36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. május 9. 20:08 | Link


outfit|kalandtúra

Kész csoda volt, hogy megúszták épp bőrrel a graffitizős kalandjukat. Sári baromi jól érezte magát és bár eleinte egészen megmosolyogtatóan béna volt a mű elkészültére már kezdett belejönni. Megbeszélték, hogy ezt bizony meg kell még ismételniük, most azonban mégsem ezért találkoztak. Az első találkozáskor megbeszélt túravezetésre valahogy nem került sor, szóval most igyekezett bepótolni, hogy ne szenvedjen barátnője hiányosságokat. Csak nagy vonalakban rohanták körbe az iskolát, a legfontosabb dolgokat nézték csak meg, mint a nagyterem, a konyha és a különböző tantermek. tipikusan vallott Sárira, hogy első körben azt mutatja meg, hogy honnan lehet kaját szerezni és csak utána azt, ami egy iskolában végül is a legfontosabb lenne. Út közben még egy kisebb térképet is alkotott, hogyha Lin esetleg elfelejtené, hogy merre jártak, akkor mindig kéznél legyen ez a kis fecni rajta a macskakaparásos írással az útvonalról.
Nagyjából az tervezett útvonal felénél jártak, mikor Sári nemes egyszerűséggel úgy döntött, hogy ideje lenne pihenniük kicsit. Azzal a lendülettel amivel ezt megállapította felugrott az átváltoztatástan terem tanári asztalára és elmormolt egy rövidke imát, hogy Ardai tanárnő ezt sose tudja meg. Amúgy sem volt valami fényes kapcsolatban a tantárggyal, legutóbb is, csak a tanári jóindulatnak köszönhetően sikerült úgy a vizsgája, ahogy. Egy szigorúbb tanár valószínűleg sokkal rosszabb osztályzattal minősítette volna gyakorlati munkáját, de szerencséje volt.
- Szóval hogy tetszik eddig a Bagolykő, mesélj! - Szőke barátnője azért ahhoz már elég régen tartózkodott az iskolában, hogy ha nem is átfogó, de mindenképpen említésre méltó véleménye alakuljon ki a közösségről és a tanításról. Szerette volna, ha Lin jól érzi magát az ódon falak között, már vagy ezerszer a lelkére kötötte, hogyha valami baj van, keresse meg bátran, csak két szobával lakik arrébb, nem kell nagyon messzire mennie, hogy megtalálja.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 10. 09:53 | Link

Sári

Az elmúlt pár hétben Lin kezdett beleszokni az iskolai környezetbe, de még mindig az előtte siető lány volt a legbiztosabb fogódzója. Lin lassan rájött, hogy barátnője szinte mindenbe lelkesen beleveti magát (hiszen még a graffitizésben is simán benne volt). A mostani körbevezésért különösen hálás volt, mert az egész hely egy útvesztőnek tűnt, őszintén nem csodálkozott volna, ha kiderül, hogy amúgy a termek még a helyüket is változtatják időnként. Az órákra menetelt egy kész káosznak élte meg. Nem mintha a többiek nem lettek volna segítőkészek, csak hát Lin nem barátkozott könnyen.  
Amikor Sári lehuppant egy random terem tanári asztalára, Lin nem tudta beazonosítani, milyen óra lehet itt, szinte biztos volt benne, hogy ezt nem vette fel. De csak szinte, mert múlt héten megint rossz terembe ment elemi mágiára, szóval ki tudja. Kellett fél perc, míg felocsúdott, hogy Sári a válaszára vár.
- Azon kívül, hogy egy labirintus, nem rossz - mosolyodott el, egy pillanatig hezitált a folytatással - Az évfolyamtársaim cukik, csak nem mindig találjuk meg a közös hangot. Néha hiányzik az utcai művészközeg, meg nem is igazán tudok hozzászólni a varázslók híreihez - picit megrántotta a vállát. Otthon még az apja időnként mesélt egy-egy dolgot, de amikor már "csak" hatan maradtak a picikkel, az anyja került minden ilyen témát, ezért Lin csak a kora gyerekkori infóival lavírozott, és próbált nem teljesen muglinak tűnni.
 
Utoljára módosította:Dobó Linnea, 2020. május 11. 10:15
Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. május 11. 20:39 | Link


outfit|kalandtúra


Izgalmas kaland volt a kis tilosban történt kiruccanásuk. Nehezen sikerült az éj sötét és jótékony leple alatt kisurraniuk a klubhelyiségből, de megoldották. Még délután kerestek egy ideális falszakaszt, hogy ezzel is csökkentsék a lebukás esélyét. Sári akár csukott szemmel is oda talált volna, ami nem lett volna sokkal nagyobb változás az őket körülvevő sötétséghez képest. Amíg festettek kockáztatta csak meg, hogy világítson a pálcájával, így is benne volt az aprócska félelem, hogy lebuknak.
Igyekezett Lint ott segíteni, ahol tudta, amikor tudott csak a szolgálatára állt akár a kérdések terén akár bármi másban. A tanulásban ugyan nem nagyon tudott sok újat mondani, hiszen szorgalma valahol a béka feneke alatt volt. Múltkor is jól megpróbálta Marcival megíratni a beadandóját és nem lett belőle semmi. Nagyon nehezére esett, hogy egyedül küldjön meg ezzel az embert próbáló feladattal, de csak leadta.
- Nem is rossz? Ez most rossz vagy jó? - Sári úgy gondolta volna, hogy inkább ez utóbbi lehet, mert ha nem ez lenne a helyzet, akkor most lehet nem ilyen hangulatban beszélgetnének itt.
- Idővel jobb lesz, hidd el. Mikor megszokod ezt az egészet és kicsit jobban hozzá tudsz szólni ezekhez a témákhoz a többiekkel is könnyebben meg fogod találni a hangot.-  Igyekezett biztató hangnemet megütni, aztán hogy a szőke mennyire érzékelte annak az már nem Sárán múlott.
- A mágiád nem rakoncátlankodik? Jól megy a tanulás? - Erről eddig nem igazán esett szó közöttük, de kíváncsi lett volna, hogy mi újság háztársával ilyen téren. Meg hát nem akarta hogy csak üljenek ott néma csöndben és nézzék egymást, az kicsit kínos lett volna és ha lehetősége volt rá, akkor kerülte a kínos pillanatokat. Épp elégben volt már része ahhoz, hogy megpróbálja kerülni őket.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 12. 10:52 | Link

Sári

- Ez jó, csak a dicséretek nem az én asztalom - mosolygott Sárira. - És köszi. A peptalkot, meg a sok segítséget .
Közben Lin is abbahagyta a keringést a teremben és felugrott egy padra. Azzal a lendülettel a pad egy cseppet elkezdett ingadozni alatta, de még szerencsére nem kötött ki a földön. Még. Ha Lin szerencséjén múlik, még az ő negyvenakárhány kilója alatt is összeomlik egy asztal. Bezzeg graffitizés közben sosincs problémája a nem-létező egyensúlyérzékével.
- Még nem sikerült egyik kevésbé kedvelt évfolyamtársamnak sem felgyújtanom a haját vagy a talárját, szóval mondhatjuk, hogy igen, jól megy - válaszolt barátnője kérdésére. Sári mellett nagyon igyekezett sokat beszélni, és bár ez csak fokozatosan ment, remélte, hogy barátnője nem érzi magát kínosan azért mellette, mert Lin alapvetően hallgatni sokkal jobban tudott. - Néha azért menő lenne valami kiemelkedő dolgot felmutatni. Amúgy valaki mesélte, hogy te elemi mágus vagy, melyik elemé? - hirtelen megfordult a fejében egy random őrült ötlet.
- Mennyire jól nézne ki itt - kezdte el lassan mondan - , ha lenne egy ilyen ítélkező szemüveges macska képe közvetlenül a tanári asztal felé nézve.


Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. május 14. 15:37 | Link


outfit|kalandtúra


- Hát igazán nincs mit, végül is erre valók a barátok, vagy mi - vonta meg könnyedén vállait. Bár soha életében nem hallotta még a lány által említett p betűs szót, de józan paraszti ésszel összerakta, hogy valószínűleg ehhez a témához kapcsolódik valamiképpen. Sosem volt egy nyelvzseni, nem volt hozzá elég türelme és kitartása, az angol meg egyébként is hidegen hagyta. Számára a német volt a legszebb nyelv a világon, bárki bármit állított is ő kitartott az álláspontja mellett. Épp azt szerette benne, amit a legtöbben utáltak, a kemény torokból jövő mássalhangzókat, a kimondhatatlannak tűnő hosszú szavakat és a logikáját, ami szigorú szabályokra épült.
- És ingert érzel rá, hogy megtedd? - vigyorgott barátnőjére. Ez a mondat kicsit kétértelmű volt, hiszen jelenthette azt, hogy szerette volna megtenni, de még nem elég ügyes hozzá, vagy azt, hogy remekül boldogul és nem történhetnek meg hasonló balesetek.
- Ne aggódj, már felmutattál valami kiemelkedőt, tök szép lett az a fal. - Próbált bátorító lenni, bár tudta jól, hogy barátnője nem éppen erre a fajta kiemelkedő dologra gondolt. Sokkal inkább valami különleges képességre, vagy egyedi varázslatra. Mint például az ő újonnan megmutatkozó képessége, amiről úgy tűnik, már mindenki is tud. Sári nem verte nagydobra, hogy mi történt azon a délutánon a szobájukban, de úgy tűnik, hogy valaki a jelenlévők közül nem tudta tartani a száját. Nem akarta, hogy kitudódjon mit tett Lilithel. Talán ha nem ilyen formában jelentkezett volna könnyebben el tudta volna fogadni a benne élő vadmágiát, így viszont nehezen barátkozott meg azzal, hogy a továbbiakban ezzel kell együtt élnie. Ugyanakkor tetszett is neki, hogy pont ő és pont a tűzzel, csak hát a bűntudata még erősebb volt, mintsem hogy tényleg képes legyen pozitívan hozzáállni.
- Hogy itt milyen gyorsan terjednek a hírek... - Nagyot sóhajtott, majd mielőtt válaszolt volna eldöntötte, hogy megpróbálja inkább megmutatni. A megjelenés óta egyszer sem próbálkozott, így kicsit ideges volt, hogy vajon sikerül-e. Jobb kezét finoman ökölbeszorította, majd ujjait kinyitva elképzelte, ahogy tenyerében fellobban az aprócska láng. Szerencséje volt, mert sikerült amit eltervezett és semmi komplikáció nem jött közbe. Néhány másodpercig gyönyörködött benne, majd tenyerét ismét összezárva eloltotta, amit az előbb létrehozott.
- Remélem ez elégséges válasz volt - nevette el magát megkönnyebülten. Nem tudta volna elviselni, ha még valakinek árt, bár valószínűleg akkor egyszer is csak a düh vezérelte tetteit, nem tudott tiszta fejjel gondolkodni.
- Eszedbe se jusson. Vagy legalábbis ne most, ez egy gyakran használt terem és leszedik a fejed, ha rájönnek, hogy te voltál. - Támogatta Lin művészi ambícióit, egészen addig, amíg nem egy ilyen teremben akarta azokat kiélni. Azzal nem volt baj, mikor egy ritkán látott falszakaszt festettek össze, de ezzel azért eléggé kihúzhatta volna a gyufát a tanároknál.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 16. 10:46 | Link

Sári

- Néha erősen - vigyorgott vissza barátnőjére. Alapvetően nem volt baja senkivel, csak maga a vágy arra, hogy valami őrültséget tegyen...nos, időnként elég meghatározó. - Lehetne ez a "meghúzom a haját" és "kihúzom alóla a székét" csínytevések varázsló verziója. Hopsz, felgyújtottam a talárját, ja, hogy véletlenül sötétlila lett a hajad?
- Köszi, majd ha nem jön be a boszorkány lét, hivatásos rongáló leszek - poénkodott rajta. Néha tényleg zavarta, hogy csak ehhez ért, de ez is több mint a semmi, egyszer majd lehet megtanul normálisan vászonra is festeni, az lehet egy fokkal jövedelmezőbb művészszakma.
Ahogy kimondta, hogy pletykálnak Sári újonnan felfedezett elemi mágiás képességéről, barátnője arckifejezésére pillantva már meg is bánta a kérdést. Már éppen biztosítani akarta, hogy nem muszáj válaszolnia, és hogy nem akart ennyire kíváncsiskodó lenni, amikor barátnője tenyerében megjelent egy pici láng. Teljesen elhűlt.
- Upea - csúszott ki halkan a száján. Káprázatos, lenyűgöző, gyönyörű. Mindegyiket jelentette. Lin ritkán szólalt meg finnül, csak hirtelen érzelemkifejezések esetében, hiszen hiába élt magyar környezetben, a finn maradt a domináns nyelve. A lány megigézve nézte Sári kis lángját, amíg barátnője el nem oltotta. - Ez egyszerűen fantasztikus - szólalt meg végre értelmes hangerővel magyarul. - Mármint, persze, veszélyes is lehet, de egy csomó pozitív dologra is felhasználhatod. Például lehetsz sárkányszelidítő - na jó, utóbbit ő se gondolta teljesen komolyan, de azért egy verziónak nem volt rossz.
Ha már te mondod... - sóhajtott fel színpadiasan, bár tudta, hogy Sárinak teljesen igaza van, csak Lin szeretett kockáztatni.

Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. május 19. 09:23 | Link


outfit|kalandtúra


- Ejnye-bejnye, ilyesmikre nem szabad gondolni – mondta, de a szemei és vigyora másról árulkodtak. Valójában jól szórakozott azon, hogy Lin mennyire ellenségesen áll hozzá a többiekhez, vagy legalábbis mennyire igény lenne arra, hogy valami őrültséget műveljen. Mert nem gondolta volna, hogy csak úgy semmi indok nélkül lilára színezte volna bárki haját, de pontosan olyannak ismerte a másik lányt, aki mindezt kedvtelésből viszont szíves örömest megteszi. Csak mert csak, ugyebár. Hogy ne legyen olyan unalmas az élet.
- Művészekből a sok soha nem elég. – Legalább nem értette félre szavait és poénnak vette, ez jó volt. Gyakran esett meg a barnával, hogy nem egészen az ment át, amit ő igazából gondolt és ezért megbántott másokat. Nem szánt szándékkal, csak egész egyszerűen rosszul választotta meg a szavait. De biztos volt benne, hogy a szőkének nem kell majd hivatásos rongálónak állnia, mert a legrosszabb esetben is festőként simán megélhetne, ha mégsem jön be a boszorkány lét.
- Igen, biztosan. – Komoly arccal bólogatott, mintha legalább értené, hogy miről van szó. Még csak megtippelni sem tudta volna, hogy ez mégis milyen nyelven volt, de inkább nem is kísérletezett vele, még a végén felsült volna. Ő ugyan hajlamos volt félig németül beszélni, de ez nem tette immunissá arra, ha valaki más keverte a nyelveket. De barátnője arcáról midnen érzelmet le tudott olvasni, nem volt szüksége arra, hogy értse amit mondd. Igazán lenyűgözöttnek tűnt, aki rácsodálkozik, hogy ilyesmi létezik egyáltalán. Nem tűnt ijedtnek, inkább csak csodálkozónak.
- Azt hiszem nem leszek sárkány szelídítő, de ha gondolod még mutathatok valami hasonlót. – Egészen felbátorodott előző sikerén. Az aprócska láng mintha feltüzelte volna belülről, hirtelen elkapta a lelkesedés és a tenni akarás. Ki akarta próbálni, mi mindenre képes még, nem foglalkozott azzal, hogy esetleg felgyújthatja magát, Lint, a padot vagy az egész iskolát.
- Figyelj, én tényleg veled vagyok, de azért meg kell húzni a határokat valahol. – Tudta jól, hogy háztársa is tisztában volt azzal, hogy jelen pillanatban Sárinak van igaza és ha nem akarja kockáztatni már az első évben a megítélését, akkor jobb ha nem csinál ilyeneket.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 20. 09:45 | Link

Sári

- Persze - bólogatott vigyorogva a dorgálásra, de mivel barátnője szeme még a félig-meddig komoly szavak mellett is vidáman csillogott, Lin nem bírta ki, hogy ne kérdezzen rá arra, hogy ő vajon milyen őrültségeket csinált már itt. - És neked milyen csínytevésed volt, amire természetesen nem-is-szabad-gondolni? - utalt vissza Sári szavaira, megpróbálva elviccelni a témát. Barátnőjéből bőven kinézett olyan kisebb szabályszegéseket, amikről tudta, hogy nem lesz következménye, már csak a közös kalandukból kiindulva is.
- Bocsi, erről le kellene szoknom, szóval ez egy nagyon pozitív jelző volt, irtó gyönyörű, hogy erre képes vagy csak úgy - nevette el magát Sári komoly bólogatására. Bár nagy valószínűséggel ő is így reagált volna, ha neki beszélnek valamilyen random nyelven, mert a kétnyelvűségén túl a legtöbb nyelvből csak a szlenget szedte fel.
- Igen, nagyon kíváncsi lennék rá - picit elbizonytalanodott, habozott a mondat folytatásával, mert beugrott barátnője arca, amikor rákérdezett képességére, és még mindig nem tudta teljesen mire vélni, hogy az a képességéhez való viszonyulást, attól való félelmet, vagy mit jelenthetett. - Mármint csak akkor, ha ez neked nem túl kimerítő vagy nem veszélyes rád nézve, mert annyira azért nem fontos - korrigálta az első lelkes reakcióját. Linnek ötlete nem volt arról, mennyi energiát vesz ez el, belülről jön-e, automatikusan vagy meg kell tanulni külön használni. Felvette az elemi mágia órát, de eddig egyszer sem lapozott bele a könyvbe, mert mire való a vizsgaidőszak, ha nem arra, hogy akkor álljon neki a tanulásnak. Nos, az órákon pedig legtöbbször csak rajzolgatott, szóval nem sok minden maradt meg belőle.
Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. május 21. 13:00 | Link


outfit|kalandtúra


Erősen elgondolkodott, hogy mit emlegessen fel, mert azért egész hosszú bűnlajstroma volt már, amivel néhány tanár ellenszenvét sikeresen kivívta.
- Nem is tudom, mi lehetne említésre méltó. Hazudtam egy vadidegen fiú kedvéért a kallernak, eltüntettem a szobatársam kedvenc kispárnáját, és az egyik srácot aki nem fogta fel, hogy nem akarok tőle semmit így Pofixszel befogtam a száját – sorolta az ujjain számolva, hogy hánynál is tart. Ennél jóval több mindent csinált persze, de ezek voltak a legemlékezetesebbek, vagy amik után büntetést is kapott. Azért annyira nem volt rossz és gonosz, hogy direkt fájdalmat okozott volna bárkinek bármikor is, jobb szerette az ilyesfajta ártatlan kis csínyeket.
- Meg egy kicsit ijesztő is. – Gyönyörű és ijesztő, valóban ez volt a két legjobb szó erre az egészre. Nem félt saját magától és az erejétől, ellenben ha valaki más az orra előtt gyújtott volna tüzet a semmiből garantáltan megijedt volna.
- Még nem vágom igazán, hogy mennyi energiám szívja el, de amíg nem esek össze nincs baj – vonta meg vállait lazán, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Tudott ezt-azt az elemi mágiáról, főként azt, amit elmondtak neki, mikor kiderült, hogy ő is rendelkezik ilyesfajta képességgel. Azt például tudta, hogy nem tudja a végtelenségig használni az erejét, mert elszívta volna az összes energiáját, meg hogy nem fog tudni kapásból hat méteres lángokat kreálni.  De úgy volt vele, hogy ha meg sem próbálja, akkor sosem fog rájönni, hogy mire lehet képes igazából. Ezúttal a bal kezében idézte meg a lángot, amit aztán áttett a jobb kezébe. Gyakorlatilag inkább az történt, hogy mikor összeért a két keze eloltotta, majd újra megidézte a jobb kezében, de kívülről úgy látszott, mintha simán átvette volna. Elképzelte, ahogy a láng fénye elhalványul és lassan eltűnik, a megvalósítás szerencsésen sikerült a valóságban is.
- Azt hiszem, egyelőre ennyire vagyok képes. – Jobb tenyere, amit többször ért a láng halványan bepirosodott és késztetést érzett rá, hogy megvakarja, de ehelyett ölébe ejtette mindkét kezét. Persze, akkor jutott eszébe, hogy azért nem teljesen tűzálló, szóval jobb, ha a jövőben ilyesmikkel csak óvatosan kísérletezik.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 22. 10:47 | Link

Sári

- Csalódtam volna, ha nem egy teljes felsorolás erre a válasz - nevette el magát a lány barátnője csínytevéseinek listájára - Pofix? - kérdezett rá, mert bár sejtette, hogy ez valami kisebb rontás lehet, ami igen hasznosnak tűnt bizonyos szituációkban, de eddig még nem is hallott róla. Mondjuk, lassan már az volt a meglepő Linnek, ha ismerte azt a varázslatot vagy mágikus dolgot, amiről beszéltek az emberek. Mire valamelyik kistestvére idekerül, lehet egy konkrét könyvet kellene írnia "Hogyan ne tettesd magad hülyének az iskolában" címmel.
- Igen, gondolom... - bólogatott komolyan Sári szavaira, aki úgy tűnt, igyekszik lazán felfogni az egészet, ezért Lin is próbálta ezt követni.
Amikor barátnője újra megidézte a kis lángot, már kevésbé lepődött meg - olyan elegánsan és magabiztosan rakta át az egyik kezéből a másikba, hogy a szőkeségnek úgy látszott, mintha Sári világéletében ezzel foglalkozott volna.
- Irtó szép. És ez a fajta láng egyáltalán nem perzsel, vagy csak téged nem? - kíváncsiskodott tovább, miután a lány eltüntette a pici lángot. Utóbbi opciót csak feltételezte, de hát csak kell rendelkeznie az elemi mágusoknak valamilyen védekező mechanizmussal - hiszen mi van, ha ilyenkor véletlenül magát égeti meg? Lin újra átkozta magát, hogy nem figyel az óráin, és megfogadta magában, hogy ez után legalább minimális erőfeszítést tenni fog annak érdekében, hogy ne legyen ennyire tájékozatlan.
Mivel már megint kezdtek elgémberedni a tagjai, elkezdett helyezkedni a padon, ami továbbra is cseppet instabilnak bizonyult, szóval inkább óvatosan átrakta a lábait lótuszülésbe.
- És mit nézünk ma még meg? - tért vissza a túrájuk eredeti céljára. Még annyi minden érdekelte az iskolán belül, főleg, hogy ez a típusú épület pont olyannak tűnt, aminek számtalan titka van.

Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. május 26. 22:00 | Link


outfit|kalandtúra


Vigyora egyre szélesedett, egyre jobban érezte magát. Feloldódott az eddig köztük lévő tárgyilagos hangulat és végre újra barátként tekintett a lányra nem pedig megoldandó feladatként.
- Ó az egy egyszerű kis ártás, a nyelvet a szájpadláshoz ragasztja – felelte. Persze, azt elfelejtette megemlíteni, hogy lehet, hogy ezt nem kifejezetten szívesen látják a tanárok a folyosón ennek alkalmazását. Pedig amúgy tök hasznos és szórakoztató volt, csak ezt a felnőttek nem akarták elismerni. Nem volt kifejezetten veszélyes meg semmi ilyesmi, szóval nem igazán értette, hogy miért volt tiltott varázslat, de így csak titokban alkalmazhatta, nyilvánosan azért nem merte volna mondjuk a folyosó közepén.
Lin szemében még mindig csodálkozás bujkált, de úgy látszott, már egészen felfogta, hogy mit is lát. Bár olyan könnyednek tűnt ez az egész valójában Sáritól igen nagy koncentrációt igényelt, hogy minden úgy menjen, ahogy eltervezte és ne gyújtson fel mindent önmagával kezdve.  
- Mindenkit perzsel, engem is. Csak kevésbé. – Legalábbis legjobb tudomása szerint arra nem volt képes, hogy olyan lángot hozzon létre, ami ártalmatlan volt mindenki számára, hiszen a tűz az tűz marad, mindegy, hogy milyen formába öntik. Józan paraszti eszével mindenképp így gondolta, aztán kíváncsian várta, mi mindent fog még tanulni erről az egészről. Életében talán először vágyott arra, hogy újat tanuljon és megismerje az ismeretlent. Ez ritka volt, szóval mindenképp meg akarta ragadni a lehetőséget és nekiállni mielőbb a dolgok utána olvasásának. Azt sem tudta megmondani, járt-e már valaha az iskolai könyvtárban, most viszont mindenképp a közeli tervei között szerepelt ellátogatni oda is.
- Hát ööö… - adta meg a nem túl egyértelmű választ. Nem volt tervezett program és hirtelen nem tudta volna megmondani, hogy merre kellene továbbmenniük. Szóval úgy volt vele, hogyha elindulnak majd mennek egy irányba, akkor majdcsak talál valamit ami említésre méltó lehet.
 
Hozzászólásai ebben a témában

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 30. 10:24 | Link

Sári

- Néhány ilyen kisebb ártást egyszer meg kell tanítanod nekem is - vetette fel a lány. Sejtette, hogy ha valaki ebbe az ötletbe belemegy, az csakis Sári lehet - Mármint, érted, nem azért mert bárkinek is bármi rosszat szeretnék, csak lehet időnként hasznos lenne egy-egy egyszerűbb, nem gonosz rontás. Gyanította, hogy ezek a dolgok nem teljesen elfogadottak a diákok körén kívül is, mivel akkor tanítanák az órákon is, de hát ez a tudat, nem meglepő módon, nem túlzottan zavarta.
- Mondjuk ez így érthető - bólogatott Sári magyarázatára a képességéről, de volt egy olyan érzése, hogy sok minden még a barátnője számára sem tiszta. - Hát, ha bármikor szükséged van társaságra abban, hogy még többet meg tudj erről az egészről, csak szólj. Bár ha a könyvtárba megyünk, nem garantálom, hogy nem fogok kidekorálni néhány...dolgot, hogy érdekesebbé tegyem - letörölhetetlen vigyorral ugratta Sárit, remélve, hogy nem veszi komolyan, azért annyira vandál még a szőkeség se volt, hogy könyveket tegyen tönkre, még ha rajzzal is.
- Oké, akkor új ötlet - kihalászta  a zsebéből a barátnője által készített térképet és kihajtogatta. - Ez most nagyon muglimódszer lesz, de csukd be a szemed, és random mutass rá valahova. Ha tudsz ennek fancy varázspálcás fajtáját is, netán kivilágló térképrészekkel nyugodtan éld ki magad, de jó lesz simán is - és így legalább nem kell sokáig elmélkedniük azon, hogy mi lehet még, amit a mostani túrában útba ejtenek. Ha pedig véletlenül olyanra mutat rá, ahol már voltak, nos, akkor majd valami mást kitalálnak.
Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. június 2. 19:20 | Link


outfit|kalandtúra


- Természetesen, csupán önvédelmi célokra meg ilyesmi, tudom, tudom. – A legtöbb ilyen hasznos apróságot az idősebb barátai tanították neki, ezek amolyan nyílt titokként terjedtek az ilyesmi körökben. Az idősebbek tovább adják a fiatalabb generációnak, akik majd az utánuk jövőnek. Néhány ilyen rontás kikopik a köztudatból és újak épülnek a helyükre, így csökkentve a lebukás kockázatát.
- Lehet úgy tényleg lenne bennük valami szépség. De lehet elfogadom majd az ajánlatod, hogy ne unatkozzak annyira. – amennyire szeretett olvasni az ilyesfajta könyvek épp annyira nem kötötték le. Ő csak a szórakoztató irodalmat kedvelte, az unalmas száraz tanulmányokat meghagyta a strébereknek. Azokban nem talált semmi izgalmasat ami képes lett volna másfél percnél tovább fenntartani az érdeklődését. Ezzel szemben a mugli regények elég kalandosnak bizonyultak ahhoz, hogy akár órákra elragadják a valóságtól. Bár hozzá kell tenni, hogy ez mindössze évi néhány könyvet jelentett csupán, annyira azért nem volt lelkes olvasó, hogy hetente kivégezzen egy-kettőt. Csak szép lassan, nyugodtan olvasott akkor, amikor épp úgy gondolta, hogy ráér, tehát általában vizsgaidőszakban tanulás helyett vagy valami hasonló időszakban, mikor amúgy valami fontossal kellett volna foglalkoznia.
- Azt hiszem, ilyen bűbájt nem ismerek, de a mugli módszer szerintem nem hagy csendben majd. – Szóval ha már így kijelentette, akkor ki is próbálta, lehunyta szemeit, majd ujjával sokáig körözött rajza felett. Az első kísérlet nem járt sikerrel, ügyesen kiválasztott egy tök üres felületet, ahogy másodjára is. Végül harmadjára sikerült találnia egy helyszínt, mégpedig az udvart választotta ki. Végülis, jó döntésnek bizonyult, hiszen arra még nem jártak aznap.
- Na gyere, indulás – ugrott le vigyorogva a tanáriasztalról, majd szökdécselve kilépett a folyosóra, hogy mutassa az utat szőke barátnőjének.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély