36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. március 8. 21:46 | Link

Vasil
[zárt]

Mit mondhatnék...? Michelle gondolatait mindössze két teljes napig foglalták le a Vasillal történtek, aztán lekötötte a figyelmét más, azonban a tény, hogy neki most tulajdonképpen randira kell hívnia a navinést, hát... Mit lehet erre reagálni? Nyilván nem randi, de számára ez most teljesen olyan. Éppen ezért választ egy abszolút semleges helyszínt, amire még véletlenül sem lehet ráfogni semmit. Tervez visszamenni a Rellon csapatába, terelői pozícióba, de ahhoz gyakorolnia is kéne és mivel Vasil is emlegette ezt, így ideálisnak tűnik a találkahely.
Még tegnap este küldött egy tollast a fiúnak, hogy hozzon edzőfelszerelést, mert itt bizony vérre menő harc lesz. Tömörre fogta a figurát, mindössze egy időpontot adott meg, és pár szócskát, hogy mire kell számítani. Ő maga a seprűjét megragadva indul el otthonról és lassanként sétálgat a pálya felé. A gyomra lépésről lépésre megy össze, mintha félne a találkozástól. Márpedig nem kéne tartania semmitől, ez csak egy játék volt, nyilvánvalóan a Dimitrov gyerek sem képzelt bele többet. Jött egy lehetőség, amely mindkettejük számára kedvező volt, éltek vele, kihasználták egymást és most itt tartanak. De hol is? Ajj, de kííínos, bárcsak nem történt volna meg...! Ahogy a gondolat végigcsorogna elméje legmélyebb zugába, vissza is szívja. Annyira azért nem volt rossz... Sőt. Igazából egész kellemes volt. Jesszus isten, hányszor szórakozott már, még a saját házvezetőjével is smárolt, miért pont ez jelentene neki bármit, akármit? Na ugye.
Megérkezve Vasilnak még nyoma sincs, de ez nem is baj, addig is kicsit repkedhet. Elég ingatagon kezdődik a dolog, itt az ideje visszaszoknia. Ahogy elemelkedik a földtől, erősen kell kapaszkodnia. Na ez az, gyakorolni kéne. Az a szerencse, hogy még egyedül van. A kívánt magasság elérésekor még mindig picit instabil, ezért repül egy kört, majd bukórepülésben indul meg a föld felé, hogy az utolsó pillanatban felrántsa a járgányt. Megy ez, mint az ágyba trottyantás.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. március 9. 19:53 | Link


Tegnap este érkezett Vasilhoz egy levél Michelle-től, amiben nagyjából ennyi állt:
„Vasil!

Holnap a kviddicspályán, délután kettőkor.
Hozzál felszerelést. Nem lesz kegyelem.

Michelle”

Nos, a bolgár egyből levágta, hogy a lány kviddicsezni akar. Ez nem rossz ötlet, bár ketten nem sok mindent tudnak tenni majd, viszont Vasil fontolgatja, hogy belép a Navine csapatába jövőre. Úgyis edzőképzésen van, nem árt, ha a gyakorlatban is próbálkozik valami ilyesfélével. Mivel Lucával már összebarátkozott, talán kidolgozhat néhány feladatot, amit a lány élesben kipróbáltathat velük. Egy a lényeg, hogy a beígért, illetve megnyert találka mára volt kiírva, viszont tegnap még nem volt a fiúnak felszerelése ehhez. Egy iskolai seprűt sikerült kikölcsönöznie – szintén Luca segített neki ebben, viszont felszerelése nem volt. Ezért elment a kviddicsboltba és beszerzett egy talárt, meg védőfelszerelést magának, szerencséjére volt a méretében. A mai nap tehát eddig azzal telt, hogy meglegyen a ruhája. Repülni nem repült olyan régen, de nem mondhatná, hogy hű de nagy tapasztalata van. Szerencsére azért kiképezték őt szó szerint, tehát biztonságosan üli meg a seprűt, de komolyabb, vagy veszélyesebb manőverbe nem fog belemenni egyelőre. Az öltözőben eltartott egy darabig, amíg felöltötte magára új ruháját, és még a tükörben is megcsodálta magát. ~ Egész fess. ~ Mosolyog magában, majd legyint egyet. Úgysem ez számít. Arra azért kíváncsi, hogy Michelle mennyire jó kviddicses. Apropó, rellonos francia szőke. Nem tette még mindig túl és helyre magában a múltkori esetet, de aztán arra jutott, hogy szimpatikusak egymásnak, ha már ennyire kitárulkoztak a másiknak. Na és a csók. Az jó volt, talán túlságosan is szívet dobogtató, és meglepő. Ráadásul ő volt a meglepetés okozó, a szöszke meg a provokáló. Jól megérdemelték mind a ketten.
De most úgy kéne tennie, mintha nem okozott volna neki túl komoly lelki traumát az egész, igaz pozitív értelemben.
Kimegy hát a pályára és megnézi, hogy ittvan-e már a Venant lány, és persze most ő késett. Pedig szeret ott lenni időben, de mégsem sikerült ez ma neki.
Lentről integet a lánynak, hátha meglátja, de az veszélyes manőverbe kezd, viszont a végén profin megfogja az egészet. Viszont Vasil szíve megugrott, meg is vakarja a fejét, hogy ez már ciki. Megvárja, amíg Michelle hozzászól, vagy leszáll mellé.
- Mi lesz a mai program francica? – mondja vigyorogva, és sok mindenre fel van készülve. Fél szemmel már rejtett gurkókat keres, de egyelőre nem talál semmit.
- Amúgy, szia! Szóval hiányoztam mi? – szemtelenkedik egy kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. március 9. 20:14 | Link

Vasil

Természetesen Michelle-en is teljes védőfelszerelés van, bár egy pillanatra elgondolkodott azon, hogy egy famer-bőrdzseki kombó jobban esne neki, főleg úgy, hogy javul az időjárás. Érkezik a tavasz, eltűnt a hó és a mínuszok. Az a szerencse, hogy nem hülye és játszott már, így tisztában van vele, hogy rendes ruházatban is hatalmasat lehet esni és elég szép sérüléseket lehet szerezni, hát még anélkül... Még nem volt szerencséje gurkócsókhoz vagy tilosban landolásban - magyarul kényszerleszálláshoz -, de ami késik, sajnos nem múlik.
Magával hozott egy kvaffot és egy gurkót is, hála Davidnek, könnyű szerrel jut hozzá ilyesmihez. A terelőütő egyelőre a földön pihen, most a repülésre kell koncentrálnia mindaddig, amíg nem érzi teljesen biztonságosnak azt. Lehet, hogy gyengeség, vagy gyávaság, de amíg két szabad kézzel nem tudja megülni azt a nyomorult fadarabot, nem fog még csomagot is cipelni magával. Így hát bemelegítés gyanánt megy egy kört, majd bukórepülésbe kezd, Vasilt észre sem veszi, ami nem mellesleg abszolút nem csoda. Az adrenalin dübörög a fülében, ahogy a talajtól nem messze végül felrántja a seprűjét, így kerülve el a szó szerinti pofára esést. Mikor ismét biztonságos magasságba ér, akkor engedi csak ki az addig benn tartott levegőt és ezzel egy időben megpillantja a bolgárt is. Talán csak odaképzeli - ez ebből a magasságból és távolságból reális -, de mintha Vasil kissé riadt lett volna. De biztos nem. Gyermeteg gondolatok. Finoman ereszkedni kezd és leugrik a seprűjéről nagyjából másfél méter magasból. Pite.
- Ha még egyszer így hívsz, akkor segítek a vashiányodon - rákacsint, de magában már a jelenet megelevenedése is gyomorgörcsöt okoz neki. Ebből semmi sem látszik, számára sem tudatos a dolog, talán meg sem tudná nevezni, miért is veti el hirtelen az egész ötletet. Már ha ez valaha is ötlet volt, nemcsak valami rosszmájú tréfa.
- Igen, borzasztóan. Annyira, hogy akár fel is pattanhatnál a seprűdre és kezdhetnénk. Milyen pozícióban játszol? - megfogja a saját járgányát és ráül, remélve, hogy Vasil is hasonlóképpen tesz. Nyilván előbb kicsit keringnek, pár trükk és mikor bemelegedtek - mert ez tényleg fontos -, akkor kezdődhet az igazi játék. Edzésről lévén szó, Michelle arcán nem játszik a megszokott játékosság, különös, ám rendkívül pozitív komolyság fedezhető fel a tartásán és mimikáján is. Koncentráció. Nem akarja, hogy bármelyikük is megsérüljön.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. március 9. 20:44 | Link



- Nem vagyok vashiányos. Jaj, téged sehogy se lehet hívni. Mich – fúj egyet kicsit fintorogva és játékosan megsértődve, pedig ő úgy képzeli, hogy nagyszerű beceneveket alkotott a rellonosnak. Egyébként sem mondja társaságban, csak ha kettesben vannak néha, az meg ugye nem is olyan sok idő. Habár… ha belegondol, mostanában egész sokat találkozgattak, így vagy úgy.
- Tudtam én – elégedett vigyor, majd elgondolkodik egy pillanatra. – Edzőiben… játékosként meg mondjuk hajtó. Igen az jó lesz. A gurkó még ütővel is kinyír szerintem, védeni meg nem tudok. Mondjuk a dobásomon is van még mit csiszolni… na ezért leszek inkább edző – felnevet, az önirónia hasznos dolog, neki meg van bőven. Nem baj az, kell egy kicsit a gyakorlatban is próbálkozni majd, szóval Michelle kérésére felpattan a seprűre és megy pár iskolakört, ahogy azt tanítják.
- Kergethetlek egy kicsit? – úgyis igen lesz a válasz, szóval megindul a lány nyomába. Egyébként is jobb nézni a csinos hátsót, mint csak úgy repdesni. Reméli, hogy nem fognak egymás ellen játszani, mert az nem lenne fair vele szemben… nem beszélve a többi diákról. Ajaj, túl sok itt a kedves ember, és túl sok érzelmet közvetít neki Michelle látványa. Egy idő után próbálja kiismerni a másikat, és elé vágni, de nem igazán megy még ez neki. Amikor néha látja az arcát, kissé görcsösnek ítéli meg őt, úgyhogy egy kis idő múlva megáll, és bevárja a másikat az egyik karikánál.
- Te, el fogod törni a nyelet. Kicsit lazábban kellene… heh, tényleg edzőnek készülök, bocsi. Bár még szinte alig tudok valamit, de tényleg csináld lazábban, a vakmerőséget meg nem kell erőltetni még. Amúgy meg ügyes vagy, ügyesebb, mint én – szerénykedik, de neki sosem volt problémája bevallani az igazat. Bár nem mérték össze az erejüket, ez nem korcsolya, itt jóval kevesebb a tapasztalata. De azért nem fogja feladni, ha valami versenybe kezdenek.
- Te milyen pozícióban leszel? – érdeklődik, mert akkor valami olyasmit kellene játszani. Most, ahogy gondolkodik, eszébe jut a levélke.
- Szóval mit játszunk, Mich? – kihangsúlyozza a becenevet, de azért elégedett vigyorral lebeg a seprűn a lánnyal szemben.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. március 11. 11:40 | Link

Vasil

Csak fintort küld Vasilnak viszonzásképp. Egyébként valóban nem lehet vashiányos. Hiszen VASil. Haha. Vicceltem. Rossz volt. Na de komolyra terelve a témát, Michelle ismét a seprűje után indul, hogy a magasba emelkedhessen. Olyan ez, mint valami függőség. Ha egyszer rákezdesz, sosem állsz le róla. Örökké kísérteni fog. Átveti egyik lábát az eszközön és elrugaszkodik a földtől.
- Akkor ez azt jelenti, hogy nem játszunk ma gurkóval? Pedig azt is hoztam egy kvaffal együtt - felvonja fél szemöldökét. Igen, ő már vérengzésre számított, ezt akarta. Valami izgalmas, kemény harcot, ahol Vasil mellett megcsillogtathatja a tudományát, ami egyelőre nem olyan sok, de csak kialakul! Még megmentendő kisasszony szerepben is játszana szívesen és ez már valami. Vagy semmi. Végül győzne benne a maximalizmusa és minden egyéb őt keménnyé tevő tulajdonsága, megmakacsolná magát és bámm. Ő nyerne. De lehet, hogy Vasilt seprűvel kéne összeszedni és otthon visszapuzzle-özni.
A kérdésre nem felel, csak kihívóan pillant a fiúra, majd kacsint egyet és megindul előre. Az egész egy verseny, a versenyből pedig a végére szórakozás lesz. A bolgárnak esélye sincs elkapni, Michelle az utolsó pillanatban mindig kitér elől, vagy felrántja a seprűjét, vagy nyílegyenest a földnek indul. Bár az elején kissé görcsösen tartotta a seprűt, így a végére már lazán kulcsolódnak rá ujjai. Talán ezért kap agyvérzést, mikor Vasil kioktatja. A pipa hirtelen vágódik bele a fejébe és igen erős gátak tartják vissza a ketrecet döngető állatot. Nyugalom szőkeség, csak neked akar jót. Az egészet igazából az mentette meg, hogy Vasil beismerte: a lány jobb nála. Igen, csak ezért nem harapja le a fejét.
- Nagyon rég ültem seprűn, amíg visszarázódom, inkább kapaszkodom - megvonja a vállát. - Egyébként te sem vagy rossz - még egy mosolyt is küld felé és wáoh! Ez egy bók volt! Egy Venant bók emberek, egy VENANT! Na jó, ne rugózzunk rajta, mert ez már nem vicces. Puhány lett a szőke, erről van szó. Vagy inkább csak a navinéssel szemben lett megengedőbb...? Fogós kérdés, de mi most terelők vagyunk, úgyhogy foglalkozzunk a kviddiccsel inkább.
- Terelő - kék szemei megcsillannak, ahogy büszkén ejti ki ezt a szót. Annyira régen vágyott már valami erőszakos posztra és most megkaphatja, már ha visszaveszik. De miért ne tennék? Jó játékos volt eddig is. Az persze aggasztja valahol, hogy ha itt az ideje, Vasil ellen kell gurkókat küldenie és arra kell játszania, hogy akár meg is sebesüljön a másik. Mert ne szépítsünk, a gurkó nem puszta figyelemelterelés, sokkal több annál, ezt pedig nem egyszer tapasztalta élőben. Vesszen a másik. Ez van.
- Van ütőd, vagy hozzak neked gyorsan? Mert akkor gurkópasszolgatásban benne lennék. Ha nagyon nem szeretnéd, mert esetleg félsz - ártatlanul elejtett provokáló megjegyzés, pipa. - akkor a kvaffal is gyakorolhatunk - íriszeit a fiúra emeli és igazából benne van a kihívás. Az a szinte vágykozás, hogy végre belevághasson egy isteneset abba a nyomorult vasgolyóba. Szinte kényszeresen akarja és ez meg is rémíti. Mert bármennyire is jó lenne ezzel gyakorolni, fél, hogy a másik megsérül. Igen, fél. Az első ember, akit nem akar kapásból megölni, naná, hogy nem boldogítja a kiütés tudata.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. március 15. 18:57 | Link



Elgondolkodtató neki Michelle burkolt felháborodása, illetve csalódottsága. Talán mégis jobb lenne egy kis gurkóütögetés, hogy a lánynak is legyen egy jó napja. Reméli az nem egyenlő Vasil rossz napjával.
- Jó, hát… később ütögethetjük egy kicsit – mondja egy furcsa mosollyal az arcán, végül is belement nem? Egyelőre addig el is kell jutni, lehet, hogy hamarabb leesik a seprűről vagy beszáll egy sárkány – itt nem a rellonosra gondol elsősorban – és leégeti őket mindenki előtt. Bármi megtörténhet, nem igaz?
Megkéri őt egy kis kergetőzésre, amolyan bemelegítés féle ez, jót tesz az izmoknak, na meg Vasil is felmérheti, hogy hányadán állnak, már ami a seprűvezető képességeiket illeti. Michelle a kezdeti akadozások után, egészen jól belejön, Vasil érzi, hogy nem sok esélye van elkapni, csak ha kockáztat. Így be is próbálkozik egy párszor, nagyrészt mellémegy a próbálkozás, a lány nem is arra indul, amerre ő gondolja. Egyszer sikerülne neki elkapni a másik seprűjének a farkát, de akkor visszahúzza a kezét, nem szeretne balesetet. Mégiscsak sokkal jobban néz ki Michelle egészben, mint darabokban, saját magáról már nem is beszélve.
Vasil a végén elemzi a játékot és észleli Michelle nemtetszését egy apró fintorféle formájában, talán a lány maga sem vette észre. De nem azért jött, hogy megbántsa a másikat, ő ezt jó tanácsnak szánta, viszont ismeri a másikat annyira, hogy az nem fogad el egykönnyen ilyesmiket, főleg nem egy ismerőstől.
Elvigyorodik a lány megjegyzésén, meg egy kicsit zavarba is jön a bóktól. Kedves, határozottan kedves vele a rellonos szőke, ami újabb tál-ívet rajzol az ajkából.
- De nem is jó – kuncogja, és hamarosan kiderül az is, hogy Michelle a terelő poszton játszik. ~ Akkor ezért akar a vaslasztikkal játszani… király lesz. ~ Nyel is egyet, amit a kék szemű talán úgy is értelmezhet, mintha Vasil félne attól, hogy ő terelő. Végül is van benne egy kis igazság.
- Végül is bőven jó vagy hozzá – bókol még egy kicsit, Michelle tényleg karban tartja a saját testét, egészen izmos… pedig mennyit eszik! Újabb mosoly, újabb emlék, ami nem is olyan távoli.
Vasil nem ijedős fajta, de ugye az ember nem ugrik be egy repülőről a tenger közepébe, hogy úgyis jól úszik és hamarosan partot ér. Na persze, csak nem élve.
- Előbb legyen a kvaff, aztán legyilkolhatsz – mosolyog és vonja meg a vállát egyszerre. Annyira nem akar ezen vitatkozni, hogy el is indul a skarlátszín labdáért és felviszi Michelle-hez.
- 5-5 dobás felváltva, győzzön a jobbik – egy mozdulattal át is passzolja a szőkének a lasztit, ő maga pedig a közelebbi karikák elé helyezkedik el, finom nyolcasokat ír le, és beméri, hogy mennyire tudja elérni az egyes karikákat. Nos, őrzőnek sem kéne őt erőltetni, még a saját bevallása szerint sem.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. március 26. 12:41 | Link

Vasil

Elégedett mosollyal nyugtázza, hogy félig nyert. Persze ez némi félelemmel is eltölti, de lássuk be, sosem jó ómen, ha gurkóval akar szórakozni az ember. Akkor meg pláne nem, ha ez a két lábon járó, szárny nélküli, tollatlan, főzni tudó lény egy Venant. Mert ugyanis tudni kell, hogy egyszer egy filozófia tanár így definiálta a női nemet: kétlábú, szárnyatlan, tollatlan, gondolkodni és főzni tudó lény. Gratulálunk.
A kergetőzés egyiküknek sincs ellenére, így gyorsan le is zavarnak egy menetet, amit egyértelműen Michelle nyer meg. De vajon, ha neki kéne elkapnia Vasilt, ugyanilyen gyorsan száguldana és vereséget mérne a másikra? Mi ebben kételkedünk, hiszen menekülni mindig egyszerűbb, mint üldözni. De mindegy is, eljött az ideje, hogy kicsit belemelegedjenek a kviddicsbe, ha már egyszer ezért jöttek. Meg ha már ez nem randi.
- Nem szeretem az álszerénységet - jelentőségteljesen pillant a bolgárra, de igazából miután nyomatékosította, hogy felesleges kishitűen közölni, hogy nem jó, el is kapja tekintetét. Sosem szerette, ha valaki önbecsülése nem ott van, ahol kéne lennie. Michelle elég sokáig kviddicsezett, David pedig olyan edzéseket tartott, ami után a szőkének iszonyatos izomláza lett, ez pedig igen ritka. Nem csoda, ha Vasilnak nem megy annyira, mint mondjuk neki, de ettől ő még nem lesz rossz. Férfiak...
Biccent egyet. Már hogy ne lenne jó? Hiszen ő egyszerűen tökéletes, lélegzetelállító, fenséges és... És talán szálljunk is le a magas lóról, köszönjük. De egyébként erejét, küzdőszellemét és makacsságát ismerve abszolút megfelelő erre a posztra.
- Legyen - mindössze szemkontaktussal jelzi, hogy beleegyezik a gyilkolásba és az adogatásba. Tiszta haszon. Ahogy a laszti felé repül, könnyedén kapja el - lévén őrző volt -, ám annyira nem hevül az ötletért, hogy a karikákra kelljen mennie. Elfintorodik a labda láttán és Vasil felé fordul, aki elhelyezkedett, hogy őrzői pozícióban kivédje a dobásokat. Kissé összeszűkülnek szemei, ahogy megpróbál őrzőfejjel gondolkodni. Csinálta már, nagyon jól tudja, mik azok a mozdulatok, amik elterelik a figyelmet. Megindul a seprűvel, majd jobb kezével meglendíti a lasztit és úgy tesz, mintha jobbra akarná dobni, szemei is csak azt figyelik. Ez egyértelmű jel arra, hogy most szépen balra fogja dobni, de tévedés van. Valóban a jobb karika legszéle felé hajítja a kvaffot és ha van egy kis szerencséje, az könnyen át is megy rajta. Vagy azért, mert a dobás kellően lendületes, vagy mert Vasil bedől a nem csel cselnek. Aztán az is lehet, hogy elkapja, sosem lehet tudni.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. március 30. 14:49 | Link


A szél süt, a nap fúj… vagy ilyesmi. Vasilnak egyre jobban tetszik ez a délután, valahogy érzi, hogy jó móka lesz, egészen a gurkójátékig. Addig azonban még kiélvezheti a repülést, meg a passzolgatást, amiben úgy-ahogy megfelelően működnek a testrészei, a lezuhanás minimális esélyével karöltve.
- Realista vagyok, nem álszerény. Talán – vonja meg a vállait, majd megkergeti a nagymenő Rellonost. Egy ideje már gondolkodik, hogy hova tegye Michelle-t, és biztos benne, hogy nagy rajongótábora lehet, mind pozitív, mind negatív oldalról. Vasilt viszont ez nem befolyásolja, a maga elgondolása szerint helyezi a lányt el, és úgy gondolja, hogy vannak olyan problémák a Rellonos szőke életében, amik ilyenné teszik, de tud ő nagyon jó fej is lenni. ez általában akkor jön elő belőle, amikor kettesben vannak, olyankor felszabadultabbnak látja őt. Figyelte már másokkal – nem akart odamenni zavarni -, néha mintha kicserélnék őt, vagy csak vele normális. Végül legyint egyet magában, semmi értelme bárkivel összehasonlítgatni, amíg jól érzi magát vele. Mert, akárhogyan is tagadná, szeret a lány közelében lenni, mi több, még kedveli is Michet. Hogy ez öngyilkosság-e, vagy sem, nem tudja, de megéri a kockázatot. Eddig legalábbis túlélte a találkozásokat és még volt az a bizonyos csók is. Nem megy ki a fejéből, és szeretne egyszer rákérdezni. Majd egyszer, talán, esetleg, soha, vagy de.
De, hogy elterelje a figyelmét, előbb felajánl egy dobóversenyt, amolyan bemelegítés gyanánt. Mikor Michelle belemegy, ő a karikákhoz repül és várja, hogy mivel próbálkozik a másik. Tudja, hogy van a „nyolcazás”, de inkább valami középpontot keres a középső karika előtt középmagasságban, hogy tudjon védekezni. A lány megindul, szőke haján megcsillan a napfény, ami csak egy pillanatra veszi el a figyelmét a bolgárnak, Michelle pedig a jobb karikára - ami neki a bal - dob, és még oda is céloz. Akárhogy is gondolja Michelle, a vele szemben lévő nem tud őrzőként gondolkodni, így a kvaffot Vasil felfelé üti el, ezt a menetet ő nyerte. Vigyorog egy széleset, majd visszapasszolja a lánynak.
- Jöhet a következő, most jó formában vagyok – hecceli egy kicsit, majd várja a következő lövést.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. április 6. 19:31 | Link

Vasil

Realista. Meg a cipőm sarka, az. Nem szól többet, inkább lezavarják a lezavarandókat és jöhet az izgi rész. Dobálózás. Michelle ösztönösen őrzőfejjel gondolkodik, aminek következtében az első dobást csúnyán el is rontja. Akkor gondolkodjunk Vasil fejjel. Elkapja a visszapasszolt labdát, majd ismét jól megnézi magának a karikákat.
- Ezt örömmel hallom - sunyi mosolyra húzza a száját, majd egyenesen a bal karika felé lendül, de a labda a középső felé repül. Nem teketóriázik sokat, viharos sebességgel száguld a bőr, aztán ki tudja, hol áll meg. Bármi is legyen az eredmény, a Venant lány alig várja, hogy a kvaff ismét a kezébe kerülhessen. Nem adja ám fel olyan könnyen a harcot, mint azt hinné az ember. A labdát forgatja kezében, ahogy vacillál, ezúttal melyik cél lenne a jó irány.
Megint a jobb karikát nézi ki magának, most viszont sokkal ráérősebben készül rá a dobásra. Jól megnézi magának a hármat, talán csak az elvágyódásból látszik a szemében, hogy merre húz a kvaffja. Meglendíti a karját a jobb karika felé, de muhahaha, nem oda megy ám, elhajítja balra. Akár fütyülhetne is a zsenialitása felett, de szorult belé némi alázat, így nem is engedi felkúszni arcára az önelégült mosolyt. Hát ejnye már.
A negyedik dobására nem készül különösebben, felnéz és jobbra dob. Van némi esélye annak, hogy ez is bemenjen, hiszen a keze mindig kapásból másfelé áll, mint amerre hajítani készül. Igazából most, hogy elért az utolsó lehetőséghez, teljesen elunta magát. Ez van, nem igazán köti le a figyelmét ez a lövögetés dolog.
A kvaff ismét a kezében, most viszont beleunt a trükközésbe jobbra néz és valóban jobbra dob, remélve, hogy Vasil beleszokott a mindig másfelé megy a labda, mint amerre számítasz rá effektusba. Ha nem, hát így járt. Nem hajtónak született, ezt már akkor tudta, mikor először seprűre ült és higgyétek el, nem tegnap volt az sem. Így, hogy minden dobását letudta, most helyet cserél a bolgárral és ő áll a karikák elé. Olyan régen csinálta, hogy tart tőle, el is felejtette, hogyan kell. A francba.
- Csapasd Vasilka.
Utoljára módosította:Michelle Angelique Saint-Venant, 2015. április 6. 21:32
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2015. április 6. 21:50 | Link


Még ő sem tudja, hogy mit vállalt. Ki tudja, talán a rellonos berág majd, hogy kivédte az első dobást. Azt ő is tudja, hogy az első sikeres dobások meghatározhatják akár az egész meccsre kivetítendő hangulatát egy játékosnak, persze nem mindenkinél van így. Jól tud azért esni a sikeres bemelegítés, persze egyelőre csak egyet fogott meg az öt lövésből, sok van még hátra. Egy kicsit talán önmagát is biztatja, majd visszadobja a lánynak a kvaffot, jöhet az újabb próbálkozás.
Ahogy meg van írva, és korábban utaltam rá, Vasil nem egy őrző típus, és természetesen a második lövés csont nélkül reppen át a középső karikán, miközben ő a jobb oldalra reppen. Itt már kicsit kínosabb a mosolya és utána száguld a vörös labdának, hogy Michelle újra a kezébe kaparinthassa az. Most egy kicsit komolyabbra veszi a figurát a bolgár, ez az arcára is kiül, elszántan koncentrálva figyeli Michelle mozdulatait. Talán ilyen komolynak még nem is látta a francia őt, de ennek is el kellett jönnie.
Természetesen a trükköt így is bekajálja, balra indul, azonban a lány lövése a bal karika széléről pattan vissza és veri oldalba Vasilt. Nagy nehezen összeszedi a navinés a kvaffot, majd a zöld talároshoz passzolja.
- Erre azért figyeltem – nevet fel és csak a fejét csóválja. Innentől kezdve már csak az ösztöneire hallgat. Nos, nem valami jók, mert a maradék kettő akadálytalanul halad át a karikákon. Igaz az utolsóra csak egy hajszálnyira marad le, de azt sehol sem jegyzik. A gól az gól.
Sóhajt egyet, majd elindul Michelle felé a közben összekapart kvaffal, de most nem kell már átadnia a játékszert.
- Már „duitolom” is. Amúgy… szép volt – kacsint a lányra, majd megáll a büntetőzónától pár méterre, a középső karika magasságában. Megvárja amíg Michelle elhelyezkedik és elindul.
Az első lövéssel nem sokáig vacillál, a jobb oldalira célozza, minden sallang nélkül. A másodiknál próbál valamit trükközni, a középső karikát szemeli, mégis a jobb oldalira dobja, és ez Michelle-től függetlenül jóval mellé megy. Bosszankodik egy kicsit magában, meg csak úgy puffog is, majd megkezdi a harmadik rávezetést. Azt találja ki, hogy amennyire csak lehet, megközelíti majd a lányt és a középsőbe helyezi el a kvaffot. Így majdnem az összeütközés határáig megy el, mondjuk, nagyjából 3 méterre kezd lefékezni, elméletileg nem fognak találkozni. Rádobja, majd indul az újabb körre. Kipróbálja Michelle cselét a „jobbra nézek, de balra dobom” figurát, azonban ez a dobás kicsúszik a kezéből, és ha a rellonos szőke nem figyel, bizony homlokon csókolja a kvaff. Utoljára pedig bal oldalról közelít és a bal karikára dobja el a kvaffot, lesz a mi lesz alapon. Eljött a pillanat, hogy összegezzék az eredményt, és véget érjen a kvaffos dobóedzés.
- Mondtam, hogy nem vagyok egy túl nagy tehetség, de azért van bennem spiritusz – mondja nagyon komolyan. De csak egy pillanatig, mert hahotázni kezd és legyint egyet. Ennyi egyelőre az ő tudása, és nem több, egy átlagos játékosnak elmenne talán. Mondjuk inkább cserének a Navine csapatába.
Utoljára módosította:Vasil Dimitrov, 2015. április 6. 21:52
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. április 15. 12:33 | Link

Vasil

Egész jó eredményt ér el, ami őrző - és remélhetőleg újdonsült terelő - létére igen szép dolog. Nem mintha egoista lenne, de egy olyan pozícióban jól teljesíteni, amit sosem csinált, ráadásul amiben nem is különösen jó, az igenis valami. Meg van elégedve az ötből hármas eredménnyel, még akkor is, ha ez nem feltétlenül ideális arány. Helyet cserél Vasillal és magában kislányos örömmel konstatálja, hogy kapott egy kacsintást. Nem mintha számítana bármit is, mert ugye az a lényeg, hogy meg lett dicsérve. Biccent egyet, ezzel jelezve, hogy természetes, de azért köszöni.
- Hajrá - óvatos mosolyra húzza a száját. Azért elég sokáig volt őrző, nem kéne túl sokat beengedni. Hogy stresszel-e ezen? Egy keveset. Tudva levő, hogy ezen a poszton játszott, nem akar beégni, most fontos, hogy bebizonyítsa, nagyon tehetséges valamiben. A többi ezer dolog mellett persze.
Az első dobásnál jófelé indul és hála a magasságosnak el is kapja. Tanult abból, ahogy Vasil gondolkodott, mikor ő dobott rá először. Könnyedén elkapta, mert nem trükközött. Akkor nyilván ugyanígy tesz majd a saját dobásánál is, remélve, hogy a szőke trükköt vár. A másodiknál bedől a trükknek és elindul a középső karka felé, így csak a szerencséjén múlik, hogy Vasil elvéti. Mondhatni törölgeti az izzadtság cseppeket a homlokáról, de csak magában. Valójában nem mutatja, hogy egy szívdobbanásnyi időre megijedt attól, hogy bemegy a kvaff.
A harmadik rádobás kissé horrorisztikusra sikerül abból a szempontból, hogy Vasil csak közeledik és közeledik. Most tudja, hogy mit csinál? A lánynak el kéne rántania a seprűjét? Ez csak egy trükk, ez csak egy trükk, folyamatosan ezt ismételgeti magában, de egyszerűen lefagy, a labda pedig könnyedén halad át a karikán. Sohasem fordult elő vele ilyen, de most tényleg félt, hogy baleset lesz a vége. Egy meccsen az adrenalin biztos hajtotta volna, hogy csinálja és ne érdekelje, de ez nem éles küzdelem. Felocsúdva összeszedi a bőrt és visszapasszolja a bolgárnak, miközben vesz egy mély levegőt. Nyugalom.
- Jesszus, döntsd el, hogy a célpont én vagyok-e, vagy valamelyik karika... - nos igen, ez a mondat azután hangzott el, hogy egy hajszál híján fejbe dobta őt Vasil. Valójában csak a reflexeinek köszönheti, hogy az arca előtt kinyújtott tenyerében megállt a kvaff. Még pördült is egyet. Ez még akár baromi vagány látvány is lehetett volna, ha nem tudnánk, hogy borzalmas mozgáskoordináció esetén már leeshetett volna a járgányáról. Visszaadja az utolsó dobásra is a labdát, ez viszont simán bemegy. Vagyis inkább csak csont nélkül sutty. Kettő az ötből, hűha. Vannak bajok.
- Igen, alkalmam volt tapasztalni... - ekkor Michelle-ből is kitör a nevetés, ennyi. Mintha valaha is lett volna esélye visszatartani. Nem tart sokáig ez a közös pillanat, de addig is nagyon aranyosak ott a levegőben. Amikor végre ismét komolyan tud Vasilra nézni felvonja fél szemöldökét. Bizony. Mert hogy most következik az a rész, amire vártak. Illetve Michelle várt. Mindegy.
- Készen állsz arra, hogy pótoljam a vashiányod?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék