36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ardai Kolos
Független varázsló, Végzett Diák


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. szeptember 18. 22:06 | Link



A szökőkút szélét támasztotta, egy doboz bonbonnal a kezében. Nagyokat sóhajtott, ahogyan körbenézett a terepen. Egész kellemes választás volt a részéről, hisz egy ilyen nyugodt helyen csak sikerül legalább egy pillanatig kiengesztelnie Lanettát.
Újabb sóhaj szakadt fel tüdejéből, ahogyan hátat fordított a szökőkútnak, és a bejáratot kezdte kémlelni. Abban sem volt biztos, hogy a legutóbbi után egyáltalán eljön. Pedig egész szépen megfogalmazott levél lett. A miheztartás végett még bagollyal is küldte, légipostán. Pedig talán egyszerűbb lett volna Tányát rávenni, hogy juttassa el valahogy Lanettának, hisz mégiscsak háztársak.
- Csak engedd el - szólalt meg nagy bölcsen a szobor a háta mögül. Mély torokhangja volt, kissé karcos, mintha két követ karistolnának össze. Kolos összerezzent a hangra. Na nem csak azért, mert kellemetlen volt hallgatni, de... kellemetlen volt hallgatni.
Tény, hogy amire készült koránt sem volt teljesen tisztességes. Igazából elég tisztességtelen volt. De egyébként is, az eridonos kezdte az egészet. Ha tudná, milyen tortúrán ment keresztül, miután otthagyta a Bagolyházban! Nem volt elég, hogy bezárja, még a pálcáját is kereshette utána majdnem egy hétig!
Indulatosan kissé fellökte magát, majd a csendes udvar őt is megnyugtatta. Tény, ami tény, Lanettának is tisztában kell lennie azzal, hogy mit tett.
- A harag rossz tanácsadó - szólalt meg a szobor ismét, mire Kolos ökölbe szorította a kezét.
- Jaj fogd már be! - Remélhetőleg nem akkor fog megosztani valami életbölcsességet a varázsló, amikor a lány már itt lesz. Nem akar semmilyen zavaró körülményt. Pont ezért is választotta ezt a helyet. Még szépen ki is öltözött. Belőtte a haját, felhúzta legtisztább talárját, alá pedig egy farmert és egy kék inget vett.
Igen, talán kissé ideges volt, de ha nem jött be a levél, akkor nincs mit tenni.
Levette a fekete köpenyt, és leterítette a szökőkút szélére. Ránézett az órára. Még öt percet vár, aztán feladja.
Utoljára módosította:Ardai Kolos, 2016. szeptember 18. 22:13
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2016. szeptember 19. 22:14 | Link


A rózsaillatú parfüm levegőben szálló gyöngycseppjein átsütött a kintről beáradó napsugár, hogy azután csalfa kacagással foglaljon helyet az eridonos szoknyájának valamelyik ráncán. A csipkeruha, mely tajtékzott térdénél és lekúszott apró válláról, ezen a délutánon már nem az első anyag volt, ami körbeölelte testét. Mezítelen lábai körül megannyi drága, ezerszínű, különböző mintájú és fazonú darabok hevertek, szerteszét, magukba falva a Gyöngy régi körszőnyegét.
A lány az órára tekintett, bizony késésben volt, zavartan kapott fel egy balerinacipőt és még egyszer, utoljára hátratekintett válla felett a tükörre, végigmérve magát, minden apró részletet leellenőrizve és korrigálva. Nem akart kifejezetten kiöltözni, mégsem tudta magát rávenni, hogy az egyeninget és azt a borzalmas fekete szoknyát hagyja magán, amit az órák alatt kellett viselnie.  
Már a folyosó végén járt, mikor rájött, hogy pálcája az éjjeliszekrényén maradt, elkerekedett szemekkel kapta fel szoknyája szegélyét és rohant vissza érte, hogy aztán hajába szúrva egy laza de csinos kontyot kreáljon belőle. Kolos levele gyönyörű volt és őszintének tűnt. Lala hitte, hogy a fiú végre rájött azon a napon mit tett vele, és bár tudta, hogy amíg nem törik össze Kolos szívét addig még csak sejteni sem fogja a fiú, hogy milyen borzalmakat élt át Lala azokban a hónapokban, talán a csúnya büntetés, vagy inkább tettért járó felelősség észhez térítette őt valamelyest, épp annyira, hogy a lány bocsánatáért esedezzen.
No persze mikor legutóbb látták egymást az eridonos nem gondolta volna, hogy valaha újra össze fognak futni. Azt hitte az volt a lezárás és azután már csak szellemek lesznek egymás számára, folyosón kísértő, láthatatlan alakok, akikhez nem szólnak, akikre nem néznek és akiket nagy ívben kerülnek majd, de kellemeset csalódott.
Nem voltak kétségei a fiút illetően, nem gondolt hátsó szándékra és a pálcáját is csak azért vitte magával, mert nyugodt volt, ha magánál tudhatta és mert a rózsafapálca felerősítette parfümje illatát. Kolostól azonban nem félt, nem tartott tőle, nyílt terepen fognak találkozni, még csak falak sem határolják majd őket, mégis mit tudna tenni?
Az ajtóhoz érve megállt és kilesett a résen, mielőtt egészen kitárta volna, hogy kilépjen a kertbe. Hűvös szél fogadta, arcára gyors csókot nyomott a délutáni nap. Kolos a szökőkútnál állt, úgy tűnt ő sem hagyta a véletlenre a dolgot, ami a megjelenését illette. Közelebb merészkedett, lassú, kimért léptekkel és csak akkor változott meg faarca, melyet magára öltött, mikor elcsípte a fiú utolsó szavait.
- Ki fogja be?


Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Ardai Kolos
Független varázsló, Végzett Diák


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. szeptember 21. 21:43 | Link



Te! - Jött volna csípőből a válasz, de lenyelte. Máskülönben akárki kérdezhette volna. Nem feltétlenül Lanettának szánt reakció volt ez. Kivételesen nem is neki szánta, így inkább csak egy félszeg mosolyt ejtett meg, miközben megvonta a vállát és fejével a mögötte álló szobor felé bökött.
- Be nem áll a szája az öregnek.
Egy pillanat alatt végigmérte a lányt. Kénytelen volt megállapítania, hogy bizony igen jól áll rajta ez a ruha, bár ezúttal kissé óvatosan legeltette rajta a szemét. Ki tudja, miért öltözött ki ennyire, akár még egy újabb átverést is tervezhet.
Ellökte magát a szökőkút szélétől, és lassan Lanetta felé sétált. Felkészült. Nagyon alaposan felkészült. Már minden apró részletre emlékezett arról a nyárról. A sétákra a parkban, a játékra a tetőtérben. Úgy szerette a lányt akkor, mint bármelyik másikat. Gyorsan fellángoló érzés volt, de tisztában volt azzal, hogy csak pár hét juthat egy-egy városkára. Ezzel pedig neki is tisztában kellett lennie.
- Örülök, hogy végül is eljöttél -  tárta szét hosszú kezeit.
És tényleg. Egyáltalán nem volt biztos benne, hogy a bezárás után még találkozni akar vele.
Az a bizonyos eset a toronyban. Akárhányszor megenyhült volna egy pillanatra, Kolosnak csak a baglyokra és ürülékükre kellett csak gondolnia, hogy a düh ismét erőt öntsön belé. Nem. Akármit is tett annak idején, az, amit a lány tett, határozottan túlzás volt. Ezt senki nem teheti meg vele anélkül, hogy meg ne bűnhődjön. Legalább egy kicsit.
Egy századmásodperc erejéig rásandított a dobozra a kezében. Ennyi épp elég volt, hogy megszilárdítsa elhatározásában. Akármilyen szépen süt a nap, akármilyen vadítóan jól néz ki Lanetta, akármilyen szépen dalolnak a madarakat... Ezért bűnhődni kell!
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2016. szeptember 26. 22:21 | Link

🍬

Mosolyogva tekint az említett szoborra, meg is értette, hogy állandóan fecsegett a szerencsétlen, ha az ő lábait is odakötnék egy szökőkút tetejéhez talán neki sem jutna egyéb szórakozás osztályrészül, minthogy az élet bölcsességeit ossza az éppen arrafelé kószáló diákoknak és tanároknak. Vagy inkább csak hatalmas butaságokat pampogna és faviccekkel fárasztaná le az amúgy is megterhelt agyakat, hogy aztán kaján vigyorral nézze azokat a grimaszokat amiket reakcióul kapna a hallgatóságtól.
Tekintete csak akkor tévedt vissza a fiúra, mikor szeme sarkából észrevette, hogy megindult felé. Nem hátrált, bár legszívesebben annyi lépést tett volna visszafelé, amennyit Kolos előre. Egyszerűen csak nem akart a közvetlen közelében tartózkodni, még semmiképp. Esetleg később, ha már a fiú bizonyította megbánását és a friss emlékek tajtékzó tengere is leülepedett a lányka heves szívében. A karnyújtásra csak illedelmesen biccentett, kezeit háta mögött összekulcsolva, kissé leszegett fejjel bámult a különben is magas rellonosra. Sohasem volt csúnya gyerek és Lalának el kellett ismernie újra és újra, hogy az idő csak még jobban pártfogásába vette, mióta nem látták egymást. Zavartan kapta el pillantását Kolosról és nagyobb ívben kikerülve őt elindult a szökőkút felé.
- Nos, sokat gondolkodtam azon, hogy eljöjjek-e. - kezdte egy tétovázott köhintés után mondandóját. - Őszintén bevallom úgy véltem a múltkori találkánk után, hogy bár határozottan megérdemelted amit kaptál, ezt nem fogod elismerni és emiatt örökké fújni fogsz rám.- odaért a szökőkút pereméhez, hogy kezeit megpihentesse a hideg és durva felületen. Sokkal kényelmesebb volt a selymesen hullámzó vízhez intézni szavait, mint szemtől szembe Koloshoz beszélni, hiszen voltak olyan részek mondókájába zsúfolva, amelyekkor folyton felcsillantak szemében olyan érzelmek, amiket a másiknak kifejezetten tilos volt meglátnia.
- És nem is bántam volna ha ezt teszed. Mint két szellem, akik átlátnak a másikon. - tette hozzá halkabban, amolyan kommentárként. - De meglepetésemre úgy tűnik felfogtad tetteid súlyát...vagy csak megtanultad, hogy mindig a nőknek van igazuk, ha valóban minden városban volt egy olyanod mint én... - még mindig nem tudta elhinni, még mindig fájt neki és legszívesebben ha csak eszébe jutott is, lekevert volna egyet a fiúnak, de a perem erősebb megszorításán kívül, más, külső jelét nem adta annak, hogy dühös lenne Kolosra. Hangja színtelen volt, tájékoztató jellegű, igazi arisztokratához illő, fagyos, kicsit lenéző hanghordozással.
- Lényeg a lényeg, hogy a szép levél miatt úgy döntöttem hajlandó leszek meghallgatni téged és azután elbírálni, hogy megbocsássak e neked. - Válla felett Kolosra nézett, arcát fürkészte és az azokon futó érzelmeket kereste, remélve, hogy abból majd megjósolhatja, milyen reakciót váltott ki belőle.
Utoljára módosította:Vér Lanetta, 2016. szeptember 26. 22:31
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Ardai Kolos
Független varázsló, Végzett Diák


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. szeptember 27. 20:15 | Link



Legszívesebben folyamatosan grimaszolt volna, míg a lány beszélt. Megérdemelte, meg tettei súlya. Ezek mind olyan szavak, amikkel közel sem értett egyet a fiú. Gyerekek voltak, költözködtek, ennyi pedig éppen elég indoknak tűnt ahhoz, hogy ne érezze magát bűnösnek.
Egy apró fintort azért megengedett magának, mikor Lanetta a vizet kezdte vizslatni. Ennyi minimum járt neki a beszélgetés alatt. Ha nem készült volna egy kis kedves átverésre, bizony azért több minden is az arcára íródott volna. Így viszont csak állt, egy félszeg mosolyt felvéve, kissé leeresztett fejjel hallgatva az eridonost.
Az "egy olyanod mint én" kijelentésre majdnem felhördült. Nem nevezné "olyannak", egyszerűen csak egy szívszerelem. De ezt Lanetta úgysem értené meg, hisz egész életét abban a kisvárosban töltötte, vagy éppen az iskola falai közé volt bezárva, honnan is tudhatná, hány meg hány szép lány rohangál az országban! És Kolos mindegyik imádta.
De Kolos türtőztette magát. Nem válaszolt, nem védekezett, nem háborodott fel. Egészen sokat segítettek a színjátszós próbák. Megtanították, hogy maradjon higgadt, vagy legalábbis a látszata.
A lány utolsó mondata azonban kiverte a biztosítékot... vagyis csak kiverte volna, ha Kolos kezében nem virított volna ott az a bonbonos doboz. Már viszketett a tenyere, hogy megszabaduljon tőle és Lanettának adja, aztán elhúzzon a fenébe. De ezt szépen és óvatosan kell felépíteni.
- Nagyon hálás vagyok, hogy meghallgatsz - kezdett bele bűnbánó beszédébe, amint a lány végzett a saját, irritáló szövegével. - Átgondoltam, ami akkor történt. Eszembe jutott minden. A reggeli séták, az esti fényben pompázó város... - Lassan elindult Lanetta felé, majd óvatosan nekitámaszkodott a szökőkút szélének. - Tényleg nagyon szerettem veled lenni - vallotta be, ami nem is volt hazugság. Szerette, ahogyan a lány nevet és közben a füle mögé tűri a haját. Persze akkor még kislány volt, de abban az időben Lanetta volt a legjobb barátja és a legkedvesebb szerelme is.
- Nagyon sajnálom, hogy csak úgy eltűntem akkor. Anya eladta az összes növényt, és nekünk tovább kellett állni. Nem is gondoltam, hogy... - dobta ölébe kezeit. Már egészen megsajnálta a lányt, és kezdett lemondani tervéről, mikor a kezében szorongatott doboz eszébe juttatta a tortúrát, amin keresztülment, és megszilárdította elhatározásában.
- Tudom, hogy ezzel nem tehetem jóvá - nyújtotta Lanetta felé a dobozt -, hisz ez csak egy kevés csokoládé, de kezdetnek megteszi, nem igaz? - tette fel a kérdést egy félszeg mosoly kíséretében.
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2016. szeptember 29. 20:33 | Link

🍬


Lanetta kicsit sem türtőztette magát, nem állt szándékában szépíteni a dolgokon, hisz ezt is valamiféle próbának tekintette, hogy lássa, a fiúnak valóban tiszták voltak-e a szándékai, valóban sajnálta tettét és nem csak valami gyerekes vitára invitálta levelében a leányt.
De úgy tűnt, akármilyen kemények és nyersek is voltak a Koloshoz vágott szavak, egyáltalán nem gerjesztettek benne a dühöt vagy felháborodást.
Mikor a fiú belekezdett mondandójába, a lány akaratlanul is felé fordult és figyelte, ahogy egyre kisebb és kisebb lesz közöttük a távolság.
- Tényleg? - meglepetten sandított a rellonosra, majd hangosan felkacagott, füle mögé gyűrve egy kósza hajtincset.
- Igazából most már mindegy is... - tényleg az lett volna? - Őszintén nem az fájt annyira, hogy elhagytál. Valahol fel voltam rá készülve, hogy egyszer elmész, mert nem lehetek ilyen mákos, hogy valaki életem végéig mellettem álljon és még ráadásul szeressen is...egyszerűen csak azért voltam rád mérges, mert szó nélkül hagytál ott... - vallotta be, csendesen, mintha valami titokról volna szó.
- Azt hittem történt veled valami, megsérültél vagy ki tudja milyen bajod esett... - felsóhajtott, majd szomorúan elmosolyodott, mert mégsem akarta a fiú orrá elé dugni, hány álmatlan éjszakát szenvedett végig. Lényegtelen volt. Minden teljesen és végérvényesen a múlt részéhez csatlakozott, túl messze a mosthoz.
Az ajándékon egészen meghökkent, nem számított semmire sem Kolostól, és annyira bele volt merülve a beszélgetésbe, hogy nem is vette észre, hogy mindvégig nála volt. Vörös arccal fogadta el a csokoládét, amit bár nem szeretett annyira, hisz csak ritkán evett a nyalánkságokból, de a gesztusát igazán sokra becsülte.
- Azt hiszem meg tudok bocsájtani Ardai - köszörülte meg a torkát, miközben felnyitotta a doboz tetejét, hogy megnézhesse a csinos, gömbölyded édességeket. - De csak akkor, ha megígéred, máskor akárkit hagysz is ott, előtte azért elköszönsz tőle.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Ardai Kolos
Független varázsló, Végzett Diák


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. október 4. 23:32 | Link



Egészen más oldalát mutatta a lány. Valahogyan annyira... ő volt. A régi Lanetta, akit megismert Egerben. És mikor felnevetett, majd a füle mögé tűrte azt a kósza szálat... Nagyot nyelt Kolos, hátha ezzel az emlékek is inkább a gyomrát keserítik meg, mint a gondolatait.
Elmosolyodott, mikor eszébe jutott, vajon mennyire volt szerencsés Lanetta azzal, hogy pont neki kellett kiszúrnia abban a kisvárosban. Ő élvezte, szerette, ahogyan a lány ránéz, de neki tudnia kellett, hogy pár hétnél tovább nem fog egy helyen elidőzni. Bezzeg most...
Olyan szomorúnak tűnt szegény, hogy kedve támadt volna átkarolni, és magához húzni. Már indult is a karja, de félúton észbe kapott, és inkább a hajába túrt. Felállt, és zsebre dugott kézzel tett egy-két lépést, hogy messzebb kerüljön a lánytól. Nem is fordult vissza, háttal állva hallgatta a megbocsájtó szavakat, miközben lábával egy követ rúgott messzebb.
- Nem hiszem, hogy egyhamar útnak állok innen - jegyezte meg egy keserű mosollyal, miközben lábával ezúttal a kavicsos homokba próbált lyukat vájni.
Elnyújtottan sóhajtott. Mintha elhagyta volna az ereje is.
Emlékezett rá, hogy Eger után Csermelymenedéken időztek pár hétig. Abban a faluban ott volt Kitti. De hát Kitti nem volt az a szőke lány, akit hátrahagyott. De ki a fene gondolta volna, hogy újra találkozni fognak? Hogy Lanetta ennyire foglalkozott volna azzal, mi történt Kolossal akkor!
- Nem gondoltam volna, hogy ennyire a szívedre vetted - hangsúlya inkább tréfálkozó volt, mint komoly. A kis lyuk a kavicsban már egészen mély volt, mikor visszafordult a lány felé.
- Figyelj, én csak...
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2016. október 9. 19:30 | Link

🍬

- Én sem gondoltam volna -ismerte be, miközben azt figyelte, milyen mély lyukat fúrt cipője talpával a földbe az ifjú varázsló. Ha nem emlékezett volna olyan jól Kolos jellemére, talán azt is gondolhatta volna, hogy valami felzaklatta társát, valami bántotta, de mivel nem látott rá olyan magyarázatot, így végül a lány pusztán unaloműzésnek könyvelte el a dolgot s inkább a bonbonokra emelte tekintetét.
Igazándiból nem is volt oda az édességekért annyira, de az egyik annyira gusztusosnak tűnt, hogy kénytelen volt ellenállni a csábításnak és megkóstolni azt. Óvatosan ujjai közé zárta a csokiba mártott édességet s ügyesen a szájába emelte, míg a fiút hallgatta.
- Hm? - Épp mikor Kolos szembefordul vele nyeli le az apró nassolni való  utolsó darabjait is.
Az első pillanatokban nem történt semmi, leszámítva az undorító utóízt ami leginkább a nyers hal szagához volt hasonlatos, de azután hirtelen kezdte rosszul érzeni magát.
- Mit tettél bele? - a szavak épphogy csak halkuló suttogásfoszlányok voltak, hiába akart üvölteni, annyira szédült és bizsergett teste, hogy minden egyes csúnya mondat csak még egy csomót kötött néma nyelvére.
Ujjai görcsösen tekeredtek a szökőkút peremére, végeik elfehéredtek a túlzott szorítás miatt. Egyre gyengébbnek és gyengébbnek érezte lábait, egyre nehezebb volt megtartania egyensúlyát, s végül kicsúszott alóla a föld. Már egyáltalán nem érezte alsó tagjait, nem tudta megmozdítani őket, mintha valami borzalmasan szűk harisnyába tuszkolták volna bele csípőtől lefelé. S mikor odanézett, bőre feltépte önmagát, s nyálkás, pikkelyes mivoltjával a két láb egymásba forrt. Lábujjai megnyúltak s hatalmas, két fejnyi lapátuszonyokká torzultak. Sikítva próbált hátrálni, mintha lerázhatná magáról az átkot, csakhogy háta már így is a szökőkút falának préselődött, s nem tudott hátrálni.
- Ne, ne, nee! - nyögve próbálta lerázni- lerángatni magáról a pikkelyes farkat, csakhogy minden egyes csípés és tépkedés hatalmas fájdalommal járt.
- Kolos! Hogy merészelted? - Dühösen pillantott a fiúra, szemei megteltek könnyekkel - Azonnal változtass vissza te bohóc! Hogy is hittem, hogy valaha értelmes leszel és normális? Már bánom, hogy nem történ ott helyben ketté azt a nyenyere botodat!

 
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Ardai Kolos
Független varázsló, Végzett Diák


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. október 12. 23:12 | Link



Amikor visszafordult, és látta, hogy Lanetta megeszi a bonbont, egy pillanatra teljesen lefagyott. Se kép, se hang. Csupán a látvány, ahogy lenyeli az édességet.
- Várj, ne! - tett egy lépést a lány felé, mikor végre tudatosult benne, hogy az eridonos a bájitallal megtöltött csokit nassolja éppen akkor, mikor talán még Kolos is hajlott a bocsánatra. Egy pillanatig még kétségbe is esett, hogy ő bizony nem is gondolta végig ezt az egész tervet.
- Én csak... - kezdett bele a magyarázkodásba, aztán leállt. Várjunk csak. Lanetta nem véletlenül kapta ezt a büntetést tőle, nem véletlenül keresett olyan sokáig egy kellően képzett bájitalos diákot, aki elkészítette neki a főzetet.
Kissé dermedten nézte végig az átalakulást, amint a lány lábai nyálkás, pikkelyes uszonyokká alakulnak át. Hát nem volt kellemes látvány, de nem rémálmaiban fog előbukkanni, ebben az egyben biztos volt.
A piros sértései egyszerűen leperegtek róla, és lassacskán egy mosoly kezdett megbújni az arcán. Végül is sikerült a csel, megkapta a legjobb büntetést, és bizony esze ágában sincs visszacsinálni ezt. A látvány mindenért kárpótolta.
- Ugyan Lanetta - a nevét különösen kihangsúlyozta, és közelebb hajolt a lányhoz. - Ha már ilyen bohóc vagyok, akkor hogy lennék képes visszaváltoztatni téged? - jegyezte meg gúnyosan, habár halvány gőze nem volt, hogy kellene ezt csinálnia. Ő csak a terv kieszelője volt, a gondolkodós részt másra bízta rá.
- És egyébként is, talán a bölcs szobrunk - bökött a fejével az idegesítően sokat csacsogó vízköpőhöz - talán jobb belátásra fog téríteni. Tudod, nem szép dolog a madársz*rban hagyni egyik iskolatársadat... pálca nélkül...
Hangja kellemes és simogató volt. Vagy legalábbis megpróbálta, hogy olyannak hasson. Majd fogta magát, teátrálisan meghajolt a lány előtt, és hátat fordított neki.
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2016. november 1. 15:06 | Link

🍬


- Mindent amit kaptál megérdemeltél! - Rivallt rá hisztérikusan, teljesen elvesztette fejét, a fal ami elválasztotta őt a piperkőc aranyvérűektől hirtelen szilánkjaira robbant szét. Nem követtek el Lanetta ellen ilyen hatalmas támadást még egyszer sem élete során. Voltak ugyan összetűzései, nem is egy, de ilyesfajta aljassággal még sohasem csalták őt tőrbe. Ezért hát reagálni sem tudott kellőképp, csupán üres szavakkal dobálózni, hangosan rikácsolni és sápítozni.
- Ha most itt merészelsz hagyni, úgy megkeserítem az életed, hogy térden csúszva fogsz majd a bocsánatomért esdekelni! - fenyegetőzött tovább, összeszorított markával a földet ütlegelve. A pánik dermesztő, sötét füstje és a düh tajtékozó, vad habjai sakkban tartották a leány szívét, úgy megszorítva a csepp, lüktető szervecskét, hogy az ifjú főnix majdnem belefulladt. Nem törődött Kolos élvezkedésével és szentbeszédével, hatalmasat csalódott a fiúban, nagyobbat, mint azon az estén, amikor megtudta, hogy nagy szerelme búcsú nélkül távozott, angolosan.
- NE FORDÍTS NEKEM HÁTAT ARDAI! AZONNAL GYERE VISSZA TE FŐÁLLÁSÚ ANYASZOMORÍTÓ!TE PIPERKŐC SZOKNYAPECÉR...TE...TE - Hiába próbált felállni, az a hatalmas, ormótlan farok olyan nehéz volt, hogy megmoccanni is csak óriási erőlködések árán sikerült neki.
Szája újabb átkozódásokra nyílt, mikor tekintete a fiú farzsebében csücsülő pálcájára tévedt. Elkerekedett szeme, ajkai szavak nélkül záródtak össze. Hiszen neki is volt pálcája. A feje tetején megtűzött kontyában várta csendben a maga pillanatát és mikor egy pillanatra lehunyta pilláit, érezte is a pálcából felszálló friss, üde rózsaillatot.
Hamar kikapta, szőke tincsei vállára omlottak és letekergőztek egészen az undormányos pikkelyekig. A fiú hátára szegezte pálcája végét  és bár tisztában volt vele, hogy tanórákon kívül az ilyesmi tilos és súlyos következményekkel járhat használata, egy percig sem habozott.
- Everte Static! - tisztán és érthetően ejtette ki az átkot, úgy ahogy anno megtanulta, méghozzá pontos célzással.
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Ardai Kolos
Független varázsló, Végzett Diák


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. november 6. 12:04 | Link


zárás


Lanetta szidalmait egyszerűen csak elengedte a füle mellett. Minek foglalkozzon vele, mikor ezek csak a fuldokló kétségbeesett kiáltásai. Egy olyan fuldoklóé, aki tudja, hogy ha lerakja a lábát, és ránehezedik, derékig kint fog állni a vízből. Lanetta pont ilyen volt. Ha egy kicsit leszállt volna a földre és felfogta volna, hogy nem mindenki akarja az ő kegyeit keresni és talpát nyaldosni, még egy egészen tűrhető személyiség is lett volna. Talán még barátok is lehettek volna Kolossal.
Ha szépen kérte volna, ha nem fenyegetőzött volna és ha ismét az a lány lett volna, akit Egerben megismert, talán még hajlott is volna arra, hogy visszaváltoztassa őt. Ha tudta volna. Vagy legalábbis keresett volna valakit. De ezt az ostromot csak és kizárólag úgy tudta visszaverni, ha ő maga is falakat húzott, amiken keresztül a szavak csupán szellőké szelídültek az orkánszerű örvényből.
Így hát nem fordult vissza, és nem szólt egy szót sem. De amikor meghallotta az átkot, majd azt a jellegzetes, süvítő hangot, mikor felé száll, valami elszakadt. Egy másodperc alatt megpördült, és pálcáját előkapva kivédte az felé repülő rontást, majd ahelyett, hogy elsétált volna, Lanetta felé indult.
- Hogy merészelted... - szűrte a fogai között, miközben próbálta valahogyan szavakba önteni dühét, mielőtt még ökölbe szorított keze eltörné a pálcát. - Akkor támadsz, mikor hátat fordítok neked? Hát ilyen ember lett belőled? - Lassan közelített a lány felé, és hajolt le útközben. Halkan beszélt, minden visszafojtott indulatát belesűrítve ebbe a pár mondatba.
Akart még mondani valamit. Ó, nagyon sok minden eszébe jutott most, de képtelen volt egyszerre csak az egyikre koncentrálni. Nem szavak voltak ezek, hanem érzések. Egy olyan egyveleg, ami a keserűség, düh, csalódás alapokra építkezett.
Még egyszer megpróbálta kifejezni magát, de csak egy ingerült morgásra futotta. Belecsapott a levegőbe, és felállt, majd amilyen gyorsan csak tudott, a kijárat felé indult. Léptei alatt keményen döngött a föld, ahogyan elhagyta a helyszínt.
Utoljára módosította:Ardai Kolos, 2016. november 6. 12:47
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék