28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ho-ho-ho-hó! 🎅
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Anais Dessauge
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. május 14. 17:52 | Link

Annamária

Percek óta idegesen dobolok ujjaimmal, körmeim minden alkalommal hangosan koppannak a padon. Államat a szabad tenyerembe támasztom és ismét hátrapillantok a vállam felett, hátha kinyílik már végre az az ajtó. Egyre idegesebb vagyok, ami nem jó jel. Na meg tekintve, hogy pillanatokon belül elkezdődik az óra, a mindig órákkal előbb érkező tanár pedig még sehol. Én nem értem ezt a tanár-dolgot, az egyik órán még engem szid le egy perc késés miatt, a másik órán pedig ő csak úgy késhet. Igaz, hogy van még harminc másodperce ideérni a tanárnak, de nem tartom nagyon kivitelezhetőnek. Ha eddig nem jött, ezután sem fog. Majd sűrű bocsánatkérések közepette esik be a terembe és elkezdi végre az órát. És én csak azután fogok tudni belekezdeni a szokásos idegesítsük a tanárt hadműveletbe, amit körülbelül minden órán eljátszok vele, és eddig még nem is jött rá, hogy én vagyok az, aki miatt az írás letörlődik a tábláról, a fények kialszanak és a többi. Hihetetlen, hogy milyen könnyű átverni egy tanárt és még az sem rettent el a mai próbálkozástól, hogy a felügyelők itt járkálnak a folyosókon és bármikor benyithatnak egy "gyors" ellenőrzésre. Pedig, ha őszinték akarunk lenni, bármennyire is szórakoztató a dolog, ha rajtakapnak, akkor bizony repülhetek is innen. Apám meg azt nem nézné jó szemmel, mert hát mi is mondanának róla a minisztériumban, hogy az egyetlen lányát kicsapták egy iskolából. Ejj-ejj. Aztán persze megint engem hibáztatna érte, ami mondjuk jogos is lehetne, de engem nem érdekel. Csak hasznosan akarom eltölteni az időmet itt a kastélyban. Az óra közben elkezdődik, én pedig ismét dobolni kezdek a padon, csak a változatosság kedvéért. A padtársam biztos nagyon örülhet nekem, de jelenleg nem tud érdekelni.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 762
Írta: 2016. május 15. 11:48 | Link

Anais Dessauge

A padtársa igenis örül neki, csak éppen hosszú ő-vel, ha lehet. Itt ülnek a teremben, megy a szokásos háttérzsivaj, ő pedig szorgalmas kisdiák módjára szeretné megírni az átváltoztatástan-dolgozatát, ami a mai utolsó órájára kell, és volt rá egy hetük megcsinálni, neki pedig tegnap este jutott eszébe, mikor a táskáját pakolta. Szóval az ideje drága, nem ér rá azzal foglalkozni, hogy ütemesen kopogtatják mellette a padot, vagy hogy a mögötte ülő nagyon csámcsog a sonkás szendvicsén, vagy hogy a sarokban a lányok nagyon nevetnek. Ilyenekre egyszerűen nincs ideje, de azért minden apró zajt meghall, és borzasztóan idegesíti. A rossz lelkiismerete, biztos az játszik vele.

 - Ne haragudj, hagyd már abba, légy szíves. - fakad ki, miután negyedszere is félreírt egy amúgy tök egyszerű szót, mert nem tud koncentrálni. Dühösen néz a padtársára, és ha már elkezdte, szeretné megbeszélni a szendvicsen rágódóval is, hogy lehet azt halkabban is enni, és úgy egyáltalán, mindenki maradjon csöndben, kösz. A probléma gyökerét az adja, hogy fogalma sincs arról, amiről pedig kéne, nevezetesen, hogy mi is az elméleti alapja a sünök tűpárnává változtatásának. Az csak a ráadás, hogy ezen mindig nevetnie kell, mert mekkora hülyeség ez már. Mégis mért akarna tűpárnává változtatni egy sünt?

 - Tanulni próbálok, ha nem látnád. - fröcsög oda valamit a szomszédjának, miközben úgy érzi, megfájdult a feje ettől az egész butaságtól. A lapja fölé hajol ugyan, de valószínűleg előbb rajzol oda egy süncsaládot, mint hogy folytassa ezt az értelmetlenséget. De ha már csúnyán beszél az iskolatársaival, látszatja legyen, és elszántan úgy tesz, mint aki ír, és mint aki tudja, mit ír.

Hozzászólásai ebben a témában
Anais Dessauge
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. május 15. 12:05 | Link

Annamária

A monoton háttérzaj semmi ahhoz képest, amit nekem sikerül produkálnom a padtársam legnagyobb örömére. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a percek óta tartó kopogás miatt legszívesebben lecsapna innen a fenébe, hogy folytathassa nyugodtan az írást, de hát végül is nem én vagyok az egyetlen, aki nem hagyja koncentrálni. Én csak a ráadás vagyok, igazán eltekinthetnénk attól a ténytől, hogy a mögöttünk ülő épp úgy eszi azt a szendvicset, mintha nem tanították volna meg csukott szájjal enni. Az átlósan jobbra ülő srác pedig épp most repít felénk egy repülőt. Unottan pillantok vissza a navinés szavaira és pofozom félre a közelembe érkező papírdarabot. A fiú felháborodásával mit sem törődve fordulok a lányhoz és egy ideig állom is a pillantását. Aztán inkább kíváncsian pillantok a lapra, hogy megtudjam, mi az, amit ilyen sürgősen be kell fejeznie.
- Ezt a mostani órára csinálod? - ujjammal a papírra bökök és még a szépen ívelt szemöldökeim is a magasba emelkednek. Természetes, hogy nem írok házit, de ha ő már ennyire nagyon benne van a dologban, talán az enyémet is megírhatná. Én meg cserébe abbahagyom a dobolást, amibe az előbb megint belekezdtem. Államat visszatámasztom a tenyerembe, megkérem, na jó, ráüvöltök az előbb még dobálózásra vágyó srácra, hogy maradjon már nyugton a helyén, aztán folytatom az idegesítő tevékenységem. - Nem értem most már minek töröd miatta magad. Úgysem szedi be, ha meg mégis, akkor nem fogja elolvasni. Szóval írhatsz bármit, felesleges gondolkozni a helyes szóhasználaton és a sünökön. Mi van? - a végére ismét rápillantok a lapjára, hogy kibogarásszam az írását. Egy pillanatra még a dobolást is abbahagyom az asztalon épp addig, hogy megpróbáljam kitalálni, mi köze van a tűpárnának a sünhöz.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 762
Írta: 2016. május 15. 12:29 | Link

Anais Dessauge

 - Arra. - fel se néz a mogorva válasza közben, nem ér rá; nagyon elfoglalja ugyanis az, hogy magában sok-sok csúnya szóval illesse a tanárát, a tűpárnákat és a sünöket is, bár az utóbbiért rögtön elnézést is kér magában; a sünök aranyosak, és a mágusok hülyeségeiről végképp nem tehetnek.

 - Idióta! - kiált oda a repülőt dobáló fiúnak csak úgy, aztán lecsapja a pennáját, és elkeseredetten rákönyököl a félkész dolgozatra. - Ez egy hülyeség, én ezt nem csinálom meg. - motyogja maga elé, és fáradtan néz a padtársára, aki a dolgozatát nézegeti. Ezen meglepődik, mert sok haszna nem lesz belőle, még ha ki is tudja silabizálni az apró betűs, és mérhetetlenül ronda, kapkodós írását. Egy darab értelmes mondat se nagyon van benne, a témához kapcsolódó meg pláne nincs.

 - Viheted, ha kell. - tolja inkább a másik orra alá a lapot, ő ránézni se akar. Még gyorsan odafirkantja a nevét a lap aljára, és hagyja az egészet a fenébe - az utolsó mondata pacás is meg félkész is; erre se kap jó jegyet, az is biztos.

 - De most komolyan, ekkora hülyeséget, nem? Meglátsz egy sünt a kertedben, és akkor ara gondolsz, hogy úgy sincs otthon zsákvarró tű, most majd lesz? Atyaisten. - rázza a fejét fásultan, mert a mágusvilág egy nagyon katyvasz valami, de mindjárt jobb a kedve, hogy nem kell ezen problémáznia. Örömmel készen áll arra, hogy amíg a tanár megjön, szapulja az összes dolgozattémát és házi feladatot, vagy igazából bármit, ami felmerül.

Hozzászólásai ebben a témában
Anais Dessauge
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. május 15. 20:31 | Link

Annamária

Elégedett mosoly kúszik arcomra a győzelmemet látva, egy kicsit sem próbálom meg palástolni az örömömet, amit most kivételesen nem az elém csúsztatott dolgozat váltott ki belőlem. Sokkal inkább a navinés elkeseredett sóhaja és az a mozdulat, amivel kinyilvánítja a világ felé, hogy végzett ezzel. A lap a könyökömnek gyűrődik és csak ekkor emelem fel kissé a kezem, hogy ne tegyek kárt az évfolyamtársam munkájában. Szörnyen kedves vagyok, megmentettem még további tíz perc szenvedéstől.
- A varázsvilágban ne sok logikát keress, drágám. Varázsolhatunk itt az iskolában, mert megtehetjük, szóval miért ne kezdhetnénk ilyen felesleges egyszer használatos varázslatokkal? - megvonom a vállam fejcsóválás közben és amit most mondtam, azt tényleg komolyan is gondolom. Ha majd felnövünk és legálisan varázsolhatunk, senki sem fogja ezeket az ősrégi, ki tudja melyik órán tanult varázslatokat használni. Mert lesznek gyakoribbak, meg ott vannak a manók, cselédek, mugli módszerek. Olyan helyzetbe meg sosem fogok kerülni, hogy csak akkor maradhatok életben, ha egy sünt tűpárnává változtatok. Butaság az egész. - Milyen óránk lesz még együtt? Azokra is írni fogsz... ilyet? - az utolsó szót már üvöltöm, de nem neki. Testemmel a papírrepülőt dobáló fiú felé fordulok és a képébe ordítom, ugyanis az előbb nekiütközött egy repülő a fejemnek. Számomra felfoghatatlan, hogy az előbbiből miért nem értett már meg semmit. Nem csak nekem, hanem a navinésnek is volt egy-két szava hozzá, erre megint kezdi. - Te tényleg ennyire gyengeelméjű vagy? Tényleg ennyire nem érted meg, hogy mit jelent a "kussolj és ülj le"? Elmagyarázzam neked még egyszer kicsit erősebben vagy most már menni fog? - mintha nem is éppen órán lennénk, úgy üvöltök vele, a végére pedig már a kezemmel is hadonászni kezdek. Nem igaz, hogy nem lehet az embernek egy nyugodt órája sem.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 762
Írta: 2016. május 16. 07:59 | Link

Anais Dessauge

 - Na, logikából, abból tényleg nincs sok. - dörmögi félhangosan; saját tapasztalata szerint is a varázsvilág nagyjából úgy írható le, hogy valaki mindenfélét összeevett, és ezután nagyon hosszan és nagyon furcsákat álmodik össze. Logika meg racionalitás? Ugyan már.

 - Atyaisten. - szalad ki a száján, mikor padtársa üvöltözni kezd. Kuncogni sincs ideje, pedig ilyen szöveg alatt az a minimum, úgy megijedt hirtelen. De ha nem vele kiabálnak, többnyire élvezettel hallgatja, és hát a srác arckifejezése megérte azt a kis ijedtséget. Vág egy fintort neki és a lány háta mögött a lány felé mutat, jelezve a fiúnak, hogy figyelj, ez van, és ettől csak rosszabb lesz, szóval talán a saját érdekedben hagyjad már abba. De a kis navinés felől, mondja a fintor, igazán lehet folytatni is, mindig gyönyörűség azt nézni, hogyan átkozzák, a varázsvilágban szó szerint, szét egymást a diákok. Így felmérve az erőviszonyokat, nem fogadna a srácra.

 - Hagyjad, aki ekkora idióta, azon nem lehet segíteni. - próbálja azért kötelességudóan nyugtatgatni a padszomszédját, elvégre az előbb meg ő segített neki. - Amúgy is mindjárt jön a tanár. - jut eszébe, hogy amúgy óra előtt vannak, már csak az a kérdés, hogy mégis milyenen. Annyira szenvedett a dolgozattal, hogy kicsit lemaradt a napi eseményekről. A lába hozta ide, már megszokásból, de az esze az valahol lemaradt.

 - Te, figyelj, most milyen óránk is lesz..? - most mit csináljon, sose volt okos, ez van. Addig se a srácra figyel a másik, azaz annál tovább marad életben a fiú.
Hozzászólásai ebben a témában
Anais Dessauge
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. május 23. 19:17 | Link

Annamária

Mikor kicsit végre helyre tudom rakni ezt a gyereket és úgy három percig még nyugton is marad, visszaülök a helyemre. A környezetem nem igen foglalkozik most már velem, de bizonyára mindenki azt várta, hogy mikor ugrom neki szerencsétlennek és átkozom le a pincéig, mert ezt kellett volna tennem. Mert lehet, hogy pont sötét varázslatok kivédésére ültünk be, csak a nagy vitatkozásban már azt is elfelejtettük, hogy milyen nap van éppenséggel. A navinés mellettem ismét megszólal és a kérdő tekintetem mellett még el is nevetem magam egy kicsit.
- Ki mondta, hogy segíteni akarok rajta? Én is szórakozni akarok kicsit, még amúgy sincs itt a tanár, hogy az ő idegeit készítsem ki. - mosolyogva rázom meg a fejem, majd hirtelen oldalra kapom pont azelőtt, hogy az előbb leüvöltött fiú felemelje a kezét. Elégedetten bólintok, aztán visszakönyökölve az asztalra ismét elkezdek dobolni azon. A navinés dolgozatát visszacsúsztatom elé és szórakozottan tekintek rá, mintha csak azt akarnám ezzel a pillantásommal jelezni, hogy tényleg megőrült ma itt mindenki, ha tőlem ilyet kérdez.
- Nemt'om. Valami öreg bácsika szokott bejárni asszem, mondjuk lehet múltkor is mást küldtek be helyette. Vagy az másik óra...? - egy pillanatra eltöprengek a dolgon, még a mutatóujjam is felmutatom neki időt kérve. Biztos vagyok benne, hogy akit én sok szeretettel juttatok majd egyszer elmegyógyintézetbe, az az öreg bácsi lesz, nevét sem tudom professzor úr. Ez a magammal megbeszélem dolog azonban sosem volt jó ötlet, mert képtelen vagyok gyorsan egyről a kettőre jutni, ezért sem tudom eldönteni, hogy milyen órára jöttünk be.
- De most is visszakanyarodva a kérdésedhez. Milyen terem ez? Meg izé, ők - mutatok a többi diákra - évfolyamtársaink egyáltalán?
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 762
Írta: 2016. május 24. 13:39 | Link

Anais Dessauge

Él a gyanúperrel, hogy most gúnyolódnak rajta, de nagyon nem törődik vele. Nagyjából elfogadta és belátta már, hogy nyomós oka van annak, hogy nem a Levitába került, és azzal is megbarátkozott, hogy sok mindent lehet szerezni, a mágusvilágban meg pláne, de észt, azzal sajnos azzal kell beérni, amennyi adatott. Ha nem sok, akkor nem sok.

 - Volt már olyan, hogy rossz órára mentem be.. észrevettem hamar, de hát jó volt az úgy, maradtam. Nem tűnt fel senkinek, hogy addig még nem láttak. - von vállat a kérdésre; és ha egyszer eljut ötödikbe, egy mágiatörténet óra anyaga már flottul fog menni neki.

 - Amúgy meg mindegy is. Ha nem kéne itt lennem, csak szól valaki. Ha meg nem, az se baj, van még házim, amit nem írtam meg. - ugye milyen laza? Majd' szétesik. De nem jó idő van, az meg nemtörődömmé és álmossá teszi - ha ő egyszer már leült ide, akkor nem akar egy darabig felkelni.

 - Kösz. - vet egy utolsó pillantást a dolgozatra, és gyorsan el is rakja a táskájába, mielőtt megint sopánkodni kezdene az értelmetlen feladaton. - Mesélj inkább, hogyan szoktad szekálni szegény idős tanárbácsit, aki ezt egészen biztosan nem érdemli meg. - kanyarodik vissza az előzőekhez, előre felkészülve valami cifra történetre. Van egy-két jóindulatú, idősebb tanár, akinek látszólag fogalma sincs, milyen évszámot írunk, de azért a szakterületükhöz jól értenek - ő aranyosnak tartja őket, más meg szeret kibabrálni velük. Azzal sincs baj mondjuk, de neki nem kenyere az ilyesmi. De meghallgatni szívesen meghallgatja a különböző trükköket.
Hozzászólásai ebben a témában
Anais Dessauge
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. május 24. 18:45 | Link

Annamária

Akaratlanul is elmosolyodom a navinés szavaira, ezt azért nem néztem volna ki belőle. Hisz az előbb még a háziját körmölte nagy bőszen, most meg már arról magyaráz, hogy néha csak úgy bemegy órára és még ki sem zavarják onnan. Na én tuti megőrülnék és jelenetet rendeznék, csakhogy következmény nélkül hagyhassam el a termet, még a meglévő "kötelező" óráimat sem bírom ki nyugton. Hát bele sem merek gondolni akkor mi lenne velem egy másik órán.
- Na, ez válasz a másik kérdésemre. - elégedetten biccentek, mert persze nekem mint mindig, most is igazam van. Csak sajnálatosan arra még mindig nem sikerül rájönnünk, hogy milyen órára jöttünk be, a navinés azonban tereli a témát. Ez először fel sem tűnik, annyira elmerülök a padon való dobolásban, de aztán mikor túl sokáig van csend mellettem, érdeklődve pillantok fel. Ösztönösen az ajtó felé tekintek, mintha csak a professzor érkezésére várnék. De ahhoz még túl nagy a hangzavar körülöttem és a férfi sem érkezik meg, csak valamelyik idióta les ki, bizonyára egy levitás. Azok akarnak mindig tanulni.
- Ja, hát nem gyújtok rá semmit, ne ilyen nagy dolgokat képzelj el. - legyintek, majd kezemet lekapom az asztalról és felé fordulok. - Előszeretettel törlöm le a táblára írtakat és alkotok oda valami mást, főleg oda nem illőt, mikor nem figyel. Meg aztán én vagyok az oka a ki-be nyitódó ablakoknak, és ha valamelyik gyík könyve véletlenül épp a professzor felé repül, általában az is az én művem. - az ugyan mellékes, hogy nem megyek bele nagyon a dolgokba, inkább megmaradok az ilyen régi, de mindig bevált módszereknél. - Amúgy nem tudom mi van vele, mert még sosem vette észre ezeket. Komolyan, még emlékszem is, hogy a múltkor ránézett a táblára, aztán teljesen eltérve az anyagról valami tök másról kezdett beszélni, csak mert megváltoztattam a szöveget! És még az sem tűnt fel neki, hogy nem is kapcsolódik az órához, meg hogy nem is az ő írása. - elégedetten szusszanok egyet hátradőlve, ez engem természetesen büszkeséggel tölt el. Mert nincs is jobb, mint megviccelni egy idős professzort.
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
Mestertanonc Navine (H), Másodikos mestertanonc


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 762
Írta: 2016. május 30. 09:48 | Link

Anais Dessauge

 - Afene. - ne kérdezze senki, hogy ez hogy jött ki a száján; kinn van és kész. Elismerően bólogat, hogy a lány milyen vagány, ügyes. Egy újonnan szerzett jó ismerőst nem bántunk meg mindjárt, úgyhogy a nagy elismerés közben nem teszi fel a kérdést, hogy hát ennek meg mi értelme van? Mármint, azon kívül, hogy nyilvánvalóan semmi. Él a gyanúperrel, hogy az idős tanár bácsi nem csak idős, hanem bölcs is, és ráhagyja az ilyen ártatlan tréfákat a diákokra. Talán úgy gondolja, hogy ha hagyja ezeket, akkor dacból nem fognak komolyabb kihágásokat elkövetni, megelégszenek az ilyen csínyekkel. És amúgy is, a tanár is biztosan örül egy kis változatosságnak, hiszen hányszor leadhatta már eddig ugyanazokat az órákat.

 - Na, most majd megnézem, mennyire tudod eltéríteni. - rezzen fel, ahogy belép a tanár, de ezzel csak a kisebbséget alkotja. A sarokban egész kártyapartit függesztenek fel pár pillanatra, de nem úgy tűnik, hogy óra alatt ne akarnák folytatni. Van, aki eszik tovább zavartalanul, mögöttük pedig most már vihognak csámcsogás helyett. A tanár úr lehet, hogy bölcs, de nagy fegyelmezőereje az nincs neki, mint kiderült. De legalább tudják már, milyen órán ülnek - a kis navinés öröme mérsékelt, elvégre bűbájtanon varázsolni is szoktak, és azt ő se nem szeret, se nem tud.
Hozzászólásai ebben a témában
Anais Dessauge
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. június 30. 21:31 | Link

Annamária -részemről lezárt

Úgy bólogatok, mintha azt jelenteném be neki, hogy valami díjat kapok az órai munkámért, ami természetesen nem a figyelésre és a némán való körmölésre vonatkozik. Én az ilyeneket meghagyom másnak, aki majd szépen leírja, aztán odaadja nekem, mert olyan szép szemeim vannak. Nem kell nagyon erőlködnöm, hogy hozzájussak a tananyaghoz, na. Már az is teljesítmény, hogy egyáltalán érdekel ez a dolog és veszem a fáradtságot, hogy a saját szavaimmal élve elkérjem másoktól a jegyzeteiket. Visszajuttatni ugyan nem mindig tudom, vagy akarom, de járulékos veszteség mondjuk mindig van. Nem tudom, hogy ez annak számíthat-e, azonban pillanatnyilag nem is nagyon izgat. Nekem csak az a fontos, hogy a tananyagot nagyjából ismerjem és az év végi vizsgákon szép eredményeket érjek el, hogy apámnak fel tudjak mit mutatni, semmi más nem nem számít egyébként. Apámnak nagyon fontos valamiért, hogy még ezek után is egy tökéletes család hírében álljunk.
- Figyelj és tanulj. - a tanár jelenléte láthatóan senkit sem rettent el eredeti cselekedetétől; a kártyapartisok ugyanúgy folytatják a játszmát, csak némileg csendesebben, a mögöttünk csámcsogó tovább eszi az uzsonnáját, az előbb engem dobáló pedig muníció gyártásba kezd, feltételezhetően abból a célból, hogy majd jól megdobálja vele a professzort, míg az nem figyel. Én csak magamra figyelek, egyelőre azonban nem teszek semmit. Mint egy nagyon szorgalmas és tanulásra éhes gyermek, kinyitom a füzetem és az első pár sort még le is írom, hogy lássa a prof, milyen ügyes és okos vagyok. Aztán lerakom a pennát, előkapom a pálcám és a könyvem takarásában nekikezdek, hogy a mai napon is kapjon valami jót...
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély