28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 31 ... 39 40 [41] 42 43 ... 52 53 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 9. 14:28 | Link

Herr Sieger
zene



Akár egy repülő is leeshetett volna mellette, még azt se vette volna észre, nemhogy egy fiút, aki kicsit közelebb lépett hozzá. Bár, jobban megnézve, egy fél hegyomlás volt, talán ezért zökkentette ki egy kicsit.
- Miért nem akartál tegezni? - kérdezte értetlenül. Egyértelműen látszott, hogy jóval fiatalabb a másiknál. - Ráncos lettem?
Elkerekedett szemekkel kapott az arcához, mintha az érintésével el tudná tüntetni a nem is létező ráncokat. A Hannahval való túrája óta sminkeli magát, de mivel semmi tudása nincs a kozmetikumokról, nem tudhatja, hogy a ráncok csak évek múltán jelennek meg.
- Allergiás vagyok rájuk - mondta szomorúan, miközben a felé nyújtott virágot nézte. Nagyon szép darab volt, így nem volt szíve nem elvenni.
Rövid ideig gondolkozott, majd vidáman felkapta a fejét és Sebastian szemébe nézett.
- Szedjünk még többet - jelentette ki csillogó tekintettel.
Nem zavarta a tüsszögés, egyszerűen csak élvezni akarta egy kicsit a tavaszt, annak minden bájával együtt.
- De nem kezdenek majd el sírni? - állt meg egy pillanatra, hogy lenézzen a mályva színű növényre. Nem lepődött volna meg, ha itt még a virágok is könnyeket hullatnának, ha letépik őket.
Utoljára módosította:Kornai Viktória, 2017. március 9. 14:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 9. 17:46 | Link

Kornai kisasszony


Azt hiszem, ezek a magyar szokások még mindig csiszolásra szorulnak a részemről. Ugyanis a lányt meglepte, hogy nem akartam tegezni. Legjobb tudomásom szerint pedig ez új ismeretségek esetén ez a protokoll. Szóval egy pillanatig csak bámultam rá tanácstalanul.
- Jaj nem! Dehogy! Mein Gott, nem! Csak... ez így nem volt túl udvarias tőlem - ráztam meg a fejemet, hiszen mentenem kellett a menthetőt. Azt hiszem, a részemről nem ez a legjobb indítása egy új ismeretségnek.
Közben a lány megosztotta velem, hogy ő bizony allergiás a virágokra, mire szomorúan biggyesztettem le az ajkam, de aztán mégiscsak elvette. Az iménti elméletem ellenére úgy tűnt, a virág tényleg meglehetősen jó hatással volt a kedélyállapotára.
- Jó! De nem lesz baj...? - kérdeztem, mert bár nem túl hosszúra nyúlt az ismeretségünk, attól még nem akartam, hogy egy esetleges allergiás roham miatt pufi legyen szegény.
A kérdésére egy pillanatra ledermedtem és elgondolkoztam azon, hogy tényleg, vajon nem sírnak-e a virágok, de aztán közelebbről megtekintve a pár szálas arzenált, megingattam a fejem.
- Nem, szerintem nem sírnak  - ráztam meg a fejemet, hogy aztán érdeklődve nézzek a lányra és felszedjek pár újabb virágot.  - Amúgy Sebastian vagyok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 9. 21:29 | Link

Herr Sieger
zene



Nem tudta követni Sebastiant, de arra tippelt, hogy akkor még nincsenek ráncai. Az arca újra kisimult, már nem volt annyira ijedt.
- Egyáltalán nem vagy udvariatlan - mondta, bár még mindig azon gondolkozott, mit jelenthet az, hogy Mein Gott.
Szerette a virágokat, és szerencsére nem volt az a fajta, akinek felpuffad az arca. Ha nagyon sokáig volt kint, akkor a szeme kicsit bedagadt, de lényegében csak tüsszögött a pollenektől.
- Nem lesz semmi baj - bólogatott mosolyogva. Mi tagadás, ő sem volt annyira biztos a válaszában, de nem akarta kihagyni az alkalmat.
- De majd gyorsan rakjuk őket vázába, nehogy mérgesek legyenek ránk.
Letérdelt, hogy a virágokat nézve kiválassza a legszebbeket.
- Én pedig Viki vagyok. Te honnan jöttél?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 9. 21:49 | Link

Kornai Kisasszony


A lelkem azért kicsit megnyugodott, mikor azt mondta, hogy nem vagyok udvariatlan. Jót tesz a pozitív megerősítés az ember lelkének, mint az alpesi bociknak a kolomp. Még mindig nem értem, hogy az minek rájuk, de nem is érdekelt annyira, hogy aput faggatni kezdjem róla. Úgyis csak a hülye politika érdekli, ahol meg nincsenek bocik.
- Jó, rendben - bólogattam beleegyezően, elvégre neki kell tudatában lennie, mennyire lesz hapci a virágoktól. Mondtam én, hogy a virágok gagyik! A kiskutyáktól biztosan nem tüsszentene! A vázás felvetés azonban teljesen korrektnek tűnt, részemről is szükségesnek tűnt a megfelelő vízellátás.
- Természetesen. Nem is kérdéses - közöltem, hogy mielőbb leszögezzük a szabályokat és aztán inkább ismét egy virágot szakítottam le, hogy megcsodáljam közelebbről is. A lányhoz hasonlóan letérdeltem, ami kis kattanással és szisszenéssel járt együtt, illetve a farmerom zöldülésével, de most egyik probléma sem izgatott.
- Münchenből. Deutschland... - pillantottam fel a lányra széles mosollyal, hogy aztán ismét a virágokat tanulmányozzam, leszakítva egy újabbat. - Ide jársz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 10. 00:03 | Link

Herr Sieger
zene



Örült neki, hogy ilyen nagy az egyetértés közöttük. Végül is együtt szednek virágot, ez elengedhetetlen része a dolognak. Ha összekülönböznének, a végén még tényleg elsírnák magukat a növények. Bár szívesen megnézné, hogyan könnyeznek, de jelenlegi lelki állapotát tekintve valószínűleg velük együtt sírna.
- Talán tudnék szerezni nekik különleges folyadékot. - Zoé tanárnőre gondolt.
Bár a probléma ott kezdődött, hogy nem szerette a gyógynövénytant, így többször is átaludta az órát. Nem is volt biztos abban, hogy a folyosón felismerné a tanárnőt.
Sebastian nem magyar megnyílvánulásait egyre furcsábbnak találta. Deutschland. Talán Istenhez fohászkodik? Vagy épp a sátánhoz?
Jobban megnézte a fiút, mert nem akart sátánistákkal beszélgetni. Nem talált semmi különöset rajta, sőt, egész kedvesnek tűnt. Biztosan nem lehet sátánista.
A gondolatmenet után esett le neki, hogy Münchent mondott, ami mindent megmagyarázott. Német! A németek nem sátánisták, így duplán megnyugodott.
- Igen, már harmadikos vagyok - felelt büszkén, az eddig letett vizsgákra gondolva. - München biztos nagyon szép hely lehet... de hogyhogy ilyen messzire jöttél onnan?
Tekintetét ismét a virágokra vezette, a biztonság kedvéért továbbra is nézte, hogy nem könnyeznek-e.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 10. 00:32 | Link

Kornai kisasszony


Elmesélte, hogy hát talán lenne rá lehetősége, hogy különleges folyadékot szerezzen nekik, mire elgondolkozva kezdtem hümmögni. Az sosem árthat, mert ugye a virágok nem túl tartósak. A kiskutyák ebben is überelik őket. Őket lehet abajgatni meg cipelni jobbra-balra, sőt! A sétálásra is totálisan alkalmasak, míg ha  egy fikusz vinnék pórázon valahova, furán néznének rám.
- Az jó lehet... nálunk az egyetemen nincsen ilyesmi szak - ráztam meg a fejemet. Látszik, nem akarnak uncsi palántákkal foglalkozni, csak a gyógyítók, mint gizmó. De ők sem azzal foglalkoznak, hogyan éljenek minél tovább...
Azt hiszem, hogy a német szavak, amik néha-néha beszivárognak a mondataimba akaratlanul is, kissé a frászt hozták a lányra. Ezt feljegyeztem, hogy azért igyekezzek őket minél kevesebbet használni.
- Jaj, ez jó! Öm... igen, München gyönyörű hely csak... nem találtam amit éppen kerestem - vontam meg a vállamat, mert talán így tudtam volna a legjobban összefoglalni a problémám. Túl sok dolog tartott ott, de még több húzott el onnét. - Te idevalósi vagy?
Utóbbi kérdésem során már le sem vettem a pillantásomat a virágaimról. Inkább újabbakat szedtem le, amik meglehetősen szépek voltak. Az egyik sárga volt, a másik kicsi és fehér.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 10. 00:50 | Link

Herr Sieger
zene


Nem szerette volna, ha ezek a szép virágok hamar meghalnak, ezért elhatározta, hogy valahonnan szerezni fog nekik tápláló folyadékot. Talán egy búra alá tehetné őket és akkor még az éjjeli szekrényén is megmaradhatnának.
Esetleg utánanézhetne, hogy van-e bájital allergia ellen, mert az megoldaná minden problémáját.
- Egyetemista vagy? - elkerekedett szemekkel nézett ismét rá.
A mestertanoncok többször is idősebbnek néznek ki, Sebastian pedig talán beillett volna közéjük. Nem mintha Viki tudná, mert az esetek többségében lesütött szemekkel szokott átvágni a folyosókon, illetve neki nincsenek közös órái idősebbekkel.
- Milyen szakon vagy? - Szinte már késztetést érzett, hogy hozzákötözze egy székhez a fiút és a fejéhez közel helyezett lámpával világítsa meg egy sötét szobában. Bár még sok ideje volt addig, de a jövőt illetően semmilyen terve nem volt. Kellemesen elvolt a Bagolykőn, de ha egyetemre terelődött a szó, mindig megdermedt. Nem kellene még ilyeneken gondolkoznia, de a nagyszülei elég erős nyomást helyeznek rá. Nem mintha követhetné más útját, de talán ötletet adna.
- Remélem, most már megtaláltad - mosolygott előre. Talán öt perce ismerte meg Sebastiant, de már most egy nagy adag boldogságot szánt neki.
- Magyarországon születtem, de az... - nem tudta befejezni, mert az orrába jutott pár pollen, aminek következtében nagyot tüsszentett. Csak megrázta a fejét, és mintha mi sem történt volna, folytatta.
Vagyis folytatta volna, ha nem felejti el, hol tartott. Így csak kérdőn pillantott a másikra, hátha ő ki tudja segíteni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 10. 11:52 | Link

Kornai Kisasszony


Azt hiszem ez az egyetem dolog itt a környéken nem valami népszerű. Mármint kiböktem, hogy oda járok és rögtön megkaptam azt a bizonyos furcsa pillantást. Persze, nem akartam elkeseríteni, mert rosszabb volt, mint mikor a panda sír. Tök rossz, mert a pandákat legalább nem látod, ahogyan zokognak. Szóval kis ideig néztem a virágokat a kezemben, aztán a lányra pillantottam.
- Igen, az egyetemre járok, mert már túl nagy vagyok ide. Meg amúgy is, apukám azt akarta, hogy legyen egy diplomám. - Csak emiatt jöttem ide, hiszen nem akartam sokat keresgélni az intézmények után és amúgy is itt volt Hannah és Will is, ami jelentős pozitív pont. Meg Lewy is. De ez nem feltétlenül jó pont.
- Szociális munka - idéztem fel a szak magyar nevét. Német voltam, aki tanult magyarul és néha igenis probléma tudott lenni, hogy felidézzem az adott, szükséges szót.
Szerettem azokat az embereket, akik pozitívak és nem akarnak másoknak rosszat. Viki látszólag szeretett volna egy jobb helyen élni, s jókat kívánt másnak.
- Azt hiszem igen. Talán. Nem tudom még, de a legjobb barátnőm ide jár, szóval jobban érzem magam itt - vontam meg a vállamat kissé. Hannah nélkül nehezebben tudtam élni az életemet, nem tudtam rendesen funkcionálni.
A lány nem jutott a mondat végére mert hatalmas tüsszentésben tört ki. Csak pislogtam megszeppenten pár pillanatig, majd halványan elvigyorodtam.
- Egészségedre. Szóval Magyarországon születtél, de az...? - érdekelt a mondandója vége, éppen ezért kezdtem el a mondatot helyette ismét.  
Utoljára módosította:Sebastian Sieger, 2017. március 10. 13:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
FELFÜGGESZTETT


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1305
Összes hsz: 4922
Írta: 2017. március 10. 23:41 | Link


ruci (egyelőre) | az évnyitó/záró előtti nap dél körül


Maja hatalmas lelkesedéssel halmólja a szekrényben maradt utolsó darabokat egy nagyobb dobozba, miközben méregeti a szobát. Szereti az ágyukkal szemben lévő falat, amit Ririvel pingáltak ki. Emlékszik, hogy tiszta festék volt mindenki az orruk hegyétől a talpukig, még a köldökük is, amit nem is értettek. Annyit szótáraztak, hogy a létező legtöbb nyelven megtalálják az áfonya szót és felírhassák, hogy majdnem beleőszültek. Ezért komolyan járt volna egy kiváló nekik valamelyik tárgyból, esetleg mugliismeretből, de mindenki előtt rejtve maradt ezen nagyszerű tehetségük. Szomorkásan pillogott a két jelmezre, ami bent ragadt a szekrény aljába. Vigyorogva húzta magához a kis szörnyikéset, aztán összehajtva a pacisra tette. Pár dolgot bent hagyott a vállfán lógva, majd az utódjának biztosan jó lesz. Nagy sóhajjal tápászkodott fel, aztán a derekára kötötte a pulóverét és felemelte a dobozt, hogy elinduljon le a faluba. Ekkor még kiszúrta, hogy a két seprű, amiket még Riri apukájától kaptak is itt maradt, gyorsan még felkapta, a karjával az oldalához szorítva őket fogott meg mindent, majd egy utolsó pillantássorozat után elhagyta a körletet. A navinét. A volt szobáját.
Nem is igazán tudja, mikor sikerült eldöntenie, hogy kiköltözik, azt se, hogy ezt az anyukája mennyire értékelte, de megtörtént. Pár holmi már ott van a Szendrei házban, megint másik adag Lewynél, a többi meg még otthon. Fogalma sincs, hogy ebből pontosan mi fog kisülni, az első terv, hogy a faluban Ririkééknél lesz. De ez a helyzetét tekintve elég képlékeny. Mindenki számára biztos elég nyilvánvaló hol lenne legszívesebben. Ahogy pedig a dobozba pillant egy picit el is komorodik. Veszteség, talán, de nem bírta már a kastélyban a szomszédságot, folyton valaki eláztatta a folyosót és más házak diákjait találta a szobájában. Nem bírja az ilyen dolgokat. Nyugalom, megszokottság és kevesebb furcsaság kell neki.
Annyira elmerült a gondolataiban, hogy észre sem vette szinte, hogy átballagott a folyosókon, majd a rét füvét taposta már lábikóival. Nem is figyelt nagyon, hová lép, így a nagyobb vakondtúrást se szúrta ki, szerencsétlenül lépve pedig belerúgott, kibillent, megbicsaklott a lába és fenékre huppant. A seprűk kizuhantak karjai szorításából, a doboz pedig kiborult, a legfelső két jelmezzel együtt, amik úgy terültek ki, mintha piknikező plédek lennének. Az égnek emelte tekintetét, majd a karjaira támaszkodva kapkodni kezdte az apróságokat vissza a dobozba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 165
Összes hsz: 2668
Írta: 2017. március 11. 19:37 | Link



Nem feltétlenül mondanám úgy, hogy eltévedtem, de ha azt kérdeznéd, hol vagyok, csak egy hozzávetőleges választ kapnál. Az iskola területén. Erre-arra. Kint. Az erdő közelében.
A kastély megvan, de elég nehéz nem észrevenni egy csúcsos-tornyos böhöm épületet egy domb tetején. Legfeljebb ha háttal állsz neki. Vagy ha egy kő alatt vagy.
Szóval itt vagyok. A helyzet az, hogy én nem erre akartam menni. Hallottam, hogy van valahol egy tó, ilyen remekbeszabott idilli hely, s annak indultam a nyomába. De mostanra már egyre erősebben él bennem a gyanú, hogy erre semmiféle tó nincs. Legfeljebb pocsolyák.
De ha már ilyen szépen elsétálgattam a kastélyig, akkor körülnézek. Csak akad valami izgalmas itt is. Az egyetemi tanév még nem kezdődött meg és nem szoktam hetekkel előtte rágörcsölni, úgyhogy időmilliomos vagyok. És rettenetesen unatkozok.
Kicsit megizzaszt ez a dombra mászás, épp megállok mélyeket lélegezni, amikor meglátok valakit bokatörési akció közben. Reflexszerűen megmozdulok, mintha bármit is tudnék így hirtelen csinálni ötven méterről, mikor már a lány a földön, a pálcám meg a zsebem mélyén. A második reakcióm az, hogy horkantva felröhögök. Hozzá kell tenni, hogy ez a nem túl bájos hangot csak akkor produkálja a torkom és az orrom együttese, amikor látom, hogy a lánynak nem esett baja.
A legnagyobb nyugalommal, szélesen vigyorogva sétálok oda hozzá. A háta mögött megállok, nem adva jelet magamról, és lábujjhegyre állva belesek a dobozába.
- Itt a farsang, áll a bál, hm? - még egy kicsit dúdolgatok is neki; ha farsangi mondókát vagy dalt akarsz hallani, én vagyok a te embered. - Bár már március van, úgyhogy azt gondolom, ez már a kellékek elpakolása.
Végül csak felé nyújtom a kezem, hogy felszedjem a fűről.
- Élsz még? - ha hülye kérdésekre vágysz, akkor is engem keress. Azért egy kisfokú aggodalom van az arcomon, bár sejtem, hogy semmi olyasmi nem történt, amit nem lehet egy-két bűbájjal vagy főzettel helyrehozni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 13. 16:28 | Link

Herr Sieger
zene



Meg sem fordult még a fejében, hogy nem lenne muszáj egyetemre mennie. A szülei elvárják tőle, ezt érzi, de talán arra sem jönnének rá, ha valami mást csinálna helyette. Végül is nem muszáj neki a Bagolykő után rögtön egyetemre mennie, azt folytathatja máskor is.
- Biztosan jó lehet. Élvezed? - Már sokkal higgadtabban tudta folytatni a csevegést.
Nem hátrány, ha az ember lánya nem akarja régi kommunista módszerekkel kihallgatni a beszélgetőpartnerét. Mint a legtöbb ember, utálta a kommunistákat, de meg kell hagyni, tudták a dolgukat. Ráadásul neki nagyon tetszettek az épületek is, amik akkoriban épültek. Nem sokat járt Budapesten, pláne nem a Déli pályaudvarnál, de még mindig az volt a kedvence.
- Akkor sose menj el innen - jelentette ki, mintha ennyire egyszerű lenne az egész. Persze 17 évesen még nem tudta, hogy koránt sem így működnek a dolgok.
Aprót bólintott, amikor már megtudta, hol járt.
- Az anyukám japán, minden nyáron meglátogatjuk nagyiékat. Mielőtt felvettek ide, sokkal jobban szerettem Japánban lenni.
Nem értette, hogyan képes ennyit beszélni, mivel nem szokása. De tényleg jól érezte magát, talán ezért nem is zavarta, hogy egyre többet tüsszent.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eridon
Diák Eridon (H), Elsős diák


tűzmadár
offline
RPG hsz: 31
Összes hsz: 60
Írta: 2017. március 15. 20:01 | Link

Eridonos évzáró buli


A rétre alig lehet ráismerni. Mintha egy elvarázsolt világba lépne be bárki, aki erre téved. Mindenfele apró, fürtökbe rendeződő virágzatú vadnövények találhatóak mélyvörös, bíbor, mélykék és sárgás-fehér árnyalatokban pompázva. A fák ágain egy-egy megfakult állati koponya is található – habár egyik alkotás sem igazi csont, csupán néhány ügyes kezű eridonos tehetségét és kreativitását dicsérő papírmasé –, valamint zsenge fűzfaágakból font gömböcskékbe zárt ártalmatlan lángok, hogy alkonyat után majd megvilágítsák a rétet. A padokat stilizált főnixekkel díszített takarók borítják, illetve akad pár takaró még egy kisebb kupacban a réten arra az esetre, ha valaki fázna, vagy éppen csak leterítené a fűre, hogy ott foglaljon helyet. A tölgyfaajtón kilépve jobbkéz felől egy kis asztalon mindenféle gyöngyből készült, tollakkal és fonalakkal díszített nyakláncok és papírmasé álarcok halmából válogathat bárki, aki nem bújt jelmezbe. A zene, akárcsak a dekoráció, diákoknak köszönhető. Az este állandó fellépője a #KAPPA (Kasza Fanni Stefánia, Scarlett Conroy és William Payne), amelynek tagjai ez alkalommal főként törzsi zenét szolgáltatnak aláfestésnek az eseményhez, kérésre azonban játszanak egyebet is. A szünetekben azonban, amíg az ennivalót dézsmálják, bárki a helyükbe léphet, ha érez magában kellő lelkesedést a zenéléshez.


 



Az este során több apró meglepetésben is része lehet a jelenlévőknek, a buli szervezői nagyon is felkészültek. A részvétel nincs semmilyen feltételhez kötve, bárki beléphet, akinek kedve támad hozzá.


//Kérünk mindenkit, hogy a szálazásra figyeljen! Ehhez a poszthoz lehet szálazni.
A buli szerepjátékos időpontja március 31., álmodóilag pedig március 15. és március 31. között zajlik.
Ideiglenes RT témában is játszhattok!//
Utoljára módosította:Eridon, 2017. március 15. 20:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 16. 11:18 | Link


harci dísz


Ez a nap is elérkezett. Túléltünk egy újabb tanévet kisebb-nagyobb galibákkal és csodákkal, miegymással fűszerezve, hogy unatkozni senkinek ne legyen alkalma, és most éppen ideje megünnepelni, hogy ez is lejárt. Teljes díszben sétálok ki a rétre, igyekezve mindenki előtt odaérni, hogy még gyorsan ellenőrizhessem, minden rendben van-e. A tábortüzet majd csak akkor gyújtjuk meg, ha már hivatalosan is kezdetét veszi az ünneplés, és egyelőre még az ágak közé rejtett ártalmatlan lángocskák is alszanak. Nincs egyelőre szükség rájuk, a lemenő nap fénye megvilágítja még az egész rétet. Körbesétálom azért a rétet levéve egyelőre az álarcom - óriási madárszerű lény koponyáját mintázza némi festékkel ékesítve, olyan állatét, amilyen szerintem sose létezett, csak Fanni agyának szüleménye, de tetszik, nagyon is, főleg a szivárványos tollak rajta - és megpróbálom meglazítani kicsit a palástot is a vállamon. Nem vagyok már benne biztos, hogy nem inkább a félmeztelen változatot kellett volna választani ehelyett, mert bele fogok főni a tábortűz mellett, csak hát ha tanár az ember fia, nézzen már ki decensen. Szusszanok azért a gondolatra, mert hát hajaj, mekkora áldozat azért ez a részemről. Még egy sóhajt megengedek magamnak a gondolatra, de gyorsan túlteszem magam ezen az aprócska kellemetlenségen. Egy aprócska varázslattal megoldom inkább, hogy könnyebb legyen a viseletem, némileg szellősebb, anélkül persze, hogy bármelyik elemétől is megválnék. Hogy ez eddig miért is nem jutott eszembe? Ez lesz, ha elvonják a figyelmemet. Most azért alaposan vizslatom végig a helyszín minden elemét, hogy gond ne legyen aztán, mert számtalan védőbűbájjal és varázslattal biztosítottuk ugyan a rétet, elég egy rés, és leég a fél erdő, aztán nézhetjük magunkat. Nem szeretném megtapasztalni, milyen fénye van a lángoló fáknak, és milyen méreteket ölthet nem csak a vezetőség, de az erdő lakóinak haragja is. Az utolsó kis bűbájt is rendben találom szerencsére, ahogy minden apróságot a helyén, így elcsenve egy sós-köménymagos süteményt a manók által készített finomságok halmából lehuppanok végül a legközelebbi padra, ölembe téve az álarcom, és megvárom, amíg megérkeznek a szervezők, a zenészek, a résztvevők, egyszóval mindenki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2017. március 16. 12:01 | Link

Loise



Március 31. Látszólag ugyanolyan nap, mint a többi, nincs benne semmi különös. Tényleg nincs, Chuck-nak annyiban különleges, hogy ma is találkozhat Loise-szal, csak most egy buli keretein belül. Rég nem járt a kastélyban, ezért jó kedvvel kezdett el készülődni még előző nap az estére. Vásárolt egy egész jó kis jelmezt, és megborotválkozott. Nincs késésben; a találkozó időpontja előtt ér oda a réthez a kis jelmezében. Hiányzott neki a suli atmoszférája, igaz, most sincs bent, de legalább a közelben van, látja is az egyik falát.
Nem tolong túl nagy tömeg a rét területén, úgy látszik ennyit számít, ha idő előtt érkezik. Így belegondolva meg is érti, amikor diák volt ő sem törekedett a pontosságra. Majd biztosan egy-két óra múlva fog megérkezni a résztvevők nagyobb része.
Ahogy leül az egyik padra, egyúttal körülnéz és azt kell mondania, hogy most az Eridonos diákok kitettek magukért. Egészen szép idő van: a szellő lágyan fúj és kap bele néha a könnyebb, papírból készített dekorációkba. A nap csak néha süt, de nincs olyan kibírhatatlanul hideg (még). Később esélyes, hogy nem lesz túl kegyes az idő, biztosan ezért készítették ide a pokrócokat a padokra. Ahogy mindent szemügyre vesz, megakad a szeme egy bárpulthoz hasonló valamin; felpattan és oda is battyog, hogy kérjen valamit, miközben Loise-t várja.
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2017. március 16. 12:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
FELFÜGGESZTETT


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1305
Összes hsz: 4922
Írta: 2017. március 16. 12:04 | Link


ruci (egyelőre) | az évnyitó/záró előtti nap dél körül


A gondolatai távoli mezőkre, pillangókra kalandoztak, miközben elfelejtette azt az aprócska tényt, hogy a lába előtt nem feltétlenül olyan sima az út, mint azt a buksijában elképzelte. Nagy sóhajokkal vette tudomásul a tényt, hogy teljes döntésképtelenséggel vonul valami új felé, ami legalább nem teljesen az, és így sikerült is a lábainak cserbenhagyni őt.
Hanghatás mentesen esett a hátsó felére, miközben hullottak a holmik, mintha zsibvásárt készülne tartani. Pedig nem igazán volt szándékában, vagy legalábbis nem itt és nem most és nem ezekkel a dolgokkal. Szóval csak nem, érthető, ugye? Kicsit sután kezdett kapkodni a holmik után, mikor ijedten rezzent össze és a kezét látványosan a mellkasához kapta. Jézus ereje, Krisztus a kereszten!
- Megijesztettél. - Ha nem lett volna egyértelmű a csodás reakció, azért még oda is bökte kicsit vérszegényen, átlibbenve a farsang témán. Az emberek olyan kis szűk látókörűek. Mikor és mi volt ez a jelmez: volt már pizsi, ment már benne Ririvel meccsre ki, használták navinés beöltözős bulin. Egy állandó volt, Maja mindig kis, kék szörnyike akart lenni, de néha ebben meggátolták. A pacis jelmez már viccesebb történet. Azt egyszer fogadásból Niko vagy Keve viselte, már nem is emlékszik melyikük, de érthető okokból végül a két lányra maradt. Kicsit nagy, de azért aranyos, szóval elfér.Legalábbis eddig elfért. az ilyen közös holmikat mind Védáékhoz, a padlásrészbe száműzték, ahol Riri az egész szintet kisajátította magának, és eredetileg Majának. Deee ez még egy későbbi történet lesz.
- Költözés, és mért ne lehetne március végén felvenni? Hm?
Pillantott fel, most már szemügyre véve kivel is van dolga, és meg nem tudja mondani pontosan honnan, de ismerős volt neki az arc. Kevés helyen jár sokszor, így hamar leszűkül a kör, de szinte biztos, hogy nem az iskolából. Nem ebből, nem az övéből... Beharapta az alsó ajkát, aztán térdeire fordulva kezdett felegyenesedni, miután már csak a seprűk és a jelmezek hevertek szanaszét.
- Ismerjük mi egymást? Különben, ühhüm, szerencsére nem lett baj. Buta pocoktúrás. Az ő hibája, kinőtt ide elém.
Dörmög kicsit, láthatóan teljesen komolyan gondolva az egészet, mondjuk kicsit kellemetlen hogy a bénaságát végignézve még a butaságát is ráönti szerencsétlenre. Megesik, no.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Kasza Fanni Stefánia
INAKTÍV


†Lunatic†
offline
RPG hsz: 366
Összes hsz: 3250
Írta: 2017. március 16. 17:12 | Link

EridonPápáParty
Kinézet

Olyan gyorsan elment ez az egy év is, de most valahogy nem vágytam haza. Amióta volt az a névváltoztatós dolog, ami miatt anyáékhoz kényszerültem visszaköltözni, azóta nem várom az év végét. Állítólag egy auror fog elém jönni a vasútállomáson, amikor átérünk a muglik világába. Igaz, nem marad velem, de állítólag nem fog bajom esni a hazaúton, csak apa kerüljön elő.
Mindenesetre, ma nem szabad szomorkodni, hiszen buli lesz! Ráadásul első fellépése lesz a #KAPPÁnak és ahhh, már várom. Igaz, még nem játszunk együtt olyan régóta, valójában csak párhete nyúzzuk a hangszereket, de úgy játszunk már, mintha évek óta együtt zenélnék. Tök jól kijövök mindkét penészszökevénnyel. Ezért mosolyogva készítettem elő a gitáromat, Lilith segített jól behangolni a kis szívemet, majd átöltöztem. Kicsit lenge, kicsit sámános, de nekem teljesen megfelelt. A biztonság kedvéért begyűrtem a gitárom mellé a tatyómba egy pulcsit és tornacipőt, ha fázna a lábam saruban. Nem kellene visszamenni Lorcsa nénihez megint azzal az indokkal, hogy megtaknyosodtam, mint múltkor nőnap után. De az a fagyi annnnyiraaaa hívogató volt!
Nem tudtam, hogy Scar mikor jön vagy Will. Vagy ott találkozok velük, igazából megbeszéltük, de én nem figyeltem. A hajam pöndörítése az ujjammal jobban lekötött, meg a gondolat, hogy mit egyek vacsora után az eridon konyháján. Jimin sem tudom, hogy jön-e, állítólag Zalánnal benéznek, de majd kiderül.
Pakolásztam még pár pillanatig, az arcomat is kifestettem, minél sámánosabbnak tűnjek, amikor oldalra pillantottam, Hime szomorú kutyapofija pislogott vissza rám. Ő is szeretett volna jönni.
- Neeeem, Hime. Ma nem jöhetsz velem, mert nem tudok rád figyelni! Tudod, hogy a múltkor is elvesztél és Mattrackával alig találtunk meg - megvakargattam a füle tövét, de nem hagyott, úgyhogy egy sóhajtással beleegyeztem, hogy jöhet. Szóval kettecskén baktattunk le, az agancsom kifele menet beakadt az ajtófélfába és vissza kellett hátrálnom, hogy kiférjek az ajtón kétrét görnyedve, azzal tovább rohantam, egészen a rétig.
- Boom DADA - kiáltottam fel, amikor megérkeztem a rétre, már voltak ott egy páran, s a gitáromat a színpadszerűségnél lepakoltam, összeszereltem a torzítót és a tartóba belefektettem óvatosan a kicsikém. Még nem pendítettem rá, egyelőre meg akartam várni a többieket, gondoltam, addig Himével együtt körülnézünk és zabálunk egy jót.
- Viktor! - kiáltottam oda a házvezető-helyettesünknek, aki az általam készült fejdíszt vagy álarcot vagy mi a szöszt szorongatta.
- Hallod, ez csudi jó! Kitettetek magatokért, nagyon királyságosság! - örömömben majdnem a nyakába ugrottam, de Hime bokán harapása tartott a földön. Egy szigorú pillantást próbáltam magamra erőltetni, hangsúlyozom, próbáltam! De nem ment. Nem az én asztalom a komolyság.
- Én jöttem túl korán vagy a szamár szürke? - rajtunk kívül még nem igazán szállingóztak ott az emberek, csak öt-hat esetleg hét egyént láttam, akik be voltak öltözve. Ők tuti a bulira jöttek, a maradékot meg nem tudom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #BestF*ckingB*tcheswithJinjin
Leavey Héloise Lindsey
INAKTÍV


Loise
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 488
Írta: 2017. március 16. 18:56 | Link

Chuck


*Vártam a mai napot. Hogy miért? Mert ma van ez Eridonos buli! Igaz, csak két napom volt rá készülni, mert eddig tanultam, dolgoztam, vizsgáztam, de tegnapelőtt sikeresen letettem az utolsó vizsgámat is, így azóta teljes gőzerővel vadásztam össze a cuccokat a faluban illetve a szekrényemben. Annyi támpontom volt-mivel Chuckkal váltottam egy baglyot-, hogy ő fekete-fehérben lesz, így én is ilyen színű ruhát választottam magamnak. Imádom a beöltözős bulikat, bár általában felismerhetően öltözöm fel, mégis sokkal felszabadultabb vagyok ilyen maszkos eseményeken, mint alapjáraton. Megbeszéltük Chuckkal még a múltkor amikor találkoztunk, hogy bár nem Eridonos és nem is jár már a suliba azért a buliba majd belóg valahogy, nyilván erre tökéletes egy jelmezbál.*
~ Vajon minek öltözött be? ~*bagolyban nem írta mi/ki lesz, így fogalmam sincs kit kell majd keresnem. Én egész délután a maszkommal bíbelődtem, mivel egyedit és személyeset akartam alkotni magamnak, azt hiszem sikerült is. Miután ezzel elkészültem felöltöztem, sminkeltem, fújtam magamra egy leheletnyi parfümöt és már indultam is a rétre. Időt nem néztem, de leérve az a tapasztalatom, hogy kicsit előbb érkeztem a nagy átlagnál, vagy talán sokkal, ez majd kiderül. Lassan körülvezetem a tekintetem és rá kell jönnöm egész jó munkát végeztünk, igen, én is segítettem egy kicsit. Na persze nem csak a díszítés miatt nézelődöm, Chuckot keresem.*

Angyal
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


KisVajdá(n)é <3
offline
RPG hsz: 365
Összes hsz: 893
Írta: 2017. március 16. 20:04 | Link

Császkálósan

Ez az első alkalom, hogy a nagy iskolába bejöhettem. Mivel a következő tanévtől hivatalosan is ide fogok járni, már ha addig nem történik valami egetrengetően nagy zűr. Úgy érzem, hogy fog, és az én megérzéseim nem rosszak, így csak reménykedem benne, hogy ez most nagyon félre ment.
A ruháimat én szaggattam kicsit szét, a hajamat és a sminkemet pedig Révay bácsi csinálta. Nagyon jól ért az ilyesmikhez, és tudtam, hogy vele nem lőhetek mellé. Amikor a tükörbe néztem, akkor nem is egy lassan tizennégy éves lányt láttam, hanem egy tizenhat éveset. Sosem voltam még ennyire kifestve, sőt kifestve se, úgyhogy most nagyon meglepődtem. Jó sokáig nézegettem magam a tükörben, majd megöleltem a bácsit, és elsiettem egy csapat gyerek után én is fel a kastélyba. Holnaptól az új második otthonomba.
Nagyon tetszik a kinézetem, csak valahogy ezek az agancsos - faágas valamik furcsák, de ahogy nézem, van, akinek a fején is van ilyen, szóval biztos, hogy jól választottam. Teszek két lépést és elbizonytalanodok az előbbi kijelentésemen, mert egy angyalka mellett sétálok el, és a messzeségben is van egy fura ruhás alak. Biztos a show részei, ahogy hallottam, ha itt elszabadul a buli, akkor el van szabadulva. Most azonban csak nézelődöm, és bámulászom a sok különlegességet, amit most a szervezők ide varázsoltak. Nem semmi, le a kalappal mindenki előtt.
A nagy nézelődésben viszont nem figyelek túlságosan, így az első lendülettel beleütközöm egy lányba - Fanni -, aki épp egy vörös hajú fiúval beszélget.
- Bocsánat. Ne haragudj, nem figyeltem.
Nézek rá riadtan, miközben megkerülöm. Mind a kettejük jelmeze nagyon királyul néz ki, főleg a fiúé. Továbbsétálok, remélve, hogy beleakadok valakibe, aki nem beszélget olyan nagyon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018 \o/
Iskolaelső 2019 tavasz
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. március 16. 20:32 | Link

Warren Mina
Kinézet


Most állíthatná azt, hogy fogalma nincsen mi a fene folyik itt és csak véletlenül toppant be ide, de nagy valószínűséggel hamar lebukna, ugyanis kinézete is arról árulkodik, hogy ő bizony kivételesen tudatosan jelent meg, egy másik ház által szervezett összeröffenésen. Először semmi kedve nem volt hozzá, többször is belefutott a plakátba, de úgy volt vele, hogy ez is csak valami ostobaság lesz, amivel néhányan fel szeretnék hívni magukra a figyelmet, meg be szeretnék bizonyítani, hogy ők milyen jó kis csapat és erőben egészségben összetartanak, blablabla. Aztán rá kellett jönnie, hogy nem sokára lapzárta lesz, ő pedig csúfosan áll az egyik cikkével, ezen a parti szerűségen pedig potenciális anyaggyűjtési lehetőségek fognak felbukkanni, szóval nem volt sok mese, muszáj volt megjelenni.
Az a tény is erősen közrejátszott döntésében, hogy Srcarlett a zenekar egyik tagja, s bizony őt még el kell kapnia, mielőtt szednék a cókmókjukat és meglépnek, mert még nem teljesen tisztázták le azt, hogy mikor és hogyan és hova is indulnak. Hajna pedig olyan személy, akinek kell a terv, amitől majd eltérhet, mert hiába van jól előkészítve minden, számára biztosan nem lesz megfelelő. No, de ez most itt nem is lényeg. Lassan lépked az emberek között, kissé idegesen veszi tudomásul, hogy a háztársához nehéz lesz hozzáférnie, maximum akkor van rá esélye, ha felugrik a színpadra, de azt most inkább passzolná.
Körbenéz a jelenlévőkön, kifejezetten örül annak, hogy nem csak ő neki sikerült egy kissé túllőni a célon, Kasza kisasszony kinézete elnyeri a tetszését, ha férfi lenne… Az egyik tűzgömb előtt ácsorog, éppen egy fekete tollat prüszköl ki a szájából, amely úgy tűnik nem is volt annyira jó ötlet, mint a legelején. Na de majd ha a szél rákezd, micsoda jó buli lesz, hogy a ruhájának a fele el fog tűnni. Lesz ám itt attrakció és nem csak a zenekar. Szóval a lényeg az, hogy most éppen feltérképezi a terepet, egy ismerős arc után kutatva, akivel képes lenne még beszélgetni is, csak hogy ne nézzen ki olyan esetlennek, hogy egyedül ácsorog és bámulja az embereket.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Varga Nóra
KARANTÉN


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 713
Írta: 2017. március 16. 23:46 | Link

Első Eridonos buli
Kinézet



Március vége van, és a tanévnek is vége. Sikeresen túléltem az első évemet, és még pár barátot is szereztem. Bár két vizsgámat inkább meg se próbáltam, mert se a tananyag nem érdekelt, se az, ha nincs meg pont ez a kettő. 2 V-vel és egy K-val tökéletesen elégedett vagyok, azt hittem, nehezebbek lesznek. Remélem anyáék is így gondolják, már a két kihagyott vizsgával kapcsolatban.
Amikor megláttam az évzáró plakátját, rögtön tudtam, hogy el fogok jönni, hisz ez az első bulim a suliban, és a programok is érdekesnek tűntek. Így mikor felhívtam anyát, rögtön szétnézett a szekrényében, és ezt a csodás kék ruhát találta. Ő egy farsangra vette fel, táltosnak öltözött, szóval ez ide pont passzol, így elküldte nekem, de csak azzal a feltétellel, ha nagyon vigyázok rá. Persze ezzel biztos nem lesz gond, nem szokásom leönteni vagy ilyesmi, de bármi megtörténhet. Szóval lejöttem, remélve, hogy összefutok az egyik barátommal, mondjuk Rebivel vagy Rosieval, jól jönne egy kis társaság. Én épp időben jöttem, de még nincsenek sokan, de gondolom mindenki később jön. Közben a rét szépségét figyelem, gyönyörűek ezek a vadvirágok, a lemenő nap fénye, a gömböcskékben a lángok meg nagyon ötletesek. Nem tudom, mivel vannak bűvölve, de a szobába is jól jönne egy ilyen, biztos hangulatossá tenné. A nagy nézelődésben kissé meg is éheztem, így egy pár pogácsát elcsenve sétálok körbe, megfigyelem a többiek jelmezét. Fanni jelmeze az egyik legjobb, a házvezető-helyettesünk meg úgy tűnik, fősámánnak öltözött. Megállok az egyik fa alatt, megeszem a pogikat és nézem a kis csapatot. Egyelőre nem látok senkit, akivel többet beszélgettem volna, így Fanni és Viktor közelébe állok, a kezemben pedig egy pohár tea. Nem akarom félbeszakítani a társalgásukat, így kortyolok párat, és utána szólalok meg.
- Sziasztok! Nagyon jók a jelmezeitek, és valami elképesztő jó a díszítés. A téma pedig elég ötletes lett szerintem, itt minden buli ilyen? - Saját megdöbbenésemre simán meg tudtam szólalni, sőt, letegeztem a házvezető-helyettesemet. Arcomon most az önmagamra való meglepődöttségből semmi ne látszik, nem tudom, mi lett velem egy év alatt. Talán a ház jó hangulata teszi, hogy egyre könnyebb feloldódnom, meg persze a sok beszélgetés másokkal. Igazából ötletem sincs, mitől lettem ilyen bátor, de nem is bánom, kell néha ilyen is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 17. 10:22 | Link

L á n y o k Cheesy

Lassan szállingóznak az emberek, egyesek jelmezben, mások meg anélkül, válogatva az általunk felkínált álarcok és egyéb témához illő kiegészítők kupacaiból. Öröm látni, ahogy gyülekeznek. Vajon Ricsi eljön? Abban maradtunk, hogy ha sikerül minden teendőjének a végére érnie és még jól érzi magát, kinéz, de végülis ha nincs kedve a várható tömeghez, igazán megértem azt is. Elmélázom kicsit ezen, szórakozottan mosolyodva el. Talán ideje lenne lassan a maszkomat is felraknom, és a bulira összpontosítanom töprengés helyett, de minden kimegy hirtelen a fejemből, amikor csatakiáltásnak is beillő módon hangzik el a nevem.
- Merlin szerelmes szakállára, verd belém a szívbajt, te lány - szólalok meg, drámai mozdulattal kapva a szívemhez a kezemet, de nyomban el is nevetem magam, és odébb húzódom pár centit a padon, mintha amúgy nem is lenne még mellettem bőven hely.
- Hűű, szép ez a jelmez... pontosítok. Dögös. Tucatjával fognak a végén hullani itt utánad a pasik, mint a legyek... és az hát, szürke szamár a ködben, de huppanj le, még várunk... mármint én meg az összes többi énem biztosan - folytatom, és közben végre a fejemre illesztem a maszkot, megigazgatva, hogy biztosan álljon.
- Na hogy áll? Meg se köszöntem még, olyan szép lett, a tollakról nem is beszélve - fordulok felé. Tényleg tetszik nekem ez a maszk, szándékomban áll megőrizni, annyira jól sikerült. - Majd ha túlélte az estét, kérek rá egy autogrammot is a művésznőtől. Úgy érzem, egyszer még sokat fog érni - közlöm vele vigyorogva, majd összedörzsölöm a tenyerem. - Aztán majd eladom Üstösdön, és abból gazdagszom meg, muhaha. Hát te meg hogy vagy, Hime? Te leszel itt nekünk a béke őre? - Megvakargatom a corgi buksiját, majd hátradőlök a padon, összekulcsolva ölemben a kezemet, elégedetten szemlélve az elmúlt napok megfeszített munkájának eredményét. Meg is dicséri valaki a következő pillanatban.
- És még be sem indult. Szia, Nóra - válaszolok, majd köszönök is, amint sikerül fejemet kissé oldalra döntve, rézsút pillantva fel megállapítanom Csőrike túlméretezett koponyájának árnyékából is, hogy kihez van szerencsém. - A szervezőbrigád nevében is köszönöm a dicséretet. Szép a ruhád. Foglalj csak helyet, ha van kedved csatlakozni, egyelőre még lábat lógatunk... azaz meditálunk. Nem élem bele magam eléggé a fősámán szerepébe még.
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2017. március 17. 10:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Madarász Álmos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 3
Összes hsz: 5
Írta: 2017. március 17. 12:33 | Link

Első megmozdulás a szocializálódás felé
Maszk

Miközben lábam alatt taposom a füvet elgondolkodok, hogy tényleg jó ötlet volt-e kijönni. Nem mintha bármi defektem lenne, egyszerűen eddig a tanulás állt az első helyen, de mindent muszáj elkezdeni egyszer. Ahogy megírtam az utolsó vizsgát is elgondolkodtam hogy tulajdonképpen csak pár ismerősöm van a suliból és azok is leginkább a tanulással kapcsolatban. Engem korrepetálnak, én őket vagy mellettem ülnek az órákon és ekkor tudatosult bennem először hogy ez így nem jó. Változnom kell! Kimozdulni meg kommunikálni és ahogy anyum mondaná olyan dolgokat csinálni amiket a "többi kis társaim". Szuper.
Komolyan szívem szerint most is inkább visszafordulnék és inkább bevenném magam a szobámba. Még azt se tudom hogy a szünidőre mit tervezzek. Mert ugye sok tervezendő dolog lenne. Helyette inkább felsóhajtok magamban és az arcomba húzom a szekrényben talált velencei pestis doktor-szerű maszkom, meg a bő fekete kapucnim és a nyitott combközépig érő kardigán zsebeibe mélyesztem kezeimet. Nagyon nem eresztettem meg a fantáziám, de tőlem egyenlőre az is nagy szám hogy "beöltözök", de nem akarom már az első rendezvényen hülyén érezni magam. Mondjuk nekem is rögtön egy jelmezes bulinál kellett kezdenem, de nem baj. Ahogy odaérek a már kissé nyüzsgő helyhez enyhén ledöbbenek a dekoráción. Mivel őszintén tetszik és hangulatos és ez az egész kicsit pogány természetimádatos téma egész közel áll hozzám. Egyenlőre körbesétálom a helyet és elnézem a többiek jelmezeit a maszk alól kilátszik néha ahogy mosolyra húzódik a szám, jó sok ötletes van. Az asztalnál válogatok az üdítők közül. Azért ennyi idő után már van némi sütnivalóm, hogy óvatosan kóstolgassak, de talán ettől a teának tűnő dologtól nem kell félnem, így elvéve a padok melletti fához sétálok és hátamat kissé a törzsnek döntve nézelődök tovább. Mondjuk örülnék ha a kevés ismerősök egyike megjelenne és "megmentene", de inkább hagyjuk a szerencsét.  
Utoljára módosította:Madarász Álmos, 2017. március 17. 12:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kasza Fanni Stefánia
INAKTÍV


†Lunatic†
offline
RPG hsz: 366
Összes hsz: 3250
Írta: 2017. március 17. 18:17 | Link

EridonPápáParty
Kinézet

Nagyon belelendültem a beszélgetésbe, már épp tettem volna fel a következő ökör kérdésemet a semmivel kapcsolatban, amikor valaki nekem jött. Megbillentem.
- Hoppácska-hoppácska-hoppácska-hoppácska! –kapálóztam a kezeimmel- Ne féljéé' Nincsen baj!- kiáltottam az engem megkerülő lány után, hiszen már visszanyertem az egyensúlyomat. Nem haragudtam rá, én napi rendszerességével megyek neki az embereknek és van, hogy felborítom őket. Például Bálintot. Őt elsős koromban imádtam felborítani vagy neki menni. Haha. Szerencsére időben sikerült helyre rázódnom, nem estem rá Viktorra vagy ne szúrtam ki senki szemét az agancsaimmal. Azokkal az izékkel a fejemen még nem tudtam tökéletesen közlekedni anélkül, hogy ne akadnék be valahová.
Mit is mondhatnék, tetszett, ahogy Viktorra a frászt hoztam. Imádtam őt is és Ádit is, hiszen mind a ketten még diákok voltak, amikor én is idekerültem, igaz, öregdiákok. Sőt, Ádámmal kezdtem a kviddics karrieremet, ő volt a csapatkapitány, amikor életem első meccsén elkaptam az első cikeszemet. Ahh, annyira badassnek éreztem magamat.
Csak vigyorogtam Viktor drámai reakciójától -Hihihihihihi- gonosz kis manókuncogás szivárgott ajkaim közül, majd amint arrébb húzódott ledobtam magamat mellé s irultam-pirultam a dicséret hallatán.
- Hát remélem, hogy nem tapadnak annyira, mert mindet úgy megbüntetem, hogy ketté áll a fülük tőle! Tudod, én egy gonosz prefektus vagyok - végig vigyorogtam, az utolsó három szónál pedig hatalmas boci szemekkel pillogtam Viktorra, hogy lássa mennyire veszedelmes voltam.
- Remélem, Matt azért elnéz, írtam neki baglyot, hogy nézze meg az első fellépésem - sóhajtottam, hiszen az utóbbi időben alig találkozunk vagy beszélgettünk. Nem jósoltam túl sok jót magunkat, pedig nem voltam jósasszony, mint Lilith. Kedvenc házvezető-helyettesemre pillantottam ismét mosolyogva az előző citromba harapott pofámat eltüntetve, amikor visszavette a maszkot, tapsolni kezdtem kacarászva, nagyon tetszett, hogy ennyire imádta a művem, pedig nem tartottam nagy számnak.
- Majd dedikálom a buli után! - jelentettem ki büszkén - De ha aláfirkálom, ne add el, ez legyen egy örök emlék tőlem, a kedvenc bajkeverődtől. Majd csinálok másikat, ha gazdagodni szeretnél, de azon a pénzen osztozunk! Fifty-fifty! - nyelvet öltve hülyéskedtem vele, közben már Hime kapta a kobakvakarást. A nagylány már a farka csonkját is csóválni kezdte valami furcsa doromboló hanggal párosítva. Furcsa, eddig még sosem dorombolt... MACSKA LETT A KUTYÁMBÓL! JÓSÁGOS, SZENT ERZSÉBET-UTALVÁNY! A rövid pánikomat egy háztársam, Nóri szakította félbe. Olyan szép kékfestő ruha volt rajta, meg akartam fogni így a ruhaaljába bele is kapaszkodtam.
- Milyen puha az anyaga! És milyen szép! - csillogó szemekkel pislogtam fel a lányra, meg is feledkeztem az őrzővédő ebemről, aki két hátsólábára ágaskodott s úgy próbált felmászni mellénk a padra, mint ahogy egy bizonytalan egyensúlyú tipegő baba szokott kapaszkodva ácsorogni.
- Ádám is itt van már? - kérdeztem, miközben felemeltem az ebet és az ölembe vettem a kis dagadékot. Ráadásul helyet szorítottam magam mellett Nórinak is, ha le szeretne ülni ő is.
Utoljára módosította:Kasza Fanni Stefánia, 2017. március 17. 18:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #BestF*ckingB*tcheswithJinjin
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 197
Összes hsz: 825
Írta: 2017. március 17. 18:37 | Link

Kicsiny csapatunk
avagy Eszti és Álmos

Mázolmány és hajdísz

Természetesen, mint akármelyik másik Eridonos bulit, ezt sem hagyhatta ki. Sokat gondolkozott azon, milyen jelmezt is ölthetne magára, ám nem jutott dűlőre a rengeteg választási lehetőség miatt. Végül valahogyan csak döntésre jutott, és a legegyszerűbb megoldást választotta, mégpedig az arcfestéket. Még az őszi Halloween buliból hátramaradt festéket használta, mert elég sok színezék volt a tubusokban.
Nagy műgonddal készítette sminkjét, mely egyszerű fekete-fehér színekből állt.  Miután végzett az arcával, felvette egyszerű fekete öltözetét, melyhez egy kapucnis köpeny is társult, csak hogy az összhatás meglegyen. Haját mindenféle bonyolult módon befonta és csatokkal a helyére tűzte, valamint ezt még megkoronázta egy tollas hajpánttal.
Mindezek után elkészültnek nyilvánította magát, és útnak indult. Kapucniját a fejébe húzta, így csak az arcfesték árulkodott arról, hová is készül. A folyosókon végigmenvén rengeteg furcsa és meghökkent pillantással találta szembe magát, ám ezeken igencsak jól szórakozott. Egyenesen a kijelölt helyszínre sietett, remélvén, hogy nem fog elkésni, mert ez az egyik olyan dolog, amely kiemelkedő helyet foglalt el az utált dolgok listáján.
Nagy megkönnyebbüléssel tapasztalta, hogy egyenlőre csak kevés ember szállingózik rajta kívül a füves területen, de azért azt sem állíthatta, hogy egyedül volt. Az Eridonos csapatnak, köztünk Fanninak, Nórinak és Viktor bá'-nak intett egyet ugyan, de nem csatlakozott hozzájuk. Elképzelhető, hogy a trió, azt sem tudta, ki integet nekik ily bőszen, hiszen a jelmez meg a távolság elég felismerhetetlenné tette. Inkább új társaságot akart keresni, minél több emberrel összeismerkedni. Közben azért megjegyezte magában, hogy a dekoráció megint igazán hangulatosra sikeredett, mint minden alkalommal.
Így kötött ki az egyik maszkot viselő fiú mellett, akiről sikeresen eldöntötte, hogy itteni pályafutása alatt, még nem találkoztak. Ritka dolog volt az ilyen, mivel szinte mindig és mindenhol jelen volt, ezért rengeteg diákot megismert.
- Szia! Menő a maszkod, te csináltad?- egyből belevágott a közepébe, nem szórakozott olyan általános kérdésekkel, mint a "hogy hívnak?" vagy a "melyik házba jársz?". Az ráért még később is.
Utoljára módosította:Vitéz Rebeka , 2017. március 19. 17:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2017. március 17. 18:41 | Link

Loise




Soha nem volt nagy pártolója a rendezvényeknek. Nem azért, mert nem szeretett bulizni, vagy ilyesmi, hanem az ilyen eseményeken jött ki igazán, hogy diák korában sem volt valami sok barátja. Nyilván volt egy jó pár fiú-lány, akiknek nem csak köszönt és esetenként együtt lógtak, de nem volt itt olyan ember, akire azt mondta volna, hogy igazán a barátja lenne. Akadtak olyan emberek is, akikkel tényleg jól el tudott beszélgetni és igazán jól érezte magát velük, de ők rövid időn belül végeztek a sulival, és azóta sem látta őket a mai napig. Imádta viszont az évnyitókat és az évzáró ünnepségeket. Nem fogja elfelejteni a beosztási ceremóniát, amelyiken elmondása szerint a földkerekség legdicsőbb házába, a Rellonba osztották be. Az évzárókon pedig természetesen mindig örült, mert vége volt az egész éves rohanásnak, a tanulásnak és a vizsgáknak...
Lassan kezdenek beáramlani az emberek. Egy idő után megpillantja Loise-t is, aki gyönyörű mint mindig. Egy percig csak nézi megállás nélkül, utána végül rá tudja venni magát, hogy felkeljen a bárpulttól. Lehúzza az édeskés ízű italt, és a lány mögé oson nindzsákat megszégyenítő, halk mozgásával. Odalép hozzá és gyengéden átöleli, majd egy mozdulattal ott is terem előtte.
- Szia! Cuki a jelmezed - mondja egy mosollyal kísérve, majd kicsit közelebb lép hozzá.
- Hiányoztál - ennyit tud mondani, utána meg is csókolja.
- Nem nagyon járkálok ilyen bulikon, most mit kéne csinálni? Nem iszunk valamit? - egy újabb mosoly, miközben megfogja a lány kezét.
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2017. március 17. 18:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leavey Héloise Lindsey
INAKTÍV


Loise
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 488
Írta: 2017. március 17. 18:57 | Link

Chuck


*Kíváncsi vagyok a többiek miket aggatnak magukra, én próbáltam nem túlzásba vinni ezt a beöltözősdit. Valahogy nem szeretnék se túl feltűnő lenni, se túl átlagos, valahol a kettő közöttire saccolnám a sötét angyal jelmezem. Miközben nézelődöm merre is lehet Chuck felfedezek egy pár elég, hát lenge öltözetű egyént. Na jó, én sem szoktam magam annyira takargatni, mert hát a "strandon többet látnak" elvet szoktam előnyben részesíteni, de azért van aki nálam is kicsapja a biztosítékot. Aztán vannak itt vicces jelmezek is, ezeken mosolygok is egyet-egyet. Persze nem magamban, hanem úgy láthatólag. Amikor a srác megöleli nem ijed meg, de amikor elé kerül akkor némi rémület látszik az arcán.*
- Jesszus! Hogy nézel ki?!*Persze a mondat végére elvigyorodik. Nem rossz jelmez, de azért nem Halloween van vagy mi a szösz.*
- Szia! Cuki? Én azt hittem ijesztőleg fog hatni némiképp, de úgy látom melletted semmiképp*Újabb vigyor közben hagyom, hogy megcsókoljon.*
- Te is nekem, de szerencsére már vége a vizsgaidőszaknak, így majd többet tudunk találkozni, feltéve ha nem túl sűrű a programod az elkövetkezendő két hétben*A következő két kérdésre megvonom a vállam, majd megfogom a kezét.*
- Fogalmam sincs, nem nagyon jártam eddig ezekre, nem lett volna kivel*Igazából egyszer voltam csak egy bálon, akkor is csalódotdam, mert az előző pasim, aki akkor még nem volt a pasi, de nekem már akkor is tetszett mással jelent meg a bálban.*
- Jól esne egy ital, aztán majd alakul*Nekem az is tökéletesen megfelel, ha egész este "csak" beszélgetünk.*
Angyal
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Varga Nóra
KARANTÉN


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 713
Írta: 2017. március 18. 11:14 | Link

Hvh bácsi és Fanni ^^
Kinézet


Az események kissé felpörögtek, hirtelen azt se tudom, kinek válaszoljak először. Egy nagyon cuki corgit simogat Fanni, majd megfogja a ruhám alját, és megdicséri, végül felkapja a corgit az ölébe, és leülnek. Még pont nekem is van hely, így lecsüccsenek, és akkor válaszolgatok kettejüknek.
- Köszi szépen, anya találta a szekrénye legalján, mikor ő járt ide, akkor vette fel egy farsangi buliba, és mikor meghallotta, hogy ez a témánk, rögtön elküldte nekem. Nagyon aranyos a kutyus, hogy hívják? Megsimogathatom? - Fordulok Fanni elé, és ha engedélyt ad, megcirógatom a kutya fejét, meg simogatom, ahol érem és engedi. Nagyon puha a szőre, én meg imádom az állatokat, így ha van esélyem, bármilyen állatot megsimogatok. Közben hátradőlök és nézelődök, egyelőre lassan gyűlnek az emberek, a jelmezek pedig ötletesek. Kicsit elmosolyodom, jó ötlet volt idejönni. Közben egy fekete-fehér sminkes lány int nekem, hirtelen nem tudom, ki lehet az. De jobban megnézve biztos Rebi volt, így visszaintek neki, ő pedig eltűnik az egyre gyűlő tömegben. Gondolom ismerkedni akar másokkal is, így maradok Fanniékkal, bár semmi jó téma nem jut eszembe. Kicsit megigazgatom a ruhám, egyszerűen tökéletes rajtam, anya mindig eltalálja, mi passzol hozzám.
- Tényleg te fogsz fellépni és zenélni? És mit fogtok előadni? Biztos nagyon jó lesz! - Közben Fannira nézek, elképesztő a jelmeze. Mondjuk ha ők énekelnek, fontos is a jó megjelenés, mindenki rájuk fog figyelni. Kíváncsi vagyok, milyen lesz, de a buli indulásából ítélve nem fogok unatkozni. Fannival pedig még amúgy se beszéltem sokat, pedig nagyon jófej és aranyos lány, és eléggé közvetlen is. Jobb lenne jobban megismerni, de ez persze nem csak tőlem függ.
Utoljára módosította:Varga Nóra, 2017. március 18. 11:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Berecz Eszter
INAKTÍV


Eszti // Hetti
offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 55
Írta: 2017. március 18. 11:19 | Link

brancs //  Rebi és Álmos
haj


Érzem a tavaszt. El se tudom mondani mióta vártam, hogy elérkezzen ez az idő, mikor magam mögött hagyhatom az általánost. Ugyan varázslók és boszorkány laktak városban nőttem fel, de szüleim - főleg édesanyukám - ragaszkodtak hozzá, hogy egyszerű mugli iskolába járassanak. Persze egy szavam se lehet, rengeteg barátra tettem szert ott, de ahogy előbújt belőlem a mágiára való hajlam, hamar kívülállónak, másnak kezdtem érezni magam. Tudtam hát, hogy a következő évet már végre egy igazi mágusiskolában tölthetem, mely közel földöntúli izgalommal töltött fel. Így hatalmas pillangókkal a gyomromban léptem át a Bagolykő küszöbét pár napja.
Az elmúlt napok főleg a kipakolással, rendezkedéssel teltek. Javarészt a klubhelyiségben lébecoltam nem ismerve senkit Azonban egyik nap egy új plakátot tűztek ki a faliújságra : évzáró buli lesz a réten! Hmmmm... talán el kellene mennem. - gondoltam - Csak egy kicsit. Igen. Lenézek
Meggyőztem hát magam. Mikor elérkezett az este, megfelelő jelmez híjján, feltűztem a hajam, kicsit kócosan, néhány apró fonatot belecsempészve. Majd megspékeltem egy fejpánttal, amit a homlokomra csúsztattam. Csak semmi feltűnősködés. Egyelőre.
Utoljára belenéztem a tükörbe, magamra kaptam a bőrdzsekim és elindultam. Mikor a nagykapuhoz értem, mielőtt kinyitottam volna, mélylevegőt vettem. Mosolyogj már! Nem kell izgulni!
Hiába állítottam észérveket magam elé, nem hatottak. Így hát egy furcsa mosolygásnak szánt fintorral az arcomon kiléptem a rétre.
Az este kezdett leszállni.  Apró léptekkel elindultam feltérképezni a helyszínt. Szereztem magamnak egy szimpatikusnak tűnik italt. Elsőre nem ismertem fel, nem is ittam még belőle. De egy pohárral a kezemben kevésbé éreztem magam egyedül. Butaság.
Vagy mégsem? Adott egy kis bátorságot, vagy ez vagy az idő. Kezdtem megszokni a környezetet, egyre kevésbé volt idegen a helyzet. Elmélyült sétálgatásom egy fához vezetett. Ágaira apró gömbökbe zárt lángocskákat függesztettek. Fényében megláttam két alakot. Egy lány és egy srác volt az. Egyelőre nem mentem túl közel hozzájuk, de mégis elég közel, hogy halljam a lány mondatát. Na jó, ez elég gáz. Most vagy menj oda rendesen, vagy akkor menj távolabb. Még mielőtt azt hiszik h ólálkodsz körülöttük. Nagy levegő. Nyomás!
- Tényleg király maszk! Honnan van? Onnan az asztalról?  - mutattam az egyik irányba, ahonnan rémlett még, hogy láttam álarcokkal megtömött asztalt. - Lehet én is szerzek egyet onnan.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2017. március 18. 18:43 | Link

Loise




Ezen a kis Eridonos bulin egyre több ember jelenik meg és Chuck észrevesz egy pár jelmezt, amit egészen stílusosnak talál. Akadnak olyanok -leginkább lányok-, akik szószerint úgy döntöttek, hogy kevesebb ruha is elég lesz; majd fázni fognak később. Ehhez inkább nem fűz hozzá semmit, mert semilyen szupermodell nem tudná most meggyőzni, hogy ne Loise-szal foglalkozzon inkább. Mostanság ritkán látja, de nagyon megörül, amikor meghallja, hogy vége a vizsgáknak és így többet lehetnek együtt.
Elégedettség tölti el Loise reakcióját hallva, ezek szerint sikerült egy kicsit félelmetesebb maskarát választania.
- Te inkább elképesztően szexi vagy ebben is - osztja meg a véleményét egy mosoly kíséretében.
- Az nagyon király lenne. Szeretnék több időt tölteni veled - mondja, miközben a bárpulthoz szlalomoznak az emberek között és leülnek, hogy valami frissítőt szerezzenek magunkak.
- Üdv! Szeretnék megkóstolni valami különleges italt, és kérnék még egy... - közben Loise-ra néz, hogy egészítse ki a mondatát. Ahogy körülnéz, nem ismer fel senkit. A többség jól elrejti rendes valóját, bár Chuck amúgy sem ismeri a mostani diákokat.
- A kövi két hétben elvileg csak 3 koncert lesz, azok is itthon, szóval én rá érek - kezd bele, támadt is egy ötlete.
- Mi lenne, ha nálam töltenéd ezt az időt? - kortyol egyet az italból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Csonka-Ramholcz Zsombor
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Negyedikes diák


Bébi Bruce Wayne
offline
RPG hsz: 166
Összes hsz: 854
Írta: 2017. március 19. 10:43 | Link

Lili

Márton először mászkált a nagy iskola falai között. Éppen az előkészítőből tartottak hazafelé újdonsült apukájával, amikor az közölte vele, hogy valamiért még gyorsan be kell mennie. A kisgyerekre pedig ráparancsolt, hogy el ne mozduljon a bejárati csarnokból. Hát persze.
Az első furcsa külsős fiú után már ott sem volt, nem kellett neki sok minden, hogy eltereljék a figyelmét. Követte a beöltözött fiút, és hirtelen már azt sem tudta hol van. És nem csak azért, mert nem ismerte az iskolát, hanem azért is, mert egy csomó ijesztően beöltözött ember volt ott. Kicsit a "testvére" rajzaira emlékeztették a fiút, amiket a házban szinte mindenhol meg lehet találni szétszórtan.
Hirtelen az arca elé beúszott egy agancsos lányka. - Wáá! - hőkölt hátra ijedtében a kisfiú, de amikor jobban megnézte, rájött, hogy az előtte álló valahonnan ismerős neki. Nem tudta volna pontosan beazonosítani, de máris barátságosabbnak tűnt neki az egész buli.
- Szia! Márton vagyok - mosolygott rá barátságosan, amikor összeszedte magát. - Elnézésedet kérem az előbbi furcsa hang miatt. Kicsit furcsa ez az egész nekem... - nézett újra körbe. Próbálta pontosan azokat a szavakat használni, amelyeket az intézetben hallott a doktorok és a hozzátartozóktól. Mert hát ha másra nem is, de erre jó volt az ott töltött ideje.
- Nem ismerjük egymást valahonnan? Sajnos a sok... - mutatott az arcára, mert fogalma sem volt róla mi történt a lány arcával, és nem akarta megsérteni. - ...miatt nem tudom beazonosítani.
Utoljára módosította:Csonka-Ramholcz Zsombor, 2017. március 19. 10:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|

Oldalak: « 1 2 ... 31 ... 39 40 [41] 42 43 ... 52 53 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék