36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
valamikor kora délután
Írta: 2016. október 13. 19:17
| Link

Lucy Moonlight

• • •

"Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón."


Egy kellemes őszi nap mi másra is lenne jó, mint arra, hogy nyakig sálba meg pulcsibab bugyolálva magát az ember kimerészkedjen a rétre, hogy szép őszi levelek után kajtasson. Na igen, a mi Borókánk sem olyasvalaki, aki hagyna parlagon heverni egy ilyen lehetőséget, így egy terebélyes kosárral felszerelkezve lép ki a kastély kapuján. Tudja, hogy Beni és Gréti odáig lesznek a színes szerzeményekért, és ha majd megint együtt ütik el az időt, megtanítja nekik, hogyan csináljanak szép levelesfüzetet. Csak ahhoz előbb le kell préselni őket. Dudorászva kezd el sétálni a réten, közben tekintetével egyre csak a földet fürkészi, hátha szembetalálkozik egy szép példánnyal. Az idő tulajdonképpen kellemes, a gyenge őszi nap elő-előbukkan a felhők mögül, és Borókának már ez elég okot ad az örömre.
- Áhá, szóval ide bújtál! - kiált fel nevetve, mikor lábai előtt meglátja az eddigi legtökéletesebb, hibátlan levelet. Ezek után bizony nehéz lesz ennél jobbat találni. Bár tulajdonképpen nem bánná, ha valaki segítene neki, akkor biztosan hamarabb gyűjtene össze nagyobb mennyiséget. Hiszen sokra lesz szüksége. Jó sokra, mert a kedves testvérei – akik igazából féltestvérek – körülbelül a levelek háromnegyedét biztos szétszaggatják majd, osztozkodás címén. Felveszi a megtalált kincset, amit a szél elé fújt, és a kosárba helyezi. Nem lesz ez így túl gyors meló, de tulajdonképpen ráér, nem hajtja a tatár, meg ilyenek. Vidáman pattan oda egy másik szép, ezer színben pompázó tölgyfalevélhez. Na igen, az lenne a legjobb, ha mindenféle fa levele a kosarába kerülne, és akkor Gréti tudna válogatni, meg bevinni az iskolába, hogy megmutogassa a fafajtákat.
Utoljára módosította:Almásy Boróka, 2016. október 13. 19:50
Hozzászólásai ebben a témában

Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. október 15. 11:55 | Link

Levélvadászat Almásy Borókával


Mi is jobb kinti elfoglaltság ősszel, mint szép leveleket gyűjtögetni? Mindig is imádtam az őszt, és nem csak azért, mert akkor születtem, hanem, azért is, mert szerettem leveleket gyűjteni. Így hát, most is, ezt a gondolatmenetet alapul véve cselekedtem, és elindultam egy kis kosárkával karöltve.
Végig magam elé néztem, és, ha egy levél megtetszett, az felvettem, és beleraktam a kosárba. Ráérősen battyogtam, végül is, minek siessek? Időm, mint a tenger, és amíg gyűjtögetek, szabad levegőn vagyok, úgyhogy, panaszom egy szál se lehet.
Épp egy levélért nyúltam, amikor belekerült a látószögembe, egy másik lány. Nagyjából egy magas volt velem, és ő is leveleket gyűjtött.
~ Lehet, hogy őt is az vezérelte ide, ami engem? Jó kérdés, bár rajta kívül nem hiszem, hogy bárki is tudhatná. ~ elmélkedtem magamban.
- Szia! Segíthetek leveleket gyűjteni? - kérdeztem tőle, mert már nekem megvolt nagyjából annyi levél, hogy ne a sajátommal foglalkozzak, és ahogy elnéztem a kosara méretét, ilyen téren segítségre szorul. Bár, fogalmam sem volt, hogy mennyi időt szán a levélgyűjtögetésre.
- Bocs, még be sem mutatkoztam, Lucy Moonlight vagyok, és úgy szólíthatsz, ahogy akarsz – mondtam mosolyogva.
Hozzászólásai ebben a témában
Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. október 15. 17:03 | Link

Lucy Moonlight

• • •


Lelkesedése egy cseppet sem csökken, ám a levelek a kosarában kezdenek gyülekezni. Fel sem tűnik neki, hogy nem ő az egyetlen levélvadász a réten a mai nap folyamán. Annyira bele van borulva a saját kis világába, hogy csak akkor eszmél föl, mikor a hasonló cselekedeteket folytató lány megszólítja. Ijedtében ugrik egyet.
- Huh, bocsi, nem láttam, hogy jössz! - mentegetőzik vigyorogva, miközben jobb kezével mellkasában doboló szívét igyekszik lenyugtatni. Kicsit szégyelli magát, hogy eridonos létére így megijeszti egy másik lány, de azért annyira nem, hogy oltári nagy jelentőséget tulajdonítson neki.
- Szia Lucy, én Boróka vagyok – nyújt kezet immár nyomát sem mutatva annak, hogy pár pillanattal ezelőtt a gondolataiból Lucy kérdése rángatta ki. - Persze, ha akarsz segíthetsz gyűjteni, még csak most kezdtem - Kezeivel invitáló mozdulatot tesz, körbemutatva, ezzel mintegy meghívva a szőke lányt a mókára. Igaz, hogy azért a réten nincsen túl sok fa, de akad néhány, és a szél bizony az erdőből is idehordja az avart.
- Ezt nézd, ez olyan, mint egy elefánt! - lebegteti meg a levitás orra előtt a levelet, hogy aztán, ha a másik nem akarja tüzetesebben megvizsgálni, akkor végül a kosarában landoljon. Igazából nem rémlik neki Lucy arca, és oda-odasandítva veszi szemügyre. Nem mondhatni, hogy az egész diáksereg arcképestül – nevestül a fejében sorakozik, de ha valakivel beszél két szót, azt általában megjegyzi.
- Elsős vagy? - teszi fel végül az oldalát fúró kérdést, egy kis szünetet tartva a nagy munkában. Egy pillanatra eszébe ötlik az apja. Biztosan nem díjazná, hogy szabadidejét ilyen – szerinte ostobaságokkal – üti el. Erre a gondolatra a kezében forgatott, kicsit csonka, apró, csúnyácska levelet inkább visszadobja a földre, száját enyhén lebiggyeszti.
Utoljára módosította:Almásy Boróka, 2016. október 24. 13:08
Hozzászólásai ebben a témában

Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. október 16. 21:10 | Link

Levélvadászat Almásy Borókával

Kiderült, hogy az eridonos személyében Borókát tisztelhetem, meg is ráztam a felém nyújtott kezét. Válasza tökéletesnek bizonyult, - miszerint -, beállhatok mellé én is leveleket gyűjtögetni. Miután megnéztem az elefánt alakú levelet, válaszoltam az utána feltett kérdésére.
- Igen, elsős vagyok. - mondom vigyorogva. Észrevettem, hogy Boró lebiggyesztette a szája szélét.
~ Talán valami rosszat mondtam? Vagy esetleg valamivel megbántottam? ~ fut végig az agyamon.
- Mi a baj? - kérdeztem tőle, pedig semmi közöm sem volt hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában
Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. október 24. 13:20 | Link

Lucy Moonlight

• • •


A nagy vadászatot csak a kézszorítás erejéig hagyja félbe, aztán tekintetével máris újabb kincsek után kutat a földön. Már maga előtt látja, hogy az lesz a vége a dolognak, hogy négykézláb túrják majd föl az egész rétet, mindenféle érdekesség után kutatva.
- Mindjárt gondoltam, mert eddig nem láttalak itt. Mármint tavaly. Mert én is még csak tavaly óta vagyok itt – bólogat szaporán, ahogy vázolja a helyzetet. Kicsit kihúzza magát, hogy éreztesse, ő bizony már nem gólya, hanem második évét tapossa itt, figyeljen erre mindenki és jól jegyezze meg.
- Áh, semmi, butaság – néz fel a másik szemébe, rögtön mosolyt varázsolva az arcára, ami mellé még egy mellőző legyintés is elfér egy maréknyi levéllel a kezében. Fejét megcsóválja, hogy kiűzze belőle az ilyen buta gondolatokat, és inkább egy újabb marék levelet emel fel, sajnos ezek már elég gyűröttek meg szakadtak.
- Na, ez a baj. Látod? - mutatja Lucy felé a sok megtépázott szépséget. - Ezekkel már nem tudok mit kezdeni, teljesen szétszakadtak – húzza el a száját. Persze, természetes, hogy a levelek nem maradnak tökéletesek, hiszen olyan kis sérülékenyek, főleg ugye ősszel, mikor megszáradnak és lehullanak. - De sebaj, konfettinek még lehet őket használni – egészíti ki, majd feldobja őket jó magasra, a fejük fölé, hogy ahogy szépen leesnek, beterítsék a két lány haját, ruháját. Borókát nem túlzottan zavarja, hogy teli van levéllel, mindig is jól esett neki a természet közelsége. Felnevet, két kezét kitárva forog a rövid ideig tartó levélesőben.
- Ha segítesz még egy kicsit szedegetni, utána meghívlak egy teára a konyhában – mondja Lucynek ismét visszatérve a rakosgatáshoz. Kezd egy picit hideg lenni, szóval a meleg tea vagy kakaó, az már csak ízlés kérdése, biztosan jól fog esni a két levélvadásznak.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. november 27. 22:09 | Link

Levélvadászat Almásy Borókával


~ Ezek szerint, a lány másodikos ~ állapítottam meg, amihez, - ugyebár -, hatalmas fejszámolás volt szükséges.
- Lehetne őket restaurálni- közlöm az eridonossal, persze tudom, hogy képtelenség, és ez csak egy gyermekded álom. Ami pedig azt illeti, természetesen valamilyen formában biztos lehetne, mert tuti vannak rá olyan varázslatok, meg le is lehetne őket rajzolni...
Mikor ráébredek, hogy kissé elkalandoztak a gondolataim, meg már újból megteltek a kezeim levelekkel, felállok, és a még ép leveleket a kosárba helyezem.
A hirtelen keletkezett esőn jót nevetek, és kiegészítem a ránk kerülő levelek sokaságát még egy maréknyival.
- Az remek lenne – közlöm a lánnyal, majd berakok a tárolóalkalmatosságba még egy adaggal az őszi csodákból.


Utoljára módosította:Lucy Moonlight, 2016. december 28. 15:20
Hozzászólásai ebben a témában
Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. december 28. 14:58 | Link

Lucy Moonlight

• • •


- Igen, talán lehetne – hümmög a feltevésre, kezében forgatva egy megtépázott darabot. - Bár ha mind tökéletes lenne, akkor elveszne az egészek, a szépek után való kutatás varázsa – egészíti ki a dolgot egy gondolattal. Elvégre ez így valós, micsoda álomkép lenne, ha minden megtépett levelet rendbe hoznánk egy pálcaintéssel. Mint egyformák és unalmasak lennének. Ezen a gondolaton elindulva a szakadt darabot is berakja a kosárba. Talán nem lesz jó semmire, de igazából nem diszkriminálhat egy levelet csak azért mert sérült, noha ezzel ellent mond korábbi kijelentésének, miszerint a probléma a megtépázott levelekkel van.
Töprengéséből az újabb adag levéleső ébreszti fel, és nevetve táncol a hulló őszi csodák alatt. Majd kicsit kifulladva megáll, és felszed még pár színes szépséget. Aztán jó nagyot nyújtózkodva ropogtatja ki a hátát. Talán tényleg ideje menni, a gőzölgö tea gondolatára rögtön vágyik bekucorodni valami meleg sarokba egy könyvvel.
- Na, akkor gyerünk, biztos találunk valami finomságot odabent! - közli amint felkapja a kosarat, karjára akasztva, hogy kacsintson egyet Lucy-re. Ugyan a teameghívás nem annyira állja meg a helyét, hiszen bárki beosonhat a konyhába érte, de mégis jobban hangzott így.
- Ó, majd elfelejtettem, ezek legyenek a tieid, ha már ennyit segítettél – nyújt a levitás felé egy pár darab csodaszép levélpéldányt, két nagyobbat meg egy kisebbet. Sárgás-barnás-vöröses színűk igazi őszt idéz. Reméli, hogy Lucy elfogadja őket. Ezek után indul meg a kastély ajtaja felé, mosolyogva, karján a kosárral, hogy aztán pár méter után hátranézzen.
- Na, jössz? - csillogó szemekkel kérdi levélgyűjtögető társát; habár a tea megvár, de jó lenne a sötétedő rétről mihamarabb a kastély biztonságos falai közé érni.

//Bocsánat a késlekedésért ): //
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék