36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Hedda Jorgensen
INAKTÍV


kézilabda szupersztár
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 56
Írta: 2016. január 21. 12:10 | Link


Újonnan érkezettként kedve volna dúlni és fúlni. Miért nem maradhatott otthon, mire jó ez az egész tanoda dolog? Persze semmire. Valójában azt se tudja, milyen szakon van. Csak ül a szobájában, ujjával dobol az asztalon és azon filózik, mit is vétett ő egészen pontosan. A szülei szerint túl nagy lett az arca - pedig még csak plasztika sincs a dologban -, a környezetváltozás pedig majd eléri, hogy visszavegyen. Erősen kétlem. Hedda is.
De mivel semmi szórakozása nincs jelenleg, így nincs mit tenni, muszáj kimozdulnia a kastély falai közül. Elsőként a mosdóba megy ki egy lufival. Ne akarjátok tudni, már megint unatkozik. Szépen megtölti vízzel, ahogy az elő van írva, majd megköti a száját és visszaslattyog a körletébe. Szép is az élet, olyannyira, hogy bakancsba és kabátba bújik, amit be se gombol, egyszerűen csak a vizes lufival és makacs elhatározásával indul meg kifelé a Rellonból. A folyosón persze úgy néznek rá, mintha a Marsról jött volna, ami nem is csoda, ő azonban morc sárkányként pislog vissza rájuk. Leérve a vélhetően földszintre kinyitja az egyik ajtót és wáoh, micsoda kilátás. Szép kút, meg ott egy tökéletes alany. Felméri még egyszer a terepet, hogy biztosan el tudjon menekülni, pálcája a biztonság kedvéért zsebében lapul. Közelebb oson, hiszen a lány háttal áll neki, majd nemes egyszerűséggel érkezik a harci kiáltás és a fején kidurrantja a lufit. A végeredmény nem lehet kétséges, az ismeretlen tetőtől talpig csurom víz lesz, ez pedig a téli időszakban lássuk be, hogy az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent. Meg merem kockáztatni, hogy az álmatlan szerint sem. Így hát lerázza kezéről a vizet és futásnak ered. Hogy merre? Bármerre, csak el az ismeretlen haragjától, merthogy boldog nem lesz, az is biztos.
Hozzászólásai ebben a témában

Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. január 21. 12:51 | Link

Hedda


A Rellonos lányka élvezte, hogy a zord hideg idő ellenére kisütött kicsit a nap, ezért elhatározta, hogy tesz egy egészségügyi sétát az udvaron. Még sosem járt a Fénylő Lelkek Udvarán, de másoktól hallotta, hogy gyönyörű, úgyhogy kíváncsiságának teret engedve kimerészkedett szobájából, hogy megcsodálja ezt a gyönyörű helyszínt. A szobában trópusira feltekert fűtés uralkodott, Rach ugyanis nagyon fázós típus volt, úgyhogy ha nem sütött volna ki a nap, akkor valószínűleg benn marad a meleg szobájában és könyökét nekitámasztva a párkánynak az ablakból szemléli csupán a külvilágot.
Rachel világoskék kötött pulcsit, csőszárú fekete nadrágot, fekete csizmát és bélelt fekete kabátot vett fel, mert nem akart kinn szétfagyni, tudta, hogy csalóka a napsütés télen, ugyanis ilyenkor nincs ereje a meleget adó égitestnek, csak úgy megmutatkozik az égbolton.
A lány kilépett szobájának ajtaján, majd célirányosan a Fénylő Lelkek Udvara felé vette az irányt, kis idő után oda is ért a kiszemelt helyszínhez.
~ Ó, de gyönyörű, ez valóban csodaszép! Minden milyen esztétikus és rendezett! ~ -gondolta magában Rach, aki egyszerűen nem bírt betelni a fantasztikus látvánnyal. Tett egy kis sétát odakint, közben megpillantotta a hihetetlenül tiszta vizű szökőkutat is, melynek az alja tele volt érmékkel. Középen egy varázslószobrot látott, mely hirtelen megszólalt:
"- Ha jobban belegondolok, minden találkozás tanított valamit. Volt, aki megtanított szeretni úgy, ahogy azt gondoltam, hogy soha nem lennék képes, volt, aki jobban hitt bennem, mint én magamban, más pedig megtanított megnyílni, mindenféle maszk, álca nélkül, és elfogadott úgy, ahogy vagyok. Volt, aki megtanította, hogy minden sebem ellenére is szerethető vagyok. Nézz körbe, és látni fogod ezeket a leckéket."
Miután kimondta eme bölcs szavakat, rögtön elhallgatott és igazi mozdulatlan szobor módjára állt ott, mintha mi sem történt volna.
~ Hm, hát az biztos, hogy minden találkozásnak van valami jelentősége, ezt nem vitatom. ~ -morfondírozott a bölcs szobor szavain a Rellonos, miközben tovább sétált, majd megállt az egyik oszlop előtt.
Nem lehetett sokáig nyugta, mert váratlanul valami eltalálta és csurom víz lett tőle, ez pont egy olyan helyzet volt, mely teljesen felkészületlenül érte, így el sem tudott ugrani a merénylő elől, aki céltáblának használta őkelmét.
- Mi a szent sz...r történik itt? - kiáltotta, közben nagyban szitkozódott az őt ért hirtelen atrocitás miatt.
Rach próbálta lerázni magáról a vízcseppeket, ide-oda mozgolódott, de hiába, majd megfordult és látta, hogy egy ismeretlen lány alakja rajzolódott ki mögüle, aki futásnak eredt.
- Hé, te! Ne merj elfutni! Csak egyszer kerülj a kezeim közé, nagyon megbánod még ezt! -ordította az idegen után, majd utánafutott, szerencsére gyorsan tudott futni, de úgy látta, hogy a másiknak meg sem kottyant az iram, viszont őt sem lehetett lerázni egykönnyen, szorosan a lány nyomában volt. Csak utol ne érje!
Hozzászólásai ebben a témában
Hedda Jorgensen
INAKTÍV


kézilabda szupersztár
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 56
Írta: 2016. január 21. 13:04 | Link


Minden a terv szerint haladt. Egyértelmű volt, hogy az ismeretlen húzza a rövidebbet, Hedda ugyanis Larvikban még egy rendőrnek is képes volt a képébe nyomni egy tálcányi tejszínhabot. A két bátyja nem feltétlenül arra tanították meg, amire kellett volna, de az biztos, hogy még a legszorultabb helyzetben is feltalálja magát, sose rosszkedvű.
Szóval most, hogy a merénylet megtörtént, diadalittasan vigyorog, főleg a felkiáltás és a szitkozódás tetszik neki. Tanára a sok unszolásra annak idején megtanította ezeket is magyarul, így minden szót kristálytisztán felfog. Talán Merlin kimaradhatott volna a dologból, meg az a pokol nevezetű meleg helyiség, de rá se ránt. Helyette - felismerve a tényt, hogy most jön csak a megtorlás - futásnak ered, igazából bármerre. Kergetőzés az oszlopok között, meg a többi. Kabátja köpenyként lebeg körülötte, haja viszont szoros kontyban csücsül feje búbján, így az nem jelent a kelleténél nagyobb ellenállást. Olyan gyorsan fut, mint a szélvész, az edzéseiken nem keveset kell körözniük és erősíteniük. Néha hátrapillant és elismerően konstatálja, hogy Rachelnek bizony erős lábai vannak, ilyen kitartással pedig akár játszhatna is egy középkategóriás csapatban. Mert ugye a felső osztályban ő van, logikus, hogy a másik lány nem jöhet oda.
- Lehetnénk barátnők is! - válla felett kiabál üldözőjének, miközben éles kanyart vesz a legközelebbi sarkon és jobbra fordulva folytatja tovább az erőltetett iramot. Mellesleg nem jó ötlet még jól meg is izzadnia Rachelnek, így is erősen esélyes, hogy meg fog fázni, talán megállhatna. De persze Heddának édes mindegy, veszi az újabb kanyart jobbra, figyelve, hogy a másik követi-e. - Kössünk békét, beteg leszel - és igen, azt hiszem itt a húsz éves lány szól ki belőle, aki van már annyira érett, hogy felmérje a helyzetük súlyosságát. A kúthoz visszaérve annak peremén végigfut és már magával szembe várja meg háztársa érkezését. Természetesen fel van készülve arra is, hogy lerohanják és a fogócska birkózásba csap át, de néha vállalnunk kell tetteink következményét. Mint például most.
Hozzászólásai ebben a témában

Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. január 21. 13:58 | Link

Hedda


Az ismeretlen lány nagyon gyorsan és kitartóan menekült üldözője elől, ám az sem volt rest, sportolt otthon is eleget, mert hitt benne, hogy így megőrizheti fittségét és karcsúságát. Az íjászatot is imádta, de az más kategóriába tartozott, mivel nem volt köze a jó kondíció és állóképesség megőrzéséhez. Reggelente, vagy délutánonként otthon mindig elment futni egy kicsit, mert imádta ezt a fajta mozgásformát, teljesen felfrissült tőle.
Rach látta, hogy a másik nem ijedt meg tőle, ráadaásul még bóknak is vette az elhangzottakat, és tudatában volt annak is, hogy akármilyen mérges volt, ő volt a fiatalabb és kisebb, így tudta, hogy ő húzná a rövidebbet, ha leállna birkózni a lánnyal. A bátyja arra tanította, hogy konfliktusok esetén, ha bunyózásra kerülne sor, akkor nem szabad töketlenkedni, hanem hirtelen kell támadni és bizonyos helyekre ütni ököllel, de ezt nem szerette volna egyelőre kipróbálni, testvére viszont mindig jeleskedett benne, ha meg kellett védenie magát valakivel szemben.
Egy ideig kergetőztek és aztán jött a lánytól az a fura beszólás, hogy akár barátok is lehetnének, és hogy meg is betegedhet a Rellonos. Nos, az utóbbiban igaza volt, mert jobban átgondolva könnyen megfázhat intenzív testmozgás közben a hidegben vizesen, ha kimelegszik a futástól, és ami végképp nem hiányzott neki, az pont a betegség volt. Az első felvetésen nagyon elcsodálkozott, persze nem volt ellenére a dolog a fura indítás után, de félig-meddig kétkedve fogadta az elhangzottakat, mert mi van, ha a másik csapdába akarja csalni?
~ Persze, barátok! Jobb lesz, ha vigyáz, ki tudja, hogy mit forgat még a fejében. Vagy talán nincs is semmilyen hátsó szándéka? Ki tudja, jobb az elővigyázatosság. ~ -gondolta a Rellonos, közben kicsit sikerült lehiggadnia, de még mindig csurom vizes volt a ruházata, szerencséjére a kabátja vízlepergetős volt, nem mintha sokat számított volna, de lehet, hogyha nem az, akkor még jobban átázott volna mindene.
A lány hirtelen megállt, Rachel pedig beérte, majd kellő távolságban lefékezett előtte és harciasan a szemébe nézett, de egy szó sem jött ki a száján, mert arra összpontosította energiáit, hogy megvédje magát, ha nekiugrana a másik, vagy támadásba lendülhessen, ha arra kerülne a sor. Arra is felkészült, hogy esetleg békekötés lesz a dolog vége, így hát feszülten figyelte a soron következő eseményeket.
Hozzászólásai ebben a témában
Hedda Jorgensen
INAKTÍV


kézilabda szupersztár
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 56
Írta: 2016. január 21. 19:00 | Link


Nem volt túl szép kezdés ez Hedda részéről, de minden csak addig vicces, míg nincs benne túl sok energia. Lássuk be, a futás nagyon nagy erőbefektetés, és persze ez sok hűhó semmiért. Nevethetnének is rajta, végtére is a norvég kisasszony kifejezetten jól szórakozik, miért kell ez a fogócska? Mintha megint hat éves lenne...
Megáll a kútnál és vár. Akárcsak a western filmekben - ugye megvan az a klisés jelenet? -, farkasszemet néznek egymással, mindenre felkészülve. Egy átok? Netán bunyó? De az is lehet, hogy egy vállon veregetés. Az izgalom a tetőfokára hág, szinte hallja Rachel gondolatait, látja, mennyire gyanúsan méregeti őt a lány és nem tudja érte hibáztatni. Háztársa legnagyobb meglepetésére azonban nem dobja meg újabb lufival, nem küld rá átkot, nem üti meg, de még csak szembe sem röhögi. Ehelyett széles mosoly ül ki arcára és kinyújtja kezét a másiknak.
- Hedda vagyok, üdv - és igen emberek, ő most valóban azt hiszi, hogy ezzel kitörölte az elmúlt nem is tudom... Tíz perc eseményeit. Tudjátok, mint az a bizonyos tiszta lap. - Bocs a kis közjátékért, unatkoztam, de te jól bírtad a strapát. Megérdemled, hogy jó fej legyek veled - na persze, mintha te tojtad volna a spanyol viaszt is drágaságom, légy egy kicsit engedékenyebb. Ezek után akár barátnők is lehettek, nem ezt mondtad? Mellesleg egyenes tartás, szabályos kézfogásra nyújtott kéz, emelt fő, ahogyan egy vérbeli sportoló mutatkozik be egy... Egy sportolónak. Hedda fejében valahogy így zajlik a dolog, meg persze csodálat, csillogás, rajongás, autogram osztás, ha szerencsés, még egy szelfit is tolnak. De ez nem a mugli világ, itt bizony senki sem tudja, ki ő, ezt realizálva pedig eltöpreng azon, hogy mennyire volt bunkó. Eléggé.
- Jó, csak vicceltem, tényleg bocs a lufiért.
Hozzászólásai ebben a témában

Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. január 21. 19:43 | Link

Hedda


A lány fejében hirtelenjében számtalan sok lehetséges forgatókönyv játszódott le, és minden eshetőségre felkészülve feszülten figyelte a másikat, hogy gyorsan cselekedhessen, ha úgy hozza a helyzet.
~ Vajon mit fog most lépni? Tovább szívat, megpróbál megtépni, nekemjön, elrohan, újra megdob, vagy elátkoz? ~ Ezek a gondolatok gyötörték a Rellonost, és az egész szituáció a régi idők westernfilmjeire hasonlított, már csak egy cowboy cucc, fegyver és kalap hiányzott róluk. Ami azután történt még álmában sem számított rá, ugyanis az ellenfele mindenféle előzmény nélkül bemutatkozott neki, majd bocsánatot kért tőle a viselkedéséért! Respect! Ez igazán tiszteletreméltó volt tőle, mert a legtöbb ember nem képes a társalgási normák ezen formájára, mert sokan nem akarják nyilvánosan beismerni másnak, ha hibáztak, vagy túllőttek a célon.
Rachel kissé kibillent fegyelmezettségéből és meglepetten nézett a másikra, miközben végre sikerült újból megszólalnia a történtek után:
- Ó, te bocsánatot kérsz? Nos, ez figyelemre méltó, de nem volt szép tőled ez az egész, amit csináltál. Mindenkinek így mutatkozol be? Mondjuk nem vagy egy szokványos csaj! -mondta komoly arccal a Rellonos, miközben óvatos léptekkel közeledett Hedda felé és illedelmesen viszonozta a kéznyújtást, majd bemutatkozott:
- Rachel, vagyok.
A lány bemutatkozás után óriási hahotában tört ki, nem tudta maga sem eldönteni, hogy kínjában nevet -e vagy sem, de ez egyfajta utóhatás lehetett nála, mert visszagondolva a történtekre az egész tortúra hihetetlenül váratlan és részben vicces volt, ráadásul mindez pont vele történt meg. Miután kikacagta magát, a másikra nézett és megpróbált komoly arcot vágni, ami nem igazán sikerült neki:
- Bocs, ez csak úgy kitört belőlem....
A "Megérdemled, hogy jó fej legyek veled" beszólást elengedte a füle mellett, mert sokszor vele is elszaladt a ló és hasonló mondatok hagyták el a száját, ugyanis önbizalomhiányban egyáltalán nem szenvedett, hála neveltetésének, emellett roppant büszke volt aranyvérű származására és családja jó hírnevére.
Rach jobban belegondolva már nem is tudott haragudni annyira a lányra, mert úgy érezte, hogy valamennyire hasonlítanak egymásra és végül is legalább történt valami, és kiemelte kicsit a szürke hétköznapokból.
- Honnan jöttél? Még nem láttak errefelé, én nemrég vagyok itt, szívesebben lennék otthon, de hát ez van, valamennyire már beilleszkedtem. -jelentette ki a Rellonos, majd elengedett egy kis mosolyt Hedda felé, közben arra gondolt, hogy milyen érdekes neve van és egyáltalán nem az a szürke, unalmas kisegér, ami nagy pozitívum, mert szerette színes egyéniségekkel körülvenni magát.
Miközben várta a lány válaszát, tovább próbálkozott ruhájának vízmentesebbé tételével, annak pedig nagyon örült, hogy vízlepergető kabátot vett fel, mert így legalább nem lett minden területen nedves a ruhája.
Hozzászólásai ebben a témában
Hedda Jorgensen
INAKTÍV


kézilabda szupersztár
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 56
Írta: 2016. január 22. 10:49 | Link


Szeret meglepetést okozni azzal, hogy a hülyeségei után bocsánatot kér. Mármint, Marktól soha, mondom soha nem kért elnézést, őt egyszerűen jól kiröhögte. Meg amikor hálaadáskor elcsórta a pulykát és mindenki ott ült az asztalnál, hogy akkor kezdjék, de se a hús, se Hedda nem volt sehol. Azok a régi, szép, gondtalan évek! Na hát ő ilyenkor nem kért bocsánatot, de az idegenekkel való szórakozás egészen más.
- Nem mindenkinek, vedd megtiszteltetésnek - szélesen elvigyorodik, mert hát való igaz, zseniális és különleges csaj. Ha nem haragszotok, átugranám a fejében zajló ömlengést önnön magáról és inkább rátérnék arra, hogy rendezi vonásait. - Deeee amúgy így szeretek ismerkedni. Sok mindent elárul valakiről a reakciója, jobb szeretem fogfehérítéssel kezdeni - ezzel arra a bizonyos mondásra céloz, hogy "kimutatja a foga fehérét", csak hát... Néha még belegabalyodik ezekbe magyarul. Sebaj, őt igazán nem zavarja, helyette kezet ráz a lánnyal, ezzel végleg - vagy ideiglenesen - elásva a csatabárdot. A névre biccent, majd felvont szemöldökkel figyeli, ahogy a másikból kitör a nevetés. Ez a lassú lefolyású poén, mint etióp gyerek a fáról, bár neki aztán mindegy is. Ismét bebizonyosodik, hogy van humora, bár ez eddig sem volt kétséges. Maga is felnevet, de inkább azzal a viccesen ördögi kacajjal, mintha most készülne rádobni a következő lufit Rachel-re. Pedig nem.
- Norvégiából jöttem, aranyvérű, ámde mugli kézilabda világbajnok, szolgálatára - meg is hajol. - És nem, semmi kedvem nem volt eljönni ebbe a porfészekbe, amit a térképen csak nagyítóval találok meg, de nem az én döntésem volt - zsebébe mélyeszti kezeit és megvonja a vállát. Egyszerűen csak hagyni kell elmenni, engedd el Hedda, tényleg. Ha nem küzdesz ellene, még akár jó is lehet és ne feledd, bármikor haza hoppanálhatsz... Szóval nyugalom. Valami ilyesmit mantrázhat magának folyamatosan. Édes. Látva a Rachel VS víz párbajt úgy dönt, hogy segít rajta. Tippjei szerint a lány még elsős lehet, vagy maximum másodikos, nem lesz akkora szemét, hogy hagyja megfázni. Az nem ő lenne.
- Leperex! - pálcáját előhúzva háztársára irányítja azt, így ő is végre száraz életet élhet. Dolga végeztével visszacsúsztatja zsebébe és elmosolyodik. Wáoh, kedves. Haladunk...
Hozzászólásai ebben a témában

Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. január 22. 11:21 | Link

Hedda


Rachel végiggondolta, amit a lány mondott arról, hogy jobb szereti, ha tudja mire számíthat a másiktól az első találkozás alkalmával, melyet érdekes tesztek és megviccelések kíséretében hajt végre, ami nagyon nem szokványos dolog, de igaz, ami igaz: nagyon hatásos. Az őszinte reakciókból és az azutáni következményekből sok mindent le lehet szűrni az emberekkel kapcsolatosan, hiszen egy váratlan esemény, fordulat után mindenkinek megmutatkozik az igazi arca, akkor nem tudják leplezni érzéseiket és az is kiderül, hogy cselekedeteiket mennyire tudják kontrollálni. Itt kezdődik az ész és a szív játéka. Például Rach nekimehetett volna a másiknak hirtelen felindulásból, de annak következménye lett volna, ami mindenképpen negatív módon végződött volna és ez egyiküknek sem lett volna túl jó kezdés.
A Rellonos nehezen uralkodott érzésein, ha épp rossz passzban volt, de tudta, hogy mindennek ára van, egyébként ha nem volt semmi gondja, akkor előfordult az is, hogy elengedte a füle mellett a hülyeségeket, egyszerűen ignorált minden rossz dolgot. Ilyen téren eléggé ingadozó volt a hangulata, de szerencsére az esze általában győzedelmeskedett a szíve felett, legtöbbször sikerült lehiggadnia és gondolkodnia mielőtt cselekszik.
- Örülök, hogy ez alól kivételt teszel. - válaszolta vigyorogva a lány, mert értette a célzást, ő beérte annyival, hogy benne volt abban a körben, akiktől elnézést kér Hedda, ha túllő a célon, ez pedig tökéletesen elégedetté tette.
Mivel a lány vele nevetett a feltételezhetőleg nagy semmin, vagy késői utóhatáson, arra a következtetésre jutott Rach, hogy legalább van humorérzéke és nem az a pókerarc típus, ezt pedig nagyon díjazta, mert a humortalan embereknél nincs rosszabb és unalmasabb a világon.
- Kézilabda világbajnok? Wow, menően hangzik! Én is szeretek sportolni, általában futni szoktam, és a fitneszben is érdekelt vagyok. -magyarázta neki a Rellonos, annak pedig különösképp örült, hogy egy aranyvérűvel hozta össze a sors, ez nagyon felvillanyozta, mert a muglikat nem igazán szívlelte. Azt, hogy Hedda mit kezd a muglikkal, vagy hogyan áll hozzájuk,  úgy gondolta, hogy nem tartozik rá, ugyanis mindenkinek a saját szíve-joga eldönteni, hogy hogyan viszonyul a sárvérűekhez, ebbe nincs beleszólása és nem is érdekli.
- Köszönöm a vízhatlanítást! Én elsős vagyok, a Rellonba járok, még nem igazán vagyok gyakorlott ezekben a dolgokban, de majd idővel elsajátítok mindent. - reagált Hedda varázslatára a lány, majd végignézett ruháján és elégedett volt az eredménnyel, és élvezte, hogy végre újra jól érezheti magát a bőrében.
- Hogyhogy ide kellett jönnöd, mit csinálnál szívesen? - érdeklődött Rach, közben azt gyanította, hogy a társa szülői nyomás hatására kerülhetett az iskola falai közé, mivel önszántából esze ágában sem lett volna megtenni ezt a lépést, úgy sejtette, hogy más tervei vannak, de valószínűleg ütköznek a szülői érdekekkel, bár lehet, hogy az egészet rosszul gondolja és valami más dolog áll a háttérben.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék