak, aki alapból nem is értheti. Ez egy olyan dolog, ami még számomra sem elég világos, de igyekszem a dolgot minden lehetséges szempont felől megközelíteni. Minél világosabb lesz a dolog, annál könnyebben haladhatok én is. Hümmögök egyet csak arra, hogy „olyan mintha”. Ez a hozzáállás sosem segített előre még senkit, és ha Arie így folytatja csak azt éri el, hogy megutálja azt a képességet, aminek a birtokában van. Nem mindenkinek adatik meg, de nem egy ember nem él vele. Elaltatja, elalszik magától valami miatt, sorolhatnám. Ki akarhatná ezt? Mondanám, hogy kiváltság, de meg van ennek is a rengeteg hátulütője, mint minden másnak.
- Nos… az én gyakorlatom a kinti ülés, ölemben Cortezzel, behunyt szemmel, hallgatva a körülöttem lévő zajokat – pillantok el Arie mellett a fa felé, ami alatt vígan tép a nyulat. Étvágygerjesztő állataim vannak, de becsszó, hogy nem tehetek róla. Szinte ők választottak engem, és nem én őket. Ha rajtam múlott volna nem egy Cortezt hozok el, de nem rajtam múlott. Csak jött magától és kiválasztott, én meg beadtam a derekam.
- Nem hiszem, hogy rögtön „harccal” kéne kezdened – mutatok macskakörmöt a levegőben ujjaimmal. Még ő sem hiszi el, hogy menne neki az elemhasználat, nemhogy még beleegyezzek abba, hogy elemhasználattal próbaképpen próbáljuk meg kinyírni egymást. Nyilván enyhe túlzással.
- Próbáld ki! – törökülésbe helyezkedem, Cortezt magamhoz intem, aki legnagyobb megdöbbenésemre rögtön jön, és be is fekszik az ölembe. Jól lakottnak tűnik, majd Niamey megeszi a maradékot. – Csak csukd be a szemed, és a körülötted lévő zajokra figyelj. Ahogy Niamey eszik, a tücskök a fűben, a madarak szárnyának csapkodása, ahogy csiripelnek – suttogom behunyt szemmel Arie-nak az én technikámat. Hülyén hangzik és kívülről valószínűleg hülyén is néz ki, de beválik, és ami egyszer bevált, főleg egy nekem ilyen fontos dolognál, akkor minek változtatni rajta? Arie is kipróbálja, vagy bejön, vagy nem. De ha meg sem próbálja, akkor sosem derül ki.
Szál megtekintése


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Rét - Denis A. Brightmore hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék