36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szamosvári Zsombor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 125
Írta: 2019. augusztus 9. 15:43 | Link

Thomas

Zsombesz és a sportok úgy ütik egymást, mint a kő-papír-ollóban, ha egyszer mutattok ollót. Pici kora óta gyűlöli a sportokat, a mugli sulijában ráadásul egy kiállhatatlan testneveléstanárt sikerült kifognia, ami még tovább rontott a helyzeten. Néha, amikor apukája nagy nehezen rávette, hogy mozogjanak, legalább menjenek el futni, hajlandóságot mutatott rá, de jó, ha ez évente háromszor-négyszer előfordult.
Egyébként Zsombor rendkívül szerencsés, ugyanis remek géneket örökölt: totálisan mit, és mennyit eszik, képtelen hízni. Mivel izom nagyon nincs rajta, így tulajdonképpen csontból és bőrből tevődik össze a srác.
De akkor jön a kérdés, hogy mégis mi a fészkes fenéért igyekszik az Erőnlét terme felé, ha gyűlöl edzeni, haverjaival meg aztán végképp nem jár le sportolni... Nos, ami azt illeti, pont abban a korban van, amikor a legfontosabb, hogy egy srác minél kimunkáltabb külsővel rendelkezzen, hiszen lassan 15 éves lesz. Sok lány után megfordul, és ez fordítva is igaz, ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy a lányok, rendszerint az izmos fiúkat kedvelik. Vagy azokat, akiknek már szőrösödik az arca. Mivel az utóbbi kb. 20 éves koráig nem fog megvalósulni, úgy határozott a testével kell kezdenie valamit.
Ilyen undorral, lomhasággal, és nemakaromsággal még bájitaltanra sem lépked, de ahogy egyre közeledik a terem felé, minden porcikája tiltakozni kezd. Hirtelen ilyen apróságok jutnak eszébe: Jaj, hiszen mindjárt itt vannak a vizsgák, és én még sehol sem állok! Megbukok és örök szégyen leszek! Vagy: Fuu, reggel óta nem ettem, nem ittam, lemegy vércukrom és megdöglök! És még tudná sorolni a kifogásokat, amiért nem kellene itt lennie, de mégis.. Erőt vesz magán, benyit a terembe, és... Megáll. Szemeit összeszűkíti, kicsit beljebb lépdel, és azon tanakodik, hogy most mégis mi a fenét tegyen. Egy géphez sem ért, fogalma sincs hogy kell őket használni. Szemeivel súlyzó, vagy ugrálókötél után kutat, kb. csak azokat ismer.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Middleton
KARANTÉN


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 800
Összes hsz: 3957
Írta: 2019. augusztus 9. 22:16 | Link

Zsombor
hétköznap délután a gépek közt | x

Egyszer én tartottam már ide a terembe ám, azonban Paijal elkeveredtünk Bangkok utcáin. Igen, velem csak így ilyenek történnek. Alap. Rendben, igaziból a Kívánságok termébe nyitottam be véletlenül, ahol a srác éppen szülővárosát rótta, én meg csatlakoztam hozzá.
Most megint itt vagyok! Ugyanúgy fehér pólóban, szürke melegítógatyában és egy laza csukában. Valamiért van a vállamon egy sárga törölköző is. Úgy láttam az An Dojoban, hogy van ilyen az embereknél. Ezzel törlik az izzadtságot? Gondolom. Elég az hozzá, bácsikám edzeni kezdett engem végre, azonban ez csak hétvégéken van és én közben is szeretnék mozogni kicsit. Az egy dolog, hogy sokat sétálok meg csomót táncolok otthon magamban, viszont felmerült bennem, erősíteni is lehetne. Csak állóképesség megőrzésnek, fejlesztésnek.
Lézengek a gépek, eszközök között. Egy csapat diák van itt még rajtam kívül, együtt jöttek, éppen labdáznak a helyes kis pályán. Feldobom a törölközőt az egyik vasra és úgy döntök, ezzel kezdek mondjuk: szimpla rudaknak tűnnek, amiken lehet húzódzkodni meg ilyesmi. Viszont mielőtt felcsimpaszkodnék, nekiállok bemelegíteni. Anélkül nem szabad. Hajolgatok, karjaimmal körzök, térdeimet huzogatom fel mellkasomhoz. Elpillantok a bejárat felé, mikor bővül a társaság egy új, tétova taggal. Rámosolygok.
Hozzászólásai ebben a témában
Szamosvári Zsombor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 125
Írta: 2019. augusztus 14. 18:18 | Link

Thomas

Még van lehetőség visszafordulni, senki nem tart pisztolyt a fejéhez, hogy márpedig az élete múlik azon, hogy belépjen az edzőterembe, és... Nem, Zsombi nem futamodik meg, megragadja a kilincset, és óvatos beteszi a lábát. Lerí róla, hogy az égvilágon semmi keresnivalója nincs. Ha görnyedt tartásából nem is, mimikájából bárki rájöhet, hogy egy olyan srácnak van itt dolga, akitől totálisan idegen ez a környezet. Szemöldökét összehúzta, homlokát ráncolja, feszeng laza ruhájában. Nem tudja merre menjen, hol ácsorogjon tovább, vagy inkább megragadjon valami eszközt... Távolabb egy csapat diák játszik a pályán, tőle pedig nem annyira messze egy idősebb srác végzi bemelegítő gyakorlatait, és ekkor kap csak észbe, hogy jé, hát valóban ezzel kezdeni egy sportos délutánt! A bemelegítéssel! Miközben kicsit beljebb lép, gyorsan viszonozza az idegen fiú mosolyát bátortalanul, majd mikor megleli a tökéletes helyet a bemelegítéshez, elkezdi a fejkörzést, majd a karkörzést, és a többi... Gyerekkori emlékei a testnevelés órákkal kapcsolatban kezdenek felelevenedni, ahogy a cigánykerekezés, meg bukfencek előtt megmozgatta végtagjait. Folyton azt a figyelmeztetést kapták, hogy a bemelegítés a legfontosabb része a tesiórának, olyan mint a reggeli: anélkül tilos elkezdeni a napot.
Mikor már bokájával végezte a körzéseket, szemeivel valami olyan eszköz után nézelődött, aminek tudhatta a nevét, sőt próbálta mindeközben a másik srácot figyelemmel tartani. Egyrészt a bemelegítéshez nézett ötleteket, másrészt arra volt kíváncsi, hogy ő vajon mihez kezd ezek után, s ha valamelyik gépet fogja használni, akkor legalább megtudhatja, hogy mire való.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Middleton
KARANTÉN


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 800
Összes hsz: 3957
Írta: 2019. augusztus 17. 22:26 | Link

Zsombor
hétköznap délután a gépek közt | x

Míg a bemelegítést bátran lesheti rólam, mert bácsikámtól mostmár elég ilyen gyakorlatot zsebeltem be, addig az nagyon vicces lesz, ahogy majd én mutatom meg, mire valók ezek a gépek, hiszen fogalmam sincs. Talán ezért is választottam a rudat, az tiszta sor. Nade még forgolódom, hajolgatok, nyújtózkodom picit és el-elpillantok én is az eridonos felé olykor. Talán, mert érzem, hogy néz engem. Minden esetre, ha összeakad a tekintetünk, mindig kap egy mosolyt tőlem.
Úgy döntök, mostmár készen állok. Lóbálom még egy keveset karjaimat, miközben felnézek a vasra, aztán megmozgatom ujjaimat, végül egy ugrással felkapaszkodom. Lábaim lóbálom a föld felett. Elkezdem felhúzni magam. Az első elég szépen megy, vékony karomon feszülnek az izmok. A második is egész jó. A harmadiknál viszont már remegek és jóval lassabb. A negyedik meg már alig sikerül. Kínlódó arccal lógatom ki magam, engedem el a rudat és érek talajt. Egyből letámasztok combjaimra, lihegve és nézek felfele oda, ahol az előbb húzódzkodtam. Oké, kezdetnek ez biztos jó. Felegyenesedem és körözgetek kicsit.
Megyek egy másik eszközhöz. Különös, félig áttetsző golyóbisok sorakoznak egymás mellett. Homlokráncolva érek az egyikhez. Kezem bele tud merülni, mint valami pudingba, hát hagyom is, hogy tegye. A közepéig nyúlok és ott ökölbe szorítom kezem, amikoris a gömb körülötte merev anyaggá lesz. Megpróbálom felemelni. Egész nehéz. Áh, akkor ezzel lehet súlyzózni. Beledugom hát a másik kezem az ugyanolyan, kékes színűbe mellette. Ezek a színek biztos a nehézséget jelölik. Leengedem karjaimat magam mellé, majd emelem fel a rámkövült golyóbisokat mellkasomhoz újra és újra. Pár kilósak lehetnek. Egyre jelentősebben lélegzek és szorítom össze számat. Mikor úgy érzem, ez elég volt, visszarakom a helyükre őket, viszont kezeimmel együtt ugyebár. Azt hittem, ha visszateszem őket, kioldanak, vagy valami. De nem.
- Bocsánat - szólítom meg a srácot nem messze.
- Tudod, hogy kell ezeket letenni? - kérem segítségét.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint