BK Fórum - Fénylő Lelkek Udvara

Sógor”pajti”

- Megszoktam. Az emberek szeretik kibeszélni és nagyon megnézni azokat, akik nem olyanok, mint ők – jegyzem meg csendesen. Nem hiszem, hogy nagyon ki kéne fejtenem a dolgot. Egy az egyben úgy festek, mint egy indián egy filmből. Persze nem meglepő, mivel az őseim részben azok, de rajtam nagyon kiütközött az a vérvonal. Edit kicsit szerencsésebb, neki világosabb a bőre. Meg hát amúgy is, barátságos lány, nem pedig egy morgós srác. Kisebb koromban zavart, aztán alkalmazkodtam a dologhoz. És mélyen elrejtettem az igazi énemet. Nagyon mélyen.
Felmordulok a vigyort látva, még csak az hiányzik, hogy ez a ficsúr itt elbízza magát. Csak mert most már éppen nem akarom kinyírni még nem jelenti azt, hogy puszipajtások is leszünk. Bár ha tovább folytatjuk ezt a diskurzust még kisül az is, hogy mi tök normális srácok vagyunk és van egy közös ellenségünk, aki ellen bizony össze kell fogni.
- Ne aggódj, én vagyok az utolsó, akit megkérdezne bármiről. Gyűlölöm és ezt ő is tudja – igyekszem figyelmen kívül hagyni az utódlásos beszólást. Főleg azt, hogy képes a keményen-t meg a fogantatást egy mondatban használni. Igyekszem, tényleg nagyon igyekszem. De megfeszül a nyakizmom és ökölbe záródik mindkét kezem. – Azt hiszem, hogy ez egy elég nagy pozitívum. És nem vagyok olyan hülye, hogy azt hangoztassam, hogy nem vagy képes teljesíteni az elvárásokat, mint férj. A végén még kiházasítaná valami förtelemmel Editet.
Nagy nehezen préselem ki a szavakat, és tisztában vagyok vele, hogy most biztosítottam arról, hogy megőrzöm a titkát, titkukat, sőt azt is a tudomására hoztam, hogy nem tartom őt annyira borzalmasnak. Baromira nehéz ezt kimondani, de így van. Tényleg jobban jár vele a húgom, mint azokkal az alakokkal, akiket apám előszeretettel rángat bele a családba.
- Barom vagy, Radetzky – csóválom meg a fejemet a hülye kis vicce miatt és mosolyra húzódik a szám. Nem vigyorra kérem szépen, mosolyra. Nem hülye ez a gyerek, tudja mire gondolok, de kiforgatja a szavaimat. Meg mindenki másét is. Nem is csoda, hogy olyan hírnévnek örvend amilyennek.
- Akkor rajta tudod tartani a szemed – nem, gőzöm sincs hogy ki a kiscsaj. Marhára nem szoktam figyelgetni, hogy ki kivel lóg együtt. Jó, Bercike más, de azért ennyire pedofil állatnak nem tartom, szóval ha láttam is a kis rokonával sem feltételeztem semmi extrát. Edit ő más, idősebb ugyan, de mivel a húgom így Bercike pedofil, ennyi.
Ó hát remek, ez az arckifejezés hiányzott még nekem … most pont úgy fest, mint aki fülig szerelmes. Fasza. Örülnöm kéne ennek, hogy látszólag ennyire kedveli a tesóm. Ha nem lennének benne a dologban a szüleink és nem ők erőltették volna, most valóban nagyon boldog lennék. Meg aggódnék, hogy miért pont őt választotta Edit, de az már másabb lenne.
- És apád mire nevelt? - mert hírből ismerem a fószert, de az egy dolog. Az anyját már többször említette, teljesen máshogy mint a fatert, azért ez is sokatmondó. Mindenesetre ezek az elvek tetszenek. Főleg, hogy türtőzteti magát miattuk. A földön alvás az megnyugtató ám, csak éppen létezik kanapé is, és még én sem találnék kivetnivalót hogy egy ágyban alszanak, amennyiben csak és kizárólag alszanak. Senki nem taperol meg hasonlók. Elvileg. De a fene se tudja.
- Szóval most várod, hogy ő mit lép – kissé ködösen fogalmazok, mert itt már a falnak is füle van, meg a bokornak, a szökőkútnak, mindennek. Editen múlik, hogy mi lesz. Hogy ő viszonozza-e, hogy ő ad-e bármiféle jelet arra, hogy közeledhet hozzá. Nehéz ügy. Mint ahogy ez a levél kézbesítés is az. Itt sincs a lány. Ha nem kötné össze őket az úszás is a medence lenne a következő hely, ami az eszembe jutna, hiszen hydro a csajszi. – Akkor irány a medence. Útközben meg agyalhatnál azon, hogy mégis milyen helyeken voltatok együtt, ahol jófej voltál vele. Lejárom a talpam miattad Radetzky!
Bosszús képet vágok és ingerülten cseng a hangom, ám derűsen csillognak a szemeim. Színjáték az egész. A kastélyban vagyunk, itt nem jópofizunk és főleg nem lelkizgetünk. Márpedig nem kívánom még lerombolni azt a látszatot, hogy ki nem állhatom a sógorom.