Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2017. március 19. 10:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=668687#post668687][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2017.03.19. 10:43[/b][/url] LiliMárton először mászkált a nagy iskola falai között. Éppen az előkészítőből tartottak hazafelé újdonsült apukájával, amikor az közölte vele, hogy valamiért még gyorsan be kell mennie. A kisgyerekre pedig ráparancsolt, hogy el ne mozduljon a bejárati csarnokból. Hát persze.
Az első furcsa külsős fiú után már ott sem volt, nem kellett neki sok minden, hogy eltereljék a figyelmét. Követte a beöltözött fiút, és hirtelen már azt sem tudta hol van. És nem csak azért, mert nem ismerte az iskolát, hanem azért is, mert egy csomó ijesztően beöltözött ember volt ott. Kicsit a "testvére" rajzaira emlékeztették a fiút, amiket a házban szinte mindenhol meg lehet találni szétszórtan.
Hirtelen az arca elé beúszott egy agancsos lányka. - Wáá! - hőkölt hátra ijedtében a kisfiú, de amikor jobban megnézte, rájött, hogy az előtte álló valahonnan ismerős neki. Nem tudta volna pontosan beazonosítani, de máris barátságosabbnak tűnt neki az egész buli.
- Szia! Márton vagyok - mosolygott rá barátságosan, amikor összeszedte magát. - Elnézésedet kérem az előbbi furcsa hang miatt. Kicsit furcsa ez az egész nekem... - nézett újra körbe. Próbálta pontosan azokat a szavakat használni, amelyeket az intézetben hallott a doktorok és a hozzátartozóktól. Mert hát ha másra nem is, de erre jó volt az ott töltött ideje.
- Nem ismerjük egymást valahonnan? Sajnos a sok... - mutatott az arcára, mert fogalma sem volt róla mi történt a lány arcával, és nem akarta megsérteni. - ...miatt nem tudom beazonosítani.
|
 |2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2017. március 26. 15:11
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=670370#post670370][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2017.03.26. 15:11[/b][/url] LiliHát persze, most már megismerte a lányt. Az előkészítőben látta valamelyik szakkörön talán. Teljesen összezavarta az a sok bizé a fején a megítélőképességét. Aztán meg rendesen figyelnie kellett Lili magyarázatára, hogy a sok maszk és agancs között ne vesszen el. Teljesen új volt ez az egész neki.
- Hát, azt hiszem egy kifestést még lehet - mosolygott. - Viszont semmi pénzért nem venném el egyik szarvadat sem, jól áll neked - próbált bókolni, ahogy a nagyoktól leste el. Aztán mintha csak akkor jutott volna eszébe Kirill, hátra pillantott a válla felett.
- Ő nem az apukám. Ő csak vigyáz rám - borult be kicsit az arca. Nem szerette ezt. - A szüleim majd el fognak értem jönni, ha itt az idő - mondta el ugyanazt a mondatot makacsul, amit az utóbbi 1 hónapban számtalanszor.
- De igen, itt van. Valami fontos dolga támadt - bólintott. Aztán tekintete újra a járkáló emberekre tévedt. Mindenki furcsa ruhában volt, sőt még pár zenélő embert is látott. Kirill, magatartás ide vagy oda, neki is kellett valami, hogy ne tűnjön ennyire ki az emberek közül.
- Akkor hol fogod megcsinálni azt a bigyót? - kérdezte meg, hiszen már elég izgatott volt miatta. Reményei szerint azonnal követheti a lányt. Közben pedig azért felteszi a következő kérdést, ami felötlik benne.
- Tulajdonképpen itt mindig így öltöznek az emberek? - nagyon remélte, hogy a válasz nem lesz, de hát az ember soha nem tudhatja. Főleg akkor nem, ha még csak félember.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 18:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731631#post731631][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 18:08[/b][/url] AinsleyA iskolai összefutásuk után Márton nem tudott másra gondolni, csak a szőkére. Folyamatosan azon gondolkodott, hogy hova vigye el délután. Késő délután. Mert nem akarta, hogy olyan nagyon meleg legyen, meg azt sem, hogy a lány még ne legyen ott a sátraknál. Bár igazából a könyvtárba is mehetett volna érte, de az nem lett volna olyan jó.
Órák után azonnal hazasietett, és egy kis táskába összekészített minden finomságot, amit a hűtőben talált, meg pokrócot, aztán hagyott egy cetlit Kirillnek, hogy későn jön, mert Thomasszal tanulnak.
Visszasétált az iskolába, és előkészítette a terepet. Leterítette a pokrócot az árnyékba, és rátette a táskát, s ami jól zárható dobozban volt, azt is kirakta. Aztán indult a lányért. Szerette volna, ha tökéletes sikerül a délutánjuk, bár igazán félt valamitől. A csóktól.
Még soha, senkit nem csókolt meg, és igazán szerette volna, ha nem ez lesz az, ami elijeszti a szőkét. De megpróbált erre nem gondolni. Ha túlagyalja a dolgot, az csak még rosszabbá teszi.
Amint a sátor előtt volt, azon gondolkodott, hogy most vajon mit kéne tennie. Kopogni nem nagyon tud rajta, bekiáltani meg annyira nem tűnt jó ötletnek. De szerencséjére egy másik levitás érkezése megmentette.
- Bocsánat, megkérhetnélek, hogy szólsz Ainsleynek, hogy várom? Márton vagyok, tudni fogja - tette hozzá, és rámosolygott a lányra, aki bólintott, és bement a sátorba.
Idegesen ácsorgott egyik lábáról a másikra, aztán megpillantott egy szál gyönyörű virágot a pavilon szélénél. Gyorsan odament, és letépte, hogy odaadja Ainsleynek, amikor kijön.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 18:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731635#post731635][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 18:49[/b][/url] Ainsley
Ideges volt. Nem is kicsit. Még sose csinált ilyet, és még ember se volt, akitől megkérdezhette volna, hogy jól csinálja-e, mert egyszerűen annyira gyorsan folytak a dolgok.
Amint hallotta a mozgolódást a sátor felől, odanézett. És konkrétan kitágultak a szemei a döbbenettől.
- Szia! - mondta a fiú még mindig ámulva. Azt nem tudta elképzelni, hogy a lány ezt az elmúlt öt percben hozta össze. Az ölelés meglepte, de teste szinte azonnal reagált, és karjával szorosan átfogva húzta magához közelebb. Magába szívta az illatát, melyet tegnap is annyira élvezett, mint ma. - Gyönyörű vagy! - suttogta a fülébe, mintha a hangos beszéddel megtudná törni a varázst.
Amikor a lány távolabb lépett tőle, kezével szinte azonnal utána akart nyúlni, de még időben megálljt parancsolt magának. - Ez a tiéd - adta át azt az egy szál virágot. - Ha megengeded... - nyúlt a lány haja felé a virággal, hogy szépen belerakja, közben igyekezve nem szétszedni az olyan jól beállított frizurát. És tessék-lássék, sikerült neki. Elsőre. Egészen csodálatos volt.
- Van egy meglepetésem, gyere - fogta meg a lány kezét, és kezdte vezetni vissza az iskola felé. Még jó, hogy nem voltak olyan messze, hiszen alig tudta magában tartani, hogy hová is viszi.
- Mond, milyen napod volt? - kérdezte, hogy elüssék az időt, amíg odaérnek.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 20:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731640#post731640][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 20:10[/b][/url] Ainsley
Ahogy ott sétálgattak kézen fogva, Márton szívébe valami egészen különleges, eddig nem ismert érzés költözött. Nyugodt volt, de mégis zakatolt. Fájt, de mégis elolvadt. És az arcizmait mintha folyton ez a valami irányította volna, mert egy pillanatra sem lehetett levakarni a mosolyát.
- Ne aggódj, jó lesz - nyugtatta meg, ezzel megadva a választ is, hogy bizony inkább hagyja a kérdezősködést, mert nem mondja el. A fiú inkább feltett egy kérdést, hogy terelje is a témát.
A választ úgy hallgatta, mintha a világot megváltó csodákról mesélne a lány. Mindent tudni akart róla, és a sok infót csak úgy szívta magába. - Még jó, hogy itt kint laksz, mert legalább arra foghatod a késést - mosolygott a fiú tovább.
- Ami azt illeti, nem festettünk. Csak kitaláltam - jelentette ki Márton. - De majd mindjárt meglátod miért - vezette tovább a lányt, egyenesen be az erdő mellett a kis rétre.
- Tádá! - tárta szét a karjait, mint egy porondmester. A kockás pokróc ott hevert, ahol hagyta, rajta a különböző holmikkal. A lány arcát fürkészte, kíváncsi volt, hogy mit szól hozzá.
- Gyere, ez még nem minden. - húzta oda, és elengedte egy kicsit a lány kezét, hogy mind a ketten kényelembe helyyezhessék magukat. Meg még valami. A táskából egy doboz vaníliafagyit húzott elő. - Tegnap mintha azt mondtad volna, megbolondulsz érte - vett még elő két kiskanalat is.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 21:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731644#post731644][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 21:05[/b][/url] Ainsley
Persze, Márton remélte, hogy ez majd tetszeni fog a lánynak, pláne a fagyi, de ezt nem várta. Ez sokkal több volt, mint amire számított. Olyan hirtelen jött...nos, hát...a lány, hogy majdnem mind a ketten hátra is estek. Az utolsó pillanatban sikerült megtartania a fiúnak az egyensúlyát.
- Persze, hogy megjegyeztem. Minden egyes szót, amit tegnap, és ma mondtál - mosolygott bele a lány nyakába. A szőke fürtök selymesen simogatták az arcát, és nem is kellett hozzá az a fagyi, hogy érezze a finom vaníliának az illatát.
- Ez volt a tervem - mosolygott rá a szőkére. - De tudod ez neked is majdnem sikerült - utalt arra, hogy majdnem megherpengőztek a fűben. Bár ahogy belegondolt a dologba, igazából annyira nem bánta volna a dolgot.
- Ha mégis örömködni támadna kedved szólj, és félrerakom a fagyit, hogy ne essen baja - bontogatta a dobozt, aztán berakta kettőjük közé, és megvárta, míg a lány szedett először magának. Mindig hölgyeké az elsőbbség, ez egy aranyszabály volt.
Pár falat után letette a kanalát, és a táskába nyúlt, ahonnan két bögrét húzott elő, és az egyiket a lánynak nyújtotta, a másikat pedig lerakta a pokrócra.
- Megkínálhatlak egy kis... - kihúzott egy dobozt a táskájából. - ...kakaót? - húzogatta fel-le a szemöldökét a fiú mosolyogva. Remélte, hogy ez nem tartozik a csokik közé, hiszen inkább volt olyan íze, mint a csokitortának, mint a rendes táblás csokinak.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 21:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731650#post731650][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 21:44[/b][/url] Ainsley
Elmosolyodott. Nem is tudta igazán, hogy azért, mert a lány vicceset mondott, vagy azért mert ő is vigyorgott.
- Tele vagyok meglepetésekkel - jegyzete meg, bár magában azért nem volt ennyire biztos. De természetesen ezt nem akarta kimutatni. És ezek szerint a kakóval sem lőtt nagyon mellé.
- Méghozzá a legjobb helyről. Legalábbis ami a környéket illeti - töltött először a lánynak, majd magának is. Aztán nyújtotta a bögrét, hogy koccintsanak. - Az egymásra találásunkra - mondta, aztán hagyta, hogy a két kerámia összeütődjön, mint ahogy ők is tették az első találkozásukkor. Úgy tűnt, mintha már vagy ezek éve lett volna, de igazából csak tegnap történt az egész. És mégis, olyan gyorsan és mélyen szerették egymást, mintha már jó ideje ismernék egymást.
- Én köszönöm, hogy eljöttél. Tudod kicsit önző is voltam. Nagyon szerettem volna ma is veled lenni - vallotta be, ahogy a lányra nézett, és átnyúlt a fagyi felett, hogy megfogja a kezét. Hüvelykujjával cirógatta a kézfejét, és igazából el sem akarta engedni. Ahogy nézte a szőkeséget, egyszerűen megszűnt körülötte a világ. Már nem is félt annyira. Meg akarta tenni. Közelebb akart hajolni, és... de nem tudta. Hátrahajolt, és újra a kezébe fogta a kanalat inkább. Újabbat evett a fagyiból, és remélte, hogy a lánynak nem tűnt fel az egész közjáték. Még messze volt a randi vége, remélte, hogy közben megjön az a bizonyos szikrája, ami kell ahhoz, hogy meg merje lépni ezt a lépést.
- Ha gondolod hétvégén elmehetnénk a menhelyre egy cicáért - terelte el inkább a témát. Mosolygott, de belül igazából nagyon sajnálta, hogy ennyire gyáva volt.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 22:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731652#post731652][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 22:29[/b][/url] Ainsley
Úgy tűnt Mártonnak, hogy a lány nem vette észre a dolgot, vagy legalábbis nem időzött el hosszan rajta. Tehát neki sem kéne. De nem tudott másra koncentrálni. Ahogy a lány beszélt, folyton az ajkait nézte. Na jó, néha a szemét is, mert annyira szép volt. Szinte el sem hitte, hogy ez a szőke gyönyörűség pont rá áldozza az idejét annyi srác közül.
- Biztos vagyok benne, hogy te leszel a legjobb cicagazdi, akit a világ látott - mosolygott a fiú, csak hogy megerősítse a lányt. - Ha pedig most nem találunk neked cicust, akkor addig keresünk, amíg meg nem találjuk a tökéletest - biztosította. Legszívesebben nyomott volna egy puszit a homlokára, de egyrészt túl messze volt, másrészt még mindig egy kicsit a csók-dolgon agyalt.
- Hát... valamennyire biztosan, de csak annyira, amennyire mi is - vigyorgott a lányra. Hirtelen felőlük mennydörgés hallatszott. - Ajjaj... - nyögte ki a fiú, és az eget kezdte vizslatni. Amíg ők csak egymással foglalkoztak, addig őket szépen körbevették a morcos felhők. Lehet mennünk kéne, mielőtt teljesen elázunk - jegyezte meg, bár nagyon nem akaródzott menni. Ha lehetett volna még az egész estét vele töltötte volna, sőt, remélte, hogy van még egy egész estéje. A csókra. Mert ha meri, ha nem, akkor is megteszi. Csak kell a megfelelő pillanat.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 23:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731664#post731664][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 23:13[/b][/url] Ainsley
- Remélem, hogy nem ez lesz az egyetlen indok arra, hogy találkozzunk - jegyezte meg Márton félszegen, bár amennyire a lány mondataiból és viselkedéséből levette, ő sem bánja, ha többször találkoznak.
- Elég borúsak a felhők...de a tábor és a kastély is túl messze van ehhez... - mérlegelt a fiú, és egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a lány csak hallgat és nézi. Odapillantott, és már alig volt hely a kettőjük ajka között. A szemébe nézett, majd a szájára. Szerette volna, és itt volt a tökéletes alkalom. A keze nyúlt, hogy megfogja a lány arcát, már lendült, amikor dörgés. Mind a ketten kijöttek ebből a révült pillanatból, mert tudták, hogy most menniük kell.
Távolabb kerültek, és gyorsan elkezdték a táskába gyömöszölni a cuccokat. Szerencsére egyikőjük se hagyott kakaót, így az nem veszett kárba, aztán a bögréket is sutty, bepakolni, és a takarót is. Jól bezárta a cipzárt, majd a hátára vette azt. Megfogta a lány kezét, szinte reflexből jött, és elindult vissza a tábor felé. Ez még mindig esélyesebbnek tűnt.
Alig indultak el, az ég leszakadt. Óriási cseppekben kezdett el esni az eső. Márton maga elé húzta a lányt, és fölé görnyedt, hogy védje, miközben futottak. - Gyorsan, be a fa alá! - mutogatta, és közben lökte is a lányt.
A lányt körbezárta a fa törzse és Márton, ahogy felé hajolt. Lihegtek, szinte egymás levegőjét szívták, a fiú szeme újra végigfutott a szemen és az ajkakon, aztán nem habozott. Kezével megragadta a lány derekát, és magához húzta amilyen szorosan csak tudta. Száját a lányéra nyomta, először csak egy puszit lehelve az ajkakra, hogy lássa a reakciót, és ha Ainsley úgy tűnt szeretné, akkor meg is csókolta.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2018. augusztus 9. 23:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=731667#post731667][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2018.08.09. 23:43[/b][/url] Ainsley
Márton egyszerre volt gyengéd, és sokat akaró. Úgy rántotta magához a lányt, mintha azonnal magába szerette volna szipolyozni. Aztán a szájrapuszi megint finom volt, majd ami utána jött, megint nem. Teljes összhangban voltak a lánnyal, a keze a lány hajába túrt, és a tarkóját tartotta, míg a másik továbbra is a derekát fogta. Csak közelebb, és közelebb araszolt, amennyire csak tudott, egyedül a fa állította meg őket. A fiú azt sem tudta igazán mit tesz, egyszerűen nem volt már ura testének, de nem is bánta.
Elváltak, de Márton a homlokát továbbra is a lányénak nyomta. Ujjai az arcát simogatták, mellkasa fel-le járt az oxigénhiánytól. Egyikük sem mondott semmit. Csak álltak. Tökéletes volt. Úgy érezte, hogy ő a legszerencsésebb ember a földön.
- Várj még... - mondta gyengéden, és próbálta megakadályozni, hogy elmenjen előle. - Azt hiszem pontosan tudom mire gondolsz - húzódott mosolyra a szája, és újabb csókot nyomott a lány szájára. Ez már nem volt olyan vad, mint az első, inkább azt éreztette vele, hogy még van idejük, mert az övéké az egész világ.
- Tökéletes vagy... - simított ki egy tincset a lány arcából, amikor elváltak. - Szeretnék még sokáig itt ácsorogni, de félek, hogy megfázol. Inkább menjünk - karolta át a lány vállát, és nyomott egy puszit a halántékára.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. május 25. 00:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=809517#post809517][b]Csonka Zsombor - 2020.05.25. 00:18[/b][/url] TeBizonytalanul
Farmer és pulcsi. Csak a szokásos, ugyanis fogalma se volt róla, hogy mit várjon ettől az egésztől. A legutóbbi találkozás nem sikerült rosszul, de nem is feltétlenül volt jó. Hogy mégis hogyan siklott ki ilyen gyorsan ez a valami a kezük közül, azt nehéz lett volna megmondani. Talán éppen azért, amiért ennyire illenek egymáshoz. Félnek, hogy mi lesz, ha engedik a másikat közelebb jönni, de ahhoz sincs merszük, hogy elengedjék egymást.
Ahogy kilépett az iskola kapuján megcsapta valami különös déja vu érzés. Végignézett a rét füvén. Azon a tökéletesen egyenletes zöld tengeren és emlékek kezdték ellepni a tudatát. Nem is emlékek, mint inkább érzelmek. Szeretet, idegesség és egy nagy adag izgatottság. Hasonlókat érzett most is. Egy csepp értetlenséggel megfűszerezve.
Ahogy megpillantotta a távolban a lányt, egy akaratlan mosoly kúszott arcára. Egy olyasmi, melyet mások elől eltakar, és most is csak azért engedte a felszínre, mert tudta Rara is elég messze van ahhoz, hogy ne lássa. Hosszú lábaival gyorsan lépdelt, mert habár nem tudta hányadán állnak is a lánnyal, egészen hiányzott neki az elmúlt napokban.
- „Az a bimbó, amely a legzordabb körülmények között nyílik ki, a legszebb valamennyi közül.” - lépett oda üdvözlésképpen Zsombor Rarához, és egy szél virágot nyújtott neki. Azért mégsem akart üres kézzel érkezni. Az ütős mondatot - melyet természetesen egy meséből szedett -, az idefele úton találta ki.
- Szóval, minek köszönhetem a hívásodat? - kérdezte a fiú, de ahogy szemével már felmérte a terepet, egészen eltudta képzelni a választ is.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. június 5. 21:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=810476#post810476][b]Csonka Zsombor - 2020.06.05. 21:20[/b][/url] TeBizonytalanul Az emberek kicsit zavarták. Érezte szúrós pillantásukat a hátán. Valahogy mióta visszatért, nem tudták megszokni a jelenlétét. Esetleg azért, mert Zsombor se nagyon merészkedett közéjük. Vagy más okból. De a lényeg, hogy kölcsönösen nem tetszettek egymással a többi emberrel. Főleg a varázslókkal. Örök bélyegek maradnak rajta, ezt más tudta. Ahogy odalépett, feltűnően végigmérte Rarát. Lehet, hogy azt mondogatták, hogy nem lehet köztük semmi, a nézést még nem tiltották meg. Zsombor pedig biztos akart lenni benne, hogy a lány tudja, hogy tetszik neki, amit lát. Már ha számít neki. Örült, hogy a lány felismerte az idézetét. Előhozakodott volna valami jóval is, esetleg egy költeménnyel, vagy klasszikus irodalommal, de valahogy a mese ebben a szituációban jobb ötletnek tűnt. Hiszen az ő kapcsolatuk is olyan... valótlan. Mintha meg lenne írva, ahogy egymás közelét keresik, de mégse tudnak túl lépni egy bizonyos határon. - Egyedül lennél? - igazi értetlenség csillant Zsombor szemében. - Mi van Zsófi barátnőddel? - próbálkozott. Valahogy nehezen hitte el, hogy Rarának is olyan kevés barátja lenne, mint neki. Mert bár ő nem szeretett szülinapozni, mégis biztos volt benne, hogy Tom mindent eldobva sietne hozzá, ha azt mondaná neki, hogy mégis csináljanak valamit. Lehajolt Rarához, és a buksijára egy puszit nyomott. - Boldog Szülinapot! - mosolygott rá, majd leült mellé, és szemével a tortát kezdte méregetni. No nem azért mert olyan éhes volt, csak érdekelte, hogy honnan származik. - Ezt.. kaptad valakitől? - kérdezte meg végül, mutogatva az édességre.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. június 5. 23:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=810494#post810494][b]Csonka Zsombor - 2020.06.05. 23:05[/b][/url] TeBizonytalanul
Ha a lány nem vette volna olyan komolyan az elhitetés dolgot, akkor biztos elneveti magát a zavarán. Az arca piros színben tündökölt, ami nem hogy ártott volna neki, de még inkább aranyosabbá tette őt, s ha lehet még szebbé. Legalábbis Zsombor véleménye mindenféleképpen ez volt, így még inkább örült neki, hogy a szülinapi "ajándéka" még egy kis plusz pírt kölcsönzött a lánynak, így tovább csodálhatta őt titkon.
- Hát ebben az esetben nem hagyhatom ki, az is biztos - küldött egy tipikus féloldalas mosolyt Rara felé. Ő maga sose tudta ezeket a csodákat elkészíteni - bár nem is nagyon próbálkozott -, viszont az elfogyasztásukban egészen jónak vallhatta magát. - Bár úgy tudtam, hogy ilyenkor az ünnepeltnek sütnek. De te, Vizsnyiczky Sára természetesen ezt se úgy csinálod, mint bárki más - mosolygott rá, amiből a lány is rájöhetett, hogy ezt véletlenül sem rossz értelemben kell értelmezni. Sokkal inkább pozitívumként. Zsombor már rég szakított az átlagossal.
- Ha már úgy is itt vagyok? - nevetett fel. Ilyen felvezetőt is régen hallott már olyantól, aki úgy hívja az embert találkozókra. Meg kellett vallania, ez az egész eddig igen jóra sikeredett. És alig várta, hogy a lány kinyögje, mi miatt is kellett PONTOSAN ide jönnie. Ha már úgy is ott van.
- Elnézést, nem akartalak félbeszakítani, mondjad csak - mosolygott továbbra is rá. Valahogy ezt váltotta ki belőle. Szabadságot, amelyet már régen érzett. Gyermeki érzelmeket. Szeretetet, és boldogságot. És csak azt érezte, hogy többet szeretne. Jobban Márton akar lenni.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. június 6. 15:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=810540#post810540][b]Csonka Zsombor - 2020.06.06. 15:48[/b][/url] TeBizonytalanul
Érdeklődve nézte, hogy a kés ahelyett, hogy kimért volna egy olyan normális adagot, csak simán elvágta a tortát szinte félbe. Hát ez egészen érdekes lesz, az biztos. Még jó, hogy az ebéd nem most volt, mert különben a felét se bírná magába tömködni.
- Hát, ha én sütöttem volna, akkor biztos, hogy senki nem lenne képes abból egy ekkora adagot megenni - sóhajtott, ahogy átvette a tányért, és a szeméhez emelte, hogy még tüzetesebben megnézze annak a méretét. Vajon kitakarta a fejét is? Mert egészen úgy érezte, hogy igen.
A pokróc másik szegletéből elvett egy villát, és belesüllyesztette az édességbe. Sz biztos, hogy nagy harcra jelentkezett, és csak reménykedni mert, hogy jó is legyen az íze. Mert ha nem, akkor aztán fogalma sincs, hogy mit fog tenni.
Egy jókora adagot a villájára tűzött, és bekapta, hogy a pofazacskóit is az telítse ki, így úgy kinézve, mint egy megtermett, éhes mókus. Rágás közben érdeklődve hallgatta a lányt, aztán mikor ránézett Rara, feltartott mutatóujjával jelezte neki, hogy akarna ő beszélni, csak éppen nem megy. Gyors rágásba kezdett és próbálta legyűrni a hatalmas falatot, hiszen ez nem olyan téma volt, amelyet sokáig hagyhatott a levegőbe poroszkálni. Sőt, ha jól ismerte Rarát, akkor már csak egy kis idő kellett neki, hogy elbizonytalanodjon, és azonnal visszakozni kezdjen az egész témával kapcsolatban, azt meg nem hagyhatja.
Még mindig szűrt hangon, mint aki mindjárt megfullad, gyorsan kinyögött egy mondatot. - A lufiknál azt mondtad nem akarsz olyat, hogy "mi" - emlékeztette rá. Persze ott ő is sok mindent mondott, de a saját érzelmeit sokkal kevésbé tartja tiszteletben, mint a lányét.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. június 6. 17:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=810584#post810584][b]Csonka Zsombor - 2020.06.06. 17:00[/b][/url] TeBizonytalanul
Most vagy ő választott hihetetlenül rossz pillanatot egy ekkora falatbevállalásához, vagy a lány, hogy ilyen komoly témákról beszélgessenek. De teljesen mindegy is volt, feltéve, hogy a lány megvárja, míg kinyögi végre a kérdését.
Fél? Hát igen, tőle lehet is, ezt elismeri. De ennyire rosszul emlékezne arra a beszélgetésre? Az elméje sokszor csapta már be az évek során, de egészen rég volt már, hogy ennyire. Esetleg jó lesz visszamennie az ELMÉbe egy újabb kivizsgálásra.
- Ne ne ne - riadt meg hirtelen Zsombor, hogy nem tudja meg, hogy mi lesz ebből az egészből. A sütis tányért letette maga mellé, és megragadta a lány egyik kezét, hogy magára irányítsa a figyelmét. - Beszélj hozzám. Szóval félsz - vezette vissza a beszélgetést oda, ahol volt. Ezt most nem hagyhatta annyiban. De miért nem? Mármint ő akarta? Dehát mindenkinek fájdalmat okoz. Rarának viszont nem akar. Mégis, a racionális éne mintha teljesen cserben hagyta volna, ha erről a barnaságról volt szó. - Tőlem? - nyögte ki a kérdést, mely szinte égette a nyelőcsövét, ahogy kijött.
Megszokta már, hogy mindenki ferdén néz rá, és azt is, hogy maga sem mer már bízni. Semmiben.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. június 6. 18:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=810623#post810623][b]Csonka Zsombor - 2020.06.06. 18:16[/b][/url] TeBizonytalanul
A nevetés egészen hirtelen érte, kissé hátra is hőkölt, és a lány kezét is leengedte.
Tőle.
Attól az embertől, aki egy volt halálfalóval viaskodott. Aki elküldött egy ártatlan lányt féltékenységből. Akinek dühkezelési problémái vannak. Oh Rara, ha tudnád te most pontosan min is nevetsz... Elméjében felrémlett újra a tű, és az az átlátszó szérum, amely újra és újra lenyugtatta a benne nyugvó szörnyet. Érezte a kétségbeesés izmainak megfeszülését, ahogy tiltakozik, üvölt. Szörnyű emlékek száguldottak le benne, míg vele szemben a lány csak nevetett. Nem érti. És nem is kell neki.
- Az a srác biztos egy bunkó volt - fűzte csak hozzá Rara mondandójához. Fogalma sem volt róla, hogy a lány mit titkol pontosan, hiszen egy szakítás nem hitte, hogy pánikrohammal kéne, hogy járjon. Sok minden volt, amit még nem értettek egymásban. Olyanok, melyeket nem is képesek elmondani egymásnak.
- Rara - nézett le kezeikre a srác. - Minden, amit a bulin mondtam igaz. Csodálatos vagy, és semmi mást nem szeretnék jobban, minthogy köztünk legyen valami. De se te, se én nem vagyunk készek arra, hogy megosszuk a titkainkat valaki mással - mondta ki a nyilvánvalót. Igen, szavakkal is bevallotta, mit érez. Viszont ez nem változtatott a tényen, hogy kapcsolatuk elsősorban kémia, mintsem szellemi vonzódás.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
|
|
Írta: 2020. június 7. 15:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=810775#post810775][b]Csonka Zsombor - 2020.06.07. 15:47[/b][/url] TeBizonytalanul
Mindketten elhalkultak hirtelen. A lány szavai hatalmas űrt hagytak meaguk után. Liliomtipró. Vajon ezek szerint akkor Rara nem akarta? Zsombor érezte, ahogy agyát újra elönti az az ismerős düh, keze ökölbe feszült. Nem hagyhatja, de mégis. Rara miatt elengedné a benne lakozó szörnyet. Egyedül a gyógyszerek miatt volt képes megtartani a józan eszét.
Igaz volt. Minden szó, amelyet ő mondott, és amit a lány. Kerülgették egymást, hol egyikőjük, hol másik visszakozott az egész miatt. Akarták, de mégsem tudták meglépni azt az utolsó lépést.
Van-e értelme. Jó kérdés. Mikor együtt voltak azt érezte, hogy igen. De amikor külön... A félelem és szorongás beült a fejébe és addig suttogott neki, míg elhitte, hogy nincs. S ez az egész találkozó. Az, ahogy kisiklott csak ezt bizonyította.
A pengető egy kicsit lógott a lány kezében, mielőtt képes lett volna elvenni. Ez a gesztus mindent elmondott. Rara nem kér belőle. Meg tudta érteni. Éppen csak közel engedte volna magához, és újra elhagyták, amit megcsillant igazi valója. Bólintott egyet, szájában keserű ízzel, és felállt a pokrócról.
- Igazából pontosan ezt érdemlem - jelentette ki Zsombor, és már vette volna útján vissza a kastélyba. Egy pillanatra még visszafordult.
- Köszönöm a sütit. Nagyon finom volt. És... boldog szülinapot - mondta ki a szavakat egy hatalmas gombóccal a torkában. Újra megtörténik. Megint. De mostanra már sokkal jobban képes kezelni.
Elfordult, és a nevető csoportok között visszasétált. El Rarától. Pontosan úgy, ahogy első alkalommal lennie kellett volna.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
