28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Figyelem! Iskolai dolgozók, Bogolyfalva vezetése és felelősök kerestetnek! Ezen kívül kikerült a JV pályázat is, csekkoljátok a híreknél! Wink
U.i.: ez is beleszámít a multiakcióba!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lévai P. Benjámin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 26. 11:40 | Link

Miss LaFonde



15:00
Mivel általában én vagyok az, akire várakozni kell, nem kis erőfeszítésembe került, hogy a megbeszélt időpontra odaérjek a pályára.
Sok dolgom volt napközben, ha pedig épp nem órán voltam, akkor általában olyan helyen, ahol kevesen járnak. Így volt ez az utóbbi időben, vagyis pontosabban az év kezdete óta. Mindenkit kerültem, sehol se lehetett megtalálni, árnyékként éltem napközben, s inkább csak éjszaka másztam elő a rejtekemről, amikor járőrözni indultam. Tulajdonképpen élveztem a prefektusságot, pedig először nem igazán gondoltam volna, hogy lesz jó oldala is.
Amikor az óráimnak vége lett, sietős léptekkel vonultam fel a szobámba, hogy összekapjam magam és a cuccaim a délutáni edzésre - amin kivételesen nem egyedül leszek.
Teljes harci-készültségben, fél vállamon egy fekete táskával, egyik kezemben a seprűmmel, a másikban pedig egy nagyobb, ütött-kopott, barna dobozzal bukkantam fel a kviddicspálya szélén.
Zöld tekintetemmel villámgyorsan végigpásztáztam a terepet, de egy lelket se láttam. Az időjárás nem volt túl kellemes, az égen gomolyfelhők gyülekeztek, így a korai időpont ellenére se lehetett túl sokat látni a szürke, ködös időben.
Léptem még néhányat előre, majd ledobtam a felszerelésem a földre, megigazítottam a nyakam köré tekert fekete sálat és ráhuppantam a barna dobozra.
Lehelyeztem magam mellé a seprűm is, s még vártam néhány percet türelmesen, de mivel senki se volt a láthatáron, úgy gondoltam futok pár kört bemelegítésképp. Levettem a kviddicstalárom és belegyűrtem a táskámba, felhúztam a bézs színű pulóverem kapucniját a fejemre, majd nyugodt, ráérős tempóban megindultam a karikák felé, körkörös mozdulatokat leírva hol az egyik, hol a másik karommal.
Hozzászólásai ebben a témában
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 8. 10:42 | Link

Benjamin

A lelátón ülve vizslatom a lényeket, amik elhaladnak előttem. Embernek nem igazán nevezném őket, főleg azt nem, aki épp az imént gáncsolta ki az egyik háztársam.
Gyökér.
És ennyi. Nem állok fel, nem megyek oda, hogy vegyen vissza és a többi, a srácnak se segítek összekanalazni magát. Sosem tengtem túl az empátiában, most sem, de hát ez is csak az elcseszett énem egy része, amit természetesen nem bánok. Nem muszáj nekem olyannak lennem, mint a háztársaim, mindenhová kell egy fekete bárány, nem? Na jó, ez így kicsit csúsztatott, mert a hajam már megint szőkén omlik a vállamra. Tök jó ez a varázslás, a festéktől már tuti tönkrement volna, és ez így azért egyszerűbb.
A szememet forgatom, mikor viháncolást hallok, na de jó, hogy egyesek ennyire tudnak örülni valaminek, nekem is dobhatnának egy keveset a lelkesedésből. Oké, tudom, hogy most energiatúltengésemnek kéne lennie, de akárhányszor rávillan a tekintetem a seprűre, én arra fel nem ülök, komolyan. Ez azért röhej, mert általában söprésre használják, és nem arra, hogy... repüljenek. Mi jön még? Ali baba szőnyege? Oké, félre kéne tennem a szarkasztikus humorom, már amennyiben ez annak nevezhető, mert tapasztalatból tudom, ez nem jön be sokaknak.
Aztán megjelenik Benjamin, nem... még nem megyek le hozzá, kíváncsi vagyok, mit csinál, és mivel nőből vagyok, késhetek. Arról meg nem kell tudnia, hogy bájitaltan helyett is itt dekkoltam, valamiért nem jön be az a tárgy, és nem szeretném rövid úton felrobbantani a helyet. Na jó... talán egy kicsit.
Futni kezd,nekem meg felszalad a szemöldököm. Ja tényleg, ahhoz az izéhez ez is kell. Te jó ég, mit aggattam a nyakamba. Először a párbajszakkör, aztán ez... le kéne állnom, és arra koncentrálni, hogy egybe kihúzzam az elsőt. Mit ne mondjak, marha felemelő érzés, tizenhat évesen a kicsikkel lenni, na de sebaj.
- Szia,kifutottad magad?- kiáltok oda neki, mihelyst látótávolságon belülre keveredek. A seprűm fent hagytam a lelátón, nem is én lennék, na mindegy.  
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék