36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 31. 13:06 | Link

Woodarn Collenwen


 Kezdtem egy kicsit elhanyagolni magam, semmi sport csak amíg lemegyek a boltig és vissza. Na meg az állandó étkezés. Persze nem látszott meg rajtam, de nem is szeretném a jövőbe sem, ezért inkább teszek ellene. Jobban szeretem, ha a szabadban tudok edzeni, otthon mindig kihasználtam a nagy birtokot, és csak ha a gépeken edzetem akkor mentem zárt helységbe, de most a hideg nem csábított annyira plusz nem szeretek nagyon felöltözni.
  Korán ebédeltem, így nem kellett féljek, hogy rosszul leszek az étel miatt. Felvettem egy fekete futónadrágot, egy kék toppot, és egy hozzáillő kék tornacipőt. A hajamat nem hagytam szabadon, mert csak akadályozna, inkább szoros lófarokba kötöttem, és feltettem egy hajpántot is. Egy hátitáskába bedobáltam egy töröközőt meg egy üveg jéghideg vizet. És indulhattam is. Szerencsére egy év alatt megtanultam, hogy mi hol van az épületben, ezért csak nagy ritkán tévedek el.A folyosó kihalt volt, mindenki inkább a jó meleg szobájában, esetleg velem ellentétben ebédelnek..ebéd időben.
  Az erőnlét termébe már volt egy hímnemű aki a futópályán rótta a köröket. Gyorsan végigmértem a srácot, már amennyit láttam belőle. Első pillantásra is megtudtam állapítani, hogy a fiú a helyesebbik fajtából való. Aztán levettem a tekintetem róla, és körbenéztem a terembe, és egyből megakadt a tekintetem a gépeken amik a bejárat mellett voltak el helyezve. Úgy terveztem, hogy a futógépen kezdem, és majd meglátom, hogy merre tovább. Ledobtam a gép mellett a táskám, és felálltam a futógépre. Figyeltem a ritmusra és a légzésre is, de félszemmel a srácot néztem. A fejembe mint csak egy magyar szám ment a fejembe, vagyis annak is csak a refrénje.
Megráztam a fejem, hogy kitisztuljon, megpróbáltam nem az edzőtársamra figyelni, hanem csak magamra. Kirekesztettem a dallamot is a fejemből, és minden egyéb zavaró gondolatokat.
Csak futottam.

Öltözet.
Utoljára módosította:Jessie Lisbeth Diana Redway, 2013. január 10. 10:55
Hozzászólásai ebben a témában
Woodarn Collenwen
INAKTÍV


Portré
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 317
Írta: 2013. január 1. 20:53 | Link

Izé, sietek

Elfáradtam...
Szerettem volna valami normális sportot is, nem csak futni. Miután jó pár kört lefutottam, lihegve odamentem a cuccaimhoz. Meglepetésemre már volt ott egy lány is, kicsivel távolabb, a futógépeknél. Szívesen köszöntem volna neki, de mindketten elfoglaltak voltunk. A kosárhoz azonban mindenképp kellene embereket találnom.
Lazábbra vetkőztem, majd a törölközőmmel megtöröltem magam. Szerencsére nem izzadtam meg olyan nagyon. Nyakamban a törölközővel odanyúltam a vizes flakonért, majd kortyolgattam párat.
Csak akkor kezdtem érezni igazán, hogy mennyire kifullasztott ez a futás, bár kétségkívül nem volt lazának mondható. Megterheltem magam, így szükségem volt egy kis pihenésre, mielőtt másba kezdtem volna.
Odasétáltam a lányhoz, aki a futógépeknél volt.
-Hello! Miért nem a futópályán futsz? -kérdeztem kíváncsian- Amúgy üdv -intettem neki egyet barátságosan. Amíg megy a gép, nem tanácsos kezet fogni vagy valami. Meg lányokkal azt illik?
-Figyelj, beállsz kosarazni? Nem vagyunk sokan, egyelőre csak én vállalkozom erre, de remélem benne vagy és a labdajátékok iránt is érdeklődsz. Attól meg, hogy béna leszel, nem kell félni. Én sem vagyok profi -vigyorodtam el, majd magamnak a mondat másik végét megtartottam. Valahogy úgy szólt, hogy: de béna sem... De erről jobb, ha nem tud egy ideig, másképpen nem egyezne bele a játékba, ami nem jó. Egyedül kéne akkor játszanom.
-Hogy döntesz?
Hozzászólásai ebben a témában
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 10. 10:52 | Link

Woodarn Collenwen
  

  Felvettem a környezetem zajait így már csukott szemmel is ment a futás. Hirtelen valami elhallgatott és megzavart. Felpattantak a szemeim, körbenéztem és észrevettem, hogy a srác abbahagyta a futást.  Lassan én is kezdtem elfáradni, de csak futottam tovább, még az se zavart meg, hogy a fiú felém vette az irányt. Csak mikor odaért, és megszólított álltam le.
  -Szia! Hát ez közelebb volt. Na meg nem szerettelek volna zavarni.-mosolygok rá.
Leszálltam a gépről, felemeltem a táskám és kivettem belőle a törülközőmet és megtöröltem először az arcom, majd a nyakam. A nyakamra helyeztem én is a törülközőt, majd elővettem az üvegem és ittam belőle pár kortyot, majd visszadobtam a táskámba.
  -Háát..-húztam el a szám szélét.-.. Benne vagyok, de szólok nem nagyon tudok kosarazni, sőt.. Szóval ha megtanítasz, akkor mehet.- nevettem rá, azzal a tipikus Jess nevetéssel.
Felkaptam a táskám a vállamra, megfogtam a srác kezét és elindultam a kosárpálya felé. Ledobtam az egyik sarkába a táskám rádobtam a törülközőmet majd a szememmel kikutattam a kosárlabdát.
Kerek, narancssárga.
Igen az lesz az. Odafutottam, felemeltem, párszor pattogtattam, de kicsit nagyon bénán, majd visszasétáltam a sráchoz. Egyik kezembe a labdát tartottam, a másikat csípőre tettem, félrebillentett fejjel mosolyogtam rá.
  -Na? Kezdhetjük tőlem.. Megtanítasz dobni?-vigyorogtam.
Felé dobtam a labdát és csak reménykedtem, hogy jó a reflexe és kikapja. Léptem felé még egy párat, hogy elé kerüljek.
Hozzászólásai ebben a témában
Woodarn Collenwen
INAKTÍV


Portré
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 317
Írta: 2013. január 13. 12:21 | Link

Megint sietek

A lány szerencsére ma jobb kedvében lehetett, mert ha úgy vesszük, benne volt a játékban. Na, ennek már örültem. Azért focizni mégsem hívhattam volna, azt már biztos nem szeret.
-Konyítasz egyáltalán valamennyit valamelyik sporthoz? -kérdeztem vigyorogva, miközben ő bunkón elhúzott a pályáig- Na jó, de tényleg nem tudsz?
Elvettem a labdát, majd a kezemben tartva elkezdtem neki magyarázni a szabályokat. Dióhéjban, burkoltan, mert valahogy az egy olyan dolog, amit nem lehet elmagyarázni, mindenki tudja.
-Be kell dobni szépen a labdát... oda! -mutattam fel a palánkra- Dobni gondolom tudsz... -vigyorodtam el- Na, de... Közben pattogtatsz, persze lehetőleg úgy, hogy ne a lábadra menjen. A pályán sportszerűen viselkedünk, ha lenne még más játékos, akkor passzolsz neki, elkapod a labdát, rohangászol és hasonlók. Na, szóval érted, nem? -kérdeztem, elhúzva a szám. Eléggé összecsaptam, de nem akartam erről beszélni és ezzel pocsékolni az időmet, hogy egy kezdőt tanítsak.
-Ó... Akkor mielőtt elkezdjük, még dobunk párat, de utána tényleg legyen valami, jó? Aztán ha unod, szólj. Utána megyek mondjuk enni! -mondtam mosolyogva, majd odaléptem a lány mögé és próbáltam, próbáltuk valahogy együtt bedobni. Persze nem ment túl jól, sőt, szánalmas volt, de én legalább jót röhögtem ezen az egészen. Végül aztán megvontam a vállam, s nevetve csak ennyit mondtam:
-Na jó, dobj ahogy akarsz, csak menjen majd be!
Ezzel nagyjából el is kezdődött a "meccs". Jeleztem a lánynak, én kezdtem, majd játékosan elkezdtem pattogtatni a labdát és harcra készen csalogatni áldozatom magamhoz. Remélem megpróbálja majd elvenni, aztán rádobhatok ééés... Na mindegy, ez már rajta múlik.
Hozzászólásai ebben a témában
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 10. 17:21 | Link

  -Konyítok pár sporthoz.-kacsintok rá, hisz várja még egypár meglepetés.-Tényleg nem tudok..-suttogtam, de nem mertem a szemébe nézni, mert a végén lebukom.
Tágra nyílt szemekkel figyeltem miközben a szabályokat magyarázta, és nagyokat bólogattam. Mondjuk ha tényleg nem tudnék kosarazni, akkor ebből a magyarázatból nem sokat értenék, de hagyjuk.
  -Persze, világos.- nevettem, és vártam, hogy elkezdjük.
Viszont a srác-akinek a nevét még nem tudom-megállt a hátam mögött, és elkezdett tanítgatni dobni, én meg eljátszottam a szuper bénát, ő meg jókat röhögött rajtam.
  -Hé, ne nevess ki.-mondtam, persze nem gondoltam komolyan. Úgyis meglátjuk ki nevet a végén.
  -Oké mehet. Majd dobok valahogy, ne félj.-kacsintottam, és elfoglaltam a helyem.
A fiú kezdett, pattogtatta a labdát, neki futottam én is, majd mikor ráakart dobni egy ugrással kiütöttem a kezéből a labdát, majd hátrébb pattogtattam, és egy diadalittas vigyorral néztem a srácra.
  Megjegyzés az egészhez, hogy otthon -habár a drága Apámat nem érdekelte mi van velem, a látványt megtartotta- volt futó-, kosár-,röplabdapályám. Emellett konditerem is. Csak tánctermet nem kaptam, de beletörődtem.
Szóval majdnem minden nap kosaraztam kiskorom óta a személyzettel, így hát jártas voltam ebbe a sportba (is).
Jó viccnek kezdődött ez a játék, kicsit lóvá tettem a fiút, de ez kellett ahhoz, hogy a mai napom jól végződjön.
  Egy nagy ugrással rádobtam a palánkra, majd összeszűkült szemmel figyeltem, ahogy köröz a gyűrűn, és ragadozó tekintettel  szuggeráltam, hogy bemenjen..
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint