Az iskolát körülvevő magas fal, mintegy biztonsági sávként szolgál a bent lakók nyugalmának érdekében. Ide érkeznek az új diákok, és kezdetben ezen a helyen tudnak ki is sétálni, miután az engedélyező nyilatkozatukat átadták a házvezetőjüknek vagy helyettesének. Ez a biztonságosabb, jobban ellenőrzött rész, ugyanis létezik a kapun egy másik, nagyobb rés is, mely közelebb van a faluhoz, de a megközelítése csak annak ajánlott, aki ismeri az oda vezető erdei ösvényt is, ugyanis könnyű letérni róla és a kentaurok területére tévedni.

A hatalmas fekete vaskapu rengeteg mágiát rejt, és egyből érzékeli, ha idegen lép a területre, még akkor is, ha a mágia magas fokú ágát is műveli(kivétel ez alól az Animágia és a metamorfmágia), ellentétben a réssel, ahol már alacsonyabb a mágia ereje. Oldalain a házállatok szobrai találhatóak meg, alulról felfelé haladva a sárkány, a szfinx, az unikornis valamint a főnix. Ennek az elrendezésnek több története is fellelhető a mágustanoda történetében, azonban pontosan nem lehet megmondani melyik a valós ok.

A faragott oszlopok, rúnákkal díszítettek, melyek a falon több felé is fellelhetőek. A kapu felett határozott betűkkel az iskola neve és himnuszának egy részlete látható:

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=32825#post32825][b]Fülöp Félix - 2012.12.28. 17:45[/b][/url]

Szépen szálingózott a hó, és Félix szorosabbra húzta magán a kabátot. Oldalra sandított a testvérére, miközben azzal játszott, hogy a kilégzés közben képződött párából próbált értékelhet karikákat fújni.
- Szerinted milyen lesz? - kérdezte Farkast, akivel annyira hasonlítottak egymásra, mint két tojás. Félix gyakran vicceslődött azzal, hogy a szüleik különös gyönyört lelhettek az alliteráció okozta örömökben, mire az apjuk rendszerint megjegyezte, hogy legközelebb, talán egy egészz X-nyi gyereket össze fognak tudni hozni. Ez persze jóval hitelesebben hatott volna, ha jó pár évvel korábban nem jelentette volna ki a felesége faggatására, hogy köszöni szépen, neki két gyerek több, mint elég. Az informatikus anya volt az, aki elkezdte az ikreket viccesen F1-nek és F2-nek becézni (mikor Félix megtudta, hogy az F1-gyel segítséget lehet kérni a számítógépen, egész megalapozottnak látta ezt a logikai kapcsolatot!), de nem engedett, mikor az ikrek szóvá tették, hogy ez esetben egészen F12-ig kellene menniük, így nem lettek Flórák és Fannik a családban.
- Nem értem, miért vagyunk megint külön házban... - morogta. Igaz, Új-Zélandon sem egy házba kerültek, de ugye a remény hal meg utoljára. És bár Félix nem ismerte volna be, örült volna, ha kicsit közelebb van hozzá a segítség. Persze, csak a biztonság kedvéért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=32982#post32982][b]Fülöp Félix - 2012.12.28. 21:58[/b][/url]

Kettejük közül Farkas volt az, aki a nevéhez egy cseppet sem méltó módon, többnyire birka türelemmel kezelte a dolgokat, míg Félix egy kiskutyához hasonló lelkesedéssel vetette bele magát a felfedeznivalókba. Persze, Farkas nyugalma és éleslátása jól jött, mikor éppen azokat a csínyeket tervezték meg, amik révén hírhedtek lettek.
- Az azt is jelenti, hogy sok eldugodt, felfedezni való terület van, nem? - vigyorgott a tesójára. Egész kellemes hangulatot árasztott a grandiózus kastély - a sötétben inkább szellemkastélynak hatott, de a horrorfilmek is kellemesek, a szó bizonyos értelmében.
- Kinézném belőlük! - dohogott Farkas ötletére. A szüleik elég rutinossá váltak az ikrek dolgainak kezelésében az elmúlt évek alatt.
A kapuhoz érve Farkas vette át a vezetést, és Félix engedelmesen baktatott a nyomában, miközben a körülöttük lévő területet vette szemügyre.
- Hát egy ekkora helyhez minimum egy térkép járna - felelte. A Bagolykő közel sem hasonlított az előző iskolára, ahol az elmúlt két évet töltötték. A kisebb varázsló populáció miatt Új-Zélandon nem volt szükség ekkora iskolákra, de mindenki ismerte a másikat - és persze az ikreket is ismerte mindenki. Sűrűn látogatták az igazgatói irodát is, de csak azért, mert Jenny Gellent, az igazgatónőt olyannyira tüneményesnek találták.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=33886#post33886][b]Fülöp Félix - 2012.12.30. 15:45[/b][/url]

Az iker-nyelv mindig is nagy könnyebbséget jelentett a fiúknak, mikor egymással kellett beszélniük, és Félix a mai napig nem értette, a szüleik hogyan nem sajátították el ezt a nyelvet. Mármint az apjuk négy nyelven beszélő diplomata, az ég szerelmére, az anyjuk meg informatikusként folyamatosan rendszerekben gondolkozik, tehát minden lehetőség adott volt számukra, hogy megtanulják az ikrek által kifejlesztett közös nyelvet.
Mivel a kapu nem nyílt ki, Félix a kaput vette szemügyre: refelxből azt próbálta kitalálni, milyen gyorsan és milyen technikával tudnának átmászni rajta. Az még sosem ártott, ha volt B-terv is, ugyebár. Aztán a nyakába pakolt hómennyiség egy pillanat alatt kitörölte a matematikai-fizikai számításokat a fejéből és tüstént a tesója nyomába eredt. Szerencsére Farkasnak nem volt még annyi előnye, így Félix viszonylag gyorsan behozta, és rávetette magát. Pillanatokon belül mind a ketten a földön fetrengtek (igen, anyukájuk megtanította nekik az első benyomás fontosságát, csak egyelőre annál minden fontosabb volt nekik: akkor az, hogy temperával összekenjék a másikat, most pedig a megtorlás!), és megpróbálták "hóbaölni" a másikat.
Mikor Félix úgy ítélte, eléggé bosszút állt, legördült a bátyjáról (akkor épp ő volt felül, de az esetleges külső szemlélők jól láthatták, hogy kiegyensúlyozott kűzdelem volt), és elterült mellette a hóban. Pár pillanatig semelyikük nem törte meg a csendet, majd Félix a tesójára nézett, és vigorogva közölte:
- Még az alsógatyám is latyakos lett, remélem, örülsz -
Mindjárt bemennek a kastélyba, mindjárt, csak előbb valaki kaparja őket össze a földről - lehetőleg még azelőtt, hogy mindketten begyűjtenek egy kiadós tüdőgyulladást.