36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. február 18. 13:34 | Link

Róbert úr

Soha az életben nem csinált volna csak úgy szorgalmit. Azonban ebben az évben a kitűzött cél a házkupa tisztességes megszerzése lett. Igen, ez a Rellontól hihetetlen teljesítmény, de mégis, hatalmas lépés ez nekik. Bár Michelle nem akart beszállni, végül látva, hogy az ő tehetsége és tökéletessége nélkül mit sem érne az egész és hiábavaló lenne, veszítenének, végül úgy döntött, legyen, bedobja pár rajzát a művészetek tanerőnek, meg akkor aláírást is gyűjt az egyik szorgalmihoz. Markovits István volt az egyik legkönnyebb része a dolognak, de ez valószínűleg nem meglepő, az a szerencsétlen szinte menekül szőkénk elől. Hiába, Venantunk rendesen megdolgozta annak idején a házvezetőt, így most egyszerűen bagolyban megkapta az aláírást, amit rögtön le is adott Vikonak. Ez volt a sima ügy rész.
Aztán következett Várffy-Zoller Robi. Mint kviddicssztár, ő is meg volt jelölve a felkereshető személyek között. Szőkeségünknek nem igen volt ínyére, hogy valami üzletbe bonyolódjon a szerénynek legkevésbé sem mondható, guruló almát is esélyes partinak tekintő személlyel. De szükség törvényt bont, szokták volt mondani, így felvértezve némi jóhiszeműséggel és a legmegnyerőbb mosolyával elment a rellonos sráchoz. Szinte látta megcsillanni a fiú szemét, ahogy kérte az aláírást. Talán ennyiben kellett volna hagynia, azt mondani, hogy pusztán rajongásból kérte. De tudjuk, hogy nem kenyere a hazugság, így hősiesen bevallotta, hogy szorgalmihoz kell csupán. Nem, a fiú nem volt elragadtatva és azonnal következett az ellenszolgáltatás pont. Michelle minden grimasz nélkül várta az ítéletet, ami egy randi volt a Fénylő Lelkek Udvarán. Először nem hitt a fülének, mégis miféle vicc akar ez lenni? Valami kifejezetten mocskos, kandikamerás fajta. De az aláírás kellett, így hát beleegyezett, azóta pedig nem gondolt rá. Miért is tette volna? Ahogy viszont elérkezik a reggel, beléhasít a tudat, ma randija van. Pont akkor, mikor Vasil... Mikor minden gondolatát lefoglalja egy bolgár barom. Jó, ez túlzás, a csókukon nem filózott annyit, mint illett volna, azonban tökéletes indok lehetne arra, hogy az estét lemondja. Viszont van az a rossz tulajdonsága, hogy növesztett gerincet. Eldöntötte hát, hogy nem hagyja cserben Robit. Megtehetné, de nem fogja.
A készülődés nem tartott túl sokáig, gyorsan túlesett rajta. Szőke haja finoman omlik vállára, a szél bele-belekap, magassarkú bokacsizmája kopog a betonon, szövetkabátja pedig védi a melegtől. Alatta egy kötött, ám rendkívül elegáns bő fazonú ruha található, cicanadrággal megtoldva alul. Nem gondolná, hogy szoknyát kéne vennie, vagy ne adj isten ruhát, ami puccos és giccses. Nem. Még egy rendes randira sem, nemhogy egy megszervezett majomparádéra. Így is bőven kitesz magáért ezzel a cuccal. Ahogy odaér, rögtön megpillantja Robit, aki elegánsan várja őt, egy gyönyörű szál rózsával. Körülbelül egy fél lépésre áll meg a fiú előtt és oldalra billenti a fejét.
- Na Rómeó, megyünk? - finoman mosolyra húzza a száját és várja, hogy történik-e valami. Tudjátok, ilyen térdreborulás vagy netán valami gúnyos megjegyzés... Mert hát, nem tudja elképzelni, milyen egy abszolút rellonos randi. Noel fülig belé volt esve, az nem volt fura - vagyis de, élete legfurább sütizése. De Robi...? Az eddigi tapasztalatok alapján volt mitől tartani.
Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék