36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 18. 13:14 | Link

Návay bácsi Cheesy
Hétvégi kocogás közben
Outfit

Sportolással ütöttem el azt a szabadidőt, ami vizsgaidőszakban felgyülemlett, és tanulás mellett adódott. Néha muszáj volt kimozdulni a könyvek mögül, ezt nem tagadhattam, sokkal jobban esik utána leülni és olvasni őket, újult erővel, kitisztult fejjel.
Az utóbbi időben megnöveltem az edzések számát, hogy a karácsonyi, téli időszakban rám rakódott nehezéket leadjam a fenébe, és könnyebb legyek. Minél nehezebb az ember, annál nehezebben mozdul meg. Sose kívántam vissza a roxforti duci-juci külsőmet, ami miatt csúfoltak, pedig csak tíz kilóval nyomtam többet a normálisnál.
Mostanra elértem ugyan az elégedettséget, a vágyott számot-alakot, hogy kedvenc ruhadarabjaimról ne kelljen lemondanom, de a sportolással és a diétával képtelen voltam leállni. Annyira beleitta magát az életembe, hogy már-már függőség felé tendáltam.
Kellett. Szükségem volt a sportra, és arra, hogy tartani tudjam a szintet, hogy mosolyogni tudjak, és főleg tükörbe nézni.
Lefutottam pár kört, idestova fél órája nem is számoltam, mennyit, de csak most álltam meg újra, immár másodszorra, hogy az elvesztett folyadékmennyiséget pótoljam bogyósgyümölccsel ízesített víz formájában.
 - Oh, jó napot, tanár úr. – Kis elfoglaltságom közepette azért észrevettem magam körül az embereket is, köztük a főnixek HVH-ját. Na hát, talán ő is sportolni merészkedett ki a fűtött kastélyból? Meglehet.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 18. 14:08 | Link



Egy hónap sincs már hátra addig az egyhetes terepgyakorlatig, ami tulajdonképpen a belépő a Varázskommandóhoz. Egyébként is napi rendszerességgel szoktam edzeni, de most ennek fényében még komolyabban igyekszem venni az egészet, és több időt meg energiát szánni a mindennapos gyakorlatokra, amelyeknek a kocogás is részét képezi. Megszokott útvonalam van már birtokon, az erdőn keresztül majdnem a faluig egészen, majd onnan vissza a kastélyig. Már visszaúton a falu határától kénytelen vagyok megállni a tisztáson, a cipőfűzőm ugyanis szabotálni próbál. Szét se nézve hajolok le éppen, hogy ismét megkössem, ezúttal szorosabb csomót bogozva, hogy ne jelentsen gondot véletlen sem, amíg vissza nem érek a kastélyba, meg aztán akkor már itt is elvégezhetek pár gyakorlatot még. Elmorfondírozom a lehetőségen, de egyelőre nem sikerült döntenem, mert valaki rámköszön. Némi hümmögéssel odázom el a választ még egy fél percig, amíg végzek a fűzővel, majd kihúzva magam nyújtózom egyet, addig is igyekezve beazonosítani, ki volt az a vakmerő vagy még éppenséggel új, aki magázni igyekszik.
- Szervusz, Polett - köszönök aztán elmosolyodva, amint felismerem a tegnap a konyhában is látott kevitás leányzót. Ő lenne a töklé-rajongó, meg a fosztogatás kitervelője, ha jól emlékszem.
- Nyugodtan tegezhetsz, magázni ráér majd akkor, ha térdig ér a szakállam és hófehér, de az még odébb van - jegyzem meg, miközben már a gerincemet nyújtóztatom kicsit oldalra, meg teszek néhány fejkörzést, a csontjaim pedig roppanó hangocskákat adnak ki közben. Nem ártott volna egy kis olajozás nekik, de már késő, ha egyszer kihagytam annak idején. - Sikerült helyreállítani a bűbáj a konyhában? - érdeklődöm, majd néhány korty vízzel pótolom az eddig elvesztett folyadékot is, ha már megálltam.
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 18. 18:55 | Link

Piros tanár bácsi
Hétvégi kocogás közben

És tényleg sportolt. Jó látni, hogy a mozgáskultúra olyan területté vált, ami sosem megy ki a divatból, bár igaz lenne ugyanez az egészséges táplálkozásra is varázslóéknál.
- Rendben – bólintottam, feleletem megerősítéseképp a tegezés kérdésére. Sose szoktam tegeződni felnőttel szemben, egész addig, amíg ő maga fel nem ajánlotta, számomra ez volt a természetes, engem még neveltek illemre a szüleim. Viszont ez már igazán nem az én bajom, bőven volt nekem mit változtatni saját terepemen is. Például a külsőm, hogy észrevegyenek végre. Hogy már nem az a pufók kislány vagyok a Hollóhátból, akit maximum a tantermekben és a könyvtárban látni.
 Megpróbáltam elképzelni a tanár urat hófehér, térdig érő szakállal, és valahogy muszáj volt megráznom a fejem, mert sehogy se állt össze a kép, nem tudtam összeegyeztetni őt a szakállal. Talán azért se volt túl jó képem az öregekről, öregségről, mert a nagyszülői támogatás az én életemből kimaradt. Megint csak azért, mert annak születtem, ami: boszorkánynak. Itt meg a tisztavérűekkel szóba se lehet állni, csak ha magad is az vagy. És most talált ki, hova is tartozol, te mi vagy ebben a kutyult állapotban?
Kínosan felnevettem a tegnapi konyharablás esetére, sajnos megjegyzendő, a manók maradtak a helyükön, de hogy elejét vegyem a dolgoknak, úgy döntöttem, látogatni fogom azt, amelyiket kinéztem. Túl édi, mint egy kiscica, bár a visítós hangját azt kihagynám néhanapján.
- Igen, ez is onnét van már – mutattam a vizes palackomban leledző folyadékra, benne a gyümölcsökkel. Nyamm. Én már csak levezető gyakorlatokat végeztem, s a karnyújtásnál vettem észre, hogy egy számmal mintha nagyobb lenne rám a felsőm, ami nem is olyan rég még pont passzolt, kényelmesen. Ejha, ezek szerint eredményes volt, hogy télen is tartottam a mozgást, az időjárási nehézségek ellenére. Muszáj, karácsonykor mindig minimum a dupláját-tripláját akarják az emberre sózni, ami a kajamennyiséget illeti. – És a tanár úrnak is sikerült megszerezni a forrócsokit?
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 18. 19:21 | Link



Egyelőre még nem jelenti a gyakorlatok végét az, hogy megálltam. Sőt majd a kastélyba visszaérve még az edzőteremben is vár egy kör, muszáj a legjobb formámban lennem hónap végére, mert ha egyszer elbukom, nem sok az esélye egy második lehetőségnek, de azért még a lánnyal is válthatok pár szót, ha már rám köszönt.
- Az igazán remek - állapítom meg elmosolyodva. Megnyugtató a tudat, az az igazság, mert tegnap szegény manókat még hallottam panaszkodni a fosztogatás miatt. Kisebb trauma lehetett a kis lényeknek, hogy úgy rájuk tört a fél Levita, de majd csak kiheverik. Legalább csak az ott tárolt elemózsia egy részétől fosztották csak meg őket, nem valamelyik társuktól.
- Persze. Még Lédához is eljutottam aztán vele, egy kék sem fosztott ki útközben... és Polett, jól emlékszem, ugye? Kérlek szépen, egyszerűen csak Viktor, jó? Felejtsük el ezt a nagyon hivatalos tanár urat. Még a harmincig is van négy és fél évem. Na jó, majdnem fél, egy kicsit kevesebb, de alig két éve még levitás voltam én is - kérem, megállva a mozdulat közepén, ahogy a karomat hátrafeszítem éppen, amíg csak rá nem bólint legalább. Nem eszem meg a fejét, ha nagyon ragaszkodik hozzá, de én egy kicsit rosszul érzem magam tőle, ha ennyire kiemelik, hogy tanár vagyok. Még szerencse, hogy az eridonosaimat már sikerült rászoktatni, hogy elfeledkezzenek erről, és reménykedem benne, hogy a legtöbbjük tényleg barátfélének tekint, és nem a félelmetes házvezetőhelyettesnek, akit inkább el kell kerülni.
- Készülsz amúgy valamire, vagy csak szeretsz kocogni ebben a remek időben? - kérdezem meg aztán. Ki tudja, még kiderül, hogy sportol valamit egyébként, szóval a magam részéről egész kíváncsi vagyok a válaszra.
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 18. 19:46 | Link

Piros tanár bácsi
Hétvégi kocogás közben

Igen, tényleg remek, hogy nem kellett este megint lemásznunk a konyhába a kényelmes Levita-toronyból azért, hogy táplálékhoz jussunk. Azért sajnáltam, hogy Zitu manót ott kellett hagyni a nevezett helyiségben, de megnyugtatásomra ma is találkoztam vele.
- Az csúcs – mutattam fel hüvelykujjam, jelzésként, hogy örültem a helyzetnek. – Nem vagyunk ám mi olyan rosszak, csak éhes levitás nem válogat a helyszínben.
Aztán a könyörgés, hogy „hagyjam a Tanár úr, kérem c. számot” szöveg, és hogy még nincs harminc se következett, amin jót vigyorogtam. Általában a nők jobban szoktak problémázni a kor, meg a magázódás-tegeződés kérdésén, az viszont eléggé új infó volt még nekem is, hogy a pirosak HVH-ja egykor kék színben pompázott, mármint na, nem szó szerint, hanem levitás volt.
 - Tényleg? – Remélhetőleg nem hagytam nyitva a szám a csodálkozástól, nem lett volna túl udvarias gesztus, és nem hinném, hogy sportolás előtt a tanerő fogorvosi vizsgálatoat szeretne végrehajtani, azt amúgy se engedném… meg is borzongtam a fogorvos gondolatára.
Na, ilyen szempontból kimondottan örültem, hogy a varázsvilághoz tartoztam inkább, semmint a muglikhoz. A rettegett fogászati kérdés…
- Inkább fejezem be, vár a vizsgára készülés, még van hátra néhány vizsgám az időszakból – feleltem. A gyomrom korgása egyértelmű volt, hogy ideje lenne ennem, de inkább figyelmen kívül hagytam. Ráér az még. Dolgozzon meg a szervezetem a porciójáért.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 18. 23:14 | Link



- Ezt sem hallottam még, de mondasz valamit. A sok tanuláshoz mégiscsak kell az energia - nevetem el magam, amikor közli, hogy éhes levitás nem válogat. Ami engem illet, még én is tartottam a szobámban is mindig egy kis rágcsálnivalót legalább, hogy a hosszú, tanulással töltött estéken legyen elérhető közelségben, és ne kelljen elbandukolnom egyik konyháig sem. Az agytornával is éget kalóriát az ember, ezt nem lehet megkérdőjelezni, aztán meg ha az ember még sportol is valamit, az csak még több ennivalóért kiált, hiszen pótolni kell a ledolgozott adagot. Ennek tudatában igazából nem is csoda, hogy tegnap úgy letámadták a konyhát.
- Persze. Ha gondolod, egyszer megmutathatom a gyönyörű képem a tablón, ami valahol valamelyik falon ott lóg a toronyban. Kerek három évet jártam oda aurortanoncként - válaszolok, megmosolyogva, amilyen aranyosan elképedt itt nekem. Az Eridon vezetőségében ücsörögni olyan körülmény, ami nagyon kihozza belőlem a főnixet, de ennek ellenére jócskán akad bennem szfinx is, nagyon még csak keresni sem kell.
- Akkor inkább csak kikapcsolódás két vizsga között? Igaz, ami igaz, az én agyam is eléggé ki tud ürülni egy hosszú kocogás alatt, aztán már tanulhatok is a következő vizsgára. Milyen vizsgáid vannak még hátra? - érdeklődöm, ha már szóba kerültek a vizsgák. Nekem csak három van idén, jövő héten le is tudom mindet, aztán jöhet a terepgyakorlat, és remélhetőleg már munkám is lesz aurorként pár héten belül. Addig azonban még aktívan készülnöm kell mindenre, és persze a lehető legalaposabban. Közben hangosat kordul a leányzó gyomra, és az enyém is úgy dönt, hogy ideje jelezni némi morgással, hogy ennem is kellene. Egyelőre inkább néhány újabb korty vízzel orvoslom a helyzetet, de útban az edzőterem felé útba ejtem a konyhát.
- Azt hiszem, még az edzőterem előtt kifosztanám kicsit a konyhát. Van kedved csatlakozni? Te már amúgy is jártas vagy ennek a művészetében - jegyzem meg vigyorogva. - Mindig erre szoktál kocogni amúgy?
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 23. 21:23 | Link

Návay tanár úr
Hétvégi kocogás közben

- Másképp nem is bírnám ki, csak úgy jönnek az emberre ilyenkor a kalóriák. Meg az undok pluszkilók, pfuj – grimaszoltam. A külsőmre igényes voltam, hogyha már belül unalmas voltam, legalább kívül legyek valamennyire érdekes(ebb).  
- Ú, megnézném – vigyorogtam, a tablókép említésén. Tényleg, ez tök buli, és új infóval gazdagíthatnám az amúgy is tudásra szomjazó agyam.
A kérdésére félig meddig elhúztam a szám, nem mondanám, hogy kikapcsolódásként tekintettem a mozgásra, inkább egyfajta kötelező egészségmegőrzés, illetve mozgás, hogy ellenálljak a téli időszakban nagyon is az emberre tapadó súlyfölöslegnek.
- Inkább csak súlyfelesleg-üldözés. Nehezült gyomorral nem lehet koncentrálni. Éppenséggel elkísérhetem, ha gondolja, de mi már betankoltunk, most, hogy újra működik a konyhánk – ajánlottam fel a kíséretem, ha már invitált. A főnixek legalább olyan szerencsések voltak, mint mi a mi házvezetésünkkel. Valami fantasztikusan fergeteges színt hoztak az életünkbe a különféle közös programokkal is, bár legutóbb önállósítottuk magunkat a konyhafosztás ügyében.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 24. 11:59 | Link



Áh, értem – válaszolom, elgondolkodva mérve végig közben. Amennyire első látásra fel tudom mérni, egy árva pluszkiló sincs rajta, meglehetősen jó formában van, de végül is ezt mindenki maga érzi. Vizsgaidőszakban én is mindig ráhúzok kicsit az edzésre, mert különben túl sokat ülnék még egy helyben a végén, és eltunyulnék, az meg kinek hiányzik? Nekem biztosan nem, főleg most.
Na majd akkor szólj rám, hogy mutassam meg, amikor legközelebb megyek Lédához látogatóba – válaszolom elmosolyodva lelkesedése láttán, pedig mindössze egyetlen képről van szó, közben pedig ráérősen nyújtóztatom tovább az izmaimat. Néha kicsit hiányzik az a sok gyakorlat a többiekkel, valahogy sokkal keményebben dolgoztam, úgy érzem, mert tartani kellett a tempót. Ehhez képest most nagyon is ráérek, még ha meg is csinálom, amit elterveztem. Más így szabadon azért, mint angyalbőrben.
Tele gyomorral tényleg nem könnyű tanulni. Alszik el az ember... én legalábbis biztosan - válaszolom neki egyetértő bólogatás közepette. A súlyfelesleg említésére kissé felvonom ismét a szemöldököm, de hát tényleg ő tudja, mennyit kell mozognia.
Nálunk is tele a konyha, ami azt illeti, de azért még a manók készítik a kastély legfinomabb szendvicseit, és néha szeretek csak úgy benézni is hozzájuk - válaszolom, megvonva a vállam, majd a következő pillanatban hátra is feszítem, összekulcsolva az ujjaimat a hátam mögött, érezhetően megfeszítve a felkarom.
Huh - fújom ki aztán a levegőt, megrázva mindkét karom lazán. – Mehetünk? Le kéne húznom még pár kört az edzőteremben is a bájitaltan vizsgafelkészítő előtt.
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 27. 23:15 | Link

Návay tanár úr
hétvégi kocogás közben

- Feltétlenül – bólintottam. Szerettem bővíteni a tudásomat, és érdekesnek hangzott a tény, hogy az Eridon mostani házvezető-helyettese egykor az én házam tagjai között volt. Néha tényleg elképesztő, hogy mennyire nem lehet csak egy helyre beskatulyázni egy-egy embert, mert mindegyik személyiség-típus megvan mindenkiben, kérdés, melyik az erősebb, na meg a mikor és mennyire?
A tele gyomor pedig, ahogy a tanár úr is egyet értett, tényleg a tanulás ellensége, ilyenkor az ember mindig álmosabb a kelleténél, és kellemetlen, mikor lefejelem a tankönyvet, vizsgaidőszakban tilos a bóbiskolás, muszáj, hogy jó jegyeket szerezzek.
- Ó, ezek szerint nem csak mi tudhatunk magunkénak egy csemegecsárdát – vigyorodtam el arra, miszerint nekik is csordultig van a konyhájuk. Eddig teljesen abban a tudatban léteztem, hogy ez a kiváltság egyedül az éhes szfinxeké.
- A Roxfortban csak egy konyha van. És kik vannak hozzá legközelebb? Hát persze, hogy a borzok, nem tudom, hogy nem tűnt még fel a tanároknak, hogy ők dézsmálják fel a legtöbb kaját – vontam vállat, megosztva ezt az aprócska tényt, hiszen onnét kerültem én át a Bagolykőbe, amit nem bántam meg, de még mindig jobb lenne, ha belebotlanék angol ajkú nebulóba-tanerőbe. Ez a nyelvi megszokás kemény dió, de reméltem, hogy jövőre könnyebben boldogulok majd, és váltok egyik nyelvről a másikra.
Otthon már sikerült ezt megszokni, hogy ott csak magyarul beszélhetek, könnyebb érthetőség kedvéért.
 - Persze, aztán még én is visszajövök, mielőtt kísértésbe esek, és megint kifosztom a gyümölcskészletet – billentettem ártatlanul oldalra a fejem. Legalább konyhafosztogatónak jó lennék, ha már a kviddics, meg úgy a repülés abszolút nem az én hatásköröm. És akkor még szépen, szóvirágosan fogalmaztam, khm.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 1. 22:24 | Link



Nem tudom biztosan, de gyanítom, hogy minden házban akad azért saját konyha is, hogy valaki megéhezne az éjszaka közepén például, mégse kelljen kockáztatnia, hogy belefut egy prefektusba a folyosón, vagy éppen csak zargatja szegény manókat. Logikusnak tűnik számomra - jelentem ki felvetésére válaszul, és valljuk be, itt is éppen olyan kényelmes megoldásnak találom, mint a Levitában, hiszen ha valaki sokáig tanul, az éjszaka közepén is ehet anélkül, hogy a legkisebb bajba is kerülne emiatt.
Ez eléggé szteretípiának tűnik, és érzek benne némi ellenszenvet. Itt is a Navine esik a legközelebb egyébként a konyhához, de kétlem, hogy ettől sűrűbb vendégek lennének, mint bárki más. A konyhát gyakorlatilag senkinek sem kellene látogatnia annak érdekében, hogy a manók nyugodtan dolgozhassanak - felelem eltöprengve kissé. Tavaly még külön tiltva is volt a konyhalátogatás, ami azt illeti, most azonban ismét nagyobb szabadságnak örvendhetnek a diákok. Nyújtózom még kicsit, majd elnevetem magam, amint ismét megjegyzést tesz.
– És én még ilyen vakmerő ajánlatokat teszek. Ebben az esetben talán inkább a Levita konyháját kellene felkeresni. Arról biztosan állíthatjuk, hogy végtelen a készlete, és még manókat sem sokkol az ember - válaszolom, megvakargatva a tarkómat közben, mintha az aztán segítene gondolkodni. – Na de menjünk, nézzük meg, miből is lehet válogatni - javaslom aztán, és ha rajtam múlik, már neki is vágok, hogy innen még elkocogjak a kastélyig, és a rövidre tervezett konyhai látogatás után folytassam a felkészülést az edzőteremben.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék