36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 12 13 [14] 15 16 17 18 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Struchl Amarilla
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. március 20. 11:40 | Link

Még ki sem fújta magát, még fel sem dolgozta, mitől is ijedt meg annyira, amikor újra megtörténik. A fiú hangja a háta mögött olyan szinten rémiszti meg, hogy ha eddig nem volt lefagyva teljesen, most már, legalábbis egy pár másodpercig, mozdulni sem tud. Mikor észhez tér és rájön, mi is történik valójában, a fiú már a macskával a kezében áll szemben vele.
- Most. Ja... Te is. Elég hirtelen.
Végig néz a fiún, kissé kerek szemmel, s egy gonosz félmosoly húzódik a szája szélén.
- Lemaradtam a pizsamapartiról. Ez a te macskád? A szívroham jött rám attól a dögtől.
Közelebb lép és jobban szemügyre veszi az állatot és a gazdáját is, majd kicsit halkabban szólal meg újra.
- Meg tudnád mondani, hol vagyok, mit csinálok, hova megyek, mit vacsorázom és melyik az ágyam? - Ezen már tényleg elmosolyodik, de a gonosz vigyor egy ártatlan, eltévedt kislány arcává változik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Erdőhegyi Merse
INAKTÍV


they call me Mister Fahrenheit®
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 197
Írta: 2019. március 20. 16:05 | Link

Amarilla
Merse, a macskaüldöző | késő este



Macskát simogatva, de érdeklődő kiskutya fejjel figyeli a lányt, miközben az meglepettségét próbálja tálalni neki. A fiú megértően bólogat egy bocsánatkérő tekintet kíséretében.
- Bocsi, de gyorsan kellett cselekedni – mondja felnőttes komolyságot játszva. Valahogyan a macska után kellett kapni, hiszen ki tudja, hogy hova ment volna. Nem jellemző, hogy ennyire akaratosan viselkedik. Szelíd, kedves kis cicus szokott lenni. Érthetetlen, hogy miért viselkedett így.
Pizsiparti? Ja, igen. Néz végig magán, miközben hanyagmód vállat von. Majd a „dög” szó hallatán először kikerekednek a szemei, de végül összeszedi magát. Kihúzza kiskirályosan felsőtestét, s arcát egy pillanatra a Hold irányába fordítja, majd végül visszafordítja a lány felé.
- Nálam, minden nap pizsiparti van – közli nemes egyszerűséggel, kedves kis vigyorral szája szegletében. – Merse vagyok – mutatkozik be végül, de kezet nem nyújt, elvégre kiscicája elfoglalja mindként karját. – És Eridonos – fontos részlet. S a következő mondatában is teljesen biztos. – Te pedig, ha jól sejtem Rellonos vagy – feltételezi, majd a következő pár kérdésre ismét kedves oldala mutatkozik meg. Az előző sem volt gonosz, csak a csipkelődésre csipkelődés a válasz.
- Éppen a Bagolykő Mágustanoda előtt állsz – mutat színpadiasan a feléjük magasodó épületre. – Emellett velem beszélgetsz, és a macskámat sértegeted – „Miau”, hallatja egyetértő hangját az állatka. – A nagyteremben már nem tudsz enni, de szívesen elkísérlek a konyháig – ajánlja fel. – Utána pedig a hálókörleted irányába is el tudlak vezetni, habár csak sejtésem van arról, hogy pontosan merre is a klubhelyiségetek – igen, levegőre is szüksége van olykor.
Utoljára módosította:Erdőhegyi Merse, 2019. március 20. 16:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angelica Black Wing
INAKTÍV


extekergő
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
Írta: 2019. október 7. 20:01 | Link

Házvezetőnő

 Órák után úgy gondoltam, lemehetnék a faluba. Kivételesen teljesen legálisan szerettem volna. Viszont Láss csodát! Egy árva tanár sem akadt az utamba. (A tanári is üres volt, nem vagyok lusta. Nagyon.)

 Már éppen kiléptem volna engedély nélkül, amikor a kapunál megláttam a házvezetőmet,és gyógynövénytantanáromat. Na, mégsem járok a tilosban. Gondolom magamban kicsit lemondóan.
 - Szép jó napot professzor asszony! - intek, és odamegyek hozzá. Remélem nem zavarom. Még csak most jött ide, és máris zaklassák a magamfajták? Neeeem.
- Szeretnék engedélyt kérni... -
a hangom elhal a mondat közepén, mert meglátom Nessza tanárnő arcát. Eléggé zavartnak tűnik. Csak nem eltévedt? Ekkora bolondság sem jutott még eszébe senkinek. Egy tanár, aki eltéved az iskolában? Neeeem. Ez képtelenség. Ugye?
- Segítsek valamit? - Igyekszem nem elveszett gólyának kezelni, de az utóbbi tanórái és a jelenlegi arckifejezése ezt nehézzé teszi.
Hozzászólásai ebben a témában
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 21:48 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

Az elemi mágia vizsga eléggé belerakja az emberbe a stresszt, de igyekszem moderálni magam és nem mutogatni a világ felé, hogy hah, mekkora szopoládé lesz, ha én bejegyzett elemi mágus leszek. Mindenképpen pozitívan kell gondolkodnom, mert ha nem teszem, akkor a negativitásom még rosszabb következményekkel járna. Ilyen ez.
Egy egyszerű fekete - meglepő - szettbe várom húgomat a kastély előtt, mert megígértem neki, és még egy korai vacsorát is, de egyelőre nem akaródzik feltűnni a kisasszony, így egyik lábamról a másikra toporgok, míg végül ajkaim közé teszem a fülem mögé begyűrt cigarettát, és meggyújtom azt. Történhetne már valami, ami nekem kedvez, mert itt fogok megőszülni. Ahhoz meg túl fiatal és szexi vagyok, így nem örülnék neki. Pár diák lézeng csak a kastély körül, vagy bemennek, vagy kijönnek, esetleg megállnak és meredten bámulnak maguk elé, miközben motyognak valamit. Rendben, ez utóbbi kibaszott para, de én meg ne ítélkezzek, amikor fejben nálam sincs minden flottul. Kussolok, értem én a célzást, meg ezeket, nem kell a számba rágni, na. Cigarettámat szám szegletébe rakom, hagyom, hogy ficegjen, majd mintha csak Niamey felbukkanását várnám bámulok fel az égre. Inkább pásztázom az eget, mintsem a maga elé motyogó diákot, ami belém rakja a parát. És, ha szarul hangzik, ha nem, de én ennyire sosem voltam elvetemült. Szerintem kívülről sem nézek ki ennyire szarul, amikor elborulok. Vagy de? Hm... majd megkérdezzük Payne-t, ő úgyis vágja ezt, hiszen testközelből megtapasztalta. Morbid humor. Oké, végeztem mára gondolkodásból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 21:57 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Amióta "becsengettek", nagyot fordul a világ. Nem, nem hiszi, hogy megfiatalodott, egyszerűen csak elfelejtett mindent, erre rá kell jönnie. Amit eddig művelt a pizzázóban, a faluban, csupán félműszak, félüzem, a mély víz maga az épület, a kastély és a temérdek arc. Be kell ismernie, hogy a cirka 6 év alatt berozsdásodott, türelme talán csorba, de mélyen él benne valami, aki nem tutul éjjelente semmire.
Mégis. Csak kissé nyúzottan gyűri meg orrnyergét, a zsivaj, ami a háta mögött fokozatosan hal el, szinte felüdítő. Sok "nem egyszerű" tény mellett egy plecsnit is viselni kész kihívás, főleg, ha néha tőle várnak csodát, mert épp a fejük fölé nőtt. Nem vészesebb azonban annál, mint amit vadabb álmaiban hitt - bár egyes háztársai vagy épp megmozdulások elég erősen kikezdik a türelmét. Szinte biztos, hogy egyre több ősz hajszálat fog a kobakján találni.
Kifelé menet neki is egy jó kövér cigarettaszüneten jár az esze, pont meg is üti orrát, amely csak arra ad jelet, hogy valaki talán épp kiskaput játszik ki. Neki meg ugye. Egy rövid kanyar, aztán finoman ellép egy összeragadt párocska mellett, de amikor meglátja ki is az elkövető, már majdnem felkacag. Megállva köhint párat, amolyan hé, figyelj már rám tekintettel.
- Fél lépéssel beljebb vagy, mint illene. Szeretnél büntetőmunkát? - de nem, vigyora inkább szórakoztató, mintsem annak a ténye, hogy amúgy miféle párbeszéd alakult legutóbb közöttük.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:04 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

Megemelkedett szemöldökkel tekintek az előttem állóra, aki büntető munkával fenyeget. Engem. Kitör belőlem a nevetés, miközben kiszedem ajkaim közül cigarettámat. Soha nem kaptam büntető munkát, és ezt valószínűleg betudhatom annak, hogy még néhány prefektus is félt tőlem. Szerencsére, ha végeztél az alapképzésen, és tovább mentél mestertanoncira, akkor alapból sem büntethetnek meg, de bassza meg! Hát Belián haveromnak csak megengedek egy büntetőt, nem? Mert nyilvánvalóan meg fogom csinálni. Már holnap. Khm...
- Szeretnék - biccentek egyet felé még mindig rázkódó vállal, de próbálom magam moderálni. Komolyan. Belián érkezése meglephetne, azonban még szerencse, hogy hamar leesik; ő tanuló, így nem meglepő, ha az iskola épületéből jön ki. - De csak akkor, ha te felügyelsz - biggyesztem ajkaim közé ismét a cigarettát, mélyet szívok belőle, majd kissé hunyorogva Belián felé fújom ki a füstöt. Összeszűkült szemekkel pásztázom a mögötte elhaladó diákokat, de kezdem úgy érezni, hogy mindhiába. Talán már hazament volna? Elfelejtette, hogy mit beszéltünk meg? Amennyire kamasz, és amennyire utál most engem, simán kinézem belőle, hogy nem is elfelejtette, egyszerűen dacból baszta át a fejemet, és későbbi időpontot mondott, hogy véletlenül sem találkozzunk. A gondolat gyökeret verhetne a fejemben, de nem hagyom neki. Ő Lorin, az én édes húgom, akinek eszébe sem jutnának ilyen csavart dolgok, egy másik ember megszívatása iránt. Bezzeg a hülye bátyjának.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:14 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Nehezen bírja maga is röhögés nélkül, így nem csoda, ha becsatlakozva görnyed meg kissé, rögtönzött kórusuk tölti meg a környéket kissé, kiegyenesedve moderálja magát azonban, mintha tényleg az a szigorú akar lenni, akiről a vicc szól. Vagy majdnem. Talán kissé karikásak hozzá a szemei, oda se neki, ez legyen a legnagyobb gondja. A nevetés valódi, lehet gyógyír, vagy csak múló fájdalom az oldalában. Mégis, mind a ketten érzik, hogy ebben annyi a komolyság, mint sivatagban a hajókirándulás. Hangja elhal, a végét csak úgy prüszköli ki, kiegyenesedve veszi vissza normál arcát, a görbe azonban marad, oldalát fogva szusszant hosszan, mint aki levegőt sem kapott. Valami olyasmi.
- Arról biztosíthatlak, hogy felügyelem - bólint rá, ha már "rajtakapta", nem passzolja másnak át. Amúgy nem csinált még ilyet, senkit nem korholt le és talált ki valamit számára, fogalma sincs, mi hogy működik.
- És ígérem, kreatív leszek, hogy ne legyen unalmas - lépdel végül oda, a határvonalra, amit megnevezett és áttúrva saját zsebét, ő maga is rágyújt, kész felüdülés.
- Nosztalgia? - mert mi más jut eszébe, ha nem ez. Logikusabb a találka mással, mint az, hogy nemrég elballagva bámulni a kaput, az épületet. Elhiszi, hogy sokaknak ez egy olyan hely, olyan évek, amik mindent és mindenkit megalapoznak, de azt is tudja, hogy felesleges azért idevonszolnia magát. A kérdés tehát hülye, de marad. Elfér ennyi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:20 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

Belián is érzi az egésznek az abszurditását, így röhög velem, de mellettem szóljon, hogy én tényleg nem akartam kiröhögni. Egyszerűen annyira nem tudom komolyan venni, és nem csak azért, mert már nem járok ide, hanem alapvetően sem. Túl kedves. Van ilyen? Biztosan, mert szerintem húgom is ilyen. Túl kedves mindenkivel. Én meg a mindenkit is utálom, aki ránéz. Ilyen ez.
- Kemény prefektus vagy - előre biccentem fejemet, hogy ne láthassa az újabb röhögőroham visszafojtását, majd amikor biztos vagyok magamban, ismét felpillantok. - Hogy bírod? - utalok itt magára a prefektusi posztra, mint olyan. Én utáltam. A legtöbben így is tudták a nevemet, amint prefektust lettem már mindenki tudta. Undorító.
- Értékelem a kreativitásodat - forgatom meg szemeimet. - De lehet inkább magaddal kéne foglalkoznod - na igen. Lehet bírom a srácot, de a vele való beszélgetés egy azok közül, amit soha nem fogok elfelejteni.
- A faszt - szívok mélyet cigarettámból. - A húgomat várom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:22 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Jó nagy levegő, még a végén az oldala fájdul bele. Rég röhögött úgy, vagy másképp, amikor kijön az orrán a lőre. Mindent rég csinált, most meg második gyerekkor vagy mi, felfedez mindent is. Furcsa.
- Rettentően. De majd akkor leszek az, ha minimum két sikoly és egy ájulás lesz a jelenlétem jutalma - persze, ezt végképp nem gondolja komolyan, nem akar szörnyeteg lenni, úgy nem, ahogy és azt sem, hogy rettegjen tőle bárki. Nem, ahhoz ő túl jámbor.
- Jobban, mint gondoltam. De sokkal, sokkal fárasztóbb. Nem is értem, mire gondolt a vezetőség, amikor rám nyomták a jelvényt - tényleg nem érti, annyira gyors volt, hogy illedelmesen tiltakozni sem volt ideje. Talán azt hiszik, hogy olyan, mint a bor - minél öregebb, annál jobb. Hát...
- Azt csinálom, foglalkozom. De sok dolog szerencsétlenségemre még jobban lefoglal - von vállat, nem marcangolja önmagát ezzel, egyszerűen tényleg jobb az, hogy nem süllyed le a mély és depresszív gondolatokig, mert mindig van valami. Ez egy jó pont.
- Ó, erre nem is gondoltam. Mondjuk azt nem mondom, hogy név alapján ismerném, de lehet feltartják, volt bent valami összeszólalkozás és felgyűlt a tömeg - amelyet ő szépen ki is került. Ha két tini el akarja csépelni egymást, hát tegye, lejárt a "munkaideje".
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:25 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Nem olyan nehéz azt elérni - legyintek egyet, mert én már csak tudom. Ahogy beléptem bárhova is, nem kellett, hogy rajtam legyen a talár, rögtön mindenki haptákba vágta magát és elkussolt. Na nem azért, mert olyan hatalmas tiszteletnek örvendtem a diákok körében, egyszerűen féltek tőlem. Ami mondjuk egyfajta tiszteletnek is felfogható, nem? Ezt majd máskor boncolgatom, mert valamiért mosolygásra késztet az, hogy Belián velem nevet.
- Azt gondolták, amikor nekem adták - vonom meg vállaimat. - Érted? Nekem! Nem t'om mit vártak tőlem, semmit nem csináltam prefektusként - mondhatnám, hogy szar bevallani, de nem, mert így van. Semmit nem csináltam, prefektus jelvény nélkül is kimászkáltam takarodó után, ahogy utána is. Igazából azon kívül, hogy kaptam egy plecsnit, semmi nem változott.
- Ne hagyd - rázom meg a fejem. - Nem mondom, hogy süllyedj depresszióba, de lehet jót tenne, ha a fejedben lévő gondokkal foglalkoznál, mint minden mással - bökök mutatóujjammal a fejem felé, mintha nem lenne egyértelmű. Mélyet szívok cigarettámból, a füst útját egészen addig követem, amíg az szerte nem foszlik.
- Mi? - kerekednek ki szemeim, a vér is meghűl bennem, ahogy egy mondatba kerül a húgom és az összeszólalkozás. - Ha valami... - szó nélkül kerülöm ki Beliánt és indulok el öles léptekkel a kastély bejárata felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:29 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


- Áhh, meghagyom én azt másoknak - legyint egyet, tényleg nem, majd jön valami rosszarcú alak és learatja eme babérokat. Már ha tényleg érdekli ilyesmi, meg sem nézte még nagyon jobban, kik a többiek. Hja, kicsit felületes.
- Azt várták, hogy hátha vagy megfogod őket, vagy a te fejedbe vernek vele valamit? Fura a logika, tény, fordított pszichológia meg minden, amihez nem értek - tényleg, a válasz aztán csak azok fejében van, akik kimondták és akik vagy fogják a fejüket vagy sem. - Semmit? Csak a kényelem? Ejnye, ejnye - csóválja megint egy apró vigyorral, de nem ítélkezik. Ki milyen, nem egyformák ugyebár. Lehet, hogy nála is mindenki jobban komolyan veszi az egészet.
- Mondanám, hogy nincs időm, és tényleg, mert sok zúdult most ide, de egész jó. A gondok egész jól vannak, tényleg - bizonygatja? Erősen? Fogalma sincs, nem akar megint oda sodródni, hogy lelket önt ki. A fenevad él, kiszaladta magát egy hónapra és talán egy fokkal kevesebb a szégyen. - Amúgy is muszáj másokkal foglalkozni - már ha csak a "kicsiket" nézi. Aprót szív csak, majd mélyebbet, miközben figyeli a hirtelen váltást szavai után. Szemöldökét lágyan emeli meg, majd már iramodik utána.
- Hé, hé, hé. Nyugi, csak tömeg van, amit biztos kikerült. Már egy tanár vagy másik prefektus biztosan leverte a felkelést - nem tudja visszafogni, ha menni akar, de mégiscsak illendő, ne lásson rémképeket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:30 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Jobban is jár mindenki ezzel a döntéseddel - őszinteség. Nem tudom elképzelni, hogy Belián beront valahova, az asztalra csap, mindenki elkussol, majd feszülten figyelik minden lépését, mert mennyire kiszámíthatatlan. Ő egyáltalán nem olyan, talán azt is megkockáztatnám, hogy a szöges ellentétem. Remek kilátások, mert akárkivel találkoztam eddig, mindenki az ellentétem, és szar érzés ezt kimondani, de talán Vajda Eszter állhatna a legközelebb hozzám, ha stílust nézünk. Förtelmes.
- Elképzelésem sincs mi volt a terv - tárom szét a karomat. - De nem jött be, akárhonnan nézem - nevetem el magam, miközben fogaim közé fogom cigarettám füstszűrőjét. Nevezhetjük kényelemnek, igazából bárminek, nem érdekel, de nem feltétlen magamat választottam volna prefektusnak a vezetőség helyében. Már csak azért sem, mert én voltam és vagyok a kihágások nagymestere.
- Örülök - már csak félig figyelek az elhangzott mondatokra, mert azonnal megindulok a kastély felé. Ha csak egy újjal is hozzáértek, meglökték, csúnyábban néztek rá, akkor valaki ma meghal. Hátra kapom a fejemet Beliánra, lassítok, de csak pár bizonytalanabb lépés után állok meg. Igaza van, még ha csak gondolatban is. Rémképek, nem kell rögtön rohannom, mert éppenséggel valami gebasz van az iskolában. Hamarosan felnő, én sem lehetek ott mindig... Biccentek egyet Belián felé, mintha mi sem történt volna indulok vissza hozzá. - Bocs, csak... - mi csak? - Ő a húgom - és ezzel meg van magyarázva. Se több nem kell, se kevesebb, ennyi elég kell, hogy legyen ahhoz, hogy megértse.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:32 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


- Én meg főleg. Nem tudok jól színészkedni - vagyis, nem ilyen helyzetekben. Egy maszkot felhúzni, majd mikor vége a napnak, leülni és levenni... bár korábban, talán még most is ezt műveli, csak nem olyan éles vonalakkal. Tűrhetőbb, mondhatni. De már egyre több mosolya őszinte, vagy mi. A szigorú nézése elég fegyver lesz a jövőben, ameddig úgy gondolják, alkalmas erre a feladatra.
- Legalább megpróbáltad, meg ők is, az is valami - mint a részvétel fontossága, amikor csitítani kell a vesztes haragját. Bár itt biztos nem volt harag, ha ennyire nem dolgozott benne. Talán csak a viccfaktor.
Aztán kicsit elő is kap abból, ahogy ő viseli ezt a dolgot. Legalább tényleg félre van söpörve a maga baja, szinte kap az alkalmon, még ha keserűbb szájízzel is, ahogy meglódul és ahogy láthatóan bekapcsol benne az ösztön. Ténylegesen nem tudja, mi van most és akkor mi volt, de nem tűnt olyannak, ahol a tömeg is veszélyben volt, elvégre nem látott fegyvert, csak a kezeket, meg szavakat hallott. És mivel innen sem hall nagy óbégatást, nagy baj nem lehet. Reméli. Kicsit azért rándul a gyomra.
- Ne szabadkozz - szelíd tekintet és mosoly, ez a vad igazi arca. Hagyja, hogy a maga tempójában lépkedjen, lehamuzza a bagarettát és egy utolsó slukkal küldi a földre, hogy eltapossa. - És rettentő szerencsés, hogy ilyen védelmező áll mögötte. Én is rohannék érte, még ha már nem is gyerek. Ez már csak így marad - valóban, noha talán annyira már nem szoros a kapocs, lévén, hogy neki kényszerből ki kellett válnia onnan. De vonatra ülne, ha olyan hírt hallani, egyből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:34 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Miért érzem azt, hogy hazudsz most nekem? - emelkedik meg szemöldököm azonnal kérdőn, de szemem sarkában ott bujkál a mosoly. Most nincs kedvem szívni szegény vérét, eleget kapott talán a pizzériában, lehet, még most is emészti, ámbár ezt kötve hiszem. Mondhatnám, hogy azt gondolom csak a számat téptem ott neki, de valamiért hazugságnak élném meg, mert valamiért úgy érzem az ott és akkor kimondott - oké, talán elég kemény szavaim - szavaim értek valamit. Talán még próbálkozik is. Mondom talán.
Csak legyintek egyet felé, mert csak az jár a fejemben, hogy gebasz van az iskolában, Lorin még nem jött ki, mégis mi a faszom történhetett? Túl sok ideje állok itt ahhoz, hogy ne emésszen fel az egész, amiért a húgom nincs már mellettem, pedig itt kellene lennie. Mert vége az órának. Tudom, hogy vége, ezt az időpontot beszéltük meg, mert ilyenkor végez. Hol van?
- Pedig utálja, hogy minden lépését követem és óvom mindentől - keserűen felnevetek, ahogy cigarettám hamuvá válik, hajamba túrok. - De több, mint tíz év túl hosszú idő ahhoz, hogy ne akarjak vele lenni - hangom elmélyül az utolsó pár szónál, csak valami dörmögésféle hallatszik belőle, talán még annyi sem. Néha eszembe jut milyen volt az életem Lorin előtt, de... semmi. Ürességet érzek, fájdalmat, és még több fájdalmat.
- Visszatérve - nem úgy volt, hogy nem szívom a vérét? Mindegy. Régen volt. - Tényleg megy, vagy hazudsz mindenkinek még mindig?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:35 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


- Abszolút nem értem a megérzésedet. Nem hazudok - még csuriban sincs az ujja, konkrétan tényleg nem, minden más a véletlen műve. A vizsgáló tekintet előtt tisztán áll, lelkiismerete nem duruzsol semmit sem, társaságban van, élettel teli helyen, hát csak ragad rá valami pozitív is, a koszon kívül. Talán, de csak talán valóban jobb terápia a tömeg, mint a kis, isten háta mögötti vityilló. Azonban nem tagadja, hogy valahol hiányzik neki.
- Csak a látszat, szerintem amúgy örülnek neki. Ha nem így lenne, akkor rögtön keresnék hol és merre van a megmentő - nem mintha olyan nagy tudós lenne, ők is tépték egymást a testvérével szóval, de amikor baj volt, akkor minden ilyen elévült. - Addig nem találkoztatok? - nem akar megint az életében turkálni, csak megérteni a nem akarás teljes miértjét. Vagyis, már így is jobban érti. Haza akar ő is menni, le akar ülni, beszélni és talán még sírni is. De nem lehet. Nem tudja. Nem tudna mit mondani arra, hogy mi történt. Kicsit irigyli, hogy neki ilyen közel van.
- Semmi baja, azért egész biztos ez a hely - csak nem a mágiátlan embernek, aki belefejelhet mindenbe, ami csak kínos. De a lány biztos nem jár ebben a cipőben.
- Persze, hogy hazudok. Abban a tekintetben, hogy nem úgy mutatkozom be, hogy hello, Balázs vagyok, prefektus és helyi vérfarkas - engedi meg magának az apró poént. Bár... lopva néz körbe, mennyire volt hangos. - Megyeget, valahogy úgy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:38 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Persze - legyintek egyet felé, és nem megelégszem a válasszal, hanem elfogadom. Valóban nem tudhatom mi jár a fejében, hiszen a legilimenciát igyekszem a legminimálisabb szintre csökkenteni, mert másra kell koncentrálnom. Az állatokkal való gondolatban kommunikálás sokkal nehezebb, mint egy ember fejében turkálni. Én pedig ezt ki fogom maxolni, segítséggel vagy anélkül. Niamey utál emiatt, szinte most is érzem szúrós pillantását a hátamban.
- Addig azt hittem halott - már könnyebben jönnek ki a szavak ajkaim közül, már nem szorul össze a torkom és a mellkasom, amikor a szó egy mondatba kerül Lorinnal. Már nem számít, mert itt van, mellettem van és ennél több nekem nem kell, nincs is rá szükségem. Elég, ha mosolyogva jön felém, és már az ajtóban beszélni kezd, hogy a következő ajtóig be ne álljon a szája. Fecseg mindenről, én meg mosolygok, és próbálom követni a fonalat...
- Neked van testvéred? - túrom elő a cigarettás dobozt zsebemből, egy szálat biggyesztek ajkaim közé, majd kérdőn nyújtom Belián felé. Ha elfogadja az ujjamból felcsapódó lánggal megnyújtom neki, ha nem, akkor meg nem. Ez ilyen, nincs valami nagy választék ebben a témában.
- Lorin jár csak igazán ebben a cipőben - mosolyodom el keserűen. - A legalapvetőbb varázslatokat is nagyon ritkán végezheti el, mert beléjük halhat, így inkább nem is használja a mágiát - melyikőtök járt rosszabbul? Nyelvem hegyén van a kérdés, de visszafogom magam, nem teszem fel. Pont teljesen jól elbeszélgetek most, nem kell ehhez az, hogy elbasszam a bunkóságommal. Visszafogom magam. Vannak még csodák...
- Helyi vérfarkas? - nevetek fel őszintén, mert egyszerűen szeretem, ahogy állandóan elpoénkodja a egész - igen komoly - helyzetet. - Meglepődnél, de néhány embernek itt természetesebb egy vérfarkassal összefutni, mint a buszon utazás - vonom meg vállaimat, miközben cigarettámat szám szegletébe tolom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:40 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Persze. Miért is ne lenne persze. Beugrik neki a dolog, hogy számára az elme nem olyan zárt dolog, mint ahogy ő azt gondolja, de nem is pánikol emiatt, vagy valami, egyszerű tény ez, ami most felbukkant a múltból. Ha akarja látni, tegye, azonban mégis könnyebb megint elengedi. Maradjon persze.
- Uhh.. Sajnálom, nem akartam így belenyúlni – lényegében megint. Vagy erre van érzéke, vagy csak a véletlen. – De nem az, itt van ugye – húzza megint mosolyra ajkait, az egymásra találás pedig egy csoda. Nem kérdez rá, mi volt az ok, tapintatlan dolognak érzi, szeret megmaradni annak a figurának, akinek lehet mesélni annyit, amennyit ő kíván. Se többet, se kevesebbet. Nem azt mondja, hogy mostantól, most azonnal legyenek a legjobb pajtások. Nem. Senkitől sem várja el, mert eltolta magától az érzést rég, mintha tabu lenne.
- Igen, a húgom három évvel fiatalabb. De nem láttam mióta... a baleset volt, ahogy a többi családtagom se nagyon. Amikor le akartam menni... Nem lett jó vége – szusszan egyet, kivéve a cigarettát hajol oda, bár kár tagadni, hogy megint megbámulja, ahogy az a lángocska ott ég, és meggyújtva a rudat, nagy levegővel engedi ki a füstöt.
- Nem teheti? Beteg? – pislog nagyokat. Lehet valaki erre is? Vagy másképp? Az mágia mégse mindig áldás akkor. Aztán gondol egyet. – Melyik házba jár? Ha gondolod... Néha ránézhetek, és kiüzenek azokkal a tollas vacakokkal vagy összefutunk. Ha ettől nyugodtabb vagy – nem erőlteti rá, egyszerű gesztus. Amolyan hasonló cipőben lévők apró szövetsége.
- De akkor se kellemesebb, vagy mi. Nem tudom, van-e erre még valaki más, de néha mégis az az érzésem, hogy ha nyílt lenne, valahogy kevesebben néznék azt jó szemmel, hogy itt vagyok, mint mikor kiderül, hogy finom nincs a mágiához – mert előítéletek mindig vannak. Nem rózsaszín a világ, de most békésen pöfékel tovább.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 3. 22:41 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Már lazábban kezelem - mosolyodom el keserűen. Most már, mert ugye arról senki nem beszél mi volt akkor, amikor megtudtam az egészet. Hogy, aki elmondta, majdnem az életével fizetett azért, mert eltitkolta, és azért is, mert elmondta végül. Fejemet kissé megrázom, mert erre most nincs szükségem. Régen volt, elfelejtette mindenki, egyáltalán nincs szükségem a múlt felhánytorgatására, mégis magammal teszem ezt. Sok észre vall...
- Szarul hangzik - húzom el számat, egyetértően bólintok felé egyet. Amióta megtudtam, hogy Lorin él, nem voltam otthon. Bármennyire is húz haza a szívem, mert ott van minden, ami számít, valamiért nem akarok anyámék szemébe nézni, amiért életem legnagyobb kincsét eltitkolták előlem. Még nem megy. - Én eléggé el vagyok baszva, de rendeződni látszik az életem, ne add fel - vállára teszem kezemet, miközben tekintetem elvándorol a bejárat felé, ahonnan egyre gyakrabban és egyre több diák jön ki, de Lorin nincs köztük. Megveregetem Belián vállát, olyan... nem is tudom. Haveriasan? Majd kezemet zsebem mélyére süllyesztem. Beleszívok félig elégett cigarettámba, tekintetem elszakítom az ajtóról, mert rá kell jönnöm; ha szuggerálom Lorin nem fog előbb kijönni az épületből. Bár már megtisztelhetne vele, de mindegy.
- Haldoklik - a felfelé szálló füstöt fürkészve válaszolok, de amikor Belián folytatja, cigarettám szám szegletében marad, én pedig bambán meredek az előttem állóra, mert nem hiszem el, amit hallok. - Komolyan beszélsz? - harapok rá cigarettám füstszűrőjére, ahogy a kérdés elhangzik. A Beliánnal való beszélgetés ismételten érdekes fordulatot vett, és meg kell vallanom, egyáltalán nem bánom. Addig is legalább lefoglal valaki.
- Előítéletek mindig vannak - vonom meg vállamat nemtörődöm stílusban. - Nézz csak rám. Egy ostoba senkiházinak tartanak a legtöbben, mégis vannak képességeim, amikhez senkinek semmi köze. Azt, hogy mit gondolnak, pedig leszarom. A hozzám közelállók tudják milyen vagyok, kell ennél több? - a kérdés költői, mégis megemelkedett szemöldökkel és kérdő tekintettel nézek a srácra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. november 3. 22:58 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Akkor is tüske. Mélyen. Szívesen mondaná ezt, de lenyeli. Nem bántás, hanem olyan dolog, amit nem tud kikaparni és fáj, de elfedi minden más és minden jó. Legalábbis, ő így véli, az más kérdés, mennyire nehezen éli meg vagy épp nem, van-e még valami olyasmi, ami még bonyolítani tudja az életet. A történet dióhéjban sem kellemes, az élet olyan fajtája, amit ő fikciókban tudott csak elképzelni és lám, a valóság mindig alkot.
- Az a jó hozzáállás – neki aztán van képe ilyet mondani, miután ő épp nem élt vele és a többi. De kimondja, mert nem tud mit mondani, nem akarja tovább húzni és még talán mélyebbre is nyomni azt a tüskét, hogy tessék, beszéljen csak róla, tépje fel. Kérjen ilyet a fene, ugyebár. Nem ő az, aki belerúg a földön fekvőbe sem.
- Az – vallja be, kissé most már csendesebben, mintha most az ő tüskéjét nyomkodnák. - Nem vagyok gyerek, de szar. Néha jól jönne – egy tanács, egy ölelés vagy csak leülni a tányér elé, amelynek rég le van pattanva az oldala, de abból legfinomabb a leves. A hangulat, a tudat, hogy van háttér, támogatás, jó szó. Kicsit elmereng, legalább csak annyira és azért, hogy ne picsogjon vagy kenődjön el annyira, hogy fel keljen rázni.
- Nem adom fel csak... nem tudom. Elég nehéz belevonni ebbe őket és nem is akarom, őszintén. Ebbe a világba, viszont ennyi évre nem tudom azt mondani, hogy bocs, volt egy hülye exem, aki még egy telefont se engedett... Már azon is gondolkodtam, hogy beadom, hogy börtönbe voltam, de aztán... ennél szarabb viccem se lenne – keserűen nevet, nem úgy, mint mikor büntetni akarással poénkodott. Apró gesztus, ahogy biztatja a veregetéssel, álljon fel, csinálja, minden. Ki is szalad belőle egy sóhaj, ki is húzza magát, majd lesz valahogy. Ellenben egyelőre túl bonyolult. Aztán ő is arra néz, amerre ő, arca döbbenetet sugároz végül, ahogy kimondja. Hogy mi?
- Én... te jó ég.. - motyogja maga elé. Nem, nem mondja, hogy részvét, mert nem temeti. - Ez már biztos? - ennek tudatában valahogy tényleg egy feltörekvő hullám az, amit végül mond. Sőt. Apró fény. Nem hős, nem ő a megváltó, azonban ha tud segíteni, talán saját lelke is gyógyul, hiszen tényleg napról napra jobban jön rá, mit nem változtat meg benne a szörnyeteg.
- Teljesen komolyan – bólint egyet, hát meglepte, látványosan. Baráti mosolyt küld felé, amolyan dúc a szavak alá, még biztosabbak. Lehet, hogy a lány őt is elküldi a fenébe, hogy mit szaglászik, vagy csak észleli, de elkerülik vele azt a rossz rohamot, ami az előbb majdnem kitört. És mindeközben mit számít, ki merre sétál és hogyan néz rá. Lehet ilyen könnyen is felfogni a tömeget?
- Nem tűntél ostobának, annak jobban látható jelei vannak – ráncolja a homlokát. A képességre biccent, valóban van, azok meg főleg. Az ostoba talán belehalt volna ezekbe. - Motivációs tréningeket kellene tartanod. Komolyan. Megvan a magad stílusa, de legalább kimondod.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. november 4. 16:07 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

A lazábban kezelésnek több módja is van. Van, aki tényleg úgy kezeli, hogy valóban nem tulajdonít ennek nagyobb figyelmet, mint mások, és van az, aki az illető minden lépéséről tudni akar, mindig mellette akar lenni, egy percig sem tévesztheti szem elől, mert ott a baj. Nyilvánvalóan az utóbbiakhoz tartozom. És ezt Lorin is tudja.
- A család sosem gyerekkor vagy felnőttkor kérdése - vonom meg vállaimat, mintha tudnám miről beszélek. Az én családom eltitkolta előlem életem legfontosabb szereplőjét, azóta otthon sem voltam, most meg... most meg bölcselettel teli tanácsokat osztogatok másoknak. Mi ez, ha nem képmutatás? Mindjárt odaadom a másik arcomat, csak még várok vele kicsit.
- A börtön működőképes lenne - bólintok egy határozottat. - Nem gondolod, hogy reakciótól függetlenül jól esne a lelkednek, ha elmondanád nekik? - személy szerint én, amint összeszedtem magam annyira, hogy legalább levegőt képes legyek egyedül venni, rögtön rohannék a családhoz és mondanám el nekik mi a pálya. Nem azért, mert jaj, de jó, hogy a család megtudja, mert a faszt jó, de az én lelkemnek is jobb a tudattal élni, hogy legalább megpróbáltam, még ha a reakciók nem is olyanok, amit az ember várna a családjától. - Egy próbát megérne - nem fejtem ki, csak odabiggyesztem neki ezt még, aztán azt kezd vele, amit szeretne. Én ezt tenném, de ugye, én pont nem az önzetlenségemről vagyok híres.
- Igen, de jelenleg az állapota stabil. Nekem legalábbis azt mondják - cigarettám végig ég számban, majd egy lágy fuvallat viszi el a hamut, mielőtt összebaszok valamit vele. A felajánlást, egy halovány mosollyal ajkaimon latolgatom, pedig amióta elhangzott a válasz - nekem legalábbis - egyértelmű.
- Azt megköszönném - pillantok felé hálásan. - Lorin Annie Brightmore, Navine, ötödik évfolyam - napestig tudnék beszélni húgomról, a szépségéről, a kedvességéről, a makacsságáról, arról, hogy kamaszodik, de ha egyszer belekezdek nincs megállás, és csak remélem, hogy Belián sem kérdez többet.
- Kösz - nevetek fel őszintén. Micsoda bókok! - Istenem, neked mi bajod van? - kitör belőlem megint a nevetés, ahogy elképzelem magam egy csoport megszeppent ember előtt, ahogy motivációs beszédeket tartok. Gyönyörű látvány lennék kívülről. - Szerintem ezt engedjük el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. december 4. 22:42 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


- Jah, ez tény. Még ha sokszor nehéz vagy épp hát... ilyen – engedi el a dolgot, nem egy kanapén heverészik, hogy a hiányról vagy épp bármi másról nyíljon meg, pedig tud, néha megered a nyelve, ha úgy adódik, erről az előző figyelő szem tudna mesélni, akinek utolsóként és elsőként tárt fel mindent odabentről. Megoldás nem lett, így ő talán hibásan könyvelte el, hogy ez se megoldás, minek is erőltesse ugyebár. Majd tanul, vagy sem. Nem akarja a másik nyakába sem akasztani azt a szerepet, hogy neki mostantól meg kell hallgatni a szarjait. Hümmög párat, igazából olyan légből kapott ötlet volt az egész, mintha csak egy kamuszámot diktálna, vagy kamunevet, nem gondolt bele, hogy ez lehet működő ötlet is. Hogy hogyan tálalná, az aztán még egy szép kör, arcára azonban mégsem a megoldás, hanem egy félszeg mosoly ül ki. Pontosan olyan, aki nem tudja, hogy a francba kezelje a dolgot, megint. Vagyis tudja. Nagyon is.
- De, tudom, hogy nagyon – mert a családdal lehet őszintének lenni, mégis, ez nem egy coming out, hogy bocsi, nem lesz unoka, hanem inkább nyúzás, kínzás, hiszen, egy egész világot kéne a nyakukba önteni.
- Tudod, szép is lenne, csak nem tudom hol kezdjem. Virág és méhecske, farkas és a harapása, vagy a kis botocskával, amivel bűvölni lehet? Annyi szart kéne odaöntenem eléjük, hogy szerintem bele is őrülnének. Hogy nincs semmi bajom, csak havonta egyszer bundát növesztek. Eeeeh... valahogy nem mászik a számra egyik mondat sem, még ha már rég meg kellett volna csinálnom – nem megint igazat ad, hanem tényleg tudja, tudta, sokszor ötlött fel a múltban is, hogy lehetséges következő lépés lenne, csak elvetette. Nem akarja a stresszt, sem a sok kérdést, mert a legtöbbre nem is tudna válaszolni sem, lévén, hogy tudása elég, de tapasztalata semmi. Pedig milyen mókás lenne, ha az üvöltős szörnyeteg mellé kapott volna valami mást is, de semmit. Csak gyengeséget mikor jön és megy, csendet a fejében és bosszúságot. Igen határozottan most már a jót követeli.
- A börtön dolgot még átrágom, miért lehet ennyit kapni és hogyan nem hallott erről senki. Beteg húzás, de... ha más nincs. Meg hogy mi a szart keresek egy ilyen isten háta mögötti helyen. Talán befűzök valakit, hogy játssza meg, hogy miatta. Ahh, mintha működne az agyam a tervekre – röhögi el magát, hát most csókolta meg a múzsa, vagy annyira képtelenségnek érzi az egészet, hogy szövi is tovább egyből, mint valami mesét. Ez majd marad otthonra, mikor nincs semmi dolga, visszahúzza magát a másik témához, amely komolyabb, mint az ő nem elfogadása. Nem húzza el a száját, arca mégis együtt érző. Nem könnyű. Hát ebbe ő beleőrülne talán, ha hallania kellene egy diagnózist.
- Tehát kész harcos. Erről meg hazudni hát... csak nem – persze, kegyesen szoktak, de van, amivel nem illik. Az ilyen helyzetben jár az igazság, mert az illúzió fájdalmasabb. - Lorin. Rendben van, majd nyitva lesz a szemem, de nem zavarom semmiben. Nem akarom, hogy üldözöttként érezze magát, de legalább a jelvénnyel könnyebb arra mozogni. Aztán majd értekezünk. Ha van udvarlója, szólj, még talán tudok puskát is szerezni – nem gondolja komolyan, sem azt, hogy ennyire a lányra tapad. De ha neki, a lelkének könnyebb, akkor ennyi belefér. Bőven. A lányok ismerik egymást, majd az egyik megmutatja, hogy is mutat, hogy néz ki, onnantól pedig már kész is az egész. Ha hasznosnak érzi magát, talán a saját kínjai is jobban kopnak.
- Ugyan, semmiség – vigyorodik el, most már rendesen. - Nekem? Nincs semmi bajom elvileg, be vagyok oltva is – hát mi lehetne, persze érti, hát na, mókás, de valahol hasznos is, ha csak mélyen és ő sem fogja fel. Tényleg, mi baj van vele? Csak nem reped a jég? Úszik vissza ahhoz, akit megmartak? - Elengedhetem, de akkor is. A fordított pszichológia működő dolog, meg minden. Túl sok időm volt ilyen hülyeségeket olvasni, nézd el nekem – az más, hogy semmit sem értek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. december 5. 20:56 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

Lehet csak azért ennyire nagy a pofám, és azért tudok ilyen fennkölt tanácsokat osztogatni ennek a szerencsétlennek, mert például egy; nem lettem hirtelen vérfarkas, amikor azt sem tudtam, hogy ilyen létezik, és kettő; a családom is egész életükben tisztában voltak ezekkel a dolgokkal. Na már most, ha én kerülnék egy ilyen helyzetbe, biztosan a család elé tárnám, hogy ez van, és nem azért, mert segítséget várok, hanem azért, mert egyszerűen önző vagyok. De Belián nem az. Ha az lenne, már rég a családja nyakába zúdította volna az egészet, ám ő nem tette meg. Inkább magába fojtja az egészet, és megbirkózik ezzel egyedül, mintsem elmondja nekik. Pf, mennyire cuki.
- Akkor nem mondod el - vonom meg vállaimat semlegesen. - Ha nem akarod, akkor nem teszed meg. Majd eljön az ideje, amikor úgy érzed, nemhogy ők, de te is készen állsz rá, addig meg itt vagyok én - féloldalas mosoly kerül fel ajkaimra, mert bár nem szoktam magamat - ahahahaha - felajánlani senkinek, de ha már ő bevállalta, hogy felügyeli a húgomat, akkor csak segítek neki abban, amiben tudok nem? Mondjuk lehet jobb tanárt is találna nálam, mert azért valljuk be, a leszarás nagymestere áll éppen a srác előtt. De talán beéri velem is, akit az elemi mágián, a legilimencián és a sárkányokon kívül, egyedül a húga érdekli. Szűk a kör, de előbb vagy utóbb eljut odáig az ember, hogy hagyja, hogy bővüljön. Én pedig megvárom azt is, amíg én állok erre készen.
- Ismét fel tudom ajánlani magam. Nézz rám! - lépek egyet hátrébb, vigyorogva mutatok végig magamon. - A legrosszabb arccal beszélgetsz éppen, keresve sem találnál jobbat - nevetek fel. Azért az nem rossz ám, ha az embernek van öniróniája, és nekem abból elég sok adatott. Egy elmebeteg dimágus vagyok, akitől alapvetően félnek a legtöbben. Hát kellhet ennél több egy ember életébe? Kötve hiszem, mert nekem ennyi éppen elég, hiszen nem kell olyan emberekkel bájcsevegnem, akikkel nem akarok, vagy akiket ki nem állhatok. Ilyenből lehet túl sok is van, de Payne mellett esküszöm, hogy majdnem működőképes ember lettem. Félig.
- Az udvarlójáról előbb fogok tudni, mint Lorin valaha - tekintetemben bizonyosság csillan, mert hogyha ez bármikor felmerül valamelyik faszfej eszében, akkor addig élt. Senki nem nyúlhat a húgomhoz, amíg én azt nem mondtam, és elég annyi, hogy éljen túl. Ha túlél a srác, akkor felőlem a kezét is megkérheti Lorinnak, de kalkuláljuk bele, hogy egy életen át túlélni Denis Brightmore-t nem lehet egy leányálom. Ha a srác jövendőbeli srác helyében lennék, én biztosan nem vállalnám be, de szerencsére nem vagyunk egyformák, így engem is szórakoztat valaki legalább.
Még jobban felnevetek, mert szerencsére kiderült, hogy Belián be van oltva. Hangosan nevetek, majdnem könnyem is kicsordul és nem tudom mikor volt velem ilyen utoljára. Felszabadultan nevetek, mint egy elmebeteg. Jaj, ez nagyon jó.
- Ezt örömmel hallom - moderálom magam, miközben kissé előre hajolok, megtámaszkodom térdeimen, így pillantok fel Beliánra, amíg kifújom magam. Tényleg csak annyi idő kell. - Akkor maradjunk az elengedésnél, mert meglátnak és elfutnak. Plusz - tartom fel mutatóujjam még mindig néha meg-megrázkódó vállakkal. - Utálom az embereket, így mindenkinek jobb - egyenesedem ki mosolyogva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. december 5. 22:16 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Mindig a könnyebb út a másik dolgaiban való megoldást megtalálni, akár azért, mert tapasztalat, akár azért, mert csak jobban esik. De ezért ő nem haragos és nem hibáztatja. Kívülről nézi a kálváriát, máshogy lát rá, más az ő helyzete és ha akarja, joga van szólni, így vagy úgy. Az már más kérdés, hogy mennyi marad meg és hasznosul. Nem mintha ezzel is gond lenne, csupán mindenki más, ahogy ők sem egyformák és ennek ez a rendje. Talán tényleg csak olyasvalaki kell, aki felnyitja a szemet és az elmét, hogy kilásson a fa mögül, mert eddig pátyolgatták a bajait, amikkel rendszerint egyedül volt és nehezebben fejlődött. De most a kagylóhéj már nyitva van, lassan nagyra nyílik és aztán akaratlanul is ragad rá majd valami. Mindenkinek szüksége van valakire, még ha ő hitvallásnak is fogadta kicsit azt, hogy nem kever ebbe a szarba senkit sem bele. Jobban nem. És tessék, a titkai nagy része már a másiknál, pőre és nyitott könyv. Naná, hogy fogalma sincs, hogy kezelje.
- Hát ahogy eddig sem – motyogja, mintha megint megadta volna magát az egésznek, hogy könnyen el lett intézve. Nem, nem nógatásra várt, tényleg nem akarja a varázsvilágba is belerángatni őket, máshogy meg nem tudná, mégsem ez akasztja meg. Itt van ő, ismétli meg magában. Arca meglepett vonalat ölt, sőt, mintha szabályosan a zavarba lökte volna bele. Hát itt van, önként és senki nem kényszeríti? Eddig aki felügyelte, felsőbb utasítás műve, és az, hogy valaki felajánlja magát, hát több, mint amit várt. Kicsit fáziskésik, pislog egy sort, mire összerázza a gondolatait.
- Nem akarom a saját szutykaimat is még rád pakolni... de... hjó, nem hazudok. Nemigen vannak barátaim, elszoktam ettől. Már ha ezt lehet annak nevezni. Tessék, kifogtad az érzelmi gyökeret – vagy analfabétát. Annyira kimarta saját magát odabent, hogy aztán most mint a hülyegyerek, úgy szabadkozik, hogy ne, nem kell még ezzel is foglalkoznia, főleg, hogy nemrég mondta, milyen állapotban van a húga. De a kis félszeg mosoly újfent azt mondja, hogy a betonréteg repedezik és jól is esik neki. Tudta, hogy tömeg fogja körbevenni, de arra nem készült, hogy valaki erre figyelni is fog, hogy ő lavíroz a sorok között. Pedig nem akart feltűnő lenni, tényleg nem.
Aztán ellép, kirázza a kis lufiból, amibe belebújt és ha már így kéri, kész kritikus arccal méri végig. Hümmög is mellé, minden. Egész jól viszi.
- Nézlek én, nézlek. De nem találom a legrosszabb arcot. Az inkább az lenne, aki miatt ugatok néha. Meg azért vannak előtted a sorban. Ez viszont az én nézőpontom, a többieké meg nem érdekel – von vállat. Minek. Neki kell mérlegelnie, ha neki akár a Sátán a szimpatikus, akkor az. Nem az, hogy kap utána, mint egyetlen lehetőség, hanem mert tényleg átlát a rosszon kicsit és látja azt is, ami  a jó, jobb. Ami érdekli, vagy ami fenntartja a figyelmet.
- Szóval, te. Börtön. A bűntársam, vagy a titkos szeretőm kívánsz lenni a mesében? - aztán nevet, az lenne még a húzás, hát menten felcsap valami rossz írónak. Persze, az is egy jó indok, de ez csak a poén, a börtön is, bár lehet a végén tényleg az lesz. Azt egész jól megszerette, mint lehetőséget. Csak ugye a mersze.
- Ahh, ismerős. Én törtem el orrot annak idején, mikor a húgom abba a korba lépett. Utána a többi legalább tudta, hogy létezem és nem volt seggarc – ezer meg egy éve, másik életben és világban. Szeretné, hogy megint a fura alakok lennének a legnagyobb gondja és hogy félelmet keltsen. De most csak azzal tud, hogy vicsorogna, fenyegetőzne a farkassal, ő maga pedig törött és csorba.  Mélyen. Mert ugye minden mással temeti, mint a nyomott humor. Legalább bejön! Még mennyire. Az ilyet öröm nézni, hát levakarhatatlan a vigyora közben.
- Én se futok, vagy most kéne? Kergetsz is? Úgy izgi – még be is áll úgy, mint aki futni készül. Persze érti, mire céloz, rosszfiús külső, csúnya nézés. Hát, azért neki több kell a futáshoz, de az emlékre a hideg rázza.
- Nem is kell mindet szeretni. Én remeteként keveset láttam, talán ezért van birkatürelmem, elszoktam mindentől, ami csak előfordulhat. A legtöbb aztán lehet amúgy is utálna, engem, téged, bárkit, mit számít. Akkor ne utáljuk egymást és minden tök jó, vagy rosszul gondolom?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. december 6. 16:31 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Ahogy eddig sem - ismétlem meg utána az ominózus mondatot, csak én egy határozott bólintást is társítok mellé. Annak nincs semmi értelme, ha úgy áll a családja elé ezzel a dologgal, hogy ő sincs képben semmivel. Úgy azért nehéz megmagyarázni valamit, amikor azt sem tudod hányadikán van elseje, na meg, a családja reakciója is elég kétes, mint mindenkinél valószínűleg, aki ilyen helyzetbe kerül. Csakhogy engem jelenleg nem érdekel a mindenki, mert Belián a... hát nem fontos, azért eddig még nem jutottunk el, de nem is tudom mi erre a megfelelő szó. Prioritást élvez? Akkor már fontos, nem? Istenem, a faszom ki van ezekkel a gyökér szinonima szavakkal, csak megkeserítik a megkeseredett életemet. Ennek így semmi értelme.
Megilletődött arcának okán kitör belőlem a nevetés, és nem is próbálom meg visszafogni magam. Ez minden pénzt megért, már csak ezért is megérte felajánlani, eskü. Nyilván nem ezért tettem, de értitek. Simán jó vagyok. - Amúgy sem tudnál hazudni, mert belelátok a fejedbe - mosolyodom el halványan. - De én kimondom; nekem nincsenek barátaim. Egy volt, aki szerelmet vallott, Frank meg eltűnt a retekbe. Hoppon vagyok - tárom szét karjaimat értetlen. Azért azt tisztázzuk le, hogy ez most nem amolyan tinédzseres legyünk legjobb barátok, mint a gimi két kirekesztett balfasza, hanem egyszerű emberi gesztusnak szánom. Szarban van, és lehet nem tudok segíteni, de legalább meghallgatom, mint egy másik gyökér. Azért ez már valami, ha nem is sok, de legalább valami, és ennél többet amúgy sem tudok felajánlani. Elmondanám én a családjának szívesen, csak abban nem lenne köszönet, mert az valahogy úgy nézne ki, hogy; berúgom az ajtót, közlöm az infót, elmondom, hogy igen, valóban létezik ilyen, majd rágyújtanék és simán végig nézném a pánikot, ami kialakul a családban. Lehet nem ilyen coming outra számítana a család. Még a másik coming out is elfogadhatóbb lenne talán.
- Áh, szóval megfelelek - vigyorodom el gonoszul. - Szívemhez szólsz, baszki - teszem kézfejem homlokomra a drámai hatás kedvéért, másik kezemmel még meg is legyezgetem magam, mielőtt elalélok Belián szavaitól. Micsoda bókok, kérem! MICSODA BÓKOK! Ráadásul igaza is van. Ha neki valóban megfelelek, akkor le is szarhatja mások véleményét. A legtöbb ember tényleg utál, de Belián, bármennyire is az arcába mondtam rögtön az első találkozásunkkor az igazat, valamiért még most is mosolyogva jön oda és köszön, mintha tényleg BFF-ek lennénk.
- Ha már ilyenben gondolkodsz, akkor keverjük meg - merengek el komolyan a lehetőségeken. - Mindkettő leszek, úgy az igazi - csúsztatom kezeimet zsebem mélyére, mert azért egy ideje itt állok, és baszod Lorin, ennyit azért nem illik ám késni, még ha haragszol, utálsz, kamaszodsz, démont idézel, akkor sem. Ez már kínzás.
- Szóval neked is van húgod - derülnek itt ám ki a információk kérem. - Reméljük, hogy én is csak az orr betörésig jutok - morgom orrom alatt, ahogy elképzelem, amikor Lorin megjelenik az első sráccal az oldalán. Nos, csak abban reménykedem, hogy Cath még mellettem lesz és rám szól, hogy nem fojtogatjuk a vendégeket, mert annyira azt nem illik. Aha. Reméljük.
- Hülye! Nem fogok szaladgálni - nevetek fel hitetlen. - Gondolom jól gondolod. Nemt'om, még mindig utálok mindenkit, sajnos nem változott a megható monológod után sem - vonom meg vállaimat kicsit, de egy féloldalas mosoly azért ott bujkál ám ajkaimon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. december 6. 20:43 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Ha ő mondja ki, komolyabbnak hangzik, nem valami harmatgyenge sokadik kifogásnak. Fura ez, ha még igaz is. Fura az egész helyzet, fura minden. Vagyis nem, ez tök átlagos, csak ő nem az, az agya nem és rozsdás. Könnyebb lenne egy kád olaj után engedni valakit közel hozzá, békésebb. Persze, most sem harap, sőt, meglehetősen csendes, mint aki kicsit élvezi, hogy figyelem van felé, még ha kicsit viszket tőle, mert idegen, vagyis félig. Valahol tudat alatt kellett ez már neki. Ezt meg tuti látja valahogy, érti a fene, hogy milyen az arca, miközben figyeli. Azt tudja, hogy a nevetésre sem múlik el a zavar, sőt, még sűrűn pislogással is megtoldva nem érti, bár lehet, csak ő nem képes most nevetni. Nem szereti, ha nem igazi, annyira recsegős és átlátszó, hogy fájdalmas a saját fülének is, így nem próbálkozik, ha nem jön. Persze, még mindig nem harag, egyszerűen vakarja meg a nyakát, amolyan cselekvésként, amelyre szintúgy nem figyel.
- Nyitott könyv vagyok, de vigyázz, néha fura dolgok vannak ott – nem kattant, csak viccel, meg mindenkinek van fantáziája, amit nem mond ki hangosan. Neki is, nem szent ő, épp mikor és hogy jön elő. De ahhoz képest ártatlan. És nem, nem tudja most nem előszedni a zavar helyett a mosolyt, hát már csak egy pertu kellene, egy pohár, amely koccan és csilingeli a megértést és a szövetséget.
- Nem vagyok az, aki hoppon hagy másokat, egyszer tettem, de az igazolt. Szerelmet vallani? Mmmh. Meggondolandó – nem, nem mondja ki, hogy tessék, itt vagyok én és leszek a haverod, barátod, mert az valahol már ki van mondva, fura sorok mögé rejtve. Meg még mindig nem akarja erőltetni. Ha ő annak érzi, az, ha fura ismerős, akkor az. Ő rettentő simulékony ezen a téren, sok más téren is, nem volt ideje gyakorolni, de sosem hadakozott sokat. - Nem vagy hoppon – már nem? És ő sem? Egy kővel könnyebb? - Viszonzom. Ne csak mindig te hallgass, ha úgy van, zúdítsd rám – vagy mi. Így megy ez, lassú lépések, halkan kimondott szavak, mert a pasik nem lelkiznek. Megisznak egy sört, elmotyognak pár tesót, és az élet kemény dolgot és mennek vissza a melóba. Vagy nem, mert valamikor ez is kell. Csorba bögrék sora.
- Meg, meg. Tíz pontos, képzeld el, hogy idehókuszpókolom a táblácskát – köröz az ujjával, mintha „varázsolna”, neki ez így megy, jókedvet legalább tud. Ez olyan, mint az adni jobb dolog karácsony táján, csak nem kell becsomagolni és masnit kötni rá.
- Eeez igen. Így már akkor kész is a biztos alap. Mint valami elcseszett Bonnie és Clyde – vihog egy sort, végigutazni az országot, rabolni, bűnözni, szeretni és a sitten rohadni. Akár forgatókönyv is lehetne, a sokezredik klisé, csak más csavarokkal. Ilyen ez, nem ebből fog meggazdagodni.
- Igen, három évvel fiatalabb. Azt hiszem, már babázik. De lehet az másik rokon. Csak... néha lesek rájuk a neten – nem stalkol, álnevet is használ, mint aki bujdosik és amúgy is, fél, hogy egyszer üzenetet kap, amelyben az ő soraik vannak és a kérdések. De ha jól rémlik, a rendőrség oldalán is szerepelt, az eltűntek között. Vajon ott van még? Erre azért szorul a szíve, nem is kicsit. Elkomorodik egy pillanatra, jól jön, hogy beszél. Beszéljen még, és eltűnik a rossz.
- Az amúgy is kellő köszönés. Kimutatod az erőviszonyokat meg minden. És akkor máris mindenkinek könnyebb – valahogy úgy. Mondjon már okos dolgot, sóhajt végül. A nevetés kizökkenti. Még jobban, és a jó irányba.
- Kááár... mostanság egész jól belejöttem – szontyolodik el a játék kedvéért, de ha nem hát nem. Meg ja. Tudja ő, hogy bolond, mert akkor illik csak futni, ha tényleg kergetik.
- Jó, de még mindig nem a mindenkiről van szó. Hagyd el, nem megváltani akarlak meg ilyenek. Nekem sem kell mindenki, az túl nagy tömeg és sok benne a hülye. Bár megható sem volt, csak úgy beszélek, mint aki okos és kurvára tud mindent az életről, pedig nem, nagyon nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. december 7. 21:16 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

- Hozzászoktam a fura dolgokhoz - nekem ne mondja, hogy mi a fura, amikor az én agyamat hónapokig, régebben egy évig is, a démonjaim uralták, és szinte nem is volt egy épkézláb gondolatom, amit a sajátomnak mondhatnék. Mindent ők döntöttek el, minden cselekedetemet ők irányítottak, és amit kértek tőlem, készségesen teljesítettem. Ha ez nem gyengeség, akkor nem tudom mi az. Mindig jól jött az bizonyos helyzetekben, hogy a démonjaim mögé bújjak, és mit sem törődve a következményekkel cselekedjek. Ezért öltem majdnem embert többször is. Lehet, hogy Belián minden teliholdkor egy üvöltöző állattá változik, de az időszakos. Az én démonjaim bármikor kitörhetnek, és amikor nem én irányítok, engem hogy vonnak felelősségre?
- Szerelmet vallhatsz te is - merengek el kicsit összeszűkült szemekkel. - De csak akkor kérem meg a kezed, ha befejeztem az egyetemet. Deal? - mosolyodom el szemtelenül Belián felé. Gyorsan eszkalálódott ez a beszélgetés a best friends forever témától a házasságig, nem? Mondjuk egyszer él az ember, és még amúgy sem próbáltam a saját nememmel, hátha kibújik a szög zsákból mindjárt, hogy azért nem jön össze egyetlen nővel sem, akibe beleszeretek, mert amúgy meleg vagyok. Ember! Mekkora fordulat lenne már, beszarsz!
- Én vagyok tízpontos vagy az alakításom? - ráncolom a szemöldököm kicsit, majd halkan felnevetek a varázsló mozdulatokon, amik ebben a helyzetben valóban viccesek, de kissé azért siralmas is, nem? Itt van egy srác, aki belecsöppent ebbe az egész új világ dologba, és senki nem mondott neki semmit. Mondhatnám, hogy szopás, de ugye, megjöttem én, mint felmentősereg, szóval örülhet magának.
- Akkor csak még jobb, ha megkérem a kezed az egyetemen végén! - vigyorgok, mint a vadalma. - Hah! Nincs mit! Kimentem a segged - vigyorgok folyamatosan, mert a helyzet abszurditása egyszerűen megköveteli ezt. Azt sem tudom mikor lettem ilyen jótett lélek, de meg kell hagyni, nem esik olyan szarul a lelkemnek, mint először gondoltam volna. Lehet a ilyet személyekhez kötni? Hogy A-nak nem szívesen segítesz, de B-nek igen, attól függetlenül, hogy a problémájuk ugyanaz? Mert akkor nekem most a B-m az Belián - micsoda véletlenek!
- Hogy... - kerekednek ki a szemeim. Három év, és gyerek. Mindenhol ezek a kurva kölykök. - Te hány éves vagy? - szegezem rá kérdő tekintetemet, de szemöldökeim olyan ráncba szaladnak, még talán a pí jel is látható bennük. Ember, mi van? Három évvel lekörözi a nőt, az meg már pesztrálgat egy gyereket? Hány éves? Harminc? Mindjárt lemegyek hídba.
- Nekem általában elég a Brightmore név az erőviszonyokhoz, majd a tekintetem - mosolyodom el kissé, de ez amolyan láthatatlan mosoly. Lorin is büszkélkedhet a Brightmore névvel, bár mostanában lehet inkább letagadja, mert kamasz, és elviselhetetlen néha. Már csak azért is, mert bazzeg, itt állok nem tudom mióta, és még mindig nincs sehol. A késésnek is van ám egy határa, még akkor is, ha én vagyok a késés élő szobra.
- Mit nem tudsz az életről? - emelkedik meg szemöldököm hirtelen és kérdőn. - Amit tudnod kell azt tudod, amit nem, azt majd megtudod. Hova sietsz? Plusz nem hinném, hogy ostoba lennél, hiszen, vigasztaljon ez, találkoztam nálad sokkal rosszabbakkal is - féloldalas mosolyom kerül fel ajkaimra, tekintetem a kastély kapujára villan, de nem Lorin jön ki a nagyobb lány tömeggel, így visszapillantok Beliánra, akinek remélem leesik, hogy csak szívom a vérét. Ennyi idő után megtanulhatta már. És igen, ehhez elég egy találkozás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. december 10. 22:44 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


- Akkor jó. Vagyis nem jó, a legtöbb fura dolog nem az – bár tény, hogy a mérce más és más, meg a körülmények is, az ő fejében a fura talán még nem is annyira vészes, a másikat pedig egy pillanatig sem akarja még gondolatban sem lehúzni, így hagyja is a dolgot, hát talán nem fog pont amiatt beégni egyszer, hogy valami olyasmi felé viszi a gondolatvilága, amit talán még neki sem szabadna látnia. Az úgy... erős magyarázás lenne, abban pedig nem jó, valamiért sosem ment neki. Vagy nem úgy, mint gondolta. Most meg már teljesen felesleges, mármint nincs miért aggódni, ha rágyújt, bármit tesz, a felelősség az övé és teljesen felesleges akárki előtt szépíteni a legtöbbször. Tud és tenni kell, de attól még nem jobb.
- Hmmm. Az sok idő? De igaz is, kell idő a tanulásra, még nekem is illene befejeznem, ha már belevágtam meg minden. Hát akkor ez egy deal – még rá is bólint a dologra, mintha komoly lenne, vagy legalább már térdelne egy dobozkával. Vagy bármi. Még nevet is, legalább nem hamarkodják el a dolgokat, mint sokan, aztán lesz belőle ami lesz. Vagy jó vagy semmi. Mint valami teszt, ha addig már kibírják a másikat, akkor onnantól jöhet... bármi. Bár már neki az eleve itt lét egy jó nagy teszt. És utána tényleg már jöhet mindent, ha nem kap az első év után agygörcsöt.
- Mind a kettő, természetesen – leengedi a kezét, a mágia sikerült, lehet a viccre ment rá, vagy épp a csiklandozásra. Sosem tudja meg, sosem állt neki tanulmányozni, valahogy az első fejezet után összecsapta anno a könyvet és a sarokba vágta. Jó, akkor lehet túl erős volt és sok az agyának, visszagondolva most viszont meg felesleges. Annyit tud, mik azon szabályok, amiket a mágia sem old meg. Az ő baja az egyik.
- Hát még a következő életemben is hálás leszek, meglásd. Meg persze ebben is – nevet, hisz nem ódázza el a dolgot, ha már tényleg mentik. Bár nem, nagyon nem jár még ott, hogy ténylegesen meglépje és ez nem az ő hibája, csakis saját magának. Akármilyen megoldás, ötlet, bármi jöhet, majd megint csak tologatni fogja, mert a szája nagy persze, ő meg... egyelőre kicsi hozzá.
- Hmm? - leakad, ez látszik, de ő maga meg nem érti, hogy min. Aztán persze kimondja, ó igen, az mindig kimarad, hogy ő amúgy rohadt túlkoros elsőéves mestertanoncnak, vagy akár diáknak, bárminek. Neki már rendes állás és talán család kellene, de utóbbi, amiről akkor lemondott, amikor végleg realizálta, mi él benne. Még ha tudja is, nem menne tovább, ettől az ilyesmit megkíméli. Ez már csak ilyen. És másik mese, nem is merült fel. Nem is kell.
- Húha. Ez most nagyon ciki lesz? Huszonhat múltam – vagy nem az, fogalma sincs már. A másikról sem tudja, pontosan mennyi, sosem volt a kor fontos, csak ebben a témában. De abban nagyon, hát az arcára is van írva. Jó, tény, a húga korai a mostani átlaghoz, vagy hogyan is van, mert az egyik térfél harminc fölött, a másik tizennyolc alatt. Nem foglalkozott sokat a témával, ez tény.
- Ha elveszel, háromszoros B leszek, csak úgy mondom – aztán röhög, alliteráció lenne az élete, a vicc kategóriától messzebb. Szép is. Bár tudja, hogy kire vár, de az idő neki dolgozik, újabb szálat biggyeszt ajkai közé és gyújtja meg, ha elfogadja, most ő kínál neki, ha nem, akkor visszakerül a zsebébe. Felfele fújja a füstöt, nehogy a végén még valamelyik erre tévedő panaszkodjon is. Hah.
- Van amit nem, de nem sietek. Az se baj, ha néhol tudatlan maradok – itt inkább arra célzott, hogy néha feleslegesen okoskodik, de ez más téma. - Ó, máris vigasztal, igen, igen – vigyorodik el, ki ne tenné egy ilyenre. - Inkább akkor értem úgy, hogy úgy érzem, néhány dolog berozsdásodott és értetlenkedek. Nagyon fura a tömeg újfent.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2019. december 17. 21:19 | Link

Helvey Belián Balázs - he's mine

Halovány mosoly a reakcióm, mert bizony most többre nem telik. Lorin, baszd meg, mi van már? Értem én, hogy nagyon fontos a barátnőkkel való dumika, de így nemhogy ebédelni, még a másnapi reggelire sem érünk haza, márpedig én elég kajás vagyok ahhoz, hogy siessek, és simán itt is hagynám, ha... ha nem róla lenne szó. De ő Lorin, az én hóvirágom, akinek a kedvéért képes vagyok hajnalban felkelni, hogy reggelizzek, mert ő csinálta nekem. Akiért képes vagyok elmenni a cukrászdába cukirózsaszín - egybe kell írni, mert így mondja - sütiket kóstolgatni. Akivel kérdés nélkül megyek el bármit vásárolni, mert megkér rá, mert neki fontos, mert egyszerűen létezik. Elég ok arra, hogy mindent megtegyek neki, pusztán a létezése. Tizenhat év nagyon sok idő ám ahhoz, hogy teljesen elfogadd azt, nincs húgod, nem is lesz, és igazából, ha nagyon szigorú akarsz lenni az egész helyzettel, akkor soha nem is volt. De nekem volt. Mindvégig volt, egyszerűen nem mondta el senki, mert féltek, hogy bántanám. A saját húgomat bántani. Ha bárkit is bántottam életem során, az nem is én voltam, hanem a démonjaim, de az, hogy a húgomat nem mondták el, egy olyan fájó pont az életemben, ami miatt nem beszélek a családdal azóta sem. Nem érdemlik meg. Feltételezték, hogy bántanám. Hogy lennék rá képes?
Fejemet megrázva tekintek fel Beliánra, mert kicsit eltértem a tárgytól fejben, aminek nem tudom, hogy fel tudom-e venni megint a fonalát megint. - Sok mindentől függ, de csak miattad igyekszem elvégezni minél előbb - nevetek fel halkan. Lassú mozdulattal túrom elő zsebemből cigarettámat, mert az ideg, ami eddig csak kis mértékben volt bennem, egyre terebélyesedik és az nem jó. Senkinek. Főleg nem nekem, mert ha Lorin ki is jön, nyugodtan kell vele beszélnem, mert 1.: a húgom és 2.: ő a mindenem. Ki mással beszélnék szépen, ha nem vele, ugye?
- Miért lenne ciki? - nevetek fel elismerően. Meglepő, hogy ilyen korban még tanulni is beállt az iskolába. Dicséretreméltó. - Te huszonhat vagy, én huszonhárom, senkit nem érdekel - vonom meg vállaimat, miközben egy szálat szám szegletébe biggyesztek. Meggyújtom azt, majd tekintetem ismét a kapu felé villan, mert az épületből egyre többen és többen jönnek ki, de Lorin még mindig nincs köztük. Niamey meg türelmesen ül a kastély egyik tornyán. De ráérnek ezek a nők!
- Hah, tényleg! - csillannak fel szemeim vidáman. - Az mekkora lenne! Jól is hangzik. Brightmore Belián Balázs, tetszik - mosolyogva rázom meg fejemet a cigaretta kínálásra, mert nemrég gyújtottam rá sajátomból, ha két szálat szívok, akkor meg gyökérnek titulálnak, pedig volt már rá példa, csak akkor... nos... öm... maradjunk annyiban, hogy nemigen tudtam hányadikán van elseje. És nem az alkoholtól.
- Majd hozzászoksz - halvány mosoly kerül fel ajkaimra. - Ha meg nem, akkor így járt a tömeg - tárom szét kicsit karjaimat, tekintetem végül megakad a barna hajkoronán. - Örülök, hogy kitaláltál Brightmore! - emelem meg a hangom kissé, hogy húgom biztosan meghallja, majd amikor felém fordul, szélesen elvigyorodom. - Kösz a társaságot, örökre az adósod leszek, de ezt ne mondd el senkinek, mert mindenki engem akar - kacsintok egyet, majd gyors kézfogás és vidáman indulok el húgom felé, aki rögtön megölel. Mosolyogva, feje búbjára egy csókot nyomva indulunk el, miközben vállára teszem kezemet és magamhoz húzom. Csendben telik az út hazafelé, legalábbis nekem biztosan, mert Lorin szája végig jár. A késés oka is kiderül; egyel több órája volt, mint amit nekem mondott, csak elfelejtette. Tehát én ilyen sokat beszélgettem Helvey-jel? Fel sem tűnt. Érdekes...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2019. december 26. 00:17 | Link

.nem tiltakozom
𝔻𝕖𝕟𝕚𝕤


Ő nem vár senkire sem, így nem türelmetlen, elácsorog bármeddig igazából vagyis majd valamikor illene megindulni a dolgára is, de az annyira nincs időhöz kötve még, így nem toporog, ellenben a másiknak fontos lenne, de az időt és a lányt nem tudja megsürgetni, ha bemenne és megkeresné, hogy kitessékelje, az még kellemetlenebb lenne mindenkinek is. Szóval... ez van? Egyelőre eldumálnak, amivel gond sincs, szóval kivételesen nem menekül, újabb mérföldkő meg ilyesmi? Fogalma sincs, még a végén tényleg az lesz, hogy elmondhatja, van egy haverja. Vagy már mondhatja? Hogy megy ez amúgy? Vissza kéne emlékeznie. Lehet már benne van a dologban, csak nem veszi észre, meglehet. Manapság már minden.
- Ahh, ez nagyon kedves gesztus. Köszönöm – bólogat is mellé, meghatott arcot igyekszik vágni, de nevet ő is a végén, hát ha ő lenne az az erő, amely megsürgeti a tanulmányai elvégzésére, igen érdekes lenne, jó móka vagy... akármi. Abbahagyva a rötyögést, nagy levegőt vesz, oldala kicsit szúr, kellemes. Meg is masszírozza, miközben a másik rágyújt, elnéz a kijárat felé, mintha ritkulna tömeg kicsit, vagy csak eloszlott az, amelyik elsőként tört ki és azért látja ennyire gyérnek. Nem figyelt oda, már akkor sem, amikor még a tömeg része volt, ez ilyen. Mert mindig abban megbújni a legkényelmesebb, de a legjobb, ha a tömeg kicsi. Nagyon kicsi. Idekint meg egész kellemes.
- Nem tudom, az átlag életkor a mestertanoncok között nem épp velem egyezik meg, abból gondoltam. Ilyenkor általában jön az, hogy biztos sokat buktam. Ha nő lennék, legalább foghatnám zabigyerekre, de így... ehh – legyint nagyot, eddig még mondjuk nem volt konkrét kérdése arra, hogy miért csak most, akinek pedig volt, annak válaszolt, mert amúgy annak illendő volt elmondani mindent is, amit kellett. Ott nincs is kérdés, még nem hívták vissza, be, az irodába, hogy számoljon be. - Azt mondod senkit? Na majd meglátjuk – szerinte meg pont, hogy lesz, nem hozza azonban fel, nem akar még ennél is jobban paranoiásnak és aggodalmaskodó mocsoknak tűnni. Felőle aztán lehet bármi, nem mindenre kell válaszolnia, ugye? Csak a jó lelke...
- És tényleg jól hangzik, most mondd meg. Hát így már simán akarom. Ha nem is veszel el, a neved add már oda – cukkolja egy sort, egy kicsit, tény, bólogat is mellé, legyen szép neve, ha már élete kevésbé? Valami olyasmi. Vagy annyi sem. Mindegy. Jót mosolyog a dolgon, ez tény. - Na majd észben tartom, mennyire jó – pakolja el a dobozát és akkor csendben pöfékel az ég felé fújt füstfelhővel. Vannak esetek, amiket csak hagyni kell, hogy menjen, amire lehet nem is figyel, miközben történik. Majd később felfogja. Vagy nem. Kicsit még kavarcos, kicsit még zötyögős és olajozatlan. Még úgy érzi, hiába beszél a másikkal könnyedén, feszeng, valami módon nem engedi el és persze ez az ok saját maga. Ahogy kihajított egy egész társaságot annak idején, úgy zárta el a dolgokat magában és most nem tudja, hogy kell megint elővenni. Mennyire látszik vajon.
- A tömeg. Na meg én is. Ez majd elválik – engedi a dolgot, eddig is úgy van vele, hogy engedi és hagyja, hogy valami majd lesz, ha már belecsöppent. Tömeg, nem barátja és sosem akarja. A sok embert sem akarja többé. Keveset? Talán. Meglátja. Közben persze megérkezik, akit várt és így most már biztos, amit az elején próbált mondani; nincs semmi baj, csak lemaradt. Már jó, tényleg nem örült volna, ha más bizonyosodik be. Visszapillant Denis felé aztán, elmosolyodik. Aprót, de mosoly.
- Ugyan, semmiség. Nem az adósságért teszem – tényleg nem, és igazából nem is tudja, miért. De megteszi. Vagyis úgy van, hogy megpróbálja. Ebből lesz, ami lesz. - Huh. Oké, lakat marad a számon, rajtam nem múlik, hogy több rajongód legyen – nem tudja, ez mennyire igaz vagy épp az, hogy csak azt leplezze, hogy a rosszfiús külső ilyesmit takar. Nem az ő joga megítélni, a kinyújtott kezet elfogadva rázza meg azt, majd int utánuk és hagyja, hogy menjenek. Ő is megindul végül aztán, talán kicsit késik is, az órájára lesve realizálja ő is az időt. Hát, évek óta nem késett sehonnan, illik megejteni az elsőt.

//köszöntem a játékot
Utoljára módosította:Helvey Belián Balázs, 2019. december 26. 00:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2020. március 18. 11:36 | Link

Csenge

Már csak egy kneazle baba maradt, akit Annie-nek muszáj volt pár napra hazavinnie, hogy felszabaduljon hely a bestiáriumban. Sam és Laney meg akarták tartani, hiába magyarázta el nekik, hogy így is rengeteg állatuk van, nem kell még egy macska is, aminek ráadásul az apjuk nagyon nem örülne. Igaz, a legtöbb esetben Annie-t sem érdekli, mit szól a mentettjeihez, de rendesen átgondolva bizony jobb helye lesz egy kedves gazdinál, főleg, ha az a lány egy iskolás. Márpedig meg van beszélve a találkozó, házhoz viszi a kis állatot.
Bagolypostán beszélték meg, hogy az iskola kapujánál fogja várni ő és a leendő házikedvence, Annelie pedig szereti időben elvégezni a munkáját. Már korán elindult a megbeszélt helyre, nem olyan sűrű a napja, hogy ne tehetné meg. Tíz perccel tizenegy előtt áll meg a kapunál és lerakja a hordozót, hogy Cica úr kinyújtóztathassa tagjait.
A kis ajtó nyílik, a kölyök pedig álmosan nyújtózva dugja ki előbb mancsait, majd orrát a rejtekből. Ő a leglustább, nem a szökős fajta, egy méternél tovább nem is megy Annie-től. Játszani viszont szeret, ahogy a nő leül mellé a földre, ő hanyatt vágja magát és elkezd kapkodni az ujjai után.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 12 13 [14] 15 16 17 18 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék