36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély
Tantermek - Zippzhar Mária Stella hozzászólásai (27 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. október 17. 17:58 | Link

Asztrológia óra

Futva vágok át a folyosókon, és még épp megfogom az ajtót mielőtt teljesen becsukódna az előttem haladók után. - Jó napot! - köszönök halkan, majd szaporán emelkedő mellkassal foglalok helyet az első üres fotelban, és igyekszem csillapítani a zihálásomat. Amióta prefektusként külön lakom évfolyamtársaimtól, nem először fordul elő, hogy futnom kell az órákra. Most is teljes nyugalomban hevertem el az ágyon Lysandert simogatva, amikor a faliórára tekintve hitetlenül realizáltam, hogy nekem bizony már el kellett volna indulnom. Felkaptam a táskámat, amibe szerencsére már be volt készítve ami asztrológiára kell, és végül egy perccel órakezdés előtt, éppenhogy csak, de beestem.

Pár méllyebb lélegzet után körbenézek, és amikor meglátom Angét, átcuccolok mellé. Helyet foglalok a kényelmes fotelban, rámosolygok, mand várok, hogy a professzor belekezdjen a mondandójába.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:42 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. október 23. 15:32 | Link

Asztrológia óra

Érdeklődve figyelem, ahogy a velem szemben ülő fiú felel. Igyekszem felé tátogni a megoldásokat, de szegény annyira ideges, hogy szinte végig a földet bámulja maga előtt. Szomorúan figyelem ahogy végül megsemmisülve visszahuppan a fotelbe. Amikor a professzor felénk sétál, rendezgetni kezdem az ölemben a tavalyi füzetemet, kerülöm a szemkontaktust, hiszen hiába tudom az anyagot, ilyen kérdések mellett egytalán nem vagyok biztos benne, hogy értékelhetően meg tudnék szólalni. Mint kiderül, nincs okom az aggodalomra, sőt, a játék szónál felkapom a fejem, és csillogó szemekkel nézek körbe, párt keresve.

Ange szinte rögtön lecsap Moonra, így izgatottan állok fel és sétálok el Dinához. - Szia Dina! Van már párod, vagy leszel velem? - kérdem vidáman, fejemet félrebiccentve. - Én szerintem... - kezdek hangosan töprengésbe, majd csak magamban folytatom a gondolatsort. Túl egyszerű lenne ha a saját jegyemet választanám, itt a lehetőség, hogy kipróbáljak egy szerepet! Ezzel a Nyilas kilőve. A Skorpió említése megszólaltat egy kis harangot a fejemben. Teljesen fellelkesít a gondolat, hogy megpróbáljak eljátszani egy teljesen más karaktert, és eldöntöm, hogy a titokzatosságára fogok első sorban rájátszani. - Skorpió leszek! - vigyorodom el, és újra a lányra pillantok. - Na mit szólsz, tudnál mihez kezdeni egy édes-aranyos kis Skorpióval? - jelentőségteljesen forgatom meg a szemeimet az "édes-aranyos" résznél, hogy érezze, nem tervezem megkönnyíteni a dolgát. Talán már bele is helyezkedtem a szerepbe? Na ha nem is, majd most. - motyogok a nemlétező bajuszom alatt, és kíváncsian várom a következő instrukciókat.  
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:43 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. november 2. 14:35 | Link

Asztrológia óra

Stella? Oké, végülis mindegy. Nem igazán izgatom magam a megszólításon, komolyan, szerintem ha valaki lecipzározna, arra is hallgatnék.
- Igen, persze, minden épül-szépül, látnod kéne például a… – elharapom a mondandóm végét, ahogy a professzor hangja eljut a fülemig. Behúzott nyakkal biccentek Dina felé, amolyan „majd később elmondom” stílusban. Már nyitnám a számat, hogy megpróbáljam újra összeszedni az elhangzott csillagjegyeket (mik is voltak? Skorpió, Mérleg, Nyilas… Öö), amikor megoldja a kérdést, és kijelenti, hogy Oroszlán lesz. Elnevetem magam a hajára tett megjegyzésén, ahogy eszembe jut a pár nappal ezelőtti közös tanulásunk. Biztos nem volt még ideje lemenni a Leányálomba, de ezt majd óra után kérdezem meg tőle. – Rendben van kisoroszlán, akkor legyen így. – Vigyorogva hallgatom a választható témákat, és közben gondolatban elképzelem ahogy Dina hajába kiscicákat rakok, és azok játszanak a kis bongyori tincsekkel. Elolvadok.

Hümmögve nézek a megjelenő listára. Nekem is kéne ez a varázslat, sokkal könnyebben tudnék vele jegyzetelni… Fejemet megrázva koncentrálok a feladatra, és a lány felé fordulok. – Mi lenne, ha a lábadra lépnék a buszon? – húzódik ravasz kis vigyorra a szám, és már látom is magam előtt a jelenetet.
Fülemben fülhallgatóval felszállok a buszra, átnyomakodok pár emberen, hogy kényelmesen megálljak egy kapaszkodónál, és ügyet sem vetek azokra akik mögöttem ciccegnek amikor rájuk lépek, vagy az oldalukba könyökölök. Nem tudom Dina hogy akar majd szóba elegyedni velem, de ha mondjuk kirántja a fülhallgatómat, akkor nagyon higgadtan és kultúráltan faarccal végighallgatom, és bocsánatkérést úgy ahogy van mellőzve visszadugom a fülembe a zeném. Talán még vállat is vonok majd. Csak a hatás kedvéért.
Na de lássuk, Dina mit szól az ötlethez.

Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. november 4. 15:55 | Link

Asztrológia óra

Hangtalanul nevetve biccentek egyet a felajánlásra, majd arréb megyek pár lépést, hogy legyen helyünk a játékhoz. Helyeslően bólogatok, én is valami ilyesmit képzeltem el az Oroszlán viselkedésének. - Akkor szerintem menjen élesben. - Megvárom míg Dina felveszi az általa gondolt kezdőpózt, majd belekezdek.

A fülhallgatómban lüktet a zene, ahogy a buszra várok. Egy helyben állok, kívülről akár szobornak is nézhetnének, belül azonban tombolok a busz késése miatt. Amikor végre csikorogva lefékez előttem, rezzenetlen arccal szállok föl az első ajtón, egy pillanatra megmutatva a bérletemet (hiszen úgysem nézik), majd mivel hátrébb kevesebben vannak, elindulok arrafelé. Nem zavartatom magam amikor át kell nyomakodjak egy páros között, sőt, még magamban elégteljesen vigyorogva hallgatom a hátamnak címzett szidalmakat. De hé, ha egymást akarják ölelgetni a folyosó közepén, készüljenek fel erre.
Még pár emberen átgázolok, egyszer valakinek a lábára is lépek
(ekkor sétálok el/át ténylegesen Dina mellett), de fel sem nézve furakodok tovább, magamban szidva a csúcsforgalmat. Megállok a babakocsiöbölben, nekidőlök egy korlátnak, és unottan rágózva bámulok kifelé az ablakon.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. november 22. 21:29 | Link

Asztrológia óra

Úgy teszek, mintha nem hallanám a nekem címzett szavakat, pedig köszönöm, pontosan jó a fülem, nem kell ordibálni. Más kérdés, hogy nem érdekel. Ha nem megy arrébb, és nem férek el, akkor igenis át fogok gázolni rajta. Amikor újra megszólít, megtorpanok, és felé fordulva kiveszem a fülhallgatót, ránézek és félrebiccentem a fejem, amolyan "Bocsi, nem hallottam mit nyávogtál, megismételnéd?"-stílusban. Ártatlannak tűnő, már-már angyali arccal nézek rá, és várom, hogy mit reagál. Ha tovább folytatja a sápítozást, valószínűleg kiröhögöm, és továbbsétálok, még nem tudom. De először halljuk, meg meri-e ismételni úgy is, hogy tudja, hogy hallom, vagy csak a szája volt nagy.
Remélem mondjuk, hogy siet, mert nem véletlenül akartam én hátrébb menni. Jobbról egy póréhagyma lengedezik a fejem magasságában, baloldalamon pedig egy poros szőnyeget támasztanak, amitől mindjárt eltüsszentem magam.


A játék közben csak egyszer esek ki a szerepemből, amikor Dina elkáromkodja magát. Egyébként hozza a karaktert akit elképzeltem, így egy pillanatnyi szünetben egy kis biccentéssel jelzem neki, hogy eddig minden oké.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. december 1. 16:43 | Link

Asztrológia óra

A szerepemből kiesve, kissé ijedten kezdek forgolódni, hogy mi történt, és csak lassan rakom össze magamban a dolgot. Miután megnyugtatom magam, hogy csak a Professzor egyik illúziója lehetett, egy halk Bocsi!-t elsuttogva, kis torokköszörülés után visszahelyezkedek a szerepembe.

Egy kellően elnyújtott, unott szemforgatás után szinte varázsütésre veszítem el az egyensúlyom. Haláli nyugalommal kapaszkodom bele a felcsavart szőnyegbe, amit tulajdonosa olyan kedvesen nyom nekem. Hát, legalább ennyi haszna van a dolognak. Csendben, befelé mosolyogva (értsd: faarccal) szétröhögöm magam a lány szerencsétlenkedésén, és fejemben csak annyit dúdolgatok, hogy ez drága szívem bizony a karmaa...
A pillanatnyi csendet - ami beállt nála a hirtelen sokktól - kihasználva végre én is megszólalok.
- Számíthatnál a dologra, ha már egyszer beállsz az út közepére... Nem tudom hogy képzelted, de persze, az én hibám. Nyilván. - Ironikus szavaimat egy gyors grimasz és szemforgatás kíséri, majd egy (terveim szerint) utolsó lenéző pillantás után megfordulok, és fülhallgatóimat visszadugva megpróbálok továbbnyomakodni az üres helyek felé. De ha még egyszer visszaránt, nem leszek ilyen kedves.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. december 1. 16:43 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. április 7. 16:17 | Link

Országomat egy szabadu--ért
🎶

Egy taktikusan hétköznapi jóreggelttel lépek be a terembe egy kisebb társaság után. Végigjáratom a padokon a tekintetemet, és komótosan elindulok az első sorok felé, míg végül a semleges zónának számító harmadik sorban telepszem le. Kattognak a fogaskereikeim, hogy mivel tehetném magam még kevésbé feltűnővé, ezzel is növelve az esélyeimet arra, hogy megússzam a feleltetést. Talán nem nézné ki belőem senki, talán mindenki, de teljesen elfelejtettem készülni az órára.

Tegnap lehívtak a lányok passzolgatni (na jó, megeshet hogy én mentem oda hozzájuk, de ez részletkérdés), úgyhogy mire odáig jutottam volna, hogy akkor készülök, nevetgélősre fárasztottam magam. Igen, nálam ez egy külön állapot, amit elérve sajnos minden tervem meghiúsul és csak aludni tudok. De legálább azt jó méllyen. Úgyhogy nem állítom, hogy semmit nem tudok, de hogy nem eleget egy feleléshez, az is biztos.

Beszédbe elegyedek tehát a mögöttem ülőkkel, és igyekszem szokásos önmagamként viselkedni, amíg csöndre nem intenek minket.
- Szerintem is a mézes a legjobb! - hadarom még gyorsan el a véleményemet, aztán előrefordulok, csendben mint egy kisangyal. A körmeimmel egy a pulcsimból kilógó cérnaszálat babrálok idegességemben, és igyekszem nem kicsire húzni magam. Hogy lehetnék a legkevésbé feltűnő, és egyben a leginkább önmagam?! Ez kész paradoxon.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. április 11. 22:40 | Link

Országomat egy szabadu--ért
🎶

Igyekszem nem szélesen vigyorogni, ahogy bejelenti, hogy nem fog feleltetni, de ezt csak úgy tudom leplezni, hogy az összeszorított szájas rókavigyor elé emelt kezemmel megdörzsölöm a "viszkető" orromat. Valahogy amikor az életekkel való játszadozás kerül szóba, biztosra veszem, hogy nem is lesz annyira komoly, mint egy felelés lehetne, így teljes nyugalomban örömködök magamban. Annál nagyobb bennem a megdöbbenés, amikor beosztanak valamilyen csapatba, egy ismeretlen feladatra, egy ismeretlen lánnyal. Barátságosan intek felé egyet, de ahogy halad tovább az ismertetés, egyre kikerekedettebb szemekkel reménykedek, hogy csak álmodom. Lysander? Mit keresne itt Lysander?

Rögtön jobban kezd aggasztani az az elejtett "életekkel játszanak" rész, de az ugye nem lehet, hogy... Neem, ez csak egy játék, biztos nem eshet baja... Ugye?

A tekintetemmel a csapattársamat keresem, de hirtelen nem látok semmit. Próbálok pislogni párat, és ezzel egyidőben nyúlok a szemem felé, majd mindent megértek, amikor a Professzor eljut a hátráltatások ismertetéséig. Hát jó, akkor játsszunk! Letörhetetlen (-nek tűnő) lelkesedéssel vetem bele magam a dologba - biztos csak egy képet kell megtalálnunk cicóról, vagy esetleg egy figurát...

Kinyújtom a kezeim magam elé, nagyjából arra, amerre legutoljára a szőke lányt láttam.
- Hahó? Csapattárs? Merre vagy, és hogy hívnak? - Jah, végülis azért az sem éppen egy lényegtelen kérdés, hogy hogyan jelezhetek a "szememnek", ha "látni akarok".
Csak ácsorgok fogalmamsincshol, és hűvös levegőt érzek végigkúszni a karjaimon, az orromat pedig fenyőszag tölti meg.
- Okkéé, ez így kezd ijesztő lenni, csapattárs, kéne egy kis segítséég!
Ahogy zümmögést hallok, a fülem felé kalimpálok.
- Szuper. A szúnyogok is nagyon élethűek...


//Torpedó: B4//

//Nem talált. - Várkonyi//

//Torpedó2.0: C3//

//Detto - Várkonyi//

//:(//
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2019. április 13. 15:12 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. április 15. 23:49 | Link

Országomat egy szabadu--ért
🎶

Szóval Anna. Lazul a feszültég a vállaimban, ahogy megérzem az érintését, és meghallom a hangját. Kellemes hangja van, és én továbbra is próbálok visszaemlékezni, hogy melyik háznál láttam már, de akárhogyan erőlködöm, csak homályos foltok ugranak be az évnyitóról. Eljátszom egy pillanatra a gondolattal, hogy megkérdezzem hová tartozik, de ahogy pörögnek tovább az események, valahogy más dolgok tűnnek fontosabbnak.
- Én pedig Masa. Tudod, ha esetleg rám kéne kiáltanod, hogy ne lépjek rá valamire, mert ott egy csapda vagy gödör vagy ilyesmi - valamiért nem tudok bízni abban, hogy ez egy teljesen veszélytelen kaland lesz. Bólogatni kezdek a szavaira.
- Nincs pánik, indulunk, követlek - foglalom össze hangosan is a lényeget, csak hogy Anna is biztos lehessen benne, hogy eggyüttműködöm.
Hagyom, hogy megfogjon és finoman megindítson egy irányba. Picit talán komikusan magasra emelem a lábaimat, de az, hogy nem látom hová lépek, akaratlanul arra késztet, hogy jobban odafigyeljek olyan dolgokra amikre amúgy nem szoktam. Kezdem érezni, hogy lassan sűrűsödik körülötünk a növényzet, egyre lassabban tudunk csak haladni, mert nehezen ügyeskedem át magam az aljnövényzeten.
- Egyébként, ha csak nincs neked is egy Lysander nevű háziállatod, egy szürke, naagyon bolyhos szőrű kandúrt keresünk, bojtos fülekkel, és felemás színű szemekkel - adok egy általános leírást a cicáról, elvégre mégis ő lesz az aki majd megpillanthatja. Már nem próbálom hitegetni magam, hogy csak egy bábut vagy rajzot keresünk, bár azért abban reménykedek, hogy Várkonyi professzor nem gondolta komolyan, hogy bármelyiküknek is baja eshet.

//Torpedó1: D2//

//Torpedő2:A3//


//Egyik sem talált sajnos. - Várkonyi//
Utoljára módosította:Dr. Várkonyi Zoltán, 2019. április 16. 12:23 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. április 17. 23:50 | Link

Országomat egy szabadu--ért
🎶

- Salvador Dali kinézettel... - visszhangzom a lány szavait - az milyen? Bajusza van? Elfolyik? - hangosan töprengve hagyom, hogy vezessenek. Mondjuk lehet nem kellene ennyit fecsegnem itt össze-vissza, még a végén itt hagy, ha elege lesz belőlem. Igyekszem picit gyorsabban lépdelni (és csöndben lenni, bár ez utóbi ijesztőbbnek bizonyul), nehogy okot adjak bármiféle elhagyásra.

Érzékelem, hogy lelassítunk, majd meg is torpanunk, és amint elenged, vigyázállásba vágom magam, hogy minél kevésbé érjek hozzá... Hát bármihez is, ami körülöttem van. Bár nem látok, de a fejem automatikusan abba az irányba fordul, amerről Anna hangját hallottam, ezt elkönyvelem ilyen beidegződés-féleségnek. Furcsa hangokat hallok az irányából, levélzörejt, ágrecsegést, ruhaszakadást, és ezeket nem igazán tudom hová tenni. Najó, az egyetlen dolog ami eszembe jutott az az, hogy éppen megtámadott minket egy ördöghurok szerű cuki növényke, de a képzeletemet megtartom magamnak. Tényleg nagyon nem akarom, hogy megunjon és itthagyjon... A helyzetjelentésére csak aprót bólintok, és kinyújtom nagyjából felé a jobbkezemet, hogy ha készen van, indulhassunk.

Alig teszünk meg egy vagy két lépést, egy nagyon ismerős nyávogás töri meg az erdő neszeit.
- Lysander? - kiáltok fel automatikusan, de erre már nem érkezik macskanyelven válasz. Helyette viszont megkapjuk az első feladatunkat.

- Öhm, szép napot! - köszönök vissza, miközben elkezdem forgatni a fejem, próbálva kitalálni honnan beszélnek hozánk. Alig láthatóan picit közelebb is araszolok a társamhoz. Csak a biztonság kedvéért. Kattognak a fogaskerekek, és suttogni kezdek, hogy az idegen ne hallja amit mondok.
- Hol van aki beszélt? És mi ez a kérdés, benne sincs a tananyagban! - már nem mintha jelenleg pont valami felkészült lennék... Miután kimondom a gondolataimat, a hely neve derengeni kezd - valamelyik szünetben olvastam róla a Wikipédián.
- Ez nem valami vizsgahelyszín volt mágusoknak? - a suttogás megmarad, mivel nem vagyok biztos a dologban, de hé, azt nem mondtam, hogy sokra is emlékszem, csak azt, hogy elolvastam.


//Torpedóim: E1 és E5//

//Mindkettő elsüllyedt. A két érte járó infó: 1. Szeretet, nagylelkűség, alkotókészség.
2. Aktív, férfias, tüzes. - Várkonyi//
Utoljára módosította:Dr. Várkonyi Zoltán, 2019. április 19. 16:12 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. április 20. 22:48 | Link

Országomat egy szabadu--ért
🎶

Bár Anna szépen kiegészíti azt amit én mondtam, és én heves bólogatással is kísérem, a hangnak mégsem tetszik a megfejtésünk. Gondolkodni kezdek, hátha még bármi beugrik, de csak egy képre emlékszem valami plafonról. Dejó, szóval ez nem egy olyan "válaszolsz ha akarsz" fajta kérdés, hanem egy "válaszolj vagy baj lesz"-szerű. Hát ezt nem láttam jönni. És tényleg nem.

- Ez igazából egy állatkert ugye? - kapkodom a fejem döbbenten a nyávogás és üvöltés után. Ha elbődülne még egy oroszlán, vagy trombitála egy elefánt már az sem lepne meg. Vagyis de, rendesen meglepődnék, de talán még mindig kevésbé mintha kiderülne, hogy egy afrikai esőerdő közepén dekkolunk. Az mekkora poén lenne már!
Nyúlkálnék a rádió után, hogy elkapcsoljak a fehérzajos adóról (modern kor gyermeke), de ahogy egyre erősdik a zümmögés már valahogy mássmilyen lesz. Darazsak, hümmögök magamban, csak hogy pár pillanat eltltével felkapjam a fejem. Darazsak?! Reflexből rántom ki a kezemet Annáéból, és labdapózba gugolva próbálom eltakarni a fejemet a raj elől. Gondolkozz Masa, csak volt valami abban a nyünyünyü képeskönyvben!

Képeskönyv? Gondolom újra végig a dolgot, és ahogy már a fülem körül hallom a kis rovarokat, a hang vélt irányába kezdek kiabálni.
- Van valami festmény a plafonon! - kezdek hadarni, a mondandóm felét csak tippelgetve. Igen, a plafon volt egy tipp.
- Csillagképekkel - ez kicsit úgyhangzik mintha kérdezném, de azért igyekszem tovább gondolkodni. Emlékszem, hogy kettő van, de hogy melyik kettő... Próba cseresznye.
- Bika és Mérleg? - remélem ez nem olyan mint azok a TV-műsorok ahol a rossz válaszért büntetés jár.


//Torpedóim: C5 és E3//

//Mindkettő talált, süllyedt. Infók:sárga, arany, fehér 1 és 6
Ezzel kivégezték az ábrát. -Várkonyi//
Utoljára módosította:Dr. Várkonyi Zoltán, 2019. április 21. 07:51 Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 1. 14:00 | Link

Tánya & Misha

Igaz ami igaz, az elmúlt időben bátorkodtam felfedezni, hogy animágusként nem csak Bencét tudnám ám meglátogatni, de bármely másik házba is belopakodhatok ha épp kedvem úgy tartja. És melyik majom tudna ellenállni pár ingyensiminek nem igaz? Így mikor végre kiszabadultam a gyengélkedőről, többé kevésbé felépülve a kviddicsmeccs okozta sérüléseimből, hopp! Fogtam magam, és kioldalogtam, felfedezni a még ismeretlen területeket. Legutóbbi navinés látogatásom nem sült el a legjobban, ám ez nem szegte kedvem, kíváncsiságtól, csínytevékenykedési kedvtől buzogva osontam be, hogy kicsit szórakoztathassam a sárgák népét.
Lehet nem kellett volna. A bagoly által hozott levelet gyűrögetve ácsorgok az ajtó előtt, miközben lassan már két perce kések, mégsem merek igazán benyitni. Mancsom a kilincs fölött habozik, aztán végül sikerül meggyőznöm magam, hogy jobb úgysem lesz, szóval idegességemben elpirult fülekkel nyitok be, hogy aztán már-már cincogó hangon köszönjek a bent lévőknek.
- Jó napot! - még nem akarnak megenni talán... Kezdetnek jó. Izzadt tenyeremben megfeszül a papír, bátortalanul pislogva állok, épp csak belépek s behúzom magam mögött az ajtót, de ezután nem moccanok. Szám bátortalanul nyílik el mentegetőzni, de aztán be is csukom. Előbb kérdezzenek.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 1. 15:24 | Link

Tánya & Misha

Beharapott szájjal kapkodom tekintetem a két felnőtt között, habozásomat kívül rúgva a képből szedem össze magam annyira, hogy legalább lábaim megmozduljanak. Első blikkre simán levetném magam egy padra itt, a terem végében, azonban Misha bá szigorú hangja hallatán inkább nem játszom az agyalágyultat, és egy alig észrevehető kitérő után közelebb megyek hozzájuk. Hát, úgyis elől szoktam ülni... Nincs ebben semmi különleges, semmi különleges. Lehuppanok a második padba, így Tánya kényelmesen elém tud telepedni, ami azonban már annyira nem tetszik, az a bácsi beállása mögötte. Tekintetem lesütöm, még mielőtt megérkezne az első kérdés, bár pontosan tudom, hogy ezzel nem a legbiztatóbb képet alkotom magamról.
Eszembe sem jut bocsánatot kérni a késésért, annyira nem az van már a fejemben, pedig lehet javítana siralmas helyzetemen. Ha kérdéseket akarnak feltenni ott már baj van. Nem mondom ki hangosan félelmemet, azonban végre felpillantok, és ha a mosolyt nem is tudom viszonozni, erőszakkal kicsit lejjebb nyomom vállaimat, legalább ne nézzek ki annyira rémültnek mint amilyennek érzem magam.
- Ööö - na erre most mit mondjak. Hazudni nem akarok, jártam bent, de eleve ugye ez is tilos... Fene. Túl szép volt, hogy igaz legyen. - Hát... Nem tagadhatom. Igen, igaz.
Szavaimat bólintások kísérik, de nem kezdem el megtoldani mentegetőző mondatokkal, itt bizony most harapófogót kell játszaniuk, ha bármit is meg szeretnének tudni tőlem.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 1. 17:05 | Link

Tánya & Misha

Ehehe, na igen, ezért kéne megtanulnom hazudni. Behúzott nyakkal nyitom a számat, hogy válaszoljak - tuti nem fog nekik tetszeni -, de megakadok, ahogy Misha bácsi közbeszól. Immár teljesen elpirult arccal nézek fel rá, és biccentek, szemkontaktust tartva, csak utána adom meg a konkrét válaszomat Tányának is. Minek hazudjak? Most már úgyis tök mindegy.
- Néha, de nem gyakran, és a naviban csak most voltam... - mentegetőzök, hátha ez enyhítő körülménynek számít. - Nem adta meg senki. Besurrantam. Animágia.
Úgy bököm ki, mintha ez a pár ragozatlan szó mindent megmagyarázna. Így is van, nem segített a bejutásban senki, azaz senki nem tudott róla, hogy ezt teszi. Sóhajtok, nyirkos tenyerem a szoknyámra simítom, kínosan ficeregve a széken.
- Egyedül mentem be, azaz besurrantam egy elsős-másodikos alak nyomában, majd meglapultam, mert bár eredetileg azt terveztem, hogy majd jól összekuncsorgok magamnak egy kis simit, végül nem volt bátorságom előbújni, hátha felismer valaki. Szóval ott a portré környékén megbújtam, figyeltem kicsit a többieket, nevettem pár poénon, de azért ez így elég uncsi volt, úgyhogy kiszaladtam, amikor többen is megindultak vacsorázni. Valószínűleg akkor láttak meg, de velem nem volt más, akinek ne lett volna ott a helye.
Lebiggyedt szájjal motyogom el mi történt, hiszen így tuti fény fog derülni rá, hogy az eridonban is meg-megjelenek néha. Pedig olyan büszke voltam magamra, hogy ilyen ügyesen nem buktattam még le magam... Erre tessék, valaki babrál a berendezéssel, és máris gyanúba keverik a csíkos bundám.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 1. 18:27 | Link

Tánya & Misha

Hááát nem igazán Misha bácsi nem igazán, azonban ezt már nem bököm ki, nem súlyosbítom a dolgot. Az újabb kérdéeknél gondolkodnom kell, hogy hogyan hangozzon mondandóm a legkevésbé gyanúsnak, de hát nincs túlzottan nagy mozgásterem.
- Nem mentem le, felmentem a körletbe, tea, alvás - foglalom össze gyorsan a napom. A teakonyhában még iszogattam, de mivel a legtöbben a nagyteremben voltak épp, nem is beszélgettem senkivel. Aztán meg gyorsan elmentem aludni, hogy a lehető legjobb formámba kerüljek a következő meccsünkre. Tánya majmos kérdésére csak bólintok, s jól is teszem, hogy nem kezdek bele semmibe, mert a férfi veszi át a szót. Mordulása hallatán észrevehetően húzom be a nyakam, és kezdek pislogni felfelé. Gyakran járok a könyvtárban, és megrótt már hangoskodásért, de azt hiszem most épp ellenkezőleg, úgy kell majd a szavakat kihúznia belőlem.
- Csak annyit hogy valami volt és azt hiszik közöm van hozzá - emelem meg a levélpapírt, hiszen tény ami tény, annyi dolgom volt ma, fene figyelt a sustorgó hangokra. Vissza kellett mennem a gyenguszra, hogy mindenem jól gyógyul-e, aztán meg szépen elkezdtem edzeni, hogy rendbehozzam magam teljesen a kövi meccsre. Szemeim elkerekednek következő kérdésére, döbbenten nézek fel, talán kicsit elhűlt arccal. Mi az, hogy honnan tudják, hogy nem én voltam? Nem azt kéne bizonyítaniuk, hogy én voltam? Az az alap, hogy nem én... Nem is tudom miről van szó pontosan! - Mit?
Mondja ki, legalább tudni fogom mit csináltam.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 1. 20:37 | Link

Tánya & Misha

Tánya szavai megerősítik gondolataimat, habár nem ez az amiért végül nyugodtabban dőlök hátra. Misha fenyegetőzése a büntetéssel igazából én esküszöm mindenkinek nem hat meg annyira, fele olyan megalázó lenne fél évig a könyvtárban nyünnyögni, mint akár csak egy percig összezárva lenni Henrikkel. Szemöldököm felszalad, és kicsit el is töprengek azon, hogy miért nem nyúltam én még bele göcsörtbe, ha állítólag ennyi van, de a nő hangja visszaterelget a jelenbe. Végighallgatom a mesét arról mi is történt a sárgáknál, és mire a végére ér, már szám diszkrét kis ó-ra kerekedik. Jahát. Én erről nem tudok semmit. Igazán kezdhették volna ezzel is.
- Nem - rázom meg a fejemet, és végre picit van érkezésem hátrébb dőlni. - Azt hittem csak azt fedezték fel, hogy beszöktem és azért ilyen morcik - töprengek el. Viszont mivel onnan továbblendültünk, és láthatólag nem ott határozták meg a beszélgetést drámai tetőpontját így van okom kicsit kifújni magam. - Mármint khm, természetesen az sem szép tőlem, hogy beszöktem, tudom, de na. Ez nem én voltam, nem engem keresnek.
A végére még egy kis mosoly is felkúszik az arcomra, miközben hiszek abban, hogy ez így már bőven jó lesz. Elmondtam mit tettem, olyan nagyon nem csaptak le érte, ellenben ugyanolyan őszintén megmondtam azt is, hogy innentől már nem én vagyok az emberük. DIPLOMÁCIA. DIPLOMÁCIAI ÉRZÉK, hát én, olyan király vagyok, ez a szó nem jutott eddig eszembe!
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. március 6. 21:12 | Link

Tánya & Misha

Nyelek a fenyegetésre. Nem azért hoztam ám fel, hogy most akkor megrúgják a bokámat miatta, vagy megrúgjam vagy áá, mindegy. Ezt eltoltam.
- Persze, esküszöm - ismétlem meg a szavakat, bár az eskü résznél értetlenebbé válik a hangszínem. Nem szoktam ilyet mondani, miért kéne esküdöznöm, hát ha valami igen akkor igen, ha nem, nem. Fura, hogy azért az egy szóért jobban megbíznak bennem, de hát ha nekik ez kell... Néma eehre húzódik a szám, bár sejtettem, hogy nem úszom meg, de az, hogy már ott tartunk, hogy szólnak a többi háznak, és Misha még meg sem szólalt semmi jóra nem utal. Aztán hirtelen a büntetésem is a nyakamba szakad. Halk nyöszörgés kíséretében koppan a fejem a padlapon, az utasítás viszont nem elég pontos, így a biztonság kedvéért visszakérdezek. Csak azért, hogy tudjam mire számítsak na.
- Ha vizsgaidőszak után de házit írni, akkor szünet után? Pontosan hanyadikán?
Megemberelem magam, és bár a földnek beszélek, de legalább panaszkodni és látványosan szenvedni nem kezdek el. Majd összefetrengem a könyvtárt és összeszőrözök mindent, meg a nyakára járok emberként, hogy hátha akkor megkönyörül rajtam. Meg belegilientálkodok a fejébe és hamisan éneklek majd Katyushát.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. április 20. 04:07 | Link



A korábban véget érő óra, és a hosszú szünet csakis a Joghurtos Sajtburger Istenének áldása lehet. Még szinte fel sem fogom igazán milyen szerencsém van, már repülök is ki az ajtón, természetesen mindenki mással együtt. Látom, hogy sokan mennek ki szünetre a rétre, de hah, amatőrök! Úgy lesz a leghosszabb a pihenőidő, ha már most fogom magam, odamegyek a következő óra helyszínére, bevágom magam egy ablakpárkányba, és mint valami gekkó, gyik, egye nyuszifüle, szépen barnulgatok az üveg mögött, bámulva ahogy a többiek köpköveznek, vagy épp kiverik egymás fogát a frizbivel. Tervem egyelőre csodálatosan halad, szökdécselve közelítem meg a legnaposabbnak tetsző párkányt, hogy aztán táskámat a fal mellé dobva csak finoman és nőiesen eresztve nyújtózzak ki kicsit. Ingem kiszalad szoknyám alól, és ahogy jobbra-balra egyaránt kinyújtóztatom elgémberedett tagjaimat hasam is kivillan egy-egy pillanatra. De hát olyan meleg van, nem vehetek fel trikót már, itt a tavasz, aztán mindjárt a nyár... Úgysem látta senki, ha meg mégis, akkor majd elbujdosok remetének, a... Hm. Még mindig csak a hasamról van szó, miért lovallom bele magam ennyire? Na mindegy.
Nyakamat kiroppantva tolom fel magam, hogy aztán megfordulva elnyúljak, lehunyt szemmel élvezve a bőrömet csiklandozó napsugarakat. Aaaah, tényleg macskának kellett volna születnem. Észrevétlenül lassul le a légzésem, ahogy a kastély viszonylagos csendje (hiszen mindenhol máshol még óra van) körbeölel, érzem, ahogy minden szusszanásomnál egy apró gyertyaláng-szín tincs megcsiklandozza orromat. Talán el is pilledek kicsit, hasamon keresztezett ujjaim békésen fonódnak egymásba miközben kicsit lejjebb csúszok, teljesen kizoomolva a valóságból. Talán táncolok, valaki vezet, de minden olyan fényes, hogy se az alakokat, se a helyszínt nem tudom kivenni. Vagy talán itt is csukva van a szemem? A halk zene egyszerre fülbemászó, és szorul teljesen háttérbe, csak két meleg tenyeret érzek, egyet bal lapockámon, egyet jobb kezem alatt. Sodródok, lassan, ráérősen, álmom seszínű ruhámmal együtt fodrozódik körülöttem.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. május 31. 17:26 | Link



Könnyű, libegős minden léptem, és talán mintha friss, halványan érezhető akácillat is keringne körülöttünk. Szemem lehunyva csak érzek, nem nézek semerre, a ritmust is odabent hallom, nem kívülről szól. Arcom az ég felé fordul, mint késve érő napraforgó tányérja tenné, miközben halkan szusszanok, mégis fáradhatatlanul lépkedve tovább. Orrom rezdül meg először a finom ébresztőre, fújok egy rövidet, szempilláim is megrebbennek vele egyszerre. Lassan lebegek ki az álomból, de jó hangulatát, finomságát húzom magammal, mosolyom kiül az arcomra már azelőtt, hogy laposakat pislogva lassan ráfókuszálnék a mellettem megtorpanó szöszke lány arcára. Mély levegőt véve nyújtózom egyet, félig-meddig beleásítva a végébe, s ujjaimmal megdörgölöm arcomat, hogy felpezsdítsem agytekervényeimet. - Szia Lau - húzódik szélesebbre mosolyom, miközben hátrébb csúszok, félfekvő pozícióm helyett immár teljesen ülve hunyorogva a mellettem állóra. - Be kellene tiltani a hétfőket, milyen galádság már tőlük, hogy léteznek - értek egyet kicsit még kásás hangon. - Tök szépet álmodtam, táncoltam és meleg és fényes volt… szerinted mikor kezdünk el gyakorolni a végzős bálra?
Talán meglepem a kérdéssel, ami csak így eszembe jut, talán nem, mindenesetre így, kora reggel nem fékezem meg csapongó gondolataimat (jó, máskor sem), és elmélkedésem hangosan is hallhatóvá válik. Amúgy nem is tudom, szoktak egyáltalán gyakorolni, vagy csak így ki leszünk lökve, hogy táncoljatok és jó napot? Brr, azért az kicsit durva lenne, inkább nem szeretném.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. június 22. 20:54 | Link



Teátrális sóhajom talán egész az igazgatói irodáig elhallatszik, sőt, miattam lebbennek meg a pálmafalevelek Afrikában, és érnek be a... hm. Afrika a pálmás kontinens, vagy keverem valamivel? Mindegy.
- Túl igaz. Akkor örökké hétvége - ásítom el magam kényelmesen, határozottan elutasítva még a gondolatát is annak, hogy az utóbb felvázolt eset azt jelentené, hogy hétvégén kéne órákra járni. Hű, ez még gondolati szinten is borzalmasan hangzik, sírhatok?
Bólogatok, ahogy megismétli a kérdést, bár míg rajta ború látszik, az én szemeim csillognak. Biztos vicces lesz! Mármint ha csak abból indulunk ki, hogy ott állunk majd egymás hegyén-hátán fura ruhákban, és arra várunk, hogy megtanuljunk ritmusra lépegetni. Toty toty, mint a kiskacsák. - Hát szerintem biztos nem mondják azt, hogy akkor is táncolj, ha nagyon nagyon nagyon nem akarsz, de miért hagynád ki? - mosolygok bátorítóan. - Biztos tök buli lesz. Hajnalban kelés a próbákra, kényelmetlen ruhák és cipők, ideges vicsor mindenki arcán, ah - széttárom a karom - csak belegondolok és fülig ér a szám.
- Szerintem mi - vonok vállat, miközben lábaim lassan dobolni kezdenek, ahogy lábfejeimet ritmusosan egymáshoz ütögetem. Kezdek ébredezni, indulnak a kerekek, kezdődik a mocorgós időszakom. Igen igen, tudom, másnéven hiperaktív, nem kell zazerálni. Azt ugyan még nem mondták - vagy csak nem figyeltem -, hogy hogy lesz ez a táncpár dolog, nem tudom ki kérne fel... vagy kit kérhetnék fel, és jobban belegondolva egy kicsit zavarbaejtő is a kérdés, de egyelőre figyelmen kívül hagyom. Majd gondolkodok rajta ha eljön az ideje, nem igaz? Mindenesetre töprengésemből Lau is segít kiszakadni, újabb kérdésére hümmögve vetem hátra a fejem, hogy csak úgy koppan a falon. Jó, nem olyan koppan-koppan, fájni legalábbis nem fáj.
- Meg akarom nyalni a könyököm - viccelem el a kérdést csípőből, még fel is emelem balom, hogy lássa, jelenleg még nem elsajátított partitrükkről van itt szó. Egy pár pillanatig kiélvezem az arcomra ülő vigyort, aztán azonban picit visszább veszek, és hümmögve próbálom megválaszolni rendesen is a kérdését. - Fogggalmam sincs. Már az auror sem hangzik olyan jól. Lehet, hogy egyelőre maradok általános mesterképzésen, hogy nyerjek még pár évet kitalálni.
Furcsa, hogy ahogy közeledik a választás ideje mennyivel kevésbé vagyok ideges, mint mondjuk másodikban, amikor berongyoltam Dimi bácsi ajtaján. Azt hiszem elfogadtam, hogy nem kell sietnem? Rájöttem, hogy idő mire körvonalazódik előttem? Vagy csak bebeészelem magamnak, hogy ne legyek parában? Úúú, lehet titkon hipnozitázátáltak, hogy ne aggódjak, csak nem emlékszem mert azt is elfelejtettették velem. Az tök menő lenne, úú, meg kell tudnom ki volt! - És te?
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. július 3. 10:45 | Link



A kérdésre legyintek, nem iskolaellenesség ez, csupán morgok magamban egy sort ezen a gyönyörű reggelen, ennyi az egész. - Ugyan - s ezzel annyiban is hagyom a kérdést. Szeretek én órákra járni, de még a legelvetemültebb levitásoknak is vágya néha pár nap... hét szünet, nem vagyok ezzel én sem máshogy.
- Szerintem mi, ha ez megnyugtat - nevetek fel, mert bár biztos nem lehetek benne, hiszen eddig egyik évben sem érdekelt eléggé ahhoz, hogy utánakérdezzek, megnézném ki az a tanár aki szétválasztja Lauékat. Mármint, így nem mondta ki, de valószínűsítem, hogy ez áll a dolog hátterében, pillantása pedig csak elméletemet igazolja. Tudom, hogy nincs egyszerű dolga, ha számomra olyan természetes és alapvető is a fizikai kontaktus, megértem, hogy ezzel ő nincs így. Persze, nem érzem azt amit ő, sőt, szerintem nem is fogom, de érteni, érteni meg lehet.
- Meglepődnél ha innentől kezdve csak kinyújtott nyelvvel mennék mindenhová - rázom meg a fejem széles vigyorral, elképzelve a jelenetet. Masa a nagyteremben a könyökéről próbálja lenyalni a lekvárt hátha az édesség jó motiváció, és ellazulnak miatta az ízületek. Masa a tanóra felénél elkezd nyújtózkodni, kifogása, hogy "de Tanár Úr, muszáj, ha nem csinálom sose leszek elég hajlékony hozzá". Masa minden éjjel óránként beállít egy ébresztőt, hogy felkeljen ugyanezen céllal. Masa, ahogy... makiként... megnyalja... hmmm. HMMM. - Ezt ki fogom próbálni - pislogok előbb döbbenten magam elé, majd egyre lelkesebben bólogatok, előkelő helyet találva az ötlet számára a képzeletbeli listámon. Most csak azért nem ugrok neki, mert az egyenruhám nincs elbűvölve, nem szeretnék a folyosó közepén meztelenkedni, viszont a pálcámat sincs kedvem előbányászni. Ha a lustaság fájna...
- Nem tartott sokkal tovább mint a pilóta, vagy az állatkerti gyűrűsfarkú - legyintek, hogy igazából nem olyan komoly ez mint amilyennek hangzik. - Nem vagyok elég megbízható én az ilyesmihez - vonok vállat somolyogva, és már repül is vissza a labda, nehogy Lau kimaradjon a jóból. Hümmögve bólogatok válaszára, egy apró mosoly is arcomra szökik az elemi említésére. Furcsa, mennyire az élete része, bár ha úgy vesszük valószínűleg nekem is az lenne, ha a helyében lennék, és olyan szoros kapcsolatot ápolnék vele, mint ő teszi. Szép, nézni is szép, de átélni még különlegesebb lehet. - Jó tervnek hangzik. De amúgy elemivel mit tudsz csinálni? Mármint gondolom az nem... munka, hogy apró vízgolyókkal lövöldözöl rám az erdőben, szóval így mi az ami az?
Széles gesztusokkal próbálom kifejteni mit is szeretnék kérdezni, és bár nem vagyok biztos benne, hogy értelmesen fogalmaztam meg amit akartam, de reménykedek.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. július 11. 00:31 | Link



Jobban belegondolva, azt hiszem meg kell értenem, hogy miért mondja ezt. Egyszer csinálnom kell majd valamit ami minden egyes tanárt és diákot meglep, nincs mese, hát igazán nem járja hogy azt hiszik itt, hogy én már semmi meglepővel nem szolgálhatok!
- Mindenképp - bólintok a kérésre, majd már jön is kedvenc témám, a mi leszel ha nagy leszel. Miért nem elfogadható válasz senkinek sem az, hogy boldog? Heló, a többi nem érdekel.
- Nem t'om, így születtem - vigyorgok. - Mindig azt mondják, nem vagyok az, úgyhogy én elhiszem, ezen ne múljon, majd keresek valami olyan munkát ami felelősségmentes, igen igen, tudom, hogy nincs de hát majd valahogy lesz, nem igaz? - Ez a válaszom mostanában mindenre. Majd valahogy lesz. Eltévedek? Majd valahogy lesz. Szakirányválasztás? Majd valahogy lesz. Helyrerakni elfuserált kapcsolatokat? Majd valahogy lesz. Könnyű, könnyű, majdnem olyan mágikus szavak mint az alohomora, vagy a pietotum locomotor.
- Oooott a pont - ismerem el, de ő is tudja hát, hogy nem így értem, a válaszra meg tényleg kíváncsi vagyok, így várom a kifejtést. Valahogy eddig nem gondoltam úgy a képességre mint valamire, amivel munkákat lehet szerezni... se az elemire, se a sajátomra. Azaz sajátjaimra. Tanár mi? Hümmögve bólogatok. Mondjuk cuki lenne gyerekek között rohangálni, és szidni őket a rohangálásukért, és Launak még óriási türelme is van, de ha nem szeretne, hát akkor kérdés nincs is több. Meg aztán biztos nagy felelősség lehet oktatni, pláne ha jól értem ilyen elemi mágiás képességes dolgot. - Úúúú a mélytengeri kutató nagyon jól hangziiik - csillan fel a szemem a beszámoló végére. - Simogathatnál tengeri csillagokat!
- Hát az ilyen lopakodós surranós dolgokhoz biztosan, akcióhőős, figura, de úú, szerinted felvennének állatdublőrnek? - hirtelen ötlet, ennek utána kell nézzek. Még jobb mint az állatkert, a színészek tök sokat keresnek nem? Fogom magam, ráülök valakinek a vállára, szépen végrehajtom az utasításokat ha éppen van hozzá kedvem, etetnek, szeretnek, és pénzt is kapok. Lehetek én a következő Julien király!
Elmebeteg ötletem hatására kiülő vigyorom mérséklődik az újabb kérdésre, és mire a lány a mondat végére ér, már csak egy halvány mosoly játszik az arcomon. - Azért nem futunk össze olyan gyakran, hogy fura legyen. Nem igazán beszélünk, inkább elmegyünk egymás mellett, max biccentünk, de nem tudom... Furának biztosan fura, de... jajj, hogy mondjam, igyekszem minél kevesebb gondot okozni neki, szóval nem igazán vagyunk egy légtérben, nem feltűnő - annyira.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. július 23. 20:03 | Link



Egy pillanatra déjá vum támad, talán egy könyveben olvashattam hasonló sorokat, mint amik Lau száját hagyják el, olyan ismerős, furcsán bizsergős. Nem foglalkozom azonban vele sokáig, hagyom, hogy az érzés lecsengjen bennem, valószínűleg a frissen ébredés van rám ilyen nyugtató, nem mindennek utánajárós hatással rám. Mármint úgy értem ennek hála nem akarok mindennek utánajárni, amikor máskor lehet tenném. Már el is felejtem a szavakat, így felírni sem tudnám, hogy utánanézzek, de legnagyobb meglepetésemre nem zavar, hogy elesek a lehetőségtől. Elengedem azt.
- Igen igen - bólogatok lelkesen, szinte látom magam előtt a búvárruhába öltözött lányt, ahogy tengeri uborkák és kagylók simogatása közben ücsörög a mélyben, egy feneketlen fenéktelen fenekes mély nagy víz legalján, mosolyogva. Mert természetesen a mosoly az fontos, ha elképzelek valakit, annak mosolyognia is kell. Kicsit mintha ezzel szeretném nekik bevonzani a jókedvet. - Maximum kimélyíted kicsit a tavacskát, hogy így bvuuu vbáá - és mutatom kezeimmel, hogyan gondolom, elkezdem vízszintesen húzni, majd nagyon meredek v-alakban le, és felvezetem az ujjaimat. Igen. valószínűleg nem csinálnának ilyet, de mélynek mély nem?
- Ih, előre látom, a néven napokat, heteket vagy akár órákat, izé hónapokat is elgondolkodnék - sóhajtok, miközben elkezdenek peregni a szemem előtt a hangzatosabbnál hangzatosabb jelzős szerkezetek. Menő lenne. - Csak valószínűleg annyira zavarban lennék a kamerák előtt, hogy egy idomított makinál is ügyetlenebbül sikerülnének a dolgok - szontyolodok el. Nem mindenkinek való a nagy, kitüntetett figyelem. Furcsa ez tőlem, aki előszeretettel ugrál a folyosó közepén fűszoknyában és jack-o-boxos kalapban? Evvan.
- Hát ez nem csak rajtam múlik - sóhajtok, de közben a hangocska a fejemben azt mondja egyre-másra, hogy csak annyit kéne tennem, hogy elmondom Bencének az igazat arról ami történt, és máris igaz lenne az állításom. Addig.. addig de, igazából rajtam múlik. - Én nagyon bízom benne, hogy ki tudunk alakítani valamit ami mindkettőnknek jó, mert... ezen nincs mit szépíteni, ha nem is úgy, mint barát barát, de mint barát, nagyon nagyon nagyon hiányzik. - Beszédem lelassul, megfontoltabbá válik, szoknyám szegélyével játszó körmeim csendesen kapirgálják az anyagot. Értékelem, hogy azt mondta, nem kell válaszolnom, de nyilván azért kérdezte mert érdekli... és ebben nincs olyan amire ne válaszolhatnék. Ha azt kérdezné mégis miért történt, már terelnem kéne, de addig... nincs okom ne nézni fel egy bátortalan mosollyal, még ha nem is igazén vidám téma ez a legújabb.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. szeptember 18. 20:12 | Link



Elégedetten, sőt mi több, helyeslően bólintok felé, olyan tanárosan-szigorúan összepréselt szájjal. "Helyesen teszed, hogy hallgatsz rám, hogy megfogadod a tanácsaimat, mert én vagyok az idősebb és tapasztaltabb, én tanítok, ez a minimum." Mielőtt bárki megijedne, hogy egy erre járkáló legilimentor belenyúlna a fejembe, és kivenné zavaros gondolataim közül, hogy valamelyik itteni tanárra gondolok, lelövöm én a poént, nem, általános iskola, negyedik osztály, Barabás néni. Nem kell itten kombinálni.
- Ettől még mondjuk lehetek színész, csak így emberként - mutatok magamra, majd egy gyors torokköszörülés után belekezdek egy sebtiben elképzelt és felvázolt színdarab közepébe. - Na de Julio, bátyám, nem teheted meg, hogy minket hátrahagyva elhajózol az Újvilágba Esperanza nyomába! Gondolj ránk, a sok éhes szájra, kik otthon várnak, és a lovaidra, akik tuti nem tudnának friss füvet enni a tenger közepén! Ne menj Julio, ne menj, szívből könyörgök neked! - Még egy könnycseppet is elmorzsolok, és sóhajtok, hát milyen megható... Igen, a színészet az én pályám - nem.
- Dehogy - rázom meg a fejem azonnal, nyugtatólag. Nem áll szándékomban bevallani, hogy éppen én voltam az, aki bántotta őt, nem érzem úgy, hogy meg tudok birkózni még ennek a súlyával. Majd egyszer talán elmondom. Persze az is lehet, hogy örökre titokban tartom, lecsüccsenek rá szépen, és ha bárki piszkálna azt jól...! Jól! JÓL! Jól bokán nyalom.
- Hááát tudod, magatartási gondok - pislogok ártatlanul Laurára, épp csak a glória hiányzik a fejem fölül. - Akkor is mászkáltam a folyosókon, ha épp nem kellett volna, átmasíroztam más házak körleteibe csak úgy mert miért ne, elaludtam az órákról, feleseltem, morogtam a büntetőmunkák miatt... csak ilyen apróságok - nevetem el magam a végére. Egy vállvonás kíséretében egyenesítem ki magam, hogy elgémberedett tagjaim kicsit kinyújtózhassanak, és bár épp ásítanék, az utolsó pillanatban egy belibbenő hajtincs pont úgy csikizi meg az orrom, hogy elmúljon az inger. Frusztráltan dörzsölöm meg az arcom, s közben valami mondatféleség ki is szűrődik tenyereim mögül. - De így legalább többet lehetsz Thomassal, meg találhatsz olyan prefiket akik hasznosabbak a Bélafélék ellen.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. október 26. 18:44 | Link



Elégedetten döntöm hátra a fejem, örülve a sikeremnek, annak, hogy megnevettettem a lányt. A művelet természetesen apró koccal jár, de már szinte fel sem veszem, én megszoktam, a falnak meg hát... nem fáj.
- Á az a baj tudod, ez nem jön parancsra, csak ha épp olyan a kedv, az idő, a hangulat, meg a cicabajusz meredeksége. - Még bólogatok is mellé, nagyon komoly megfigyelések övezik ezeket a kijelentéseket kérem!
Lehet, hogy Lau nem lenne rám büszke, ha tudná mi történt, sőt lehet, hogy még a részlehajlósága ellenére is furcsán nézne rám egy kicsit. De nem tudja, és én annak érdekében, hogy ez így is maradjon, finoman terelgetem odébb a figyelmet a kényes témáról. Kábé olyan finoman, mint ahogy az elefánt simogatja a bolhákat, de tőlem ugyan mit vártunk?
- Lehet, hogy akartak egy esélyt adni? - vetem fel, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy engem meggyőzne ez a magyarázat. - Kevésbé mertem veszélyes lenni... - dünnyögöm magam elé, hunyorogva, mintha épp a régi önmagamat nézném az összehúzott réseken keresztül.
Nem is vagyok benne biztos, hogy felfogom, mennyit jelentek számára, vagy hogy épp mit jelent az, hogy pont egy hozzám hasonló tichy-touchy lány jár a nyakára. Továbbmegyek, az is könnyedén elképzelhető, hogy én sosem fogom megérteni a helyzetet, és csak... Adom önmagam. Egy kicsit figyelmesebb önmagam, ez igaz, de végső soron önmagam. Most azonban, ahogy félszegen vallomást tesz, valószínűleg a nyakába ugranék, ha nem lennék ennyire álomittas. - Szeretnéd, ha úgy lófrálnék a folyosókon, hogy elkaphass? És akkor még a büntetésemet is felügyelheted, az is idő - somolygok, ám a huncutság el is illan a szememből, és szimplán lágyan nyújtom kicsit előbbre a nyakam, mint egy teknősbéka. - Csak viccelek. Nincs akadálya, nem? Bármikor kitalálhatunk valami programot, kergethetünk szöcskéket a réten, elmehetünk a fürdőbe, kimehetünk az erdőbe sétálni Benitoval... A végén még sok is lesz belőlem. - Olyan ez mint amikor meghúzod a kart a csokiautomatán, és eltörik, ami miatt minden az öledbe potyog, szóval meg kell enni, de az meg már instant gyomorrontás.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. november 29. 04:13 | Link



Pislognom kell egy pillanatig, hogy biztosan ne essek bele a csapdába, amit Lau valószínűleg még csak nem is tudatosan állított nekem. Képes lettem volna habozás nélkül elismerni, hogy veszélyes vagyok? Óh igen, már csak azért is, mert jól hangzik az, hogy "Masa a veszélyes" meg a "Veszélyes Masa", de még épp időben bevillan, hogy eredetileg mintha nem pontosan így értettem volna.
- Neeeem - nevetek fel végül amikor rájövök mit kavartunk meg. - Úgy értem még a prefektusi kinevezés előtt voltam visszafogottabb, aztán... elromlottam? - mondandóm vége kérdésbe megy át, és mint valami cuki kisállat, oldalra biccentem a fejem, mintha így fülemen keresztül a fejembe szállna a válasz a kérdésemre.
Annyira... Annyira nem is vicc a felvetésem, egy-két büntivel több vagy kevesebb nekem már tényleg nem igazán oszt vagy szoroz. Próbára tenném a tanári és prefektusi kar kreativitását? Mondanám, hogy igen, de az a baj, hogy ennyire még nem vagyok nagymenő szabályszegő. Nem is tervezek az lenni igazából.
- De várj, a mestertanoncoknak sem szabad, csak őket a prefik nem büntethetik meg csak tanárok, nem? - próbálom visszaidézni emlékeimet, amik alapján én bizony találkoztam már MT-kkel takarodó után, és általában a tanárokhoz is lettek kísérve. - Várj, inkább hagyj meg abban a hitben, hogy nem szabad, mert ha kiderülne, hogy akkor és oda megyek ahová akarok, azt hiszem nagy bajban lenne a kastély. - Mosolygok, látszik, hogy viccelek, de a kérés komoly. Van amit jobb nem tudni, hiszen ha járkálni akarok, akkor így is fogok, vállalva a büntetést, ami ezek szerint vagy érkezik majd, vagy nem.
- Abban biztos lehetsz, hogy szívesen sétálok veled - vigyorgok mindentől függetlenül hát. - Majd azt mondom neked, hogy tanár vagyok, és el kell hinned, akkor pedig már biztosan nem büntethetsz. - Ördögi csodaterv, én mondom.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. december 8. 20:45 | Link



Jó azért meg kell hagynunk, hogy a veszélyességnek is több fokozata van. Én például legveszélyesebb hangulatomban sem vagyok olyan para mint egy mérgező csápokkal és bénító pillantással felszerelt fúriafűz, ellenben magasan lekörözöm a házukat magukon hordó legmuglibb-legártalmatlanabb éticsigákat. Már ez nem egy sértés akart lenni csigucik, ne támadjatok meg a... Az éles kis házaitokkal(?) vagy a csikis nyálkátokkal, mert biztos tudtok ti is nagyon kellemetlenek lenni, de el kell ismernetek, hogy van azért egy... Rangsor.
- Anya azt mondta a kamaszkor - kotyogok közbe ártatlan fejjel, és olyan angyali hanggal, hogy szinte látom Brigiék szüleit ahogy töltik ki az adoptációs formanyomtatványokat. Finoman küldöm a jeleket Launak, hogy neeeeem, a bátorítás nem jó ötlet, nagyon nem jó ötlet, és szerencsére veszi is a lapot, megóvva a kastélyt mindenestés garázdálkodásaimtól. Viccelek, vasárnap azért pihennék én is. Vagy hétfőn. Kedden. Valamikor egész biztos. - És ugyebár nem akarnám, hogy meg kelljen büntetned, mert nem szeretnél - toldom még meg nyomatékosan, csak hogy biztosan rögzítsük a dolgokat.
Én teljes nyugiban örvendek a nyugalomnak, ami bennünket körülvesz, és bizony eszembe sem jut elgondolkodni azon, hogy lehet, hogy már elszaladt az idő annyira, hogy társaságot kellett volna kapnunk. - Eh - kapom fel a fejem egy fokkal éberebben, és körülnézve próbálom megállapítani amit már amúgy is tudunk. - Szerintem - kezdem lassan - utóbbi. - Nos. Magamnál annyira nem lenne meglepő, de hogy Lau is eltévessze a helyszíneket? Somolygok magunkon, azonban biztos ami biztos lekászálódok az ablakpárkányból, hogy aztán bolha-elefánt szökdelléssel kis vért juttathassak lábaimba. - Akkor van kedved ellógni a többi részét is? - kérdezem vigyorogva, majd válaszától függetlenül, fütyörészve indulok meg a folyosón. Persze csak a szám nagy, a belső levitásom nem hagyja a restséget, egy gyors órarend-csekk után ellenkezés nélkül kanyarodok rá a tanteremhez vezető folyosóra, hogy ott aztán heves szabadkozások közepette kapcsolódhassunk be az aznapi fejtágításba.
Szál megtekintése

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Tantermek - Zippzhar Mária Stella hozzászólásai (27 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély