36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 8 9 10 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. április 4. 17:21 | Link

Szekrényes csevely


Fel-felnyög hangosan Luca, ahogy jól megtapossák és meghúzogatják a hosszúra nőtt tincseit.
- Hűha, te még Bencénél is fájdalmasabba tudod megrángatni mások haját -közben próbálja azért kihúzni a tappancskák alól  a vörös szálakat, ám nem igazán jönnek azok, amannak meg különös tehetsége van ahhoz, hogy ne engedje. Pláne azután, hogy itt előre és hátra dülöngélt a szerencsétlen kölyke, mint valami kelj fel Jancsi.
Míg Léda kifújja magát, addig Luca is megemészti a haja ellen tett terrorcselekményt  és inkább minden megmaradt szálat az ölébe gyűjt, mert kezd természetes ellenségévé válni a másik lába.
- Nem, teljességgel tévedsz! Nem nyomozunk, bujkálunk! - javítja ki a félreértést, miközben magukra csukja a szerkényt, épp csak hagyva egy kis rést ami bevilágítja kettejük arcát derengőn. Hangja halk, suttogó és titokzatos.
- Aki elől bújkálunk pedig nagyon veszélyes. Ha megtalál végünk. Kaput. Kanyec, ki leszünk nyúlva, mint a palacsinta. A rossz ízű palacsinta - kicsit előrébb dől,hogy még halkabbra tudja venni, majd hirtelen felnyög, amikor léptek zaja üti meg fülét.
- Hallgass! Most meg ne szólalj, ő az. Felismerem a hangot - legalábbis nagyon elhiszi, hogy felismerte, mutatóujját átteszi a lány szája elé, hogy biztosan ne szólaljon meg, addig pedig le se veszi, amíg el nem halt a hang.
- Jajajaj csak egy hajszálon múlt
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. április 20. 08:00 | Link

Hannah


- Határozottan egyetértek.
Ki hogyan látja a segítséget. A magam részéről a segítség jelenleg a festés, pontosabban az, amikor a négy fal között tudhatom magam Alexandrával, beszélgethetünk mindenről, anélkül, hogy egymásról bármit is tudnánk. Ha akartam volna, megnézhettem volna, hogy ki ő, és azt hiszem, ő sem tette meg ezeket a lépéseket. Mind a ketten kívül hagyjuk a mások által kialakított képet, és őszintén tudunk kérdezni egymástól, még ha az a kérdés balgaság is. Élvezem, hogy van egy sziget, ahova visszavonulhatok, és jelenleg ez a sziget, ez a fiatal lány és a jelenléte a minden nekem. Nem vágyok másra, csak hogy ennyi idősen legyen egy kellemes személy az életemben. Hamarosan vége, mind a ketten tudjuk, indokolatlan okokkal nyújtom, de véget fog érni. Előre gyászolom magamban ezt, de kifelé sosem mutatnám. Boldog vagyok, ott és akkor igazán boldog. Minden más csak formalitás.
- Igen, egyszerűbb lenne, de ahogy kihallottam, nekik más problémáik is vannak. Néha elnézem a kis Charlotte-ot az utcán, és úgy gondolom, hogy valami meghúzódik még a háttérben. Furcsa, de nekünk mindenképpen így a legjobb most, így nem keveredik ez az egyéb dolgaikkal. Nem tudom, hogy milyen dolgok, nem akarok messzemenően téves következtetéseket levonni, csak érzem, hogy jobb ez most. Én segítek neked mindenben.
Felajánlom, de ez inkább formalitás, mert a nő határozottsága és átlátóképessége olyan, ami elárulja, hogy ő egy igazán jó vezető, és jó szervező is, az élet minden egyes területén. Bízok benne, és bízok a döntéseiben is. Megvallom, meglepett, amikor először találkoztunk, felületes voltam, és ezt az illetlenséget azóta már százszor megbántam, hiszen ez a nő nagyon logikus és nagyon határozott. Emellett pedig, természetesen, könnyen célt ér, de az nekünk sosem rossz.
- Hét. Merlinre.
Összevonom kicsit a szemöldökeimet, balommal megkönyökölöm a karfát, szám elé helyezem a kezem, és a szakállam piszkálásával igyekszem végiggondolni, azt, amit mond. Kezembe véve a papírt, futom át az önéletrajzot. Nem kell hozzá sok idő, mert ismerem, Payne doktor is nemrég mutatta, amikor a teljes gyógyítói gárdáját áthozta.
- Szimpatikus kishölgy, ha téged meggyőzött, engem is.
Leteszem az asztalra a papírt, és visszacsúsztatva pillantok rá. Értem a problémát, lesz pénz, mert mind a ketten azon dolgozunk, de későn, és az a lényeg, hogy működjön az iskola. Nézem őt egy pillanatig, arcomra lassan ül ki a mosoly.
- Egy éve nem vettem fel a fizetésem, ott van a tartalékokban, átcsoportosítom, te pedig tudsz felvenni embereket. Nézzünk körül a tanodába, biztos vannak olyanok, akik egy kis pluszért eljönnének hozzánk dolgozni. Nem teljes bérért, nem teljes foglalkoztatásban. Ha nem kell kifizetnünk a diplomás bért, jobban állunk. Szeretném, ha a gyerekek megismerkednének a tanodabeliekkel. Illetve beszélhetek Dorottyával, hátha van olyan végzőse, aki szívesen jönne el.
Agyam egy hátsó szegletében jegyzem ezeket, megjegyzek mindent, hiszen ez valóban fontos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. április 20. 18:53 | Link

Vörös néni
tanteremből kifelé // délután


Visszafojtott lélegzettel hallgatott el és lesett ki az aprócska résen. Ki foglalkozott olyanokkal most, hogy hajhúzás, mikor a föld megmentésea kezükben van? A födönkívüliek bármikor el tudják vinni innen az embereket és kicserélik őket. Látta egy filmben. Ezra bácsit már tutira kicserélték. Olyan nincs, hogy ő ne lenne földönkívüli.
Kissé csalódott sóhajt hallatt, mikor a nénilány közölte, hogy ők bizony csak bujkálnak. Hát Léda nem fog bujkálni. Neki egy igazi hippogriff segít, ha harcra kerülne sor!
- De miért nem...? - kezdett bele a kérdésbe, mikor a Vörös folytatta a mondatot, amivel ismét felcsigázta a leányzót. - Ó, akkor egy bérgyilkos elől bujtunk el? Mielőtt ő nyírna ki minket? Láttam, hogy Bruce Willi... - mesélte ő volna tovább, hogyan látta a tévében a praktikákat, de a Vörös mutatóujja elhallgattata volna.
Visszafogta a lélegzetét is, ahogyan hallgatta a kemény lépteket. Csak egyetlen szekrényajtó választotta el őket a haláltól és a bérgyilkostól. Magához szorította Pánt, és nagyra tárt szemekkel figyelte a Vöröst.
- Majd Pánnal segítünk kicsinálni a bérgyilkosod. Mi a terved? Felülről ráugrunk és egy hálóval elkapjuk? Láttam a Scooby Dooban. Működik a dolog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. április 22. 21:20 | Link

Tánya néni
tanári szoba // délután


 A krokodilkönnyek csípték az arcát is, miközben magát átölelve csoszogott a Nagy Ajtó felé, ami mögül a felnőttek szoktak kijönni. Nem kopogott, pedig Anya úgy tanította, hogy kopogni kell, mielőtt bemegy valahova. Most nem számított. Most semmi nem számított.
 Az asztalokkal körbevett teremben már senki nem volt, aki segíthetett volna neki. Első pillantásra. Aztán megmozdult az a szőke fej valahol hátul a polcok előtt, ő pedig hangosan zokogva indult el felé. Tánya néni volt, ha más nem, hát legalább ő fog tudni segíteni.
 Szavak nélkül állt meg az asztal előtt, miközben jobbjával és baljával is az arcát törölgette. Ő már nagy lány, nem szabadna sírnia.
 Nagyokat hüppögött, miközben próbálta visszatartani a könnyeit, amik továbbra is széles patakokként csordogáltak az arcán.
 - Nem tudom, hol van. - Újabb sírás hullám tört rá. Zalánnak is nemsokára jönnie kellett, na de még órák kérdése volt, addig pedig nem várhatott a dolog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. április 22. 21:54 | Link

Léda


Már megint tovább maradtam bent, mint ahogy eleinte terveztem. Ilyenkor már Pénteket kellett volna elvinnem sétálni, vagy szabadon engedni az egyik kutyaparkban, de nem, helyette az asztalomon görnyedtem, és egy rakat dolgozatot javítottam. Néha fel-felkuncogtam válaszokon, melyeket a kicsik adtak, és a legkreatívabb megoldásokért plusz pontokat osztottam. Ha már nem tanulta meg az anyagot, legalább képes egyedi módon kiforgatni a kérdéseket. A leleményesség pedig fontos.
Pihennem kellett, már nagyon éreztem. Inkább felálltam, és elkezdtem a táskámba pakolni. Bele a papírokat, a könyveket, a saját jegyzeteimet, mindent. Otthon majd aztán újra kiválogatom, hogy melyik hova megy.
Hirtelen valaki megszólalt tőlem nem messze. Kis híján szívrohamo kaptam az édes gyerekhangtól, kezemet a szívemre is tapasztottam, úgy néztem a lánykára. A síró lánykára. Nem értettem, hogy hogyan jött be, vagy hogy mit keres, de azt tudtam, hogy azonnali segítségre van szüksége. Leguggoltam hozzá, és úgy néztem.
- Mi veszett el Léda?
- kérdeztem, hiszen azonnal felismertem az előttem állót. Az egyik legjobb volt a csoportjában, és ha igazán figyelt az óráimon, akkor aztán végképp brillírozott. - Segítek, ezt megígérem, viszont ahhoz el kell mondanod mindent - fogtam meg az egyik kezét, míg a jobbommal letöröltem a könnyeket az arcáról.
Utoljára módosította:Ardai Tánya, 2019. április 22. 22:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. április 22. 22:27 | Link

Tánya néni
tanári szoba // délután


Szipogott és hüppögött és akárhogyan is próbálta visszatartani a könnyeit nem sikerült. Ilyen még nem történt. Ilyen nem történhetett meg.
- Elrabolták Pánt! - Felnézett Tánya nénire azzal a kétségbeesett tekintettel és újabb síróroham tört rá. Nem is bírta folytatni a történetet. A legjobb barátja, az egyetlen barátja, aki egész életében vele volt. Zalán persze más. Ő a testvére, neki kötelessége vele maradnia, de Pán... Pán benne volt minden mókában, játékban és kalandban. A legrosszabb pillanataiban is ott volt vele, hogy jobb kedvre derítse.
- Biztosan nem ment világgá, mert akkor velem ment volna, de sehol sem találom. Tutira Patrik volt az. Mindig csúfolta Pánt, mert az egyik karma meg vvan varrva. - Csak mondta a magáét, miközben megtörölte az arcát a ruhaujjával, hogy aztán újabb könnyeknek csináljon helyet.
- De ha nincs meg Pán, én nem megyek haza. Ki fogom szabadítani, ha arról van szó. Majd szólok a vörös hajú néninek, aki olyan jó a bujkálásban, hogy lesse ki Patrikot, hova zárta be Pánt! - Nagy kék szemeivel körbenézett a tanáriban, hátha valahol előbukkan egy vörös hajtincs és a segítségére siet, mint a mesékben szoktak a főhősöknek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. április 22. 22:58 | Link

Léda


- Mi? Nem!
- játszottam rá a reakciómra. A gyerekek folyton elveszítik a játékaikat, ez annyira nem volt meglepő. Inkább az, hogy Léda elvesztette az egyetlen társát az előkészítőben. Legalábbis nagyon is úgy festett, mert nem rosszból, de mintha a többiekkel nem jött volna ki annyira.
- Egészen biztos, hogy magától nem hagyott volna itt
- biztosítottam a lánykát. - Viszont ez még nem jelenti, hogy Patrik volt az - fentem meg egyszerre. Ezt a részt kevésbé szerettem a dologban, dehát egyik nélkül nem mehet a másik.
Már éppen mondtam volna tovább, amikor egy furcsaság ragadta meg a figyelmemet. - Milyen vörös hajú néni? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel. Ha jól tudtam Cath-en kívül nem tanít más vöröshajú az iskolában, de őt is ismerik már a diákok annyira, hogy legalább a nevét tudják.
- Na jó, nyugodj le szépen, és mond el nekem, hogy merre láttad Pánt utoljára - simítottam meg a buksiját, és felálltam, hogy elővegyek egy papírzsepit Lédának. Lassan abba fog maradni a sírás és a riadalom, és elkezdhetjük keresni a plüssállatot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. április 24. 18:07 | Link

Daliah

Uuuuuuuuuuuuuuutálom a matekot. Sok szám, felesleges képlet és ajj… Arról nem volt szó, hogy ilyesmit is tanulnom kell majd. Ha majd végre járhatok a Bagolykőbe, akkor tuti biztos, hogy a Számtant nem veszem fel. Fúj számok, nem. Undi az összes. De hát nem volt mit tennem, ameddig nem végeztem a házimmal, addig muszáj volt a tanteremben bajlódnom vele. Mivel már így is sok volt a számlámon és nem szerettem volna, ha Apunak be kell jönnie, így vettem a fáradságot és jól viselkedtem. Nagyon nagy erőfeszítésembe telt, mert hát… csak. Nem tudok én megülni olyan könnyen a hátsómon, ezért is szoktam sűrűn Hannus néni irodájában kikötni. Hmm… Úgy is olyan sűrűn vagyok ott, mi lenne, ha egy picikét a saját ízlésemre formálnám? Vigyorogva csaptam össze a házimat és pakoltam a táskámba a könyveket, majd vittem is az említett tárgyat a szekrényembe. Ott jó helyen lesz, ameddig kifestem Hannus néni irodáját. Ha nem az egészet, legalább egy kis részét… már csak festéket kellett szereznem. Talán az egyel alattunk lévő évfolyam osztályában akad némi belőle, de azt hiszem nagyobb mennyiségűt nem fogok találni. Na mindegy is, akkor csak az asztalát fogom kifesteni, vagy valami szépet pingálni rá. Mosolyogva szaladtam is végig a folyosón az említett terem felé, s mikor odaértem az ajtóhoz, óvatosan nyomtam le a kilincset. Az ajtó halk nyikorgással tárult fel, a kis rés pedig pont elég volt ahhoz, hogy bedugjam rajta a fejemet. Körbekukucskáltam, és mivel senki nem volt bent, már mentem is a szertárukhoz, kifosztani a festékeiket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. április 26. 15:32 | Link

Szekrényes csevely


- Bérgyilkos? - meglepődik a lány. - Ő nem bérgyilkos...legalábbis nem tudok róla, hogy az volna. Ha az lenne tudnám nem? Azért ezt csak elmondják egymásnak az emberek - kérdez rá, olyan komoly tekintettel, mintha nem is egy aprócska lánykától kérdezné, hanem egy vele egyidős, érett nőtől, aki biztos mindent tud.
Persze hite már meg is inog, mert ki tudja, lehet, hogy Kirill is tökre olyan mint a Scooby Dooban a főgonoszok, elvégre Tánya is mondta neki, hogy kerülje el. Lehet Tánya tud valamit.
- Talán inkább csapdát kéne állítani. Tudod olyat, ami ilyen hurok aztán ha rálép, akkor zuuu és fellógatja az áldozatot - közben lelkesen mutogat kezeivel, meg a hanghatásokat is kellőképpen hangosan illusztrálja, hogy nehogy a végén ne tudja elképzelni Léda a nagy tervet.
- De akkor össze kéne gyűjtenünk ilyen dolgokat hozzá. Szét kell válnunk. Menni fog? Ez egy nagyon veszélyes küldetés. Készen állsz rá? Kisujjesküre készen? - s már nyújtja is a kisujját, hogy vérszerződés helyett ezzel kössék meg a bajtársi esküt, ami kevésbé véres ugyan, de éppolyan megszeghetetlen, szent és sérthetetlen. Hisz ki képes megszegni egy kisujjesküt? Az már nem is ember!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. április 28. 21:20 | Link

R I L E Y


Ne ne pont most fogyott el a festékem, nem hiszem el! Épp egy már majdnem kész festményen dolgoztam, és festék az lenullázódott. Bár ez mellettem miért is nem olyan meglepő?
Talán a szertárból ha lenyúlok egy kevés festéket, senki nem fog megharagudni, ugye? Á, biztos hogy nem.
Mintha az évszázad rablására készülnék, úgy megyek végig a folyosón. A szertárba rohanok, gyorsan lekapok a polcról festéket, és ebben a pillanatban veszem észre, hogy nem vagyok teljesen egyedül. Itt van még egy emberi élőlény, gondolom egy fiú. Hát, fiúnak néz ki, de ki tudja? Lehet hogy a lelke lány, de még ő se tudja? Na jó, ezen most miért is gondolkodok?
- Keresel valamit? Segíthetek? - kérdezem tőle olyan halkan, hogy talán meg se hallja. A lenyúlt festékeket a hátam mögé rejtem, és a lábujjaimról a sarkamra hintázok. Na ez értelmes volt? Á, kit érdekel ha nem? Úgyse hallja senki se a gondolataimat. Remélem hogy nem. Bár az én gondolataimba lehet beleőrülne egy ép elméjű ember. Jó, lehet bele se merne nézni a fejembe, kivéve ha muszáj neki. Bár nem tudom, hogy lehetne muszáj belenézni a fejembe, de ki tudja? Ez nem volt értelmes. Á, kit érdekel, csak én hallom látom vagy nem tudom mit csinálom a gondolataimat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 1. 13:26 | Link

Vörös néni
tanteremből kifelé // délután


Léda komolyan elgondolkodott a kérdésen. Zalánnal sok filmet néztek, és a bátyja imádta azokat az akciófilmeket, amikben voltak olyan fegyveres emberek. Ezekben a filmekben mindig tudták, hogy ki a rosszfiú, csak a többi szereplő nem.
- Nem tudom, de ha én bérgyilkos lennék, tutira mindenkinek a menő fegyveremet mutogatnám, hogy féljenek tőlem. - Jól átgondolt válasz volt ez kéremszépen, egészen ké percbe is beletelt, mire döntésre jutott. Nem. Bérgyilkosnak lenni menő dolog, úgyhogy mindenkinek tudnia kell róla.
- Szerintem ő is földönkívüli akkor, mint Ezra bácsi. A földönkívüliek nem dicsekednek el vele, honnan jöttek. Kivéve Superman. De ő jó földönkívüli. Úgyhogy valami szuperbiztonságos csapdát kell állítanunk neki! - bólogatott ő is hevesen, miközben már látta maga előtt a hurkokat és kötelet, amibe olyan gyanútlanul sétál majd bele az áldozatok, hogy azt akármelyik Indiana Jones filmben megirigyelnék.
Széles vigyor terült el az arcán, miközben emelte már a kisujját az esküre. Ez már nagyon komoly dolog. Ez már egészen felnőttes dolog. Ki tudja, talán még az újságokban is benne lesz a nevük, mikor elfogtak egy földönkívülit.
Jól megrázta a nénilány ujját, hogy tutira biztos legyen az eskü.
- Láttam köteleket a szertárban, én elhozom őket onna... - megdermedt a léptek zajára. Súlyosak voltak és egészen vészjóslóak. Olyan léptek, amik egy embernek álcázott földönkívülihez tartozhatnak. Nagyra tárt szemekkel meredt a mellette rejtőző vörösre. A szíve torkában dobogott, és meg sem mert szólalni. Csak a szájával formálta a szavakat.
- Most kell elkapnunk. - Bólogatott is hozzá, és Pánnal a kezében fordult a szekrényajtó felé. Kiugranak és elfogják. Egyszerű lesz, hisz honnan tudná, hogy tényleg ott lapulnak rá lesve?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 1. 13:43 | Link

Tánya néni
tanári szoba // délután


Vállat vont a kijelentésre. Neki meggyőződése volt, hogy Patrik vitte el Pánt. Féltékeny volt rá. És egéybként is, a harci sérülése csak azt mutatta, mennyire erős egy hippogriff az ő barátja. A karma pedig még mindig ugyanolyan éles azután is, hogy Anyu megvarrta.
- Hát az a néni, akivel a szekrényben találkoztam. - Miért kérdez Tánya néni ilyen butaságokat? Most nem isaz a lényeg, hogy ki az a néni, hanem hogy kiszabadítsák Pánt a fogságából. Abban persze igaza van, hogy Pán nem hagyta volna magára még akkor sem, ha világgá akart menni. Hisz ők ketten voltak a világ ellen. Ha menni kellett volna, akkor ketten mennek. Persze azért Zalánt is el kellene hívniuk, de akkor sem hagyta volna hátra.
A légzése kezdett megnyugodni, és a krokodilkönnyek is már csak csermelyként csordogáltak az arcán, mikor mesélni kezdett.
- Pán nem jöhet tesire, mert túl jó mindenkihez, úgyhogy ő addig vigyázott a táskámra az öltözőben. Tesi után pedig már nem volt ott! - Legörbült a szája széle, és egészen megremegtek az ajkai, ahogyan megpróbálta visszatartani a sírást. Egy nagylány nem szokott sírni, nem igaz? - Lili néni előbb engedte ki a fiúkat, úgyhogy Patrik tutira bement és elfogta őt. Lehet a táskámból akarta elvenni a csokimat! - Heves mozdulattal tette karba a kezeit úgy, mint mikor Apa szokta, ha kérni szeretett tőle valamit. - Menjünk, nézzük meg a padjában! - fogta meg Tánya néni kezét, hogy kivezesse őt az osztályába. Majd ő rendet tesz és az asztalra csap, ha arról van szó. Elvégre nem szabad ellopni mások legjobb barátját, nem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. május 1. 22:20 | Link

Szekrényes csevely


- Én nem szeretném, hogy féljenek tőlem. Az olyan szomorú dolog. Ha egy ember fél a másiktól, akkor már nem lehetnek igazán barátok - rázza meg a fejét Luca, közben az egyik vörös tincsével játszadozva. Igazából már teljesen kiment a fejéből Kirill meg, hogy csak pár pillanatra akart elbújni, azt pedig végképp, hogy Tányához érkezett, valami olyat elmondani, amit fél órával korábban óriási hírnek gondolt, de mostanra már örök feledésbe merült.
- Földönkívüli? Akkor azok tényleg léteznek? Oh de akkor Bence is az? - rémülten kiált fel, majd amint rájön, hogy mit tett, rögtön eltorlaszolja száját kezével és néhány pillanatig csendbe marad, hogy fülével leellenőrizze nem jött e az a földönkívüli izé vissza a szekrényhez.
Minden jól halad, a terv amit Luca feldob, tökéletes és a kislány esküjével bizonyítja, hogy mellette áll. Minden okés, aztán hirtelen a léptek.
- Nincs több időnk - nyög a vörös. Nem tudnak csapdát állítani. Csak maguk erejére tudnak ezután számítani.
A lány néma szavaira bólint. Itt az idő. Szíve hevesen dobog, még soha nem volt semmi ennyire komoly Luca számára, pedig már megszült egy gyerkőcöt is.
Minden pillanat egy évtizednek tűnt, várni, türelmesnek lenni a világ legnehezebb dolga  a lány számára. Aztán végre eljön a pillanat. S ebben a pillanatban kivágja az ajtót és felkiált, hogy a kislány számára is egyértelmű legyen, hogy most kell ugorni.
- TÁMADÁÁÁS!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. május 3. 19:12 | Link

Daliah


Főnyeremény! Elégedett vigyorral néztem a polcokat, amelyeken ott sorakoztak a különféle színek egymás mellett, csak arra várva, hogy valaki használja őket. Nyugalom kis vödröcskék és tubuskák: AJ megjött, hogy játsszon veletek. Már csak azt kellett eldöntenem, hogy miféle motívumost pingáljak az asztalra. Gyorsan kiötlöttem, hogy valami ijesztőt fogok, de ahhoz különféle sötétebb színek kellettek. Azok meg hol voltak? Na hol? Hát persze, hogy a legfelső polcon. Nem volt mit tennem, másznom kellett… Feltűrtem a pulcsim ujját a könyököm fölé, hogy ne zavarjon majd, és már léptem is egyből a második polcra. Szépen lassan és óvatosan terheltem meg a faszerkezetet, nehogy itt berepedjen nekem, aztán meg zuhanok és minden értékes festék a földön landoljon kiömölve. Eltervezve ez így nagyon is jól hangzott, és már majdnem el is értem a kívánt színt, mikor egy hangocska csapta meg a fülecskémet. Nem volt túl zajos, de annyira pont elég volt, hogy kizökkentsen a koncentrációmból és megcsúszva lerántsam a vödröt. Ijedten néztem is ahogyan zuhan felém, mert én már a földre zúgtam és a fájós felemet fogtam. Megállt bennem az ütő, de nagy szerencsém volt: a teteje nem esett le, és úgy egyben sikerült elkapnom a festéket. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt… de a következő pillanatban éreztem, hogy valami lefele csordogál a homlokomon. Jobbommal odanyúltam, és nevetni kezdtem, mikor a zöld színű anyagot láttam meg az ujjaimon.
– Szuper. Ezért ki fogok kapni –kínosan húztam el a számat, közben tekintetemet a lányra emeltem. – Már nem. Megtaláltam, amit szerettem volna. Segíteni viszont segíthetsz. Benne vagy egy kis tréfában? –Ártatlan tekintettel néztem rá, de lángolt benne a gonoszkodás szikrája.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. május 4. 14:17 | Link

Léda


Gondosan végighallgattam a lánykát, és közben többször is bólogattam. Úgy kellett kinéznem, mint aki most a világ legfontosabb dolgának tartaná, hogy megtalálja a plüsst. Persze érdekelt a dolog amúgy is, de nem gondoltam, hogy valaki tényleg elvette volna.
Hagytam, hogy Léda a termükhöz húzzon, de mielőtt bementem volna, megállítottam a kislányt. - Figyelj, most bemegyek, és megkérdezem, hogy ki mit tud. Viszont nem szemelhetünk ki egy embert, ne kezd el mondani, hogy Patrik volt, mert nem biztos, és így elfuthat a rendes tettes. Szóval íme a terv - kezdtem mondani, mert tudtam, hogy valamivel el kell csendesítenem a lánykát. - Bemegyünk, én beszélek, és közben te is, és én is fürkésszük a többiek arcát. Ha pedig bárkit gyanúsnak találsz, akkor utána megbeszéljük négyszemközt. Rendben? Ez egy fontos dolog! - hívtam fel a figyelmét, aztán amikor megbizonyosodtam, hogy Léda mindent értett, bementem a terembe. Odamentem az ott lévő vigyázóhoz, és suttogva felvázoltam neki a szituációt gyorsan, majd az osztály többi tanulója felé néztem.
- Egy kis figyelmet kérek mindenkitől!
- váltottam hivatalosabb, tanáriasabb hangra. - A nap folyamán eltűnt az egyik társatok plüsse. Nagyon hiányzik neki, és szeretnénk megtalálni Pánt. Nagyon remélem, hogy egyikőtöknek sincs hozzá köze, ugyanis mélységesen csalódnék bennetek, ha ez így lenne - súlykoltam az üzenetet, és közben próbáltam minden gyerekre ránézni, hátha valamelyiknek csalfán villan a szeme. - Viszont, ezt a hibát is ki tudjátok javítani, ha azonnal szóltok nekem, vagy az egyik tanárotoknak. Addig is, ha bármilyen információtok lenne, kérlek szóljatok róla. - Egy pillanatnyi néma szünetet még tartottam, hogy a hatás mindenkihez elérjen, aztán intettem Lédának, hogy jöjjön arrébb.
- Nah, mit gondolsz? - kérdeztem tőle suttogva. Fontos volt, hogy úgy érezze, hogy ő is be van vonva a nyomozásba, és az ő szava is döntő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 4. 14:41 | Link

Tánya néni
tanári szoba // délután

Bólogatott, egészen hevesen. Nagyon figyelt az instrukciókra, minden kis részletére. Most mindegy is volt, hogy mivel kellene foglalkoznia, meg hogy talán nem is a tanáriban kellene lennie. Pánról volt szó, és ha fordított esetben őt rabolnák el, a legjobb barátja is megtette volna érte ugyanezeket a erőfeszítéseket.
Letörölte a maradék könnycseppeket is az arcáról, összeszorította az ajkát, de egy pillanatig azért hezitált. Nagyon ciki lesz, ha kiderül, hogy felnőttet is beavatott. Az azt jelentené, hogy utána mindenki őt piszkálná. Hallgatná, hogy árulkodós Júdás. De Pánról volt szó. A legjobb barátjáról, akiért meg kellett tennie.
Követte Tánya nénit a terembe. Először csak lesütött szemekkel figyelte a padló deszkáit, majd mikor a tanárnője megszólalt, felszegte az állát és szúrós tekintettel mérte végig osztálytársait. Nagyon figyelte minden egyes mozdulatukat. Aztán arra eszmélt fel, hogy Tánya néni már be is fejezte a mondandóját, és be kell számolnia a látottakról.
- Nem tudom, Patrik nem is figyelt rád, de Kitti a táskájában kutatott közben. Aztán persze csak egy tollat vett elő, de lehet ott van benne Pán is. A többiek nem tűntek olyan gyanúsnak, de lehet csak nagyon jó kémek. - A végére még halkabbra vette a hangját, hogy tutira meg ne hallja senki, miről beszélgetnek. Közben fél szemmel azt leste, ki és mit csinált a teremben.
- Szerintem nézzük át Kitti táskáját - ajánlotta, és már ki is lépett Tánya néni mögül, hogy elinduljon osztálytársa felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. május 4. 15:09 | Link

Léda


Hallgattam, és már épp válaszoltam volna, amikor elindult a lányka. Utána nyúltam, és megragadtam a kapucniját, hogy muszáj legyen visszafordulnia.
- Nem fogjuk átnézni Kitti táskáját - jelentettem ki ellentmondást nem tűrő hangon. Reméltem, hogy volt annyira szilárd a hangom, hogy a lány utána nem szól semmit, de ha mégis, akkor megvártam, hogy befejezze a beszédét, és elismerje, hogy nem fogja a másik táskáját értelmetlenül feltúrni. Neki kellett elismernie, hogy nem gondolkodoott józanul, az nem volt jó lecke, ha én mondom el. Léda pedig elég okos volt hozzá, hogy rájöjjön.
- Menjünk és nézzünk körül a tornaterem környékén. Először is az öltözőben
- tanácsoltam inkább, és bólintottam egyet az óvónőnek, majd az ajtó felé tereltem a kislányt.
- Tudom, hogy már megnézted ott, de több szem többet lát. Jobb, ha én is átnézem, hogy nem hagytad-e ott
- fogtam meg Léda kezét, hogy úgy siessünk át a másik terembe. Közben hálát adtam az égnek, hogy nem a Bagolykőbe veszett el az a plüss, mert ott aztán egy évszázadig tartana átkutatni az összes kis szegletet. Arról nem is beszélve, hogy milyen sok rohangálással járna.
Igazából azért ment oda, mert szinte biztosra vette, hogy valamelyik gyereknél van a plüss, de idő kell nekik, hogy kitalálják mit csinálnak most. Lédának pedig amúgy is az lesz a jó, ha nem tudja meg, hgy az egyik társa elvette a plüssét, így se nagyon szokott velük barátkozni, nem volt konkrétan egy barátja mint a többieknek, csak a plüss. És ez az eset biztosan nem segítené előrébb a bizalom kialakulását.
- Melyik a te szekrényed? - kérdezte, amint beértek a kis szobácskába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 4. 15:23 | Link

Tánya néni
tanári szoba // délután

Már látta szemei előtt Kitti táskájából előbújni a megkötözött Pánt, amikor valami visszatartotta. Egyik lábát az égbe emelte, másikon pedig visszagorfott Tánya nénivel szemben.
Karbafonta a kezét, és felvette a durcás ábrázatát, ahogyan a tanárnő magyarázott neki. Ezt szokta akkor is csinálni, mikor Zalán kezdte okítani. Persze megvolt a magához való esze, így nem beszélt vissza, de biztos volt, hogy valamelyik padban bújt meg. Ha nem Kittinél, Patrik azért még mindig gyanús volt neki.
- De már... - kezdett bele azért az ellentmondásba, mikor Tánya néni beszélni kezdett. Tudta ő, hogy ott nincs semmi. Sem az öltözőben, sem pedig a tornateremben. Már megnézte. Mindent megnézett már.
Azért továbbra is azzal a durcás ábrázatával indult el Tánya néni mögött az öltözők felé, majd mutatott rá a kék szekrényre.
- Az ott, de már tényleg minden átnéztem, nincs itt. A táskámban sem volt. - Kinyitotta a szekrényt és maga mögé szórva a tesiruháit pakolta ki a tárolót, egészen addig, amíg üres nem lett. Akkor félreállt, hogy Tánya néni is megnézhesse, hogy Pán bizony nincs ott, hacsak a szekrénynek nincs valami rejtett lejárata egy dohos pincébe, ahol a foglyokat láncra verik. - Látja? Nincs itt.
Teljesen időpazarlásnak vette, hogy átnézze a szekrényt. És ezt minden mozdulatával a tanárnéni tudtára szerette volna adni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. május 4. 15:36 | Link

Léda


Végig a higgedt tanár szerepében díszelegtem. Ellentmondást nem tűrően néztem a lányra, és nem hagytam, hogy elkezdjen kiborulni nekem. Azzal csak tovább erősítettem volna benne, hogy az egész expedíciót ő vezeti, és mehettünk volna átnézni a többi gyerek padját is.
Elkezdtem a tornacuccai közé nézni, mintha az a nagy plüss elfért volna ott úgy, hogy ne vegyük észre. Sokkal egyszerűbb lett volna, ha egy egyszerű 'Invito' bűbájt alkalmazunk, de nem akartam se megszégyeníteni egy diákot, se Léda bizalmát elveszíteni a többiek felé. Szóval csak sóhajtottam egyet, és húztam az időt, ahogy tudtam.
- Nem, igazad volt, nincs itt
- ismertem el. Elkezdtem visszapakolni a holmikat, aztán elindultam kifelé. - Nézzük akkor meg a tornateremben is. Hátha ott lesz valahol - intettem a fejemmel a bejárat felé, ugyanis a lány már nagyon indult volna tovább. Fogadni mertem volna, hogy Kitti táskájának fejre állítását gondolkodott.
Amint beléptünk megcsapott a jól ismert gumi és izzadságszag. Remek. Azt hittem a Bagolykő óta magam mögött hagytam ezt. Benyitottam a szertárba, és körbenéztem bent, mire hopp, egy lila folt villant fel a szemem sarkában.
- Nézz csak ide, Léda, ki került meg? - kérdeztem, felhívva ezzel a kislány figyelmét, hogy ne duzzogjon tovább magában, és kitártam az ajtót neki, hogy beszaladjóhasson.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Egervári Léda
Prefektus Levita, Animágus, Elsős mestertanonc


Egérke
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 4. 15:57 | Link

Tánya néni
tanári szoba // délután

Elégedetten bólintott, ahogyan hallotta az elismerő szavakat. Hát nem ezt mondta neki eddig? Hogy már átnézte, nincs ott. Akkor most már mehetnének az osztályba és Kittit számon is kérhetnék, hogy miért lopta el Pánt. Na meg persze, hogy miért nem vallotta be, mikor lehetősége lett volna rá?
Már indult is el a folyosó felé, mikor Tánya néni megjegyezte, hogy először a tornateremben kellene megnézniük. Hát nem hitt neki? Már mondta, hogy ott sincs, és nézzenek oda, az öltözőben sem volt. Akkor miért kell ezt ennyire erőltetni.
- Dehát mondtam, hogy már nézteeeem. - Elhúzta az utolsó szótagot, miközben karbatett kézzel nekidőlt a falnak. Ő bizony át nem kutatja még egyszer az egész tornatermet, és még ha tehette volna, a földre is leült volna.
Aztán Tánya néni eltűnt a szertárban, ő pedig éppen ki akart osonni a folyosóra, hogy számonkérje Kittit vagy Patrikot, mikor meghallotta a kérdést. Futva közelítette meg a szertárat, majd lélegzetvisszafojtva járatta körbe kék tekintetét, hogy megtalálja a plüssállatot. Ott feküdt valahol két labda között, ő pedig félrelökve néhány hullahopp karikát kapta fel és ölelte szorosan magához az állatot. Meg került, és még csak egy karcolás sem volt rajta.
- Köszönöm!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. május 24. 19:07 | Link

R I L E Y


- J...Jól vagy?
- lépek hátrébb, és a hangom még halkabb lesz. Ezt már lehet tényleg nem hallja, na de mindegy! Tréfában? Milyen tréfában? Lisa nem lesz jó vége! De ne gondolj mindig valami nagyon szabálytalanra! És most veszekszek magammal? Ja, mint az angyal én és az ördög én a vállaimon, eskü. Csak nem látom őket, pedig az milyen menő lenne már! Egy tényleg nagyon pici én, meg egy másik tényleg nagyon pici én angyalnak meg ördögnek öltözve állna a vállaimon. Vagy nagyon nehezek lennének? Hát ha kettő én, de igaz kicsiben, akkor tuti nyomnának jó sok kilót.
- M-Milyen tréfában? - próbálok kicsit hangosabban beszélni, de nem megy. Mármint nem azért, mert beteg lennék, csak na. Én én vagyok, és általában nem beszélek hangosan, meg nem kiabálok. Miért is tenném? Jó szerintem ez a hangosság, aki meg nem hallja a borzalmas hangomat, az örüljön.
- T...te ebbe az osztályba jársz? - nézem meg kicsit jobban a fiút, és nem annyira ismerős az arca. Lehet láttam már, de ha nem ebbe az osztályba jár, mit keres itt? Haha Lisa, festéket, legalábbis az előbbi után azt gondolom festéket. Nyilván nem kekszet, vagy tejszínhabot. Vagy ha azt, akkor nem jó helyen jár.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2019. május 25. 14:45 | Link

A mosolyom töretlen, annak ellenére is, hogy az első padban lévők zsibongása bőven túltesz azon a decibelen, ami mellett még lehet mesélni bármiről. Alapvetően ez még olyan korosztály, hogy fogékonyak az izgalmasra, de az utóbbi hetekben úgy láttam ez a sok beszélgetés inkább a terhükre van. Talán éppen ezért készültem én is mással az óra felére, de akkor csapjunk bele előbb.
- És bár nagyon szívesen mesélnék még nektek azokról az időkről, mikor a lányoknak különböző rangot adott az ékszer, vagy a fiúk milyen hősiesnek számítottak, mikor egy párbajban győztek, mit szólnátok, ha megnézhetnétek?
Szerettem, mikor rengeteg szem szegeződik rám, nem csak a kifutón, de itt más volt, olyan kellemesen pozitív visszacsatolás, érdeklődtek és láttam az izgalmat. Ha csak fele annyira beleszeretnek a történelembe, mint én már megérte az egész. Az éveim munkája, a tudásom halmozása, az a rengeteg iskola vagy éppen éjjel, amit gyakorlásnak szenteltem az utóbbi időmben.
- Hannah néni, hova megyünk? - hangzott több szájból is a kérdés, mire elmosolyodva dőltem az asztalomnak megállva velük szembe. A tenyereimmel magam mellett az asztal szélére fogtam, ahogy a csípőmmel kitámasztottam.
- Sehova, és Afrikába - néztem rájuk, majd mire eszméltek volna lassan kezdett elsötétülni a terem. Egy pálcaintésemre behúzódtak a függönyök.
- Utazunk egyet, de mindenki a helyéről nézheti - mondtam nekik, majd az egyik rémültebben néző kislányhoz sétáltam és megigazgattam az asztala tartalmát. - Olyan lesz, mint egy film, de nem csak látjátok, érezni is fogjátok. Figyeljetek, mert utána lesznek kérdések, és aki jól felel, jutalmat kap.
Azzal, hogy feldobtam minden létező infót, izgalomnövelőt és motiválót visszalépdeltem előre és koncentrálva kezdtem el körülöttünk kialakítani Egyiptom egy tehetősebb piaci részét. A háttérben piramis húzódott, a temérdek homok és persze az utazók az állataikkal. Ahogy a kép kezdett tökéletesedni és élesedni mindenki számára, lassan építettem tovább az illúziót. Előbb a hangok, embereké, idegennyelv, mégis hangos és mintha mellettünk mondanák, majd az illatok. A helyi gyümölcsök és ételek, a tikkadtságé, némi citrus, aminek nem tudni a forrását. Ezután pedig lassan szellő söpört végig a mi kis filmünkben, amit borzongatóan hitettem el minden kicsikével előttem a sorokban. A koncentrációm egy-egy hang sem törte meg. Kalandozunk, mondtam én, ámultak, tették ők.
Az egész nem tartott tovább tíz percnél, de rengeteg ember fordult meg előttünk akkori viseletben, ékszerekkel és kiegészítőkkel. Piaci kofák termékeit tudták megtapintani hellyel-közzel, és szinte érezték a homokot maguk elé markolva. Lassan szakítottam meg a képet. Elcsendesedett minden, tovaszálltak az illatok. Majd a homályosuló kép is köddé vált.
Ekkor jött csak az gazi munka. Ennyi kezet még életemben nem láttam a levegőbe emelkedni.
Elégedett voltam és boldog  a látottaktól. Így is távoztam az óráról.
Hozzászólásai ebben a témában

Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. július 15. 15:22 | Link

Daliah

– Soha jobban –széles vigyorral az arcomon válaszoltam a lány feltett kérdésére. Megszereztem azt, amiért jöttem… miért ne lennék jól? Oké, hogy lezúgtam és beütöttem a nemesebbik felem, meg a fejemen landolt egy tubus festék, de azt hiszem ez elenyésző fájdalom ahhoz, hogy rosszul legyek. Közben, még mielőtt talpra álltam volna, óvatosan letettem a vödröt és a pulcsim levétele után, letöröltem magamról a festéket. Egy újabb pulcsim bánta ezt az akciót, de annyi baj legyen.
– Kell hozzá ez –böktem a festékes vödörre, amit időközben felkaptam a földről. – Ez épp fekete szín, de még kellene már sötétebb. Hannus néni asztala olyan… uncsi színű és szerintem örülne ~vagy nem~ annak, ha átfestenénk. –Reményeim szerint benne lesz a tréfában, de ha nem, akkor ajánlom neki, hogy ne mondja el senkinek sem. Mondjuk Hannus néni úgy is tudni fogja, hogy az én mancsaim vannak benne a dologban, mert ha valami csíny történik, ott az én nevem nem maradhat ki. Nem is értem, honnan ez a gonosz feltételezés… Jó mégis. Apci se volt egy szent lélek, és mindig hallgatnom kellett azt: ~ Le se tagadhatod, hogy Elliot az apád!~ Kérdem én: ki akarta? Én büszke vagyok apcira és boldogan viselem a nevét. Hupsz, elkalandoztam…
– Öhm, nem… de elfogyott az osztályunkban a festék és ez volt a legközelebbi hely, ahonnan szerezhettem. Jössz, vagy maradsz? –Minél tovább szöszmötölünk itt, annál kevesebb idő marad a művészi alkotáshoz. Már pedig szörnyecskéket festeni nem kevés időbe telik.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. július 27. 22:37 | Link

R I L E Y


Már megint a színek, én ezt nem hiszem el. Olyan színt meg hogy uncsi szín, még nem hallottam. Látni meg persze hogy nem láttam.
- Milyen az a fekete? És az uncsi szín? Olyanról nem is hallottam. - szinte már csak tátogok, olyan halk vagyok. De sikerült három mondatot dadogás nélkül kimondanom egy ismeretlennek, ez király. Az uncsi szín milyen lehet? Talán egy olyan színnek a másik neve, amiről már hallottam? De ezek a kérdések nem voltak idegesítőek? - Ne haragudj, nem látom a színeket, és kíváncsi vagyok. - hajtom le a fejemet.
Festésről van szó, de ez nem hiszem hogy jó ötlet lenne. De mégis, festés. Festhetnék, azaz azt csinálhatom amit nagyon szeretek. Vászonra azért biztonságosabb festeni vagy nem tudom. De végül is, asztalra még nem festettem.
Pár másodpercig az ajkamat beharapva gondolkodok, aztán döntésre jutok.
- Megyek. - és ezt nagyon halkan mondom, talán meg sem hallja, vagy félrehallja. Következő újévi fogadalmam az lesz, hogy hangosabban fogok beszélni. De ha meghallom a hangomat, már kitépném a hangszálaimat, ez nem fog sikerülni. Mondjuk amikor valaki azt fogadja meg hogy lefogy az év végére, az se biztos hogy sikerülni fog... vagy igen, de nem mindenkinek. De újév még milyen messze van, csak most kezdődött el ez az év! Miért gondolkodok ennyire a jövőben?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. július 27. 23:01 | Link

Daliah

Furi egy lány. Hogy kérdezhet olyat, hogy milyen a fekete szín? Hát sötét bakfitty, milyen lenne? Ezt viszont mégsem mondhatom meg neki kerek-perec, mert akkor elszalasztok egy társat, aki benne lenne egy kis csínytevésben. Úgy is rég okoztam már galibát. Egy napja… az rengeteg idő ám!
– Uhm, a legsötétebb szín a fekete. Az uncsi meg olyan… ~milyen is?~ Gondolkodó arcot vágva próbáltam megtalálni a legmegfelelőbb szavakat, de azt hiszem meg is vannak. Aztán vagy megérti, vagy nem. – Az uncsi szín meg olyan, hogyha ránézel, akkor elfog az érzés, hogy ezt azonnal meg kell változtatnod, mert nem tetszik. Legalábbis számomra ez, ami lefedi az uncsi színt. Meg az, hogy elfog a rókázhatnék. meg elmegy a kedved mindentől. –Bonyolult magyarázat, de ha egyszer ezt takarja az uncsi szín, akkor nem tudok mit mondani. Aztán mondott valami olyasmit, ami miatt csodálkozás ült ki az arcomra.
– Uhm… ezt nem tudtam. Bocsi, ha megbántottalak… –néztem rá bűnbánóan. Fogalmam sem volt róla, hiszen nem rohangál a homlokán olyan felirattal, hogy nem lája a színeket. Nem hiszem, hogy megbántottam volna, de hajlamos vagyok akaratom ellenére is megtenni ezt, így inkább bocsánatot is kértem, még mielőtt komolyabb probléma lenne belőle. A beleegyezése viszont mosolyt csalt az arcomra. Fel is kaptam még pár szín, mint a kiömlött zöld, meg sárga és fehér. Ennyi bőven elég is lesz. Kezeim televoltak, emiatt fejemmel biccentettem a lánynak, hogy kövessen. Előbb az osztályomba mentem vissza, hogy az ecseteket felkapva indulhassak meg Hannus néni irodájába.
– Egyébként Riley vagyok –mosollyal az arcomon, s felé fordulva mutatkoztam be, mert ez legjobb tudomásom szerint elmaradt. Vagy csak nem hallottam a nevét, mert nagyon halkan beszél… így is csoda, hogy meghallom azt, amit motyog, de ahhoz nagyon kell fülelnem.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. július 28. 00:25 | Link

R I L E Y


Úgy hallgatom, mint amikor anya mondott nekem egy érdekes mesét. Vagy mintha valami világmegváltó dolgot mondana. Nekem ez az érdekes. Meg sok más dolog, de ez akkor is nagyon. Milyen színű lehet a felsőm, vagy a nadrágom? És a festményeim milyen színűek lehetnek?
- Van ilyen szín is? Én mindegyik színt szépnek képzelem el! - kicsit hihetetlen hogy van ilyen szín. Már annak örülnék ha csak egy színt látnék. Ha az összeset, akkor meg nem hiszem hogy lenne olyan hogy uncsi szín számomra.
- Nem bántottál meg. - nincs rámírva hogy hello, színvak vagyok, vagy bármi ilyesmi. Nem is tervezem magamra festeni. - És és a kék milyen szín? Az uncsi, vagy nem? - kíváncsiskodok tovább. Talán le leszek csapva mint egy légy, de kíváncsi vagyok, sajnálom.
Totyogok a fiú után, mint egy kiskacsa. Jó, nem megyek furán, csak kis lépésekben és gyorsabban kapkodom a lábaimat. Meg nem vagyok olyan pici és cuki mint egy kiskacsa. Mondjuk szívesen cserélnék eggyel, mert olyan édeseek! Mármint nem az ízük, az tuti nem édes. Kivéve ha túlcukrozzuk. De nem lenne szívem megenni. Meg ki cukrozza meg a húst, most komolyan?
- Én Daliah vagyok. - és tényleg, eddig nem is mutatkoztunk be. De most már igen, meg volt ez is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. július 28. 15:56 | Link

Daliah

Felvontam a szemöldökömet, mikor rákérdezett, hogy van-e olyan szín, mint a fekete… Kizárt dolognak tartottam, hogy ne találkozott volna még vele, de nem tettem szóvá. Mindenkinek vannak furi dolgai és én ezt elfogadom… asszem. Apci mindig arra tanított, hogy az elfogadás szép dolog, vagy micsoda. Áhh, nem érdekel most ez, a csíny annál inkább.
– Sok féle szín van. –Rövidre fogtam a választ, mert most nem akartam felsorolni az a sokat, ami az eszembe jutna. Napestig mondhatnám neki, a végén pedig még azt hinné, hogy valami szakértő vagyok. Pedig nem, csupán a csínyek miatt ismertem meg párat… jó párat. A többi mondatára csak bólogattam, s mint kiderült, nem is látja a színeket… Ez magyarázatot ad arra, hogy nem tudta, hogy van fekete szín is. El nem tudnám képzelni, hogy miként látja a világot… Bár visszaadhatnám a színlátását…
– A kék? Az olyan hideg, mint a víz a nem kellően felmelegedett medencében. De nyugodtságot is áraszt, legalábbis számomra és nem uncsi szín. Az egyik kedvencem, de most azt nem fogjuk használni. Az nem kell a szörnyikékhez. –De nem ám, így minden kellékkel a kezemben indultam is meg a folyosón a kiszemelt ajtó felé. Időközben be is mutatkoztam, mert ezt úgy illik és még mielőtt teljesen elfeledkezek az illemről. Lehet nem kellett volna elárulnom a nevem, mert mi van akkor, ha elárulja később a tettünket? Nem olyan lánynak tűnik, meg minél nagyobb a kockázat, annál jobb!
– Figyusz. Ha lebukunk, csak fogd rám a dolgokat.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. július 28. 17:35 | Link

R I L E Y


Azt eddig is tudtam hogy sokféle van. El se tudom képzelni mennyi, de remélem egyszer láthatom az összeset. Vagy csak párat, azzal meg lennék elégedve életem végéig. Ha sokféle szín van, akkor valószínűleg a festményeim is sokfélék lehetnek! Egyszer megpróbáltam meg lemásolni egy festményemet, de tuti nem lett ugyan olyan, a színe biztosan más lett!
Ilyet még nem hallottam. Hideg szín is létezik? Az hogyan működik, hozzáér az ember és érzi hogy hideg? Ha meg felmelegszik akkor megváltozik?
- Biztos szép lehet! - vágok álmodozó fejet, és próbálom elképzelni, és amennyire ügyes vagyok, a nagy álmodozás közben pofára is esek. Gratulálok magamnak, hogy lehetek ennyire szerencsétlen? Hamar talpra is mászok, nincs semmi baj. Nem fogok belehalni, nincs itt a világvége még. Lehet el se fog a világvége jönni soha, csak egy ijesztegetés. Remélem hogy csak az.
Hogy én, fogjak rá mindent a másikra? Na azt sose.
- Nem fogom rád fogni. - ha benne vagyok, akkor nem fogom soha de soha! Maximum egy olyan univerzumban, ahol én nem teljesen én vagyok. Már ha létezik másik univerzum. Ha létezik, akkor talán van olyan, ahol látom is a színeket? Ha van, bárcsak annak az énemnek a helyében lehetnék. Vagy ha nincs, bárcsak lenne és annak a helyében lennék. Talán találnak valami megoldást színvakságra a mágusok. Hisz mégis, varázslat, egyszer csak kitalálnak valamit. Vagy ha nem, akkor én leszek az, aki megpróbál kitalálni rá valami módot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. szeptember 8. 23:08 | Link

Daliah

Ijedten tettem le minden holmit a földre, mikor láttam azt, hogy Daliah elesik. Vagyis inkább elhajítottam, mert koppant egyet, de szerencsére nem ömlött ki semmi sem. Nem mintha érdekelt volna abban a helyzetben. Gyorsan felsegítettem, és kérdően néztem rá, hogy jól van-e. Úgy látszik, hogy ma szerencsém van a festékekkel, mert egyszer nem ömlöttek ki, mikor meglett volna rá a lehetőségük. Biztos unják már a bezártságot, és szeretnének kijönni onnan, de lehet meghallották, hogy hova akarom festeni a szörnyiket és úgy gondolták, hogy addig kibírják. Jó vicc. – Remélem nem ütötted meg magad nagyon. –Mert ha igen, akkor inkább elnapolom a csínyt és elkísérem az orvosiba. Válaszától függ, hogy merre megyünk tovább, addig viszont felmarkoltam az elejtett zsákmányt. Azt mindenképpen viszem magammal, ha törik, ha szakad.
– Csak nehogy megbánd ezt a kijelentést, de kedves tőled. –Volt már aki megbánta, de így járt. Az még amúgy is Roxfort-ban volt, de tehetek én arról, hogy velem jött a figyelmeztetésem ellen? Nem, akkor meg így járt. Ajj, hiányzik a pálcám… azzal minden, de minden egyszerűbb lenne. De így is megoldom a csínyeket, vagy ne legyen a nevem Wayne!

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2019. november 6. 14:48 | Link


- október 29., Gyere, nézz.  -
#ootd


- Schwarz - javítom ki másodjára is a hozzám betért férfit. Fiút. Kicsit kétkedve nézek rá azóta, hogy közölte mennyi idős, közben pedig szemem sem rebbent az infóra elsőre, elég megnézni kik mellett edződtem. Már ami a külsejét illeti. Azon inkább megütköztem, hogy elém került, de ha már van egy közös ismerős... köszi Keve, jössz egy párral.
- Keve arról már felvilágosított, hogy nem olyan régen kezdtél az illúziómágiának, meg hogy szeretsz informálódni szabadidődben - szögeztem le, hogy a körítést elkerüljük mielőtt belevágna. Elég rosszul tudom olykor tolerálni mindezt, de végül csak sóhajtottam és a folyosón megvártam még elhalad mellettünk az óvodás csoport. Rá is mosolyogtam pár picúrra, hogy aztán utánuk is forduljak, várva, hogy András is kövessen. Alapvetően nem sok időm van, annyi minden készül, az esküvő körül is van munka, új kollekciók mutatódnak be velem és az iskola is egyre élettel telibb. A létszám több, mint 30 fővel emelkedett, ami azért plusz embereket is igényelne. Ezt előteremteni pedig nem kettő perc.
- Azt hiszem a legegyszerűbb a gyerekeknél kezdened, amúgy is szórakoztatóipar, igaz? Na, gyere - intettem is a fejemmel az előző testbeszéd mellé, majd benyitottam a csoportszobába és a pedagógustól át is vettem az óraadó szerepét. Nos, legyen mély víz.
- Sziasztok, hogy vagytok? - kérdeztem rá, majd egyből elkezdett két kislány csilingelő hangon, egymás szavába vágva. Az egyik kapott egy könyvet, amiről mesél éppen, de nem hozhatta magával. A másikuk a kedvenc plüssét hiányolta. Én pedig csak félszeg mosollyal az asztal mögé lépve leültem, majd Andrásra néztem, de a gyerekek felé beszéltem.
- Mi lenne, ha mégis itt lehetnének a teremben?
Utoljára módosította:Hannah Schwarz, 2019. november 6. 16:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 7 8 9 10 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térElisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda