Ophelia

Sikerült megtalálni a szobámat, és kielégítően mélyen van. Úgy hallottam, hogy annál mélyebbre még semmit sem ástak ebben a kastélyban, így igazán szerencsésnek érzem magam. Nem mintha vakond lennék vagy ilyesmi, de tudom, hogy ezen a helyen nyáron lesz vagy 100°, és köszönöm, nem szeretnék pácolt medve lenni. És ha már tél van, kihasználom a lehetőséget, és alaposan ki is élvezem. Mindössze egy rövidujjút kaptam magamra, majd egy megfontolt lépés után egy hetyke cérnasálat is a nyakamba biggyesztek, hadd hozzak mindenkire frászt.
Nanuq előttem nyargal, érzi már a hideget, és boldogan robban a szabadba, hogy ott a hóban lubickolva vakkantson nekem is párat. Én előbb azonban előkapom még a tegnapról megmaradt szendvicsemet, kipiszkálom belőle a hagymát, és nekiállok betermelni a tenyérnyi hamit. Nem mintha a zöldséggel bajom lenne, de ha netán eltévednék vagy valami, nem lenne jó, ha még a szájszagomtól is elájulna szegény szerencsétlen, akit a termetemmel már amúgy is halálra ijesztettem.
Azonban még félig sem sikerül benyomni a finom kis kajámat, mert egy határozott mozdulattal rántja ki kezemből egy szőrös pofa azt, és farokcsóválva elrohan. Felhördülve ugrok fel a padról, meggyőződve róla, hogy az nem főlt fel ettől a mozdulattól, majd utánavetődök. Persze, az igazi harc kábé 10 másodpercig tartott, mert utána szimpla hancúrozásba ment át az egész. Forró, nedves nyelv nyal össze teljesen, és ilyenkor gondolok bele, hogy a hosszúujjú mégiscsak jobb lett volna. Fogainkat csattogtatjuk egymásra és hörgünk, mintha csak a másik lenne a támadó fél. Szerencse, hogy errefelé nincsenek diákok, mert azt hinnék, hogy az itteni nagy erdőből szabadultunk el.
Legyűröm őt végül pár perc birkózás után, és fújtatva rázom ki a hajamból a havat, és ezt kihasználva a ,,kis" malamut rámveti magát, és négy lábbal szegez a földre. Morog rám párat, és csattogtatja a fogait fenyegetőnek tűnve, én meg félmosollyal nézek rá. Aranyom, nálam a vacsorád...

Ophelia

Lassan már végre elérem azt a pontot, hogy az idő kellemesen hideg, igaz még pár fokot mehetne mínuszba, én én is jól érzem magam, mert végre megmozgathatom a tegnapi utazásban elgémberedett tagjaimat. És a kis négylábú társam meg annak örül, hogy játszok vele. Tény, hogy újabban kissé el lett hanyagolva, mégha nem is szándékosan.
Végül az idillt egy lányhang szakítja meg, így odafordulok, illetve arra tekerem a fejem, hogy lássam, kinek is beszélnek. A nyelvtudásom nem jobb egy kínai turistánál, vagy lehet mégis, de azért nem büszkélkednék én vele olyan nagyon. Meglapogatom Nanuq hátát, aki leszáll rólam, és elindul felfedezőútra egyedül, hogy legyen lehetőségem emberi kapcsolatok kialakítására is, ha már a lányka nem rohant el... Na majd most fog.
Ugyanis felállok. Toporgok kissé, hogy a bakancsomba ne folyjon olvadt hó, meg a nadrágom se ázzon át, de a pólómat csak meglengetem, mert kissé kimelegedtem, és a fejem rázva kisebb hóesést idézek elő. Aztán merészkedek csak közelebb a lányhoz, hogy már nem potyog belőlem vagy csöpög semmi, és lepillantok oda, ahová az előbb mutogatott. Valami segítségre van szüksége? Ah, ez a szendvicsem. Némi sajnálkozással vetek még felé búcsúpillantást, hiszen azt már nem eszem meg, majd Nanuq kezelésbe veszi ha már ellopta. Majd felpillantok a szőke hölgyre. Kissé olyan, mintha valami hótündés állna előttem, olyan hihetetlenül szőke haja van. Egyszer én is megpróbáltam kivilágosítani az enyém, de hülyén néz ki ha lenő, meg le is kopik, mielőtt lenőne. Semmi értelme. Vállat vonok.
-Hello. - brummogom. - Én Leon. - Döngetem meg a mellkasom, afféle primitív módon, hogy ne keveredjünk félreértésekbe. - Rellon.
És belül kissé örülök a fejemnek, amiért megjegyeztem a házam nevét. Micsoda marhaság, külön házak! Meg átjárási tilalom! Legalább már azt tudom, hogy nem Leviatán, hanem Levita. Haladás kérem. Némi kérdő fejet csiholok, igaz a mimikáim a vigyor meg a vicsor között kifújnak, azért hátha. Jó lenne beszélgetést kezdeményezni, csakhogy activityben sosem voltam túl jó. Lenézek a mellkasomig érő csajra, és azt hiszem, ő talán képes lenne a hadonászásomat megérteni. De ettől még jó lenne tudni, hogy hogy hívjam.