A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=756630#post756630][b]Várkonyi Lana - 2019.04.28. 15:15[/b][/url]

A hét ezen napja általában laza és gyorsan véget érő nap a nő számára. Éppen ezért is volt ideje meglátogatni férjét az otthon maradt ebédjével. Általában az ilyesmit manókkal oldják meg, de most, hogy van egy kis szabad ideje, az égért se lenne hajlandó elmulasztani, hogy újra lássa kedvesét az osztályteremben. Régen ez a környezet annyira természetes volt számára. Látni, ahogy a sötét, rövid tincsek beleolvadnak a tanári asztal mögötti barna falba, vagy hogy valami csillagtérképekhez kapcsolódó lap biztos ott lapul férje kezében, vagy a közvetlen közelében. Rengeteg időt töltöttek el együtt az üres tanteremben anno. Megbeszélték a következő lépéseket, összeállították a dolgozatkérdéseket, amiket csak néha adott ki egy-egy jó barátnak, s ott voltak azok a néhány pillanatnyi furcsa összenézések is, amik talán tudat alatt előjelei voltak szerelmüknek.
Jó is volt Lalának egy kis nosztalgia, meg néhány édes csók, azonban nem akart sokáig maradni, zavarni kedvesét a munkában, így hamar elbúcsúzott, s csak egy utolsó pillantást vetett még utoljára, kíváncsiságból, hogy vajon most is találni fog-e csillagtérképet Várkonyi keze ügyében.
A kviddicspálya felé ment ki, gondolva, hogy ha már amúgy is hangulatban van, miért ne időzne el egy kicsit odakinn, ahol régen öt teljes évig nyelte a homokot, mert bizony ő aztán híres volt arról, hogy folyton leesett a seprűjéről. Ezt mostanra már kinőtte. Legalábbis Kanadában már általában fenn maradt a seprűn. Bár ez sem jelentette azt, hogy kevésbé lett volna vakmerő, inkább csak, hogy a rutin végett már képes kihozni a legjobbat a helyzetből, hogy csontjai épek maradjanak és a lába se érje a talajt meccs közbe, mert az kizáráshoz vezetne.
Meglepetésére azonban mikor odaért a pályához, nem üresen találta a játékteret. Egy fialat lányt pillantott meg, ahogy zuhanórepülésben közeledett a föld felé.
~ Csak nem Vronszkij? ~ vigyorodott el a felismeréstől a nő, s karba font kezekkel nézte, hogyan is sikerült a manőver. Emlékezett, hogy mikor régen ő tanulta, iszonyatosan félelmetesnek tűnt, pláne, mikor tényleg nekivágódott a földnek.
- Nem is volt rossz! - kiáltotta oda a lánynak, mert hát nem Lala lenne, ha csak úgy szó nélkül el tudna menni. - De a feljövetelt még gyakorolni kellene, ha így leteszed a lábad azonnal kizárnak - teszi még hozzá, mosolyogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=756779#post756779][b]Várkonyi Lana - 2019.04.29. 23:55[/b][/url]

- Nem is csodálom, fiatal vagy ez pedig egy elég veszélyes mutatvány, amikor én tanultam minimum háromszor telibe kaptam a földet. - Bár akkor iszonyatosan fájdalmas élmény volt, mára már Lala számára csak kellemes múlttá törpült, ahogy minden más is a Bagolyköves Kviddiccsel kapcsolatban. Hiába volt néha csontot ropogtató ez a sport, itt lopta be magát a nő szívébe, második szerelmeként Várkonyi után.
A lány szavaira azonban szelíd mosolygása kikerekedett szemű, rémült pofára torzult s ahelyett, hogy megfogta volna a lány kezét inkább lépett egy lépést hátra.
- Merlinre mondom te lány! Még nem múltam huszonhárom, ne magázz vagy fellógatlak valahová olyan rellonossan ahogy itt szokás - a vége nem sikerült olyan komollyá, amint tervezte, mert bizony ő is elnevette magát, s bepótolva az előbbi kihagyást megrázta a lány kezét.
- Vé..Várkonyi Lala vagyok. Nagyon sokáig játszottam. Itt öt évet, Kanadában meg nagyjából egyet vagy kettőt - darálta le élete sporthoz köthető szakaszait gyorsan, majd állával a lány felé bökött.
- Benned a jövő bajnokát tisztelhetem? Aki hobbi szinten játszik, az nem szokott maga gyakorolni. - vigyorodott el. Legalábbis ez volt az ő tapasztalata. Ugyan sokat változott a csapat az öt év alatt, az emberek jöttek és mentek, ám kevesen maradtak a szakmában iskola után is. Azonban akik utána is űzték, azok javáról már lerítt az iskolában is. Persze mindig volt kivétel. Mondjuk ő. A családja nem nézte jó szemmel, a férje féltette, s a végén csak tanári szak lett belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=757022#post757022][b]Várkonyi Lana - 2019.05.01. 22:08[/b][/url]

- A gyakorlás sok áldozattal jár - felel, jelezve, hogy Danka nem biztos, hogy el fogja tudni kerülni a sérüléseket ha ilyen mutatványokat akar elsajátítani. Persze aztán ki tudja, lehet úgy is sikerül, elvégre minden ember más.
Miután sikerült kiküszöbölniük a magázást, mosolyogva kezd bólogatni.
- Bizony, a második szerelmem a sport a férjem után. Hajtó voltam. Nem túl különleges poszt, de ott lehetett a legtöbb izgalmat megkapni. Na és te? Milyen poszton játszol? - bár azt sejti, hogy nem őrző akar lenni a lányka ilyen földközeli mozdulatokkal, hanem inkább hajtó vagy fogó.
Danka tervei megmelengetik a nő szívét, csak a vége az, amitől elhúzza a száját. - A komplikált szóval kezdődnek az álmok szétrombolásai - figyelmeztette a lányt.
- Én csak tudom, meddig dédelgettem azt az álmot, hogy profi kviddicses leszek... aztán máshogy hozta az élet. Viszont ha te ezt akarod mindennél jobban, akkor ne hagyd, hogy elvegyék tőled. Fájni fog az út és nagyon kemény lesz. De megéri. Ritkán hálás ez a sport, de ha épp azzá válik, akkor úgy érzed a világ most lett tényleg kerek. - mosolyodott el, majd körbenézett, keresve a kvaffot, mert olyan jó volna a kezébe venni újra, kicsit dobálgatni, egyik kezéből a másikba átpasszolni. Mikor megpillantja a földön felcsillan a szeme és rögvest fel is kapja, hogy alacsony dobásokkal szórakoztassa el magát.
- Ha van időd játszhatnánk egy kicsit, jó volna - kacsint a másikra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=758205#post758205][b]Várkonyi Lana - 2019.05.10. 22:50[/b][/url]