36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2017. augusztus 11. 22:05 | Link



Idén az eridonosok spanyolos hangulatra vágytak a legjobban, így a házvezetőkkel az élen meg is tették az előkészületeket. A rendezvény napján, ami hivatalosan augusztus 31–e, a lelkes főnixek csapatba verbuválódtak, és együtt díszítették fel a helyszínt, amely idén a fénylő lelkek udvara lett. A főbb színek a fekete, a vörös és a fehér. Kérik a megjelenőket, hogy ezekhez igazítsák öltözetüket.
Az ételek és az italok hagyományos spanyol hangulatot idéznek. Megtalálható itt paella, cocido, tapas, churro, horchata, La Casera, és még sorolhatnánk. Természetesen alkoholos italokat nem tartalmaz a lista.
A táncparketten egész éjjel hallható pörgős zenéhez illő tánclépéseket bárki elsajátíthatja, hiszen a házvezetésnek sikerült egy táncoktatót Maria-t is találnia, aki bár tört magyarsággal, de érthetően magyarázza a táncok alapjait. Persze a táncparkett akkor sem veti le magáról az embert, ha nem a hagyományos lépéseket járja az illető. A banda olykor egy-egy könnyed popszámmal is megörvendezteti a közönséget.
Természetesen most sem maradhatnak el a meglepetéssel járó italok, amelyek fogyasztása után húsz–harminc percen keresztül új élményekkel gazdagodhatnak a bátor résztvevők. (Amennyiben bevállaltok egy italt, úgy küldjetek üzenetet az Eridonnak, aki válaszában leírja majd a hatást. (A hatás kijátszása kötelező!)


//A buli szerepjátékosan augusztus 31-én zajlik, amely álmodóilag a zárónapja is a játéknak.//
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2017. augusztus 11. 22:16
Hozzászólásai ebben a témában

Mihálfy Adrián
INAKTÍV


Adri #2
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 484
Írta: 2017. augusztus 12. 23:04 | Link


Öltözet

      Nem mondhatni, hogy ő aztán akkora party-arc, hogy arra nincs mértékegység. Főleg azok után, hogy.. nos kicsit megjárta a dolgot. Azonban nem kesereghet ezen, mert először is, feltűnne, és akkor végképp nem tudná megmentei magát. Szóval.. mindegy. Besöpör mindent a szőnyeg alá, és inkább azon dolgozik, hogy ne egyedül és ne strandpapucsba menjen. Mondhatni, a buli napjáig majdnem mindent sikerült a legjobban megvalósítania. Fogjuk rá. A lakkcipő nem sikerült, de helyette haját rendezte elegáns vonalba. Hogy mennyit szenvedett vele.. Nem akart sokat vacakolni a partner keresésével, alvégre nem azt a bizonyos gyűrűt akarja egyik ujjára sem húzni, csupán egy jót mulatni, többedmagával. Nem mondja azt, hogy az első szembejövő lánnyal tervezte ezt, és nem is valósította meg, hogy csak úgy random arcokhoz odalépve rájuk kiáltson. Annyira nem elvetemült, azonban, amikor ismerős arcokat, és fürtöket látott, már próbálkozott is. Ennek örömére, nem kell a senkire várnia, azonban, ahogy arra számítani lehetett, neki kellett a kevesebb idő arra, hogy csinosba vágja magát. A lányok hajlamosak túlozni, ha valami közösségi esemény adódik, vagy egyszerűen, ha csak mennek valahova. Ruhaválogatás, a haj, a smink, meg minden kutyafüle. Örül, hogy neki a kiadós fürdés, a haj normálisba való rendezése és az öltözködés öt percek művelete kimerített mindent. Félúton beszéltek meg találkát, mert hát, az a legegyszerűbb, addig sem bent áporodik a sötét szettjében, és nem, nem az van, hogy szégyelli a másikat. Ha kétszer annyit lépcsőzne, megizzad és akkor aztán nem lesz kellemes.
- Jaj, hol van már.. – toporog kicsit, miközben a karjára erősített órájára pillant. Nem hozott semmit, persze egy belső zseb rejtekében ott pihen a pálca, mert azt mondták, az mindig legyen nála, és miután megkért egy felsőbb évest, hogy a zsebkendőtartó zsebet buherálja meg, máris nincs probléma semmivel sem. Csak az idővel. Jó, szerencsére bőven van még idejük, csak akkor is.. Nem szeret várni sokat, elveszti az érdeklődését, és türelmetlenné válik. Meg minden ilyesmi. Ha dohányozna, most tartana a sokadiknál, de szerencsére csak egy rágót rágcsál. Hozhatott volna ennyi erővel halat is, mert bőven ráérne a legszálkásabb darabra is.
- Végre már! – nyújtogatja a nyakát, amikor a távolban megpillantja az ismerős alakot, és reméli, nem keveri össze senkivel sem. Egy utolsó simítás a zakón, és máris barátságosabb képpel várja a másikat.
Utoljára módosította:Mihálfy Adrián, 2017. augusztus 14. 00:54
Hozzászólásai ebben a témában

LegLevitásabb Eridonos '17 ősz
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 13. 00:02 | Link

Adrián
Ruha, Cipő, Frizura

Vajon milyen lesz egy spanyol témájú parti? Vannak elképzeléseim, de érdekelne, hogy a pirosak mit tette középpont. A tánc tűnik a legesélyesebbnek, végül is az kiemelkedő és egy ilyen alkalomhoz tökéletesen passzol. Bár maga az élet stílus is lehetne...hm...túl sok mindent tudok elképzelni, szóval az lesz a legegyszerűbb, ha megnézem. Itt pedig jött a probléma, a partnert. Szerencsére nem kellet keresnem, összetalálkoztam egy ismerős eridonossal aki elhívott. Nos ezzel ez a gond megoldva, a következő a ruha. Néhány órás magazin lapozgatás az adott országból megadta az irányt, hasonlóan hosszú vásárlás után elégedett vagyok. A bulira szerintem időben kezdek el készülődni, de még így is sikerül megcsúsznom. Enyhe bosszúsággal tüzöm fel a hajam és illesztem bele a virágokat, nem gondoltam volna, hogy ilyen macerás megcsinálni ezt, vagy háromszor próbálkoztam mire szép lett. Ezt követően gyorsan cipőt veszek, fújok magamra egy leheletnyi parfümöt, aztán vettek egy utolsó pillantást magamra a tükörben. Az eredmény egész kellemes, a fehér ruha és a viszonylag barna bőröm kontrasztjával, valamint a szőke hajamban lévő vörös rózsával egész jól sikerült megfelelnem a látott képeknek. Most már csak az a kérdés mit szól a partnerem.
Apropó partner, mennem kellene. Ránézek az órára, még nem késtem el, de ha nem indulok el rövidesen elfogok. Sietős léptekkel megyek a megbeszélt helyhez.  
Még egy kanyar és elméletileg ott is vagyok, befordulva már látom is, hogy elkéstem. Elfintorodom, pech... Mielőtt megláthatná az arckifejezésem elmosolyodom. Felé tartva megszemlélem az öltözetét, jobban el sem üthetnénk egymástól. Nem beszéltünk meg semmit, de nem gondoltam arra, hogy talpig feketében fog megjelenni. Nos, késő bánat. Olyan jing-jang-os hatást fogunk kelteni, de ez még érdekes is lehet, szóval nem zavartatom magam ezen az apróságon. Megállok mellette és lesimítom a szoknyám.  
-Szia!
Egy laza mozdulattal megpördülök, aztán érdeklődve nézek rá.
-Nos, megfelelek a témának?
Ha erre azt mondja nem, akkor nem is tudom mi csinálok. Bár kétlem, hogy ez megfog történni, mivel nem ismertem a kultúrát utána néztem, emiatt elég biztos vagyok magamban, de azért nem árt egy kis megerősítés.
Hozzászólásai ebben a témában

Mihálfy Adrián
INAKTÍV


Adri #2
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 484
Írta: 2017. augusztus 14. 00:55 | Link


Öltözet

      Nem lát nagy tömeget még, lehet ők jöttek túl korán? Vagy a legtöbben is úgy vannak, mint ő, hogy a másikra várnak épp? Meglehet, sosem tudni. Persze, szeretett volna a kezdés egy közeli időpontban érkezni, hogy ne maradjon le semmi fontos momentumról sem, hiszen ki tudja, lehet akkor történik valami, amikor épp még vakaródzik valamerre. Meh. Jó, nem mindig ilyen pontos, de most ügyelt rá, hiszen nem akarta a lányt megváratni, nem lett volna épp illendő tőle, és bár nem halna bele abba, ha megdorgálnák, de negatív képet sem akar festeni magáról, annyira nem elvetemült. Az ijesztő jellemet meg tulajdonságokat meghagyja azoknak, akik erre építik karrierjüket.
Azonban, mégis neki kell várnia kicsit, ami ugye nem gond, mert a lányok legálisan késhetnek, meg minden. Az öt perc egyenlő a fél órával szabály, amit senki sem mond ki, főleg nem ők hímek, mert hát, ők is elkövetik párszor. De nem számít, a várakozásnak vége, Melissa be is fut, ő pedig már mosolyog, és kihúzza magát, hogy ne tűnjön trottyosnak. Meg ha ez a zakó meggyűrődik, az isten se tudja kivasalni..
- Szia! Örülök, hogy eljöttél – és mondjuk nem gondolta meg magát, hogy vele jöjjön el, és nem valami népszerűbb, jóképűbb valakivel. A kérdésre lép kissé hátrébb, csak azért, hogy mindent tökéletesen belásson, és mint valami szakértő, végig is méri. Elismerő arccal bólintgat párat, és bár ő aztán végképp nem ért a női divathoz, nem érzi harsánynak és magamutogatónak. Kellően elegáns, ami jobban tetszik neki, mintha valaki kipakol mindent.
- Nagyon csinos vagy! Ez a ruha.. bár én nem értek hozzá, de szerintem tök jól illik ide – mosolyog a másikra, miközben visszalépdelve nyújtja felé a karját, hogy szabadon karolhasson bele, és bevezethesse az esemény közepébe.
- Csak a cipő.. mármint.. hogy tudsz benne menni? – ezt már halkabban kérdi meg, mert otthon is látja ezt az anyai lábakon, és elborzad, hogy képesek egy alig pár centis felületen egyensúlyozni, majdhogynem lábujjhegyen állva.
- Szerintem igyunk valami, jól néz ki a kínálat – mutat a pult felé, ahova felsorakoztatták azokat, és persze vár, hogy a másiknak van-e kedve hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában

LegLevitásabb Eridonos '17 ősz
Varga Nóra
INAKTÍV


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
Írta: 2017. augusztus 14. 11:01 | Link

Bárki, aki ott van  Pirul
Ruha, haj,cipő,smink

Mikor megláttam a záróbulira hívó plakátot, eldöntöttem, hogy eljövök. Feltúrtam a szekrényemet, de nem igazán találtam nekem tetsző és spanyolos ruhát, így a faluban vettem egyet, a cipővel együtt. A hajamat kontyba rendeztem Franci segítségével, és ő segített a sminkben is. Ahogy belenéztem a tükörbe, leesett az állam, mert még magamhoz képest is gyönyörű lettem. Elmosolyodtam, majd megöleltem Francit, és már indultam is a spanyol estre. Nem beszéltem meg senkivel találkozót, de azért remélem, hogy lesznek ott páran ismerősök. Az edictumos interjúm óta többen köszönnek nekem, kicsit mintha ismertebb lennék. Lehet, hogy amiatt van? Ki tudja.
A dekoráció megint csodás lett, az ételek igazi spanyol különlegességek, az asztalokon pedig mindenféle alkoholmentes italok bőséges választéka. Most se maradnak el a meglepi italok, de a kipróbálásukat későbbre tartogatom, most inkább töltök magamnak egy Sprite-ot, és pár churrost teszek egy tányérra a másik asztalról egy kis nutella kíséretében. Keresek egy szimpatikusabb asztalt az árnyékban, majd leülök, és iszom a hideg üdítőmet, majd harapok egy kis édességet a mogyorókrémbe mártva.
Utoljára módosította:Varga Nóra, 2017. augusztus 14. 11:06
Hozzászólásai ebben a témában

Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2017. augusztus 14. 11:30 | Link

Most hirtelen Viktor aki itt van, utána lehet bárki más Love
ruha; cipő; no makeup

Ez nem az én bulim, szóval nem is nagyon foglalkoztam azzal, hogy kitűnően jól nézzek ki, és megnyerjek minden címet, amit meg lehet nyerni. Ami azt illeti, a ruhám is egy elég hétköznapi darab, amit kivettem a szekrényemből, hogy azért legyen rajtam fekete, és senki ne mondhassa azt, hogy nem illek bele a témába. A szép, kipuccolt eridonosokhoz képest elég kisegér látványt nyújtok, de pontosan ez is volt a cél.
Ezzel együtt ez az utolsó piros bálom is. Meg valószínűleg az utolsó alkalom is, amin így megjelenek rellonosként. Szomorú. Nekem tényleg szomorú, mert Viktor elmegy, és még Ádi is elmegy, és mindenki leköszön, én meg itt maradok egymagamban. Na jó, annyira nem vészes a helyzet, mert ezt már megbeszéltük az én főnix lovagommal, és tudom, hogy itt lesz, amikor szükségem van rá, meg csak úgy is. Attól még lehetek egy kicsit szomorú, nem? Ahogy meglátom a nagyra nőtt házvezetőhelyettest, el is indulok felé, hogy kinyújtózva jó szorosan átölelhessem a nyakát. Jó, annyira nem szorosan, hogy baja legyen és megfulladjon nekem - szerintem Ricsi első halálos áldozata én lennék, ha ez megtörténne -, de annyira azért eléggé, hogy érezze a szeretetem. Mondjuk azt eddig is érezte nap mint nap, de ez bemondható egy búcsúölelésnek is akár. Nem nagyon repesek az ilyen búcsúzkodók gondolatától egyébként, csak úgy megjegyzem, mellékesen.
Hozzászólásai ebben a témában
Tóth Lola
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 335
Írta: 2017. augusztus 14. 11:54 | Link



Prefektus vagyok, szóval az ilyen események szinte kötelezőek. Vagyis hát nem muszáj, de mint az ékes példamutató, jobb, ha itt vagyok. Nem mintha zavarna, szeretem az ilyen kis összeruccanásokat, mindenki ingyen eszik, és mindenki, mindenki jól érzi magát, és házon belül jobban összekovácsolódik a nép. Ez lenne a lényege az egész beosztásnak, nem? Az ember olyan társaságban van, ahol hamar megtalálja a közös hangot másokkal, és mindenki számíthat mindenkire, mert egy nagy család az egész. Vagyis én egy családban érzem magam, aztán kinek hogy. Elmosolyodva igyekszem integetni mindenkinek, meg váltani pár szót mindenkivel, és mivel még mindig nem tudom az egész ház nevét betéve arccal meg mindennel - szégyen szégyen, tudom - ezért igyekszem nem nagyon a nevükön szólítani őket.
- Óó, szia Nóri - elvigyorodva köszönök rá, mikor mellé sodródom. Ő az aktívabb tagjaink közé tartozik, egy csomó mindent csinál, szóval ő kivételesen megmaradt az emlékezetemben.
- Nagyon csini vagy ma, tetszik a ruhád, meg a hajad, meg minden - bólogatva támasztom alá a véleményem, miközben bekapok egy sütit, és igyekszem egyszerre enni meg érthetően beszélni is. - Mint egy igazi spanyol senjorita - büszkén bólintok még egy utolsót, miközben lenyelem a falatom, és összedörzsölve tenyereim szabadulok meg a morzsáktól.
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. augusztus 15. 10:55 | Link

Eridon

Ez már az utolsó rendezvények egyike, aminek a szervezésében még részem van. Nem úgy értem, hogy az évzáró előtti utolsók egyike, hanem ténylegesen az utolsóké. Az évzárón majd hivatalosan is bejelenti Kriszpin, hogy idén egyike leszek a távozó tanároknak. Átadom a tantárgyam valaki másnak, aki szintén szeretné a diákokat a túlélés rejtelmeire oktatni -, és az Eridon éléről is távozom, hogy csak és kizárólag a minisztériumnak dolgozzak ezután aurorként. Az irodámat nem sajnálom, lesz belőle majd fiúszoba ismét, de az eridonosokat azért igen. Megszerettem ezt az élénk népséget a maga lobbanékony temperamentumával, játékosságával, merészségével és figyelmetlenségével együtt. Otthon éreztem magam közöttük, amióta csak átvettem a ház vezetését. Ádámmal is jó volt együttdolgozni, de itt az ideje, hogy az egyébként átmenetinek induló, de aztán észrevétlenül állandósuló munkámtól megválva a hivatásomnak szenteljem az időmet, és a kapcsolatomat se felejteném ki a sorból, amely eléggé kárát látta az utóbbi időben a sok felvállalt feladatnak is, nem csak annak, hogy titokban kellett tartanunk bizonyos szakmai és egyéb problémák elkerülése érdekében. Most igyekszünk menteni a menthetőt. Ki gondolta volna, hogy ehhez az időnyerő sem képes elég időt teremteni, és nekünk kell megtenni? Megigazítom az egyik abroszt, amit valaki félig lerántott - amilyen hosszúak, nem csodálnám azt sem, ha csak véletlen rálépett volna az illető -, aztán elégedetten nézek körül. Hát búcsúbulinak nem rossz, bár hivatalosan nem az. Az eridonosoknak egyébként is majd a zártkörű kis értékelős valamin fogjuk bejelenteni Ádámmal a változásokat, de páran már most tudják, mint Kamilla is, aki amint megérkezik, máris a nyakamban lóg. Átölelem a derekát, aztán fordulok vele egyet.
- Nem öltözted túl magad. Mondjuk én se. Elleszünk - állapítom meg letéve, hiszen én is csak egyszerűen feketébe bújtam, fekete nadrágba és fekete ingbe. Ennyi. A kalapot is letettem valahová és már nem tudom hová. - Nem lehetsz szomorú ma, ugye tudod? És különben sem tűnök el, de azért pszt, az eridonosok egy része még nem tud erről. Még nem jelentettük be hivatalosan.
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 15. 17:04 | Link

Adrián

Egy mosollyal reagálok a megjegyzésre, bár olyan, mintha lenne folytatása. Talán meglepte, hogy tényleg megjelentem? Vagy inkább jobban örült volna, ha nem? Bár az is lehet, nincs is folytatás. Feleslegesen agyalok ilyeneken. Inkább kikérem a véleményét, végül is neki csak több fogalma van a témáról, mint nekem. A komoly arcú bólogatásból legalábbis ez jön le, aztán megszólal és tova tűnik az illúzió. Ettől függetlenül újabb mosolyt villantok a bók hatására.
-Köszönöm. Te se panaszkodhatsz.
Gyanítom neki lényegesen kevesebb időbe telt elkészülni. A férfi lét előnyei, se magassarkú, se figyelmet igénylő szoknya. Helyette van más mondjuk...
Elfogadom a felém nyújtott kart, aztán elindulunk az eseményközepébe. Nos, mint ne mondjak kitettek magukért a pirosak. Már az alaphangulat roppant kellemes, bár úgy tűnik a koránérkezők listáját gazdagítjuk. Rajtunk kívül alig egy-két pát látni. Magamban vállat vonok, legalább nem maradunk le semmiről.
A gondolataimból Adrián kérdése ráz fel, meglepetten nézek rá. Hisz rajtam most egy nem túl magas darab van. Pillanatnyi gondolkozás után válaszolok.
-Sok gyakorlás és a női léttel járó tehetség hozzá.
Ezzel, mint a magas, mint a kis felületre választ adtam. Igazából szerintem a gyakorlás a titka, én már lassan három éve tipegek ilyenekben, szóval nem meglepő a magabiztosságom. Az első félévben még alacsony sarkú vagy telitalpú darabokkal szenvedtem, majd szép lassan fejlődtem. Így visszagondolva, az amikor 4-5 évesen anyukám cipőjében botladoztam sokkal élmény telibb volt, most már hiányzik belőle a régi varázs és inkább önbizalom növelőként szolgál. Miközben felidézem a kezdetben valóbénázást a partnerem elvezet az italokhoz.
Érdeklődve tekintek végig a kínálaton, végül megakad a szemem a megspékelt darabokon. Vajon milyen meglepetéssel készültek nekünk?  
A megjegyzésre bólintok, kifejezetten csábít a bájitallal megbólintott verziók kipróbálása.
-Rendben. Kipróbáljuk a bájitalos koktélokat?
Érdeklődve fordítom felé a fejem, megértem, ha ő nem vonzódik hozzájuk, de engem érdekelne.
Hozzászólásai ebben a témában

Mihálfy Adrián
INAKTÍV


Adri #2
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 484
Írta: 2017. augusztus 16. 12:00 | Link


Öltözet

      Nem akart ő semmit sem sötétre festeni, vagy épp olyat állítani, amely nem igaz a lányra, sem senki másra. Csak pár szó, és ennyi volt, nem igyekezett feszültséget kelteni, vagy épp magát sajnáltatni, hogy felültették. Mindig megoldotta az ilyen közösségi eseményeken a partnerkeresést, vagy ha épp mégis egyedül érkezett, akkor talált olyan társaságot, akik szívesen mulatták vele az időt. Mondhatni ez a fajta érkezés az újabb számára, így ha kicsit ügyetlen lesz, ennek tudható be.
- Ugyan, igazából elég slampos, de nem volt jobb – pillant le magára. Az kicsit bántja, hogy csak farmert tudott keríteni feketében, de manapság amúgy is ez a divat, hogy a farmert az elegánsabb darabok mellé párosítják. Vagyis ezt látta anyja egyik magazinjának címlapján, még otthon. Az ünneplőnadrágja inkább barna, mint fekete, így ha divatos, ha nem, ez maradt. Még szerencse, hogy a fekete szín is szerepelt a dress-code listáján, és így nem került bajba, hogy rendelgetnie kellett volna otthonról.
- Még nincsenek sokan, időben jöttünk – állapítja meg, miközben beérve néz szét a lézengő, beszélgető siserehadon. A díszítés kissé neki talán még giccses is neki, de meg kell vallania, hogy szép, és sok munka volt benne. A szervezés alatt őt is hívták, hogy segíthet, ha úgy kívánja, de mivel érzéke az ilyesmihez nemigen akad, csak pár apróságból vette ki a részét, meg most a látványból, ami bőven megfelelt mindennek. Örül, hogy az ő háza rendezett ilyesmit, és tetszetőssé is vált.
- Áhh! – bólint egy aprót, amikor visszatér a jelenhez. – Láttam már olyanokat, akiknek a járását fájt nézni, csak azért kérdeztem. Te egyáltalán nem kacsázol – pillant le, majd már vissza is rá. Azért örül, hogy a férfiaknak való magassarkú már nagyon rég kiment a divatból, és most kényelmes sportcipőben lépkedhet örömmel. Valahogy nem tudja elképzelni, hogy neki ilyesmi kerüljön a lábára. Még viccből sem.
- Hú. Azokban biztos elég sok a rizikó, de üsse kavics. Csak nincs közte olyan, ami veszélyes – vagy vér ciki. Fogalma sincs, mi az, amit ezekbe rejtettek, nem hallott róluk semmit. Kicsit tart tőlük, de nem is akarja magát nyuszinak mondani, így, elengedve a lányt, kiválaszt két tetszőleges darabot, apró sóhajjal kísérve.
- Lesz, ami lesz – lép vissza és az egyiket a lány felé nyújtja, majd, amikor átveszi, ő a sajátjába kortyol. Tény, hogy eléggé finom.. de vajon a bájital miatt?
Hozzászólásai ebben a témában

LegLevitásabb Eridonos '17 ősz
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2017. augusztus 16. 13:37 | Link

Eridonos bulika; Viktor

Tudom, hogy ez nem jelenti azt, hogy akkor most teljesen kilép az életemből, soha nem is feltételeztem ezt, mert ő is megígérte, hogy nem fogja megtenni. Viszont már nem lesz, akinél belóghatok a felsőbb évesen órájára, mert megment az asztrológiától és a jóslástantól, meg nem lesz, akivel sütit zabálhatok majd két óra között, nem fogok Őrnaggyal elaludni az irodában, és úgy összesen, az egész Eridon ki fog majd esni. Mert jönni fog valaki más, aki majd nem fogja megengedni, hogy csak úgy ki meg be járkáljak. Lehet, hogy tévedek, és majd két jó fej ember fogja vezetni a házat, de ő akkor sem lesz Viktor. Nem haragszom rá emiatt, mert nincs miért haragudnom, de ettől még egy kicsit lehetek szomorú, nem? Egy picikét.
- Nem a végzős bálomon vagyok - egy picit elmosolyodva vonogatom meg vállaim, igazából oda se vágtam valami nagy puccot. Nem volt semmi csillogó nagy hercegnős ruha, meg nem tudom milyen magassarkú. Igazából nem is tudok olyanokban mozogni, főleg nem ilyen természetes terepen, de minden elismerésem annak, aki igen.
- Nem vagyok annyira elkeseredve. Tényleg nem vagyok, na várj - megrázom fejem, jó, igazából tényleg nem a Marsra lövik ki Viktort, hogy aztán tényleg soha többé ne lássam, szóval a világ nem omlott még össze a fejem felett. Ezt bizonyítandó pedig egy észrevétlen, langyos szellő öleli át Viktort egy egészen rövid pillanatra, az a kellemes fajta, amit érez az ember, mégsem fújja el. Olyan, amit szeret érezni mindenki. Szóval tényleg nem vagyok totál szomorú, csak egy kicsit, amiért elmegy. De nem fogom itt elrontani a bulit.
- Szóval, ezúttal mit hoznak a híres bájitalos itókák? - kíváncsian csapom össze tenyereim, mire hirtelen meg is szűnik a burok, amit egyébként is csak ő érzett, és más észre sem vehetett, mert nem volt észrevehető.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék