36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. február 22. 14:53 | Link

Lili
ő itt a Tücsi

Bélát éppen fogalmam sincs hol kódorog, Lysander pedig szundizik, így lényegében kényelmes délutáni állatnyüstölési szándékom utolsó reménye Tücsök maradt. A klubhelyiségben szerencsére meg is találom a játékos kutyust, aki farokcsóválva ugrik fel amikor meglátja, hogy felé indulok. Oké, lehet, hogy egy hangos TÜCSÖÖÖÖÖÖK felkiáltás is benne van a dologban, és azért vesz észre. Nem biztos, de lehetséges. Póráza a vállamra fektetve libeg utánam, ahogy lehajolok hozzá, megdögönyözve cuki foltos kis bundáját.
- Na ki jön ki velem a rétre sétálni, na ki? Na ki? - simítok végig újra és újra buksiján, ő pedig mintha csak érezné, hogy bizony játékidő következik, izgatottan vakkant párat, hogy csak úgy belezendül a klubhelyiség. Hát, így akkor már nekem sem kell csendben maradnom nem? - Még valaki? Séta? Lili? - tekintek körbe, majd tekintetem megállapodik az elsős lányon. Kérdőn mosolyogva nézek felé, a pórázt is kinyújtva, csalogatóan. Na? Cicc, gyere kicsilány, tudom, hogy vizsgaidőszak van, de kimozdulni fontos.
Kapucnis pulcsim zsebében egy labda is lapul, kabátot azonban nem húztam, minek az, hát majdnem tíz fok van! Jó idő, itt a tavasz, az üvegházban már virágzanak a növények... Az most mindegy, hogy annak pont az a lényege, hogy egész évben virágozhassanak benne a dolgok. Na jó, max ha fázni kezdenék majd futkározok kicsit Tücsivel.
Ha Lilit végül sikerülne meggyőzni, akkor együtt indulhatnánk el le a rétre, ki a gyönyörű februári napsütésbe. Persze tutibiztos, hogy hétfőre, a meccsünkre leesik majd a hó, mert végülis miért ne tenné, ha megteheti... De pont ezért szeretném most kiélvezni a napocska sugarait. Elvégre a D vitamin kell a csontoknak, hátha ha most sok D vitamint paszírozok beléjük nem törnek majd el olyan könnyen a gurkók alatt.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2020. február 22. 14:53
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2020. február 22. 16:03 | Link


Nem tűnt kezdetben balszerencsés napnak ez a mai, Lili legalábbis a jobb lábát tette ki először az ágyból, direkt figyelt rá. És szoknyáját se fordítva húzta fel, noha az nem lett volna különösebben katasztrófális, legalábbis könnyebben orvosolhatónak számított, mintha ugyanezt egy nadrággal csinálja. A fürdővizét is sikerült kellemesen melegre beállítania, és a fogkrémét se nyúlta le senki - még véletlenül se. Sőt, üresen találta a mosdót, amire legnagyobb bánatára ritkán volt példa.
Más szóval minden a legnagyobb rendben volt ezen a reggelen, de már-már gyanúsan zavartalanul telt. És éppen ezért Lilike úgy érezte, valami leselkedik rá. Mintha valaki mindvégig a nyomában osont volna, várva, hogy lecsaphasson rá. Még hátra is nézegetett, de nem látott semmit, amitől gyanakvása csak erősödött, mígnem be nem igazolódott balsejtelme. Mindezt egy kisebb sikkantással nyugtázta, és majmokat megszégyenítő fürgeséggel egy szekrény tetején gubbasztva találta magát.
- Hess! Sicc! Valami! - próbálta elkergetni a fenevadat, mely a klubhelyiség közepén ücsörgött, és nagyon barátságosnak álcázta magát. Nyilván azért, hogy magához csalogasson ártatlan kislányokat és -fiúkat, és megegye őket. Vagy valami rosszabb.
Aztán szerencsére felbukkant Masa. Ő már negyedikes nagylány volt, biztosan tudott egy s mást, amivel legyőzhette a bestiát, és mikor megkötötte, Lili kicsit fel is lélegzett. De hogy aztán sétára menjenek vele?! Elég nagy őrültségnek hangzott, és később nem is igazán értette, hogy került ki ő is a rétre a kutyával. Persze nyilván a póráz másik vége Masa kezében volt, és Lili igyekezett végig úgy helyezkedni, hogy a lány mindig a Tücsök nevű lény és őközte legyen.
- Miért vagy olyan biztos benne, hogy nem fog megenni? - kérdezte aztán a napsütéstől kissé hunyorogva.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. február 22. 16:17 | Link

Lili
ő itt a Tücsi

Egészen futcsán érzem magam mindig mikor megijednek tőlem. Mármint itt vagyok a 156,1 kevéske kis centimmel - igen, az az egy miliméter nagyon fontos, tegnap mértem, vastag zokniban, de eskü nem pipiskedtem -, küzdök itt, hogy jó benyomást tegyek mindenkiben, kedves legyek, hát még a nutellámat is osztogatom, erre lesiccegnek itt. Jaa jaaa jaaa, hogy az Tücsinek szólt, nem nekem, vágom vágom.
Érdeklődve figyelem a szekrényen gubbasztó kislányt, s próbálok a lelkére hatni. Na, gyere le szépen, nézd, a kedvedért felrakom a blökire a pórázt, nem megy sehová, ahova nem akarom, nézd milyen jól nevelt! Igyekszem Lilcsók lelkére beszélni, már csak azért is, mert nem túl... hogy is mondjam, nem túl egészséges úgy együtt élni valakivel ha rettegsz tőle, márpedig jól láthatóan ez a helyzet közöttük. Én is macskás típus vagyok, bevallom őszintén, de azt hiszem eléggé rosszul érezném magam, ha minden nap úgy kéne átóvakodnom a klubhelyiségen, hogy egy kis kutyaszagú padlócirkáló bármelyik pillanatban rámvetheti magát, és én ezt nem szeretném. Jó lenne megmutatni az elsősnek, hogy nincs mitől tartania, a leggyerekbarátabb dolog a világon a mellettem lihegő szőrgombóc, és láss csodát! A kitartó rábeszélés végül eredményre vezet.
- Onnan, ahogy néz - vágom rá a félős kis kérdésre, kiélvezve a lanyha, ám mégis kicsit hűs szellőt. - Nézd, most például nem is figyel ránk - mutatok a kíváncsian bámészkodó, pórázát húzó Tüccsre.
- Szimatolja az illatokat, hallgatja a többiek játékát, szocializálódna. És nézd a farkát, hogy legyezi, nagyon örül neki, hogy végre kint lehet a szabadban. Mi az ami megijeszt rajta?
Egyelőre nem nyújtom át a pórázt a lánynak, még had szokja egyelőre, hogy sétálunk egymás mellett. Tücsök az elmúlt napokban úgyis olyan furán viselkedett a toronyban... most meg mintha megnyugodott volna ahogy átléptünk a portrélyukon.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2020. február 22. 17:22 | Link


Ugyan még mindig eléggé aggodalmasan pislogott a bogárnevű kutyára, Lilinek jól esett a friss levegőn lenni, mert bár naptár szerint tél volt, tavaszias napsütésben sétálhattak, kiélvezve a se hideg, se meleg időt.
Masa érvelése azonban nem volt olyan meggyőző, mint az időjárás.
- Talán csak megjátssza magát - mondta. - Olvastam olyan növényekről, melyek nyugodtan várnak, és csalogató illatuk meg színük van, mígnem rájuk nem száll valami bogár és hamm, már végük is.
Tücsük mindenesetre látszólag tényleg nem velük foglalkozott, és csak annyiban voltak rá hatással, hogy a póráz miatt nem tudott eltávolodni tőlük. Ezt mondjuk Lili nehezményezte, de ugyanakkor annak se örült volna, ha nincs rajta.
- Leginkább a nagy, éles fogai - felelte a kérdésre. Azok valóban elég ijesztőek voltak, bár még látni nem látta őket túl jól, de ettől még tudta, hogy ott vannak, mert a kutyák szoktak olyanokat hordani a szájukban. - És az ugatásuk is olyan hangos. Akkor is megijedek tőle, ha számítok rá. JAJ!
Tücsük vakantott párat, Lili pedig kis híján kiugrott a cipőjéből.
Kicsit szégyellte magát, vagy inkább nagyon, mert szeretett volna jó képet kialakítani magáról, de lassan az itt töltött első éve végére ért, és még nem igazán voltak barátai, és ki sem tűnt semmivel. Erre most még nyuszinak is mutatkozik egy negyedikes előtt. Lesütötte szemét, és a cipője orrát kezdte nézni, ahogy sétáltak.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. február 22. 17:37 | Link

Lili
ő itt a Tücsi

Épp mikor Lili a megjátszásról beszél, Tüccs egy pillanatra hátrafordul, hogy okos kis szemeivel ránk pillantson. Kinyújtom felé a másik kezem, így oda is jön egy gyors simire, majd mintha hallana valamit, ismét messze figyel, és kihasználva a póráz adta lehetőségeket, eltávolodik kicsit tőlünk. Hümmögve bólogatok a lány szavaira, hiszen ezt nem tudom cáfolni.
- Jó, hát nem tudhatod, hogy mit gondol igazából. Bíznod kell benne, hogy nincs rossz szándéka, ugyanúgy, ahogy minden nap bízol abban, hogy nem gyújtotta rád senki a kastélyt, vagy nem adtak-e előre minden vizsgádra trollt. - Vigyorgok, még ha szavaim nem is a legmegnyugtatóbbak. Oké, engem főleg a toronyfelgyújtós rész zavarna a felsorolásból, elvégre még most is van, hogy néha azzal a rosszul sikerült délutánnal álmodok. Ami azt illeti, mostanában egyre többször fordul elő, hogy eszembe jut, mintha a tudatalattim érzékelne valamit, ami amúgy elkerüli a figyelmemet.
- Ó a fogak - bólintok mindentudóan, de hagyom, hogy befejezze mondandóját, nem szakítom félbe. Nem úgy Tüccs. Talán gyorsabb sétára akar minket ösztökélni, talán valami szagnyom izgatja fel, de visszafordul hozzánk, s mellső lábait combomnak támasztva nyújtózkodik felfelé. - Semmi baj - szólok megnyugtatóan Lili felé, miközben a cukor kis kutyafej tenyerembe simul. Eszemben sincs nevetni rajta, hiszen komolyan veszem, hogy fél tőle, emiatt aztán nem kell aggódnia. Látna csak engem amikor a kaszáspókok elől menekülök sikoltozva! Tücsök élvezi a kis vakargászást, szemét lehunyva kényeztetteti magát, az idilli pillanatban pedig a lányra pillantok.
- Nézd - kezdem lágyan, halkan - tök békés. Biztos nem próbálod meg megsimogatni? Olyan selymes - biccentem félre a fejem. Ha nemet mond, természetesen azt is megértem, de ha összeszedné bátorságát, a négylábú csupán csóváló farokkal jelezné, hogy érzi a plusz simogat kezet, és bizony nagyon is tetszik az neki.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2020. február 22. 18:24 | Link


Míg Masa Tücsök fejét simogatta, Lili arcára néma rettegés ült ki, és még a levegőt is visszatartotta, nehogy egy rossz szusszanás vagy nesz kibillentse átmeneti nyugalmából a fenevadat, és leharapja a lány karját. Képzelgett ő rosszabbakat is amúgy.
De azok az eshetőségek, melyeket Masa aztán felvázolt, még neki se jutottak volna eszébe. Eltátotta a száját, és ezúttal nem tudatosan nem vett levegőt, hanem elfeledkezett róla.
- Hhhogymicsodaaa..!? - nyögte aztán halálra vált arccal. - Eddig eszembe se jutott, hogy bíznom kellene benne, hogy nem gyújtják ránk a tornyot! Ez tényleg olyasmi, ami megtörténhet? Mármint van rá biztos valami védelmi varázslat meg ilyesmi, nem? Meg amúgy is, ki akarná...? És... és ugye nem mondod komolyan, hogy van olyan tanár, aki direkt trollt ad, mindegy, milyen jól ment a vizsga!?
Látszott rajta, hogy totális pánikba esett, és eddigi magabiztossága a tanulmányait illetően úgy illant el, mint szellentés a tornádóban.
Annyira lesokkolta, amit hallott, hogy még arról is megfeledkezett, hogy egy nyálas, éles fogú bestia társaságában van. Sőt, a közelsége sem foglalkoztatta per pillanat, merthogy Tücsök épp Masának támaszkodva ágaskodott, és hagyta magát kényeztetni. És Lili csak bámult rá meg az őt simogató lányra, és a kérdést hallva csak bólogatott párat.
De aztán tudata lassan összerakta a hallottakat, és kis híján elszaladt. De bizonyára valaki sóbálvány átkot szórt rá, mert mégse tette.
- Megígéred, hogy nem harap meg? - kérdezte némi gondolkodás után. Tudta persze, hogy nem Masán múlik, hogy mit csinál a kutya, de bármilyen logikátlan is volt, megnyugtatta volna egy ilyen megalapozatlan bíztatás.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. február 22. 18:55 | Link

Lili
ő itt a Tücsi

Oh. Lehet, hogy nem így kéne megpróbálnom megnyugtatni? Eltöprengek azon, hogy a módszerem nem biztos, hogy a legsikeresebb. Márpedig ha az ember jobban belegondol igazából napról napra a másokba vetett vak bizalma miatt él, hogy nem átkozzák meg, nem tesznek mérget a reggelijébe, egyáltalán kap reggelit... És persze, ez így most nagyon dramatikusan hangzik, mégis ez a helyzet. Talán furcsának hathat, hogy pont az én híres rózsaszín buborékom mögött vannak ilyen érdekes gondolatok, de az, hogy tisztában vagyok ezzel nem jelenti azt, hogy ettől én most depibe esnék. Igen, elég para néha belegondolni, hogy bármi elromolhat, de alapjáraton meg nem gondolok... csak bízok abban, hogy minden megy tovább, szokásosan. Ah, megártott nekem az a gyengélkedőn töltött pár nap, túl sok időm volt gondolkozni.
- Nem biztos, hogy gyújtják, de robbanni már robbant - vonok vállat, megnyugtatónak szánt közönyösséggel a hangomban, nem érzékelve milyen ijedtséget váltok ki ezzel a lányból. Végülis a sokkterápia is végeredményben terápia, nem igaz? Kérdésén eltöprengek, majd megrázom a fejem. - Nem, nem hiszem, hogy ilyesmitől félned kellene, az itteni tanárok elég korrektek - mosolygok rá, végre elszakítva pillantásomat Tüccsről, így észrevéve a halálsápadt arcot. Pedig azt nem is mondtam, hogy ha én lenne, Henriktől éppenséggel tényleg akadhatna félnivalója. Ööööö, eeeezt jól megcsináltad Masa, ügyes vagy, gratulálok.
Gondolván majd jó ötlet lesz akkor sebtiben gyorsan továbbterelni a témát, bedobom, hogy simogasson (mármint nem engem, hanem az ebet), s érdeklődve figyelem arcának változásait. Nem sápad, nem zöldül, határozottan bíztató.
- Nöömmm - bólintok bele a szóba, ismét eltalálva mi nem a jó válasz jelen esetben -, biztosan nem harap meg, de nem ígérgetünk ilyesmit. - Masa biztosra megy. - De ha meg mégis, egy két intéssel be tudom gyógyítani a sebet! - vigyorgok bíztató szándékkal a másikra.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2020. február 23. 16:36 | Link


Lili nem tudta, hogy milyen pályára készült Masa, de abban biztos volt, hogy ha a lány a "mi leszel, ha nagy leszel?" kérdésre azt válaszolja, hogy pszichológus, vagy netán az öngyilkos segélyvonalon dolgozna, határozottan ellenezte volna. Mindent sikerült, épp csak megnyugtania nem az elsős lányt, aki ha amúgy nem vágta volna mindig rövidre a körmét, most biztosan nekiállt volna lerágni, ami csúnya és egészségtelen szokás.
- És gyakran robbantják fel szándékosan itt az épület egyes részeit? - kérdezte, és meg sem próbálta elrejteni aggályait melyek az iskola biztonságát kérdőjelezték meg.
Persze szerette ő az izgalmas, kalandos dolgokat, de nem tudta elképzelni, hogy élvezni tudná, ha több tonnányi kő és fa zúdulna a nyakába. Az se segített, hogy bizonyára lángokban is állt volna közben az egész.
De ennél is ijesztőbb volt belegondolni, hogy a kedvesnek tűnő tanár bácsik és nénik megnyugtató mosolya álca, és valójában alig várják, hogy érdemtelenül trollokat osztogassanak keserű, szomorú életük egyetlen mámorító, felüdülést jelentő tetteként.
- Remélem igazad van - sóhajtott aztán, árnyalatnyit feloldódva.
Masa elvégre már negyedikes volt, valahogy háromszor már megúszta, hogy megbukjon, szóval vagy nem volt minden tanár mesébe illően gonosz, vagy protekciós volt. De ha utóbbi, akkor sincs más tennivalója, mint nagyon jóban lennie Masával, hátha ráveszi neki a tanárokat, hogy ne húzzák meg az összes vizsgáján.
- Nem tértek ki rá specifikusan, de azt hiszem anyuék igen csalódottak lennének, ha megbuknék... vagy meghalnék.
Gondolatait aztán valamelyest elterelte a kutya kérdés, ami hasonlóan aggasztó volt, mint az előzőek, de azoknál sokkal aktuálisabb, mert Tücsök épp karnyújtásnyira volt, a végzetes, és felrobbanással fenyegető torony vagy a vizsgái pedig kicsivel arrébb, az iskola kapuján túl.
- Jó, de ha megesz, azt biztos nem gyógyítod meg! - jelentette ki kissé felpaprikázva magát.
Nagy levegőt vett, és lassan kinyújtotta kezét, centiről-centire közelítve az ártatlanul lihegő és várakozóan figyelő bogárnevű állatka feje felé. Aztán végül elérte azt, simított rajta egyet, és Lilkóból felszakadt egy megkönnyebbült sóhaj. Rávigyorgott Masára, majd simított még egyet a kutyafejen. Aztán még egyet, de többet már nem, mert Tücsök váratlanul fordított egyet a fején, és nyelve végigsiklott Lili tenyerén.
- Ááááá! MEGNYALT! MEGNYALT A KUTYAA! - sikította, és futásnak eredt.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 7. 22:22 | Link

Lili
ő itt a Tücsi

- Hmm nem gyakran - töprengek el Lilcsók szavain, lépteim ütemére biccentgetve aprókat fejemmel. - Mióta én idejárok még csak egyszer robbant azt hiszem, vagy a többi csak apró volt és átaludtam.
Széles vigyorral tekintek magam mellé, tökre nem vágva, hogy elég rossz az irány amibe haladunk, és ez alatt most nem olyasmit értek, hogy mindjárt belehullunk egy tokáig érő pocsolyába, vagy egy láthatatlan kőfalba, lámpaoszlopba, egyéb komikus akadályba, csak... Khm, mintha nem venném észre mennyire megijesztem szavaimmal. Ami mondjuk abból a szempontból nem gáz, hiszen így nevelődnek életre a gyerekek, így legalább amikor megint robban kattan eltűnik leépül valami akkor nem áll ott, hogy miiii, hanem már tudja merre van a gyengélkedő, a mentőláda... Mentőláda, mentőláda, nyílj már ki nyílj már ki, mentőláda, mentő- ez most nem fontos.
- Ó hidd el a szülők nagyon könnyen megbocsátanak mindent - legyintek, majd ahogy átgondolom (hogy mit csinálok? ki vagyok és mit tettem magammal) hogy is hangozhatott ez, kifejtem bővebben. Inkább csendben kéne maradnom... - Mármint oké, ha meghalnál azon nem tudnának mit megbocsátani, de tuti nem rád lennének mérgesek, inkább a sulira. A bukás se olyan vészes, az első troll után a többi már nem mozgat meg annyira, én eddig fixen nulláztam minden LLG-met, aztán mégis élek, és itt vagyok. Ja meg nyilván, azért nem halsz meg.
Csodálatos sorrendben fejtem ki a gondolataimat, mi? Ennél már csak megnyugtatási skilljeim varázslatosabbak.
Kuncogva bíztatom, hogy hajoljon csak közelebb, nem fogja megenni, kapott már kajcsit a hónapban, és én bizisten kerekre pecekelt szemekkel figyelem, ahogy bátorságát siker koro... názza. - Ahhh, Tücsöööök - sóhajtok fel, majd ahogy felfogom, hogy Lili rohan, én is megindulok. - Állj meeg - kiáltok utána, ahogy rákapcsolok, Tüccs rendkívüli módon élvezi a tempóváltást, csak úgy szalad előre, már-már üldözi a kislányt, maga mögött húzva engem is. Gyors vagyok és kitartó, a kviddicsedzések jó formába hoznak. - Lili, ne fuss, elesel, ne fuss, Tücsi nem bánt! - kajabálok utána, így szaladunk a réten, mint valami rossz kabaré főszereplői.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2020. március 9. 16:35 | Link


~ Masa ~



Egyáltalán nem sejtette Lili, hogy ilyen stresszesen fog alakulni ez a kis kellemesnek ígérkező séta, pedig még a kutyával is számolt, benne volt a pakliban, hogy borzalmas fordulatot vesznek az események.
De a torony robbantgatásának gondolata, és a kilátásba helyezett, eleve elrendeltetett trollok a vizsgáin kissé, hogy is mondják..? Idegállapotba hozták őt.
Aztán lassacskán csak kezdett megnyugodni, bár Masa alighanem ezt korábban is elérhette volna, ha jobban igyekszik, de hát kordában kellett tartania mindeközben egy fenevadat, így Lili nem nagyon hibáztathatta. Azért viszont már annál inkább, amikor aztán Tücsök belenyalt a kezébe. Jó, nem harapta le, nem csócsálta el, vagy szaggatta szét, nyálat és vért fröcskölve mindenfelé, miközben végigráncigálta a tehetetlen Lilit a réten, de.. még akár ez is lehetett volna a következő tette. Talán a tenyérnyalás volt a felvezetés. A kóstoló, hogy nem-e túl sós vagy érdes a bőre, biztos jó lesz-e szétmarcangolni. Lilkónak igen gazdag volt a képzelete, könnyűszerrel vizualizálni tudta a legborzalmasabb kínokat is, de általában cuki, puha dolgokra, és színes mindenfélére vesztegette ezt a tehetségét.
Masa utána kiáltott, megállásra próbálta késztetni, próbálta a kutyát is jobb belátásra bírni, de persze ha egyszer Lili futásnak eredet, akkor nehéz volt megállítani, pláne, ha azt hitte, nyilván kissé eltúlozva a helyzetet, hogy az élete függ attól, hogy vissza tud-e futni a kastélyba, mielőtt Tücsök utoléri.
Nyilván nem nézhette meg, hogy egyáltalán fut-e utána az említett kutya, mert azzal lelassította volna magát, szóval nem volt más, mint az ész nélküli suhanás a bejárai csarnok felé.
- EL AZ ÚÚÚTBÓÓÓÓL, KUTYANYALTA KEZEEM VAAAN! - ordította, és amilyen felbőszült állapotban volt, mindneki félre is ugrált az útjából, fel sem fogva, hogy amiről kiabál, az se nem fertőző, se nem bármi módon borzalmas. Legfeljebb kicsit, ha nagyon finnyás valaki.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2020. március 9. 16:36
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék