Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara.
Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával.
Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz.
Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=787628#post787628][b]Francesco Nico Bianchi - 2020.01.05. 00:10[/b][/url]

Nem világos, mit is keres a szilveszteri bulin. A válasz tulajdonképpen az, hogy Francesca lelépett bulizni, ő meg elég lúzer dolognak tartotta, hogy otthon ülve sirassa az elmúló évet. Húga azt tanácsolta, nézzen be ide, elvégre az Eridon ház egyik fejeként nem ciki tiszteletét tennie és, ha mégis annak érzi, hát mondja azt, hogy felügyel. Ez az aprócska kis hazugság olyannyira megtetszett neki, hogy hanyagba vágva magát végül felbaktatott a Fénylő Lelkek Udvarába, hogy valóban emberek között töltse ezen évének utolsó napját. Kollégáival egészen jól mulatott, illetve a pirosak is örömmel keresték társaságát, főleg most, hogy sokkal szabadabb volt az időtöltés. Már csak fél óra lehetett vissza éjfélig, mikor nagyjából egészéből magára maradt, ez pedig azt jelentette, hogy sétál egy keveset. Nem sokat, épp csak annyit, hogy felmérje a terepet, ellenőrizze a nebulókat és aztán legnagyobb meglepetésére felfigyeljen egy felé integető, már nem annyira szomjas Emily-re. Mivel ő maga nem igen fogyasztott még alkoholt, így az első mozdulattal kikapja a mellette elhaladó mestertanonc kezéből az üveg pezsgőjét, mondván ne igyon többet, majd ő maga meghúzza. Erre ugyanis nem árt rátölteni.
- Nem nagyon van választásom. Ha már mindenképp menni akar, legalább elbúcsúzom tőle - megvonja vállát, majd ismét jó nagyot kortyol a pezsgőből. Az a helyzet, hogy nem bírja a pezsgőt. Sőt, az alkoholt sem, ami igen nagy probléma, már amennyiben öt perc leforgása alatt kívánja elfogyasztani az említett italmennyiséget. Eddig nagyjából másfél deci csúszott le, csak mondom. Talán ennek is köszönhető, hogy ezúttal sokkal bátrabban néz a lányra. Illetve nem is rá, hanem végig rajta. Ez a vörös igazán vadító, ugyanebben a színkombinációban el tudná nézni lengébben. Lassan hámozná le róla a blézert, hogy hozzáférjen meztelen vállához és hosszú nyakához, borostáját dörgölné a puha bőrhöz, ezzel vörös nyomot hagyva az érintett területen. És aztán... Várjunk, ez most nem az a pillanat, ahol perverz vágyairól kellene fantáziálnia.
- Látom te is vidám vagy. Azért csak óvatosan. Azt mondják, amit az év első napján teszel, azt teszed majd az összes többin is - pimasz mosoly ível ajkaira, ahogy szemében valami megfoghatatlan dolog csillan. Hogy mire gondol? Talán, ha együtt maradnak, együtt töltik a jövő évet. Nem mintha ezt akarná, mert haragszik, csak közben megint felé fújja a szél ezt a kellemes virágillatot, ráadásul a tökéletes csípő is jól láthatóan kirajzolódni látszik a nadrág ívében. Baj lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=787697#post787697][b]Francesco Nico Bianchi - 2020.01.05. 01:30[/b][/url]

Ahogy megnyalja ajkát, a férfi fantáziája ismételten beindul. Ő is végignyalna rajtuk, betapasztaná őket, s addig csókolná, míg már vére serkenne. Tehát nagyon sokáig. Ujjai elvesznének a barna fürtökben, míg karja a csodás csípőre fonódna, el nem engedve Emily-t.
- Ez így van. Még nem tudom, mit csinálok majd - véletlenül sem cirógatja majd a nő hasát, miközben ajkai birtokba veszik a csábító melleket. Azokat a melleket, amik a fekete felső alól sokat sejtetően villannak elő, ám még épp ízlésesen. Mert nem, természetesen ez sem kerülte el Nico figyelmét, aki, mint említettem, alaposan végigmérte a csinos alakot. Az alkohol lassan kezd hatni, ám magabiztosan, így mikor újabbat kortyol a pezsgőből, már kezdi érezni azt. Sohasem bírta jól, egy-két feles totál rottyra képes tenni, ami férfi létére kissé ciki. De mi gond sincs, pont ezért nem iszik és pont ezért nem kéne innia most sem: ha a pia elveszi az eszét, ki tudja, mit fog tenni.
- Le akarsz itatni? - játékosan csillannak meg íriszei, ahogy szemöldökeit felvonja. Mondjuk nem lenne nehéz, de jelenleg is nem kevés ital pihen kezei között, amit el is szándékozik fogyasztani. Ha azt a fél üveget még magába dönti, minden bizonnyal a józanságán kívül önmagát is elveszíti. - Sohasem venném el tőled a lehetőséget - mosolya pimasz, ahogy elképzeli a nőt még inkább becsípve. Az szép lesz, ha lealjasodnak a diákság szeme láttára és itt fognak dülöngélni részegen, szégyent hozva magukra és a tanári karra. Igazán idilli kép.
- Ám legyen - ahogy megmozdul és leül, érzi, hogy megszédül. Ajjaj, az alkohol elkezd hatni. Ennek örömére ismét szervezetébe juttat egy merészebb kortyot, miközben combja a nő combjához simul. Elvégre leült mellé, ahogy kérte, arról nem tehet, hogy nem határozta meg a fenntartandó távolságot. Így sikerült, nagy ügy. Terpeszben helyezkedik el, könyökeivel térdein támaszkodik, ugyanolyan lelkesedéssel szorongatva megkezdett pezsgőjét. Még nem tudja, hogy mennyire veszélyes játék is ez, miközben a percek lassan peregnek felettük. Lassan eljön majd az éjfél, a várva várt tűzijáték, ők meg úgy néznek ki, mint két dinnye a fűben. Csak a színük nem stimmel.
- Még nem. Nem is biztos, hogy fogok, eddig nem jöttek be - elhúzza száját és megrázza fejét. A többé nem megy vakrandira, a kerüli a balhét és egyéb fogadalmak nem neki valóak. Ha megkérdeznék tőle, mit szokott csinálni, minden bizonnyal azt felelné, hogy rendszerint bajt. És tényleg! - No és te?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=789982#post789982][b]Francesco Nico Bianchi - 2020.01.20. 11:33[/b][/url]

- Ahhoz mindkettőnknek innia kéne - mert bizony, ha ezek az ötletek megvalósulnának - füllentsen a nő bármit is róluk -, akkor ott egyikük sem lehetne józan, hiszen ellenkező esetben megdőlne az elmélet, miszerint ők csak barátok. Márpedig mi mások is lehetnének ugye, mikor megegyeztek az utolsó találkozásukkor, meg most is csak haveri minőségben csevegnek. Persze Emily ötlete is nyilván az, amit mondott és véletlenül sem egy fergeteges szex, mert ugye az lenne. Vagyis nem. Na jó, Nico elméje már nem egészen tiszta. - Szóval kartondobozokon akarsz szánkózni? Nem vagyunk ehhez túl idősek? Esetleg a gyerekeket elküldhetjük - töprengve vizslatja a kezében tartott üveget, miközben próbálja magát elképzelni a megadott szituációban. Hát nem tudom, nem az ő világa, pedig ő igen sok baromságban benne van. Talán túl sokban is.
A kérdésre nem felel, elég az, hogy nem veszi el az üveget. Tulajdonképpen igen is, meg nem is. Részben bánná, mert olyasmit tesz meg az ember részegen, amit józanul nem feltétlenül, ezek a dolgok pedig nem egyértelműen fakadnak puszta gyávaságból. Az, hogy ittasan talán nem tudná visszafogni magát és kezdeményezne, a lehető legrosszabb ötlet, ami valaha felmerülhet. Ellenben talán ez lenne a megfelelő időpont, hogy végre félretegye ezt a gyermeteg sértettséget, ami egy meg nem történt megcsalásból fakad.
Lehuppan a nő mellé, combjuk könnyedén feszül egymásnak, az érzés pedig kellemes bizsergést hagy maga után. Ahogy a csilingelő hang ráköszön, akaratlanul is felé kell fordulnia, hogy barna íriszeit a nőébe fúrja. Mindig ilyen gyönyörű volt, vagy csak még szebb lett, mióta nem egy idiótával múlatja az időt? Kissé kétkedve fogadja a mozdulatot, melyet a másik felé intéz, el azonban nem utasítja. Hagyja, hogy a hosszú ujjak elmerüljenek tincseiben, le viszont nem meri hunyni a szemét, minden idegszála készenlétben van. Hogy pontosan miért, az egyelőre még számára is rejtély, csak azt tudja, hogy nem engedheti el magát, mert megígérte, hogy józan marad. Legalább részben.
- Valóban nem - ajkát megnedvesíti kissé, mert úgy tűnik, kiszáradt, miközben Emily-t hallgatta. A nő még sohasem hívta Francesco-nak, de a szájából elhangzó név hirtelen nagyon szimpatikus, mi több, erotikus felhangot kap. El tudná képzelni, ahogy az alatta heverő nő ezt suttogja a fülébe, miközben a csúcsra jut. De ez miért is jutott eszébe? Jézusom. Már csak arra eszmél, hogy miközben férfiassága észrevétlenül éled fel nadrágjában, Fisher is elhúzza puha kezét, ettől pedig hirtelen nagyon hideg lesz. - Vigyázunk rád és nem engedjük, hogy felelőtlenül fogadkozz - elmosolyodik, majd gyorsan meghúzza az üveget, hogy jó három-négy korty leguruljon. Csak akkor kezd neki a bravúros ötletének.
- Mi vagyok én, aranyhal? - felvonja fél szemöldökét, ahogy törzsével a másik felé fordul, szemeit pedig apró vonalakká szűkíti. Mondjuk nem gondolná, hogy bármi baj lehetne ebből. Végül is, mit kérhetnének egymástól, nemdebár? Biztos csak valami ártatlan kívánság, mondjuk fizetnie kell egy kávét vagy ilyesmi. Jah. Vagy ilyesmi. - Amúgy benne vagyok - megemeli az üveget, hogy koccinthasson a nővel. Őszintén szólva nem akarja megnyerni a fogadást, kíváncsi, hogy a nő mit kíván. Azonban be kell látnia, hogy a fogyasztás tempója alapján esélyesen ő nyer majd.
- Tíz perc és itt az éjfél. Zűrös évünk volt, jó lesz lezárni - ez a megállapítás megér egy újabb korty italt, azonban most már nem sieti el. Mintha szándékosan nem nyelne akkorákat. Hm, érdekes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=790313#post790313][b]Francesco Nico Bianchi - 2020.01.23. 20:23[/b][/url]

Érdekes módon ezúttal nem érti félre az utalást: meg sem fordul fejében, hogy nekik, kettejüknek lesz gyereke, hiszen mivel csak barátok, Emily nyilván arra célzott, hogy neki is lesz, meg Nico-nak is, és akkor az már többes szám. Igen, ezt így meg lehet magyarázni és sokkal egyszerűbb emögé bújni, mint belátni, hogy nagyon is arról van szó, hogy ők csinálnak párat. Éppen ezért reakció nélkül hagyja a megjegyzést, mintha meg sem történt volna. Így lesz jó.
- Hát akkor én be fogok rúgni - bólogatva beszél, majd maga elé emeli az üveget, s mintha csak szerelmes lenne, farkasszemet néz vele egy pár másodperc erejéig, végül magához öleli. Kicsit sem tréfás látvány, ahogy épp megszeretgeti a pezsgőjét, áh. Elvégre az emberek napra nap intim viszonyba kerülnek különböző pénisz formájú dolgokkal, mint mondjuk egy palack, egy uborka, vagy egy üveg pezsgő. És ölelgetik is. Mindeközben tényleg szorosan egymás mellé kerülnek, bizsergeti a nő forró combjának érintése. Bárcsak beférkőzhetne a finom anyag alá, hogy érinthesse a puha bőrt, végigsimítson rajta és apró csókokat leheljen rá... Ahogy régen. Már közel három hónapja nem közeledett hozzá úgy, csak álmaiban falta a vörös ajkakat, túrt a dús tincsekbe, s érezte, ahogy Emily körülöleli. Mégsem illik ilyesmire gondolnia, még a végén kívánságnak minősül így szilveszter éjszakáján és lebukik, miken fantáziál.
- Én ennyire nem szaladnék előre a helyedben - hangosan felnevet, így nem kizárt, hogy néhány kíváncsi szempár feléjük fordul. Jó, el tudja képzelni Fishert bögyös pincérnőnek, valószínűleg a férfi adná neki a legnagyobb borravalót, hogy még a jövő hétre jusson belőle. Eközben újabb tisztátalan képek árasztják el elméjét, amit azzal próbál háttérbe szorítani, hogy értelmes válasz megfogalmazására törekszik. - Nem tudom, mit kívánnék. Talán azt, hogy megszerezd azt az állást, amit annyira szeretnél. Meg azt is, hogy sikerüljön az államvizsgád. És, hogy találj magadnak valakit, akit igazán tudsz szeretni - észre sem veszi, hogy miközben ezeket felsorolja, egyik sem rá vonatkozik. Ekkor ébred rá arra is, mennyivel fontosabb számára az, hogy Emily-vel minden rendben legyen, mint az, hogy kapjon valamit. Igyekszik kerülni a nő tekintetét, majd belekortyol a pezsgőbe, mert addig sem beszél hülyeségeket. Amúgy ez hülyeség? Mármint az, hogy ennyire nem foglalkozik a saját igényeivel. Hiszen megbántották, megsértették, megalázták a fél falu szeme láttára - tekintettel arra, hogy Bözse néni csak annak nem mondja el, amit lát, akivel nem találkozik, de talán még annak is levelet küld róla, lényegében a fél falu azonnal értesül mindenről. Ennek ellenére már nem haragszik, csak vágyódik. Vágyik a régi Emily után, azután, akibe beleszeretett. Mintha ő ülne most mellette.
- Mármint erre gondolsz? - és igen hölgyeim és uraim, Nico elkezd cuppogni, akár egy hal, még igyekszik olyan buta fejet is vágni hozzá, kiguvadó szemekkel. Láttatok már valaha szőrös halat? Ha nem, akkor jól nézzétek meg, mert egyszer még csodájára fognak járnak a világon! Egyébként nem szórakozik sokáig, mert nem akar totálisan idiótának tűnni, de azért nem kíméli a nőt. Szereti a nevetését, jó hallgatni. Újabb korty gurul le torkán, legalább addig se beszél.
Hallja, ahogy szavait megismétlik, de nem reagál különösebben. Igen, szeretné lezárni, mert legalább annyi bosszúsága volt ebben az évben, mint boldogsága, de inkább több. Hátha kettőezer-húsz jobb lesz. A kérdésre Emily felé fordul, a vereségre pedig tekintete az üvegre siklik. Csak most tűnik fel neki, hogy az övé kiürült, míg a nőében még van. A tűzijátékok robbannak körülöttük, de hirtelen mégis fülsüketítő csendnek érzi az egészet. Íriszei ellágyulnak, megremegnek, combjával megböki a másikét, majd egy könnyű mozdulattal odahajol a telt, kívánatos ajkakhoz. Egyetlen pillanatra habozva áll meg, beszívja a finom virág illatot, szemei félárbocra zuhannak. - Én is vesztettem - hangját elnyeli a durranások zaja, csupán lehelete tisztán érezhető. Már nem gondolkozik, egyszerűen betapasztja a másik száját. Az volt a feladat, hogy éjfélkor csókoljon meg valakit, ő pedig csak Emily-t akarja. Az üveget könnyedén ejti maga elé, ami koppan ugyan a földön, de nem törik össze, csak hangosan elgurul. Végre felszabadulnak kezei, így nem tétovázik és átkarolja a nőt. A mozgáskoordinációja már nem az igazi, így nehézkesen sikerül végrehajtania a manővert, de a lényeg az, hogy most végre karjában tarthatja Fishert és csókolhatja. Nem emlékezett rá, hogy ennyire jó. Már el is felejtette, mennyire hiányzott neki az érzés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=794881#post794881][b]Francesco Nico Bianchi - 2020.02.20. 08:28[/b][/url]

A visszakérdezésre megrázza fejét. Nem akar most arról beszélni, miért gondol és mit, különben is egyre kótyagosabb a feje. Az összefüggések már nem olyan egyértelműek és egyre inkább elbizonytalanodik, ami eddigi összeesküvés elméletét illeti. Talán tévedett, ha pedig így van, akkor elvesztette azt, akit eddig a legjobban szeretett, mert Emily bizonyára már nem akarna vele lenni. Az továbbra is rejtély, miből vonja le ezeket a csodás következtetéseket, de kalapáccsal se lehetne kiverni őket a fejéből.
- Emily, én nem utállak. Sohasem utáltalak, nem is lennék rá képes. Ha így lenne, nem kívánnék neked jót, nem gondolod? - ebből leszűrhető, hogy igenis azt akarja, hogy a nő maradjon vele, még azzal a tudattal is, hogy már mással fogja együtt látni. Mert Nico már nem teheti boldoggá, ezt az esélyét eljátszotta, mikor nem szólt neki Ophelia-ról, majd amikor később kiakadt Bánkin, akivel nem is történt köztük semmi. És akkor azt még nem is tudja, hogy a férfi amúgy le is feküdt a szőkével, igaz, az jóval azelőtt volt, hogy Fisher-rel összejött volna. Mégis inkább neki kéne szarul éreznie magát és nem a másiknak. - Szerintem azt kell csinálnod, amit szeretnél. Ha ez azt jelenti, hogy árvákkal fogsz foglalkozni, akkor azt jelenti. Ha előkészítősökkel, akkor azt. Neked is csak egy életed van - megvonja vállát, elvégre ő is érzi, hogy roppant szentimentálisra sikeredett ez a kis beszéde. Nem mintha baromságot mondott volna, mert tény és való, hogy nem lesz több esélyük megragadni a lehetőségeiket.
Szerencsére, mielőtt túlságosan elkomolyodnának, felmerül az aranyhal téma, Emily pedig hangosan kezd nevetni a férfi alakításán. Nem mondom, hogy nem direkt csinálta, hisz így sikerült elterelnie a beszélgetést más irányba, arról nem beszélve, hogy hallhatta ezt a csilingelő hangot. - Remélem is, mert többet nem csinálom - mosolyogva kémleli a nő vonásait, majd elkapja tekintetét és meghúzza az üveget. Ebben a pillanatban még nem sejti, hová fognak kifutni a dolgok, mert igazán belegondolni sem akar, csak ártatlanul lendül bele a játékba.
Éjfélt üt az óra, az első tűzijátékot fellövik, ő pedig összevont szemöldökkel vizsgálgatja üvegének nem létező tartalmát, hogy aztán konstatálja, Emily-ében még maradt. Ez hogy történhetett? Észre sem vette, hogy ennyit iszik, mikor fogyhatott el az utolsó kortya is? Lényegében már mindegy. A nő vesztett, ő pedig nyert, legalábbis elméletben, hisz Nico önuralma már akkor odalett részben, mikor combjuk egymáshoz simult. Azért van ez a nagy felhajtás itt és most, hogy megcsókoljon valakit, amint átlépnek az új esztendőbe és van olyan szerencsés, hogy ez a valaki éppen Fisher. Egy kívánsága is lehet. Nem csoda hát, hogy némi habozás után odahajolva tapasztja be a telt ajkakat, szinte érzi, mennyire édes. Találkozásuk pezsgő ízű, nagyon forró és nagyon türelmetlen. Az üveg a földön koppan, karjai körbeölelik a vékony alakot, hogy a hajlandóság kimutatásának pillanatában közel, egészen az ölébe húzza a nőt. Nem hagy neki nyugtot, talán egy apró lélegzetvételt engedélyez kettejüknek: olyan ez a perc, mint mikor a sivatagban szomjazó ember oázisra lel. Ahogy elszakadnak és Emily suttog valamit, pont nem hallja, mert egy durranó petárda teljesen betölti hallójáratait, de mivel végeredményben a csókot folytatják, nem firtatja tovább. Balja a hátra, majd a lapockára csúszik, ahogy a hosszú hajkorona arcába és vállára hull, míg jobbja beletúr a fürtökbe. Selymes és puha, ahogy mindig.
- Kívánlak - szemeiben tüzes vágy ég, időtlen idők óta csak álmában övé a nő és még ha holnap mindketten meg is bánják, ha Emily egy életen át gyűlölni fogja ezért, most az övé lesz. Kezei gyorsan mozognak, először a fenéken simítanak végig, hogy végül a térdhajlatokba kerülve felemeljék Fishert egy időben azzal, ahogy Nico is talpra áll. Még nem teljesen részeg, így elszakítja egymástól ajkaikat, nem enged a kísértésnek, csak minden koncentrációját összeszedi, hogy eltűnjenek a Fénylő Lelkek Udvaráról és saját nappalijában találják magukat. A folytatáshoz nincs szükségük közönségre.