36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szendrey Adél
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 256
Írta: 2019. január 3. 18:27 | Link



A megbeszéltek alapján, mivel kíváncsi voltam a folytatásra, megjelentem a megbeszélt helyen a megbeszélt időben. Újra edzőruha feszült rajtam, azonban hajam most a copf helyett csak félig volt összetűzve, épp csak annyira, hogy ne lógjon a szemeimbe. Kíváncsi volt arra az oktatásra, vagy edzésre melyet a tanár úr ajánlott fel. Végül is károm nem származhat belőle, bár kicsit félek tőle, hogy ismét meg akarja majd váltani a világot és engem. Úgy festett múltkor is, hogy nem igazán érti, nem érdekes a varázsvilág, se a varázslatok, se semmi. Vagyis úgy a pontos, hogy csak nagyon kevés dolog.
Módfelett, magamhoz képest már túlzottan is boldog voltam. Fülig ért a szám, ha csak arra gondoltam, hogy animágus tanonc lettem. Sikerült! Olyan büszke vagyok magamra, hogy elmondani nem tudom. Igazából az első nagyobb sikerélmény az életemben, most pedig megöl az izgalom, mégis milyen formát fogok ölteni, ha átalakulok. Mióta kiderült a dolog, azóta ezen agyalok és kattogok. Mi szeretnék lenni? Hát, nem tudom. Minden állatot imádok, de ha választani kellene, akkor valami különlegesebb. Mire látok esélyt? Valami macskafélére. Miért? Mert a kedvenceim, és mert ott van nekem Hamu is, így kézenfekvőnek tűnik. Mi illene hozzám? Na erről fogalmam sincs. Egy éjszakát a könyvtárban töltöttem és olvasgattam, mivel minden ehhez kapcsolódó tudást magamba szeretnék szippantani.
Mivel a tanerő még nem volt sehol, így elkezdtem kicsit bemelegíteni. Megszokás.  Minden mozgás előtt fontos a megfelelő bemelegítés, hogy ne legyen sérülés és húzódás, vagy ilyesmi belőle. Közben azon gondolkodom, hogy miért itt? Miért a kapunál szeretne találkozni. Itt nincs semmi. Vajon azért?
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Róbert
Tanár, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 491
Összes hsz: 1990
Írta: 2019. január 4. 00:15 | Link

Szendrey Adél

Kellemes kötelezettség várt rám ma délután, be kellett hajtanom a tegnap kiosztott büntetőmunkát Lédán. Érdekes lány volt, aki több ok miatt is felkeltette az érdeklődésemet. Egyrészt pedagógiai kihívást láttam benne, a mágiáról alkotott lesújtó véleményét, ha nem is megváltoztatni, de minimum árnyalni szerettem volna, mert a jelenlegi szélsőséges gondolataival egyszerűen nem tartozhatott a varázstársadalom tagjai közé. Másrészt a vonzó külseje sem hagyott hidegen, de nekem nagyon úgy tűnt, hogy én viszont hidegen hagyom. Persze játszadozott velem, de nem tudtam eldönteni, hogy komolyan akar valamit, vagy csak az agyamat húzza, hogy aztán lepattintson. Velem márpedig nem lehetett packázni. Kelletnie sem kell magát, ha igazán akarok valamit, akkor megszerzem.
A rellonos melegítőmben vonultam végig a kastély folyosóin, éppen úgy, mint amikor csapatkapitányként vezettem a társaimat kviddicsedzésre. Léda a megbeszélt helyen várt.
- Szia! Remek, hogy pontosan érkeztél, ezért akkor nem kell pontot levonnom. - szívbaj nélkül ment volna neki a levonás, ha késik, hiába szeretett házamat, a Rellont is büntettem volna ezzel.
- Kezdjünk nyújtással! Tapasztaltam, hogy ez magadtól is kiválóan megy, úgyhogy ezt a részt rád bízom. De ha bármiben tudok segíteni, állok rendelkezésedre. - készségesen felajánlkoztam, nem hagytam volna ki, hogy újra lássam közelebbről a lány formás idomait.
Nyújtás után előkaptam a segédeszközöket. Két gurkót, és egy komplett kviddicses védőfelszerelést Lédának.
- Futni fogunk, cél a tanoda határa az erdő szélén. Nehezítés, hogy ezt kell viselned. - dobtam oda neki a ruhát. Amennyire leszólta a kviddicset, szerintem fel sem ismerte, hogy mit kapott tőlem. Egyébként vicces, hogy öltöztetem, pedig szívesebben tenném az ellenkezőjét. No sebaj, ami késik, nem múlik.
- További nehezítés, hogy ez a két gurkó folyamatosan körülötted fog cikázni, és bármikor lecsaphatnak rád. - büszkeséggel töltött el, hogy micsoda szórakoztató büntetést találtam ki.
- Elfuthatsz, elhajolhatsz, bármit megtehetsz, hogy kivédd őket. Még a pálcádat is használhatod. - talán utóbbira lettem volna a leginkább kíváncsi, milyen az, amikor a lány varázsol. Elképzelhető, majd úgy irányítom a gurkókat, hogy szorult helyzetbe kerüljön, és ne maradjon más választása, csak a varázslás.
- Én mögötted fogok haladni, hogy szemmel tarthassalak. - főleg a bomba popsidat, gondoltam magamban. Vagy talán ki is csúszott a számon?
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Szendrey Adél
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 256
Írta: 2019. január 4. 06:58 | Link




Nem kell sokáig várnom, mivel a tanerő is hamarosan megérkezik. Régi házához hűen, annak melegítőjében sétál oda hozzám. Az első mondata után tisztában vagyok vele, hogy vissza kellene köszönni, de a szia helyett, annyi bukik ki belőlem, hogy „Pfff…”. Továbbra se értem, hogy ő miért hiszi azt, hogy pontlevonással nálam bármit is el lehet érni. Megcsóválom kissé fejem, mikor a gondolatmenetem végéhez érek. Egyébként pedig úgyis nagyon rosszul állunk, az a néhány mínusz pont pedig nem oszt nem szoroz. A következő mondatán egy huncut mosoly kúszik arcomra. Hát egye fene, ha ennyire szeretné… Szembe vele kezdek el nyújtani még egy picit, így pedig a fejem tetején kívül semmit nem lát. Nyújtás közben végig mosolygok, de nem tudnám behatárolni, hogy ez most éppen melyik fajta mosolyom. Mert akad pár… Mikor befejeztem a bemelegítésem felegyenesedek, még egyszer megnyújtózom az ég felé, mert jól esik, majd oldalra biccentett fejjel hallgatom, mit is mond a tanár „úr”. Csak mondja, és mondja, és pakol, dobál, magyaráz. Összefonom mellkasom előtt karjaimat és teljesen lesújtott arckifejezéssel nézek rá. Hát őszintén szólva nem erre számítottam. Az pedig végképp nem tetszik, hogy holmi labdák elől kell menekülnöm. Örülök neki, hogy itt legalább nem bántalmaz nagyjából senki, szóval köszönöm, de ebből nem kérek. Még így is lila vagyok itt ott, ami egyrészt köszönhető apám karácsony utáni produkciójának, másrészt pedig Denis démonjainak vagy minek. A felém dobott öltözéket elkapom, de nem húzom fel, csak fogom a kezemben. Eszem ágában sincs felhúzni.  A pálcás mondatán egy kissé keserű nevetés tör ki belőlem.
- Te most szórakozol velem ugye? – kérdem eléggé bosszús és bunkó hangnemben.
- Egy: nem fogok ilyen vackokban rohangálni, mint egy idióta. – a mondat végén visszadobom neki a védőfelszerelést.
- Kettő: a kis játékszereid márpedig nem fognak repkedni utánam, azt hiszem nincs szükségem lila foltokra. – mondat közben közelebb araszolok a tanerőhöz, teljesen közel lépek hozzá, vagyis inkább mellé. Kezemet a vállára teszem, közel hajolok a füléhez és már-már duruzsoló hangon, halkan közlöm vele a harmadik pontot.
- Szerinted ebben a ruhába mégis hova tudtam volna eltenni egy pálcát? – felvonom egy pillanatra szemöldököm, majd ellépek tőle. – Szóval vonogass annyi pontot, amennyit csak akarsz, de én ezt nem csinálom. – közömbös és komoly arccal válaszolok neki. Arról pedig nem kell tudnia, hogy okkal nem kviddicsezek, leginkább ezek miatt a repkedő szörnyetegek miatt. Szinte biztos lenne egy jó kis pánikroham.

Utoljára módosította:Szendrey Adél, 2019. január 4. 08:54
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Róbert
Tanár, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 491
Összes hsz: 1990
Írta: 2019. január 4. 09:57 | Link

Szendrey Adél

Számítottam rá, hogy ellenállásba fogok ütközni, igazából a lány stílusa sem lepett meg. Komoly trauma lehet a viselkedése hátterében, amiért képtelen elfogadni a varázsvilág szabályait, és be se akar illeszkedni. Nem hagytam, hogy messzire ellépjen tőlem, határozottan, de nem durván megfogtam a derekát, és magamhoz húztam.
- Na idefigyelj bébi, hiába vagy észvesztően dögös, velem így nem beszélhetsz. - súgtam a fülébe.
- Meg foglak büntetni rosszkislány. Még talán élvezni is fogod. - megharapdáltam a fülcimpáját, aztán elengedtem.
- Az erdő szélén egy zsupszkulcs vár ránk, amivel eljuthatunk egy vidéki luxusvillába. - a villa a családom tulajdonában volt, és jelenleg csak arra szolgált, hogy nőket vihessek oda, ha kedvem éppen úgy tartaná.
- De adnom kell a látszatra. Úgyhogy szépen kérlek, fogdd be a tündéri kis szádat, vedd fel azt a sz*rt, és kezdj el futni. - nem volt teljesíthetetlen, amit kértem.
- A gurkók meg nem fognak eltalálni, garantálom. - ezzel is próbáltam megnyugtatni. A tervemet tehát felfedtem Léda előtt, végig arra bazíroztam, hogy kettesben maradjak vele, távol az iskolától, ahol nem kell tartanom a lebukástól, hiszen mégiscsak egy diákot próbáltam elcsábítani. Most legalább kiderül, hogy vajon ő mit gondol, tényleg belemenne a játékba, vagy csak a bolondját járatta velem.
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Szendrey Adél
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 256
Írta: 2019. január 4. 15:08 | Link



Kacér mosoly kúszik arcomra, mikor a tanerő a derekamnál fogva magához húz.
- Már megtettem... De úgy látom még tetszik is. Ne add itt a kemény tanár bácsit. - közlöm vele halkan, majd beletúrok hajába, végül pedig kezemet visszaengedem testem mellé. A büntetésre, csak kérdően megvonom párszor szemöldökömet, de hamar fény derül az igazságra.Felnevetek a hallottakon. Vicces... Meg akar húzni, de titokban, azért előtte hülyét akar csinálni belőlem. Na ezt már azért nem engedhetem. Többre tartom magam annál, hogy így viselkedjen. Ezzel egy picit még jobban fel is húz.
- Valóban? - kérdem egy kissé flegmán. Visszalépek elé, belemarkolok pulóverébe, odahúzom magamhoz majd megcsókolom. A csók rövid, de annál szenvedélyesebb, mely után kissé ellököm magam tőle.
- Sokkal izgalmasabb a dolog, ha nem titokban történik. Ennél többet néztem ki belőled. - közlöm halkan, megvonom a vállam és mellé még valami grimaszféle is végigsuhan arcomon. Valóban nem erre számítottam tőle. Mindig arról pletykálnak, hogy mekkora nőcsábász, hogy nagyjából csak azt nem du**a meg, aki rohan a vonathoz. Akarok egyébként én lenni a következő? Nem tudom, de arra biztos, hogy jó lenne, hogy egy újabb pontot kihúzhassak a listámról. Hátat fordítok neki az utolsó mondata után, majd elindulok.
- Nem húzom fel azt a szart, futni se fogok, de az erdő szélén megvárlak... - közlöm vele, de nem fordulok felé, csak célirányosan haladok a megbeszélt hely irányába.
- Remélem megéri... - kiabálok még oda.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék