36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2019. február 21. 11:21 | Link

Dalilah
Hálószobák


Az izgatottság és az aggodalom egy érdekes keverékével megszállt lányka éppen az éjjeliszekrényeket törli szép tisztára és pormentesre. Korábban már rakott valami rendféleséget az íróasztalán is, az ágyát pedig szépen bevetette. A rendrakós-takarítós program viszont kicsit túlmutat a szokásoson, Zina nem hagyja abba a törölgetést amíg minden felület nem csillog. Egy kis gombócka-szerűséggel a torkában pillant fel a falra, az órára, de nem is kellenek a számok, hogy tudja hogy az új lány megérkezett - már hallja is a hangokat a folyosóról. Körbekapdossa a fejét, hogy hova rakja le hirtelen a kis rongyot, és mivel úgy ítéli meg, hogy a fürdőbe kimenni már nincs ideje - ledobja, és berúgdossa az ágya alá.
Ugyan semmi garancia arra, hogy az új gyerek pont vele szeretne egy szobában lenni (ráadásul Zina is bizonytalan azt illetően, hogy ő maga örülne-e neki vagy sem), mégis ott áll üresen az a másik három ágy, és ez valahogy... Olyan rideg és kellemetlen érzés mindig mikor rájuk pillant.
Helyet foglal pöttyös ágytakaróján, és igyekszik megállni, hogy lábaival idegességében dobolni kezdjen a padlón. Kezeit combjai alá dugja, és észre sem veszi, de a szája szélét kezdi rágni. És észrevétlenül (áruló módon), azok a kis lábacskák is kezdenek szteppelni a padlón.

Dibb-dobb-dibi-dob-dob.
Hozzászólásai ebben a témában

Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. február 21. 20:14 | Link

Z I N A
P u l c s i


Mint egy élő karácsonyfára, úgy vannak a táskáim rám pakolva, és eltakarják a szép szörny egyetemes pulcsimat. A hegedűm nagyon le akar csúszni, de valahogy visszarázom az eredeti helyzetébe. Egyre közeledek a szoba felé, és egyre jobban izgulok. Milyen lesz a szobatársam? Olyan mint én? Nem, az lehetetlen, nincs két egyforma ember. Bváh milyen lenne már? Engem még a gondolattól is kiráz a hideg, bár lehet hogy másnak pedig minden álma hogy legyen egy vele egyforma ember. Vagy az összes ember legyen egyforma, fujfujfuj gondolat távozz!
Az ajtó előtt a hatás kedvéért - pedig senki se lát, mi ez, egy film? - nyelek egy hatalmasat, majd benyitok. Ja igen, kopogni nem, megint elfelejtettem. A szobában egy másik lány, körülbelül velem egykorú van. Akkor ha jó helyre jöttem, ami biztos, akkor ő lesz a szobatársam, de jó! Most lehet nekem kellene megszólalni. Kicsit gondolkodok mit is mondhatnék, de a legegyszerűbb bemutatkozási forma jut eszembe.
- Öhm... - kezdem, mert megint elbizonytalanodok. Ez nem lesz túl sablonos? Na jó, Lisa ne égesd magad, gyerünk! - D-Daliah Elisabeth Payne va-vagyok, ha minden igaz az új szobatársad. - kicsit dadogok, amit nem szoktam. Leteszek pár táskát, mert már azt érzem hogy megszakadok. A hegedűm megint csúszik, és azt is leoperálom magamról, majd óvatosan leteszem a földre.
Hozzászólásai ebben a témában
Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2019. február 24. 18:59 | Link

Dalilah
Hálószobák


Még cseppet sem érzi késznek magát a találkozásra, amikor az ajtó mintegy kárörvendő nyikorgással kitárul, könyörtelenül visszarántva ezzel Zinát a valóságba. Mint akiben egy rugót húznak meg áll fel hirtelen, és tesz egy tétovácska lépést az ajtóban álló felé. Gyorsan végigfutnak a szemei a lányon, majd egy kis szusszantás után közelebb lép, és kinyújtja felé a kezét.
- Segítsek megfogni valamit? - hangja halk, de biztos. Arra számított, hogy remegősek lesznek a szavai, ezért kicsit meg is nyugszik, hogy az első benyomás talán nem is sikerült olyan rosszul mint várta. Az udvarról beszűrődő gyerekzsivaj nem nyomja el őt, mégse töri meg zavaróan a szoba csendjét. Ha a másik engedi, közelebb lép hozzá, és óvatosan segít leemelni a táskákat a nyakából-kezéből.
Amikor már egyikükön se lóg semmi ami nem odavaló, Zina észbekapva emeli egy intésre a jobb kezét.
- Szia! Antal Zina vagyok, harmadikos. - A suta kis intés után az egyszerű fekete cicanadrágjába törli a tenyereit, és egy picit hátrébb lép, hogy véletlenül se lehessen a másik személyes terében.
Újra végigpillant a másikon, akit immár nem takarnak el a táskák, így rögtön kiszúrja a logót is a pulcsiján. Szemében megcsillan a régi, gondtalan Zina, aki egymás után falta a mesekönyveket és rajzfilmsorozatokat, csak hogy utána ő maga is megpróbálja leutánozni amiket elképzelt vagy látott. Az arca ellágyul kicsit, ahogy pár pillanatra a múlt emlékei közt találja magát.
Azután amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen tűnik is el az arcáról a napsütés, és már csak egy halvány mosolykezdemény jelzi a szája sarkában, hogy pár pillanattal ezelőtt egy teljesen másik helyen járt.
- Tetszik a pulcsid - hallja kicsúszni a száján a gondolatit, mire kicsit zavartan fordul el, és mutat körbe. - Ha itt leszel, akkor... Nyugodtan válassz magadnak főhad... Mármint ágyat.
Azt nem teszi hozzá melyik az ő része - elég egyértelmű, hogy csak az telepakolva.
Hozzászólásai ebben a témában

Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. február 27. 19:56 | Link

N A N A


- Igen, kérlek! - nyújtom neki a legkönnyebb tatyit. Körbenézek, egy kivételével az összes ágy üres. Csak ketten leszünk itt? Talán így jobb is lesz.
Már nem vagyok karácsonyfa, ideje volt, nincs már karácsony! Kicsit rég elmúlt, már lassan húsvét van! Jó, addig még van idő, meg idén később is lesz mint tavaly, de na.
Szóval a lányt, akivel osztozok a szobán, Zinának hívják. Oh wow, ilyen különleges nevet se hallottam még. Lehet hogy csak az én szemszögemből különleges, és itt pedig minden második lányt így hívnak, fogalmam nincsen! Még, de majd lesz. Egyszer, ha ráveszem magam valami ismerkedés szerű dologra más emberi lényekkel.
- Köszönöm. - pillantok le az említett ruhadarabra egy másodpercre, majd a lányra nézek, aki tovább beszél. Kicsit üres ez a szoba. Majd talán egyszer lesznek lakói. Az egyik táskámat fogom, és a szoba legelhagyatottabb ágyára rakom. - Lehet ez az ágyam? - na már nem azért, mert undorodnék Zinától, akinek az ágya pont a legtávolabbi pontban van, csak szeretek néha egyedül lenni. Remélem nem kell sötétben elaludni, úgy félek. Bruhh a hideg is kiráz tőle. De persze ha Zina csak sötétben tud, akkor sötétben alszunk, úgy is el tudok csak nehezebben. A fehér zaj pedig biztosan kizárva, azt talán csak az én fülem viseli el.
Hozzászólásai ebben a témában
Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2019. március 10. 20:39 | Link

Dalilah
Hálószobák


Szótlanul veszi át a felé nyújtott táskát, és rakja le maguk mellé. Elégedett, az első pár mondatot anélkül váltották egymással, hogy annak valami totális katasztrófa lett volna a vége.
Ahogy Daliah körbepillant a szobán, Zina önkéntelenül hátrébb lép egy picit, hogy a másik lány jobban rálásson a háta mögött lévő részekre is. Szótlanul figyeli, ahogy megszületik a döntés az ágyak sorsáról, és bólint egy aprót a kérdésre.
- Persze - neki aztán mindegy, hogy melyiket foglalja el a másik - egész addig amíg nem ez övére fáj a foga.
Visszatéblábol a saját ágyához, és a szélére lehuppanva, baglyos lámpájának zsinórját birizgálva figyeli az új lakótársát.
Lakótárs... - próbálja Zina megemészetni az újdonságot, és nem pánikba esni a gondolattól hogy oda a saját kis kuckójának. Igyekszik nem előre aggódni mi lesz ha Daliah is itthagyja - bár akkor már lehet jobb ha nem is kezd el kötődni hozzá. Némán kavarognak az érzései, maga sem tudja eldönteni hogy mit szeretne, ha a másik lány itt maradna, vagy a visszatérhetne a magányos, de békés napjaihoz.
Gondolkodásának a háta mögött lévő ablakba csapódó focilabda vet véget. Reflexből kapja a tarkójához a kezeit - de szerencsére a labda visszapattan, nem töri át az üveget. Hunyorogva nyitja ki hirtelenjében összeszorított szemeit, és pislog az ablak felé, majd a másik lányra.
Aztán az ablakra... Aztán Daliahra.

Hozzászólásai ebben a témában

Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. március 23. 18:20 | Link

N A N A


A táskákat lepakolva, az ágyra dőlök. Wow. Végre itt vagyok. Milyen lesz itt... úgy minden? Mi van, ha holnap már haza akarok menni? Vagy végül Bogolyfalva lesz végül az otthonom, amíg meg nem halok? Az messze van. Remélem.
Felülök, és előhalászom a táskámból a rajztömbömet, meg ceruzákat, és rajzolni kezdek. Ráérek, nem? Először csak vonalakat húzkodok, majd szépen lassan egy marionett-bábuvá alakul a firkálmányom. Érzem Zina tekintetét magamon, és ez ijesztő. Mindenki bámulni fog itt? Remélem nem.
A kezem megcsúszik, és egy fölösleges vonalat húzok, pont egy olyan ceruzával ami nem hiszem hogy kijön a papírból, mert szerintem színes, mikor az ablaknak csapódik egy labda. Már várom hogy jöjjön Isten, vagy a labda a szobába kerüljön, de nem. Még az ablak se törik be, csak nagy hangja volt.
Mintha mi sem történt volna, fogom az eredetileg hal alakú radíromat, és elkezdem radírozni a fölösleges vonalat, de nem sikerül. A vonalat kicsit meghosszabbítom, és egy másik ceruzával virágfejet rajzolok a végére. A már alaktalan radírom után nyúlok, de rosszul fogom meg, és a földre esik, majd begurul az ágy alá. Sóhajtva mászok le kiszedni onnan, de sehogy se akar sikerülni. Túlságosan is begurult. Azaz nem mérges, csak nem a szélére gurult be. Hanem középig. Na, hogyan szedjem ki? Meg kéne kérdezned Zinát, Lisa! Nem, nem nem nem, keresek valamit. Biztos van valami hosszú. A hegedűvonó, de azt nem használom ilyenekre. Csak zenélésre. A táskámban kezdek kutakodni, csak van valami, amivel kiszedhetem.
Hozzászólásai ebben a témában
Antal Zina
INAKTÍV


Babafarkas
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 193
Írta: 2019. március 23. 18:55 | Link

Dalilah
Hálószobák


Kissé kínosan kezdi érezni magát, ahogy a másik lány elgondolkodva a füzete felé hajol. Ficereg az ágyon, kinéz az ablakon, végigtekint a csomagokon, de a figyelme folyton vissza-vissza kalandozik a rajzolóhoz. Hátraül egész a falhoz, és a kezébe vesz egy könyvet, olvasás helyett viszont inkább azon gondolkodik mi készülhet, amihez percenként cserélni kell a színeket. Nem mutatja, hogy megijedt volna a labdától, mire Zina megkönnyebbül - elvégre nem túl jó vigasztaló.
Amikor Daliah felnéz a jegyzettömbje felől az elradírt gurulja után pillantva, visszakapja a fejét a könyve mögé, és úgy tesz mint aki nem is bámult, csak olvasott. Egy könyvet, amiben még egyszer sem lapozott. Hupszi. Ha valaki megkérdezné, hogy miről szólt, ugyanakkora eséllyel mondaná azt, hogy Piroska és a farkas, mint hogy Elfújta a szél. A biztonság kedvéért azért vet egy pillantást a borítóra, hogy felkészülhessen az esetleges kérdésekre - Magyar irodalmi szöveggyűjtemény - hirdeti a borító. Ekkor jut ezébe, hogy holnapra el kell olvasniuk valami novellát belőle, így nekiáll átlapozgatni az egészet, hogy megtalálja a sok oldaljelölő közül azt, amire holnapi határidőt írt.
A kotorászás hangjaira kukucskál ki a könyv alatt, majd ahogy összerakja magában mi lehet a másik lány problémája, kisétál a folyósón lévő szekrényhez, és egy seprűvel tér vissza.
- Próbáljuk meg ezzel - gugol le az ágy mellé, szavait a táskában kutakodó hátának címezve.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda