28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 21 ... 29 30 [31] 32 33 ... 41 ... 52 53 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Caitlyn Iparis
INAKTÍV


Neveletlen Hercegnő*-*
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 315
Írta: 2015. március 23. 21:54 | Link

Mókuska

Leonie a maga pörgős, életteli módján rázta meg a kezem, de egyáltalán nem bántam, tetszett, hogy ilyen nyughatatlan. Mint én, csak egy picit elevenebb kiadásban. A gyanúm, miszerint mi ketten jó barátnők leszünk, beigazolódni látszott, aminek nagyon örültem.
- Nem, sajnos még nem. Hm… mi lenne, ha, mondjuk, vinnénk nekik eeegy  - Gondolkoztam hangosan – nagy tálca sütit? A sütit mindenki szereti!
El sem hittem, hogy tényleg ilyenről beszélgetünk, de mindenesetre nagyon jól szórakoztam az eszmefuttatásunkon.
- Ááááá – Motyogtam, mintha válaszától hirtelen megvilágosodtam volna, bár sajnos nem lettem sokkal okosabb. Valamiért ekkor eszembe jutott Brandon, és szörnyű hiányérzetem támadt, pedig nem is olyan régen - pár napja - beszéltünk. Reménykedtem benne, hogy itt van valahol és majd összefutunk. Mikor egy nagyobb hüppögést hallottam Leonie felől, még szorosabban öleltem magamhoz a lánykát, hogy érezze, ott vagyok vele és támogatom.
Én megindultam az ugrálóvár felé, s egyik kezemmel Leoniét fogtam, a másikkal meg néhány sütit gyorsan zsebre vágtam, úgy gondoltam, majd Brannel elfalatozzuk valamikor.
 A nagyon cuki felmosórongy mögöttem totyogó lányka kérdése annyira meglepett, hogy hirtelen lefékeztem, majd ránéztem.
- Hát… - Hebegtem. Őszintén szólva ez a lehetőség eszembe sem jutott. – Nem tudom. Akkor nem kéne itt lennie és több száz rózsaszirommal térdre borulnia, meg helikopterrel felíratnia a nevedet az égre, vagy valami? – Kérdeztem. Minálunk a muglik odahaza ezt csinálták. Vagy legalábbis valami ilyesmit. – Figyelj, szerintem keressük meg, hátha itt van valahol ez a „Kísz”. Hogy néz ki? – Ha tudom, kit keressek, akkor talán hamarabb ráakadunk. Több szem többet lát, nem?
Úgy véltem, hogy akár az ugrálóvárban is kezdhetnénk a „Kísz” utáni keresést, ezért magammal húztam. Újdonsült barátnőm mintha egy csapásra elfelejtette volna az iménti kis dilemmát, úgy ugrabugrált összevissza, mint egy veszett mókus. Próbáltam tartani vele az iramot, de a lányka nagyon bepörgött, már azt vártam, mikor fog fénysebességgel mozogni. Simán leverte volna a Bolondos dallamok Tasmán ördögét, erre fogadni is mertem volna. Nevetnem kellett a képzeletemben előtáruló képen, melyen Leonie tornádóként császkál a kastélyban össze-vissza.
Felkaptam a fejem, de már csak annyit láttam, hogy barátnőm eltűnt a várból. Gyorsan odaugrándoztam a már hűlt helyére, de még oda sem értem, mikor nagy hahotázás közepette elém szökellt, majd nagy hajlongásba kezdett. Ujjongva megtapsoltam, elvégre lenyűgöző trükköt mutatott be.
- Legyen tizenöt! – Kurjantottam nevetve.
- Nem is tudom… - Mondtam, de eszembe sem jutott, hogy kihagyjam a dolgot. – Rendben! -  Hála a sok kviddics gyakorlásnak, úgy-ahogy edzésben voltam. Magamban elterveztem, mit fogok csinálni, vettem egy mély lélegzetet és nekiláttam. Hátráltam pár lépést, majd mikor kellő távolságba kerültem, nekifutottam a vár egyik sarkát célba véve, s azzal a lendülettel felpattantam az ugrálóvár egyik, majd a másik oldalára, onnan elrugaszkodtam, és az attrakciót egy szaltóval koronáztam meg, levezetésként pedig odacigánykerekeztem Leoniehoz, de a harmadik cigánykeréknél már szédültem, aminek következtében elvétettem az irányt, és a lánnyal együtt borultunk egy hatalmasat.
- Úristen, ne haragudj, jól vagy? – Kérdeztem, majd mikor láttam, hogy semmi baja, kitört belőlem a nevetés.
- Mit szólnál egy kis forró csokihoz? Kipróbálhatnánk a körhintát is, vagy az óriáskereket. – Ajánlottam fel mosolyogva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie Freya Blomqvist
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
offline
RPG hsz: 419
Összes hsz: 10444
Írta: 2015. március 24. 19:14 | Link


Kinézet


Az utazástól fáradtan esett haza előző este, de a DÖK-ös szervezési dolgok miatt nem volt ideje még kipakolni sem. Intézte és szervezte a dolgokat amiket kellett, hiszen a szünetben is kijár a diákoknak a buli és a szórakozás. Neki is, bár nem vallja be még magának sem, hogy pihennie kellene, másnak emg aztán főleg nem.
Szeme alatti karikáit reggel szépen elrejtette a sminkkel, Mátéval megbeszélte, hogy fent találkoznak majd a programon és már ment is a kastélyba nyomában a három állatkájával. Eléggé érdekesen néztek rá, hogy egy mosómedve szerű lény meg egy macska pórázon sétált mellette, egy kis sárkány meg a szárnyait próbálgatva néha nekiment a saját gazdája fejének.
Amíg a lány fel-alá futkosott, ők a réten eljátszottak - kivéve Noakot, a sárkány végig a gazdi vállán üldögélt -. Mielőtt elkezdődött volna a réten rögtönzött mini vidámparkos program, a "gyerekeit" felhordta a fészekbe, ő pedig átöltözött. Sportcipőben, farmer öltözetben ment vissza a rétre ahol már kész volt minden és lassan az emberek is elepték a helyet.
Ő végig ott volt, beszélgetett és próbálta jól érezni magát, néha meg Máté után nézett, de sehol nem látta. Már vagy egy órája italért indult, de állandóan megállítottak. A tizedik embert már elküldte volna melegebb éghajlatra, ha éppenséggel nem a drága bátyja lett volna, aki összeborzolta a haját.
- Ne csinálj úgy, mintha éheznél - vigyorgott rá Mátéra. Elkapta a kezét és az asztalhoz vonszolta, ő is épp oda indult. A srác kezébe nyomott egy tányért, magának meg egy pohárba töltött valami piros gyümölcslevet.
- Felülsz velem az óriáskerékre? Vagy mit csináljunk? - máris jobb kedve volt. Részben azért mert nem száradt ki, részben pedig a fogadott tesója miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki Norina
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 365
Írta: 2015. március 25. 18:37 | Link

Annamária

Magabiztosan ülök a székemben és nézelődök. Kezdek lenyugodni a paprikás hangulatomból.
- Régen sokszor ültem hasonlón. - bólintok - Szerettem hogy szabadnak éreztem magam és egy időre olyan érzés volt, mintha repülnék.
Halvány mosoly fut végig az arcomon, de hamar eltűnik.
- Bocsi az előbbi bunkó hangnemtől. Egy kicsit rossz napom van ma.
Lenézek a tömegre, és tapasztalom, hogy lassan felérünk a legtetejére.
- Egyébként Norina vagyok. - nyújtok kezet.

Az előbbi óriáskerekes emlék újra felülkerekedik rajtam. Néhány pillanatra behunyom a szemem és minden apró rezzenetet megfigyelek. A szél enyhén megcsiklandozza a bőröm, a levegő pedig lehűl az óriáskerék teteje felé érve.
A kerék megcsikordul ahogy a legtetejére érünk, aprót billen és máris tartunk lefelé.
- Nem volt olyan rossz, nem? - nézek a lányra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 761
Írta: 2015. március 25. 20:14 | Link

Kálnoki Norina

 - Igen, tényleg olyan, mintha repülnénk. - csap le a hasonlatra, nagyon találó, és körülbelül eddig a pontig tényleg olyan volt, mintha szállna és suhogna. Az teljesen rendben volt, de ő az a fajta, aki elsőre kevés dolgot tud kiélvezni, mert azzal van elfoglalva, hogy azt nézze, milyen hátulütői vannak a dolognak. Az óriáskerekezésnek akad pár.

A bocsánatkérésre csak megrázza a fejét, hogy egyrészt semmi baj, másrészt ő nagyon észre se vette, de ahhoz ilyen magasságban már nincs kapacitása, hogy meg is szólaljon. Kinézi magából, hogy visítani azt viszont tudna, úgyhogy a csukott száj az egész jó ötletnek tűnik.

Végeredményben nem is olyan vészes a dolog. Ha figyelmen kívül hagyja, hogy irdatlan magasan vannak egy végeredményben akármikor meghibásodható gépezetben, akkor egész kényelmesen érzi magát. Az emelkedést végülis meg tudja szokni, sőt, már szokja is, és akkor megindulunk lefele. Lelki szemei előtt a összes megfelelő és nem megfelelő horrorfilm lepergett vagy két másodperc alatt, majd miután ez nem sokat segített, úgy döntött, hogy behunyni a szemét csak a satnyák hunyják be, ő szembenéz a halállal.

A bemutatkozásra meg a megjegyzésre egyelőre annyival válaszol, hogy kényelmesen a föld felé mered, irgalmatlanul kapaszkodik, és valami meghatározhatatlan hangot ad ki, valamerre a hümmögés meg a csuklás tájékán. Pedig nem száguldanak, teljesen lassan ereszkednek, ezt tudja ő is, és szégyelli is magát, de most mit csináljon. Kell a dráma az ember életébe, és ha nincs más, akkor jó lesz egy kis halálfélelem is az óriáskeréken.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kálnoki Norina
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 365
Írta: 2015. március 28. 16:30 | Link

Annamária

A lefelé vezető úton nem igazán szólaltam meg. Elbambultam egy időre, hogy a saját gondolataimba temetkezzek. Úgy tűnt, a lánynak amúgy sincs kedve beszélgetni, leginkább megpróbált nem elájulni, már ahogy láttam oda-oda pislogva.
Egyre közelebb éreztem magamat a földhöz, és egyre messzebb kerültünk a hegyi levegőtől. A repüléshez hasonlatos érzésem megszűnt létezni, és már előre tudtam, jó sokáig nem jön el még egyszer.
Lassan rajtunk volt a sor, hogy kilökjük magunkat a székünkből. A lányra pillantottam. Még mindig idegesnek tűnt.
A lehető leggyorsabban ugrottam ki, hogy a lánynak minél több ideje legyen kikászálódni a belső ülésből.

A levegő a földhöz közel is ugyanolyan hűvös és friss volt. Összehúztam magamon a dzsekimet, és megvártam a sor mellett a lányt.
- Hát, kösz az élményt. Majd talán még összefutunk! - intettem egy aprót a zsebemből kilógó ujjaimmal és megindultam a büfé felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 761
Írta: 2015. március 28. 19:22 | Link

Kálnoki Norina

zárás

Az ereszkedés utolsó másodperceiben teljesen megnyugszik. Illetve, hát.. szóval nem akarja magát visítva a földre vetni, hogy hamarabb túl legyen a csonttöréseken és a többin, ehelyett inkább csak a józanabb esze veszi át az irányítást, és elkezdi magát tekintélyes mértékben szégyellni. Mert akkor itt szebbé tette mindenki napját, mindenesetre neki szüksége lesz valami árnyas fa alatt egy ülőhelyre, hogy kipihegje magát, a mellette ülő pedig gazdagabb lett azzal a tapasztalattal, hogy üljön inkább kívülre, különben fura alakok kerülnek mellé.

A másik rendes vele, amit nagyon nagyra értékel, mindamellett ugye rávilágít arra, hogy a navinés nagyobb nyuszi McFly-nál is. Egy kedves mosollyal fejezi ki háláját, mert ha szóra kerülne a sor, vagy magát szapulná, vagy kisebb ódát zengene arról, hogy a másik milyen rendes. Nem, ez a többé-kevésbé sikerült mosoly a jó megoldás.

 - Jól van, szia. - mosolyog sugárzóan és integet aprókat, mikor a másik otthagyja, magában meg artikulálatlanul üvölt, folyamatosan és hangosan, mert jól leégette most magát. De az eredeti célja megvolt, bőven is, ugyanis erre a nagyon hosszúnak tűnő időre nem unatkozott. És most akkor keres egy félreeső fát, és a sötétben szégyelli magát, tök jó program lesz ez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien király
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Írta: 2015. április 1. 16:21 | Link



Tavasz vaan!
Ennek rettentően örül. Igaz, néha, ha kint csavarog, erős tüsszögési roham fogja el, de lehet, hogy ez csak attól van, mert múltkor sikerült kegyetlenül eláznia. Nem volt épp a legjobb ötlet, de amikor elindult, egy szál pulcsiban, még nagyon jó idő volt, nappal, igaz, felhők is voltak a határban, amikre nem figyelt, mivel úgy hitte, hogy egyhamar visszaér. Hinni viszont a templomban kell. Nem sikerült a küldetése.
Dea mai napon nem fenyegette az eső, vagy ha igen, nem látványosan, így biztonságba érezte magát, amikor megindult lefele, hóna alatt egy pokróccal, hogy kiterülhessen a fűben, és belakmározhasson D-vitaminból. Egy könyv is lapult hóna alatt, kedvenc westeros-i hőseivel, jó vastagon taglalva, ha már eleget hentergett, forgatni is fogja, nagy hévvel. Nem öltözött túl, a tavalyi tornacsukája pihen a lábán, kissé szaggatott farmeréhez fekete, kissé elméretezett pulóvert visel, zombi-nyúl mintával, orrán napszemüvege csücsül, mert hát, már süt a nap, és az kell. Léptei elnyújtottak, mégis kényelmes tempójúak, amivel közeledik a rét felé. Hamar átszelte a kastélyt, nem volt sok diák az útjában, nyílván mind kint napoznak, vagy még otthon vannak, és pihennek, nem tudja. Nem is nagyon ássa bele magát ilyesmibe, ahogy sohasem. A szünet alatt volt ideje bőven, mivel, magát is meglepve, sikerült évet lépnie, és még a magyar-tudásán is csiszolt, ámbár akcentusa még mindig letépi az ember fülét, de már egyre kevesebb szót kever össze. Persze, ez nem azt jelenti, hogy mindent tud, mond még butaságokat, viszont azt senki nem tagadhatja, hogy jól halad, tekintve, hogy a nulláról kezdte szinte. Ha nem lenne világi lusta, most nyelvkönyv lapulna regénye helyén, de mivel még nincs sajtból a Hold, hogy stréber legyen. Amikor ez megtörténik, ő lesz az Iskola első.
Leérve szippant nagyot a levegőből, és körbepillant. A gyep már szép zöld, nem hullaszínű, mint télen, és, ahogy érzi, nem is nyirkos, így minden adott ahhoz, hogy élvezhesse. A nap süt, a szél kicsit lengedezik, de nem vészesen, így meg is indul, egy kisebb dombocska felé. Itt teríti le a pokrócot, teszi le a könyvet a szélére, majd eldőlve terül ki, mint az Alföld, és nagyot szusszanva hunyja le a szemeit, megkezdve a napozást. Igaz, ez még nem az igazi, hiszen nyakig felöltözve csak a sötét színű ruhák szívják be a meleget, de ez is több, mint a semmi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Sárkányházy Zorcsu
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 11:54 | Link

Tavasz van, az idő is szép, nincs hó, a szél se süvít, maximum fújdogál. Ilyenkor még a legnagyobb könyvmoly kuckólakót is kieszi a fene, nem még őt. Főleg, hogy a kastély körül még nem is járt, mióta itt van. Így a kellemest a hasznossal, szoktatja magát a nap sugaraihoz és a számára ismeretlen területeket is felfedezi. Legalább is ez a szándéka.
Az elmúlt egy-két napot leginkább a Klubhelyiségében és környékén töltötte, így jópár háztársával össze hozta már a sors. És ez picit rá is segített annak felismerésére, hogy miért is lett a Rellonba osztva. A sárkányok amúgy is mindig szimpatikusak voltak neki... Viszont a kastély sem csak a Rellonból áll, ez is egyik oka, hogy végül erre járkál. Lézengenek erre diákok, persze csapatostul álldogálnak, vagy épp sietnek valahová. Egyetlen srác veszi lazán a előttük álló tanévet. Nem rohan lóhalálában sehová és az élet nagy problémáit sem vitatja senkivel, csak heverészik a pokrócon. Mindez olyan hatást kelt, mintha azon a kis területen megállt volna az idő. Kíváncsian indul meg felé, majd a közelébe érve próbál nesztelenebbül közeledni. Ha sikerül a manőver, a feje búbjánál leguggol és úgy nézi a másik arcát, akinek még a szeme mindig csukva van.
- Csak fotoszintetizálsz, vagy elseje alkalmából szövögetsz épp terveket? - Arca nem messze leledzik a fiúétól, hajfürtjei majdhogynem az arcát csiklandozzák. Arcán apró mosoly játszik. Ha az ember tekintete lejjebb halad az arcáról, kötött, bézs színű pulóvert, egyszerű farmert és piros tornacipőt láthat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 17:04 | Link

Clarissa Smiley

Nyuszi ül a fűben, ülve, szundikálva… szóval, mivel mindjárt itt a húsvét, megismerkedtem a jó magyar húsvéti szokásokkal.  Festenek tojást, és meg kell találni őket! Tök izgi szerintem.  Egyedül viszont kicsit lassabb és unalmasabb, de még így is jó buli. Már csak el kéne dönteni, milyen színű legyen az első tojás.
Közben magyar verseket olvastam, hogy jobban ezzel is tanuljam a nyelvet. Dalolászni azt biztosan nem fogok, pláne, hogy tudom, milyen fahangom van. Gabbie szerint olyan, mintha egy hiéna farkára ráléptek volna, és kínjában visítana… igazán kedves húgom van, nemde? Ettől függetlenül imádtam, és hiányzott, csak úgy, mit földre szállt kisördög-öcsém, Louise. Tuti otthon a tanárokat készíti ki általános suliban. Anyáék már írtak, hogy első nekilendülésből, második félév első tanítási napján Merlin tudja, hogy, de sikeresen kidöntötte az ajtót, a matek tanára legnagyobb bosszúságára. Nocsak, öcskös is varázserővel rendelkezne? Másként hogyan tudná egy nyolc éves, rosszcsont kölök ezt véghezvinni teljesen egyedül, mindenféle segedelem nélkül? Sehogy… szerintem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien király
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Írta: 2015. április 3. 18:04 | Link



Kissé megborzong, libabőr fut végig a hátán, amikor oldalár éri a hideg szellő, miközben nyújtózkodva kikandikál csupasz bőre. Mire leereszti kényelmesen a kezeit, a ruhadarab a helyére csusszan, és a hideg is elszáll onnan. Ahogy a nap süt, úgy melegszik fel egyre jobban, megéri a sötét ruha ilyenkor, hisz ezzel csak egyre jobban érzi magát. Még pár fok, és simán megállna, nem kötelezi arra az időt, hogy kánikula is legyen, márpedig lesz, és ott romlik el minden. Könyve is napozik, még nem nyúl felé, ejtőzik, mivel azt a három kakaós csigát meg kell emészteni, amivel nemrég tömte tele magát, amire a mostani kényelmes időszak a legmegfelelőbb. Talán kellett volna még egy pokrócot hoznia, hogy be is takarhassa magát, és vadkempingeznie egy röpke délelőttöt itt a rét kellős közepén. Kitelik tőle, nem arról van szó, nem épp utasít vissza ilyesmit. Talán egy szép nyári napon kicuccol ide egy éjjel aludni. Csak nem tépi szét semmi…
Egy ideig bámulja sötét lencséin keresztül a felhőket, majd szemei lecsukódnak. Nem álmos, csak a fénytől, mely odafentről árad szemeibe, már fárad, és pihenteti inkább. Így amúgy is jobb napozni, eddig egymás mellett fekvő lábait most lazán keresztbe helyezi egymáson, kezei feje alatt pihennek, mint holmi párna. Talán el is aludt, nem tudja, de a csend, ami körülötte pihen, nemigen engedett másra következtetni, vagy csak egyszerűen süket, és a közelben lébecoló diákok hangja nem jut el a tudatáig. Ezzel nincs is gond, csak azt sem hallja meg, amikor épp valaki feléje settenkedik. Vagy álmodja? Már tényleg nem tudja megmondani, valahol a kettő közt lebeg, lassan úgy is érzi, mintha már a levegőben lenne, és ebből csak az zavarja fel, ahogy a fűben susogó léptek zaja pontosan a füle mellett hangzik fel. Összerezzen kissé a hangra, amely, közvetlen közelről búg fel, és szemeit felnyitva találja magát szembe a csinos pofival, igaz, fejjel lefele. Elvigyorodik, bár nem tudja, így mennyire előnyös, és napszemüvegét egy hanyag mozdulattal tolja a homlokára, hogy így pillanthasson rá, a lányka pedig őrá.
- Óóóó, tervet kiadni nem fogok! Nem, nem. De fotomicsodálok, igen. – a nehéz szavakkal inkább nem küzd, hallani is, miért nem, de nem firtatja tovább, inkább kémleli tovább, íriszei a tincsekre fókuszálnak, kiszabadult kezével meg is tapogat egyet, finoman csavarja az ujjára, majd engedi el végül, és pillant vissza rá.
- És te eltaposni jöttél?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Sárkányházy Zorcsu
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 21:11 | Link

Az ő figyelmét nem kerüli el a diákság csacsogása. A szavakat kivenni nem tudja, de látva a gesztusokat, mimikákat, olykor próbálja kikövetkeztetni, hogy miről is lehet szó. Egyelőre még mindenki vidám, nincs nyomás, nincsenek leckék, házik. Ez majdhogynem az összes diákról lesüt és persze ő sem kivétel. Viszont benne ez a fajta öröm keveredik az ismeretlen iránti kíváncsisággal, hisz mégis csak ez az első éve itt. Akármennyit is hallott nővérétől a kastélyról, mégis csak teljesen más személyesen itt lenni.
Ahogy ott guggol a fiú feje fölött a napszemüvegben látja visszatükröződni saját arcát. Egészen addig csodálja is magát, míg a fiú sötét szemei nem váltják fel tükörképét, amin szélesebben el is mosolyodik. Főleg, amint a vigyorát is megpillantja. Elég visszásan hat, így fejjel lefelé, amin csak még jobban derül.
- Ó, azt nem is vártam. - Feleli mosolyogva. Az akcentus tisztán hallatszik, de őt ez egyáltalán nem zavarja. Őbenne is félig spanyol vér csörgedezik, de pici kora óta két nyelven beszél, így egyiket sem töri. A hajával való babrálás láthatóan kicsit sem zavarja, sőt, mosolya is töretlen marad. Tincsei kellemes vanília illatúak, talán érezheti is a fiú.
A kérdés hallatán értetlenül pislog párat.
- Eltaposni? Azt a bogarakkal szokás. De te határozottan nem tűnsz annak. - Kicsit elgondolkodva bök a fiú homlokára. A picit hűvösebb szellő ellenére is keze jó meleg, az ujjbegyén keresztül is érezni. - Amúgy sem szoktam így bántani másokat. És azt hiszem nem lenne jó alap egy barátságnak. - Mondja mosolyogva, tekintetét elidőztetve a másik arcán. Lábai picit már zsibbadnak a pozitúrától, de egyelőre nem változtat rajta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien király
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Írta: 2015. április 3. 21:57 | Link



Olyan ez, mint amikor kihúzod a füldugót a füledből, és feléled a világ. Visszatér a hang, meg minden, pedig nem is hallgattál zenét. A hideg rázza ettől, bár semmi nagy dolog nincs benne, csak tényleg aludt valamennyire. Vagy lement alfába, ez is előfordulhat. Inkább ez. És most kapott egy kukucskálót is. Félre ne értsétek őt, nem zavarja a dolog, főleg a csinos pofi, meg egyebek. Azért is hálás, hogy nem hagyták itt elaludni, a prérin, csak még túl kómás ezek szerint, hogy mindent rendesen felfogjon. Kajakómás. A lábai zsibbadnak, így, oda sem lesve, felhúzza az egyiket, a másikkal pedig végez pár bokakörzést és máris minden szebb lábtájékon.
- Akkor jó, akkor jó. A tervek jó ha titkosok. – kacsint egyet, mintha tényleg valami baromi, világmegváltó dolgon törte volna eddig csendben a fejét, nem pedig azon, hogy mennyire jóllakott, milyen kellemes a nap melege és egyebek. Hatalmas tervek, ugye, ugye? A tincsekből áradó illatot szimatolva emeli meg kicsit magát, megtámaszkodva a könyökén, persze, nem olyan magasan, hogy az akármelyiküknek is kellemetlen lenne – egyelőre, hiszen csak most futja ennyire, tervezi a felülést, de még kicsit így marad.
- Óóóó.. szerencse, hogy nem nagy fű. Ha nem látszok ki, szőnyeg leszek és át is sétálhatnál rajtam. – aggódik a lehetetlenen kis rájátszással, de ez nem bűn. Még a szemeiben is csillog némi, aggodalomnak tűnő villanás, de ez a valóságban inkább az új ismeret, kíváncsiság szikrája.
- Valóban nem jó. Bááár.. ki tudja, kinek mi jó. Lehet a taposás szerencsés is. Főleg ha hason fekszek és így.. finoman lépked. Masszíroz is. – ötletelget hangosan, de nem vágja hasra magát, és kéri meg erre. Inkább szép lassan emeli magát ülésbe, és azzal egyetemben fordul is fel, maga alá pakolva a lábait, tenyerével megpaskolva a plédet, amit jól összefetrengett. Még jó, hogy nem aludt mélyen, és nem folyt nyála a nagy álomban… Kínos lenne úgy helyet kínálni.
- Csüccs, hacsak nem rohansz akármerre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 22:31 | Link

Vandus
Ruházat


Már ötödik éve élek itt Magyarországon és nagyon örülök, hogy kezdem egyre jobban megismerni a nyelvet és a szokásokat. A nagynénémmel mindig festettünk tojást, így amikor mondták, hogy a Bagolykőben is van ilyen lehetőség rögtön kaptam az alkalmon és lementem a rétre, ami ennek a színteréül szolgált.
   Magamhoz képest eléggé vidáman indultam el. A cipőm kopogását hallgatva értem le a tojásfestőkhöz. Találtam ott pár embert, de én egy szökés hajú lányt szemeltem ki magamnak. Vigyorogva közeledtem felé, majd odaültem mellé.
   - Szia! Clarissa vagyok - mosolygok megnyerően és a kezembe kapok egy tojást. Óvatosan szemlélem, majd zöldre festem. Megfogom ügyelve a ruhámra és lerakom száradni.
   - Eléggé jó idő van. Ezt szeretem a tavaszban - mondom és a felhők közül éppen kibukkanó napsugár felé fordítom az arcom, hátha valamit magába is szív, a hosszú tél után. Hamar el egy kis felhő takarta el a világosságot. Visszafordultam a tojáskánhoz, ami már kezdett megszáradni.
   - Melyik házba tartozol? - kérdeztem. Most, hogy új iskolába kerültem illene megismerkednem pár emberrel, hogy ne egyedül töltsem itt el az éveimet, ami úgysem fog bekövetkezni. Ha nem is pont rellonosokkal, de valahol el kell kezdeni az ismerkedést.
   Végig gondoltam, milyen unalmas lenne itt egyedül lenni legalább öt évig egyedül a tanulással. Kirázott a hideg a gondolattól. Kicsit hiányoztak a testvéreim, de néha meglátogatjuk egymást és ki tudja? Lehet, hogy a hugicám, majd ide fog járni. Persze erről még nem kell döntenie, majd ha eljön az ideje. Még van egy éve, hogy a Roxfortból levelet kapjon, azaz még jöhet ide is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárkányházy Zorcsu
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 3. 22:42 | Link

Ő személy szerint ebből az apró zavarból semmit sem vesz észre. Csak türelmesen nézegeti a fiút, immár ugye szemüveg nélkül. Így a körülöttük lévő hangokra már nem is koncentrál, csupán egy-egy hirtelen feltörő kacaj, vagy hangosabbra sikerülő szóváltás jut el hozzá, viszont tartalmuk ismeretlen marad. A fiú mozgolódását viszont sikerül végignéznie, így az ő lábaiban is felerősödik a zsibbadás. Ez olyan, mint mikor a melletted lévő ásít, biztos, hogy te is fogsz. Mocorog picit, de különösebb változás még mindig nem áll be, hasonlóképp guggol tovább.
- Általában. De néha egy jó cinkostárs még jobb. - Bólint is mellé egyet mosolyogva, hogy még inkább alátámassza szavait. Nem mintha kifejezetten erre a posztra jelentkezne, csak épp az álláspontját osztja meg a másikkal. De ha a világuralomra törő terveibe ezek után be szeretné avatni, tiltakozni sem fog, az is biztos.
Ahogy a fiú picit emelkedik, ő annyival hajol hátrébb, mondhatni reflexszerűen. Észre sem veszi a mozdulatsort. A következőket hallva viszont felkuncog.
- Jajj, ne aggódj! A fű színéhez képest túl sötét vagy, hogy összekeverjelek vele... Ne értsd félre, nem úgy mondtam! Csak a ruhádnak tök más a színe, mint a fűnek, szóval... szóval érted. - Mutogat is mellé picit, majd zavartan tűri tincseit a füle mögé, amik rakoncátlanul vissza is hullanak. - De amúgy is túl könnyű vagyok, szerintem meg se éreznéd. - Teszi még hozzá picit halkabban, elhadarva a mondatot. De ahogy tovább hallgatja a fiút, hirtelen jött zavara is múlni kezd. A szavain mosolyogva bólogat, hogy bizony az a fajta taposást még élvezni is lehet. Közben figyelemmel kíséri a gyors helyváltoztatást, majd ahogy hellyel kínálják, bizony közelebb is araszol és fenekét lepakolja a pokrócra.
- Ha annyira rohannék, nem álltam volna le itt leselkedni. Amúgy se nagyon tudnék hova. Annyira még nem ismerem a helyet. És most szép az idő is, inkább maradok itt napfényt szívni veled, ha nem zavarok. Felfedezőútra lesz még idő bőven. - Mosolyogva mesél, végén aprón a vállait is megvonja. Miközben beszél, masszírozgatja kinyújtott lábait is, hogy mihamarabb elmúljon az iménti guggolás mellékhatásai.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien király
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Írta: 2015. április 4. 01:04 | Link



Ha most hirtelen rákérdezne, minek is jött ide valójában, ami nem a napozás, akkor lehet, meg se tudja mondani. Már annyira összekavaródtak benne a dolgok, hogy mit, mikor akart, hogy csak na. A könyv még mindig a pokróc szélén pihen, a háta mögött, így tökéletesen el is felejtette, hogy kihozta. Az előbb még aludt, napozott, most pedig éberen társalog. Ha belegondol, majdnem olyan, mint valami rettentően lefoglalt ember. Majdnem. Egy kicsit.
- No igen. Cinkostárs még jobb. Sok. Mééég jobb. – mintha valami hadseregre célozna, de semmi ilyenről nincs szó, ahogy továbbra sincs terv. Ezzel a lány is tisztában van, érzi, és nem is húzza tovább, ellenben, ha itt, ültében mégis eszébe jut valami, akkor… biztos megosztja vele, már ha életre alkalmas. A fűbe olvadási ellenérv első felét hallgatja, amikor nevetni kezd. Oké, hogy nem arra a sötétségre gondolt, de neki ez most kétértelmű, és a füle közti űrt is szimbolizálhatja. Amúgy sem egy sértődős fajta, aki felkapja magát egy ilyenen, ha sötét, akkor sötét, mások szemében.
- Sosem aggódok. Legalább jó színeket hordom. Ha zöld lennék, akkor… talán sikerülne. Amúgy nem értettelek félre, csak vicces volt. Nekem. – hogy értse is, miért kacarászik egy egyszerű kis mondaton. Mondjuk, a kisujján is képes, ha elemében van. A lányka zavarára is felfigyel, így löki is tovább a szavakat, elzavarva azt.
- Ti lááányok. Mind könnyűek vagytok, csak sok nyávog, hogy, jaaaaaaaj kövér a fenekem! Aztán felkapom, semmi több. – csóválja a fejét, mint valami nagy, nőtudós bölcs, pedig csak egyszerűen kötötte hozzá ezt a szavaihoz, és emlegette fel.
És csüccs. Már ketten ülnek a pokrócon, és miután elhelyezkedett, ő maga is inkább kinyújtja lábait, megelőzve a gondokat, amiket a zsibbadás okoz. Féloldalasan ül, mégis szembefordulva vele, egyik kezén hanyagul, de kényelmesen támaszkodva.
- Áhh! Akkor jó helyen feküdtem. – pillant futólag körbe. – Sok hely van, ez tény. Nagyon. Én itt vagyok ühm… másfél éve? Kábé. De nem ismerek mindet. Sőőőt… jobban megtanultam magyart, mint a helyet. – nos igen, nem tud mindenhol ott lenni, és mindent bejárni. De ahogy neki is, saját magának is meg lesz bőven még az ideje az utakra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 10:43 | Link

Szaszának Cheesy

Vidáman elvoltam, már jó sok tojás várt száradásra. Mindenfélét csináltam, az öcsémét viszont külön tartom a többitől: az a legfontosabb. Még külön írt nekem a kis cukorfalat egy versikét, igaz, kissé gyatra nyelvtannal, de oda se neki! Csak nyolc éves a rosszcsont, de én vagyok a kedvenc nagytesó.
Nemsokára nem egyedül szórakozhattam a festéssel, s már jócskán beborította az erre használt, anyától kapott laborköpenyt a festék, mikor társaságom akadt egy meglehetősen jókedvű, vidám lány személyében.
- Szhiá, Clárisszáh! – hoppá… talán mégsem volt jó ötlet magyarul megszólalnom… A kiejtésem még mindig nem javult az utóbbi időkben, de nem is nagyon számítottam gyors fejlődésre. A nyelvtanulás időigényes folyamat. Amíg magunkévá tesszük a hangokat, megértjük az adott nyelv szabályait, és megtanuljuk önállóan alkalmazni őket, szabadon, stressz nélkül, ahhoz ettől több időre van szükség.
- Chevailer Zsanett Vánda – enyhén szólva franciás kiejtéssel sikerült bemutatkoznom, és az én alanyt, meg a  vagyok igét is kihagytam, szándékosan, mielőtt szegény sikító frászt kapna, hogy egy fancica szabadult a szeretett iskolájába.
- Qui, távász lennyi szép – bólintottam egyetértően, ami az időjárásra tett megjegyzését illeti.
- Levithá. És te? – feleltem a kérdésre, miszerint melyik házhoz tartozom. Abban, hogy valóban oda tartozom-e, kétségeim voltak, nem is kicsik. Nem voltam egy stréber, se magolós típus, de okosnak se nagyon nevezném magam – kapásból itt a nyelvi probléma. Hogy fogok én így boldogulni, ha majd nehezebb lesz a tananyag? Na, igen, a pálcás varázslás is nehezen ment így, hogy megértsem magyarul az elméletet. Viszont egy Chevaileren az ilyesmi nem foghat ki! Mi, Ch3-ak errre vagyunk kiképezve: túlélésre. Még a legunamasabb órákat is fe tudtuk dobni a magunk módján – más kérdés, mit szólt hozzá a tanerő. Idegen környezetben azonban hibás beszéddel elég nehéz ismeretséget, barátságot kötni úgy, hogy ne merüljenek fel előítéletek. A magyarok legalább is nagyon általánosítóak és előítéletesek, nekem ez ugrott be róluk… Kivéve a házamban, ők nagyon kedvesek és megértőek. És rendkívül barátkozósak. Izé… barátságosak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 11:29 | Link

Vandus Smiley

Érdeklődve figyeltem, hogy a többiek mit hoznak ki a tojásaikból. Utána ismét a mellettem lévő lányra figyletem, aki éppen bemutatkozott. A kiejtéséből arra következtettem, hogy francia. A neve is erre utalt.
   - Hívhatlak Vandának, vagy a Zsanettet használod inkább? - nem akartam megsérteni, azzal, hogy a másik nevén hívom, ha ő nem akarja. Jobb a békesség. Ki tudja melyik házba jár? Lehet, hogy Eridonos vagy épp Rellonos, amivel nem biztos, hogy jól járnék. Mondjuk nem nézném ki belőle, de jobb félni, mint megijedni.
   A biztonság kedvéért megkérdeztem, melyik házba való és angy megnyugvásomra Levitás. Mondjuk nem is nagyon féltem, de ha levendáztam volna, lehet, hogy dühös lenne és nem szeretném megbántani az első emberek egyikét, akivel találkoztam.
   - Én Rellonos vagyok - büszkén a házamra enyhén kihúztam magam. - Hányadikas vagy? Úgy vettem észre, hogy francia vagy, vagy tévednék? - kérdezem tovább. Örülök, hogy vele legalább tudok beszélgetni, nem úgy, mint az előző Levitással, akivel találkoztam.
   A tojásom hamarosan megszáradt és többet is beraktam festeni, majd száradni. A zöldre, szép kacskaringós betőkkel ráírtam, hogy Rellon és óvatosan leraktam. A többit vagy csak egyszerűen hagytam, de volt olyan, amire mintákat készítettek. Az egyikre egy sárkánnyal próbálkoztam, de nem lett valami fényes az eredmény.A többire inkább csak egyszerű kacskaringókat rajzolgattam.
   Hamarosan már majdnem hat-hét tojás volt körülöttem, aminek nagyon örültem. Így még talán a testvéreimnek is tudok párat küldeni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 16:27 | Link

Szasza Cheesy

- Qui, F’ánsziáh o’szhágból jöttem – vigyorogtam szélesen, ahogy eltalálta a nemzetiségemet. Végre valaki, aki értékeli is. – ’ívátsz Vándának ’ugottán – legyintettem. A név dologból nem csináltam nagy ügyet, mindegyikre hallgatok. Lassan már egész készlettel rendelkeztem becenevekből, felét a magyar mugli barátnőim, Janka és Andi aggatták rám. Bevallom először nehéz volt megszokni, hogy a környezetem elől titkolni kell, hogy én mi vagyok – Gabbie hisztizett is egy sort miatta, de azóta kibékültünk. Szerencsésnek mondhattam magam, magyarázta egy diák még a vonaton, mert a legtöbbeknek megromlik a kapcsolata a mugli környezettel, aki kívülről kerül be. A többiek úgy tudják, hogy én most kollégiumban lakok egy messzi suliban. – Ázhért ’estettéhl sá’kánt á tojásrá? – érdeklődtem vígan. – Második – feleltem, s kissé elgondolkodtam, hogy is mondják azt magyarul, hogy évfolyamos.
Időközben rápillantottam a fára, ahova nemrég etetőt helyeztem ki, és most rátelepedtek a tavaszi madarak. – Áz á bá’ná mien mádá’? – érdeklődtem lelkesen a kis csipogó-gépre.
Nagyon nem ismertem a magyar madárfajtákat, ámde jó előre kaptam húsvétra egy madárhatározót magyar nyelven, hogy tanuljak olvasni.
Utoljára módosította:Cseresznyés VAnDa Netti, 2015. április 4. 16:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 4. 20:44 | Link

Vanduci Smiley

Vidáman festegettük a tojásokat néhány nem lett olyan jó, néhányat viszont imádtam. Gyönyörűeket készítettünk, de volt olyan is, amit véletlenül összetörtem, de azon csak nevettem. Vigyorogva összeszedegedtem a darabokat, majd kidobtam őket.
   Láttam, hogy örül, annak, hogy rájöttem, hogy francia, de nagyon egyszerű volt, a beszéde és a neve miatt. Nagyon szívesen tanultam volna többet franciául, így meg is kérdeztem.
   - Ha nem gond, kicsit tudnál tanítani franciául? Nagyon jó lenne, mert már valamennyire beszélem a nyelvet, de jobban megszeretném ismerni - mondom és reméltem, hogy igent mond. - Ha gondolod én cserébe tudok segíteni a magyarban. Persze, ha szükséged van rá, mert úgy látom elég jól beszélsz - mosolyogtam rá. Reméltem, hogy elválalja a tanításomat, mert nagyon érdekel a nyelv és úgy érzem, hogy egyáltalán nem beszélem a franciát, csak nyökögök.
   Kellemetlen, hogy valamit mondanom kellene és ehelyett ilyen angol-német-francia nyelven kezdek beszélni, amit általában meg is értenek, de biztos, hogy egyszerűbb lenne a francia, csak magában.
   - Valamennyire, de szerintem jobban is sikerülhetett volna - mutatom felé a kis furcsaságot. Kicsit elcsúszott a szeme. Lehet, hogy jó lett, de én nagyon kritikus vagyok magammal és amikor bármit csinálok, mindig úgy érzem, mintha valami nagyon csúnyát csináltam volna.
   - Én még csak most kezdtem a sulit - vigyorgok rá. Újabb tojást kezdtem festeni. Megint zöld lett, amiből már majdnem négy darab is volt. Volt kék, sárga és piros is, amire a házak neveit írtam fel.
   Később egy madár szállt a fára és Vanda meg is kérdezte mi az. Jobban megnéztem és szerintem egy pacsirta, lehetett, de nem voltam benne biztos.
   - Szerintem ez egy pacsirta lehet, de nem vagyok benne biztos - gondolkodtam még egy keveset, aztán már nem is nagyon érdekelt és visszatértem a tojásfestéshez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Cseresznyés VAnDa Netti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 5. 11:03 | Link

Szasza Cheesy

Nagyon megörültem a felém mutatott lelkesedésnek, és ami azt illeti, remekül elszórakoztunk mi ketten. Komolyan, a közös pepecselős munkától nincs jobb a világon, pláne, ha még közben bulinak is felfoghatja az ember lánya.
- Ó, merci! De még nem bészhélem olyán jól á nyelvet. Szívhesen, csák bészhéljük meg, mikór, rendben? – mosolyogtam Clarissára kedvesen. - Nágyhón néhéz á mágyár.
Panaszkodtam egy kicsikét a nyelvi problémáimról, a lexikális, humán tárgyak egyébként se voltak sose erősségeim. Jobban értettem a gyakorlatiasabb tárgyakhoz. Megszemléltem a felém mutatott kis hímes tojást. Clarissa nagyon kreatív csajszi, az biztos. – Há góndolód, még á várázstárgyákát is tánulhátjuk együtt. Milyen óráid vánnák? Miket vettél fel?
Az, hogy még csak most kezdte a sulit, egy dolog. Az öt év alatt sok minden történhet vele, nekem mondjuk már csak három állt rendelkezésemre, hogy eldöntsem, milyen irányba akarok tovább tanulni. Egy biztos, valami olyan állás kell, ahol a kreativitásomat kamatoztathatom, és nem igényel túlzottan nagy nyelvi tudást.
- Pácshírtá? – elgondolkodtam. Végül nem firtattam tovább a dolgot, csak előkaptam a fényképezőgépem, hogy megörökítsek néhány pillanatot.
- Lenne kedved fénykhépézni? – vigyorogtam szélesen, és még mázli, hogy megbűvölte nekem nemrég valaki, hogy mágikus környezetben is működjön. Azt mondjuk, még nem tudom, hogy lehetne megoldani, hogy mozogjanak a képek úgy, mint a varázs-újságokban. Mondjuk ez se egy eldobandó szakmaötlet… a fényképezéshez nem kell nagyon a nyelvismeret.
- Szérethed áz állátokát? Én a nyuszhikát szeretem nagyon, meg áz őzhéket – érdeklődtem, miközben néhány fotót gyártottam, hogy később legyen min nosztalgiázni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárkányházy Zorcsu
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 5. 16:21 | Link

Őt különösen nem érdekli, hogy miért is van itt a másik. A lényeg, hogy itt van és Blanka most nem egymagában cseveg. Hiába mágusvilág ez, a magában való csevejt itt is furcsán nézik. Olykor. Viszont a fiúval ellentétben ő igazán eleven, csupán megfelelő társ kell ahhoz, hogy ezt ki is mutassa.
- Ez úgy hangzott, mintha valami kész hadseregről beszélnél. - Kuncog fel a gondolaton. Viszont ennek már vajmi kevés köze van az alapgondolathoz, csupán maga a kifejezés hangzott jól számára. Amúgy is, ha már itt tartunk, sokkal élvezetesebb közösen kiötleni valamit, mintsem utólag becsatlakozni egy majdhogynem kész tervbe.
- Akkor jó. Viszont szerintem jól állna a zöld. A zöld egy szép szín. - Vigyorog ő is, közben bólogat is párat. Nagyokat pislogva hallgatja a másikat, majd fel is nevet.
- Tényleg ilyenek. Vagyis a többség. Én nem. Egy erősebb szellő képes felkapni és elrepíteni. - Mondja vígan. Láthatóan az a kis zavar tényleg csupán pillanatnyi volt, ahogy belekavarodott a saját mondandójába. Közben ő is helyezkedik. Törökülésbe helyezkedik, közben a pokróc redőit piszkálgatja, hogy lefoglalja kacsóit.
- De az király! Hasznosabb. És szépen is beszélsz. Amúgy mi az anyanyelved? - Tudna tippelni, de inkább nem teszi. Csupán kíváncsian pislog a másikra és a fejét is oldalra billenti egy picit.
- De ez jóó! Vagyis akkor mehetnénk együtt is felfedezőútra. Hátha találunk valami izgalmasat. - Kacsint vigyorogva a másikra. Az ilyesmi mindig jobb, ha van hozzá partner is.
- Amúgy Zora. - Mosolyogva nyújtja a kezét, ha már eddig elmaradt a névcsere. Nem mintha nem tudnának e nélkül beszélgetni, de csak jobb nevet társítani az archoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien király
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Írta: 2015. április 5. 18:07 | Link



Elegánsan vakarja meg figyelés közben az oldalát, mivel a póló címkéje birizgálja a bőrét. Kitépni nem akarja, azzal csak mindig lyukat alkot a ruhadarabjaira, az ollót meg nem leli már egy ideje. De nem bolhás kutyaként kezd el vakarózni, hamar el is húzza onnan a kezét, egy felsőigazítás után. A lány kijelentésére széles békavigyor terül el arcán, majd végül eltűnteti, és sejtelmes kifejezést varázsol oda.
- Lehet van, lehet nincs. Sose tudniiii. – tartja az arcát, mintha komoly lenne a dolog. Persze, nincs itt semmi had, de még sereg se, bár, ha akarná, és lenne olyan dolog, akkor biztos szerezne embereket a mókázásra. Azonban még sosem gondolt olyanra, hogy csoportosan kövessen el bármit is, ez még várat magára, addig is, magányos harcos lesz, ameddig bírja. És az, erejét, és kitartását nézve elég soká ér véget.
- Van zöld is, nem sok. Napsütésre ilyenkor jó a sötét. De tényleg szép.– ért egyet a színnel, és a rejtett utalással is, már ha volt benne egyáltalán. Nem biztos benne, ezért nem is kezd a másik vonalba bele. Arra ismét csak bólogat, amikor a lány egyetért vele. Nem csak hülyeséget tud beszélni, ez ezzel is bizonyult, no meg azzal is, hogy hallott már véletlen pár ilyet. Minden hajszála az égnek meredt..
- Akkor kell tégla zsebekbe, és nem visz sehova. Hasznos. – mintha ezt amúgy bárki megcsinálná. Neki nincs rá szüksége, megoldja, és a súlya is elegendő ahhoz, hogy a földön tartsa magát. A nyelvismerete dicséretére mosolyt villant, bár ő annyira nem dicséri, mivel még csiszolható bőven, nagyon is.
- Hasznos, hasznos. Amúgy köszönöm. Az anyanyelvem az kettő, francia és angol, bár inkább francia. Az picikét jobb. – kicsi kora óta kettőre tanította anyja, de valahogy a francia jobban megragadt neki, és egyszerűbben ment. Sosem tudna rá válaszolni, hogy miért.
- Jóóó, mehetünk. Nekem nem gond, örömmel megyek. – egyezik bele a dologba, amúgy sem kell nagyon győzködni ilyen téren. A kinyújtott kezecskét meglátva kapcsol, hogy bizony ez tényleg kimaradt az egészből, de még mindig nem késő.
- Áááh! Üdv, Zora. Julien vagyok. – fog vele végül kezet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Sárkányházy Zorcsu
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 5. 22:00 | Link

Beszélgetésük közepette lágyan fúja szél. Ami azt eredményezi, hogy rakoncátlanabb hajtincsei folyamatosan az arcába táncolnak, amiket nem győz a füle mögé simítani. De ugye hamar ki is csusszannak onnan, így kezdődik az egész elölről, mivel hajgumi nincs nála, amivel hátrafoghatná hullámos hajzatát.
A megjegyzésre felnevet, de tovább már nem feszegeti a dolgot. Jó is az, ha van az ember körül jó pár egyén, akik az ember unalmát elűzik, hol így, hol úgy. Neki még ezt a társaságot keresgélnie kell, de ideje, mint a tenger, ugyebár. És ki tudja. Lehet, hogy az első ilyen személyt most meg is találta.
- Ennyi erővel súlyzót is köthetnék a lábamra. De ennyire azért nem rossz a helyzet. - Vigyorog a másikra. Az biztos, hogy nem valami mázsás asszonyság, de nem is csont és bőr. Bár izom sincs rajta, csupán a minimális. De ennyivel is elég jól kihúzta ezidáig.
- Tényleg? Én is két anyanyelvű vagyok. Anyukám spanyol, szóval kiskorom óta úgy is beszélek vele. - Bár nem kérdezték, ő bizony most lelkesen beszél arról, ami épp jön. Alapjáraton elég hangulatember, szóval most egy igen jó állapotban lett kifogva.
- Király! És tudod, hogy merre nem jártál még? Bár ez így hülyén hangzik... de jobb arra menni, ahol egyikünk sem volt még. Ki tudja, lehet találunk valami labirintust, vagy akármit. - Vigyorogva mesél, közben még a kezeivel is mutogat mellé. Nem ritka jelenség, hogy elragadja a fantáziája. De sokkal jobb, mintha csak a realitásban élne.
- Hát akkor szia. - Bájosan mosolyog a kézfogás mellé, közben próbálja elraktározni Julien nevét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien király
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Írta: 2015. április 6. 10:00 | Link



A feltámadó szellő nem az ő műve, kivételesen. Most egyáltalán nem piszkál bele semmibe, eléri őt is, de nyáron minden létező Istennek hálás lesz, ha majd képes lesz maga körül ilyesmi, jóleső levegőmozgást kelteni. De ez még a jövő, és most is épphogy elérkezett a kellemes, tavaszi idő, még igazán nem öltötte fel teljesen a jellegzetességeit, nem akar ő rögtön kánikulát kívánni. Inkább kényelmesen ülve hallgatja a bolond ötletére felbukkanó választ, és elneveti magát. Azért a tégla még mindig kényelmesebb, attól lehet járni, és nem húzza semmi az ember lábát, kivéve, ha rettentő izmos vádlival él, és meg se kottyan neki.
- Akáár. Csak az kényelmetlen. Meg nehéz. Ha nincs gond viszont, akkor nem is kell. – nyugszik bele végül a dologba, miután kellőképp kimulatta magát az elképzelt jeleneten, ahol inkább magát látta láb-súlyokkal, mint a lánykát. Elképzelve sem egy könnyű dolog.
- A spanyol szép, pár szót tudok, de nem sok. Egyszer lehet nekiesek, csak előbb magyar menjen jó. Utána bármi. – húzza ki magát elszántan, és bár amúgy nyelveket mindig szívesen tanul, eddig elég kevés van a tudásában. Vagyis kinek mi a kevés, jelenleg négy ismeret, és pár mondat, szavacska jutott neki. Talán tolmácsnak kellene mennie, abban csak nem mondana csődöt az esze. Aztán ki tudja..
- Ühm.. sok hely van. Sok teremben nem voltam. Ha feljön ötlet, akkor meg tudom mondani, hogy voltam-e. A labirintusról hallottam már valami, de még nem voltam. Na! Itt egy. – neveti el magát, mert valóban, valaki emlegette már, de hogy mikor, azt nem tudja megmondani, csak azt, hogy ő maga még sosem látta.
- Szia, szia. - a kézfogásos eset után engedi el a lányka kezét, és pakolja vissza saját ölébe pihenni, ahol eddig is leledzett.
- Amúúúúgy.. melyik házban is vagy? Könnyebb lesz keresni, ha találok valami izgalmas hely. – toldja meg a dolgot, hiszen ki tudja, mikor ötlik eszébe valami.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Clarissa Annabeth Jones
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 6. 11:49 | Link

Vandus

Mosolyogva festegettem tovább és beszélgettünk egy keveset a magyar nehézségeiről, meg sok minden másról is. Felvetette, hogy tanujunk együtt más tárgyakból is. Nekem az ötlet nagyon tetszett és elkezdtem összeszedegetni, milyen tárgyakat vettem fel.
   - Hát, felvettem, bűbájtant, repüléstant, gyógynövénytant, mágiatörténete, mugliismeretet és elemi mágiát. Te miket választottál? - jó lett volna együtt tanulni valaki mással, mert egyedül, nem tudom, hogyan fogok megbírkózni, majd a rengeteg anyaggal.
   Újabb tojásokat kezdtem el festeni és már egyre több volt ott mellettem, azt sem tudtam, hogyan viszem majd fel a kastélyba. Aztán eszembe jutott, hogy van varázserőm, vagy akár csak berakom a táskámba, az egyik felét.
   - Én nem hoztam magammal fényképezőt, de örülnék, ha nekem is tudnál adni, majd egy képet a madárkáról - mondom neki kicsit lelkesebben a szokásosnál. - Van egy albumom, amibe mindenféle dologról gyűjtök képeket. Kívételes alkalom, hogy elfelejtem elhozni a sajátomat.
   - Hát nem nagyon vagyok valami állatbarát, de a macskákat nagyon-nagyon szeretem. Van is egy csak folyton elkóborol és nem hoztam le, nehogy eltévedjen a kastélyban vagy a környéken valamerre - elmosolyodom, ahogy a kis fehér szőrgombolyagra gondolok, aki lehet, hogy éppen akkor is a párnám alatt szunyókált. - Neked van valami háziállatod? Gondolom őzikét nem tartasz a levitában, de mondjuk nyulat? - érdeklődtem. Tényleg érdekelt a válasza! Végre egy ember, akivel valamennyire sikerült összebarátkoznom és reméltem, hogy tényleg lehetünk barátok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lorántffy Seruzád
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 6. 12:39 | Link

Vanda és Clarissa

   
Hirtelen, mintha a nap szeretett volna kikukucskálni az őt fogva tartó felhők közül. Ez csak egy pillanatra vált valóra, ugyanis a fagyos vattacukrok újra rabságba taszították Naprendszerünk központi csillagát. Emiatt kis vörös szereplőnk szemében is csupán egy tizedmásodpercre csillan meg a remény, hogy talán ma nem fog szénné fagyni idekinn. Érdekes, amit az időjárás produkál manapság. Egyszer meleg van, aztán hirtelen olyan hideg, hogy olykor jegesmedvéket vél látni az utcákon kóborló emberfia/lánya.
   - Gorzsa! – kiált végül fel Seruzád, amikor meglátja, hogy kedvenc kneazle pajtása eszeveszett ámokfutásba kezd, és a rét széle felé veszi az irányt. Már emiatt az idő sem érdekli különösebben. Nem is érti, hogy miért kellett neki ez az állat. A szülei ragaszkodtak hozzá. Ne legyen egyedül. Tudják, hogy nehezen barátkozik a kishölgy, és nagyon figyelmes tőlük. Igazán figyelmes. De inkább jobb lett volna, hogyha egy plüss állatkát kap. Habár, amennyi felelősségérzetet sikerült a kis vörösbe nevelni… még az a plüss is éhen halna.
   - Ó, bocsáss meg, ne haragudj! – böki ki végül idegesítően cincogó hangján, amikor azon kapja magát, hogy akadályba ütközött. Az akadályt pedig egy, vagyis két darab emberleány képezte. Emberek. Az összes neves varázsló szellemére! Most még a végén beszélgetni is kell, aztán… semmi baj. Új év, új esélyek. Talán most nem fog elszúrni semmit sem.
Halvány kék szemeivel a két lány tekintetét keresi, majd érdeklődő pillantást vet a fényképezőgépre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Chevailer Zsanett Vanda
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 7. 22:30 | Link

Riri és Seri Smiley


Elgondolkodtam... Hitelen meg kellett számoljam az ujjaimon, hány tárgyat is vettem fel, mert ugye az ember lánya/fia úgy mehet a következő évfolyamra, hogy az össz vizsgák fele plusz egy sikerességével.
 Bűbájthánt, Bájitháltánt, Gyógynővhénytánt, Répüléshtánt, Ásztrónómiát, Ásztrólógiát, Gemmológhiát, Számmiszthikát, Joslástánt, Önismeretet, Művészeteket, Mágiátörthénetet – soroltam nem kicsit hibás kiejtéssel a tantárgyak nevét. Ha jól számoltam, négy közös tárgyunk van. Az elemi mágia engem nem érint. Hogyan lenne mugli születésűként bármiféle közöm az elemekhez és irányításukhoz?
Annál jobban mentek a gyakorlati tárgyak, mint például a bájitaltan, gyógynövénytan, ahol nem kellett annyira figyelni a pontos kiejtésre, csak ha rá kellett olvasni néhány bűbájt bizonyos főzési szakaszoknál, de az nem volt nehéz.
A Sötét Varázslatok Kivédését nem véletlenül nem választottam: nagyon gyenge a kiejtésem, az összetett átkoknál, igézéseknél pedig elengedhetetlen. Az Átváltoztatástan is ugyanezen okokból kifolyólag került a felejtős témák körébe.
- Ákkor á közös tárrgyákból tudlak korrhepethálni, há szérétnéd – ajánlottam fel. Még franciául is szívesen megtanulom. Tényleg, talán vállalhatnék pluszba nyelvoktatást hétvégékre, kicsit lendítene az önbizalmamon is.
- Nyúszim ván fent a kástélybán nekem is. Foltos á néve, mert foltos á bundájá - feleltem a kérdésre, miszerint milyen háziállatom van. Néhány fénykép is készült időközben, nem bírtam ki, hogy ne fotózzam le a tojás-készletünket, amit felhalmoztunk, és a környező vidéket. – Csinálhátok közös képet rólunk?
Be tudtam már állítani úgy a fényképezőgépet, hogy időre fotózzon minket, és egy Vingardium Leviosával még lebegtethetnénk is. Szerencsére ez a masina működött mágikus közegben is, szóval nem kellett nagyon tartanunk attól, hogy tönkremenne a varázslattól.
- Sziá! Semmi bháj! – legyintettem, mikor a csöppet nekünk ütköző ismereten lány bocsánatot kért. Minek gorombítanám le, mikor lehet kedvesen is állni az emberekhez?
Csak azt fogom én is visszakapni az élettől, amit én adok a környezetemben élőknek.
- Elveszthéttél válámit? – érdeklődtem segítőkészen, mert nagyon úgy tűnt, hogy keresett valamit a vörös hölgyemény.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. július 16. 19:00 | Link

Cameru-u-un szívecske


—Szóval tényleg azt szeretnéd, hogy itt üljek javában mozdulatlanul és bámuljak ki a fejemből? Na és, mit kapok cserébe? Arról még nem beszéltünk – jegyzi meg elmosolyodva, miközben egy könnyed mozdulattal lejjebb simítja a szoknyáját. Sáránál amúgy sincs semmi ingyen, ezt megtanulhatta volna már Cameron. Oké, megérti, hogy sokkal kellemesebb úgy lerajzolni valakit, hogy egy helyben marad, mint szimpla emlékezetből, és tetszik neki az ötlet, a rét tényleg egy szép hely. Egyenes háttal ül, bájosan mosolyog Cameronra, mint egy kirakatbaba, de komolyan érzi, hogy egyhamar gondjai lesznek ezzel a dologgal. Nem az ő stílusa, hogy csak úgy egy helyben ücsörögjön és tegye a semmit. Meglepően gondjai vannak az ilyesmivel, de végül kicsit elmerül a gondolataiban. Nem olyan jó ötlet.
—Talán mégis valami benti helyszín kellett volna, nem? Tudod, lehet, hogy a táj elvonja a figyelmet rólam – jegyzi meg pimasz, féloldalas mosollyal ajkain. Aztán direkt elpillant Camről, nem akarja elnevetni magát, inkább a kastélyt nézi, oldalra döntött fejjel, ártatlan mosollyal ajkain. Amióta Cameron említette, hogy szereti a vörös rúzsát, azóta gyakrabban használja. Nem mintha a másik bármikor elégedetlen lehetne a kinézetével. Annak ellenére, hogy előtte nem igyekszik mindig az a tökéletes Sárika lenni, amit mindenki mással el akar hitetni, annak ellenére mindig összeszedett a kinézete és bőszen táplálja hiúságát.
—Tudod, én idén elvégzem a sulit – szinte oda sem figyel, mondja ki végül a gondolatát, miután kicsit összepréselte az ajkait. Közeledik a vizsgaidőszak, gyorsabban, mint eredetileg tervezte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Cameron Wallace
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 17. 00:14 | Link



- Igen. Az...azt - javítja ki saját magát. Nagyon próbálkozik a magyarral, de hiába magyarázza Sára a nyelvtant, nem mindent ért és elég sokszor találja egyszerűbbnek, hogy a megtanult szavakat csak úgy egymás mellé rakosgassa mindenféle szó végére illesztendő ragtól és toldaléktól mentesen. Amíg azon az egyetlen tárgyragon gondolkodik, megáll a rajzolásban is, aztán bevárja, hogy a lány rábólogasson vagy éppen kijavítsa, ha szükséges, utána fog csak neki rajzolni ismét. Szemben ül amúgy vele, feltartja a rajzfüzetet kicsit, mert az állványt is eddig cipelni néhány vázlatért nem volt hajlandó, és egy széndarabbal alkot éppen a vastag papírra. Csuklóig maszatos is a rajzoláshoz választott eszköznek hála, de ez zavarja a legkevésbé. Kockás inge szerencsére védve van a veszélytől egyelőre, amennyiben nem szándékszik könyékig összekenni magát a nem csak a papíron megmaradni akaró szénnel, ugyanis könyöke fölé tűrte fel még az alkotás megkezdése előtt.
- Nem - újabb kurta válaszra futja, miközben kézfejével hátraigazítani igyekszik a homlokába omló tincseit, így a homlokán is nyoma marad az ádáz szénpornak. A vázlatot egész sietősen igyekszik befejezni közben, hogy ne adjon okot azért túl sok panaszra, a részleteket kidolgozni egyébként is ráér, meg aztán a szenet amúgy sem arra találták ki. Inkább csak fontos vonásokat örökít meg, itt-ott néhány árnyékot, olyasmit, amit aztán később már aligha kapna el. Az utolsó kijelentés hallatán azonban megáll, és most átkozza is magát, hogy miért mondta azt reggel, hogy ne hagyja angolul megszólalni, mert azt már kellőképpen jól beszéli. Elsőre nem is tudja, mit mondjon, keresi a szavakat, tátog, mint partra vetett hal, nem elég a kijelentés hatása, még ezekkel se boldogul.
- Te el... elmegy... ek... nem... again... Te elmegyel iskola? - kivételesen nem húzza ki magát, hogy tessék megdicsérni, milyen kis ügyes volt, érzi ő, hogy valahol hibádzik a mondat, de akkor se tudná megmondani, hol, ha az élete múlna rajta. Elég elkeseredetten pislog mellé a lányra, mert ki fog rá főállásban figyelni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. július 17. 20:25 | Link

Cameru-u-un szívecske


- Szóval azt. De nem válaszoltál ám a kérdésre, figyelsz te rám amúgy? - kérdezi némi éllel a hangjában, de végül feladja a harciaskodást, végül is, kettejük közül nem ő az, aki nem bírja ki, ha nem figyelnek rá. Csak akkor szóljon, hogy az egyik virágocska előbb válaszol neki és értelmezi, amit mond, mint Cameron. Szóval nem rontja el sértett hercegnőként a pillanatot, inkább csak mosolyog Cam felé. Annyira édes, hogy már mindene tiszta szenes és van egy olyan érzése, hogy ez még csak rosszabb lesz. De már az ő ruhája összepiszkolásának gondolatától is feláll pár szőrszál a nyakán, majd cseppet megrázza a fejét. A másik válaszára pedig sóhajt egyet.
- Nem erőlteted ám meg nagyon magad - állapítja meg lemondó sóhajjal. Igen, valóban nem olyan élmény Cameronnal beszélgetni, amikor magyarul próbálkozik. Főleg azért, mert néha inkább lustább, mint szavakat keresgélni. Pedig azzal még tudna mit kezdeni, egy nemmel viszont nem sokra megy. Persze, tudja, hogy muszáj neki tanulnia és gyakorolni és szívesen segít neki. Ha éppen nem bojkottálja a kommunikációt, mert attól könnyedén megteszi ő is és annak nem fog örülni, főleg hosszú távon nem. Azonban most mégis jobban tette volna, ha csendben marad, mert Cameronra nézve látja, hogy nem kicsit sikerült lesokkolnia vele. Pedig azt hitte, tudja, semmi új információ nem volt ebben, most mégis tátog, mint egy partra vetett hal. Na, valami téma, aminél tényleg meg kell erőltetnie magát, hogy keresgélje a magyar szavakat.
- Te elmész az iskolából - javítja ki a mondatot végül, hogy legalább tanuljon is valamit. - És igen, én elmegyek az iskolából. Nem hiszem, hogy itt tudnék a faluban maradni, rövid távon begolyóznék - mondja, közben pedig finoman megvonja a vállát és bocsánatkérően elmosolyodik. Nem fél ettől, még kicsit odébb van, meg ő alapvetően úgy gondolja, ezt nem olyan nehéz megoldani. Cameron nem lehet mindig a nyakán, az ő bizalma meg nem az igazi, valljuk be, van is oka rá, de tudja, hogy nem lesz egyszerű. Viszont ő szabad, mindig is az volt és mindig is az lesz. Az egyetlen ok, amiért végül ide jött, az Noel, annyira nagyon szeretett volna újra vele lenni kicsit. De ez a világ háta mögötti kis falu és kastély nem az ő világa teljesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja

Oldalak: « 1 2 ... 21 ... 29 30 [31] 32 33 ... 41 ... 52 53 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék