30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] Le | Téma száljai | Témaleírás
Pataki-Molnár Csenge
Diák Levita (H), Másodikos diák


Csengettyű || Szösz
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 230
Írta: 2020. március 19. 03:03 | Link

Annelie

Mindig is akart egy kisállatot, de sosem gondolkodott el azon komolyabban, hogy be is kellene fogadnia egyet. A seprűakrobatika és hozzá kapcsolódóan az edzések, a folyamatos készülés a versenyekre épp eléggé lefoglalták. Az iskolakezdést követően meg aztán azt hitte, végképp nem marad ideje semmire, nemhogy egy állatkára.
De aztán a tanulás nem bizonyult olyan veszedelmesen időrablónak, az akrobatikát pedig csak titokban gyakorolhatta, így rengeteg szabadon maradt idejét álmodozással tölthette. Például egy jövőbeni kisállatról.
Mikor meglátta a hirdetést, először fellelkesedett, majd gondolkodóba esett, végül levelet írt. Természetesen engedélyt az apjától kért, ismerve anyja hozzáállását mindenféle szőrös lényhez, és nem is kellett csalódnia, könnyen belement, persze csak miután megígértette vele, hogy azért még egyszer végiggondolja, hiszen egy háziállat hatalmas felelősség és mindenekelőtt Csengének kell gondoskodnia róla. A kislány pedig hallgatott rá, körbejárta a témát minden oldalról gondolatban, de végül csak a cica mellett tette le a voksát.
Néhány bagolynak meg kellett fordulnia üzenetével mire mindent leegyeztettek, de aztán végül meglett a hely és az idő. Aminek Csenge jelenleg fogytán van, ezért is rohan lobogó talárral az iskola kapuja felé, ahol aztán a levegőt kapkodva áll meg, bocsánatkérőn nézve a fiatal nőre.
 - Jó... napot! Elné...zést a... késésért - préseli ki a szavakat a légvételek között, majd hátrasimítja izzadt, kipirult arcába lógó szőke tincseit.
Közben megpillantja a cicát, mire szemei rajzfilm figurákat megszégyenítően csillogóvá és kerekké válnak, hogy aztán szép lassan lelke is olvadni kezdjen. Leguggol a kneazle és a nő kettőse mellé, és halkan köszönti a mancsost is:
 - Szia!
Felé még nem akar nyúlni, félve pislant a nőre, hogy vajon szabad-e.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie West
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 465
Összes hsz: 10603
Írta: 2020. március 20. 16:15 | Link

Csenge

Tökéletes az időjárás a sétához, neki pedig cseppet sincs ellenére kint lenni. Ha tehetné, a szabad ég alatt aludna, ahogy azt régen is tette, de hát ott a család. Talán mégiscsak kényelmesebb az ágyuk, mint a föld, így maradnak a nappalok, amikor viszont a szabadidejét szinte végig szabad levegőn tölti. Napsütés, kisállat, kell ennél több?
Nem számít, mennyi az idő, kellemesen elszórakozik a macskával, amíg a leendő gazdi megérkezik. Addig kap annyi pocaksimit, ami egy időre simán elég lehet, és egy fűszálat mozgat neki, amivel játszhat. Néha felnevet rajta, milyen kis ügyetlen még, bele kell tanulnia, hogy legyen egy elkényeztetett, játékimádó szőrgombóc, aki a saját négy lábán jár felfedezőutakra.
- Szia! - mosolyog az idő közben tüdejét is kiköpő kislányra. Nem szól érte, nem az ő dolga, van két gyerek, akire bőven elég figyelnie. Látja ám a reakciót, de hát mást nem is várt. A kislányok nagyon nagy része imádja ezeket az állatokat.
- Szagoltasd meg vele a kezed, hagyni fogja, hogy megsimogasd - bólint szelíden, végig figyelve az eseményeket. - Nincs még neve, rajtad áll, hisz te leszel a gazdája - még a kérdés előtt letisztázza, hogy mindeddig macskának volt keresztelve az állat.
- Nos azt remélem tudod, hogy ezekhez a bestiákhoz több türelem kell, mint a sima házimacskához. Bár szerintem vele nem lesz gond, nagyon kedves és lusta fiúcska.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Pataki-Molnár Csenge
Diák Levita (H), Másodikos diák


Csengettyű || Szösz
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 230
Írta: 2020. március 23. 01:29 | Link

Annelie

Mivel az engedélyt megkapja, már nyújtja is ujjait a picúr állat orra elé, aztán kuncogva figyeli a szaglászást, hogy aztán ujjbegyeivel óvatosan megcirógassa a cica feje búbját. ~ Olyan puha! ~ Persze közben a nőre is figyel, nem szeretné, ha végül koncentrációja hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánítaná az állattartásra.
Az elnevezés hallatán egy pillanatra megdermed. Hatalmas felelősség kitalálni valakinek a nevét. És, ha elrontja és szegénykén rajta ragad valami bugyuta név? Elgondolkodva figyeli a praclijait ügyetlenkén használó szőrgombócot, de egyelőre nem jut eszébe semmi frappáns. Abban se biztos, hogy feltétlenül frappánsnak kell lennie.
 - Oh, szerintem a türelemmel nem lesz gond - mondja, igazából csak, hogy mondjon valamit. Nem az a beszédes típus. De azért egy fontos dologra rá kell kérdeznie: - Nevet most kell neki adni?
Ha igen, hát megpróbálja összeszedni kreativitása összes szikráját, de igazán megnyugtatná, ha nem hirtelen kellene döntenie ebben a szerinte oly fontos kérdésben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie West
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 465
Összes hsz: 10603
Írta: 2020. március 23. 12:26 | Link

Csenge

Mivel előzetes beszélgetés és egyeztetés nélkül felesleges utat nem tett volna meg, a szülei beleegyezést már rég elkérte a lánytól, illetve az örökbefogadással járó szerződésre is kért egy felnőttől származó aláírást. Olyan embereknek ad csak tovább állatot, akikről el tudja képzelni, hogy normálisan fognak bánni vele és nem csak akkor fognak törődni vele, amikor éppen kedvük tartja.
- Nem, dehogy. Amikor eszedbe jut, elnevezed - mosolyogva simogatja meg a kiscica fejét, aztán a táskájában kezd kutakodni. Fel is áll, hisz neki lassan véget ér a munkája, innentől a kislány feladata, hogy gondozza az új barátját.
- Ide szeretnék tőled is egy aláírást - felé nyújt egy kétpéldányos pergament, ami tartalmazza mindazt, amit már korábban átbeszéltek. - Ha bármi van, lent megtalálsz a faluban. Ahogy beszéltük, az összes oltást megkapta, ha nincs vele semmi baj, fél év múlva találkozunk.
Mosolyogva nyújtja át a kiskönyvet minden iratával Csengének és a saját példányát is elrakja a táskájába. Pálcaintéssel apróra zsugorítja a hordozót, amiben érkezett a kneazle, s tenyerébe zárja.
- Okos legyél, kölyök - még utoljára megvakargatja a cica füle tövét és ha nincs más kérdés, vagy óhaj-sóhaj, akkor Annie távozik is ugyanazon az útvonalon, amin érkezett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vivien Poulain
Tanár, Előkészítős tanár


Szellemekkel sutyorgó
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 44
Írta: 2020. augusztus 3. 19:22 | Link

SZELLEMTAN
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS

Első nap - Gyülekező

Eljött a napja a kirándulásnak, és én már órákkal korábban éberen feküdtem az ágyban, minthogy kelni kellett volna. Járt az agyam, listba vettem mindent, gondolkodtam, mit felejtettem el, vagy mire nem készültem még fel. Ez volt az első ilyen jellegű programom, legalábbis, aminek én álltam a vezető szerepében. Hogy izgultam, az enyhe kifejezés volt.
A reggeli kávét csak megszokásból ittam meg, nem volt rá szükségem, és mikor végül reggel nyolc előtt tíz perccel már ott álltam az iskola kapuja előtt, a megbeszélt gyülekezőhelyen, úgy rugóztam lábamon, mintha nem is egy csészével, de rögtön öttel döntöttem volna le a torkomon.
Az utazóbőröndömön ültem, előttem egy jelenléti ív lebegett, és valahányszor befutott valaki, pálcámmal megböktem a papíron a nevét, mire a tinta pirosból feketévé változott. Az érkezőket mosolyogva köszöntöttem, és egy közelben álló terülj-terülj asztalkán tej, kakaó, tea és kávé, valamint némi péksüti várta őket, ha esetleg nem tudtam volna még reggelizni. Ugyanakkor nem volt túl sok semmiből, mert az utazásunk módja várhatóan némileg felkavar majd egy-két edzetlen gyomrot, és nem szerettem volna, ha valaki már az elején rosszul van. Illetve nem szerettem volna, ha egyáltalán bármikor rosszul lenne bárki! De nem voltak irreális elvárásaim szerencsére.
Reméltem, hogy időben megérkezik majd mindenki, az időkeret nem volt szűk, a földön felvő elnyűtt esernyő még nem működött. Volt idő köszönteni egymást, enni néhány falatot, csacsogni is egy keveset.

// Álmodói tudnivalók: a gyülekezés itt kezdődik, aki időben érkezik, nyugodtan írhat már ide is, hogy megjön, köszön, beszélget, eszik-iszik, izgul, várja az utazást, satöbbi ^^ Amint készén állunk, zsupkulccsal fogunk utazni az első szálláshelyünkre, illetve az ott található szellemlakta helyszínre. Az újabb tudnivalókat, lehetőségeket mindig helyben megkapjátok majd.
Szeretettel köszöntök mindenkit a kiránduláson! ^^ //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Edictum szerkesztő, Világalkotó, Elsős mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 599
Összes hsz: 6121
Írta: 2020. augusztus 3. 20:31 | Link


ruha x dúdolat

Én, akit máskor úgy kell kiimádkozni az ágyból, most már Lysander ébresztő nagylábujjonnyalása előtt is úgy ülök fel, mint akibe az éjszaka apró szellemmanók még picuribb rugókat kötöttek volna izmok helyett. Persze, észben tartom, hogy nem mindenki kel ilyen hajnali hajnalon, nem mindenki van oda meg vissza a ténytől, hogy én tanulmányi kirándulásra megyek, így nem is csapok nagy zajt. A táskámat már előző este összekészítettem, addig tömködtem amíg minden elfért egy hátizsákban. Persze elraktam pár szatyrot, ilyen vászonfajtát, hogy ha valamiért több hely kéne meg tudjam majd oldani - és igazából már most érzem, hogy a fülemen is ezek fognak lógni hazafelé. Olyan szép masnit kötök a cipőmre, amit selyemszalagként bármelyik kishercegnő szívesen viselne a hajában, és ahogy végül kalapomat is fejemre vágom, a naptej után nyúlok. Némán tátogva az elalvás előtt is hallgatott dalt sertepertélek jobbra-balra, próbálva nem átesni a táskán, és a hozzá kötött hálózsákon. Hozzá kötöttem igaz? Azt hiszem, de nem hajolok le megnézni, és különben is épp maszatos a mancsom a krémtől.
A vállam, az arcom befehérezem, majd a tubust letéve az asztalka szélére - lábjegyzet magamnak, ne hagyjam itt - nekiállok szépen elkenegetni mindet. Az ablakon kibámulva még úgy veszem egészen időben vagyok, így ráérősen kezdek zümmögni is, megfeledkezve magamról, a felesleget meg végül a combomra kenem, random mintákba. Nem szoktam amúgy ilyesmit használni, de most éget a kirándulás szelleme - hahahahahah - és nagyon rá vagyok készülve. Még sebtapaszt is raktam el a... szóval valahova. Talán a nagyzsebbe?
Ásítok, jólesőn megnyújtózva, majd megcsipkedem picit az arcom, és nagyot bólintva felkapom a zsákom, hogy kisasszézhassak a szobából. A lassan záródó ajtón át szomorúan pislog utánam a nyitva hagyott naptej, a hálózsák, és Lysander, aki valamilyen érthetetlen oknál fogva még akkor is szeret, ha néha véletlen ráfekszem a farkára.
Ezzel a felspilázott energiával robbanok ki a kapuhoz is, közelebb szökdécselve a tanárnőhöz. - Jó reggelt, itt vagyok, Zippzhar Mária Stella, Levita, Negye- Ötödév - karattyolok amíg nevemet keresi, és nos... igazából utána is. - Mindent elhoztam, ezer százalék, ú az ott nekünk van? Köszönjüük - s azzal már rá is repülök a kis asztalra, hogy megkóstoljam a kipakolt finomságokat. Jó, azért hagyok mindenkinek, nem kell aggódni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Harmat Betti
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Évfolyamelső - 2020 tavasz/nyár
offline
RPG hsz: 135
Összes hsz: 274
Írta: 2020. augusztus 4. 03:08 | Link

Szellemtanosok
Let's get scared!
Ruha

A tanulmányi- és osztálykirándulások sosem voltak a kedvenceim. Ez talán betudható annak, hogy a társaságból erősen kilógtam, és nem is mertem közel kerülni hozzájuk, hiszen nem voltam teljesen ura még a mágiámnak, és érzelmileg sem voltam éppen a toppon azokban az időkben. Erre a kirándulásra viszont most magamtól jelentkeztem, hiszen nem ülhetek csak a könyvtárban az elkövetkezendő években.
Beletömök még egy kardigánt, majd összehúzom a sporttáska cipzárját. A legtöbb holmit már előző este bepakoltam, csak ez az egy darab maradt csak ki. egészen korán ébredtem. Nem is igazán az izgalomtól, inkább az izgulástól. Kisebb gyomorgörccsel keltem, és vagy egy tíz percig csak ültem az ágyon, és a kirándulás lehetséges kimenetelein gondolkodtam.Aztán valahogy - ki tudja hogyan? - sikerült kikászálódnom, és rávenni magam, hogy jó lesz ez a dolog. Valamiképpen. Csak még nem tudom miképp.
A szoba közepén állva még utoljára átveszem a fejemben a listát, hogy mindent bepakoltam-e. Felidézek minden pillanatot, és egy-egy dolgot még ellenőrzök is, nehogy véletlenül itt maradjon. Majd a fejemre teszem a napszemüvegemet, és a sporttáskám felkapva kilépek az ajtón. Egyelőre egyedül indulok lefelé a kapuhoz, és azon gondolkozom, vajon kivel fogok ott találkozni. Senki sem említette, hogy tervezne jönni a kirándulásra.
Lassan ballagok lefelé a lépcsőn, és hasonló tempóban csoszogok a tanárnő felé. Talán a félelmem az, ami ennyire visszahúz, ami miatt nem tudom elengedni magam. Veszek egy nagy levegőt, és lassan kifújom, hogy megnyugodjak kicsit. Olyasmikkel próbálom magam nyugtatni mint: A legtöbb szellem egész barátságos; vagy: Biztos minden rendben lesz. Na, majd meglátjuk.
- Jó reggelt! - lépek végül oda a gyülekezőkhöz, holott megfordul a fejemben, hogy inkább mégsem megyek el. De aztán győzött a kíváncsiság és a tudásszomj. Majd amint meglátom a tanárnő kezében a névsort, rögtön mondom is a nevemet: - Harmat Bettina, Levita, második - diktálom a már jól begyakorolt formát. Nézem, ahogy nevem pirosból feketébe fordul, majd arrébb lépek.
A táskámat ledobom egy üres helyre, és a felállított asztalkához lépek, hogy izgulásomat evésbe fojtsam. A tekintetem átsiklik a középen fekvő, kopott esernyőn. A látvány viszont nem segít rajtam, csak még apróbbra húzza a a gyomromat. Évek óta nem utaztam zsupszkulccsal, és az utolsó emlékem nem szép a dologról. Kezemben egy sütivel letelepedek a táskámra, és ott ülve figyelem tovább az érkezőket.
Utoljára módosította:Harmat Betti, 2020. augusztus 6. 21:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Demeter Hunor
Diák Levita (H), Másodikos diák



online
RPG hsz: 113
Összes hsz: 143
Írta: 2020. augusztus 4. 22:08 | Link

Szellemtan kirándulás

Annyira kivoltam a mai indulástól, hogy éjjel nem bírtam elaludni. Hajnali 3-kor ütődtem ki, és ennek köszönhetően háromnegyed 8-kor a Levita kandallója előtti kanapén, magzatpózban nyöszörögve próbáltam ellenállni az engem keltegetőknek, mert az ébresztőmet nem hallottam meg.
Szerencse, hogy előző este mindent bepakoltam. Miután megértettem, hol vagyok, mennyi az idő és mi a mai program, csak le kellett nyúlnom a táskámért a kanapé mellé, fellendítettem a hátamra, és már mentem is fogat mosni.
Igen, táskában. Ne kérdezzétek.
Aztán immáron friss lehellettel eszembe jutott, hogy nem pizsamát terveztem hordani a jeles napon, úgyhogy mielőtt a portréajtó becsukódott volna és a szfinx egy hatodfokú kétismeretlenes egyenlettel nehezítette volna meg a dolgom, visszafordultam átöltözni.
A háztársaim ma reggel is sziporkáztak. Míg fel-alá masíroztam dolgom végzendő a klubhelyiségben, legalább három "Úgy nézel ki, mint aki kísértetet látott." megjegyzést, és egy "Haláli lesz!"-t kellett ellegyezgetenem.
A Levita házszelleme, A Kishölgy is be volt zsongva. Le akart kísérni a gyülekezőre, amely ötletétől a frász is kitört rajtam. Amúgy mint ember, teljesen rendben vagyok vele, de... az... életmódjával sajnos nem tudok azonosulni. Szerencsére Csengettyű látta ezt rajtam és annak ellenére, hogy ő is cukkolóim között volt, elterelte az átlátszó lény figyelmét, hogy kisurranhassak az ajtón, és megszökhessek a szellemes társaság elől. Ilyen fiatalon meghalni! Teljesen kivagyok ettől.
No, valahogy így esett, hogy fél órával a gyülekező kezdete után, de még a lejárta előtt befutottam én is a Bagolykő kapujához.
Lejelentkeztem a tanárnőnél - akit nem is ismerek, mivel nem vettem föl ezt a tantárgyat, elsősként nem is tehetném -, majd rávetettem magam a reggelire.
Egy fél diós patkóval a számban még a nap is vidámabban sütött. És hogy mit keresek itt, ha frászt kapok a szellemektől és nem is tanulom a tárgyat? Ez remek kérdés, aminek Harmat Betti a felelőse. Ahogy forgolódom, meg is pillantom a lányt az asztal túloldalán, a táskáján ülve. Nem lehetett biztos benne, hogy tényleg eljövök.
- Meglepetés! - mosolyodom el bár a gyomrom görcsben van, és intek neki a diós patkóm másik felével.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bajnóczi Kimoriah
Bogolyfalvi lakos


Zsákos nőszemély
offline
RPG hsz: 163
Összes hsz: 577
Írta: 2020. augusztus 5. 18:00 | Link

Szellemtan kirándulás
;borzalmasanizgulok ;megfélekis

Nem mondok újat azzal annak, aki ismer, hogy késős vagyok, de erről most esküszöm nincs szó. Úgy pattant ki a szemem reggel 6-kor, mint annak a rendje. Már előző este összepakoltam, így csak átnéztem mindent még egyszer, mert a tértágított táskában azért történhetnek balesetek, de véleményem szerint tényleg minden benne van. Hümmögve párat, a pálcámat fokozottan szorongatva ujjaim között, nehogy otthon hagyjam, mert nem lenne vicces egy ilyen kiránduláson, indulok el az iskola felé. A végére szinte már futólépésben, mégis hatalmas mosollyal ajkaimon közeledek a találkozó pont felé. Messziről integetek Vivinek, mint akinek teljesen elmentek otthonról, már-már ugrálva érkezem mellé. Hangosan és vidáman köszönök mindenkinek, aki már jelen van, de mielőtt barátnőm bármit is mondhatna emelem fel mutatóujjamat, hogy várjon egy pillanatot. Nagy bőszen állok neki turkálni a táskámban, amíg egy diadalittas mosollyal ajkaimon emelem ki belőle a termosztátot.
Szia! Bocsánat, csak elfelejtettem volna, hogy hoztam neked – nyújtom felé vidáman. – Lehűtött menta és citromfű tea, egy kis gyömbérrel, hogy ne tedd tönkre az idegeidet az idegeskedéssel – lehet egy kicsit álszent vagyok, mert én is mindjárt kiugrok a bőrömből annyira izgulok, mert bármi történhet, de tényleg bármi, de ha Vivi nyugodt marad, akkor talán én is. Ezt az elvet szeretném követni végig, hogy felnőtt fejjel és higgadtan tudjuk kezelni az esetleges váratlan helyzeteket. Mert bármennyire is nem akartam belátni, tuti lesznek meglepetések, de megnyugtat, hogy legalább egy olyan felnőtt van velünk, aki ért a szellemek nyelvén. Mármint szó szerint értendő.
Nem kell izgulnod, jó? Minden rendben lesz, ebben biztos vagyok – bátorító mosolyt küldök felé, majd végre a diáksereg felé fordulok, hogy szemügyre vehessem őket. Merlinre, folyamatosan mosolyoghatnékom van, mert annyira izgalmas az egész! Le kellene higgadnom…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csonka Zsombor
Mestertanonc Navine (H), Navinés pásztor, Navinés blogger, Valkűrök csapattag, Elsős mestertanonc


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 1180
Írta: 2020. augusztus 6. 10:11 | Link

Szellemtan kirándulás
Lakoma


Természetesen már sokan ott vannak, mire  megérkezik. Kedvenc zöld dzsekije a kezében, rajta egy barna póló. Sajnos túl meleg volt ahhoz, hogy megtűrje magán a kabaláját. Arca gyűrött, haja kócosan áll az égtáj minden irányába, és egészen látszik, hogy még nem ébredt fel teljesen.
Odasétált a tanárhoz, és habár tudta, hogy Poulain professzornő is emlékszik a nevére, azért elmondta. Hátha nagy izgalmában valaki mást húz ki a listáról. Oldaltáskáját melybe körülbelül három pólót és egy nadrágot gyömöszölt be összesen, lazán a átvetette a vállán, és az előkészített kis asztalkához lépett. A gyomra ilyenkor még nem kíván semmi fogyaszthatót, de mivel úgy tűnt mindenki más is ott gyűlt össze, ezért végül megállapodott egy adag zöld teánál. Az nem árthat.
Körbenézett a jelenlévőkön. Nagyon sokan voltak, akikről halvány lila gőze sem volt, kicsodák. Kivéve a mellette ácsorgó. Na ő róla elég sok mindent hallott még úgy is, hogy sose jár le a nagyterembe enni a pletykák miatt.
- Téged ismerlek! - szólt oda neki, és igen, Zsombor szájából ez hajnalok hajnalán valamiféle köszönés akart lenni. - Mögöttem ülsz Szellemtanon. Mindig nagyon sokat fecsegsz - mondta tovább, és nem feltétlenül jött rá, hogy ez nem a legjobb módja az ismerkedésnek. Ám sokkal barátibb, mintha a legújabb híreszteléseket hozná fel. Amúgy sem hitt el semmi ilyet.
- Zsombor vagyok - nyújtotta a kezét a lány felé, ha netán ő nem hallotta volna vissza a róla szóló mondákat - bár be kell vallani, abban van igazság is. Beleszürcsölt teájába, és várta, hogy a jótékony koffein ellepje az agyát végre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Vivien Poulain
Tanár, Előkészítős tanár


Szellemekkel sutyorgó
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 44
Írta: 2020. augusztus 6. 19:27 | Link

SZELLEMTAN
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS

Első nap - Gyülekező

Jó volt látni, hogy nem csak én nem tudtam aludni, legalábbis úgy tűnt, a korán érkezők izgatottan várják az utazást, és nem egyszerűen csak olyan fajták, akik kínosan ügyelnek a pontosságra. Persze a kettő nem zárta ki egymást, lehettek a pontosság mintaképei, és lelkesek egyszerre, de nekem elsősorban utóbbi számított. Meg persze az előbbi, amennyiben a jelenlétin még mindig pirosan virító nevek gazdáira gondoltam. De szerencsére egyre kevesebb volt belőlük, és még volt néhány percük megérkezni.
Addig is örömmel tekintettem végig a gyülekező diákokon (és csak remélni tudtam, hogy van melegebb ruházatuk is), a sajátjaimon és azokon is egyaránt, akiket még nem ismertem. Utóbbiak nevét igyekeztem magamban elraktározni, addig-addig ismételgetni, és arcához kötni, míg meg nem ragadt. Aztán befutott Kimi is, akit egy fülig érő vigyorral ajándékoztam meg. Ő pedig még annál is jobbat hozott nekem.
- De aranyos vagy! - ámultam el, és kíváncsian beleszagoltam a termoszba. - Köszönöm! És szia itt! Illetve még itt, nemsokára indulunk is.
Utolsó szavaimat kicsit hangosabban, mindenkinek is címeztem. Az órámra néztem, aztán visszafordultam Kimoriahoz.
- Egyelőre minden rendben is van. Még két ember.. nem, már csak egy ember - Szervusz, jó reggelt! - hiányzik. Még két perce van befutni, aztán meg kell fognunk a zsupszkulcsot.
A beszélgető, falatozó csoportulás közé léptem, és finoman megköszörültem a torkom. Nem kellett kiabáljak, túl sokan nem voltunk, és nem is rendetlenkedő gyerekekre sütött a felkelőben lévő Nap első sugarai. De persze lehet, hogy csak az izgatottság miatt, vagy mert még nem tudták, mit lehet nálam megengedniük maguknak. De nem mintha ennyire pesszimistán álltam volna a fegyelmezés kérdéséhez, de azért csak be kellett lássam, hogy némelyikük alig pár évvel volt csak fiatalabb nálam, aligha számíthattam arra, hogy komoly tekintélyt képviselek. De szerencsére volt velem egy házvezető helyettes is!
- Drágáim, egy kis figyelmet kérek! Rövidesen idő van, vagyis működésbe fog lépni a zsupszkulcsunk. Aki még nem utazott ilyennel, attól azt kérem, hogy ne féljen! Amíg nem szólok, ne engedje el az eszközt, és miután elengedte, se essen pánikba, csak lassan tapossa a levegőt, mintha lenne alatta valami... rá fogtok érezni.
Meg aztán lesz még alkalmuk gyakorolni, ha elsőre a földbe is vágódnának, mert több ilyen utazás is várt ránk a következő három napban. Arról inkább jótékonyan hallgattam, hogy az utazás ezen formája kellemetlen lehet, sőt, rosszullétet is okozhat. De szerencsére volt nálam egy doboz GyomorJaj cukorka erre az esetre.
Rápillantottam ismét az órámra, majd pálcám intésére az asztalkán a terítő szépen összecsomagolta magát a rajta maradt enni- és innivalókkal együtt, majd a bútordarab fogta magát és beszaladt a kastély kapuján a konyha irányába.
- Rendben, itt van mindenki! Gyűljetek körém, és fogjátok ezt meg. Aki nem éri el, az kapaszkodjon valakibe, aki hozzáér a kulcshoz. - Azzal fölemeltem a földről az esernyőt, és magam elé tartottam.
- Mindenki kész? - kérdeztem olyan hangsúllyal, mintha csak a Spongyabob intróját akarnám elindítani. Arcomon széles mosoly terült el, ahogy a zsupszkulcs működősbe lépett, és a világ egy elmosódott masszává változott.

// Á.m.: Aki szeretne, még nyugodtan írjon ide is, reagáljon a másik érkezésére vagy amire csak szeretne, nem feltétlenül kell lezártnak tekinteni az itteni szálat. Viszont kicsit megcsúszva, de a mai nappal megkezdődik a kirándulás első fele, mely augusztus 17-ig fog tartani. Rövidesen megírom azt is, ahova érkezünk. //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Évfolyamelső - 2020 tavasz/nyár
offline
RPG hsz: 135
Összes hsz: 274
Írta: 2020. augusztus 6. 22:29 | Link

Szellemtanosok
Let's get scared!
Ruha

Kezemben forgatom a csokis muffint. Máskor azonnal betömném, a gyomrom viszont jelenleg dióméterű, és egy falat sem megy le a torkomon. Szemeimet egy kövön pihentetem, és a rajta mászókáló hangyákat nézem. Csak szemem sarkából látom az érkezőket. Harapok egyet a péksütibe, majd felnézek, mivel meghallom Bajnóczi tanárnő köszönését. Félig a tanárok felé fordulva motyogok egy "jó reggelt" félét, majd az iskola felé fordulok. Egy idősebb srác lép ki rajta, akit nem ismerek, így inkább visszatérek a hangyákhoz. Egészen addig sikerül gondolataimba merülve üldögélnem ott, míg meg nem üti fülemet egy ismerős hang. A hang irányába fordulok, és széles mosoly terül el az arcomon, ahogy meglátom háztársamat.
- Nahát! Mégis eljöttél? - kérdezek rá a teljesen nyilvánvaló tényre. Közben pedig feltápászkodom a táskámról, és a vállamra véve azt, Hunorhoz sétálok. - Mi vett rá, hogy mégis elgyere? - a kérdés félig-meddig költői, hiszen pontosan emlékszem, hogy pár nappal ezelőtt én könyörögtem neki, hogy jelentkezzen ő is. Gondoltam sokkal jobb lesz, ha van ott valaki, akit ismerek. Kicsit talán hecceltem is, hogy úgysem mer eljönni. Bár én sem vagyok éppen a bátorság mintaképe. - Azért örülök, hogy eljöttél. Így legalább ismerek valakit - mosolygok rá. Komolyan gondolom a szavaimat. Ám nem marad időnk sokat beszélgetni, mert Poulain hangja felcsendül valahonnan mögülem.
Kicsit félre állok, nehogy az életre kelt asztal el találjon ütni. Majd hatalmas gombóccal a torkomban elindulok az esernyő fele. Egyik kezemmel a táskámat ragadom meg, nehogy elveszítsem; másikkal pedig az esernyő egyik szélét. Becsukom a szemem, és felkészülök az indulásra. Három, kettő, egy... És a gyomromat mintha kirántanák a helyéről.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Koppány Richárd
Diák Eridon, Elsős diák


sakálfióka | #dont•touch•this
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 40
Írta: 2021. január 8. 15:31 | Link

Semmiféle engedélyt nem adott le senkinek, ezért a kastélyt hivatalosan nem hagyhatja el, de ez természetesen nem akadályozza meg abban, hogy kreténséget csináljon. A főnix szobron csüng fejjel lefelé, mint egy makákó - és pontosan ilyen érzetet is kelt.
Hideg van, a lehelet fehér párává sűrűsödve illan el a levegőben. Az iskola himnuszát énekeli kamaszos kappanhangon, és közben vidáman lengeti a pálcáját maga mellett. A jobb keze be van fáslizva, a fehér anyag élénken kandikál ki a könyökhajlatig csúszott talár alól.
- I'm the baaad guy! - csapja hozzá az utolsó sorhoz az oda tökéletesen nem illő Billie Eilish refrént.
A vaskapu előtt jó nagy kupac hó gyűlt már össze a kalimpálása nyomán, és feltett szándéka, hogy az első erre járónak a nyakába lapátolja az egészet. Mert vagy ez, vagy a repedések számlálása a hálókörlet plafonján, és utóbbi pont olyan unalmas, mint amilyennek hangzik.
- DUH!
S lám, végszóra fel is tűnik az áldozat a látóhatáron. A kastély felől érkezik szapora léptekkel, minden bizonnyal a faluba igyekszik. Szőke, halovány és lenge - vagyis tutira Levitás, naná.
- Szevasz - vigyorog. - Megtennéd lécci', hogy belefejelsz? - bök a hókupac felé a nempálcás kezével, amint a lány hallótávolságon belül ér.
Senki nem mondhatja a Ricsire, hogy nem elég udvarias a nőkkel. Ugye? Ugye.
Utoljára módosította:Koppány Richárd, 2021. január 8. 16:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány.
Süveges Lili
Diák Levita (H), Harmadikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 864
Írta: 2021. január 8. 16:26 | Link

Ricsi

Egy színes, mozgó képekkel illusztrált könyvvel, és némi édességgel (szigorúan egészséges összetevőt is tartalmazóval) válltáskájában szökellt Lilkó lefelé a kastélyból. Csak az iskolai kabátját találta, így azt kanyarította magára, illetve egyujjas kesztűt húzott fel, fején pedig a hajával megegyező színű, csavaros fülmelegítő volt a hideg ellen.
Megígérte Erikának, hogy megmutatja neki a könyvet, amiről be nem állt a szája az egyik alkalommal, hogy találkoztak a faluban, és ha már úgyis meglátogatja, visz neki édességet is, hátha nem kap eleget otthon. Sose lehet tudni. Nyalánkságokból pedig sosem elég.
A kapuhoz érve énekszót hallott, és kíváncsian, egyúttal meglepetten fordult a hang irányába, mely kicsit felülről érkezett, és mire kiszúrta a szoborról csüngő srácot, az már meg is szólította őt.
- Szia! - köszönt vissza Lili mosolyogva, ami aztán arcán ragadt. Fejét félrebillentve szemlélte meg a hókupacot, ami nagyon szép volt.
- Szép kupac - dícsérte meg, majd visszafordult a srác felé.
Több kérdés is eszébe jutott, de persze nem a leglogikusabbat tette föl, hogy mégis miért kéne belefejelnie a hóba, helyette vacilált azon, hogy megkérdezze, mit énekel, miért lóg ott, illetve hogy valójában macska-e, vagy valami más szerzet, de végül egész más következtetésre jutott.
- Te kopogószellem vagy? - érdeklődött végül. Az megmagyarázta volna, miért akar vele bolondozni, de gyanúsan embernek tűnt még így lentről nézve is.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. január 8. 16:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝
Koppány Richárd
Diák Eridon, Elsős diák


sakálfióka | #dont•touch•this
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 40
Írta: 2021. január 8. 17:29 | Link

- Aha - vágja rá szemrebbenés nélkül, majd hasból felhúzza magát, bal kézzel elkapja a főnix szobor csőrét, és a lábát kiakasztva landol a fagyott földön. PUFF!
Most jön az a rész, hogy be kell panírozni az áldozatot a hóba, aztán ízlés szerint tojássárgájába, és végül megint a hóba. Ilyenkor a lányok rendszerint visítanak, mint mikor libát ráznak boroshordóban, és ettől Ricsinek mindig éktelen röhöghetnékje támad.
- Na de várj már! - szalad fel a fél szemöldöke kritikusan, amint megáll a lány előtt.
Mit áll? Magasodik.
- Te miért vagy ennyire... pöttöm?!
Megvizsgálja a Levitást jobbról-balról. Ha a csaj ennél kisebb lenne, lehetne kelta tündérmanó. Vagy pirog.
- Banyek.
Végül úgy dönt, hogy ha kirúgja a lábát, és belenyomja a szép hókupacba, az biza' olcsó győzelemnek számít. Lelkileg üres élménynek találná, hogy egy negyven kilós madárkát fektessen két vállra.
- Na mindegy - hessenti el a gondolatot kegyesen. - Van nálad kaja? Hova indultál? Mi a neved? - kérdezi fontossági sorrendben. Közben elteszi a pálcáját, és lehúzkodja a talár fennakadt ujját a jobb karjára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány.
Süveges Lili
Diák Levita (H), Harmadikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 864
Írta: 2021. január 10. 12:18 | Link

Ricsi

Ugyan nem tudott róla, hogy lakna az iskolában kopogószellem, és ha igen, ki tudna-e egész idáig jönni, és egyébként sem tudott keresztülnézni rajta, szóval bár amaz megerősítette, miközben ügyesen landolt mellette (ez is gyanús volt, miért volt ekkora súlya, ha nincs is fizikai teste?), Lili elvetette, hogy valóban azzal lenne dolga. Inkább csak egy nagyon szórakozott, vicces kedvű sráccal.
Nem különösebben működött jól a veszélyérzete, vagy csak már tudta előre, hogy nem fogja bántani a másik, mert ugyanott maradt, és érdeklődve pislogott rá, miközben odalépett mellé és felmérte őt.
- Pöttöm? - kérdezett vissza kikerekedő szemekkel. Jó, persze, nem volt túl magas, de azért nem volt ő pöttöm! Voltak nála kisebbek is bőven. - Szerintem te vagy túl magas. Biztos ráálltál egy hóbuckára.
Le is pillantott a lábuk elé, hogy meggyőződjön erről, nem is sejtve, hogy épp megúszott egy fürdetést.
Barnáit visszairányította a srácra, és összeszedte válaszait. Szépen sorban.
- Van, Bogolyfalvára, és Lili.
Ismét a tetemes kis hókupacra pillantott, majd vissza a művészre, aki odatette.
- Te mit csináltál itt, és neked mi a neved, kopogószellem? - kíváncsiskodott ő is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝
Koppány Richárd
Diák Eridon, Elsős diák


sakálfióka | #dont•touch•this
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 40
Írta: 2021. január 10. 13:45 | Link

Lemondóan szusszanva veszi végleg tudomásul, hogy kénytelen megvárni a következő erre járót, aki remélhetőleg egy két méter magas, robusztus végzős lesz. Abba sokkal mókásabb belekötni, mint egy őzike szemű kicsi lányba.
Majdnem minden kérdést és megállapítást ignorál, mert egy sakálfióka. (Vitán felül.)
- Ne nézz már így! - fortyan fel, azt persze nem definiálja, hogy az "így" pontosan mit jelent. A lányról üvöltő ártatlansággal nem tud mit kezdeni, csak forgatja magában ide-oda, és próbál fogódzkodót találni. Nem elég aljas ahhoz, hogy ezt figyelmen kívül hagyja, pedig vicces lenne megrázni őt a két bokájánál fogva, és kipotyogtatni belőle mindent, amit cipel. Mint a rajzfilmekben.
- Ricsi vagyok - jelenti ki határozottan, mert ebben legalább 100%-ig biztos. - Ha adsz kaját, átengedlek. Ha nem… Hát akkor is, de megnyalom a fejedet.
A bully-ing csúcsa, és tapasztalatai szerint maximálisan hatékony módja a szocializációs interakció berekesztésének, ha az ember összenyálazza a másik arcát.
Olyasmi, hogy a Lili esetleg pálcát fog rá, és falhoz nyekkenti, fel sem merül benne. Azaz vagy félelmetesen vakmerő, vagy… nos, félelmetesen hülye. Bármelyik is, nyilván nem könnyíti meg a csöpp Levitás helyzetét, és zavartalan lejutását Bogolyfalvára.
- Verstanden? - kérdezi végül elégedetten. A mosolya túl dévajul világlik.
Utoljára módosította:Koppány Richárd, 2021. január 10. 14:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány.
Süveges Lili
Diák Levita (H), Harmadikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 864
Írta: Tegnap, 18:07 | Link

Ricsi

Nem tehetett róla, túl ártatlan ábrázata volt, és erre még rá is játszott azzal, hogy nem sok félelemérzet szorult belé, és kissé naív is volt a világ dolgait illetően. Rosszindulat szikrája se volt benne, és másban sem vette észre egyhamar. Magyarán nem volt túl életképes, de egyelőre zökkenőmentes kis élete volt. És eredeti szándéka ellenére úgy tűnt, a kopogószellem-srác sem tervezett ezen változtatni.. egyelőre.
A szőke mindenesetre meghökkent, és egy pillanatra elnézett másfelé.
- Bocsánat! - mondta, bár komolyan nem tudta, mi lehetett olyan szörnyű a nézésében. A járása is rendben volt, szóval teljesen értetlen volt.
További meghökkenés mellett raktározta el az infót, miszerint Ricsi névre hallgat a srác, és kajával lehet lekenyerezni. Vagy kenyérrel lekajázni?
- Ha megnyalod a fejem, én is összenyalom a tiéd! - figyelmeztette azért kedvesen, miközben nekiállt táskájában kotorászni.
Nem fura idegeneknek tervezte adni, de volt nála elég az Erikának szánt finomságokból, szóval miért ne kínálná meg Ricsit? Pláne, ha így kiderül, hogy valóban kopogószellem-e. Azok nem esznek emberi kaját ugyanis, ebben majdnem teljesen biztos volt Lilkó.
- Virslim nincs - rázta meg a fejét, mert fogalma se volt róla, hogy mit kérdezett tőle Ricsi, de leginkább annak hangzott. - Ez jó lesz?
Egy szalvétába csomagolt lekváros buktát nyújtott a másik felé. Nem tudta, milyen lekó van benne, de zöld volt, és remélhetőleg finom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝
Koppány Richárd
Diák Eridon, Elsős diák


sakálfióka | #dont•touch•this
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 40
Írta: Ma, 12:57 | Link

Gyanakvóan összehúzza a szemeit. Ez egyre kevésbé van így rendjén. Legalább egy kétségbeesett sikkantás hagyná el a Lili száját, vagy egy "nem".
Ehelyett...
kimondani is rémes... de...
KEDVES vele!
Az az opció, hogy esetleg visszanyalják a fejét, soha életében nem jutott Ricsi eszébe. Mégis ki csinál ekkora gyökérséget? (Sic!)
- Kösz - vakkantja, miközben elmarja a lány kezéből a buktát, és a felét azzal a lendülettel be is tömi az örökké éhes cickány pofázmányába.
Az íze jó, a színe zöld. A páratlanul természetellenes árnyalatú péksütemény kérdéskörén nem akad fent, de azon igen, hogy kezdjen-e még valamit - és ha igen, mit - a bájos kis fruskával.
Elgondolkodva rág, majd mielőtt lenyelné a falatot, kiböki az egyetlen kézenfekvő kérdést, amit jelen helyzetben össze tud fogalmazni az agyában:
- Leszel a csajom?
Logikus.
"Lánykérés" közben kajamorzsát köp Lilike arcába, és kidudorodó pofazacskóval vigyorog. Pont olyan hiteles, mint egy stand-up show az Azkabanban.
- Csináljunk egy közös selfie-t, hogy a csicska bátyám orra alá dughassam, milyen cuki nőm van.
Közben újabb nyálas zöld morzsák röppennek ki a száján, mert még véletlenül sem veszi a fáradtságot, hogy előbb nyeljen, és utána kezdjen beszélni. Az etikett azoknak való, akik nem tudnak saját szabályokat alkotni, plusz Ricsi vízummal jött ki a sakálodúból.
Fél kezében a bukta földi maradványait tartva a másikkal a mobilja után kezd kotorászni a zsebében.
- AzARicsi vagyok, kövess be Instán. Ok?
Arról, hogy a lánynak talán fogalma sincs róla, mit hablatyol össze, nyilván nem vesz tudomást. Ritkán zavarják földi dolgok, mint a közérthetőség vagy a józan ész. Bár utóbbi nem hiánycikk nála, csak túl kényelmes a körültekintő gondolkodáshoz, ha az nem feltétlenül indokolt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány.

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék