36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. június 25. 01:26 | Link

    
¤ ¤ ¤


Az egész nap egy rohanás volt, de igyekeztem a legjobbat megoldani. Pár napja észrevettük, hogy az egyik pacinak hullik a sörénye és nagyon szétharapdálta a lábát. Ma mikor jobban megnéztem, szinte biztosra mondtam, hogy kis lakói vannak, amik nem fognak egy kis simogatástól vagy a paciorvosok drága cuccaitól elmúlni. Persze ráhagytam a döntést a többiekre, de javasoltam, hogy próbáljunk ki egy kicsit mugli, kicsit saját lötyis szert. Ők meg bíznak bennem, egyelőre úgy tűnik. Emiatt viszont fel kellett csapnom a rózsaszín füzetem és a lila jelölőnél átolvasni. szereztem ilyen büdi, autós löttyöt hozzá, megvoltak az alap hozzávalóim is de menta és erdei tündérfürt kellett volna még. Előbbiért lenéztem a piacra, és szerencsém is volt, utóbbin viszont sokat törtem a fejem, aztán eszembe jutott, hogy munkába menet szoktam látni mennyire szépek az előkészítő udvarában a kis kertszigetek. És bingó, ez is van náluk.
Nem szép dolog ugyan, de nekem szükségem volt most rá, így még kicsit későn ugyan, de sötétedés előtt betopogtam a kihalt játszóra és egyből a bokros rész felé indultam, ahol kutattam egy jó negyed órát, mire meglett a bujkáló. Átnéztem a virágot, a levelét, de biztos voltam benne, hogy megvan, így egy zacskót elővéve elkezdtem kicsit megritkítani a tövet és nagyjából figyelni, hogy mennyi a mennyiség. Nagyon bele is feledkeztem, de ekkor még boldogan másztam ki hátulról és indultam volna ki, de szembesültem a ténnyel: zárva van a kapu.
Megijedtem, lefagytam, és mintha értelme lenne nyomogattam a záró kilincset és rángattam meg a kiskaput, de nem történt semmi. Tényleg semmi. Egy lélek se tűnt fel. - Hahó, valaki - beszéltem kifelé elég hangosan, de nem tűnt úgy, hogy működne.
Azt hiszem nem tudtam mit csinálok, ahogy értelmetlenül rángattam tovább mindenhol, majd vagy kétszer végigmentem a kerítés mentén van-e másik ajtó, de semmi nem volt. Elkeseredtem, néztem felfelé és tudtam, ha ez megy reggelig, akkor én nem akarom azt látni, szóval csak lehunyt szemmel járkáltam egy fa mellé dobva a cuccaim.
- Engem itt felejtettek... Kérem szépen - kiabáltam ki azért többször.
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. június 25. 01:40 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


A világ legtermészetesebb dolga, hogy sötétedés után érsz haza és a gyerekedre egy rakás csodaaranyos lány vigyáz, míg ott nem vagy. Ja nem. De még csak meg sem hatott a dolog, ahogy lassan végigvágtam a falun, a vállamon azzal az ominózus táskával. Nem szeretnék hatóságiakkal összefutni most, azt hiszem, elég, ha ennyit mondok.
A fekete a barátod. Még ha látszik is rajta a folt, nem tudják bizonyítani, hogy miből van. Egész addig, míg laborba nem küldik, de ahhoz meg sem okuk, sem papírjuk nincsen ellenem. Kellemes az élet, azt hiszem.
Igazából alig múlott valamin, hogy meghallottam a hangot. Nem igazán tudtam hová tenni, mégis mi történne egy ilyen faluban? Keve szerint természetesen sok minden, de róla tudni illik, hogy kicsit élénkebb a fantáziája, mint az feltétlenül szükséges lenne. Állítom, hogy a képregények miatt van.
Át is vágtam egy-két, még ismeretlenebb utcán, mielőtt megálltam volna a kerítés másik felén és a bent álló, meglehetősen kétségbeesett lányra néztem volna.
- Te meg mit keresel odabent, Chiquita? - figyeltem pár lépés távolságból a szőkét, mielőtt megvakargattam volna kicsit az államat. - Meglehetősen kétségbeesettnek látszol. Senki nem mondta, hogy éjszaka, egyedül a játszótér nem olyan vicces? Vagy csak nem jött a lovag?
Utoljára módosította:Rafael Ilya Oleastro, 2019. június 25. 15:39
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. június 25. 01:58 | Link

    
¤ ¤ ¤


A rühes paci elég nagy probléma tud lenni, így jobb elébe menni ugye, azt hiszem ezért is igyekeztem annyira, hogy ez nem ért rá holnapig. Amúgy is lesz egy órám is és így teljesen meg lenne a napirend kavarva, mindig kések mostanság, na nem órákról, de a beígért azon túli dolgokról, kicsit össze kell magam kapni. Bonnie is tanácsolta már, hogy gondoljam végig, mi a gond, biztos csak valamit túl is stresszelek. Min tudnék? Azon túl hogy ismeretlen, fura, agresszív és bántó emberekkel kell együtt laknom. Kellene, ma nem oda indultam volna vissza, de egyelőre az is jobb lett volna mint itt lenni sötétben. Nem szeretem, bármi történhet, bármi lehet, és még fényt is képtelen vagyok csinálni.
- Jaj - leginkább ennyire tellett, ahogy válasz jött, a szemem is elfelejtettem kinyitni, csak pillanatokkal később, kicsit hunyorogva sikerült. Ki tudja mi az! Vagy ki. De most érti mindenki a bajom. Nem is vagyok csikis. Meg honnan tudná, ha mégis? Lehet az vagyok. De nem fontos!
- Megijesztettél. Mármint, örülök, hogy itt vagy, de ijesztő vagy. Nem úgy, csak... mindegy. Semmikor nem vicces - ingattam is a fejem, nem sok keresni valóm van itt a lopott kis zacsimon túl, amit jól le is tettem és hirtelen nem tudom hova. Körbe is néztem a cuccaim után, aztán jól felszedtem. Reméltem, ha itt jár, van köze ahhoz a lakathoz, vagy bármihez. - Nincs ilyen kulcsod? Vagy valami? Nem szeretem a sötétet sem, nem hogy itt lenni.
Ha jól tudom ezeket is varázsosan zárják pluszban, szóval a nyitós ige se segít, pedig arra azért képes vagyok. Bár eddig a pániktól eszembe se jutott, de most hiába is mondogatom magamban, meg se inog a kis lakat kívül.
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. június 25. 15:38 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


Nem tudom, hogy minden helyi ilyen félős-e, de az biztos, hogy csudabogár egy teremtésbe sikerült belefutnom, miután fogta magát és becsukta a szemét. Nem hiszem, hogy kettőnk közül én szólongattam segítséget. Ha mégis, akkor pedig komoly gondok vannak a hangommal, ideje lenne megvizsgáltatnom magamat. Ez nem állapot.
- Nem akartalak megijeszteni, bár gondolom, ez egyértelmű - vontam fel a szemöldökömet sokatmondóan, majd vontam egyet a vállamon, hogy igazából mindegy is, nem olyan fontos ez. Nem értettem, a törpe szőke mit keres egyedül az előkészítő udvarában. Ilyenkor.
- Vagy valami? Hát... nem dolgozom itt... - hezitáltam pár pillanatig, hogy akkor akár most hátat is fordíthatnék és mehetnék a dolgomra, mert a fiam otthon vár és ezt ugyan nem kéne már tovább húzni... Aztán megint a lányra néztem, mielőtt ledobtam volna a táskám egy nagy puffanással, hogy előszedjem belőle a tolvajkulcsom.
- És mit is kerestél te egész pontosan odabent? - kérdeztem körbepillantva, mielőtt letérdeltem volna a lakathoz, hogy az ujjaim közt átforgatva alaposabban szemügyre vegyem. Nem mondhatnám, hogy repesek az örömtől, hogy ilyenekkel kell még foglalkozzak.
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. június 25. 16:42 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Bocsi - szegtem le a fejem, ahogy próbáltam elnézést kérni az előbbiért. De csak előbb kint volt minden, mint amúgy. Mikor stresszelek vagy izgulok előfordul, néha az is, hogy a nyelvek között ugrálok, legalább ennyire még nem rémültem meg. Még csak azt érzem, hogy itt fog megenni, megölni, szétszedni valami. Tuti jön valami gyilkos és én kellek a kutyájának vacsorára. Lehet többet olvastam az újságban a fura zaklatósat meg minden mást is, de ettől még...
-  Akkor nem vagy gondnok - állapítom meg egy nagy, és kicsit csalódott sóhajjal is. Miért zárnak be egy udvart egyáltalán? Mit tehetne bárki? Éjjel nyikorgatja a hintát? Én ezt tökre nem is értem. - Most itt hagysz te is? - kérdeztem közelebb lépve a rácsokhoz és átnézve köztük, de megállt és úgy nézett ki a táska eséséből nem így van. Nekem már z is elég, ha hív valakit, vagy nem tudom, elhajlítja a rácsokat. Nekem nincs mivel. De ha lenen is tuti otthon hagyom, egy pálcára ki tud figyelni amúgy?
- Nem kerestem, szedtem. Virágot. Gyógynövényt.... haszonnövényt... nem lényeges, főzet hozzávalót - magyaráztam kicsit tördelve a kezem, ahogy közelebb lépve figyeltem mit csinál. Mondjuk nem tudtam, de ha kinyitja, tőlem csodát is tehet. Aztán a zacskómra néztem és beletömtem a táskámba és visszavettem a hátamra. - Csak itt van a faluban, aztán... elment az idő. Most se tudom mennyi - gondolkodtam el, de annyira nem is volt fontos, kellett volna legyen, de hiába néztem a kastély felé, eszem ágában sem volt besietni az büdi pincébe. Szerencsém lehetne, hiszen későn sötétedik, de ettől még fog, és nem öt perc innen eljutni bárhova, szóval... - Az micsoda? Nem használsz pálcát?
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. július 16. 20:55 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



Nem értettem, miért kér bocsánatot. Ő ragadt bent a játszótéren, maga miatt, nem pedig én, miatta. Így nem láttam a logikai összefüggést. De persze, ki vagyok én, hogy ebbe beleszóljak? Csak intettem a fejemmel, hogy lényegtelen, miközben közelebb léptem a kerítéshez.
- Nem, nem fizet az elég jól nekem az élethez - erősítettem meg a tényt, hogy nem vagyok a előkészítő dolgozója, egyszersmind megelőztem a pletykát is, hogy bármi közöm lenne a jövőben az intézményhez, ha azt nem vesszük, hogy a fiam ide jár. - Ugyan. Ennyire szívtelennek látszom?
Még egy széles vigyor is elterült az arcomon, nem az a megnyugtató fajta. Sőt. A nyelvemmel megérintettem a szemfogam hegyét, aztán kis nevetéssel dobtam le a táskám és turkáltam a zsebébe. Elég hamar meg is lett a kis fém, amit kerestem, így neki is láttam átforgatni az ujjaim közt a lakatot.
- Szóval te ilyen besurranó növénycsempész vagy? - kérdeztem a homlokom ráncolva, mielőtt egy bűbájt elmormolva azonosítottam volna, van-e riasztóbűbáj a lakaton. Semmi különleges nem volt rajta, ami rajtam kifogna. Ezt még meg kell említenem Kevének. - Késő ahhoz, hogy egyedül mászkálj idekint.
Nem néztem az órámra, nem kellett ahhoz, hogy tudjam, mennyi az idő. Inkább csak elkezdtem a lakattal babrálni, beleillesztve a vékony fémet.
- Kulcs, a pálca nyomot hagy, azonosítható,  ez nem - a kezemre pillantottam, amin még mindig kesztyű volt, most kivételesen szerencsésnek mondható, hogy nem szabadultam még meg tőle. - Hát te miért nem használtad a pálcád, hogy kijuss?
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. július 16. 22:42 | Link

    
¤ ¤ ¤


Nyilván nem életem legokosabb megállapítását tettem, de nem hiszem, hogy nagyon meg lehet róni érte. Sötétedik, sőt, már benne vagyunk javában; megijedtem és nem is érzem magam túl jól meg biztonságban, szóval a gondolataim meg a szám is csak rohangál jobbra meg balra mintha szándékosan ez lenne a dolguk. A fizetés dologra csak néztem rá tovább a kerítés lécei között aztán aprót emelve a vállaimon csak befejeztem a bámulását. Nem szoktam én senki tárcájában - általában - turkálni.
- Miért látszanál annak? Megálltál. Mármint... tovább is mehettél volna, nem hibáztatnálak, szokásuk az embereknek, furcsa dolgaik vannak - és ezt így is láttam. De nem gondoltam én ő róla semmi rosszat, ha kéne se, meg ha nem se. Szóval nem is tudom kinek a micsodája vagy minek a kicsodája. Nem vagyok előítéletes másokkal szemben, egyszerűen nem bírom olyan jól a stresszes helyzeteket. Szerintem most is remeg kicsit az arcom, de csak mert kellemetlenül érzem magam és elég nevetséges az egész helyzetem.
- Nem surrantam, csak lassú vagyok. És tény, nem szabadna leszedni, de ez szükséghelyzet volt. És cserébe szoktam néha locsolni őket, mikor más elfelejti - mert próbálom javítani a dolgokat, ha olyat teszek. Mindig van az a lelkiismeretfurdalásom, az egész életemben többet éreztem, mint bármi mást. Ahogy azt is, hogy elnézést kell kérnem azért is, hogy levegőt vettem. De főleg mikor emberek között vagyok. Máskor azért nem ennyire fura. - Mindig egyedül járkálok, kinek kellene kísérgetni? - néztem kicsit bután és értetlenül. Az időt persze nem tudtam meg, de azt hiszem ez már nem is volt fontos, csak a táskámra fogva ácsorogtam ott bután, aztán a kérdésére még kellemetlenebbül lépdeltem erre arra. Zavartan tűrtem a hajam erre, meg arra. Éreztem, hogy ha nem lenne sötét akkor én lennék a színváltós kaméleon, de nem nagyon jött ki szó. Egy darabig.
- Mert ha használnám se történne semmi. Nem vagyok túl jó ebben.
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. augusztus 27. 17:52 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



Ha tudná, mennyire furcsa dolgai vannak itt az embereknek! De az alapján, milyen pici, meg fiatal, lehet, hogy jobb is volt ez így, hogy nem tudott róla, pontosan mik is fortyognak az emberekben a felszín alatt. Mert hát, ha úgy vesszük, volt egy kétes hírű és végzettségű lovardaigazgatónk, itt volt a díler autószerelő, mint tanár, a volt hajléktalan csávó a menhelyen, a sittes auror/katona... nem, nem is sorolnám tovább, ha nem muszáj.
- Hát, tudod... néha kell jót is cselekedni - tártam szét a kezeim is pár pillanatra, de aztán nem akartam húzni az időt, valakinek a gyerekhez is haza kéne lassan érnie valakinek.
Kissé leakadtam a dolgon, hogy miért jár be ide, mert most már ki ilyen gerilla kertészalkat?
- Szükséghelyzet? Mi kíván azonnali szedettnövényt? - kérdeztem, miközben már próbáltam javítani a helyzetet, kipuhatolni, hogy vajon a nyakamra szabadítja-e az összes helyi aurort, ha most kiengedem innen a kis törpe szőkét. - Nem tudom, nincsenek barátnőid? Rokonaid? Akármi?
A nők így falkában szoktak járni, legalábbis a nagy többségük, akikkel eddig találkoztam. Anno a nejemnek is volt, amolyan gang, akik együtt utálkoznak rajtad, ha hülyeséget csinálsz.
- Oh. Akkor gondolom nem ártana gyakorolnod - közöltem lazán, miközben inkább a hallásomra támaszkodtam, mint a látásomra. Mert hát, ugye azt a bizonyos kis kattanást kerestem, miközben a zárral szarakodtam. - Erre még nem gondoltál?
Aztán egy apró kattanással meg is volt a pont, amit kerestem, a lakat elnyílt, én meg visszadobtam a cuccaim a táska zsebébe.
- Na gyere gyorsan, mielőtt valaki azt hiszi, éppen betörünk ide. Nem mintha lenne innét mit elvinni. Van elég zsírkrétám otthon is. - Azzal intettem az állammal, hogy most azonnal húzzon ki onnan.
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. szeptember 1. 02:53 | Link

    
¤ ¤ ¤


Jót cselekedni nagyon szép dolog, ebben biztos vagyok és abban is, hogy aki így dönt, az sokat tesz másokért. Legalábbis valahogy így lenne a logikai sorrend, én most kicsit jobban érdeklődtem afelől, hogy mikor kerülök a kapun túl, és így vagy úgy, de lassan vissza a kastélyba. Nem vagyok oda egyébként sem ezért a rengeteg emberrel lakásért, de azért pláne, mikor kinéznek, mert későn érek fel. Egyébként is kiköltöztek a lányok, most már Bonnie is és bár még egyedül vagyok a szobában, már látom, ahogy jönnek újak én meg már ide se akarok hazajárni. "Haza."
- Bájital, férges paciknak - vontam vállat. Eredetileg ezért jöttem, még ha meg is néztem mondjuk a harmat merre és hogyan éri itt a földet. Egyébként sem hiszem, ha pontosabbat mondok azt tudja vagy egyáltalán érdekli őt, így megtartva ezt magamnak álltam és néztem tovább, hogy mit is csinál. Fura egy dolgok jártak a kezében, el is akadt ezen a tekintetem, így kicsit késve reagáltam a kérdésére. - De, persze - mondtam szinte azonnal, tulajdonképpen nem hazudva, ott van Bonbon, ha ismerősnek számít még, akkor Olivér is, Blue, vagy mondjuk Dávid, aki a tetkóm csinálta. Vannak ilyenjeim. Egy-egy mindenképpen. Bár nem egészen értem ennek mi köze a virágszedéshez, vagy őt miért érdekli. Furcsán akar mindenképpen társat keresni nekem a gyűjtéshez. De minek?
- Biztosan - tettem hozzá olyan félvárról, úgyse lát belőlem sokat, ahogy vonogatom a vállam, de aztán csak a kezeim magam köré fonva sóhajtottam. - De, persze. Viszont. Ez nem pont így működik, én csinálhatok amit akarok, ez akkor sem megy. Én nem vagyok pálcakompatibilis - mondtam végül, de nyilván ezzel aztán senki nincs ki a vízből, nem mintha bárkire tartozna a nyomorom. Elméletileg vélavérem is arra van, hogy tönkretegye a képességeim - nyilván nem, de én erre jutottam, mert másként nem ismerem. Még egy darabig álldogáltam, aztán a nyíló kapura meredtem és mikor szólt fel is kaptam, ami még hozzám tartozott és ki is csúsztam közte meg a kerítés között. Nem hiányzott, hogy visszacsukja rám. Meg úgy semmi, az se amit ő mondott. Nem mintha én rosszat akarnék. Szerintem nem is néz ki ez itt, nem vagyok rossz szándékú. Akkor se, ha a furcsa fiú meggyanúsított pár hónapja a lopásokkal is. Undorító volt. - Zsírkréta? Az mi? - néztem rá oldalra döntve a fejem, mert nem sok ismeretem van ugyan tény, de általában legalább a szlenget értem. Ezt nem egészen. A kréta rész még nekem is érthető volt, de zsírkréta? Az valami szétkenős, színes vagy poros kaja?
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. szeptember 4. 19:36 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Oh, igaz, itt van valami... lovas izé, ugye? - kérdeztem, körbepillantva, nem is voltam benne biztos, ezeket hogy hívják vagy mivel foglalkozik. Azt hiszem, annyira nem is érdekelt, mivel a gyerekem nem volt egy azok közül a nagyon dead-ass lófanatikus kölkök közül.
Nem egészen értettem ezt az egész helyzetet, hogy lehet beszorulni egy ilyen kerítéssel lezárt játszótérre, pálca nélkül, ráadásul pont az éjszaka közepén?
Persze, nincs éjszaka közepe, de értitek a problémámat, nem?
- Szívesen segítenék, de én sem vagyok egy nagy mester ebben - vigyorodtam el végül, a kulcsot visszadobva a táskámba, majd fellendítettem a vállamra, meg is igazítva azt a vállamon.
Ez a vigyor akkor sem rohadt le, mikor visszakérdezett a zsírkrétára, én meg megnyaltam kicsit az ajkam, mielőtt rántottam volna egyet a vállamon.
- Majd valamikor veszek neked egy csomaggal, hogy megnézhesd közelebbről. Rajzoláshoz használják. - Nem kellett még élő embernek elmagyarázzam, mi is a zsírkréta, but here we are Karen. Egyszer mindent el kell kezdeni, még akkor is, ha egy meglehetősen abszurd dologról van szó. - Már csak azt kell tudnom, hogy hova is vigyem és kinek.
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. szeptember 4. 21:18 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Lovarda a falu végén - bólogattam pár apróbbat a lovas izét behatárolva, nem mindenki ismeri, pedig azért nem akkora ez a hely, ami nekem furcsa is. Mondjuk nekem természetes volt, hogy tudják ki vagyok és ismerem az embereket, akikkel élek. Nem voltunk sokan és elég összetartóak vagyunk. Itt egész mást láttam és nem csak a kastélyon belül. Ott azóta sem rajongok a bentlétért. Nem hiszem, hogy ezen változtatna pár barát vagy ismerős, akikről ő így említést tett. Attól, mert egy emberrel beszélek, vagy vele kerülök szobába, mint Bonnie, mikor megismerkedtünk, még nem lesz a hely sokkal... kevésbé veszélyes.
- Nem tudsz varázsolni? - kérdeztem rá kicsit értetlenül, nem mintha ritka lenne a világban, ha valaki mondjuk kvibli, körülöttem természetes, hogy nem pálcával végzik a varázslatokat, másnak ez is ritkaságba menne.
Még ő elpakolt én is összekaptam magam és ki is jöttem, vissza se nézve. Ilyet többet nem csinálok, inkább figyelek az időre és nem utolsó percben állok neki, amúgy se tesz jót a bájitalnak ha éjjeleket áll, frissen kell megcsinálnom. Ráért volna holnap is, talán. Most már egészen mindegy.
- Mi történt az arcoddal? - kérdeztem tőle leginkább a nagy vigyorra célozva, nem egészen értettem. Persze nevettek már ki, elég alacsonyan vagyok, van rajtam mit kifigurázni meg hasonló, de kicsit indokolatlan volt. Aztán előhozta megint a Zsírkrétát.
- Olyan mint a tinta, csak kenik? - kérdeztem még vissza, mert hát logikus volt. A tinta állaga inkább olajos, még a zsír egészen szilárdabb, azt feltételezem, akkor máshogy kéne használni is. Aztán pár pillanatig csak meredtem rá, mire eljutottam rá, hogy szeretné tudni a nevem, azaz gondolom a kinek én vagyok. A hova még nekem sem egyértelmű. - Pandora vagyok, és sok helyen lakom, de a lovardában sokat vagyok, ott dolgozom mialatt csinálom mesterképzést.
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. október 25. 06:05 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Ja, az, tökre tudtam - Hazugság, de sejtettem. Az is számít, nem? Szerintem tökre megjárnak érte a pontjaim, mert legalább próbálkoztam, de nem mindenki gondolja így. Sajnálatos. Mások szerint az sem jó, vagy.... TöRvÉnyEs, amit dolgozom, van, aki szeretne is miatta lekapcsolni és hűvösön látni. De ameddig nem tudják, hogy én vagyok, addig nincsen semmi baj, nem?
- Tudok, csak... nem vagyok egy a legjobbak közül, olyan átlagos vagyok, máshoz értek jobban - pofáztam össze-vissza, meg is nyaltam a szám sarkát, hogy elhallgassak, ami a legnagyobb meglepetésemre be is vált. Legalábbis, egy pár pillanatra mindenképpen.
- Semmi, angyalom, az arcomnak semmi baja nincsen - intettem le, majd rántottam egyet a táskámon, hogy visszaállítsam az eredeti állapotába, mert nem akartam, hogy leessen, vagy ilyesmi, meg amúgy is, olyan laza vagyok, majd szétesek, nem nevetek egy tinilányon a falu közepén, mert bezárta magát egy játszótérre és nem tudja mi az a zsírkréta. Áh, én soha.
- Lényegében, igen. Nem folyik szét a táskádban és nagyon sok színben létezik - toltam ki a nyelvemmel az arcom kicsit oldalra, majd lehervasztottam az arcomról azt a mosolyt, az órámra pillantva. Szerencse, hogy a gyerekre vigyáz valaki, rühellnék olyan szar apa lenni, aki sosincs otthon és egyedül hagyja a fiát. - A nevem Ilya. Mesterképzés, hm? A suliban ott fent? Majd beugrom a lovardába azokkal a krétákkal, ha el nem felejtem.
Oldalra döntve a fejem pillantottam végig rajta, kis vigyorral, majd ismét az órámra néztem.
- Nincs nálatok valami takarodó, vagy ilyesmi? Sötétedés után ne mászkálj egyedül szabály?
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. október 27. 23:06 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Ebben biztos vagyok - bólintottam is, nem akartam kioktatni vagy hasonló, csak hozzátettem a rendes szót rá. Sokan mászkálnak itt külföldiek, akik tudják, egyszerűen csak mást mondanának rá és így összeakadnak a szavaik vagy mondataik. Nekem is mondták már véletlenül hogy szép, mikor arra gondoltak csak, hogy kedves vagyok. Nice. Nem számít annyira ez már.
- Hozzám képest bőven jól állsz - állapítottam meg, nem mintha ez most szükséges lenne, mert ebből adódóan csak én tudom magunkat összehasonlítani, őt nem is biztos hogy érdekli ez tovább. Már a fadarab, ami nálam szikrát sem kapott. - Csak olyan... nem fontos - fejeztem be végül az akadékoskodást, csak megnéztem meg is van-e minden, aminek kell nálam a táskámban, mert ez a zsírkréta téma nem teljesen volt szokványos. Igazából nem tudtam hozzászólni, amúgy sem beszélek sokat. Legalábbis így hittem, aztán így ennyi idő után ráébresztett Bonnie, hogy csak idő kell, vele tudok elég sokat. Meg úgy bárkivel amióta a diákönkormányzatban tevékenykedem, hiszen szükség van rám.
- Rengeteg színben? Mint a rózsaszín és a lila? - kérdeztem vissza, tényleg érdeklődő voltam, de pontosan tudtam, hogy a tintáknál a jó és szép kevert színt elérni nehéz. Ezért használunk feketét vagy ritkán kékeset, amit a legkönnyebb. De én szeretem ezeket a színeket. A nevére én is elmosolyodtam, anyukám miatt az orosz azért nem áll tőlem annyira messze de folyékonyan és ténylegesen sosem kellett használnom. - The Lord is my God - figyeltem magam elé, ahogy a kezeim kicsit tehetetlenül raktam ide-oda, hogy végül az egyik a táskám pántján, a másik csak úgy lóbálva maradjon. - Igen, bájitalokkal foglalkozom, pont ott - bólintottam egyet, aztán kicsit kelletlenül néztem is abba az irányba. Nem volt olyan rossz azért, ki van egy részen fáklyákkal világítva is, ettől még nem kedvelem, a sötét nem jó.
- A mestertanoncoknak saját időbeosztásuk van, nem kötelező bent lakni sem, ha valakinek van hol helyette. Ilyen sincs, pedig tényleg nem jó, én sem így terveztem soha - főleg mert a sötét rémisztő. De csak elindultam, talán kicsit hirtelen is, egy gyorsabb tempóban. Nem mintha kellett volna sietnem már.
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. november 27. 03:28 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


- Az elmondásod alapján ez nem nagy dicsőség - néztem rá sokatmondó pillantással, mert nem hiszem, hogy nekem attól jobb lesz, hogy ő nem tud varázsolni. Én elvagyok a magam tehetségével, csak dolog van, amiben inkább a normál módszereket preferálom, mert a varázs túl elvont vagy egyszerűen csak hasztalan.
- Az is van, ha arra van szükség. Vannak ilyen sok árnyalatos csomagok, a legnagyobb amit láttam, talán... 96 árnyalatos volt? - gondolkoztam el, le is hunyva az egyik szemem a nagy koncentrálásban. De az tűnt a leglogikusabbnak, mert ezek olyan páros számok szoktak lenni.
Kicsit könnyebb volt úgy beszélgetni, hogy már nem volt rács kettőnk között, szerintem ezért féltem mindig a hitvesi látogatásoktól, engem csak ne csukjanak le. Nem bírnám az érzelmi nyomást, amit ezek a beszélgetések rám helyeznének.
- Indeed - bólintottam aprót, halvány mosollyal, mert hát, a név kötelez, megvolt a magam keresztje, még ha nem is szoktam vele elbüszkélkedni. Attól még, hogy varázsló vagyok, lehetek vallásos is, szerintem ez a kettő nem zárja ki egymást feltétlenül.
Az, hogy dolgozik, az jelentette, hogy kicsit idősebb, mint amit elsőre gondoltam, de ez nem feltétlenül rossz, csak meglepett egy kicsit elsőre. Fel is szaladt a szemöldököm.
- Elkísérjelek egy darabon? Nem hiszem, hogy jó ötlet kislányoknak ilyenkor, egyedül mászkálni - húztam el a számat. Na, nem mintha velem annyival jobb lenne, de egy fokkal jobb, mint az egyedül. Annál bármi jobb.
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. november 29. 16:56 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Mégis én voltam a kerítés rossz oldalán - amit nem is tagadtam. Tényleg nagyon kellemetlen, és örülök annak is, hogy már nem vagyok ott. Még vetettem egy futó pillantást az udvarra, de végül inkább csak a táskám fogdostam, hogy mindenem megvan-e. Nem lenne szerencsés, ha bármim hátrahagynám.
- 96 szín? Az rengeteg - és elképesztő, de ezt nem mondtam, csak néztem rá nagy szemekkel. Mert egy dolog, hogy van valami, ami nem penna, de az, de hogy ennyit készítsenek belőle, ami különböző. Ez olyan különleges dolog lehet, ha meg eleve nem a varázslók csinálják, akkor még inkább. Hiszen nem lehet kevés munka, sem időben sem energiában. Akik ezzel foglalkoznak egész nap a kenhető masszát csinálják? Szóval ők is főznek, mint mi bájitaltanon?
A nevét már hallottam, valamelyik mesében anyánál, így volt milyen nyelvhez vagy éppen néphez kötnöm, de nem volt olyan... oroszos. Nem tudom, de nem volt ehhez közöm, az én neveim se feltétlen magyarosak mégsem kötekszünk, mert azt nem illik.
- Az - kezdtem bele körbenézve meg a táskámba kapaszkodva, végül csak beharaptam az ajkam mielőtt megszólaltam volna, hogy folytassam. - Jó lenne. Nem félek, meg ilyesmi - de -, csak nincs jól kivilágítva semmi - vontam párat a vállamon mielőtt végül tényleg elindultam volna.
- Nem vagyok olyan kicsi, csak nem nőttem túl nagyra - és nem is tehettem volna, így is magasabb vagyok a legtöbb lánynál otthon, ami nem ad túl pozitív visszajelzéseket. Főleg mert a legtöbb fiúnál is. Bár ezekkel én nem foglalkoztam, még nem hangsúlyozták ki annyian.
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. december 26. 03:20 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Volt már ismerősöm is, én még nem. Szeretném, ah ez így is maradna - ráztam meg a fejemet rosszallóan, mert nem hiányzott volna, hogy leültessenek a rácsos linzerbe, asszem Damien nem dícsért volna meg. Lehet, hogy ott sitten belül le is rendeztek volna, küld valakinek borítékot.
- Igen, tudom, hogy sok. De azt mondják mind nagyon szép, szóval - vontam egyet a vállamon. A fia nem volt egy nagy színezés buzi. Én sem voltam az, soha leginkább, inkább Legóztam. Ha már egyszer fiú vagyok, így is neveltek a szüleim. Ne nézz a színezőre, jó lesz a katona, meg a lego.
- Akkor csak utánad - mutattam gáláns kézmozdulattal, majd utána is indultam. Nem biztonságos ez a modern világ, ezt senki nem tudja jobban nálam, aki szerintem már mindent látott. A hűtőmágnes készletem a tanú rá, hogy nekem ez így jó. - Nem kell szabadkoznod, ez rendben van szerintem. Én sem akarnék egyedül mászkálni.
Pláne nem ha csak akár a pletykák fele is, de igaz. Az nem lenne a legjobb. Főleg nem ilyen közepesen fiatal fruskáknál. Mert hogy nőnek meglehetősen erős kifejezés lenne hívni, a legnagyobb jóindulattal is maximum csajszi, de a kislány még validabbnak látszik.
- És mi leszel, ha nagy leszel? Gondolom van elképzelésed mit akarsz csinálni felnőttként.
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. december 28. 01:38 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Őket is bezárták véletlenül? - kérdeztem fel is nézve rá, már szerencsére magam mögött tudva az elmúlt időt, amit ijedten töltöttem. Tényleg nem volt valami jó az egész, mert hiába egy udvar és a falun belül is van, nem tudhatom éjjel milyen lének találnak ide. Nagyon sok rémtörténetet meséltek kiskoromban, hogy vannak olyan trollok is, akik eltévednek a hegyi túrákban, és lemennek falvakig, ahol megeszik a kisebb lényeket. Én is egy lény vagyok, és kisebb is. Nem hangzik sehogy jól! Nem akarom, hogy valaki megegyen.
- Te sem próbáltad még őket? - Tudom, hogy kicsit sok a kérdésem, igazság szerint még ha csak ezzel is, de legalább beszélek, ehhez is nagyon kell féloldalt csipkedjem magam a szoknyámon át meg nézelődjek kényszeresen. Olyan zavarban érzem magam, mintha sokan figyelnének, pedig szerintem csak ketten vagyunk, ő meg nem tűnik lényevőnek. Sem trollnak, ha már itt tartunk. Biztos a Jeti sem rokona, és ha vérfarkas lenne, akkor sem fog emberként megenni. Nem tudom ez hogy jutott eszembe.
- Nem szereted, ha nincs elég fény? Sokkal jobb lenne úgy, nem kell félni, hogy... elesel mondjuk valamiben - néztem ki a kijárt útrész széléhez, ahol a gallyak meg vastag ágak hevetek. Biztos jó nagyot lehet ezekben esni, ha kikerülnek eléd. - Holnap például 19 éves, jövőre meg ha végzek bájitalkészítő. Most is csinálgatok párat a lovardában paciknak vagy lényeknek, ha tudok segíteni a bajukon - meséltem el végül, igazából nem kérdezte, de tudom, érzem abból, ahogy néznek, mikor nem hiszik el rólam, hogy vajon milyen évfolyamon lehetek, vagy mennyire is nagy. - Neked mi a munkád?
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2020. január 1. 00:45 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Nem, őket tökre direkt zárták be, mert nem tudtak viselkedni - nevettem fel kicsit, mert Ward pl tökre nem azért lett bezárva, mert zsebre vágott egy kindertojást vagy zsebórát. Nem is tudom, hogy a börtön intézményével képben van-e a kislány. Ha igen, mennyire, ha nem, akkor miért nem.
- Nem nagyon szoktam színezni, csak a fiam - ingattam meg a fejemet, mert ugyan Lio szeret nagyon színezni, én nem vagyok egy nagy rajongója. Mármint, kicsit elfoglalt vagyok, nem  indig van rá időm, hogy leüljek és ilyenekkel foglalkozzunk, akkor inkább társasozunk, vagy nézünk valami fasza mesét.
- Néha kicsit jobb, ha több a fény, máskor meg kell a full sötétség - jegyeztem meg, mert így volt, nem mindig kell, de akkor nagyon, főleg, amikor az én munkámról beszélünk. Ott néha kritikán aluli, mennyi nyugi meg kuss kell ahhoz, hogy bármi összejöjjön. - Most lesz a szülinapod?
Még a szemöldököm is felkúszott, az ilyenek mindig nagyon is furcsán érintettek, szerintem csak nagyon kicsi volt erre az esély.
A kérdésre kissé megilletődtem, de aztán csak elmosolyodtam halványan, mert mit mondtam volna? Az igazat? Nem hinném.
- Házakat adok el több országban. Elég sokat utazok miatta - vágtam zsebre a kezeimet.
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2020. január 3. 22:37 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Úgy érted - hajoltam közelebb még halkabbra véve - börtönbe?
Nem voltam teljesen abban a tempóban mint ő azt hiszem, én tényleg azt hittem ilyen udvaros balesetekről beszélünk, de akkor mégsem. Első alkalommal Eugén is megmondta nekem, hogy oda kerülnék ha nem lenne ennyire... rendes? Vagy hasonló, nem emlékszem a szavaira, de nem volt boldog, hogy megpróbáltam megnézni az óráját. Nem akartam elvenni örökre, soha, semmit nem úgy tervezek. Szándékosan biztos nem. Mindig visszaadom ha valami nálam felejti magát.
- Ő biztos nagyon ismeri már akkor őket. Ő is ide jár? - kérdeztem előbb mögém mutatva, utána meg elém. Nem tudom melyik iskolára kéne, de egyikre biztos, ha olyan pici is, már itt van, ha meg kicsit nagyobb, akkor ott. Nem vagyok jó tippelésben.
- Ühhüm - válaszoltam nem túl nagy meggyőződéssel. Nem igazán van hely vagy idő, mikor a nagy sötétséget kívánnám. Nem nagy dicsőség, de van egy megbűvölt, üvegbe zárt gyertyám is, ami olyan éjjeli lámpa. Én aludni sem szeretek úgy, hogy nagyon az van. Nem túl megnyugtató, pedig sosem történt még rossz velem olyankor. - Igen - bólintottam is, mert hát az előbb mondtam a holnapot, bár lehet nem hitte el. Mondjuk miért hazudnék? Szokott bárki a születésnapokról?
- Hű, akkor biztos jó sokat kell utaznod messze is. Szereted, vagy a családod is szeret utazni? - kérdeztem csak úgy, nem is tudom miért. Nem akartam becsukni a szám, olyan kellemetlen lett volna sétálni a csendben így, hogy nem is egyedül tartottam a nagykapu felé. - Köszönöm szépen, Ilya - néztem rá egy pillanatra aztán csak vissza a lábam elé. Segített kijönni és el is kísért, és még kedves is volt velem. Ez nem könnyű, ahogy eddig láttam az emberektől.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda