Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=707423#post707423][b]Szentessy Lázár - 2017.11.06. 09:30[/b][/url]

A hétvége villámgyorsan eltelt valószínűleg nem csak Lázár számára. Szerencsére azonban a hétfői tanítás is ugyanolyan gyorsan a végére ért, így a fiú utolsó óráját követően igyekszik kifelé a kastélyból. Egész nap azt tervezgette, hogyan fogja eltölteni a délutánját  kedvenc zugában, a kviddicspálya melletti seprűtárolóban. Nem kell semmi rosszra sem gondolni, sem pedig arra, hogy a langaléta levitás esetlegesen ennyire introvertált lenne, egyszerűen szüksége van alkalomadtán egy kis kikapcsolódásra. Az már csak véletlen egybeesés, hogy kedvenc spanyol kviddics csapata hamarosan egyik legádázabb riválisával néz szembe a nemzetközi kupában. Sokat megadott volna érte, hogy apja kivegye az iskolából mára és elvigye. De az idei év más, ahogyan erre Edző több alkalommal is rávilágított, amikor Lázár igyekezett vitába szállni és már korábban gondosan összeállított érvekkel meggyőzni.
 A nyakigláb szerencséjére azonban két igencsak fifikás báttyal áldotta meg a sors, akik már sokéves tapasztalattal rendelkeznek az iskolai szabályok látszólagos betartásában. Így eshet meg például, hogy most talárja alatt lapulhat egy apró mágikus rádió. Mióta nincs kiszolgáltatva apja szigorú figyelmének, nincs akkora nyomás alatt, mint régebben, önbizalma valamelyest nőtt, s igen, olykor már próbálgatja, meddig mehet el.
 Mivel a mérkőzés még egy kicsit odébb van, így lépteit lelassítja, kinéz egy szimpatikusabbnak tűnő fát, s afelé veszi az irányt. Az idő egyébként verőfényes napsütéses, de ettől függetlenül hideg, olyan 1-2C körüli, Lázár természetesen talárt visel, hiszen csak most jött ki óráról.