36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 8 9 10 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. október 27. 23:06 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Ebben biztos vagyok - bólintottam is, nem akartam kioktatni vagy hasonló, csak hozzátettem a rendes szót rá. Sokan mászkálnak itt külföldiek, akik tudják, egyszerűen csak mást mondanának rá és így összeakadnak a szavaik vagy mondataik. Nekem is mondták már véletlenül hogy szép, mikor arra gondoltak csak, hogy kedves vagyok. Nice. Nem számít annyira ez már.
- Hozzám képest bőven jól állsz - állapítottam meg, nem mintha ez most szükséges lenne, mert ebből adódóan csak én tudom magunkat összehasonlítani, őt nem is biztos hogy érdekli ez tovább. Már a fadarab, ami nálam szikrát sem kapott. - Csak olyan... nem fontos - fejeztem be végül az akadékoskodást, csak megnéztem meg is van-e minden, aminek kell nálam a táskámban, mert ez a zsírkréta téma nem teljesen volt szokványos. Igazából nem tudtam hozzászólni, amúgy sem beszélek sokat. Legalábbis így hittem, aztán így ennyi idő után ráébresztett Bonnie, hogy csak idő kell, vele tudok elég sokat. Meg úgy bárkivel amióta a diákönkormányzatban tevékenykedem, hiszen szükség van rám.
- Rengeteg színben? Mint a rózsaszín és a lila? - kérdeztem vissza, tényleg érdeklődő voltam, de pontosan tudtam, hogy a tintáknál a jó és szép kevert színt elérni nehéz. Ezért használunk feketét vagy ritkán kékeset, amit a legkönnyebb. De én szeretem ezeket a színeket. A nevére én is elmosolyodtam, anyukám miatt az orosz azért nem áll tőlem annyira messze de folyékonyan és ténylegesen sosem kellett használnom. - The Lord is my God - figyeltem magam elé, ahogy a kezeim kicsit tehetetlenül raktam ide-oda, hogy végül az egyik a táskám pántján, a másik csak úgy lóbálva maradjon. - Igen, bájitalokkal foglalkozom, pont ott - bólintottam egyet, aztán kicsit kelletlenül néztem is abba az irányba. Nem volt olyan rossz azért, ki van egy részen fáklyákkal világítva is, ettől még nem kedvelem, a sötét nem jó.
- A mestertanoncoknak saját időbeosztásuk van, nem kötelező bent lakni sem, ha valakinek van hol helyette. Ilyen sincs, pedig tényleg nem jó, én sem így terveztem soha - főleg mert a sötét rémisztő. De csak elindultam, talán kicsit hirtelen is, egy gyorsabb tempóban. Nem mintha kellett volna sietnem már.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. november 13. 19:13 | Link

Barnabás
Ruhácska

Az ember pénzből él. Akár szőke a haja, akár nem, akár tud ez ellen tenni, akár nem. Nyilván, ha pénzt akarsz, ahhoz dolgoznod kell, és ha dolgozol, akkor nem gubbaszthatsz egy fa törzsében. Komolyan nem, pedig nagyon megpróbálkoztam vele. Hat percig remeteként éltem, aztán vége lett. Pedig még a tea is nagyon finom volt, amit csináltam. Ma erőt vettem magamon, és két napnyi táppénz után bejöttem dolgozni. A hajam szépen felcsavartam a fejem tetejére, de nincs olyan sapkám, amivel el tudnám takarni, meg aztán, ha hetekig ilyen lesz tényleg, akkor essünk túl a bámulási körökön, és lépjünk tovább.
- Szóval, mi is a játék lényege?
Kérdezem a lányaimat az udvaron állva, egy kisebb körben. Az előbb körjátékoztunk, úgy, hogy volt, akinek szuperképessége volt, más féllénnyé vált, megint más sérülést szenvedett, pár gyerek pedig nem kapott semmit. Persze az elején ment a dünnyögés, főleg azért, mert ők senkik voltak, de aztán a játék során szépen lassan összecsiszolódtak, és mindenki megértette a maga részét a játékban.
- Az, hogy segítsünk.
- Az, hogy nem vagyunk különbözőek.
- Az, hogy szeressük egymást mindenhogyan.
Mindegyik válasz helyes, így a zsebemből előhalászok egy marék apró plüsscsigát, és minden válaszadónak két csigát adok. Azoknak, akik nem szóltak hozzá, de részt vettek a játékban pedig egyet. Ez egy barátságosabb formája a versenynek. Mindenkinek van az osztályban egy terráriuma, és az év végéig minden nap másik állatot lehet gyűjteni, berendezni a helyet. Mivel folyamatosan gyűlik az apró sereglet, ezért a kreativitásuk is nő az állandó rendezkedéssel.
- Húsz perc, utána még bent össze kell pakolnunk.
Engedem útjukra a lányokat, akik már szaladnak is szét, hogy játszhassanak egy kicsit, nekem pedig egy fa mögül legyen lehetőségem egy kicsit kukkolni, mivel tudom, hogy Nico most fog elhaladni. Neki még nem jelentem meg így, és valahogy nem is akarok, nem tudom miért, de egyelőre csak a rejtekhelyemről figyelem, ahogy közeledik, majd elsétál a kerítés mellett, miközben magam elé suttogok:
- Szánalmas vagy, Emily
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 14. 08:17 | Link

Emily
Vadásszunk!





Egy bögrét szorongatva áll az ablak előtt, s onnan nézi, hogy a kollegina milyen lelkesen foglalja le az ő kis szörnyecskéit. Félreértés ne essék, nincs semmi baja a gyerekekkel, sőt egészen jól kijön velük. Ám Emily csoportja.. Hmm, hogy is lehetne szépen fogalmazni ennyi lányról, akik között egyetlen egy kan sincsen, hogy legalább rendet tartson a tyúkudvarban? Na mindegy. Nézi őket, néha még egy mosolyt is megereszt, miközben a gőzölgő kávé illata végre megérkezik.
Mivel irtó jó fej pasas, úgy dönt, hogy az udvaron játszadozó tanerőt is megörvendezteti egy feketével, s mivel ő maga nem fekete... így a kávét viszi kifelé lelkesen. Azonban az udvarra kiérve, az eddigi szép és rendezett csoport már úgy szalad jobbra balra, mint az állatok, akikről lekerült a póráz.
Szemeit az égre emeli, s elkezd Em irányába lavírozni, akiről eddig is tudta, hogy furcsa teremtés - a szó legnemesebb értelmében -, de erre most az önálló számháborúzásával még rátesz egy picit. Megáll mögötte és vár. Jobbra dől, majd balra, tekintetével keresi, hogy ugyan mégis mit csinál itt a nő. Végül a torkát halkan megköszörülve szólal meg.
- Szerintem az a fa egy életre elegendő ölelést kapott, te kukkoló - s arra figyel, hogy véletlenül se legyen túl közel ahhoz, hogyha a nő megijed, az aranyat érő kávé a földre kerüljön. Na az lenne ám a szégyen.
- Mondd csak, kit nézünk ilyen lelkesen? A következő elejteni kívánt vadat? - sasol ő is, mint egy jó vadász, de egyelőre csak az idegesítő öregasszonyt látja, aki mindig mindenbe beleüti az orrát.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. november 14. 12:33 | Link

Barnabás

Ilyen lehetett Tatjana élete is az Anyeginben, amikor titkolnia kellett érzéseit, és csak titkon epekedhetett a férfi után, akit valójában szeretett. Azt hiszem, tegnap túl sokáig olvastam, mert teljesen bele tudom képzelni magunkat a helyzetükbe, de azért nem szeretném, hogy ilyen legyen a mi sorsunk is. Csak egy pillantás...
- Jézike!
Sikkantok fel, de nem ugrok a karjaiba, meg semmi ilyesmi, csak hirtelen fordulok meg és lapulok a fához, olyan szorosan, hogy ha akarná, a fa könnyű szerrel magába szippanthatna. Még jó, hogy csak egy sima fa, nincs semmilyen mágikus képessége.
- Én nem kukkoltam senkit, és különben is, nem kell nekem nyíl ahhoz, hogy férfi fogjak.
Húzom fel az orrom mímelt sértettséggel, hogy leplezzem, a hevesen dobogó szívem. Méghogy kukkoló! Hát fel is háborodhatnék, de azért valljuk be, nem lenne jogos. Laposan oldalra is pislogok, de még nem látom jönni, ami talán most nem is baj, mert, ha most jön, és Barnabás meglátja, akkor odamegy hozzá haverkodni, és akkor én sehogy sem tudok majd beosonni feltűnésmentesen. Talán ma tovább maradt bent. Mindenesetre maradok a fa takarásában, teljesen hozzá simulva a törzshöz.
- Mindenki magából indul ki.
Még a nyelvem is kinyújtom felé, ahogy a kezem is, és nagy bambi szemekkel nekiállok pislogni.
- De, talán megbocsátok, ha az ott az én kávém, és nem ezzel akarod elcsábítani Bözsi nénit.
Tudom, hogy nem, mert a néni, bármikor elmegy a kerítés mellett, Barnabást szidja, de abban se vagyok biztos, hogy tudja egyáltalán, hogy ki ő.
- Mit csinálsz a hétvégén?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 14. 12:48 | Link

Emily
 




– Jó, nyilván az a popsi, meg a hatalmas szemek elég megnyerőek, de akkor meg minek számháborúzol egy magad? – méregeti kissé gyanakodva, majd int egyet az emlegetett banya felé, aki viszonzásul csak szídni kezdi. – Esküszöm nem értem én ezt a nőt… Pedig semmi rosszat nem tettem ellene – mostanában. Mikor idejárt akkor meg ki tudja milyen csínytevések áldozata volt Bözske nénje. Ki emlékszik már arra?
- Aucs, ez most fájt - szívéhez kap, mikor Emily közli, hogy mindenki magából indul ki. - Nekem még íjjal se menne.. - vakarná meg zavartan a tarkóját, de mindkét keze foglalt, így csak a kínos arc marad.
– Ja persze a tied.. Megfigyeltelek fentről és annyira látszott rajtad, hogy életerőre van szükséged, hogy gondoltam szőkehercegként kigalloppolok és megmentelek - nyújtja át az egyik bögrét, a másikat viszont úgy szorongatja, mintha minimum az élete lenne benne.
– Háát még nem tudom, kivételesen elmarad a családi hétvége   - amit most nem is annyira bán. Imádja a Bánki familiát, de most hozzáképest túlságosan rendben van mindenki élete, felvágásra meg nem vágyik. – Mert? Ellenállhatatlan vágyat érzel a társaságom iránt? – sandít oldalra, majd kortyol egyet a kávéból.
– Amúgy meg komolyan amögött a fa mögött kívánsz bújócskázni? Nem harapok ám, főleg nem esetlen őzgidákat – vigyorodik el, amolyan fogsorvillantós módon, s ha kell hátrébb is lép, hogy Emily lássa, még véletlenül se akar belemászni az aurájába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. november 14. 13:46 | Link

Barnabás

- Talán csak hasonlítasz valakire. Vagy kettős személyiséged van. Vagy, kedvel. Amikor nem akarjuk, hogy valaki tudja, hogy kedveljük, akkor gonoszkodunk vele.
Mondjuk az inkább a gyerekkor sajátossága, de azt mondják, hogy életünk egy pontján elindulunk vissza a gyerekkorba. Szóval megesik, hogy újra gyerekesen viselkedik Bözsi néni, de igazából csak azt szeretné, hogy Barnika elfogadja a pitéjét. És igen, itt a süteményre gondoltam. Nem másra.
- Félisten vagy!
Azt még nem mondhatom neki, hogy Isten maga, mert egy bögre kávé egy nagyon erős kezdés, de még nem a minden. Arra még egy kicsit gyúrni kell. Viszont átveszem a bögrémet, és átjár a boldogság, ahogy beleszippantok a bögrébe, és az eddigi zavart arcomra széles mosoly telepszik, és a hullámzó mellkasom is elkezd okésba átmenni. Már nem vagyok annyira zavarban, mint voltam. Egy korty boldogság.
- Ah, szeretlek.
Igen, ezt csak gondolni szerettem volna, nem kimondani, nem is nagyon tűnik fel, hogy kint van, elvagyok a magam kis kávéjával, és kicsit talán kábultan pillantok fel, amikor újra megszólal.
- De gondolom, ha lőhetnél magadnak valakit, akkor egy lány lenne az, és nem Bözsi néni vagy... egy fiú.
Komolyan mondom, ha Barnabás itt bejelenti, hogy ő is inkább a fiúk felé húz, akkor elkezdem magamon keresni a jelet, ami ilyen meleg-vonzó, mert mintha tényleg, ez a témakör körülölelne. Lehet, hogy igazából ez egy jel az égiektől, hogy nőkkel kellene kezdenem. De nem, ha belegondolok Nicoba, nem, nagyon nem. Őt semmiképpen sem adnám, akkor sem, ha kiderülne, hogy leszbikus vagyok.
- Nem, csak, én se terveztem semmit a hétvégén, de adnak most pár jó filmet a moziban.
Amíg szőke vagyok, addig nem nagyon szeretnék emberek között lenni, mert szerintem iszonyat hülyén áll, de állítólag nem lehet semmivel leszedni, mert elég erős főzet, hat hét, mire valami rajta marad, de először nagy valószínűség szerint vörös leszek. Kéne vennem egy parókát. Valami kis helyeset.
- Nem, ez nem miattad van. Én...
Gyorsan lépek egyet felé, és nyomok egy hálás puszit az arcára, de próbálok úgy megállni, hogy tényleg ne látszak.
- ... köszönöm a kávét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 14. 13:59 | Link

Emily
 




– Ugyan már, vagyok én egy egész is - legyint egyet az Istenes kijelentésre. Önbizalma annak ellenére, hogy nőkkel nem tud bánni, azért van.. Meg talán még az önképe is rendben, bár egy szép nő könnyedén el tudja bizonytalanítani, ha arról van szó.
– Én is téged – néz vigyorogva a másikra. Nem érti félre. Ha valaki komolyan mondaná neki ezt, akkor se esne le neki. Most meg tudja jól, hogy a nő szerelmi vallomása inkább szól a kávénak, mint neki. Tudta Ő, hogy a fekete az életmentő, nem kell ezen mit ragozni. Ha lenne nő, aki kávéból áll, valószínűleg Barnabás feleségül venné… Annyira nem tud az ital nélkül élni.
– Hát Bözsi nénje biztosan szépséges volt hajdanán, de azért szeretem, ha a nők keblei még nem verik a földet.. - újfent int az említettnek a lehető legszélesebb mosollyal az arcán, aztán Emily felé fordul. – Úgy nézek én ki, mint aki pasikat hajt? Húúú bakker, tudtam, hogy gáz a göncöm, de azért ennyire..? - végig méri magát, rohadtul igyekszik Ő követni a divatot, már annak a jobbik formáját, nem azt, amik manapság a kifutón mennek. Múltkor szembejött vele egy olyan kép, hogy a férfi talpig sminkben és szoknyában mászkált, és nem skót volt! Mi ez a világ már?
– Ja, hát nincs mit – néz egy kissé zavartan a másikra. Nincs Ő hozzászokva ahhoz, hogy olyan nők puszilgassák, akik nem a családtagjai. Valahol nagyon elcsesződött a nőkkel való viszonya, csak nem tudja mikor és miért.. Talán rossz sorban állt, mikor a sármőrséget osztották, vagy mi kell ehhez.
– Amúgy nem rossz ötlet a mozi, de nem nagyon szoktam ilyen helyekre járni. Nézz már rám, olyan vagyok, mint egy nyugdíjas öregember – tárja szét a karjait nevetve, aztán lehúzza a kávé maradékát. Biztos járna moziba, ha lenne kivel.. De Ő amolyan otthon megnézem, ami érdekel típus.
– Szóval, kinek szóljunk még, hogy ne legyen ultrakínos, kettesben ücsörgős a sztori? – sandít a nőre, aki immár végre nem a fát ölelgeti, hanem megmutatja valóját, mely lássuk be, eléggé szemrevaló. Bezzeg az Ő idejébe nem voltak ennyire csinos tanerők errefelé. Hol itt az igazság?

Utoljára módosította:Bánki Barnabás, 2019. november 14. 14:00 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. november 14. 15:07 | Link

Barnabás

- Azt majd meglátjuk, hogy egész vagy-e, előbb még tesztelgetnélek egy kicsit, de a kávé határozottan jó alap. Határozottan.
Szeretem a jellemem fejlődését, a régi Emily ennek a közelében sem járt, de az egyetem és Adrian a legjobbat hozták ki belőlem, végre nem csak az óriás pulcsikba bújó, két szót szólni nem tudó lány vagyok, aki csak az íjjal és a csellóval barátkozik egész nap. Nico azt mondta, hogy ebbe szeretett bele, hogy ennyire független vagyok, hogy ennyire erős és önálló. Sosem hallottam még ilyen elismerő szavakat, és ezzel nem azt mondom, hogy Adrian nem dicsért, csak nála más érdemeimet helyeztük előtérbe. Jó volt egy kicsit a nőiességem mögötti dolgokat is dicsérettel illetni.
- Nem, ez, öhm, az én szuperképességem. Vonzom a meleg férfiakat.
Zavaromban szabad kezemmel megvakarom a tarkómat, és kicsit elpirulva nézek rá, mert ezzel a képességemmel nem nagyon szoktam dicsekedni, és senkit sem akarok megbántani, mert ha mégis úgy van, akkor van, akinek rosszul esik. Nekem nem zavaró, hiszen a bátyám is, Adrian is, csoporttársaim is, barátaim is vannak, akik melegek.
- Aztán, emiatt volt olyan, akit melegnek hittem, de nem volt az, és eléggé megsértődött ezen, szóval kérlek, ne sértődj meg.
Megint bevetem a bambi szemeket, hogy tényleg ne érezze magát rosszul, mert nem ő az első, akinél tévesen ítélem meg, sőt, szívem szerint legyintenék, hogy ugyan, ne aggódjon, hiszen azóta már párszor bebizonyította, hogy nagyon nem a férfiakhoz vonzódik, de az meg azért nem jó, mert akkor meg még a végén azt hinné, hogy így utalok rá, hogy én vele is szívesen tesztelgetnék ilyesmit, de ilyenről szó sincs, esküszöm, csak annyira belezavarodtam ebbe, hogy most már az jön ki, hogy már fejben sem hangzik jól, amit mondani szeretnék, így inkább csak simán összeszorítom az ajkaimat és nem mondok többet. Most nincs itt a helye a magyarázkodásnak.
- Nem szoktál moziba járni?
El is tereli a gondolataimat ez a mondat, mert annyira megdöbbent, hogy egyszerűen leesik az állam. Nem. Szokott. Moziba. Járni. Úristen! Hát most azért kicsit kiégtem ettől a ténytől, hogy ő nem szokott.
- Gondolod, hogy ultrakínos, kettesben ücsörgős sztori lenne, ha elmennénk moziba?
Emelem meg egy kicsit a szemöldököm, és nem tudom, hogy ez most nekem egy erős kritika-e, vagy önmagát minősíti le. Pedig egy helyes férfiról beszélünk, szóval nagyon nem értem, hogy miért mond ilyeneket.
- Szerintem ellenénk mi ketten, de ha nagyon szeretnél hozni valakit, akkor hozhatsz. Úúú, milyen vicces lenne. Te hozod az egyik haverod, én az egyik barátnőm, és akkor már nem olyan kínos. Ki tudja, lehet, hogy összehozunk két magányos szívet. Van haverod, akit elhoznál?
Utoljára módosította:Emily Dorothea Fisher, 2019. november 14. 15:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 14. 19:17 | Link

Emily
 




- Szóval összegezve a dolgot, ha valamiféle vonzódást kezdek el érezni a férfiak iránt, az tutira a te hibád lesz.. Oké. Tudom ám hol laksz, és tuti elkaplak érte, ha így lesz - próbál fenyegető hangon beszélni, de ez egészen addig sikerül, míg el nem neveti magát. Nem a legjobb a fenyegetőzésekben. Nem kenyere az ilyesmi.
- Ne értsd félre, nem miattad.. De tudod fénykoromban még az volt a trend, hogy randizni mentek moziba.. Nyilván ez kettőnk esetében esélytelen és ismét szeretném megjegyezni, hogy egyértelműen nem miattad - ennél aligha lehetne kínosabb ez a dolog. Hirtelen már az is jó ötletnek tűnik, hogy bújócskát játsszon a fa mögött eltűnve. - Fú, ez elég melegen hangzott most, csessze meg - röhög fel végül, hogy ezzel megpróbálja menteni az amúgy rohadtul süllyedő hajót.. Ez cudarabb vég, mint a Titanic-é az tuti.
- De persze, aztán odaállítasz nekem Bözsi nénivel, miközben közlöd, hogy nyasgem - szinte látja a szemei előtt, bár most biztos, hogy magából indul ki. Ő simán bejátszaná a nő helyébe, már csak a poén kedvéért is.
- Nem is tudom, kit szeretnél? Vagy ez nem így megy? - néz kissé bizonytalan Emilyre. Tényleg nem tudja, annyira régen volt már kamasz, talán még a mozihoz is térkép kellene neki.
- Viszooont, mi lenne ha mozi helyett inkább ilyen főzős, evős, ivós valami lenne mondjuk nálam. Ha meg filmet akarnál nézni indítunk valamit - ő már elért oda, hogy többre értékel egy ilyen "partit". Komolyan kezd nyugger lenni, ez marha aggasztó. - Aztán azt hívsz meg akit akarsz, meg én is bedobom a közösbe a haverjaim - mindazt az egyet. Legalábbis az itt élők közül csak Nicot nevezné annak, sőt őt már inkább tesónak is.. Valami távoli bolygóról érkező rokon.



Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. november 14. 20:11 | Link

Barnabás

- Ha hirtelen meleggé válsz, megkergethetsz, mert akkor esküszöm, hogy el vagyok átkozva, és én hozom a fejedre a dolgot.
Emelem fel a kezeimet megadóan, és nevetve, hogy lássa, komolyan, az én hibám. Kétség sem fér hozzá, hogy ha így lesz, arról én tehetek, én okoztam. Bár fogalmam sincs, hogy mégis hogyan, de tutira az én hibám. Talán anyám átkozott meg még akkor, amikor a születésemkor fekete hajjal és barna szemekkel néztem rá. Van ez így, a gének csúnya játéka.
- Óóó! Hogy ezért lenne kínos! Én nem nagyon randiztam fénykoromban. Mármint, nem nagyon érdekeltem a fiúkat, szóval...későn értem, sokat kellett pótolnom az elmúlt időszakban.
De még mennyi mindent! Gyakorlatilag mindenről lemaradtam, és olyan lettem, mint egy tinédzser, amint rákaptam az ízére, nem tudtam leállni. Nagy valószínűség szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy Adriannel vége legyen, de nem bánom, mert megnyertem magamnak a tökéletes pasit. A gondolatomra, amiben Nico jelenik meg,m megint elsandítok, de nem látom, talán nem is jön, vagy máshogy alakult a mai napja, szóval akkor nem fog ilyen borzalmas állapotomban látni.
- Eddig erre nem is gondoltam, de igazad van, neki mindenképpen szólok. Elviszem előtte szoliba is, hogy úgy legyen színe.
Ha már az a baja Barnabásnak, hogy a gravitáció megviselte a nénik az elmúlt vagy százötven évben, akkor legalább valamit alakítok rajta, hogy megtalálja a belső istennőjét vagy valami ilyesmit. Nem, amúgy tisztelem az időseket, eszembe se jutna, de azért megjegyzem az elmémben, hogyha valaha ki akarok tolni a sráccal, akkor mindenképpen a nénit riadóztassam.
- Rendben, ha nem kell kötelezően üvegezésig inni magam. A legutóbb elég rosszul jártam, és hetekig szívok még miatta.
Bökök a hajamra, ami eléggé látványosan szőke, szóval nem biztos, hogy a következő ilyen után mondjuk azzal szeretnék ébredni, hogy egy I <3 Bánki felirat díszíti a homlokomat, a nyakamat vagy a bal mellemet. Valahogy nagyon nehéz lenne az ingoványos párkapcsolatomat stabil lábakra helyezni, ha egy ilyet bejátszanék. Így is bujkálok, hogy ne lásson ezzel a szőkével. Végül is, hat hét, simán hihető, hogy nem vagyok fogadóképes állapotban. Nem, tudom, hogy nem.
- Viszont a gondolat tetszik. Van pár barátnőm, akik nagyon ellennének egy ilyen ivós-evős mókán, és eléggé szeretek enni, szóval benne vagyok a buliban, főleg, ha hozol egy-két hímet is még. Mondd, hogy mikor és ott leszünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 14. 20:58 | Link

Emily
 



- Fénykorodban? Ne haragudj már meg, de úgy beszélsz, mintha egy 100 éves öregasszony lennél... Bőven most éled a fénykorodat csibém - kacsint egyet, mint aki most aztán minimum valaki jövőjét jósolta volna meg. Nincs mit ragozni ezen. Emily jó csaj, bőven síránkozhat még majd az unokáinak, a felette elszállt idők miatt.
- Meg varázsold már vissza a helyére a dinnyéit, légyszííí - nem tudja ezt úgy előadni, hogy ne röhögné el magát. Elképzeli, ahogy Bözsi néninél megjelenő a stílus kommandó és a nap végére olyan mucit varázsolnak belőle, amilyen legszebb éveiben sem volt. Parádés lenne a dolog.
- Nem tini bulira invitáltalak, hanem egy komoly, érett, lehet egy kissé túlságosan elszabaduló, de felnőtt partira. Ne alacsonyits le holmi üvegezéssel, kérlek… meg sem állunk a 7 perces, szekrénybe ücsörögős játékig - ha most valaki péklapáttal csapkodná agyon, akkor se jutna eszébe a játék neve. Amúgy sem beszél komolyan.. Nem kéne senkinek se a szekrénybe vonulni, hogy kiélhesse vadvágyait.
- Egye fene, korhatárt nem állítunk fel, így még te is be tudsz jönni - vigyorodik el pimaszul. - Haverokat meg szedek össze addig - Nico oké, neki esélye nincsen arra, hogy nemet mondjon erre. De, hogy kit lehetne még csatasorba állítani, az kérdéses.
- Na, de lassan át kell vennem tőled a boszorkányokat - sandít az órájára, meg az említett bagázs felé. - Komolyan, hol vannak a hímek? Direkt csak nőstény ördögöket válogattál össze? - sóhajt egyet színpadiasan, majd ha Emilynek sincs ellenvetése lassan elindul visszafelé, bár lelkileg nem érzi, hogy a kis porontyok csivitelésére vágyik.
Utoljára módosította:Bánki Barnabás, 2019. november 14. 21:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. november 14. 22:15 | Link

Barnabás

Ó, ha tudnád! Mondanám neki, de inkább nem mondom, mert csak belebonyolódnék abba, hogy ne mondjak semmit, de mégis valamit, és közben még a lelkemen is könnyítsek. Hát nem könnyű ez a mostani állapot, de majd ezen is túllépünk, nem? Valahogy biztos.
- Attól még, hogy boszorkány vagyok, nem lettem csodatévő.
Van, amit nem lehet helyrehozni, és ebbe Bözsi nénje mell-lógatós mutatványa is beletartozik. Szerintem furcsa is lenne az amúgy nem kis melleit hirtelen visszaaplikálni. Nem lenne hím a faluban, aki ne fordulna utána, és akkor aztán lenne jó sok baleset azért, mert ilyen szinten feltűnő. Mondjuk az biztos, hogy nagyon élvezné.
- Úúúú Hét perc mennyország! Oké, most győztél meg, hogy erre a bulira el kell mennem. De valami szőrös havert hozzál nekem, mert én azokat a példányokat szeretem.
Azt az egyet szeretem, de ez most tök mellékes, nem akarom, hogy azt higgye, eddig húztam az agyát, most meg kijátszom a "pasim van" kártyát, hogy lekoptassam. Különben is, egy kis iszogatós, sütögetős, kajálós buli még senkit sem ölt meg. Vagyis de, de azért nekem csak több eszem van. Különben is, még egy csomó mindent nem is tud rólam, szeretném lesokkolni, de csak úgy mellékesen megjegyzett dolgokból, mint, amikor megjegyzik, hogy mondjuk milyen nehéz kimozdítani az egyensúlyodból, és felvetik, hogy bírkózol-e, te meg csak ilyen lazán vállat vonsz, hogy dehogy, rúdtáncolok. Na az ilyen sokkolódásokat szeretem, és szerintem Barnabás az én emberem.
- Oké, de ha kevesebb a srác, több a lány, az sem egy rossz felosztás. Élvezhetitek csodás nőim társaságát.
Nekem is csak pár van, de szerintem azért meg fogjuk mi oldani, hogy jó hangulat legyen. Kezdésnek én már nevetek is a megjegyzését.
- Totálisan szándékos. Az olyanokra utaznak, mint te, imádják a félelmet a férfiak szemében.
Még egy kacsintást is megengedek, mielőtt elköszönök tőle, hogy összeszedve a cuccaimat, és a sapkát jól a fejembe húzva elszambázzak haza, hogy aztán mondjuk tanuljak, mielőtt kivágnak az egyetemről. Meg persze megírjam a csodamesés szakdolgozatomat. Ideje volna tán.


// Love Love Love //
Utoljára módosította:Emily Dorothea Fisher, 2019. november 14. 22:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
INAKTÍV


Faljáró
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 227
Írta: 2019. november 21. 10:37 | Link

Bánki
az áruló

Végre vége a kirándulásnak és hazajöttek. A kint töltött idő további részében nem találkozott Emily-vel, így dühe és sértettsége egyszerű csalódottsággá és fájdalommá szelídült. A szíve persze kisebb megszakításokkal folyamatosan sajog, a mai napon pedig eljött az idő, hogy leszámoljon Barnabással is (te jó ég... - a szerk.).
Mivel tudja, hogy ma az előkészítőben van jelenése, nem teketóriázik soká. Bár Francesca-nak megígérte, hogy nem csinál semmi hülyeséget - höhö -, azért csak elhatározza, hogy nyilvánosan szégyeníti meg legjobb barátját. Én mondjuk csak a gyerekeket sajnálom, akik előtt ez az egész lezajlik majd, de oda se neki. Nico tehát felszívva magát, készen a totális megsemmisítésre indul meg a Shanes felé, hogy odaérve egyből megpillantsa Barnabást az udvaron. Talán szünet van, nem is baj, a gyerekek a termekben ülnek és különböző foglalkozásokon vesznek részt. No de akkor mi a fenét keres kint Bánki? Le van szarva, uzsgyi!
Könnyedén beengedik, miután a férfira hivatkozik és valamiféle halaszthatatlanul sürgős minisztériumi ügyre - hazug állat -, így csörtet futótempóban oda, ahol utoljára látta a másikat. Szerencséjére azóta sem tűnt el, így egy negédes mosollyal arcán közelít, mintha nem arra készülne épp, hogy laposra veri.
- Barnabás, de jó, hogy látlak - talán még különös is ez a jókedv, legalábbis a tények ismeretében, így minden bizonnyal összezavaró is a múlttal ellenkező jelen. Mire viszont kisilabizálhatná, hogy mégis mi a fene van, addigra már késő, mert Nico ökle, ahogy közelebb ér, villám gyorsan lendül és egyenesen az állcsontját éri. Mindegy az, csak fájjon. Ha kellően megtántorodik, akkor konkrétan fejjel rohan a mellkasának, hogy a földre döntse és megkezdhesse a végső leszámolást. Innentől kezdve már minden mindegy, a lényeg, hogy Barnabás több ütést kapjon, mint adjon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 21. 12:58 | Link

Bianchi
Az idióta...

tovább a hszhez...

Utoljára módosította:Bánki Barnabás, 2019. november 22. 08:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Francesco Nico Bianchi
INAKTÍV


Faljáró
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 227
Írta: 2019. november 25. 12:05 | Link

Bánki
az áruló

Az indulatok örvénye teljesen beszippantja, ahogy megpillantja Bánkit, s bár negédesnek tűnik, mintha baráti szándékkal érkezne, esze ágában sincs kedvesnek lenni. Mi több, azonnal a másiknak ugrik, még az sem érdekli, hogy ki látja majd meg őket. Kitiltják a Shanes-ből? Végre valami jó dolog, akkor sem Barnabást, sem Emily-t nem kell látnia, mily pompás is lenne! Addig is, míg ez a pont elérkezik, ideje péppé verni legjobb barátját, aki lassan átkerül kedveséhez hasonlóan múlt időbe.
- Ne gondold, hogy megteszem - szinte már vérszomjasnak hat az arcán ülő vigyor, ahogy újabb és újabb csapást próbál mérni az előkészítős tanárra. Így hogy lendületbe jön, még élvezi is, pedig ő aztán végképp nem a bunyózós típus, ezt mindenki tudja. A baj csak az, hogy Bánki sem teljesen idióta, így rögtön védekezésbe kezd. Térde Nico gyomorszáját találja el, amitől kissé megrogyik, a tüzet azonban még inkább szítja. - Te szemét állat! - újra emeli kezét, hogy üssön, de most ugyanoda céloz, ahol ő kapta a találatot. Csak ezután dönt úgy, hogy az arcára ráférne némi további plasztikai kezelés. Noha a nagy védekezésben sikerül eltalálnia Nico állkapcsát, ami szinte menten kiugrik, az adrenalin elemi erővel lövell ereibe, így, mintha robot lenne, meg sem kottyan neki. A vér kiserken alsó ajkából, hiszen az ütés erejétől fogai azon koccantak össze, de még a fémes íz sem tántoríthatja el.
- Óóó, már randiztok is?! Ez még egy indok, hogy átalakítsam az arcberendezésed - ezúttal egyenesen az orrára céloz, lelki szemei előtt látja Barnabás fejét behorpadni, tudjátok, olyan Tom és Jerry-sen. Elvakult harag villámlik szemében, teste úgy tűnik, mintha soha nem fáradna. Bár ő azt érzi, ugyanolyan formában van, azért fárad: ütései gyengülnek, a lendülete sem ugyanolyan már és a védekezés hatására ki-kibillen egyensúlyából. Nem tudja már sokáig tartani pozícióját, már amennyiben Bánki még egy kicsit állja a sarat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. november 25. 22:15 | Link

Bianchi.

Ez az egész nevetséges. Bianchi azért veri, amit nem is tett meg, ráadásul, Ő szólt a nőnek kétszer is, hogy mondja el Niconak a dolgot, mert baj lesz. De nyilván nem. Mit tanult ebből Bánki? Hogy soha az életbe ne bízzon egyetlen egy nőbe se. Mert vagy jobbra balra mennek, hogy rúdtáncoljanak, vagy hazudnak mint a vízfolyás. Ráadásul a szőkék.. Veszélyesek, neki meg kijutott belőlük manapság. S hiába rína az egyik után akár hosszú hetekig is, tudja, hogy felesleges.
Nico ütései majdnem mind betalálnak, úgy be van indulva az ember, mint akit hetek óta nem csapoltak meg, s Bánki félre is értené a szitut, ha Nico ökle nem találna be újra és újra. S bár Barnabásnak nem kenyere a verekedés, mivel látja barátján, hogy teljesen elmentek neki otthonról, öklét és térdét használva próbálja őt kizökkenteni, ebből az állapotból legalább addig, amíg megszólalhat.
A randi szót csak azért említi, hogy hátha Nico meglepődik ezen annyira, hogy be tud vinni egy erősebb ütést. Azzal rohadtul nem számol, hogy ettől még jobban bevadul az ember.
- Persze haver, randizunk, sőőőt ha itt végzel felmegyek hozzá és úgy megdöngetem, hogy még a létezésed is elfelejti - sziszegi fájdalmasan összepréselt ajkai között. - Jézusom, álljál már le. Érdekli a rühes faszod Emily, Ophelia miatt volt minden - még ezt is rohadtul fáj neki kimondani, hiszen azóta már azt is elcseszte. De hát mit várunk Bánkitól, akit éppen most vernek laposra két olyan nő miatt, akikhez az égvilágon semmi köze?
- Előbb szopnálak le, minthogy a csajodra menjek, hát takarodj már le rólam te gyökér - s minden erejét összeszedve taszít egyet a férfin, mert már rohadtul unja ezt az egészet. Fáj mindene, a teste, a lelke, még az aurája is visít a fájdalomtól és minek? Azért, hogy este otthon magának csaphassa ki a gyíkot, mert jelenleg itt tart a helyzete.
Utoljára módosította:Bánki Barnabás, 2019. december 6. 20:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. november 27. 03:28 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


- Az elmondásod alapján ez nem nagy dicsőség - néztem rá sokatmondó pillantással, mert nem hiszem, hogy nekem attól jobb lesz, hogy ő nem tud varázsolni. Én elvagyok a magam tehetségével, csak dolog van, amiben inkább a normál módszereket preferálom, mert a varázs túl elvont vagy egyszerűen csak hasztalan.
- Az is van, ha arra van szükség. Vannak ilyen sok árnyalatos csomagok, a legnagyobb amit láttam, talán... 96 árnyalatos volt? - gondolkoztam el, le is hunyva az egyik szemem a nagy koncentrálásban. De az tűnt a leglogikusabbnak, mert ezek olyan páros számok szoktak lenni.
Kicsit könnyebb volt úgy beszélgetni, hogy már nem volt rács kettőnk között, szerintem ezért féltem mindig a hitvesi látogatásoktól, engem csak ne csukjanak le. Nem bírnám az érzelmi nyomást, amit ezek a beszélgetések rám helyeznének.
- Indeed - bólintottam aprót, halvány mosollyal, mert hát, a név kötelez, megvolt a magam keresztje, még ha nem is szoktam vele elbüszkélkedni. Attól még, hogy varázsló vagyok, lehetek vallásos is, szerintem ez a kettő nem zárja ki egymást feltétlenül.
Az, hogy dolgozik, az jelentette, hogy kicsit idősebb, mint amit elsőre gondoltam, de ez nem feltétlenül rossz, csak meglepett egy kicsit elsőre. Fel is szaladt a szemöldököm.
- Elkísérjelek egy darabon? Nem hiszem, hogy jó ötlet kislányoknak ilyenkor, egyedül mászkálni - húztam el a számat. Na, nem mintha velem annyival jobb lenne, de egy fokkal jobb, mint az egyedül. Annál bármi jobb.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. november 29. 16:56 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Mégis én voltam a kerítés rossz oldalán - amit nem is tagadtam. Tényleg nagyon kellemetlen, és örülök annak is, hogy már nem vagyok ott. Még vetettem egy futó pillantást az udvarra, de végül inkább csak a táskám fogdostam, hogy mindenem megvan-e. Nem lenne szerencsés, ha bármim hátrahagynám.
- 96 szín? Az rengeteg - és elképesztő, de ezt nem mondtam, csak néztem rá nagy szemekkel. Mert egy dolog, hogy van valami, ami nem penna, de az, de hogy ennyit készítsenek belőle, ami különböző. Ez olyan különleges dolog lehet, ha meg eleve nem a varázslók csinálják, akkor még inkább. Hiszen nem lehet kevés munka, sem időben sem energiában. Akik ezzel foglalkoznak egész nap a kenhető masszát csinálják? Szóval ők is főznek, mint mi bájitaltanon?
A nevét már hallottam, valamelyik mesében anyánál, így volt milyen nyelvhez vagy éppen néphez kötnöm, de nem volt olyan... oroszos. Nem tudom, de nem volt ehhez közöm, az én neveim se feltétlen magyarosak mégsem kötekszünk, mert azt nem illik.
- Az - kezdtem bele körbenézve meg a táskámba kapaszkodva, végül csak beharaptam az ajkam mielőtt megszólaltam volna, hogy folytassam. - Jó lenne. Nem félek, meg ilyesmi - de -, csak nincs jól kivilágítva semmi - vontam párat a vállamon mielőtt végül tényleg elindultam volna.
- Nem vagyok olyan kicsi, csak nem nőttem túl nagyra - és nem is tehettem volna, így is magasabb vagyok a legtöbb lánynál otthon, ami nem ad túl pozitív visszajelzéseket. Főleg mert a legtöbb fiúnál is. Bár ezekkel én nem foglalkoztam, még nem hangsúlyozták ki annyian.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
INAKTÍV


Faljáró
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 227
Írta: 2019. december 6. 11:28 | Link

Bánki
az áruló

Ő igazán nem akart balhét, sőt mi több, ő tényleg elhitte, hogy van egy tökéletes, hűséges barátnője és egy lojális, mellette kitartó legjobb barátja. Erre fel ezek ketten a háta mögött randiznak. Tudjátok, ha a verekedésnek nincs is köze Nico méltóságához, hiszen annak már úgyis mindegy, legalább jól esik neki. A nőt nyilván nem bántotta volna soha fizikailag, verbálisan viszont megkapta a magáért a kiránduláson és ez neki elég. Az más kérdés, hogy azóta furcsán üres minden és a fájdalom - mely a csalódottságból és Emily iránt érzett szerelméből fakad - lenyomja. Mert itt neki most meg kell adnia Bánkinak, ami jár. Annak ellenére is csépeli, hogy ajka felreped és vére serken, mert neki most egyetlen dolog számít: elégtétel.
Eközben a férfi csak folytatja, méghozzá úgy, hogy az eddigi düh egyenesen vérszomjjá alakul. Nem elég, hogy randizgat volt barátnőjével, még ilyen nyíltan kimondja, hogy hazamegy és megdönti? Na hát ebből elég. Tovább ütné a másikat, ha az idő közben nem közölné a - számára - nyilvánvalót, ekkor ugyanis az olasz ökle megáll a levegőben és nagyon sok kérdőjellel a feje körül pislog le Bánkira. Hogy mi van? Mire reagálhatna, addig Barnabás lelöki magáról, ő pedig készségesen hengeredik le róla, hogy kifeküdve a hűvös, nyirkos fűbe ne mozduljon, csak döbbenten bámulja az eget.
- De ha Ophelia kell, minek randiztál Emily-vel? - hangjában csalódottság keveredik némi megvetéssel és nem igazán vigasztalja, hogy mindez a szőke miatt volt. Az mindenesetre már bizonyos, hogy a nő nem hazudott, mikor azt mondta, Bánki és közte nem történt semmi. Sovány vigasz. - Hogy a picsába jutott eszedbe a nőmmel gyakorolni? Nem vagy normális ember - kínosan felröhögve dörzsöli meg arcát egyik tenyerével, miközben felszisszen. Basszus, Bánki se kímélte. Fájnak a bordái, a szájának annyi és a kezei is tropák. Na mindegy, még a legjobb barátságokban is néha szarrá kell verni egymást.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. december 6. 21:06 | Link

Bianchi


– A kell az eléggé erős kijelentés haver – köhög egy sort fájdalmában, miközben megtapogatja a fontosabb testrészeit, hogy azok legalább megmaradtak-e. – Azért Ő nem az én szintem, ezért segített Emily – minden mozdulat fáj neki. Biztos benne, hogy ez a vadállat el is törte valamijét, aztán miért? Egy hatalmas félreértés végett. Bravó.
– Éééén – ül fel kissé nehézkesen, hogy lássa a másik arcát. – Szóltam a nőnek, hogy nem jó ötlet – nyekken párat miközben beszél, aztán megropogtatja sajgó csontjait. – Legalább kétszer mondtam neki, hogy szóljon. Ember… hát istenem, mintha a haverom lett volna ott – röhögi el magát kínjában. – Még le is basztam a ruhája miatt, komolyan…. Nem kéne ilyen ruhákban utcára engedned – igen, Bánki képes ebben a helyzetben is lebaszni a másikat, mert hát ebben már mi a szar lenne még gáz? Ennél lejjebb nincsen, mint amit az imént műveltek.
– Körülbelül öt perc után eljutottunk oda, hogy mi vagyunk a világon a legantikompatibilisebb emberek ééés arról szólt az egész, hogy szedjem össze magam és ne legyek olyan gyökér, mint te voltál - röhög újfent, mert ezen is csak azt lehet. Itt van a földön két fickó, akik hatalmas gyökerek az ilyen csajozós akármiben és verik egymást, tök alaptalanul. Mert ez tényleg alaptalan. Soha nem nézne Emilyre úgy. Még akkor se, ha nem Nico nője lenne.
Utoljára módosította:Bánki Barnabás, 2019. december 6. 21:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Francesco Nico Bianchi
INAKTÍV


Faljáró
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 227
Írta: 2019. december 16. 13:17 | Link

Bánki
az áruló

- Milyen nem a te szinted? Jézusom, ember - homlokát dörzsölve nevet fel kínosan, miközben rájön, hogy mi is a helyzet valójában. Mindenkitől szeretnék itt és most elnézést kérni, de Nico szemében Emily a legjobb nő, inkább Ophelia-tól kéne tanácsot kérni, hogy őt hogyan lehetne megszerezni - az olasz egyébként pontosan ezt tette, de mindegy. Szeretném azt is leszögezni, hogy Brown egy olyan bombanő, ami nem terem minden utcasarkon, de még csak a legszebb gyümölcsfákon sem. Szóval jah, de akkor is. Annyi embernek lemehetett volna kutyába a mi Bánkink, mégis a legjobb barátjának kedvesével tette.
- Szóltál neki, hogy nem jó ötlet, de végül is belementél. Ez ám a logika - megforgatja szemeit és a változatosság kedvéért arcát dörzsöli meg. Ha legalább egyiküknek lett volna annyi esze, hogy ebbe nem mennek bele, akkor most nem itt tartanának. Sajgó állkapcsához nyúl és arca fájdalmasan torzul el, ahogy picit megmozgatja azt. Ajkából még mindig enyhén szivárog a vér, de nem zavarja különösebben. - Mint azt láthatod, nem rajtam múlt. És már nem is fog, azt csinál, amit akar - szája fájdalmas mosolyra görbül, azonban, hogy az ütés nyoma, vagy a nővel folytatott kapcsolatának viharos lezárása készteti-e erre, az nem egyértelmű.
- Nem is voltam gyökér, ő nézett melegnek! - azonnal kikéri magának, nem is akármennyire felháborodottan. Még hogy ő, Francesco Nico Bianchi meleg legyen, egyszerűen a gondolat is nevetséges! Mindenhogy, ahogy férfi kimutathatja a vonzalmát illendő keretek közt, ő megtette, de hát ugye ott volt Adrian, meg a tény, hogy durván homoszexuálisnak titulálták. - Amúgy meg Ophelia egy nagyon rendes csaj, megfogtad vele az isten lábát - mint utóbb kiderült, a szőkével ezerszer jobban járt volna, ha nem csak álbarátnőnek kéri fel. De hát, ilyen az élet. A pletykák ellenére ő az egyik legnormálisabb és legtöbb tartással rendelkező nőszemély, akit ismer. Azt hitte, a legjobb Emily. Aztán lett, ami lett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2019. december 21. 13:48 | Link

Bianchi


- Ugyan haver. Szeret téged, csak rólad beszélt, komolyan mondom már kezdett komikus lenni, azt hittem még a hasábburgonyáról is te fogsz eszébe jutni és szerelmet vall neki - s ha visszagondol, talán nem is sok kellett volna ahhoz, hogy ez tényleg így történjen. Emily odavan ezért az emberért, ezt még a vak is látja, s hiába nem vállalhatják fel nyíltan a dolgot, Bánki biztos benne, hogy gyakorlatilag mindenki tudja mi van velük, hiszen csak rájuk kell nézni.
- Tény, hogy néha elég buzisan öltözködsz - vigyorodik el, de abban a pillanatban nyekken is. Karma te mocsok… Nyilván csak viccnek szánta, nem kell még jobban kínozni szerencsétlent.
- Ne szaladjunk már ennyire előre, volt vele egyetlen egy nemrandim, utána meg elfelejtettem, hogy megbeszéltük…. Nem hiszem, hogy ezek után bármi esélyem is lenne még valaha nála - sajog mindene, üvölteni tudna a fájdalomtól, mégis mondandója végén elneveti magát. Akkora gyökér és szerencsétlen, hogy azon sem lepődne meg, ha Ophelia ezentúl sarkon fordulna inkább, amikor meglátja. Hiszen ki akarna olyannal bármit is kezdeni, aki az első alkalommal nem fogja fel, hogy amúgy csak ketten lesznek, második alkalmat pedig úgy elfelejti, hogy ráadásul egy másik nőszemély társaságában találja otthon a delikvens… Igazi főnyeremény ez a Bánki az tuti, mondjuk úgy hogy az arany málna díjjal ér fel.
- Hagyjuk is, bassza meg de fáj mindenem - lassan feltápászkodik, s némi dölöngélés, nyekegés, pár könnycsepp elfojtása után, Nico fölé kerekedik és nyújtja neki a kezét. - Hát nem szívesen lennék az ellenséged, te fasz - ha az olasz elfogadja felényújtott kezet, segít neki felkelni és jól megpaskolja a vállát, hogy érezze a törődést. - Sajnálom haver, komolyan. Én azt hittem tudod… Kibaszottul sajnálom - s tényleg. Ő nem akarna gyakorlatilag senkinek sem rosszat, főleg nem a legjobb barátjának, hiszen semmi haszna nem lenne belőle. Bánki az a típus, aki ha vitába vagy kellemetlen helyzetbe kerül, inkább mindent otthagy.. Ez pedig egyszer biztosan rosszul fog elsülni, utána meg majd nem győzi kapkodni a fejét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. december 26. 03:20 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Volt már ismerősöm is, én még nem. Szeretném, ah ez így is maradna - ráztam meg a fejemet rosszallóan, mert nem hiányzott volna, hogy leültessenek a rácsos linzerbe, asszem Damien nem dícsért volna meg. Lehet, hogy ott sitten belül le is rendeztek volna, küld valakinek borítékot.
- Igen, tudom, hogy sok. De azt mondják mind nagyon szép, szóval - vontam egyet a vállamon. A fia nem volt egy nagy színezés buzi. Én sem voltam az, soha leginkább, inkább Legóztam. Ha már egyszer fiú vagyok, így is neveltek a szüleim. Ne nézz a színezőre, jó lesz a katona, meg a lego.
- Akkor csak utánad - mutattam gáláns kézmozdulattal, majd utána is indultam. Nem biztonságos ez a modern világ, ezt senki nem tudja jobban nálam, aki szerintem már mindent látott. A hűtőmágnes készletem a tanú rá, hogy nekem ez így jó. - Nem kell szabadkoznod, ez rendben van szerintem. Én sem akarnék egyedül mászkálni.
Pláne nem ha csak akár a pletykák fele is, de igaz. Az nem lenne a legjobb. Főleg nem ilyen közepesen fiatal fruskáknál. Mert hogy nőnek meglehetősen erős kifejezés lenne hívni, a legnagyobb jóindulattal is maximum csajszi, de a kislány még validabbnak látszik.
- És mi leszel, ha nagy leszel? Gondolom van elképzelésed mit akarsz csinálni felnőttként.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2019. december 28. 01:38 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Őket is bezárták véletlenül? - kérdeztem fel is nézve rá, már szerencsére magam mögött tudva az elmúlt időt, amit ijedten töltöttem. Tényleg nem volt valami jó az egész, mert hiába egy udvar és a falun belül is van, nem tudhatom éjjel milyen lének találnak ide. Nagyon sok rémtörténetet meséltek kiskoromban, hogy vannak olyan trollok is, akik eltévednek a hegyi túrákban, és lemennek falvakig, ahol megeszik a kisebb lényeket. Én is egy lény vagyok, és kisebb is. Nem hangzik sehogy jól! Nem akarom, hogy valaki megegyen.
- Te sem próbáltad még őket? - Tudom, hogy kicsit sok a kérdésem, igazság szerint még ha csak ezzel is, de legalább beszélek, ehhez is nagyon kell féloldalt csipkedjem magam a szoknyámon át meg nézelődjek kényszeresen. Olyan zavarban érzem magam, mintha sokan figyelnének, pedig szerintem csak ketten vagyunk, ő meg nem tűnik lényevőnek. Sem trollnak, ha már itt tartunk. Biztos a Jeti sem rokona, és ha vérfarkas lenne, akkor sem fog emberként megenni. Nem tudom ez hogy jutott eszembe.
- Nem szereted, ha nincs elég fény? Sokkal jobb lenne úgy, nem kell félni, hogy... elesel mondjuk valamiben - néztem ki a kijárt útrész széléhez, ahol a gallyak meg vastag ágak hevetek. Biztos jó nagyot lehet ezekben esni, ha kikerülnek eléd. - Holnap például 19 éves, jövőre meg ha végzek bájitalkészítő. Most is csinálgatok párat a lovardában paciknak vagy lényeknek, ha tudok segíteni a bajukon - meséltem el végül, igazából nem kérdezte, de tudom, érzem abból, ahogy néznek, mikor nem hiszik el rólam, hogy vajon milyen évfolyamon lehetek, vagy mennyire is nagy. - Neked mi a munkád?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2020. január 1. 00:45 | Link


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Nem, őket tökre direkt zárták be, mert nem tudtak viselkedni - nevettem fel kicsit, mert Ward pl tökre nem azért lett bezárva, mert zsebre vágott egy kindertojást vagy zsebórát. Nem is tudom, hogy a börtön intézményével képben van-e a kislány. Ha igen, mennyire, ha nem, akkor miért nem.
- Nem nagyon szoktam színezni, csak a fiam - ingattam meg a fejemet, mert ugyan Lio szeret nagyon színezni, én nem vagyok egy nagy rajongója. Mármint, kicsit elfoglalt vagyok, nem  indig van rá időm, hogy leüljek és ilyenekkel foglalkozzunk, akkor inkább társasozunk, vagy nézünk valami fasza mesét.
- Néha kicsit jobb, ha több a fény, máskor meg kell a full sötétség - jegyeztem meg, mert így volt, nem mindig kell, de akkor nagyon, főleg, amikor az én munkámról beszélünk. Ott néha kritikán aluli, mennyi nyugi meg kuss kell ahhoz, hogy bármi összejöjjön. - Most lesz a szülinapod?
Még a szemöldököm is felkúszott, az ilyenek mindig nagyon is furcsán érintettek, szerintem csak nagyon kicsi volt erre az esély.
A kérdésre kissé megilletődtem, de aztán csak elmosolyodtam halványan, mert mit mondtam volna? Az igazat? Nem hinném.
- Házakat adok el több országban. Elég sokat utazok miatta - vágtam zsebre a kezeimet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2020. január 3. 22:37 | Link

    
¤ ¤ ¤


- Úgy érted - hajoltam közelebb még halkabbra véve - börtönbe?
Nem voltam teljesen abban a tempóban mint ő azt hiszem, én tényleg azt hittem ilyen udvaros balesetekről beszélünk, de akkor mégsem. Első alkalommal Eugén is megmondta nekem, hogy oda kerülnék ha nem lenne ennyire... rendes? Vagy hasonló, nem emlékszem a szavaira, de nem volt boldog, hogy megpróbáltam megnézni az óráját. Nem akartam elvenni örökre, soha, semmit nem úgy tervezek. Szándékosan biztos nem. Mindig visszaadom ha valami nálam felejti magát.
- Ő biztos nagyon ismeri már akkor őket. Ő is ide jár? - kérdeztem előbb mögém mutatva, utána meg elém. Nem tudom melyik iskolára kéne, de egyikre biztos, ha olyan pici is, már itt van, ha meg kicsit nagyobb, akkor ott. Nem vagyok jó tippelésben.
- Ühhüm - válaszoltam nem túl nagy meggyőződéssel. Nem igazán van hely vagy idő, mikor a nagy sötétséget kívánnám. Nem nagy dicsőség, de van egy megbűvölt, üvegbe zárt gyertyám is, ami olyan éjjeli lámpa. Én aludni sem szeretek úgy, hogy nagyon az van. Nem túl megnyugtató, pedig sosem történt még rossz velem olyankor. - Igen - bólintottam is, mert hát az előbb mondtam a holnapot, bár lehet nem hitte el. Mondjuk miért hazudnék? Szokott bárki a születésnapokról?
- Hű, akkor biztos jó sokat kell utaznod messze is. Szereted, vagy a családod is szeret utazni? - kérdeztem csak úgy, nem is tudom miért. Nem akartam becsukni a szám, olyan kellemetlen lett volna sétálni a csendben így, hogy nem is egyedül tartottam a nagykapu felé. - Köszönöm szépen, Ilya - néztem rá egy pillanatra aztán csak vissza a lábam elé. Segített kijönni és el is kísért, és még kedves is volt velem. Ez nem könnyű, ahogy eddig láttam az emberektől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Déry-Hajnal Bíborka
INAKTÍV


Bibi néni
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 106
Írta: 2020. április 7. 14:29 | Link

Húsvéti tojásfestés a kicsikkel

size


Az előkészítősök minden évben Nagypénteken együtt festik a tojásokat az előkészítő dolgozóival és azokkal, akik szintén kedvet kapnak hozzá, hogy játsszanak a gyerekkel, vagy a gyerekkorukat újraélve leüljenek velük színezni. Ebben az évben is nyitott mindenki számára az előkészítő udvara, ahová a jó időre való tekintettel kiköltöztették az asztalokat. A festékek és tojások épp úgy kifogyhatatlanok, mint a színesceruzák és a színezők. Van itt más is, lehet például akadálypályán átmenni görkorcsolyával, óriáskirakót játszani, aszfaltot rajzolni, de a nagyobbakat akár varázslósakkra is ki lehet hívni.
Nagyon jó alkalom ez a rokonoknak arra, hogy együtt játsszanak a gyerekekkel ott, ahol adott minden a szórakozáshoz.

Vár mindenkit szeretettel a sok kicsi és az előkészítő!

//Szálazni nem kell a kezdőposzthoz, csak a játszótársatokhoz.//
Utoljára módosította:Déry-Hajnal Bíborka, 2020. április 7. 14:30
Hozzászólásai ebben a témában
Déry-Hajnal Bíborka
INAKTÍV


Bibi néni
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 106
Írta: 2020. április 7. 15:06 | Link

Kiara
nyuszifestés
megjelenés


Imádja a munkáját és Bogolyfalván megtalálta a tökéletes életet. Nem is kíván többet, hisz a munkája sem igazán a munkája, mert nem kényszerből megy be és az ötleteket sem harapófogóval kell belőle kiszedni amikor szükség van rá. Szívesen szállt be a húsvéti díszítésbe és elsők között vállalta, hogy ő kint lesz az udvaron a gyerekekkel és felügyeli őket. Vagyis inkább játszik velük. Inkább ez, mint bent ülni és vigyázni azokra, akik nem akarnak részt venni a jó programokban. Nézhetné a négy falat ahelyett, hogy itt kint szaladgál nevetve egy kislány után, aki a csoportjába jár. Elkapja, megpörgeti, aztán mindketten a fűben fekve nevetnek. A kislány előbb felpattan az óvónénijénél, pedig Bíborka is jó kondiban van.
Aztán úgy érzi, ennyi futkározás egy kis időre elég volt, le is ül az egyik festős asztalhoz. Körülnéz, mihez nyúljon előbb, vagy melyik gyereknek kell segítség, esetleg ihlet, de egyelőre csendben várja, míg elér hozzá a nagy megvilágosodás. Rámosolyog a szomszéd kisfiúra biztatóan, majd felé gyújt egy ecsetet, amit előtte a fehér festékbe mártott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lorin Annie Brightmore
Bogolyfalvi lakos, Végzett Hallgató, Előkészítős tanár


Csiperke ^^ | Bánkiné <3
offline
RPG hsz: 431
Összes hsz: 856
Írta: 2020. április 7. 17:37 | Link

Barnus és Karola Love
Ruha

Karola jobb kezét finoman, de határozottan tartva, sétálok vele kényelmes tempóban a tojásfestés felé. Családi programra invitál az előkészítő mindenkit, és nekünk ez lesz az első ilyen hivatalos megjelenésünk együtt, azóta, hogy összeköltöztünk. De nem tudom, hogy most éppen hogyan állunk egymáshoz, mert valahogy nem mondtunk semmit másnap reggel. Ott tartunk, hogy elmondtam, hogy beteg vagyok, ő lelépett inni, hazaállított csatak részegen, megkérdezte, hogy mennyi ideje van előbb meghalni, mint nekem, felmászott egy létrára, meglátta a melleimet, leszidott, hogy igazi nő vagyok, majd megkérte a kezem, és elaludt. Valószínűleg pedig minden lényegtelenre emlékszik, csak a lényegre nem, és most egy el nem jegyzett nem menyasszony vagyok, aki ha baj van, a melleit mutogatja. Kínos.
Mindezek után az ember meglepődik, ha azt mondják neki, hogy családi programra menjenek el, ráadásul oda, ahol ő dolgozik. Ez akkor most nagy dolog, de nem tudom, hogy mi ezek után rendben vagyunk-e. Mindenesetre mindent megtettem annak érdekében, hogy úgy öltözzek, mint a felnőttek, olyanba, ami félig elegáns, de mégis könnyű benne mozogni, ha a gyerek után kell futni. Barninak biztos egy csomó dolga lesz most, mert akaratlan is megállítják anyukák, apukák, akik bár nem akarnak zavarni, de most beszélnék meg a gyerek dolgait.
- Mi lenne, ha festenénk tojásokat a locsolóknak?
Pillantok fel rá érdeklődve. Kicsit azt hiszem csendesebb lettem azóta az este óta, mert túl sok kérdésem lenne hozzá, és nem akarnám megijeszteni. Leginkább, nyilván, az érdekel, hogy valóban elvenne-e feleségül, de pont nem ez a kardinális az összes közül, mert a melleimet sem tudom, hogy emlékszik-e, hogy látta, és úristen, ő az első ember, szóval tele vagyok
aggályokkal.
- Vagy inkább szeretnél valami mást csinálni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2020. április 8. 14:55 | Link

Annus és Karola kisasszony  Love

Barnabás teljesen jól van, vagyis ezt mutatja. Fáradt, fáj mindene, olyan nyuggernek érzi magát, aki már ledolgozott száz évet és kirángatták a megszokottból. Pedig az Ő ötlete volt, mondjuk akkor még azt hitte, hogy előtte jól ki tudja aludni magát, de ez a napokban nem jött össze.
Annievel szemben nincsenek aggályai, nincsen benne tüske, illetve annyira nem emlékszik semmire a hazatérésből, hogy reggel mikor felkelt, örült, hogy otthon van. SEMMIRE se emlékszik, kérdezni meg inkább nem kérdezett, mert Annie olyan szemekkel méregeti mindennap, mintha minimum hat tevét és nyolc ökröt hozott volna haza, meg egy asszonyt. Pedig ilyet határozottan nem tett. Legalábbis reméli, hogy nem.
- Locsolóknak? Mert olyanok is jönnek? – néz kissé meglepetten és ijedten Annie asszonyságra. Hát mikor Karolát magához vette, akkor ilyennel nem számolt. SŐT. Mikor Anniet magához költöztette akkor sem számolt ilyennel. Hát jó, hogy nem egyből lánykérésre jönnek.
- Leginkább aludnék – néz mosolyogva a lányra, majd mikor érzékeli, hogy elindulnak felé az első szülők, Anniet és Karolát az egyik asztal felé terelgeti.
- Jó lesz itt, csak dolgozzunk nagyon, hogy ne kelljen szülőit tartanom – huppan le, Karolát meg az ölébe veszi, Anniet maguk mellé húzza és nézi a színezőt. Hát ez fenomenális buli lesz számára az biztos.
Utoljára módosította:Bánki Barnabás, 2020. április 8. 15:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 8 9 10 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda