Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.
|
|
|
Halloween-i mókaAlexocska Cuncimókus  Bonnie temetőben való bolyongását éppen azzal szakítja meg, hogy elindul felfedezni merre is van a bál. A helyszín a réten elhelyezkedő töksátor, de további tudomása egyelőre nincs a helyről. Elképzelései éppenséggel akadnak a cicajelmezbe bújt szépségnek. Elindul a sötétségben, és körbe-körbe tekintget. Először csak fényeket lát, amik elég halványan pislákolnak még csak. Közeledve már kiveszi a félelmetesebbnél félelmetesebb töklámpásokat is, további fényt ad még a hold csodás fénye, elmereng pillanatokra a holdba bámulva, majd ténylegesen a sátor bejárata felé veszi az irányt. Két bejárati lehetőséget lát meg, az egyik egy pókhálós még a másik egy hóhérszobros ajtó. Valami áldozat vagy adomány féle szükségeltetik működéséhez. Nem tétlenkedve egy zacskó cukorkát helyez, el majd belépést nyerve a sátor belsejébe veszi az irányt. Belül a dekoráció igazán halloween-i és borzongató. Pókhálós lampionok, és faragott töklámpások, minden a halloween színeiben pompázva. célállomásának az italos részleget jelöli ki, odafelé menet valami kisebb bukkanóban megbotlik, és majdnem hasra esik. ~Nagyon ügye vagy! Ess hasra…~ Mérgelődik magában majd egy pohár eperlevet önt magának, ami vörös mintha vért inna. Kortyolgatva körbesétál, a jelenlévőket figyeli, majd a bent zajló eseményeket. Kellemes báli hangulat, félelmetes öltözékű emberekkel. Egy kis időre megállt a zene, és az estével, kapcsolatos információkkal lett gazdagabb. A zene újraindítását követően, a gondolataiba volt temetve. ~Nem hinném, hogy egyedül szenvedek ezzel a ruhával, főleg így látva a többieket, mindenki jelmezesen jól érzi magát, én vagyok egyedül, aki folyton beakad valamibe, bennragad valahol..~ Éppen folytatná, mikor hirtelen élesebb zeneváltás következik be, nekiütközik az asztalnak és leönti magát. -Gratulálok..te..te..áá – pirít magára majd a háta mögé nem figyelve kezdi letörölgetni magát.
|
|
|
Amanda Meggie Philips
INAKTÍV
Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
|
|
Írta: 2012. november 8. 17:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=11515#post11515][b]Amanda Meggie Philips - 2012.11.08. 17:13[/b][/url] Halloween-i mókaAlexocska Cuncimókus Bonnie temetőben való bolyongását éppen azzal szakítja meg, hogy elindul felfedezni merre is van a bál. A helyszín a réten elhelyezkedő töksátor, de további tudomása egyelőre nincs a helyről. Elképzelései éppenséggel akadnak a cicajelmezbe bújt szépségnek. Elindul a sötétségben, és körbe-körbe tekintget. Először csak fényeket lát, amik elég halványan pislákolnak még csak. Közeledve már kiveszi a félelmetesebbnél félelmetesebb töklámpásokat is, további fényt ad még a hold csodás fénye, elmereng pillanatokra a holdba bámulva, majd ténylegesen a sátor bejárata felé veszi az irányt. Két bejárati lehetőséget lát meg, az egyik egy pókhálós még a másik egy hóhérszobros ajtó. Valami áldozat vagy adomány féle szükségeltetik működéséhez. Nem tétlenkedve egy zacskó cukorkát helyez, el majd belépést nyerve a sátor belsejébe veszi az irányt. Belül a dekoráció igazán halloween-i és borzongató. Pókhálós lampionok, és faragott töklámpások, minden a halloween színeiben pompázva. célállomásának az italos részleget jelöli ki, odafelé menet valami kisebb bukkanóban megbotlik, és majdnem hasra esik. ~Nagyon ügye vagy! Ess hasra…~ Mérgelődik magában majd egy pohár eperlevet önt magának, ami vörös mintha vért inna. Kortyolgatva körbesétál, a jelenlévőket figyeli, majd a bent zajló eseményeket. Kellemes báli hangulat, félelmetes öltözékű emberekkel. Egy kis időre megállt a zene, és az estével, kapcsolatos információkkal lett gazdagabb. A zene újraindítását követően, a gondolataiba volt temetve. ~Nem hinném, hogy egyedül szenvedek ezzel a ruhával, főleg így látva a többieket, mindenki jelmezesen jól érzi magát, én vagyok egyedül, aki folyton beakad valamibe, bennragad valahol..~ Éppen folytatná, mikor hirtelen élesebb zeneváltás következik be, nekiütközik az asztalnak és leönti magát. -Gratulálok..te..te..áá – pirít magára majd a háta mögé nem figyelve kezdi letörölgetni magát.
|
|
|
|
Dolánszky Alex
INAKTÍV
Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
|
|
Írta: 2012. november 10. 01:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=12672#post12672][b]Dolánszky Alex - 2012.11.10. 01:47[/b][/url] HalloweenAmanda,
aki még nem tudja, hogy ő bizony Thirteen.:)Na, még jó, hogy átöltöztem a temetőben. Mire visszaértem a kastélyhoz, már áll a bál, szó szerint. A falubeli mókán az utolsó fordulóban szükség volt zombijelmezemre is, így gyorsan felkaptam, szóval nem kell megtennem a kitérőt a szobámig vagy egy öltözőig, hogy átvedlődjek. Az arcom a felismerhetetlenségig van torzítva, kilóg a hús, itt-ott a csont. Annyira szerencsére nem élethű, hogy fájjon. De annyira igen, hogy biztos lehessek benne, ma nem fogok egy lánnyal sem táncolni, mert halálra rémisztem mindet. Azért persze benézek, mert egy bálon sem táncol mindig mindenki, ahol pedig happening van, ott meg kell jelennem nekem is. Csak a lúzerek kuksolnak a szobájukban ilyenkor. Persze az érdekesebbik ajtó vonja magára a figyelmem, amely nem elhagyatott szekrénynek tűnik, hanem szobor áll a védelmében. Áldozzak valamit. A focimezem, bár szakadt és retkes, nem nagyon tudok mit leszedni róla. Lenézek a körmeimre, de épp tegnap vágtam le őket. Végül kitépek egy szálat a hajamból, és azt teszem a tálba. A csokimat nem adom. A kőfejű megelégszik az adománnyal, úgyhogy mehetek. Ezt olcsón megúsztam. Bár ki tudja, mit csinálnak a bál után a szajréval. Majd jól megvuduznak, aztán nézek. Amint belépek, egy szellem suhan át rajtam. Fordulnék felé, hogy "bocs", de rajtam röhög az elmebeteg tógás csóka. Ez direkt csinálta! Inkább gyorsan tovább is haladok, mielőtt hívja a haverjait, és kipécéznek maguknak, hogy engem csesztessenek az est hátralévő idejében. Kár, hogy a zombijelmezem nem elég félelmetes a halottaknak. Legközelebb szellemirtónak öltözöm. A táncosokat megkerülve először valami nasiért indulok. Ebéd óta (ami igazából estebéd volt, mert mára valaki lezúzta a napot, és az nem kelt fel, úgyhogy egész nap úgy érzem, éjjel van, és menni kéne aludni) nem ettem semmit, úgyhogy első körben betolok az arcomba két bevérzett körmű boszorkányujjnak tűnő süteményt. Haladnék tovább valami üdcsiért, amikor előttem egy csaj nekisétál az asztalnak. Ha nem tudnám, hogy tilos itt az alkohol, azt hinném berúgott. Valószínűleg az, hogy az arcom felismerhetetlenségig átalakult, bátrabbá is tett. Így van merszem cukkolni a lányt. Holnap már úgysem ismer meg. Hiszen zsong a kastély a rokkant srácoktól. - Na, a mai napra elhagyott a szerencséd? Kis Tizenhármas! Persze széplányokat nem hagyunk a pácban. Igen, hogyne, csúnyákat sem. De ez a macskanő nagyon spórolt a ruhaanyaggal, és volt is mit kidobnia. Aki egy beszólással otthagy egy ilyen nőt, az fogyatékos. Vagy jön érte a nő kétajtósszekrény pasija tíz perc múlva, hogy átformálja az arcberendezését. Azért én csak megreszkírozom a dolgot, a feltételezett nagydarab fickó csak nem bánt egy gyereket, aki már amúgy is kerekesszékben ül. Előveszem a pálcám, és egy Evapores-szel segítek a lányon, hogy az összes folyadék felszívódjon a ruhájáról. - Azt hittem, a fekete macskáknak kedvez ez a nap. Jelmezem
|
|
|
|
Amanda Meggie Philips
INAKTÍV
Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
|
|
Írta: 2012. november 10. 21:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=13107#post13107][b]Amanda Meggie Philips - 2012.11.10. 21:31[/b][/url] Halloween-i mókaCuncimókus A buli szépen zajlik, zenével mindennel együtt, Bonnie pedig éppen ott bosszankodik magában, mekkora egy rakás szerencsétlenség. Mindenki jól érzi magát, igazán hangulatos az egész. Jelmeze még mindig nem nyerte el úgy igazán tetszését, mégis azért már egészen jó barátságot ápol vele. Érzékeli a mozgást maga körül, hogy az ételeknél meg az italoknál találni embereket, de éppen nem arra figyel, sokkal inkább ruháját takarítja, nem, nem szereti elsőre a könnyű utat választani, minek varázsolna? Inkább szenved vele. Makacssága határtalan ezt tapasztalhatjuk. ~Drága édes istenem akkora egy szerencsétlenség vagyok, hogy nem kell nekem átmenni létra alatt, nem kell, hogy átmenjen előttem a fekete macska, még csak az sem kell hogy Péntek 13 legyen. Egyszerűen nagyszerű mit össze nem tudok hozni, de most komolyan, van nálam szerencsétlenebb ember? Kétlem, nagyon kétlem.~Gondolkodik magában, de elég érdekes és egyben ronda látvány is lehet, ahogy magát szidva idegeskedik az asztal mellett, aminek nekiment. Közeledést hall a háta mögül, de elsőre nem igazán koncentrál, arra vajon ki jön és miért. Ekkor megszólítják, nem mondhatni, hogy jó passzban van, meg sem fordul csak háttal tovább dörzsölve ruháját reagál. -Nagyon viccesek vagyunk ma!Mondja, majd azért egy alig láthat, mosolyt elenged a „Tizenhármas” megnevezésre. Eközben egyszer csak hallja a mormolást maga mögül, és felszívódik ruhájáról az üdítő. Akkor megint hozzá szólnak erre már készül megfordulni, és szólni, mosolyog, de pont sikerül beleakadnia szegény fiúba és a kerekesszékébe. -Hogy az a… Kezdené, aztán csak nem káromkodik, nem szokása, inkább az eddigi hang tulajdonosát veszi szemügyre. Igazán félelmetesen néz ki a fiú, ezzel a fantasztikusan kitalált jelmezzel. -Ne haragudj, nem akarok rád esni, valahogy ez nem a „Tizenhármas” napja.Nevet fel miközben kis idézőjeleket mutogat ujjaival és kissé hátrébb lép, mielőtt, tényleg átesik valamin. -Tetszik a jelmezed! – mondja egy kacsintással.
|
|
|
|
Dolánszky Alex
INAKTÍV
Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
|
|
Írta: 2012. november 11. 00:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=13326#post13326][b]Dolánszky Alex - 2012.11.11. 00:22[/b][/url] HalloweenAmandarin
A lány először nem veszi a lapot, és épp arra gondolok, milyen hülye is vagyok, hogy így állítok oda bárkihez, és miért hiszem azt, hogy az illető majd bírni fogja a fejem... de végül mosolyog, úgyhogy megnyugodhatok. Vagy mégsem sértődött meg, vagy ez a gyilkolás örömének elébe tekintő elégedett mosolya csupán. Viccelek.
Tényleg milyen szerencsétlen! A ruháját bekapja a két vas a székemben elöl. Ilyet még sosem csinált. A lány tetszik neki. Segítek kiszabadulni a kismacskának, ő pedig egyrészt szabadkozik, másrészt jelzi, hogy nem orrolt meg korábbi szavaimért.
- Ha mégis rám akarsz esni, csak szólj, szívesen elfuvarozlak, ahová csak akarod - kacsintok rá. Nagy csajozósnak tűnök, mi? Ha tudnák az emberek, hogy ez mekkora tévedés! Amiket kimondok, és amiket közben belül érzek, homlokegyenest ellentétesek. Talán azért van merszem ilyeneket mondani ahelyett, hogy fülem-farkam behúzva továbbállnék, mert úgy érzem, teljesen mindegy. Mindegy, hogy lejáratom-e magam vagy sem. És bátraké a szerencse - tartja az igaz levitás.
Reflexszerűen a lány mögé nézek, amikor az látszólag indokolatlanul hátrább lép. Egy pillanatra biztos vagyok benne, hogy lesz mögötte valami vagy valaki, amit vagy akit majd ledönt ezzel a mozdulattal. Ő a második kétbalkezes lány, akit megismertem a kastélyban. Vagyis Bogárka csak kétballábas volt, mint tudjuk - derülök magamban.
Amúgy a korábbi megállapításom a külsőmről tévesnek bizonyult. A lánynak bejön a zombi-style.
- Kösz! A tied sem kutya! - sütöm el az ócska poént. De eskü csak véletlen volt, nem tudatosan választottam ezt a szót. Annál kifinomultabb a humorom. Höhö.
No, mivel kalandunk befejeztetett, én tovább is haladnék. Most, hogy a balszerencse macskája tisztes távolságba lépett az asztaltól, először is felmarom az egyik ott álló poharat. Valami zöld trutymó van benne ital gyanánt. Biztosan érdekes íze lesz.
- Megígéred, hogy vigyázol magadra, Tizenhármas? - vigyorgok rá, mielőtt elindulnék valami érdekesség felé. Egy-egy üvegcse áll egy-egy asztalon az egyik falnál. Meg kell néznem, minek köszönhetik kitüntetett szerepüket.
|
|
|
|
Amanda Meggie Philips
INAKTÍV
Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
|
|
Írta: 2012. november 11. 15:03
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=13450#post13450][b]Amanda Meggie Philips - 2012.11.11. 15:03[/b][/url] Halloween-i mókaCuncimókus Miután a szerencsétlen eset történik, a zombi jelmezes fiú segítségével sikerül kiszabadítani beakadt ruháját. Véletlenül sem akar másban kárt tenni, épp elég önveszélyes, a közveszélyes jelzőt nem szeretné kiérdemelni. Nem haragszik rá új ismerőse ez szavaiból is hamar kiderül. Egy mosolyt küld felé a kedves felajánlásra. -Vigyázz mert még szavadon foglak!Mondja nevetve, közben ügyelve, hogy hátra lépve ne történjen semmi baleset. Bár ebben már tényleg csak reménykedni tud, hiszen a szerencsének nem éppen a kegyeltje mostanában. Ez a balszerencsehullám reményei szerint azért egyszer megszakad majd, de addig sem akar semmi maradandó rosszat összehozni. Nem ismer még egy hozzá hasonló ennyire bénázó embert, nővére is mindig csak röhög azon, amiket művel, eset ő már le fáról, csúszott bele medencébe, igazából nem tudni mi nem történt még meg vele. A fiú poénjára azért nevet egyet. -Nem, valóban nem az.~Bár lehet azzal jobban jártam volna, de ki tudja. ~El is indul a kerekesszékes srác az üdítős pulthoz, hogy igyon valamit, a lány mellett elmenve. -Igyekszem Cuncimókus!~Azért nem semmi, hogy még ilyenkor is képes vagyok rá, hogy előhúzzam a becézési képességeim. Sokszor mondják, hogy borzalmasak, de ez most igazán kikívánkozott. Nem hinném, hogy bántaná a dolog, a nevét még úgy sem tudom.~Vigyorog rá, majd még mielőtt tovább menne feltérképezni a helyet még utána, szól. -Remélem még összefutunk!Mondja, bár a nevére nem derült fény, így csak még izgalmasabb lesz, vajon felismerik e egymást később. Magában mosolyogva lépdel el az asztaltól. ~ Tizenhármas..~
|
|
|
|
Dolánszky Alex
INAKTÍV
Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
|
|
Írta: 2012. november 20. 13:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=16674#post16674][b]Dolánszky Alex - 2012.11.20. 13:20[/b][/url] 13,
meg így egy hét múlva utólagos bálzárás 
Cuncimókus? Ejha, hova kerültem?
- Alex! - kiáltok vissza a vállam fölött, nehogy aztán úgy maradjak meg Tizenhármas emlékeiben, mint Cuncimókus. Az büszkeségem sárba tiprása volna. Tizenhármas, mi? Hogy is mondják? Bort iszok és vizet prédikálok? Na mindegy.
Odaérvén a figyelemfelkeltően elhelyezett bájitalokhoz hamar rájövök, hogy nem nekem való ez a móka. Ki kéne találnom, mi van az üvegben abból, hogy látom a hozzávalóit, meg hogy ránézek a löttyre. Hagyjanak már, majdnem buktam kémiából. Ezen okulva idén fel sem vettem a bájitaltant.
Csalódottan fordulok el az asztaltól, és csak lézengek néha szót váltva egy-egy érdekes kinézetű arccal. Apropó kinézet, van jelmezverseny is, úgyhogy én is leadom a voksomat. Bevallom, nem a legötletesebb jelmezre szavaztam, hanem a legjobb csajra, de ezt úgysem tudja senki. No meg gyanítom, hogy inkább a népszerűség fog nyerni, nem pedig az öltözet.
A bál elején belém kötő szemét görög szellem talál rám épp, és próbálom meggyőzni, hogy húzzon haza, amikor az egyik prefektusunk lép a színpadra. Már vége is a bulinak? A Launak megadott figyelmes csönd szerencsére a kötekedő kísértetet is lehiggasztja. Éljen, Lau! Dupla erővel tapsolok neki ezért a jótéteményért.
Nahát, Zach is előkerült? Megtapsolom a többiekkel együtt, na meg a véres menyasszonyt is a temetőből, ő a bálkirálynő.
Visszaszívom a népszerűségi versenyt. Úgy látszik, bejött a zombi a népnek, harmadik lettem a szavazáson! Menő. Majd még egyszer meg kell köszönnöm az arctorzító bájitalt annak az eridonosnak.
Na, de nem ez a lényeg, hanem hogy vittem a temetős játékot! Pedig az első fordulót jól megszívtam a denevérekkel, viszont úgy tűnik, senki nem tudja olyan jól kombinálni az eszet és a puskázási technikákat, mint egy levitás! Vagy a "csokit vagy csalok" kiskutyatekintetem vált be nagyon a falulátogatáson.
Telibe vigyorgok, ahogy átveszem a csokimat és az utalványomat. Kaja! A Pillangóvarázstól ugyan kicsit elveszi a kedvem az, hogy ott voltam Nikivel a múltkor... na. Szedd össze magad! Ha a teázás nem is jött össze, lesz egy ingyen hónapom gyűjteni a kilókat és a jobb emlékeket az étteremről.
A bolyjal tartok én is vissza a kastély felé. Ez az egész napos sötétség annyira elnyomja az embert, hogy nem kell könyörögni, hogy aludjak végre.
|
|
|
|
