29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Tanári és képességoktatói pályázat reloaded, részletek a hírben!
Nagy baj van, kérem, riadó! Halló, halló, már megint egy Évnyitó!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Fénylő Lelkek Udvara - Podmaniczky Ádám hozzászólásai (11 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2014. május 10. 14:52 | Link

Majális - Titanilla

Mindent fel fogok falni. Hallottam, hogy nagy buli lesz, tele mindenféle finomsággal, nekem pedig fontosak a vonalaim, így oda kell figyelnem rá, hogy lehetőleg egy dekát se fogyjak. Elvégre akkor összébb megy az arcom, fura lesz a bőröm és oda a kisfiús sármomnak, ami egyértelműen megvan, hiszen nagyon sok lány mutatja ki, hogy bejövök neki, és ha esetleg úgy alakulna, akkor ők szívesen lennének ideiglenesen vagy véglegesen a párkapcsolatom részei. A dolog ezen része, elég fura, elvégre nem hittem volna, hogy pont nekem ilyen sikerem lesz.
Supermanes kék pólómban, és egy fekete, kissé koptatott nadrágban, piros tornacsukában és zsebre tett kézzel, viszonylag nyugodtan, magamban azt tippelve, hogy vattacukrot vagy habos sütit kívánok-e meg előbb, sétálom le az Eridon háló és Fénylő lelkek udvara közötti távot, majd az első lépésnél rögtön meg is torpanok.
- Apuci hazaért.
Ez sokkal jobb, mint amire először gondoltam. Hatalmas terület, tele minden széppel, jóval, finommal. Hát azt hiszem a kisfiús sármomat nem kell féltenem, de az itt eltöltött nap után muszáj lesz edzenem. Még jó, hogy nem reggeliztem sok mindent, mert most aztán belevethetem magam az életbe, és nincsenek manók, akik megrovó pillantással néznek rám. A bohócok se állíthatnak meg, táncolok velük, mindenféle fura mozdulattal, de úgy, hogy egyre hátrébb és hátrébb kerüljek a bejárattól, majd amikor már elég messze vagyok, konkrétan és bátran elfutok. Remélem nem jönnek utánam, elég gáz lenne, ha simán végigüldöznének. Akkor megdobálom őket olyan sütivel, amit nem szeretek. Vagy valami plüssel. Szegény sütik, fájna nekik. Meg nekem is, hiszen a hasamban jobb helyük lenne.
Szerencsére úgy néz ki, találtak más áldozatot, én pedig a sütimennyországba érkeztem. Remélem, ha egyszer elpatkolok valami miatt, tényleg ide kerülök. Nem tétlenkedek, egyből két sütit ragadok meg, fizetem és hol az egyikbe, hol a másikba harapva sétálok a vattacukor árus felé. Milyen íz legyen? Mindegyik!

Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2014. május 13. 00:25 | Link

Titanilla - Majálisolunk.

Megvan a két süti, éljen! Alapnak nem rossz, de azért az előbb említett mennyországtól még nagyon, de nagyon messze vagyok. Fordulok, mert szinte szuperszaglásom van és megérzem, hogy a közelben bizony van vattacukor és ha van, akkor nekem ennem kell belőle. Szegény manók, olyan mintha hálátlan lennék, pedig ők is nagyon oda tudják tenni magukat, de ez most számomra olyan, mintha születésnapom lenne. Kicsit talán előjött belőlem a cukorfüggő. Még szerencse, hogy ez csak pillanatnyi állapot, valószínűleg holnap a sok édességtől fájó hassal fogok fetrengeni, aztán egy ideig nem is kívánom annyira, de mindez megéri, és komolyan szemet tudok hunyni felette.
Szóval fordulok, és nem várt közelségbe kerülök egy lila vattacukorral, aki belém jön, majd leesik és a legjobb, hogy a másik végén egy helyes lányka is van. Szegény Supermenes pólóm, de ő most másodlagos, inkább a lányka fel fordulok, kinyújtom a kezem, és mielőtt még bármit is tehetne, megfogom és felhúzom, másik kezemmel a derekát megfogva. Hogy hova tűnt a két süti? Nem dobtam el, elhihetitek, simán benyomtam mind a kettőt a számba, és most hörcsög képemen igyekszem gyors rágással és nagy nyeléssel segíteni. Még jó, hogy ennyit beszél, különben elég nagy taplónak néztem volna ki, ha nem vagy csak teli szájjal válaszolok neki.
- Tiszta cukor lettem és le is tapostál, de nem baj, a cipőm úgy is kicsit nagy volt.
Ez nem igaz, de nem fogom egy lány fejét leszedni azért, mert nekem szaladt. Belém lökte a sors, hah! Ezek szerint, nekünk beszélnünk kell egymással, szóval széles mosoly, kedves arc, legyintés a problémára és a dereka elengedése, mielőtt még pofon vág. Követem a tekintetét a porba veszett hős vattacukor felé, majd vissza a lány arcára.
- Talán nem ez volt az íz, amire vágy.
Lehajolva a vattacukorért a pálcájánál fogva emelem fel és hajítom egy kukába. Nem kellene, hogy bárki beletaposson, mert ha így is történne, a nagy tömeg miatt nem látnám, és úgy nem lenne olyan vicces. Tiszta úriember vagyok már megint, szinte hihetetlen.
- Meghívlak egy másikra, úgyis oda indultam én is. Ádám vagyok.
Kinyújtom felé a kezem is, én nem kézcsókolok, meg semmi ilyen, csak kezet fogok simán, figyelve rá, hogy ő lány, és nem töröm el csak úgy a kezét. Nem biztos, hogy örülne neki, bőven elég, hogy a hátsóját már beverte miattam. Mivel vannak itt egy páran, ezért hirtelen jött ötlettől vezérelve fogom meg a kezét, nehogy elveszítsük egymást, és húzom vissza a vattacukroshoz, aki kicsit felvont szemöldökkel pillant ránk, de igyekszem nem tudomásul venni.
- Amilyet és amennyit csak jól esik, én biztos, hogy minden ízből kérek egy kicsit. Lehet, hogy fura íze lesz, de szerintem úgy a legmókásabb.

Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2014. május 26. 00:05 | Link

Nillike

- Vagy ilyesmi? Nekem mondjuk kifejezetten tetszik a Nilli. A Titanilla se rossz, nincs még egy ilyen nevű ismerősöm, szóval biztos, hogy megjegyezlek, az már biztos.
Kacsintok is egyet hozzá, persze egy ilyen lányt amúgy is nehéz lenne elfelejteni, de azért mondok is hozzá valami bíztatót. Remélem nem akar elmenekülni mellőlem, hiszen párosan, főleg ha a másik szintén vevő arra, hogy felfaljunk mindent, ami csak a környéken van, és itt bizony van jó sok minden, tényleg kipukkadásig lehet enni. Aztán ha kipukkadunk, akkor rengeteg hely marad arra, hogy ismét együnk. Kissé beteges ezt a lehetőséget elképzelni, ezért kedves olvasó, ha még nem tetted, javaslom most se állj neki, mert elmegy a kedved nagyon sok mindentől.
- Biztos, elvégre nem olyan nagy tragédia, és valószínűleg te még a feneked is beütötted, az sokkal nagyobb kellemetlenség, mint egy kicsit összeragadt póló.
Amire le is pillantok, hiszen megemlítette, majd kurtán bólintok. Na igen, van belőle vagy három, csak van, ahol konkrétan Superman is ott van, van ahol a jel és a neve és van ez, ahol csak a jel, amiről fel lehet ismerni.
- Bírom a képregényeket, de Superman mindegyik hős felett áll. Nekem valahogy ő a nagy kedvencem, mert olyan király, csak leveszi a szemüvegét, és máris máshogy néznek rá.
Néha én is szívesen élnék ezzel a képességgel. Csak leveszem a szemüvegem – ami van, csak nem hordom, mert cikinek érzem magam vele – és máris bomlanak utánam a nők. Na persze, szép álom, túl sok itt a tökéletes testű, kviddicsező nyálgép, mellettük nagyon nehéz labdába rúgni. Mindenesetre kikérem a két mindenízűt, és szélesen mosolygok a nénire, aki olyan furán néz ránk. Nem hiszem, hogy még senki se kért ilyet, hiszen ez nem ismeretlen fogalom, lehet ezt keverni rendesen. Fizettem, még borravalót is adtam, mint az igazi nagyok, majd a puszira széles vigyort öltöttem, és úgy csináltam, mint aki nagyon laza, de belül épp királlyá avattam magam.
 - Talán mert nem vagyok a bunkók közé való. Miért jobb az neked vagy nekem, ha leosztalak? Te negatív élménnyel gazdagodsz, és elmondod a barátnőidnek, akik szintén furán néznek majd rám, én pedig emésztem magam, mert egy csajjal ordibálással gazdagabb lettem, nem túl nagy erény. Akkor már inkább barátkozzunk, szerintem az sokkal jobb.
Elsőre nekem is furcsa, de pont ez a jó benne, szeretem a sok furcsaságot, ami egyben mégis király hatást eredményez, mint például most ez. Közben azért forgatom a fejem, és nézem ki, mint csinál, de konkrét céljaim nincsenek még.
- Van kedved velem lógni? Kipróbálhatnánk pár dolgot. Ha van valami céllövölde, akkor lövök neked valami hatalmas szőrös plüsst, ami nagyobb, mint te. Az ilyeneket bírom.

Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 14. 11:18 | Link

Valentin nap | Random Randi (Lucy *-*)

Maszk

Eljött hát a nagy nap. A sikertelen próbálkozásaim a női egyedeknél arra az elhatározásra juttatott, hogy bizony én most elmegyek jól és jelentkezem a Rapid Randira. Le is adtam a jelentkezésemet, meg is kaptam minden szükséges dolgot hozzá, így most itt állok. Nem tudom, hogy miért fogtam ebbe az őrültségbe bele egyáltalán, de nem bánom. Határozottan nem. És ha ez kell ahhoz, hogy megismerjem azt, aki tényleg elég jónak gondol magához? Eddig ezt még nem próbáltam, de most itt az ideje.
A ruhám az ágyamon pihen, amíg lezuhanyzom, sőt meg is borotválkozom, hogy jó első benyomást tegyek a lányra. Tegnap még a hajamat is levágattam. A szettem, amit mára választottam, fekete nadrág és zakó, hozzá bordó inggel, nyakkendő nélkül, elvégre sem esküvő, sem temetés nem lesz ma. A cipőm fekete, a zoknim is, leszámítva azt, hogy van a sarkán egy békaarc. Senki se látja, de ott van. Kabalazokni. Jól kell sikerülnie a mai estének.
Hosszú percekig álltam még a tükör előtt, mielőtt végre elindultam, és lassan haladtam a folyosón is, néztem a mellettem elhaladó párokat, lányokat és fiúkat, akik egyénileg igyekeztek. Más is lehet ma olyan ideges, mint én, hiszen nem mindenkinek van párja a mai nap. A kapuban még megállok egy pillanatra, felvéve a maszkom. Gyönyörű látvány tárul a szemem elé, még férfi szemmel is szép, és nem túl giccses. A haladás még könnyű, és még könnyű kiszúrni a szőke lányt is, akit nekem rendeltek ma. Szőke? Gwen, a legjobb barátom szőke, rajta kívül azonban nem tudom, hogy volt-e bárki, aki ilyen hajszínt viselt a környezetemben. Biztos, hogy nem ismerem, és őszintén, kevés dolognak örültem még ennél jobban. Mosoly kúszott az arcomra, ahogy elindultam felé. Alapjairól kezdeni egy ismerkedést sokkal izgalmasabb. Megállva mellette finoman a vállára teszem a kezét, figyelmet kérve tőle, egy fehér rózsát nyújtva felé, melynek olyan rövid a szára, hogy akár a hajába is tűzheti. Szeretem ezt a virágot. Semleges. Még bármerre elviheti az emberek érzéseit, gondolatait.
Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 14. 15:53 | Link

Lucy

A lány rám köszön, szerencsére nem csak én vagyok az, aki zavarban van kettőnk közül. Ez egy kicsit nyugtatólag hat rám, és képes vagyok rendesen gondolkodni, sőt mindenféle dadogás és értelmetlenül összerakott mondatoktól mentesen beszélni is.  
- Szia.
Én se nagyon tudom, hogy mit is kellene pontosan mondanom, vagy tennem, így hát a bénázás elkerülése végett, leülök a másik székre, az a legbiztosabb, mint első lépés. A kezeimet magam előtt összeteszem, térdeimen pihentetve őket. Így nem tűnök olyan feszélyezettnek, és őszintén szólva segít, hogy ne is érezzem úgy magam.
- Nem száz százalék, hogy összetartozunk, de szerintem igen, viszont azt hiszem az a biztos, hogy ha ezeket is kipróbáljuk.
A kulcs - lakat páros rám eső részét felemelve kérek engedélyt a lánytól, hogy a gyanúmat, mely szerint ő a párom, beigazoljam. Szerencsére anyukám foglalkozása révén van némi rálátásom a színházi kellékekre. Elég sokat tanultam tőle, hogy úgy véljem, összetartozunk, és mikor a lakat kinyílik a kulcsnak köszönhetően, szélesen elmosolyodom.
- Nos, illő volna bemutatkoznom. Ádám vagyok, tizenkilenc éves, eridonos, érdekel a kviddics, a mágiatörténet és a sütemények. Nem tudom, mire vagy kíváncsi, de bármilyen kérdést feltehetsz, megválaszolom.  
Sosem voltam még randin úgy, hogy ne ismerném a másikat, és most tessék, mégis megteszem. Persze nem rosszul furán, véletlenül sem, csak kiléptem a bizalmi szférámból és ez most nagyon furcsa. Persze pozitívan állok a dologhoz, és a lány, akit nekem választottak, nagyon kedvesnek tűnik, és ahogy elpirul, már biztos vagyok benne, hogy tényleg az is.
Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 15. 20:56 | Link

Valentin nal - Lucy *-*

- Miért nem tudnál játszani?
Az, hogy illik egymáshoz a lakatunk és a kulcsunk annyira megnyugtatott, hogy az idegességem is elmúlt, és sikerült olyan témát is találnunk, ami kifejezetten érdekes lehet, mind a kettőnk számára, méghozzá a kviddics.
- Igen, én vagyok. Köszönöm, de veszíteni is tudni kell. Az utolsó meccsünk után bulizni forunk például, ha nyerünk azért, ha vesztünk, akkor meg azért. Nem igazán illik hozzánk, hogy szomorkodjunk. Ha lesz három találatunk, akkor már például dobogós helyen leszünk, ha nem, akkor nem, akkor azért bulizunk majd. Pozitívan tekintünk előre.
Tessék, máris tovaszállt minden izgalom, arcomon széles vigyorral ecsetelem, hogy akármi is lesz a Rellon ellen, mi bizony vidámak és magabiztosak leszünk. Többet fogunk edzeni és jövőre még jobbak leszünk. Imádom az Eridonos életszemléletet, és ha neked az van az egy dolog, de ha vagytok már ketten, akkor generáljátok jobban, és amikor egy egész ház van, na ott csak nevetni lehet.
- Persze, mindenre vevő vagyok.
Különleges koktél. Sosem ittam még koktélt, főleg különlegeset nem, így most kíváncsian várom, hogy mégis mivel tudnak nekünk szolgálni. Amíg ez megtörténik, addig visszafordulok a lány felé.
- Szóval kviddics, ha játszhatnál, milyen poszton játszanál?
Hajtónak vagy fogónak tudnám elképzelni, de értek engem már csodák a saját csapatomon belül is, először például Leonieval, akit majdnem szemberöhögtem, amikor azt mondta, hogy ő terelő. Ha valaki látta már a vöröst és ismeri a stílusát, akkor azt hihetné, hogy ő a kabalánk, akit tündérnek öltöztetünk, virágokat fonunk a hajába, és engedjük, hogy meccs alatt táncoljon, de semmiképp se adnánk ütőt a kezébe, pedig hihetetlenül jó volt benne.
Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 18. 18:08 | Link

Rapid Randi | Lucy *-*

- Elvihetlek egy körre, ha gondolod. Mármint először mehetnénk úgy, hogy én is ott ülök a seprűn, hogy ne legyen nagy baj, aztán ha már biztosnak érzed a dolgot, akkor egyedül, mint Aladdin, amikor Jázmint vitte a repülő szőnyegen.
Az első mondatom magabiztos, már - már csajozós, de aztán gyorsan megmagyarázom, sőt a kedvenc Disney mesémet is beleveszem, hátha egy kicsit javítok a helyzeten. Lucy nem olyan, mint a többi lány, akikkel eddig megpróbáltam többet a barátságnál, és lehet, hogy pont ez lesz a kulcs. Észrevétlenül nyalom meg az alsó ajkam, remélve, hogy a lány ezt nem veszi célzásnak. Mostanában hallottam, hogy valaki nem csak a boszorkánymagazinokat, de mugli újságokat is hozott az iskolába, ami terjed a lányok között, és abban van ilyen, hogy ha x alkalommal néz rád fél óra alatt, meg ha indokot keres, hogy hozzád érhessen, akkor tetszel neki, ha megnyalja az alsó ajkát, vagy beleharap, akkor megcsókolna. Nem vicc, ezek tényleg terjednek, és a legborzasztóbb, hogy van, amelyiknél magamra ismerek.
- Teljesen jól látod. Persze van még más is, de ezek az alapvetőek, ezek azok, amikre érdemes odafigyelni. A terelőt és az őrzőt én is kizárnám az esetedben, te inkább lányos lány vagy, persze a legjobb értelemben, és van olyan terelő barátom, aki szintén olyan, mint te, de én is inkább hajtónak mondanálak, vagy a magasságod és vékonyságod miatt fogónak. A terelők és őrzők masszívabbak szerintem.
Én se vagyok vézna, sőt, és pont ez a két poszt az, ami szenvedélyesen vonz. Imádom mind a kettőt, és hálás vagyok a sorsnak, hogy volt lehetőségem kipróbálni magam a kviddicsben. Ahhoz persze, hogy profi legyek, jóval több kell, így erre nem gondolok, de a szenvedély attól még szenvedély, legyek bármekkora.
- Örülök, hogy sokat beszélsz, szeretem a lányokat, akik nem kukák, ha az édességet is szereted, akkor holnap feleségül veszlek. Jó, azt azért nem, de szeretem, ha egy lány szeret enni, nem csak salátát kér, hogy aztán vágyakozva nézze, hogy én jóllakok, ő meg elhiteti magával, hogy nincs többre szüksége.
Persze lehet, hogy a lány pont ilyen, szépen indítok én is. Nincs bajom persze ezzel a felállásal se, csak nem tudok mit kezdeni vele, és én érzem magam kényelmetlenül, amiért mondjuk kedvem van enni. Ez pedig tényleg nagyon kellemetlen tud lenni.
- Amióta tudom a mágusvilág létezését. Mugli családból származom, nincs egy rokonom se, aki tudott volna erről a világról. Tizenkettő voltam, amikor először hallottam róla, mert a nővérem Andine is boszorkány, majd kiderült, hogy a másik nővérem, Ayva is örökölte. Ők már nem tanulnak itt, Andine a budanekeresdi művészetibe jár, Ayva pedig mugli egyetemre, Pécsre. Ők meséltek sok mindent az itteni világról, és amikor én is ide kerültem, egyszerűen csinálni akartam, persze akkor még nem lehetett, mert egy gurkóra hasonlítottam, de jó pár évbe telve lefogytam, így végre tényleg élvezhetem.
Végre megjöttek az italok, az egyiket a lánynak nyújtom, a másikba beleiszok, Hm, igazán finom. Milyen érdekes, hogy mennyit beszélek magamról és milyen könnyen.
- Veled mi a helyzet, van itt rokonod?
Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 22. 18:45 | Link

Lucy

- Én szívesen segítek, szerintem fontos, hogy aki tanítja, az tudjon élvezetet is belecsempészni. Nekem az elején nem jött át a dolog, de például Markovits jó tanár, de nekem is kellett egy pont, amikor eldöntöttem, hogy ezt akarom csinálni rendesen is, nem pedig az elfogadhatóra hajtva. Nem minden tanárban van meg az, hogy élvezetessé teszi az órákat.
Szerencsére nekem kevesebb ilyenem volt. Volt, mert nem lehet megúszni, hogy ne legyen, de mégis, ha egyszer majd visszaemlékszem az iskolai évekre, biztos vagyok benne, hogy az úgy fog telni, hogy a hallgató egy pozitív képet kap majd. Szeretek ide járni, szeretem a tanórákat is. Kicsit furcsa ember vagyok ilyen szempontból azt hiszem. A legtöbben a nyári szünetet várják, én két hét után azon kezdek el agyalni, hogy mikor vehetem már meg a tankönyveimet és vajon mi lesz az első bájital, amit megfőzünk az új évben. Nem véletlenül tartok attól, hogy mi lesz akkor, ha nem folytathatom a tanulmányaimat, mert nem úgy sikerül a záró dolgozatom, mint szeretném.
- Akkor szerencsés vagy, valóban. A gyűrű miatt ne fájjon a fejed, mond, hogy milyet szeretnél, és szólok a kapcsolataimnak.
Mint valami szupermenő pasi, laza félmosollyal, így is viselkedem, kényelmesen hátradőlve, kezembe véve az italomat, és újabb kortyot követően egy nem is olyan régi, ha jól emlékszem tavalyi eurovíziós dal,  Basimtól a Cliche love song kezd el a fejembe járni. Egy kcisit zavaró, de még nem annyira, hogy elgondolkozzak, miért is hallok kétféle muzsikát. Sőt, a mostani ritmusára az ujjimmal is dobolok kicsit. Az, hogy nem vagyok szupermosoly laza arc, az látszik, főleg abból, hogy pár másodpercig bírom csak nevetés nélkül ezt a beállást, és inkább újra normálisan ülök.
- Pedig komolyan. Persze úgy is szép voltam, csak a seprűk nem szerettek. Most egészségesebbnek érzem magam, de akkor se volt sok problémám.
Sőt, ha azt vesszük, akkor sokkal jobban meg tudtam tartni a lányokat. Volt egy több, mint fél éves kapcsolatom  is. Most meg, itt vagyok én, az Eridon csapatkapitánya. Alapjáraton bomlania kéne utánam egy – két lánynak, mert ezzel állítólag az jár. De a lányoknak vagy nem szóltak, vagy én vagyok olyan vak, hogy nem vettem észre őket.
- Derek? Az én Derekem? Azta.
Az „én Derekem” megszólalás egy kicsit érdekes, de a lényeg végül is ennyi lenne. Az én csapatomban játszik, és ezt a tényt imádom, hiszen nagyon ügyes és lelkes, ahogy Mea is. Az ő belépésük az egész kviddicskedvemet fellendítette még eggyel.
- Nagyon kedvelem őt, korrekt és jó játékos. Remélem az utolsó meccsünkre is kijössz. Nagy buli lesz.  

Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 26. 20:52 | Link

Lucy *-*

- Persze. Állítólag tudományosan bizonyították, hogy ami lényegtelennek és játéknak tűnik, az sokkal jobban megmarad.
Mondjuk ebben van valami. Én például nem emlékszem a tavalyi vizsgáim nagy részére, de azt tudom, hogy Rubya professzorasszony milyen szép ruhába volt, és a haja lazán fel volt fogva, ami kiemelte a szemét. Átmentem, de azt leginkább annak köszönhetem, hogy tanársegédként tanultam, és ha most valaki megkérdezné, hogy milyen kérdések voltak, maximum csak néznék, mint borjú az új kapura.
- Nem hiszel nekem ugye?
Oké, ma már talán én se hinnék magamnak, de élénken él még bennem, milyen az, ha nehezedre esik reggel felkelni az ágyadból. Bár reggel felkelni, még így is nagyon nagy kihívás néha. Elvégre szinte még a nap se kelt fel, de mindjárt kezdődik egy tanóra, brr. Mondjuk az is igaz, hogy ennek ma vége van, holnaptól vizsgaidőszak, amire még csak véletlenül se sikerült készülnöm. Azt hiszem, ha így haladok, azon se kell gondolkoznom, hogy mihez kezdek, ha nem vesznek fel mesterszakra, jelenleg az se biztos, hogy nem ismétlem meg ezt a csodás évfolyamot még egyszer.
- Igyekszem, bár nagyon féltékeny tudok lenni. Ha csak ránéznek az én Derekemre, egyszerűen elkap a vörös szemű szörny, és nekimennék a másiknak.
Persze ez nem komoly, elnagyzolt arcjátékom is azt mutatja, hogy itt még nem tartunk. Pedig vicces, márhogy ez az "én Derekem" kijelentés. Azt hiszem mostanra kezdett elhatalmasodni rajtam a csapatkapitányi ranggal járó birtoklási igény kifejezése. Én játékosaim, nem adom. Mint az oviban. A lány viszont vette a lapot és viccet csinált belőle, ami nagyon jó.
- Ennek igazán örülök. Beszöktesselek utána a buliba? Csinálunk egy kis összejövetelt, ha vesztünk azért, ha győzünk, akkor meg azért. A lényeg, hogy vidámak legyünk. Elvégre holnaptól a tanévnek is vége van, jönnek a vizsgák, kell a jókedv, meg a feltöltődés. Ha az eridonosok vidámak, kevesebb vetélytársam van a csokira.
Szélesen elvigyorodok, miközben felállok, és a kezem nyújtom a lánynak, hogy segítsem a felállását. Ha már dalolásznak a fejemben, akkor legalább odáig jussunk el, hogy táncolunk is rá egyet.
- A meccs után, mutatok neked egy képet, a kviddics előtti időszakomból, de most táncoljunk.
Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. március 4. 21:20 | Link

Lucy, a bájos ^^

- Neeeem, nem kell. Nem vagyunk mi olyanok, akiket látnak az emberek. Tudod, csak apróságok, a fogaim közé szorított rózsával csúszok elé térden, meg ilyenek, csak semmi feltűnőség.
Óhatatlanul is felpillantottam a fiúra. Ha hallaná, hogy miket mondok, valószínűleg velem nevetne. Ezt szeretem a bagázsunkban, hogy az ilyen apró poénokkal is lehet még pluszokat belecsempészni a szürke hétköznapokba, és kell is! Elvégre ez egy bentlakásos iskola, csak egymásra támaszkodhatunk. Én korábban csak a nővéreimre tudtam, de Andine is, Ayva is elmentek, és Annának most én vagyok a támasz. Meg kellett tanulnom kitörni, és saját kört kialakítani. Nem akartam csak az a srác lenni, akinek van egy lassan népszerűvé váló énekes - színészkedős nővére. Ki kellett lépnem az árnyékból a fényre.
- Na, akkor ezt megbeszéltük. Nem tudom még, hogyan kivitelezzük, de megoldjuk, hidd el, akkor is, ha hordágyon visznek el.
Az én szavam pedig szent. Ha kell, akkor hosszú büntetések során is, de bejuttatom a lányt. Az alap elképzelésem már megvan, csak kivitelezni kell. A meccs előtt még, hogy az utána kezdődő buliba már ott tudjon lenni. Persze azt a tortét, amit lezsíroztam a manókkal, nem biztos, hogy értékeli majd, de finom lesz. Belül csupa csoki, úgyhogy igazán nem lehet oka panaszkodni. Közelebb húzom a lányt, majd finoman hátrálok vele néhány lépést, hogy azért mégse az asztal mellett topogjunk, akkor már csináljuk rendesen.
- A meccs előtti napon, találkozzunk a kívánságok terménél. Ott nincs olyan sok festmény. Adok majd neked egy barna csomagot, és megkérlek, hogy add oda Aisha Nayarnak, de igazából neked szánom. Lesz benne egy Eridonos lány egyenruha, és hét felé kimegyek érted. Találkozzunk az Eridonhoz vezető folyosón. Tudod az melyik?
Miközben beszélek hozzá, szépen meg is forgatom. Kicsit zavaró, hogy kétféle zene megy, de igyekszem a kevésbé nyálasra koncentrálni, valószínűleg a másik az ital hatására alakult ki bennem. Most azonban elindultak az agytekervények, és tudom, be akarom juttatni a lányt magunkhoz.
- És ez legyen meglepetés, mindenkinek.
A végén kacsintok is egyet a lánynak, hogy tényleg őrizze a mi kis titkunkat.
Szál megtekintése

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2017. augusztus 11. 22:05 | Link



Idén az eridonosok spanyolos hangulatra vágytak a legjobban, így a házvezetőkkel az élen meg is tették az előkészületeket. A rendezvény napján, ami hivatalosan augusztus 31–e, a lelkes főnixek csapatba verbuválódtak, és együtt díszítették fel a helyszínt, amely idén a fénylő lelkek udvara lett. A főbb színek a fekete, a vörös és a fehér. Kérik a megjelenőket, hogy ezekhez igazítsák öltözetüket.
Az ételek és az italok hagyományos spanyol hangulatot idéznek. Megtalálható itt paella, cocido, tapas, churro, horchata, La Casera, és még sorolhatnánk. Természetesen alkoholos italokat nem tartalmaz a lista.
A táncparketten egész éjjel hallható pörgős zenéhez illő tánclépéseket bárki elsajátíthatja, hiszen a házvezetésnek sikerült egy táncoktatót Maria-t is találnia, aki bár tört magyarsággal, de érthetően magyarázza a táncok alapjait. Persze a táncparkett akkor sem veti le magáról az embert, ha nem a hagyományos lépéseket járja az illető. A banda olykor egy-egy könnyed popszámmal is megörvendezteti a közönséget.
Természetesen most sem maradhatnak el a meglepetéssel járó italok, amelyek fogyasztása után húsz–harminc percen keresztül új élményekkel gazdagodhatnak a bátor résztvevők. (Amennyiben bevállaltok egy italt, úgy küldjetek üzenetet az Eridonnak, aki válaszában leírja majd a hatást. (A hatás kijátszása kötelező!)


//A buli szerepjátékosan augusztus 31-én zajlik, amely álmodóilag a zárónapja is a játéknak.//
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2017. augusztus 11. 22:16 Szál megtekintése

Fénylő Lelkek Udvara - Podmaniczky Ádám hozzászólásai (11 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék