36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Fehér Beatrix
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. augusztus 28. 21:10 | Link

Mark

A fiú sincs teljesen képben a pontos idővel, bár az elég valószínű, hogy öt óra már jócskán elmúlt. Trixi megvonja a vállát, tulajdonképpen mindegy, mennyi is az idő, ráadásul a kastélykapun belépve az első tárgy, ami fogadja majd őket, a bejárati csarnokot uraló ingaóra lesz.
Mivel az ismeretlen srác nem tűnik éppen gólyának - idős, magas, meglehetősen magabiztos, stb. - Trixi eleinte azt gondolta róla, hogy ő is csak a kastélyba visszatérő régi diák. Csak a Bagolykőre tett megjegyzésekor esik le neki, hogy itt bizony egy újoncról van szó.
- Igen! És szerintem nőtt is azóta, hogy legutóbb itt voltam. Szóval te először vagy itt? Csak nem mestertanoncnak jöttél? Remélem nem fogod megbánni, az én képzésem kicsit színvonaltalan. Egyébként pálcakészítőnek tanulok. - magyarázza, miközben egymás mellett haladnak a Bagolykő bejárata felé, mögöttük a lebegő csomagjaik. Bár a fiú nem kérte, Trixi azért nem fukarkodik a jó tanácsokkal:
- Amúgy jó itt élni, minden van ebben az épületben, de tényleg minden. Úgyhogy elég könnyű benne eltévedni... Melyik házba kerültél? Én Levitás vagyok, szóval most még fel kell másszak... addig a toronyig. - kicsit bizonytalanul nézi a hatalmas épületet, de végül rálel a Levita toronyra, és meg is mutatja, melyik az. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy kissé mufurc párja rellonos lehet, de Trixi a természeténél fogva nem bízik a sztereotípiákban.
Hozzászólásai ebben a témában
Mark Bolverk
INAKTÍV


Én vagyok a sötét oldal
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 284
Írta: 2016. augusztus 29. 19:40 | Link

Fehér Beatrix


A kezeimet zsebre vágtam, s úgy lépdeltem befelé laza léptekkel, miközben a csomagjaim követtek engem. A fejemben már az járt, hogy tudnék a leghamarabb eljutni a házam klubhelyiségéig. De nekem már az is elég lett volna, ha egy tanárral vagy háztársammal találkozok és eligazít.
 Ahogy megpillantottam az épületet, akaratlanul is megcsodáltam. Amit balszerencsémre hallott is a lány. Remek, már megint rákezd regélni. Csendesen végighallgattam, szúrósabbnál szúrósabb pillantásokat vetve rá, hogy állítson magán és befejezze a dumálást. Mondanom sem kell, hogy nem igazán jött be. De... hogy értette azt, hogy „nőtt az épület”?
 Amikor kérdezett, biccentéssel, bólintással vagy egyéb artikulálással válaszoltam. Szándékosan nem mondtam semmit, ha nem volt muszáj. Ginofóbia átka, ráadásul rajtam elég rosszul nyilvánult meg. Ha nem lenne ilyen fóbiám, talán nagyobb szoknyapecér lennék, mint Don Quijote. De hát ez van, ilyen az élet, bocs.
- Rellonos vagyok. - Majd szemeimmel követtem a mutató ujját, egyenesen a torony felé. - Jó magasan van. - Jegyeztem meg monotonon, fapofával.
- Én... szerintem megkeresem a Rellont. …Bárhol is legyen. - Tanácstalanul a tarkómat kezdtem vakargatni, azon merengve, hogy ugyan merre is mehetnék. Biztos volt vagy huszonnyolcszáz millió folyosó a kastélyon belül, de nekem az, az egy kellett, ami elvezet majd engem a Rellonba.
Hozzászólásai ebben a témában

Sárkánysüti| Emberápoló szolgálat társtulajdonosa
Fehér Beatrix
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
Írta: 2016. augusztus 31. 22:52 | Link

Mark

Bár könnyen úgy tűnhet, Trixi egyszerűen túl ostoba ahhoz, hogy reagáljon a környezetére, valójában egyszerűen arról van szó, hogy sokkal pozitívabb személyiség, semmint hogy magára vegye mások rossz hangulatát. Sőt, saját lelkesedésével igyekszik tiltakozni mindennemű negatívum ellen. Így, bár látja, hogy újdonsült társa nem túl közlékeny és kicsit morcosan méregeti, teljesen félresöpri ennek problémás mivoltát. A fiú új, először van itt, most szembesül a labirintusszerű épülettel, melyben eljövendő éveit tölti majd, és bizonyára nemrég vett könnyes búcsút a családjától. Na jó - gondolja Trixi, ahogy ismét a társára sandít - az azért nem valószínű, hogy tényleg könnyezett. De a bentlakásos iskolába költözés a legedzettebb keménylegényt is elbizonytalanítja. Mi más lenne ilyenkor a lelkes levitás feladata, mint hogy megkönnyítse a kezdeti nehézségeket?
- Á, igen. A tied ellenben jó mélyen lesz. Ha jól tudom, a Rellon ház valahol a kastély pincerendszerében rejtőzik, tükrözve lakói komorságát. - köszörüli meg a torkát, hogy a srác is vegye az üzenetet: "Morci vagy!" - Ennek ellenére persze nem olyan, mintha egy pincében laknál. Biztosan nagyon kényelmes. Indiához képest luxuslakosztály lesz, azt lefogadnám! - Indul tovább, és ösztönszerűen lepöcköl egy láthatatlan poloskát a karjáról. Ilyesmivel bőven találkozott az elmúlt évben.
Mikor végre a tényleges bejárathoz érnek, látszik, hogy a fiú elbizonytalanodik - tényleg okoz némi fejtörést, hogyan találja most meg a klubhelyiségét. Még Trixi sem biztos benne, melyik lépcsőn is induljon el, az egyetlen biztos irány: felfelé!
- Én azt tippelem, hogy balra van, de ez sajnos nem száz százalék. Ha közelebb lenne a tanévkezdés, azt mondanám, mindjárt jön valaki, aki segít, de nem lepődnék meg azon se, ha most csak mi ketten lennénk ebben a kastélyban... Talán megnézhetnénk a nagytermet! Az itt van közel, és talán van ott egy rellonos, aki éppen vacsorázik... - tanakodva simogatja az állát, és próbál konstruktív lenni. Ahogy végiggondolja, hogy visszajött, itt van, megérkezett, újra a Bagolykő izgalmas falai között tölti az idejét, nem tehet róla, de muszáj izgatottan összecsapnia a tenyerét.
- Olyan jó, hogy ismét itt vagyok! Ez annyira izgi!
Hozzászólásai ebben a témában
Mark Bolverk
INAKTÍV


Én vagyok a sötét oldal
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 284
Írta: 2016. szeptember 25. 18:51 | Link

Fehér Beatrix


Hogy leesett-e a megjegyzése? De le ám, viszont csak a szememet forgattam unottan, nem érdekelt, hogy rosszkedvűnek tartott. Belül reménykedtem abban, hogy hamar le fog cuppanni rólam és mehessek a dolgomra. Aztán mégis elgondolkodtam azon, hogy valóban jó iskolába jöttem-e át. Pincerendszer... Nem akarok patkányok közt élni. - gondoltam magamban. Végül sikerült elérni tíz perc alatt a főbejáratot. Igazából, nekem ötpercnyi sétának tűnt az egész, de a levitással kicsit elhúzódott, no meg a csomagokkal. Amint beléptünk rengeteg folyosó tárult a szemeim elé, hirtelen azt sem tudtam, hogy merre nézzek, nem hogy merre induljak. Hallatszott a hangomon, hogy igencsak elbizonytalanodtam a Rellon felkeresése végett. Az oké, hogy pince, de egy deka lefelé vezető lépcsősort nem láttam, így jó lesz…
Nem adtam a nőstény tippjére, ha ő is csak tippelt, az tuti nem igaz, vagy csapdába akart csalni.... De miért tenné? Mindegy! Viszont a másik felvetése, miszerint próbáljuk meg a nagyteremben megkeresni a kalauzomat, már tetszett.
- Rendben, tudod merre van? - Ez volt a legszörnyűbb része a dolognak, rá kellett támaszkodnom egy nőstényördögre, mert állítása szerint visszatért ide. Tehát tudta nagyjából mi, merre volt. Remek, tovább kell hallgatnom az örömködését.
Megvártam, amíg esetleg válaszolt és megindult a célunk irányába. Utána pedig követni kezdtem és a folyosók falait kezdtem méregetni, hátha látok valamiféle térképet kiakasztva a falon vagy valami hasonlót.

Hozzászólásai ebben a témában

Sárkánysüti| Emberápoló szolgálat társtulajdonosa

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék