Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=667916#post667916][b]Iványi Lili Athalie - 2017.03.16. 20:04[/b][/url]

Ez az első alkalom, hogy a nagy iskolába bejöhettem. Mivel a következő tanévtől hivatalosan is ide fogok járni, már ha addig nem történik valami egetrengetően nagy zűr. Úgy érzem, hogy fog, és az én megérzéseim nem rosszak, így csak reménykedem benne, hogy ez most nagyon félre ment.
A ruháimat én szaggattam kicsit szét, a hajamat és a sminkemet pedig Révay bácsi csinálta. Nagyon jól ért az ilyesmikhez, és tudtam, hogy vele nem lőhetek mellé. Amikor a tükörbe néztem, akkor nem is egy lassan tizennégy éves lányt láttam, hanem egy tizenhat éveset. Sosem voltam még ennyire kifestve, sőt kifestve se, úgyhogy most nagyon meglepődtem. Jó sokáig nézegettem magam a tükörben, majd megöleltem a bácsit, és elsiettem egy csapat gyerek után én is fel a kastélyba. Holnaptól az új második otthonomba.
Nagyon tetszik a kinézetem, csak valahogy ezek az agancsos - faágas valamik furcsák, de ahogy nézem, van, akinek a fején is van ilyen, szóval biztos, hogy jól választottam. Teszek két lépést és elbizonytalanodok az előbbi kijelentésemen, mert egy angyalka mellett sétálok el, és a messzeségben is van egy fura ruhás alak. Biztos a show részei, ahogy hallottam, ha itt elszabadul a buli, akkor el van szabadulva. Most azonban csak nézelődöm, és bámulászom a sok különlegességet, amit most a szervezők ide varázsoltak. Nem semmi, le a kalappal mindenki előtt.
A nagy nézelődésben viszont nem figyelek túlságosan, így az első lendülettel beleütközöm egy lányba - Fanni -, aki épp egy vörös hajú fiúval beszélget.
- Bocsánat. Ne haragudj, nem figyeltem.
Nézek rá riadtan, miközben megkerülöm. Mind a kettejük jelmeze nagyon királyul néz ki, főleg a fiúé. Továbbsétálok, remélve, hogy beleakadok valakibe, aki nem beszélget olyan nagyon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=669740#post669740][b]Iványi Lili Athalie - 2017.03.23. 22:30[/b][/url]

Annyira nagyon csodamenő ez a hely, hogy az egyszerűen hihetetlen. Imádok itt lenni, és ha itt ilyenek a bulik, hát akkor nagyon fogok szeretni ide is járni. Persze félek, Mármint oké, most ez jó, de mindjárt be fognak osztani, mindjárt elkezdődik a nagylány életem. Én is nagylány leszek és Laura is, és oké, ez a része inkább nagyon parázós. Viszont nem sok időm van ezek elmélkedni, hiszen ahogy sétálok, rám kiabálnak, vagyis sikítanak, de ő fiú, szóval nem sikít, hanem oroszlánbőg. Igen, a fiúk kiabálása olyan, mint az oroszlánbőgés. Mint Simba az oroszlánkirályból, megvallom, hasonlít is rá.
- Persze, hogy ismersz butus! Lili vagyok!
Nem is figyelek a bemutatkozására, sokkal jobban lekötött az oroszlánbőgéses elméletem kidolgozása. De oké, most már megvan, már tudom, hogy a fiúk hogyan sikítanak.
- Ne aggódj, nekem is. Nem is akartam eljönni, de rávettek. Viszont nem vagy sámánosban. Nem szeretnél olyan lenni? Ha gondolod szívesen kikenlek meg ott tudunk neked maszkot is keresni és adhatok egyet az agancsaimból is. Igazi színházas kellé, Révay bácsi adta nekem.
Az utolsó mondatra büszkén kihúzom magam, mert valljuk be, ez nagyon nagy dolog, főleg akkor, ha minden vágyad az volt, hogy megismerkedhess vele, aztán Everett bácsi elvitt színházlátogatni, és akkor ott beszélgethettünk, és jóba lettünk, és most nagyon rendes volt velem. Ő csinálta a sminkemet is, sőt, azóta már, mióta jóba lettünk, szerepelhettem a színpadon is. Olyan nagyon különlegesnek érzem az életem mostani szakaszát, hogy el sem tudom mondani. Persze az iskolaváltás szívás lesz, azon kívül viszont minden más annyira király, hogy nagyon.
- Apukád is itt van?