36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 24. 15:52 | Link

Scarlett Conroy

Nicole-nak a mai napon valahogy semmi sem akar összejönni, reggeltől kezdve folyamatosan ügyetlenkedik, és mindent elront. Az egész úgy kezdődött, hogy amikor reggel felébredt, és félkómásan elment zuhanyozni, a rossz csapot nyitotta meg véletlenül, és úgy leforrázta magát, hogy percekig meg se tudott mozdulni a fájdalomtól. Ezek után a fogkefe rossz oldalára nyomta a fogkrémet, így totálisan összekente magát, és kezdhette előről az egészet. Na ezek után már elég kedvetlenül ment le a Nagyterembe, ahol rá kellett jönnie, hogy annyi ideig vacakolt a fürdőben, hogy már rég lekéste a reggelit. Csalódottan battyogott vissza a szobájába, de elfelejtette, hogy nem kötötte be a cipőjét mikor leindult, ezért ügyesen orraesett. De hogy még szebb legyen a dolog, ezt egy csapat végzős fiú előtt tette meg, akik meg se próbálták palástolni, hogy milyen jól szórakoznak a lánykán. Igazi megkönnyebbülésnek érezte, mikor végre visszaért a szobába, és ledőlhetett a kényelmes, és legfőképp biztonságos ágyára. A nagy szomorkodás közben azonban elaludt, és nem tűnt fel neki, hogy az ebédről is ugyanúgy lemaradt, mint a reggeliről. Letörten, a könnyeit visszafojtva ment le a konyhába, ahol a drága kis manók megszánták őt, és nagy örömére kapott egy tányérral a kedvenc ételéből. Miután megette, és ezerszeresen megköszönte a szakácsoknak, úgy döntött, hogy sétál egyet a kastély körül. Talán pont az kell neki, hogy kicsit kiszellőztesse a fejét, és újult erővel folytassa a napot.
Visszaszaladt az Eridonba a kabátjáért meg egy pár meleg kesztyűért, és már indult is lefelé a lépcsőn.
Ahogy kilépett a kapun, megcsapta a hűs szellő és hóillat keveréke, amit már olyan régen érzett. Rögtön jobban érezte magát, és már indult is, hogy kicsit felfedezze a környéket.
Utoljára módosította:Nicole Graham, 2016. január 24. 15:53
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. január 24. 16:15 | Link

Nicole

  A szöszi a seprűjét szorongatva vonult le a lépcsőn. Másnap meccs várt rájuk, és benne volt a kezdőcsapatban, ezért úgy döntött, hogy a napot gyakorlásra szánja. Amúgy is a repülést imádta a legjobban a varázslóvilágban. Persze csak az átkokon kívül, hiszen azokbmindegyikét kívülről fújta.
  Zöld mezén itt-ott látszódtak a gyűrődések, amik a szekrényben töltött hetekről tettek tanubizonyságot. A legutóbbi mérkőzés veresége után nem sok kedve volt ezzel kekeckedni. De most valahogy muszáj volt. Nem engedi, hogy még egyszer vereséget szenvedjenek.
  Először nem is a kviddicspályára ment, hanem az erdőhöz, hogy gyakorolja a kitérést. Felszállt a seprűjére, és gyorsan elstartolva cikázott a fák között. A hideg szél csípte az arcát, de akkor valahogy nem érdekelte. Inkább élvezte. Mielőtt Magyarországra jött, szinte nem is látott havat. Los Angeles nem erről híres.
  Úgy elgondolkodott, hogy szinte észre sem vette, amint kikötött az erdő egyik oldalán. A gyors fékezéstől arcába hullottak egyenes tincsei.
  - Ahhh... - nyögött fel, de aztán már vette is az irányt a pálya felé. Nem lazsálhat, a meccsen sem teheti majd.
  Amint odaért, az egyij karikához ment. Lehunyta a szemét, és csak akkor nyitotta ki, amikor elindult. Megpróbált a lehető legjobban egybeolvadni a seprű nyelével, hogy gyorsabban menjen. Szemét résnyire szűkítette, de még így is befújt a szél a szempullái között. Amint a másik karikákhoz ért lelassított, és elmosolyodott. Közben lejjebb ereszkedett. Imádta az adrenalint az agyában, ami ilyenkor elárasztotta.
Utoljára módosította:Scarlett Conroy, 2016. január 24. 16:16
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 24. 16:35 | Link

Scarlett Conroy

Teljesen más érzés volt kint lenni a szabadban, mint bent punnyadni a szobájában vagy a klubhelyiségben. Itt valahogy sokkal szabadabbnak és gondtalanabbnak érezte magát, mintha bármit megtehetne, és nem korlátoznák őt a magas falak.
Nicole már kicsi korában is sokkal szívesebben játszott a parkban vagy a kertben, mint bent a csillivilli játékok között. Szegény édesanyja biztos mindig nagy dilemmában volt, hogy hagyja-e a drága lányát egyedül kimenni, ahol mindig őrültebbnél őrültebb dolgokat talált ki, vagy inkább menjen vele ő is, annak árán, hogy akkor minden más teendőjével fog elmaradni. A lányka nagy örömére az esetek 90%-ban az első lehetőség érvényesült, tehát szabad volt a játék.
Azóta azért nyilván változott a helyzet, annak ellenére, hogy még mindig nem nőtt be a feje lágya, de legalább most már tudta, hogy hogyan lehet nagyon szuperül eltitkolni ezeket a ballépéseket. Minden esetre, azóta is sokkal szívesebben van a természetben, és erre itt volt is lehetősége.
Néhány perc séta után megpillantott egy ösvényt, ami meg is tetszett neki, tehát elindult abba az irányba. Az ösvény végén egy hatalmas, ovális tisztás volt, aminek a két végén hatalmas oszlopok álltak, tetejükön karikákkal. Még soha nem látott kviddicspályát, de persze felismerte, hogy ez csak is az lehet. Az Erdionban állandóan erről a játékról beszéltek, úgyhogy elkerülhetetlen volt, hogy ő is meghalljon egy-két dolgot.
Első ránézésre üresnek tűnt a pálya, de amikor alaposabban szemügyre vette az oszlopokat, észrevette, hogy valaki ott repdes körülöttük. Érdeklődve figyelte a másikat, majd egy pár perc várakozás után odakiáltott.
- Helló! Nicole vagyok! Te kviddicsezel?-
Nem volt biztos benne, hogy jó ötlet volt megzavarni a seprűn ülő ismeretlent, de most már úgysem tudja visszavonni a megszólítást.
Utoljára módosította:Nicole Graham, 2016. január 24. 16:37
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. január 24. 16:56 | Link

Nicole

  Arcán elhivatottság látszódhatott, és a belsőjében is égett a vágy, hogy minél jobban teljesítsen. Ez az, amiben jónak érezte magát, és nem mellesleg jól is. Éppen az egyik karikánál állt meg a levegőben. Már vagy ötször megcsinálta az oda-vissza való suhanásokat, és kezdte unni. Azon gondolkodott, hogy milyen új feladatot találjon ki magának. Egyedül a passzolást nem igazán tudta gyakorolni, szóval csak a gyorsaság gyakorlása maradt. Fejében ide-oda cikáztak a gondolatok, és csakhamar azon kapta magát, hogy már a vacsora megjóslása jár a fejében. Megrázta szöszi fejét, hogy megint tisztázni tudja az agymeneteit. Koncentrálnia kell.
  Éppen el akart indulni, amikor meghallotta, hogy valaki lentről kiabál. A téli szél miatt, és mert elég magasan volt, nem hallotta tisztán, hogy a barna mit mond. Leereszkedett az ismeretlenhez, és értetlenkedő arckifejezéssel nézett rá. Valahogy nem szokták csak úgy leszólítani. Főleg akkor nem, ha meglátják, hogy a zöldek színét viseli. Kivéve, ha az háztársa, de a barna valahogy nem tűnt annak. Egyik sárkány sem vetemedne csak úgy rá, hogy ilyen hidegben kijöjjön. Hacsak nem a mazohizmus. Scar esetében az utóbbi lehetőség élt.
  - Bocsi, mit mondtál? - kérdezett rá, mert igazán kíváncsivá tette, hogy mit akarhat tőle a lány. Fürkésző tekintetét akár még vádaskodónak is nézhette volna a másik, hiszen ez a két arca a lánynak valahogy hasonlított.
  Mikor a másik megismételte a mondatait, akkor már a szemöldökét is összevonta. A másik komolyan azt hiszi, ha nem lenne benne a rellonos csapatban, akkor itt fagyoskodna a hidegben.
  - Scar! - biccentett - És igen, benne vagyok. Holnap meccs van. - szállt le a mondatai közben a földre, mert zavarta a magasságkülönbség. - Miért kérded?
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 24. 17:17 | Link

Scar

Nicole-t már egyáltalán nem zavarta se a szél, se a hideg, csak arra tudott gondolni, hogy végre egy kicsit helyrejött a napja. Meglepő módon az elmúlt fél órában még semmi kellemetlenség nem történt vele, bár ezt nem szeretné még elkiabálni.
Legszívesebben ma már vissza se ment volna a balszerencsét hozó helyére, tehát a kastélyba. Igazság szerint ha nyár lenne, akkor még képes is lenne megcsinálni, hogy keres magának egy kényelmesebb fát vagy tisztást, és ott éjszakázik. Persze ez most nem volt reális, de azért álmodozni szabad.
Ahogy odaaért a kviddicspályára, rögtön magával ragadta őt a látvány. Mondták, hogy tényleg hatalmas területről van szó, de valahogy a képzeletében mégiscsak kissebb volt, mint a valóságban. El se tudta képzelni, hogy milyen lehet itt egy mérkőzés, de biztos volt benne, hogy most már egyszer tuti eljön megnézni.
A nagy csodálkozás közepette kiszúrta a magasban röpkedő lányt, akit nagyon merészen meg is szólított. A szőke odafordult hozzá, majd lefele irányította a seprűjét, és leereszkedett Nicole mellé. Közelebbről már látható volt a meze, ami egyértelműen arról tanúskodott, hogy a Rellonosok csapatában játszik. Ezek után Nicole már tényleg elbizonytalanodott, de emellett örült is a találkozásnak. Még soha nem volt szerencséje Rellonossal megismerkedni, és csak a szóbeszédekből tudott róluk véleményt formálni. Ezt pedig ő soha nem szerette, sőt el is ítélte. Mindig is úgy gondolta, hogy előbb meg kell ismerni valakit, mielőtt véleményt alkotnánk róla. Utálta az előítéleteket, és igyekezett kitartóan harcolni ellenük.
- Igazából... Csak láttam, hogy itt repkedsz, és gondoltam megkérdezlek, hogy nem tanítanál-e meg egy-két dologra? Még soha nem kviddicseztem, de annyit hallottam már róla, hogy kedvet kaptam hozzá. De persze megértem, ha inkább a meccsre gyakorolnál... Viszont, ha megtanítasz, akkor segíthetek...-
Nem gondolta, hogy ezt valóban meg fogja kérdezni iskolatársától, de ha már egyszer belekezdett, akkor most már végig is csinálja.
Utoljára módosította:Nicole Graham, 2016. január 24. 17:21
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. január 24. 20:13 | Link

Nicole

  A szőke először nem volt benne biztos, hogy tényleg neki szólnak, hiszem ő fent volt, ráadásul a ruhája is egy plusz ok volt, hogy ne szólítsák le. De amikor lepillantott, a barna tényleg egyenesen a szemébe nézett. Lejjebb ereszkedett, hogy megtudja mit akarnak tőle, és abban a pillanatban megteremtődött a kapcsolat, a beszélgetés.
  A lány az első pillanatban biztos volt benne, hogy elküldi a lányt hidegebb tájakra, de aztán belegondolt, hogy vajon mennyi bátorság kellett arra, hogy a sok pletyka ellenére leszólítson egy repkedő rellonost. Nem kis teljesímény...
  - Ültél már seprűn? - kérdezte, mivel ez elég alapvető tudás, és ameddig ez nincs meg, addig bele sem megy abba, hogy elmagyarázza a kviddics szabályait, még a könnyebbeket sem. - És seprűd van? - tette fel a következő kérdést, bár elég egyértelmű, hogyha az előbbire nemleges választ kap, akkor erre is. Hiszen ki lenne az a hülye, aki vesz egy seprűt mielőtt ülne egyen.
  - Az a lényeg, hogy ne félj, az csak rosszat tesz. Ne urald a seprűt, hanem dolgozz vele össze. Tekints rá úgy, mint egy társra. Hiszen nélküle leesel - mosolygott kacéran az új lánykára. Nem akarta ő megijeszteni, de ez benne volt az alap személyiségében.
  A szöszi a másik felé nyújtotta a seprűjét. Innentől már csak a barnán múlott a dolog.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 24. 20:35 | Link

Scar

Nicole izgatottan figyelte, ahogy a lány leereszkedik hozzá, majd feltette neki a nagy kérdést, ami már ideérkezése óta kikívánkozott belőle. Nem volt biztos benne, hogy pozitív válaszra számíthat, ám néhány másodperc gondolkodás után Scar mégis reagált. Mondjuk nem derült ki egyértelműen, hogy mi a válasza, de kezdetnek ez is tökéletes volt.
- Hát egyszer-kétszer... De nem vagyok profi, még csak próbálgattam. - Nicole mosolyogva emlékszik vissza a múlt nyárra, amikor a rokonainál nyaralt Erdélyben, és a nagybátyja, amint megtudta, hogy felvették őt ide, rögtön seprűre ültette. Nagy tetszett neki a dolog, de sajnos nem volt ott elég ideig, hogy igazán jól megtanulhassa.
- Seprűm az van, de még nem hoztam el a suliba. Nem voltam biztos benne, hogy lesz alkalmam repülni... Mondjuk ez elég egyértelmű, hogy nem így van. De már írtam a rokonaimnak, és kb. 1 héten belül meg is fog érezni. Már ha minden jól megy. - A lány szokásához híven elég hosszab válaszolt. Ez ellen nem tudott, de nem is nagyon akart mit tenni, hozzátartozott a személyiségéhez, hogy igen sokat tudott csacsogni.
- Értem... Hát próbáljuk meg...-
Az esés hallatán elfintorodik, de azért nem olyan fából faragták, hogy ennyitől meghátráljon. Nagy levegőt vett, majd megfogta Scar seprűjét. Átvetette rajta a lábát, felpillantott a magasba, és erőteljesen elrugaszkodott a földtől. A seprű óriási sebességgel távolodott el a talajtól, és vele együtt Nicole is. Ez egy picit váratlanul érte, ezért egy pillanatra megingott, de hamar visszatért az egyensúlyba. Egészen a karikák magasságáig repült, majd szembefordult az egyik hármassal, és egy kicsit lassabb tempóban kezdett el feléjük repülni. Nagyon koncentrált, amíg oda nem ért, és át nem repült a bal szélső és középső körgyűrű közti résen. Nagyot sóhajtott, mikor konstatálta, hogy még életben van, és egyelőre a levegőben is. Ment még egy óvatos kört, majd egy kicsit nagyobb koppanással, mint tervezte, de földet ért a szőke mellett.
-Na...? Mennyire volt szörnyű?-
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. január 24. 21:01 | Link

Nicole

  A lány készségesen válaszolt a kérdésiere, mire Scar felé nyújtotta a seprűjét. Igazán nagy lépés volt, de a kíváncsiság hajtotta, hogy Nicoleban van-e annyi spiritusz, hogy felszálljon vele. És volt. Ugyanis a barna kikapta a kezéből, és elrugaszkodott. Egészen jól csinálta. Az elején kissé bizonytalanul, de ha minden igaz fél éve nem ült ilyen szerkentyűn, ezért a lány csak elismerően biccentett amikor a másik elkezdett lefelé ereszkedni. A leérkezés kissé félre sikerült, de a lány úgy gondolta, hogy ennyi belefér.
  - Nem volt rossz! De bízz jobban a seprűben. Persze, értem én, hogy más, ha másén ülsz, és nem a sajátodon, de attól még ez mindennek az alapja. Ezt ne feledd. Emellett magadra is ugyanez vonatkozik. Ne azzal menj fel, hogy túl fogom élni, hanem hogy meg tudom csinálni. - magyarázott tovább, bár ő sem értette, hogy honnan szedi ezt a sokmindent. Eddig soha nem tudta szavakba önteni az érzéseit és a cselekedeteit. Mindig csak...érezte. - Próbáld meg újra. Most gyorsabban. Menj át a távolabbi karikán, aztán ezen, és utána szállj le. - adta ki az utasítást, mintha igazi edző lenne. Nem is értette, hogy honnan is jön pontosan ez. Lehet, hogy igazából csak össze-vissza beszél, és a másik nem ért belőle semmit.
  - Érezd a seprűt! - kiabálta a már levegőben lévő lánynak.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 24. 22:23 | Link

Scar

Nicole az első pillanattól kezdve nagyon élvezte a repülést, és őszintén hálás volt a lánynak, amiért ilyen hamar a bizalmába fogadta és megengedte neki, hogy az ő saját seprűjét használja.
Az első próbarepülés után Scar elmondta a véleményét, amit Nicole figyelmesen végighallgatott, és néha egy-egy bólintással jelezte, hogy megértette, amit a másik mond.
- Okés! Igazából azon lepődtem meg, hogy milyen gyors a seprűd! Nagyon szuper! Ez milyen márka? -
Tényleg érezhető volt a különbség a sajátja és Scar seprűje között. Ez sokkal hamarabb reagált a mozdulataira, és pontosabban is hajtotta végre azokat. Lehet, hogy elkezd spórolni egy ilyenre, mert hosszútávon biztos megérné.
Miután végighallgatta az utasításokat, újból felpattant a seprűre, de most már kicsit lelkesebben, mint az első alkalommal. Megpróbált azokra figyelni, amiket új ismerőse mondott neki, tehát igyekezett jobban bízni magában, és érezni a seprűt. Igaz, hogy nem sikerült teljesen elnyomni a félelmeit, de legalább már nem lebegett lelki szemei előtt az esés gondolatai. Gyorsabb tempóra váltott, és egy kisebb oldalra billenés kivételével tökéletesen végrehajtotta a kiadott feladatot.
- Hű... Te tényleg értesz ehhez...- mondta, miután ismét földet ért.
- Most sokkal jobban éreztem magam, mint első alkalommal! Köszönöm, hogy kipróbálhattam! Bár gondolom a kviddics egyáltalán nem csak ennyiből áll... Lehet, hogy holnap le is jövök megnézni a meccset! Ki ellen játszotok?-
A lány komolyan beszélt, tényleg egyre jobban érdekelte ez a sport, és ha megtetszik neki, akkor még az is elképzelhető, hogy ő is csatlakozik a saját házának csapatához.
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. január 25. 17:09 | Link

Nicole

  Scar nem tudta, hogy pontosan miért is oktat egy lányt, akiről ráadásul nem tud semmit, amikor edzenie kéne a holnapi meccsre. Talán a lány bátorsága vitte erre, bár a sok zagyvaságot amit összehordott, azt tényleg nem tudta hogy pattant ki az elméjéből. De a barna kérdése kissé kizökkentette. Fogalma sem volt róla, hogy milyen a seprű márkája.
  ~ Ezeknek egyáltalán van olyan?~ kérdezte magában. Emlékezett a napra, amikor egy bagoly meghozta. A legutóbbi születésnapjára kapta az apjától azzal a címszóval, hogy "legújabb csapattagnak születésnapjára." Az már igazán mellékes volt, hogy akkor a lány már egy éve bent volt a sárkányok között. Nem várta el, hogy apja ezt is tudja, hamár egy levelet sem tud írni neki. Ettől függetlenül az ajándék igazán jól esett neki, mivel anyja soha nem tudta, hogy mikor van a napja.
  - Nem tudom, már nem emlékszem - válaszolta a legdiplomatikusabb választ, ami beugrott neki. Aztán inkább útjára bocsátotta Nicole-t. Nem volt kedve a többi kérdésre.
  Nézte, ahogy a lány egyre ügyesebben veszi a kanyarokat, és egyre biztosabb. Valamiért elégedettséggel töltötte el a látvány.
  ~ Ahha. Szóval ilyen érzés másoknak segíteni... ~ gondolkodott el, majd konstatálta, hogy ettől függetlenül nem fog sokszor ulyet csibálni.
  -Ugyan, én csak elmondtam én mit érzek, ha repülök - mosolygott rá. - Mellesleg igen, több a szabály a kviddicsben. Unalmas bemagolni az összeset. - fancsalított. Ezt a részt tényleg nem szerette.
  - Az eridon ellen megyünk. Gyere csak, az a jó, ha minél többen látják a vörösek bukását! - gördült gonosz mosolyra a szája. Persze nem volt biztos a győzelmükben, de ezt ki nem mutatta volna. Inkább a szilárd tudatot tette elérhetővé az emberek számára.
  - Akarsz még repülni?
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 25. 21:55 | Link

Scar

Nicole percről percre jobban élvezte a repülést, és ezt nem is próbálta tagadni. Széles mosollyal az arcán repkedett jobbról balra, és egyre sikeresebben próbálgatta Scar seprűjét. Nagy bánatára a lány már nem emlékezett a seprű márkájára, így esélytelen volt, hogy találjon egy ugyanilyet. Bár, az elég valószínű, hogy a modern seprűk nagy része már legalább olyan jó mint ez, csak eleget kell hozzá spórolni, és meg kell nézni egy kviddicsüzletben.
A második földetérés után Nicole-ban hatalmas adrenalintömeg gyűlt össze, ezáltal nem bírt nyugton maradni, és folyton egyik lábáról a másikra lépkedett, vagy egy helyben ugrándozott. Mondjuk ez a tevékenység a hideg ellen se volt utolsó, ugyanis fent a magasban még hűvösebb volt, mint odalent.
- Majd idővel talán megtanulom... Minden esetre azt tudom, hogy vannak különböző posztok, és hogy azokba a karikákba kell bedobni a labdát. Ezen kívül nem igazán tiszta a dolog... De nem is ez a lényeg! Te milyen poszton játszol?-
A következő mondat után Nicole elvigyorodik, mert rájön, hogy Scar-nak fogalma sincs arról, hogy ő melyik házba jár. Bár lehet, hogy ha tudta volna, akkor is ugyanez mondja, de ezt utólag sosem lehet biztosra megmondani.
- Ilyen biztos ez a győzelem? Nem jók az Eridonosok? -
Úgy döntött, hogy egyelőre nem árulja el a lánynak, hogy ő is az általa bukottnak ítélt vörösek táborába tartozik. Nem azért, mert szégyellte, sokkal inkább kíváncsiságból. Ő igenis nagyon büszke volt a házára, és pont ezért érdekelte annyira, hogy a számára egyébként szimpatikus Scar mit gondol róluk.
- Persze, szívesen! De neked nem kell gyakorolnod? -
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. január 26. 18:59 | Link

Nicole

  Bármilyen furcsa is volt Scarnak, a másik igazán szimpatikus lánynak tűnt. A kviddicsről meg amúgy is imádott beszélgetni, szóval ez a kettős tökéletesen a kedvére való volt.
  - Hajtó vagyok. Mi vagyunk azok, akik a kvaffot próbáljuk a karikákba bedobni. - próbálta a másik számára is érthetővé tenni a poszt megnevezését, hátha az nincs tisztában ezekkel. Soha nem lehet tudni. Végülis azt mondta, hogy azt tudja, vannak posztok és labdák. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a nevüket nem tudja. Amikor a szöszi idejött, akkor ő maga sem tudta, hogy milyen posztok vannak amikor Várffy megkereste. Emlékezett rá, még amikor másodikba ment, akkor volt. Az első meccsét pedig Madagaszkáron játszotta még.
  - Hát...nem rosszak, mert hát múlt évben elvitték a kupát, de most mi leszünk a jobbak. Komolyan készülünk rá, szóval elég biztos. - a lány kérdése csak még jobban elbizonytalanította, de a szokásos maszkot az arcára húzva, önelégült arckifejezéssel tért rá a saját győzelmükre. Sokkal egyszerűbb volt, mint felvázolni az elmúlt két év eseményeit.
  - Egy kört még azért mehetsz. Utána van még időm gyakorolni. Bár valószínűleg utána az erdőbe veszem az irányt újra egy kis levezető gyakorlatra, mert már elég ideje vagyok kint. - mondta, és kezével bocsátotta útjára a másikat. Miközben őt nézte, az jutott eszébe, amikor ő tanult meg seprűn ülni. Először nehezen ment neki. Nagyon. Amikor meg Várffy megkereste, akkor megtiszteltetésnek érezte, de egyszerre akarta visszautasítani a meghívást a csapatba, ugyanis egyik szabályt sem ismerte, és seprűn is elég keveset ült még akkor. Ha a srác nem nyüszteti, akkor valószínűleg sosem érti meg mennyire jó ez az egész. Hálás lehet neki.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Nicole Graham
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2016. január 26. 21:06 | Link

Scar

Nicole nagyon jól érezte magát, és egyáltalán nem bánta meg a döntését, hogy ebben a hidegben is kimerészkedett az udvarra. Igazából hiányzott is neki, mind a friss levegő, mind a testmozgás. Amióta itt van, még nem tette ki a lábát a kastélyból, és ennek most érezte meg igazán a hátrányait.
- Az a legizgalmasabb! Bár tényleg nem sokat tudok a kviddicsről, de ha játszanék, akkor biztos én is hajtó (mint kiderült) szeretnék lenni! Egyébként mik vannak még? Gondolom nyilván valaki védi a karikákat, de ha jól tudom, akkor van még más is...-
A lány örült, hogy megismerhette Scar-t, mert egy csomó új dolgot tudott neki mondani, ráadásul olyan dolgokat, amik tényleg érdekelték őt, ezen kívül pedig nagyon jófej is volt. Most már legalább vissza tud vágni mindazoknak, akik előítéletesen szidják a Rellont, csak azért mert volt egy-két rossz tapasztalatuk. Sőt, lehet, hogy nem is nekik, hanem az ismerősük ismerősének a tesója mesélte nekik, aki szintén a szobatárásnak a barátnőjének a macskájától hallotta.
- Ó értem! Akkor ez biztos nagy meccs lesz! Ezek szerint a Rellon és az Eridon a legesélyesebbek, vagy ezt azért nem lehet így kimondani? -
Scar egyáltalán nem hurrogta le Nicole házát, szimplán volt benne egy természetes büszkeség és elvárás a saját csapatával szemben. Ezzel nem is volt semmi gond, sőt az lett volna a furcsa, ha nem így van.
- Hú, szuper! Akkor élek is az ajánlattal! És tényleg köszönöm! -
A lány hálásan mosolygott az "edzőjére", majd az előzőeknél sokkal sebesebben és bátrabban rugaszkodott el a földtől. Igyekezett minden pillanatot kiélvezni, amit a levegőben tölthetett, és már az járt a fejében, hogy bárcsak minnél hamarabb megérkezne a saját seprűje, hogy gyakrabban kijárhasson ide repkedni.
Ment egy nagy kört a pálya körül, de azért nem akart visszaélni a másik kedvességével, úgyhogy ezután szépen földet ért mellette, és visszanyújtotta neki a seprűt.
- Nincs még egy ehhez hasonló érzés! -mondta elégedetten. -Remélem máskor is összefutunk még, addigra talán nekem is itt lesz a seprűm, és akkor mást is lehet gyakorolni.-
Kicsit már vacogott, és Scar is mondta, hogy még repülne egyet, úgyhogy úgy érezte, hogy lassan ideje lenne elköszönni, és visszaindulni a kastélyba.
- Háát... Akkor hagylak tovább gyakorolni! Nagyon örültem, hogy megismertelek, és sok szerencsét holnap a meccsen! Nem ígérem, hogy nektek fogok szurkolni, mert azt nem említettem eddig, hogy én is a piroskák közé tartozom, de igyekszem ott lenni, és megnézni titeket! Aztán győzzőn a jobbik! -
Úgy érezte, hogy így a végére tisztességesebb bevallani, hogy ő is Erdidonos, meg igazából amúgy se múlik ezen semmi. Azért reméli, hogy Scar nem haragszik meg, amiért ezt eddig nem mondta, de nem tűnt annak a sértődékeny fajtának.
- További szép napot/estét! És mégegyszer köszi! Szia! - Mosolyogva integetett a lánynak, majd vacogva indult vissza a szobája felé.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék