37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Rét - Rufus Saron hozzászólásai (20 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 21. 21:43 | Link

Keiko, Napforduló


Szép este van, pont alkalmas az idő ahhoz, hogy sétáljak egyet. Mivel már a kastély összes termét, részét felfedeztem ezen a héten, ezért most ideje megismerkednem a kinti világgal is. A mai sétámhoz egye fekete nadrágot, és egy piros-kék kockás inget vettem fel, és egy pár fekete tornacsuka található lábaimon. Majdnem fél órás séta után sikerült eljutnom a rétre. Ahogy hallottam, itt lesz a közelgő napforduló miatt megrendezve egy kis party szerűség, tehát nem véletlen, hogy ezt a helyszínt választottam úticélként. Nem túl sok emberrel találkoztam eddig, de ez nem tántorított el attól, hogy a rétre menjek. Mikor odaérek a rétre leülök a fűbe, és az égboltot nézem. Szépnek találom, ahogy a hold megvilágítja a tiszta eget. Fura, így látnom ezt az egészet. Londonban sose tudtam leülni a parkba vagy bármilyen közterületre, hisz vagy hülyének néztek volna, vagy a rendőrök hazavittek volna, de örülök, hogy itt az iskolában van lehetőségem erre. Szinte már táltott szájjal nézem a gyönyörű égboltot, és úgy érzem, hogy ma valami jó fog történni velem, nem tudom miért van ez az érzésem, de szinte megnyugtat az égbolt látványa, a végtelenséget jelképezi és azt, hogy szabadok vagyunk. Azt tehetjük amit csak akarunk, és elérhetjük mind azon dolgokat amiket szeretnék, csak kitartás kell ehhez. Olyan nyugodt és csendes ez az este, hogy akaratlanul, de meg kell törnöm a csendet, a kedvenc zeném dúdolásával, bár lehet, hogy a mellettem elmenő diákok ettől hülyének fognak nézni, de a pillanat hatása alatt állok, ami kiváltja belőlem ezt, a diáktársak csak dúdolást hallanak, de mellette éneklek is, csak azért arra ügyelek, hogy azt más ne hallhassa. Mi mást várhatunk egy zenebolondtól.
~Kis gyopár, kis gyopár, minden reggel, ha látlak, hófehér kis virág, látom örülsz, hogy láthatsz. Szép havas tájon nőtt kis virág, nőjj mindig ezen a tájon .Kis gyopár, kis gyopár, légy áldás a hazámon .~szinte már orvosi eset vagyok, hisz elég kevés az olyan ember, aki hangosan dúdol, de gondolatban énekel.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 21. 22:44 | Link

Keiko és a napforduló


Annyira elbambulok és csak azzal foglalkozom, hogy még véletlenül se énekeljek hangosan, hogy észre se veszem Keikot, aki mellém áll. Csak akkro veszem észre, mikor köszön, ettől megijedek és reflex-szerűen felpattanok ültő helyemből, így szemtől-szemben állhatok Keikoval.
-Áh, szia Keiko. Persze, hogy emlékszem rád, kár, hogy első találkozásunkkor nem volt időnk nagyon megismerni egymást, aminek én nem örülök annyira, de most szerencsére és remélhetőleg lesz időnk beszélgetni. Aranyos voltál múltkor, még Ádám is a te pártodra állt, és én is, hisz nem csináltál semmi rosszat, sőt te mondtad Márknak, hogy tegye el a cigit. Amúgy hogy vagy? Mi járatban erre?-teszem fel a kérdéseimet nagy mosollyal az arcomon, és csak most veszem észre, hogy mennyit beszéltem feleslegesen, szegény Keikot még a végén elriasztom a felesleges szövegelésemmel.
-Amúgy, bocsi, ha sokat beszélek, de tényleg nagyon örülök, hogy látlak. Végre egy ismerős arc!-csak reménykedem, hogy ez az öröm kölcsönös, bár a múltkor elég kedves, aranyos lánynak ismertem meg Keikot, úgyhogy nem hiszem, hogy most más lenne a hozzáállása, vagy ha nem is örül annak, hogy találkozott velem, kétlem, hogy ezt kimutatja felém.
-Öhm...ha lennének székek, akkor most azt mondanám, hogy üljünk le valamelyikre, de csak a földre tudunk ülni és....izé..nem lenne kedved leülni mellém a földre, sokkal szebb úgy az égbolt.-beszédem közben elpirulok, és próbálok úgy fogalmazni, hogy Keiko nehogy félre értse, vagy rosszat gondoljon rólam és itt hagyjon.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 21. 23:44 | Link

Keiko


-Mióta ismered Ádámot?-teszem fel a kérdést szélse mosollyal az arcomon, még nem ismertem olyan embert, aki jóba lett volna egy festménnyel. És lehet, hogy furán vagy tolakodóan hangzik a kérdésem, de tényleg érdekel, hogy hogy lehet jóba lenni egy portréval.
-Első találkozásunk után, egész este azon gondolkoztam, hogy mi lenne, ha a mugli világban is mozognának és beszélnének a festmények. Sokkal könnyebb dolguk lenne a restaurátoroknak, ha például Mona Lisa megmondaná az igazi nevét, vagy a múzeumban sétálnának az emberek, nézegetnék a festményeket és közben jól elbeszélgetnének velük. Szerintem ennek a lehetőségnek az öregek örülnének a legjobban, akik egyedül vannak, magányosak és nincs akivel beszélgessenek, csak elmennének a múzeumba és beszélgetnének a festményekkel, érdekes lenne, de egy kicsit fura is, bár hozzá lehetne szokni. Sokkal több ember járna a múzeumokba. -mondom komolyan, fapofával, és arra nem is gondolok, hogy Keiko lehet, hogy szívesebben hallotta volna azt, hogy a festmények és kiállítások helyett rá gondoltam. Ez meg se fordult a fejem, csak feleslegesen beszéltem, és okoskodtam, ami az egyik legrosszabb szokásom, de általában észre se veszem. Csak a hosszú és unalmas véleménykifejtésem után válaszolok Keiko kérdésére.
-Én is jól vagyok, főleg, hogy itt vagy. Vagyis, akarom mondani, hogy nem kell egyedül üldögélnem itt, és van valaki akivel jól eltudok beszélgetni.-mosolygok a lányra, és egy kicsit elpirulok, ezt nagyon nem szeretem, olyan rossz érzésem van emiatt, szerintem ciki, de sajnos nem tudok ellene semmit se tenni, nem tudom megparancsolni magamnak, hogy ne piruljak el. Pedig néha, mondjuk most, ez a technika, vagyis pontosabban parancsszó jól jönne.
-Ennek örülök, nem fázol?-teszem fel a kérdést, mondjuk nem sokat tudnék tenni annak érdekében, hogy Keiko ne fázzon, már ha egyáltalán fázik. Viszont az nagyon jól érzéssel tölt el, hogy a lány örül, hogy itt láthat. Miután Keiko leült a földre, én is gyorsan mellé ülök, és egy kissé megriasztott az, hogy Keiko megütötte magát.
-Megütötted magad? Jól vagy, minden rendben?-teszem fel a kérdéseket, és az aggodalom az arcomra is kiül, hisz rosszul érezném magam, ha mellettem valami baja esne Keikonak.
-Szerintem ezen az estén nem csak az égbolt szép, hanem más is.-mosolygok a lányra, majd az eget nézem, de arcomról a mosoly nem tűnik el, hisz rá gondoltam, amikor azt mondtam, hogy "más is" szép nem csak az esti égbolt.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 22. 14:10 | Link

Keiko


-Értem, rendes volt, hogy kiállt melletted. Nekem az volt az első alkalom, hogy mozgó festményekkel találkoztam, nálunk otthon nincsenek ilyen festmények, szerintem azért, mert hamar kiderülne a muglik előtt, hogy mások vagyunk, de leginkább azért nincsenek ilyen festményeink, mert anya mugli.-érdekes, lehet, hogy más már furán nézne Keikora, de én nem. Örülök, hogy őszinte velem, mondjuk ezek nem olyan kínos kérdések.
-Igen, ebben mondjuk igazad van. A világban nem is volt egyetértés, hiszen minden ember más, ezért olyan érdekes az élet.-mosolygok a lányra, és én is örülök, hogy sok témáról lehet vele beszélni. Ennek örülök, és annak is, hogy nem tart hülyének, bár lehet, hogy annak tart, csak nekem nem mondja el, de ha annak tartana, akkor már rég itt hagyott volna.
-Főleg akkor, amikor az embernek rossz kedve van, mondjuk olyankor sok ember inkább elvonul és felemészti magában a dolgokat, de engem feldob, jobb kedvre derít a társaság, főleg akkor, ha olyan emberrel beszélek, aki jó beszélgetőpartner.-én is ránézek Keikora, így létrejön a szemkontaktus, de Keiko elfordítja a fejét, és ezért én is elfordulok, és inkább az eget nézem.
-Biztos? Ha fázol akkor szólj nyugodtan.-mosolygok a lányra, bár nem tudnék mit csinálni, ha fázna. Maximum közelebb ülnék hozzá, hogy ne fázzon. A feltett kérdésre egy kis hezitálás után válaszolok csak, hiszen először nem akarom megmondani, hogy rá gondoltam. Biztos, hogy azt hinné, hogy nyomulok rá, úgyhogy inkább valami mást válaszolok.
-A tájra gondoltam.-félve válaszolok Keikonak.~Gratula, ha ettől nem ijed meg Keiko, és nem hagy itt, akkor semmitől se. ezt jól elcsesztem, de azt nem mondhatom neki, hogy figyi most találkozunk másodszorra, de bejössz nekem. Hülyének nézne.~a válasz után, bízva, hogy nem gondolatolvasó a lány fejemet a másik oldalra fordítom, így eltüntetve arcomat, amiről leolvasható az, hogy hazudtam és most emiatt ostorozom magam.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 22. 16:50 | Link

Keikooo Kiss


Figyelmesen hallgatom Keikot, és örülök, hogy nem csak nálunk nincsenek beszélő festmények a falon, hanem ezek szerint náluk sincsenek. Ennek örülök, mert egy kicsit már kezdtem úgy érezni, hogy én vagyok az egyetlen aki mugli környezetből jött, és csak most ismerkedem a varázslatos tárgyakkal.
-Szerintem az én anyám se örülne, ha valaki este amikor kimegy vizet inni megszólítaná.-majd én is elnevetem magam, vizuális típus vagyok és belegondoltam ahogy anyámat éjszaka, a sötétség leple alatt megszólítja az egyik festményük. Szerintem ijedtében kidobná a kukába a festményt.
-Akkor pont azért lennének háborúk. Úgyhogy jó ez így ahogy van.-mosolygok Keikora, de inkább bele se gondolok, hogy mi lenne, ha mindenki egy emberre hasonlítana, folyton a tükörképünkkel találkoznánk az utcán. Fura lenne, és biztos lennének nézeteltérések, de legalább a faji megkülönböztetés eltűnne a világból.-Ebben egyetértünk, bár mostanában nehéz olyan barátokat találni, akikben teljesen megbízhatunk, de azért megéri várakozni és keresni, hisz ha találunk legalább egy olyan embert, akkor egy igaz barátság alakulhat ki.-egy újabb dolog, amiben egyetértek a lánnyal, ennek örülök, és ezt mosollyal az arcomon ki is mutatom neki. Szerintem, ha egy kicsit jobban megismerkedem vele, akkor talán igaz barátság alakulhat ki közöttünk, vagy több, mint barátság is.
-Most megbántottalak? Valami rosszat mondtam?-teszel fel a kérdéseket a lánynak, miután ő a válaszomat hallva magához húzta a lábait, és átfonta karjaival azokat. Nem akartam megbántani, de látom rajta, hogy nem erre a válaszra számított. Még a végén arra gondolok, hogy neki is bejövök, bár kétlem, hisz nem is ismer annyira, hogy ezt megtudja ítélni, de a jelek szerint ez a helyzet áll fent, de ezt nem említem meg neki.
-Igen, szép. De most mesélj magadról! Csak egy csomó felesleges dolgot mondok, és közben rólad még semmit se tudok. Tehát Keiko, tiéd a szó!-széles mosollyal az arcomon mondom Keikonak és kíváncsian várom életrajzát, vagy történeteit, amik által kicsit jobban megismerhetem őt.

Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 22. 22:53 | Link

Keiko


-Azért gondolj bele, mit szóltak volna a szomszédaid vagy a barátaid, ha egy festmény beszélt volna hozzájuk?-mosolygok Keikora, hisz jobban belegondolva egy mugli elég furának találná, ha egy festmény elkezdene hozzá beszélni. Majd tovább hallgatom Keikot és megdöbbenek, amikor azt mondja, hogy csak egy igaz barátja volt Japánban.
-Csak egy, hogy-hogy? Nem vagy olyan barátkozós típus? Már bocsi, hogy ilyeneket kérdezek, csak most ez egy kicsit meglepett. Amúgy, itt is vannak érdekes emberek, attól függetlenül, hogy hasonlítunk, ahogy te mondtad.-remélem, hogy nem bántottam meg Keikot, és nem téptem fel régi sebet. Majd mikor bejelenti, hogy elkezdett fázni, akkor közelebb ülök hozzá, hogy ne fázzon annyira, mást most úgy se tehetnék. Majd mosollyal az arcomon hallgatom őt, ahogy saját magáról beszél.
-És melyik ez a képességed, ha szabad kérdeznem?-teszem fel első kérdésemet, és kíváncsian hallgatom válaszát.-Szeretsz rajzolni és zenélni? Ennek örülök, mert én is szeretek rajzolni és zenélni is. Milyen hangszeren játszottál vagy játszol?-egy újabb kérdés tőlem, és most kicsit felcsigázott, hiszen találtam egy közös tulajdonságot. Mondjuk az is közös kettőnkben, hogy a Levita ház diákjai vagyunk, illetve az is, hogy mind a ketten varázslók vagyunk, de ez más, ez személyesebb, és engem mindig érdekeltek a művészetek és végre itt egy lány, akivel beszélgethetek ezekről.
-Beszélj még nyugodtan magadról, ha szeretnél. Bármit mondasz köztünk marad és akármit mondasz el, hidd el, hogy nem foglak kinevetni és nem is foglak itt hagyni. Bízz bennem!-mosolygok Keikora, majd megsimogatom a vállát, ez nálam azt jelenti, hogy nincs semmi baj, én itt vagyok és nem engedem, hogy bármi probléma legyen.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. július 23. 12:29 | Link

KKeeiikkoo Wink


-Értem, ez a baj a gazdagokkal, hogy azt hiszik, hogy nekik mindent lehet. A gazdagok kihasználják a szegényeket. Sajnos, természetesen van kivétel, csak az a baj, hogy kevés.-mondom Keikonak együttérző tekintettel, hiszen rossz lehetett neki; hogy kirekesztették azért, mert nem volt annyi pénze, mint a többieknek és emiatt csak egy emberrel volt jóban.
-Sasszem. Erről még nem is hallottam. Ezt a képességet, hogy lehet fejleszteni?-kérdezem megdöbbent arckifejezéssel; hiszen nekem ez a képesség még teljesen új. Mosollyal az arcomon hallgatom; ahogy Keiko arról, hogy milyen hangszereken játszik, ennek örülök, hogy nem én vagyok az iskolában az egyetlen, aki hangszeren játszik. A feltett kérdésére örömmel válaszolok.
-Én zongorán és orgonán tanultam játszani.mosolygok Keikora, majd figyelmesen hallgatom őt.
-Dehogynem, minden ember értékes és fontos, csak sokan nem akarnak magukról beszélni, ezért nem is tudjuk nagyon megismerni őket.-mondom Keikonak komoly tekintettel, próbálom rávenni, hogy meséljen magáról.
-Én kezdek fázni, úgyhogy, ha nem baj én most bemegyek, de te nézd meg a programokat, érezd jól magad! Majd még találkozunk. Szia!-majd felállok Keiko mellől és elindulok a kastély felé, mert nagyon lehűlt az idő. Nem azért hagytam ott Keikot, mert nem éreztem jól magam, hanem azért, mert majdnem odafagytam a földhöz.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 12. 17:59 | Link

Jenna Grin


És ismét eljött egy újabb nap, ami által egyre közelebb kerülünk a vizsgákhoz, de valamiért nem félek a vizsgáktól, bár nem tanultam rájuk olyan sokat, de ez általában így szokott lenni, hogy vizsga előtt nem félek, de mikor elkezdődik a vizsga akkor én vagyok a legidegesebb, vizsgák előtt meg mindig én nyugtattam meg az embereket, hogy nem kell félni nem fog fájni. Fura szerzet vagyok én, de ez van. Most is a tanulás helyett inkább kimegyek sétálni egyet, nem akarok a kastélyban ülni egész nap és hallgatni a többieket, ahogy a tanulásról beszélgetnek. A rét felé veszem az irányt gőzöm sincs, hogy miért, de biztos megvan ennek az oka. Mikor legutóbb itt voltam, akkor Keiko is mellettem volt és valami programon vettünk részt, de már nem tudom, hogy milyen programon, de arra emlékszem, hogy jót beszélgettem a lánnyal, bár fáztam és elmentem, de egészen addig amíg nem kezdtem el fázni tök jól elvoltunk. Leülök a fűbe törökülésbe és az eget kémlelem, szép tiszta egy-két bárányfelhő van ami nem takarja el a napot, így az pont rám süt, amitől úgy érzem magam, mint egy hal amit épp most sütnek ki az egyik éttermi konyhán. nagyon nagy a csönd, szinte alig vannak kint diákok, kezdem úgy érezni, hogy csak én vagyok az a bolond aki tanulás helyett a kastélyon kívül van. Mindenki bent van a kastélyban, és örül, hogy nem kell a tikkasztó melegben lennie, de én nem, én más vagyok, maximum egy órát bírok bent ülni, de ha már többet ülök bent fényes nappal a négy fal közt, akkor minden bajom van és inkább kint sétálok. A sétából most a réten ülés lett azt is egyedül teszem, olyan érzésem van, mintha kerülnének az emberek, bár szerintem ezt csak én beszélem be magamnak, de azért hiányzik a társaság, csak reménykedem abban, hogy van még legalább egy olyan ember aki ilyenkor kijön ide és beszélgethetünk, na de nem a tanulásról, hanem úgy mindenről, ami nem a vizsgákkal kapcsolatos, most nem is szeretnék erre gondolni, elég lesz nekem csütörtöktől a vizsgák miatt félnem. A fűben ülés közben egy magyar költő verse jut eszembe, vagyis pontosabban abból egy részlet.
~És ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban, hol méz, hol áfonya.~Nem tudom, hogy miért épp ez a vers jutott az eszembe, hisz ez csak park szerűség, de itt senkivel se csókolóztam, és nem is hagytak lábnyomot a régi szerelmeim, sőt szerintem Radnóti se itt írta ezt a verset.

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 12. 19:09 | Link

Jenna Grin


Már kezdtem magam egyedül érezni, amikor hirtelen a semmiből szinte hozzám fut egy lány, aki mosollyal az arcán köszön.
-Szia!-köszönök vissza én is mosollyal az arcomon, úgy tűnik, hogy nem egy visszahúzódó szótlan lány.-Nem zavarok, vagy nem tudom. Igen, én is Levitás vagyok, akkor ezek szerint te is. Kiváló gondolat volt ez tőled.-mondom a lánynak, majd lehuppan mellém, és szép szeme világával engem néz. Aranyos és jó fejnek tűnik elsőre, bár még nem találkoztam vele, de teljesen más, mint a többiek akiket eddig megismertem.
-Rufus vagyok. És szép a szemed. Mi járatban vagy itt erre?-teszem fel a kérdést, és a bemutatkozás résznél nyújtom a kezem, azért mégis csak ezt diktálja az illem, hogy bemutatkozásnál kezet rázzunk még akkor is, ha a beszélgetőpartnerem lány. Mondjuk eddig még senkinek se mondtam a suliban, hogy szép szeme van, de Jennanak tényleg gyönyörűek a szemei.
-Azt hittem, hogy csak én vagyok olyan elvetemült, hogy a tűzön napra kiüljek, de örülök, hogy nem.-mosolygok a lányra, és most én vettem át a figyelő szerepét, hisz szemeimmel most én fürkészem a lányt és várom a reakcióját.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 12. 20:54 | Link

Jeeenaa Cheesy


Csak ülök és nézem ahogy Jenna próbál átmenni az árnyékos oldalra, jól tudom, hogy engem is odahív, de most gonosz leszek és végignézem ahogy lajhár üzemmódban átmászik az árnyékba, majd ha összejött neki a művelet akkor követem én is.
-Igen új vagyok. Londonból érkeztem, és te?-teszem fel a kérdést, majd figyelmesen hallgatom ahogy a nevemet egymás után kétszer is elmondja, feltehetőleg így próbálja memorizálni azt, de először arra gondolok, hogy valamit szeretne nekem mondani, csak nem jön össze, de nem. Megértem a lányt, ha így könnyebb neki megjegyezni a nevem, akkor nyugodtan, bár én még nem tudom  nevét, de nem szeretnék itt erőszakoskodni, hogy árulja már el a becses nevét, az pofátlanság lenne, ha akarja akkor majd elmondja egyszer, de most jelen pillanatban azt se szeretném, hogy csend legyen köztünk, ezért muszáj vagyok valamit kérdezni vagy témát mondani neki.
-És hogy vagy?-teszem fel a kérdést, majd várom a választ is.
-Hogy telnek mindennapjaid ebben a tikkasztó melegben? Képzeld el, de először megvárom, hogy elképzeld csak utána folytatom...Nos, tehát akkor elképzelted már gondolom, hogy múltkor sétáltam a kastély körül és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valami mozog a fűben, hát először nagyon megijedtem, arra gondoltam, hogy óriás lettem, de azért csak nem. Gyorsan növök, de nem ennyire, ezért hát letérdeltem a fűbe és egy katicabogár volt az, bár lehet, hogy Marinak hívták, és akkor nem is katica volt, hanem Marikabogár, na, de mindegy. Bevittem a kastélyba, mentem, mendegéltem egyszer csak beértem a gólyalakba ott odatettem az ágyamra, hogy jobban megnézhessem, mondjuk már láttam katica-, vagyis ez esetben marikabogarat, de azért kíváncsi voltam, hogy mégis most mit csinál. Azt hittem, hogy majd kívánhatok tőle, mivel megmentettem az életét attól, hogy valaki ráléphessen, de nem. Fogta magát és elrepült, én meg utána futottam, nem akartam bántani, de azért szemmel akartam tartani nehogy történjen vele és ő csak repült,és csak repült és kirepült az ajtón a folyosóra, de én nem vettem észre a nagy futásban, hogy nem az ajtón fogok kimenni, hanem az ajtófélfának fogok neki rohanni, hát neki is rohantam, úgyhogy vagy fél órát az ajtó előtt feküdve töltöttem el. No, ennyi történet, ezt csak azért meséltem el, mert fáj a lábam és most nem akarom megvakarni a fülem, nehogy kihulljon a hajam.-jó, most bitos hülyének tart a csaj, de a meleg kihozzam belőlem azt, hogy össze-vissza beszéljek mindenféle hülyeséget.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 12. 22:52 | Link

Jenna, alias Móka Miki Cheesy


-Brighton? Az jó hely-mondom mosolyogva a lánynak, bár, hogy őszinte legyek még sosem jártam ott, de éreztem a hangján, hogy nem örül annak, amiért én Londonban lakom. És ez vagy amiatt van, mert utálja a Londonban élőket, vagy amiatt, mert, hogy ő nem ott lakik és féltékeny rám. Na, de megesik az ilyen, nem is feszegetem tovább a témát. Viszont annak örülök, hogy a kis történetem elnyerte a tetszését, ez egy jó jel. Ez vagy azt jelenti, hogy tényleg viccesnek tartotta, vagy csak inkább nevetett egyet jelezve, hogy borzalmas volt, de nem akar megbántani azzal, hogy nem nevet a törin. És msot megmutata a vicces oldalát, vettem ám a lapot.
-Haha..te vicces kislány vagy, mondták már?-teszem fel neki a kérdés, s közben jobb szemöldökömet felhúzom és mosolyt csalok az arcára, valljuk be jó dumája van, de azért engem se kell féltenem, ha ő is csipkelődik, akkor én is.
-Te szimpatikus vagy....mondjuk nekem nem, de valakinek biztos.-na most bevágom azt a nézésemet, ami azt sugallja neki, hogy "most jól megkaptad kis anyám". Bár nem gondoltam komolyan amit mondta, csak én is viccelődök vele ahogy ő is velem. Végre találtam itt egy embert, aki remélhetőleg nem veszi magára ezt a csipkelődést, és lehet vele poénkodni. És most eljött a pillanat, amikor én csendben várom, hogy mit reagál erre a lány.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 14. 12:55 | Link

Jenna Grin


-Látom nem nyerte el a tetszésedet a kislány megszólítás, ezért javítok és nagylány vagy, így megfelel?
-teszem fel a kérdést Jennanak, hisz látom, hogy nem örült annak, hogy kislányt mondtam neki, de nem akartam ezzel megsérteni és széles mosollyal az arcomon javítottam ki ezt a súlyos akaratlan hibámat, megszólításomat. Azt, hogy szökdécsel elég furának tartom, de ahogy ugrik úgy én is mozgatom a fejem, le-fel, de szerencsére abbahagyja, még a végén valaki azt hiszi, hogy valami baja van szegény lánynak.
-Furán nézne ki egy ló talppal, de akkor nem kéne patkoltatni, csak cipőt venni neki, bár furán néznének rá, ha a cipőboltban kérne két pár cipőt egy ló és végig próbálgatná azokat. Szerintem a boltos a pszichiátrián végezné.-válaszolok a lány fura elméletére és mivel vizuális típus vagyok elképzelem, ahogy egy ló bemegy egy cipő boltba és nyerítene kettőt, ami nála azt jelentené, hogy kér két pár cipőkét, majd leülne, hogy felpróbálja a kiválasztott cipőket, hát biztos, hogy világszenzáció lenne a dologból és azt is lefogadnám, hogy a boltos néni egyből nyugdíjba menne az eset után. Majd elbújik a nap és látom, hogy Jenna ennek örül egy kicsikét.
-Ilyen forróságban vigyázz a retikülödre és a retinádra is, nehogy mindkettő kiégjen.-mondom nevetve, ez tényleg vicces kis nyelvbotlás volt a részéről, és nem azért nevetek, mert, hogy ő rosszat mondom, hisz ha én mondtam volna ezt, akkor is kinevetném magam. Észreveszem, hogy a lány szemez velem,hunyorog mintha én lennék a napfény. És a kérdésére bár tudom, hogy nem komolyan gondolta válaszolok.
-Egy hamburger meg egy kis üdítő jól esne most, köszönöm.-Mosolygok rá.
-Mond csak, te láttál már fűben nyuszit? És égen madarat?-ez egy meglehetősen fura kérdés tőlem, de ha már ő is kérdez akkor én miért ne.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 24. 14:45 | Link

Blanka


Most jól jön egy kis pihenés, és erre a legalkalmasabb hely a rét, ahol már elég sokszor megfordultam mióta itt vagyok. Lassan sikerül a szobámból leérnem a rétre, és amikor végre ott vagyok egy lányt pillantok meg aki elsőre úgy tűnik mintha valamit kergetne a fűben, de nem nagyon látom, hogy mi is az valami, de nem is szeretnék zavarni, ezért csak megállok egy helyben és figyelmesen nézem a kergetőzést, majd amikor a lány elkapja azt a valamit ami után eddig olyan gyorsan ment, leül vele egy fatövéhez és beszél hozzá, aztán ismét kezdetét veszi a kergetőzés, először nem tudom, hogy most mit csináljak, de odasétálok a fához, és leülök onnan figyelem a történéseket, de nem bírom ki, hogy ne szóljak bele az istentiszteletbe.
-Öhm..szia, figyelj, ne segítsek?-teszem fel a kérdést, és várom a lány válaszát, remélem nem kell segítenem, mert már olyan jól kényelembe helyeztem magam, mondjuk a föld nem épp a legkényelmesebb ülőhely, de legalább van ingyen mozi.
-Nem tudom, hogy mi az amit kergetsz, de elég kicsinek tűnik, tehát ha megpróbálsz gyorsabb lenni nála, amit kétlem, hogy nehéz lenne, akkor elé állhatsz és úgy könnyebben elkaphatod.-próbálok tanácsot adni neki, bár nem tudom, hogy mennyire örül neki, hogy én csak nézem és okoskodok, de azért remélem megpróbálja azt amit tanácsoltam neki, így valamivel könnyebb lesz majd a dolga.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 24. 19:17 | Link

Blanka


Továbbra is figyelmesen nézem, ahogy a lány küzd a hörcsöggel, vagyis pontosabban próbálja elkapni, de sikertelenül, és a tanácsom se segített, ekkor jött el a pillanat, amikor Blanka kissé mérgesen, de megkért, hogy segítsek, és azt hiszem, hogy amit a segítség kérés után mond azt is nekem szánja.
-Mi? Nem csinálok veled semmit-mondom a lánynak nyugodtan, majd felállok, hogy segítsek neki, de én már kinőttem abból a korból, hogy apró állatokat kergessek ott, ahol a legtöbb diák fordul meg, így előveszem a pálcámat, és suhintok vele egyet, aminek következménye, hogy a hörcsögtől nem messze a föld egy kis része robban egyet, olyan mintha oda egy petárdát dobtam volna és egy kissebb földkupac repül szerteszét.
~Na, jó ez nem volt valami jó ötlet~gondolom magamban, és gyorsan elteszem a pálcámat, mert ettől a kis mutatványomtól valószínűleg a hörcsög megijedt, és ennek nem hiszem, hogy örülni fog Blanka, vagyis ha egyáltalán megijedt a hörcsög. Oda futok hozzájuk és megpróbálom elkapni a hörcsögöt vagy, ha ez nem jön össze akkor Blanka felé hajtani őt, de sajnos nem tudom elkapni a kis állatot, és csak szerencsétlenkedek, bántani meg nem akarom.
-Mivel eteted a hörcsögödet, hogy ilyen gyors?-teszem fel a kérdést a lánynak, egy kissé idegesen, mert már kezd bosszantani, hogy sehogy se tudom elkapni őt, de remélem azért Blankának sikerül. nem szeretnék egész este hörcsögöt kergetni. Még akkor se, ha szépen megkértek rá.
Utoljára módosította:Rufus Saron, 2013. augusztus 24. 19:18 Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 25. 10:23 | Link

Blanka


Gondolhattam volna, hogy a lány második mondata nem nekem szól, hisz nem néz ki olyannak, aki csak így ismeretlenül így beszél ismeretlenekkel, bár még nem ismerem annyira őt, de csak bólintok egyet mikor azt mondja, hogy a második mondatot nem nekem szánta. És anank is örülök, amiért nem szedi le a fejem az elrontott varázslat miatt, én se így képzeltem el ezt az egészet, de most már benne vagyok a dologban, úgyhogy meg kell őt nyugtatno mielőtt azt hinné rólam, hogy megakartam ölni a hörcsögét.
Persze, vissza tudom csinálni-mondom a lánynak, de őszintén szólva azt se tudom, hogy hogyan csináltam, azt meg pláne nem tudom, hogy hogy javítsam ki az elrontott varázslatot. A hörcsög kergetése közben a lány tényleg elmondja, hogy mivel eteti a szegény kis jószágot, bár én nem gondoltam komolyan a kérdést, tehát válaszolnia se kell, de most már tudom, hogy ha egyszer rám bízza az állatkát-míg ő távol van-akkor mivel kell etetnem, bár remélem, hogy ez a pillanat nem fog eljönni. És hosszú kergetőzés után végre sikerül elkapnia a hörcsögét, aminek én nagyon örülök, és feltesz egy nagy kérdést, őszintén szólva csak nagyot nyelek, mert gőzöm sincs, hogy mit csináljunk vele.
-Nem tudom, miért te mit akarsz vele csinálni? Akármit is teszel, ne engedd újra el, kérlek!-válaszolok a lány kérdésére, bár most már nem nagyon tudom, hogy tőlem kérdezte vagy a hörcsögétől, de reménykedem, hogy nekem intézte a kérdést.
-Amúgy, Rufus Saronnak hívnak, Levitás, első éves diák vagyok. És te?-mutatkozom be Blankának, egy mosoly kíséretében.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 25. 15:24 | Link

Blanka


Na, jó tényleg nem fest jól a föld a varázslatom után, és először emg se fordul a fejembe, hogy mi van akkor, ha erre jön egy prefi vagy egy tanár, nem akarom megint bajba kerülni, ezért odasétálok a "lyukhoz" és lábbammal egy kis földdel próbálom elfedni a lyukat, bár így még jobban észre lehet majd venni, de sebaj, nem mi voltunk, már így találtuk.
-Látod, mondtam, hogy helyre tudom hozni a kárt, de ha bárki kérdezi, akkor már így találtuk, rendben?-teszem fel a lánynak a kérdést, bár nem várom el tőlem, hogy kiálljon a bajba mellettem, ha kell akkor vállalom a felelősséget tetteim miatt. Blanka kijelenti, hogy visszaszeretne menni a kastélyba a hörcsögével, de visszajön még ne aggódjak emiatt.
-Rendben megvárlak, addig leülök a fa tövébe.-mondom a lánynak, és mosolygok rá egyet. Aranyosnak tűnik, és valamiért az az érzésem, hogy nem akar becsapni. A bemutatkozásnál kijelenti, hogy hallott rólam egy-két dolgot, valószínűleg csak pletykák, amiket hallott, de kíváncsivá tett.
-Híres? Mit hallottál rólam? Amúgy nem vagyok híres, csak egy egyszerű kis elsős diák vagyok, hírnévtől mentesen-mosolygok a lányra, és várom válaszát.
~Vajon ki terjeszt rólam pletykákat?~gondolkodok magamban, és már van is gyanúsítottam, de ez attól függ, hogy mit hallott rólam.
-Blanka, szép neved van.-mosolygok a lányra, mert valóban tetszik a neve, mondjuk a lány se csúnya, de ezt azért így kijelenteni nem túl illendő dolog, mondjuk a lányok szeretik a bókokat, de lehet, hogy van barátja, és nem szeretnék kettőjük közé állni.

 
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 25. 17:19 | Link

Blanka


Örülök, hogy a lány társ a bűntény nyomainak eltüntetésében, és mikor megkérdezi, hogy hazudjunk-e, akkor úgy érzem, hogy ideje bevetnem az angyali Rufust, és meg kell nyugtatnom őt, hogy ilyenről szó sincs.
-Hazudni? Ugye, tudod, hogy hazudni bűn? Mi nem fogunk hazudni, csak hirtelen elfelejtjük, hogy mi is történt ezen a helyen, rendben?-teszem fel a kérdést, bár így is hazudunk, de legalább jobban kifejeztem magam mintha, csak egy egyszerű igent mondtam volna. És most ugrik a majom a vízbe, de sajnálatos módon a víz eltűnt és csak az iszapba ugrott, mert a lány nem tudja, hogy kitől hallotta a nevemet, és azt se árulja el, hogy milyen ügy kapcsán hallotta a Rufus nevet, de előttem nincs lehetetlen.
-És milyen ügy kapcsán hozták fel a nevemet?-teszem fel a kérdést, én bizony kihúzom belőle az igazságot, még akkor is, ha estig itt kell lennünk.
-Nekem tetszik, ha mások nem mondják az az ő bajuk-mosolygok a lányra, majd végig nézem, ahogy a hörcsögével bemegy a kastélyba, és én ígéretem ellenére nem lök le a fatövébe, hanem megpróbálom mégjobban elrejteni a lyukat, és csak ezután ülök le a fatövébe, szerencsémre a lány még nem ért vissza, de mikor meglátom őt, mosolyra húzódik az arcom, és csak akkor szólok hozá mikor már elég közell van hozzám, így legalább nem kell kiabálnom.
-Hamar visszajöttél, betetted a hörcsögödet a helyére, és futottál is vissza hozzám?-teszem fel a kérdést neki, de a 200 W-os mosoly még mindig nem tűnt el az arcomról.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 25. 23:18 | Link

Blanka


-Hirtelen? Eddig se tudtunk e lyuk keletkezési körülményeiről-kacsintok a lányra, és próbálok olyan fejet vágni, mint aki nem érti, hogy miről beszél Blanka. Na, de részemről most már lezárhatjuk ezt a témát nem akarom, hogy a lány miattam hazudjon. És még mindig nem tudom meg a pletykát, ez már bosszantó, az oké, hogy valaki titoktartó meg stb., de a titok az a halmazállapot, ami alkoholban jól oldódik. Szegény lányt nem fogom leitatni, de azért csak elmondhatná, ha már így szóba hozta a témát.
-És a Rufus után még mit hallottál? Nyugi, köztünk marad.-mosolygok bátorítóan Blankára, hogy nyugodtan megbízhat, engem most már úgyis csak az érdekel, hogy mit hallott rólam.
-Tudom, mértem is az időt, hogy hány percig bírod ki nélkülem.-mosolygok a lányra, tudom, hogy csak poénkodott, és ezért én is, jó ha valakivel lehet hülyülni, bírom az olyan embereket, akiknek van humorérzékük, és felteszi a számomra megdöbbentő kérdés, és mivel Levitás volnék vagy mi a szösz, ezért nem nehéz összepárosítanom a kérdést és a pletykát ami elméletileg rólam terjeng.
-Két oka lehet, amiért a kérdést feltetted az egyik az, hogy a pletyka amit hallottál rólam az az volt, hogy csajozok vagy valami hasonló, a másik az az első ok.-nézek a lányra, és várom, hogy mit reagál rá, szinte mondhatni most-másodszorra- ugrik a majom a vízbe. De azért válaszolok neki, ha már érdeklődik irántam, vagyis szerelmi ügyeim iránt.
-Igen, már volt barátnőm. És neked már volt barátod?-kérdezek vissza egy kis kíváncsisággal a hangomban.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 27. 16:04 | Link

Blanka


Furán nézek rá amikor a kacsintásomra csak nevet, lehet, hogy rosszul csináltam, mondjuk ez nem egy nehéz művelet, bár ismerek olyan embert aki nem tud kacsintani, és próbálja erőltetni, de olyan mintha valami belement a szemébe és próbál pislogni, nagyon vicces. A kérdésére, ami szerintem eléggé irónikusra sikerült, mosolyogva felelek.
-Bizony, bizony. Ugye, ez most irónia?-teszem fel a kérdést, és elnevetem magam, tudom, hogy nem komolyan gondolja, és remélem, hogy ő is tudja, hogy csak vicceltem, ha már így ugratjuk egymást. És most jön a nagy bejelentés, tudtam, hogy rátapintottam a lényegre a kérdésemmel. Figyelmesen hallgatom őt, és eszembe jutnak az emlékek, amik alapján kiderül, hogy ez nem pletyka, hanem híre ment a suliba, annak amiket csinálok és ezeket az igazságokat terjesztik, nem érdekel, hogy ki, de most már tudom, hogy miket mond.
-Köszönöm, hogy elmondtad nekem, és ígérem köztünk marad, és az se érdekel, hogy ki terjeszti ezeket, de legalább tudom, hogy mikről beszélnek a hátam mögött.-mosolygok Blankára, mert aranyos tőle, hogy elmondta nekem az igazat, és már valóban nem érdekel, hogy ki mondta el neki ezeket, vagyis, hogy ő kitől hallotta ezeket, csak egy a lényeg, hogy tudom, és hogy ha szóba kerlök akkor tudok védekezni, de most erre nincs szükségem, hisz a lány nem kérdezi meg, hogy ezek a pletykák valóban igazak-e, csak elmondta mindazt, amit ő hallott. A kérdésével azzal kapcsolatban, hogy boldog vagyok-e, hogy ezeket elmondta nem válaszolok, de a következő kérdésére már igen.
-Nem, eddigi barátnőim Londonban élnek és nem varázslók.-válaszolok neki, bár már kezd gyanússá válni, hogy ennyi mindent akar tudni a szerelmi életemről, de ezt a gyanút elhessegetem, hisz kétlem, hogy a pletyka után amit hallott rólam, összejönne velem, de akkor is érdekes, hogy ilyenekről érdeklődik, és még vissza se tudok kérdezni, hisz arra a kérdésemre se felelt, hogy neki volt-e már valaha barátja. Mondjuk jobban belegondolva, ezek a kérdések jobbak, mintha azt mondaná, hogy meséljek magamról, mert akkor bizony félbeszakadna a beszélgetés, hisz egy szót se tudnék szólni, utálok magamról mesélni. És most jön a második kérdés, ahol megint én kerülök középpontba és ő a származásomról érdeklődik.
-Londonból jöttem. És te?
Utoljára módosította:Rufus Saron, 2013. augusztus 27. 16:04 Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rufus Saron
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 716
Írta: 2013. augusztus 28. 21:52 | Link

Blanka


- Kár, pedig már azt hittem, hogy komolyan gondolod.- nevetek fel, hisz jól tudom, hogy Blanka csak viccelt. - Majd megismerkedsz velem- mosolygok a lányra, és komolyan is gondolom, mert nagyon rendes és én szívesen találkoznék még velem, de sajnos ez nem csak rajtam múlik. Majd próbálja megvédeni a pletyka terjesztőjét, de nem találja a szavakat, mondjuk nem is érdekel annyira, se az, hogy ki a terjesztő, se az, hogy hogyan próbálja megvédeni őt.
- Hangos vélemény kinyilvánítás, vagyis kibeszélés a hátam mögött, de nem baj, nem érdekel, hogy ki mit beszél rólam, csak az, hogy mit mondanak rólam, nem szeretném, ha butasággal tömnék az olyan emberek fejét, akik még nem is ismernek engem.- mondom a lánynak, nyugodt hangon, de belül szinte ordítani tudnék annyira bosszant ez az egész dolog. Utálom, ha kibeszélnek a hátam mögött, és az egészben az a bosszantó, hogy olyanok is hallják ezeket, akik nem is ismernek, és ha egyszer mégis találkoznak velem a nevem hallatára egyből ez jut az eszükbe.
- Szeretek ott élni, nagyon szép hely, és nagyon sok barátom él ott. Már gyerekkorom óta élek Londonban, de te csak turista szemmel látod a várost, de én mivel ott élek tudom, hogy mik történnek a városban, amit egy turistának nem nagyon szoktak elmondani, hogy ne vegyék el a kedvét a várostól, de bizony ott se kolbászból fonják a kerítést.- mondom a lánynak, és eszembe jut az a sok negatív illetve pozitív élmény, ami a városban ért. Sajnos ez a pletyka elvette a kedvem mindentől, és félek, ha tovább beszélnénk a pletykáról Blankával, akkor még jobban felhúznám magam, de ezt ő nem tudhatja, de ez a fő oka annak, hogy most elbúcsúzok tőle.
- Nekem sajnos most mennem kell, de örülök, hogy megismertelek, és remélem találkozunk még. Szia!- mosolyogva köszönök el a lánytól, majd elindulok a kastély felé.
Szál megtekintése

Minden bajra két orvosság van:
az idő és a csend
Rét - Rufus Saron hozzászólásai (20 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék