- Bumszalagbőr! - Doxitrágya! - Tatuepét tessék! Friss a tatuepe! - L-es békatojás! - Itt olcsó a kadosszagyökér! A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának! 
|
|
|
Zayday #Frankie | Augusztus 31 A helyi piacra azt mondják, hogy a legfinomabb sárgabarackot, nektarint és görögdinnyét találhatjuk itt. Sőt azt is, hogy a mugliknál terjesztett piros és sárga húsú darabok mellé még kék és zöld társaikat is meg lehet találni szezonálisan, így miután meglátogatom Jasminet, a kis hátizsákommal együtt a helyi piacra tartok.
A dinnyét elég hamar sikerül is megtalálnom, be is vásárolok, a táskámba rejtve a kis gyümölcsöt, aztán a barackok között kezdek el lelkesen válogatni, nem törődve a körülöttem foglalatoskodó és folyamatosan beszélgető emberekkel. Ekkor történik meg a baj, a mindenkit számomra érthető nyelvre fordító, nagyon drága karperec egy yolo megmozdulással a gyümölcs közé hullik, a csatja megadja magát, én pedig ezt észre sem veszem addig a pillanatig, míg rá nem kell jönnöm, hogy nem értek mindent. Csak a beszélgetések, teszem azt... felét, háromnegyedét.
- Oh shit, ne ne ne ne ne... - kezdek el nézegetni a karkötőm után, miközben többször is a csuklómra fogok, de nincsen ott. Hajajj. Szinte érzem, hogy hevesebben veszem a levegőt, ahogy körbepillantok, de sehol az ékszer. Az egyetlen magyarázat, hogy... a pultban van.
|
|
|
Guinevere Frances Yazel
INAKTÍV
She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
|
|
Írta: 2019. augusztus 30. 13:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=769879#post769879][b]Guinevere Frances Yazel - 2019.08.30. 13:18[/b][/url] Zayday #Frankie | Augusztus 31 A helyi piacra azt mondják, hogy a legfinomabb sárgabarackot, nektarint és görögdinnyét találhatjuk itt. Sőt azt is, hogy a mugliknál terjesztett piros és sárga húsú darabok mellé még kék és zöld társaikat is meg lehet találni szezonálisan, így miután meglátogatom Jasminet, a kis hátizsákommal együtt a helyi piacra tartok.
A dinnyét elég hamar sikerül is megtalálnom, be is vásárolok, a táskámba rejtve a kis gyümölcsöt, aztán a barackok között kezdek el lelkesen válogatni, nem törődve a körülöttem foglalatoskodó és folyamatosan beszélgető emberekkel. Ekkor történik meg a baj, a mindenkit számomra érthető nyelvre fordító, nagyon drága karperec egy yolo megmozdulással a gyümölcs közé hullik, a csatja megadja magát, én pedig ezt észre sem veszem addig a pillanatig, míg rá nem kell jönnöm, hogy nem értek mindent. Csak a beszélgetések, teszem azt... felét, háromnegyedét.
- Oh shit, ne ne ne ne ne... - kezdek el nézegetni a karkötőm után, miközben többször is a csuklómra fogok, de nincsen ott. Hajajj. Szinte érzem, hogy hevesebben veszem a levegőt, ahogy körbepillantok, de sehol az ékszer. Az egyetlen magyarázat, hogy... a pultban van.
|
|
|
|
Zayday Hudson
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2019. augusztus 30. 13:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=769895#post769895][b]Zayday Hudson - 2019.08.30. 13:51[/b][/url] GuinevereOlyan nagy örömmel érkeztem a piacra, ismét végre itt! Egyik jó tulajdonságom, (kinek jó?) hogy szeretek vásárolgatni a piacon. A nagymamámmal, a mugli világban minden hétvégén bevásárló túrára indultunk, és be vallom este értünk haza. A mai nap szellős, és egyben kellemesen langyos. Tökéletes az időjárás is, így semmi sem akadályozhatta meg, hogy én aznap elmenjek. Vittem magammal, egy cukker fonott kosarat, és egy csinos kis piros masnit kötöttem a fejemre és úgy néztem ki, mint egy kedves, vidéki csajszi. Mint mindig, áruk garmadája tárult a szemem elé. Gyorsan odasiettem, a kézműves termékekhez, teszem azt gyógytusfürdő és szappan. Mindkettőből vásároltam, majd fizettem a mosolygós, pufók asszonyságnak. Gondolkoztam, hogy mi is kell még nekem? Hát persze hogy virág, esetleg valamilyen növény. Pár perc múlva, odajutottam a virágos standhoz, és kiválasztottam magamnak egy gyönyörű orchideát, ami díszes vázában gyönyörködött. Fizettem, és a gyümölcsös felé irányítottam el, a virág illatól bódult fejemet, na meg a testemet. A piacon öröm gyümölcsöt vásárolni, mert olyan friss. Vettem pár darab fügét, és mielőtt a szilvákhoz rohantam volna, kiáltást hallottam. Egy fiatal nő, bizonyára elvesztett valamit. Oda léptem hozzá, és kedvesen megkérdeztem: - Segíthetek valamiben? - szóltam, de észrevettem egy csillogó karkötőt, a szépséges barackok közt, így hát kiszedtem onnan. - Talán ezt keresed? - kérdeztem mosolyogva, mint a vadalma.
|
|
|
|
|
Guinevere Frances Yazel
INAKTÍV
She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
|
|
Írta: 2019. augusztus 30. 14:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=769913#post769913][b]Guinevere Frances Yazel - 2019.08.30. 14:17[/b][/url] Zayday #Frankie | Augusztus 31 Legközelebb talán jobban figyelek majd arra, hogy milyen állapotban vannak az értékeim, mert az a hirtelen stresszgombócot a gyomromban soha töbé nem akarom tapasztalni. Szinte beleszédültem a gondolatba, hogy vennem kell most egy új ilyen vackot, csupán azért, hogy szót tudjak érteni a barátaimmal, az iskolai tanáraimmal, a pasival, akivel együtt élek. Nem igazán nyugtat meg engem ez a külföld dolog.
Már kezdenék teljesen rágörcsölni a tényre, hogy nincs meg a karperec, mikor a sötétebb bőrű lány mellém lép és egy halálosan nyugodt mozdulattal kiemeli azt a sárga gyümölcsök közül.
- Te jó ég! Igen, köszönöm! - még én is hallom az akcentust a hangomon, ahogy kiveszem a kezéből és meg is ölelem hirtelen felindulásból, aztán a táskámba dobom a célját teljesíteni nem képes értéktárgyat. Gyorsan el is engedem a lányt, majd pár újabb barackot dobálok a táskába. A bácsi nem különösebben van elragadtatva tőlünk, folyamatosan mondogatja a magáét, hogy összefogdozzuk a portékát - a portrékra gondol? Én nem értem semmilyen képhez! - és milyen gonosz lányok vagyunk mi. Gyorsan ki is fizetem a sárga gyümölcsöket, majd a lány felé tartom a zacskót.
- Vegyél! Segítettél. Hálás vagyok - mosolygok rá, miközben igyekszem egyszerű mondatokat összerakni, amikre talán a válasz is van olyan egyszerű, hogy megértsem az ékszer nélkül.
|
|
|
|
Zayday Hudson
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2019. augusztus 30. 14:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=769925#post769925][b]Zayday Hudson - 2019.08.30. 14:41[/b][/url] GuinevereOlyan jó érzés volt, látni az arcán, a megkönnyebülést és a hálát. Nagyon szeretem az ilyen pillanatokat, ilyenkor érzem azt hogy megérte ma felkelni. Megérte, mert segíthettem valakin, és 'hálistennek nem valami, kegyetlen tolvaj vette észre a karkötőt, mert biztos elkoppintotta volna. Olyan sok gonosz ember él a világon, ezért vagyok büszke arra, hogy jól neveltek fel a szüleim. Jól esett számomra, amikor megköszönte hogy megtaláltam, és még meg is ölelt. Ezt a szép pillanatot, az árus bácsi egy kicsit tönkretette. Állandóan mormogott, mint valami öreg medve. Nos, hasonlított is az imént említett állatra, így jobbnak láttam ha nem packázok vele. - Ez semmiség csajszi! Örülök hogy segíthettem neked! - szólaltam meg, mivel hálaözönt kaptam az említett hölgyeménytől. Nagyon kedvesnek látszott, szinte madarat lehetett volna fogatni vele örömében. Hirtelen eszembe jutott, egy történet a gyerekkoromból. El hagytam a kedvenc plüssömet a bevásárlóközpontban, és egy kedves nénike találta meg, majd mosolyogva visszaadta. Mrs. Hudson, ezennel teljesítetted a küldetésedet! Miközben ezen gondolkoztam, hangosan felnevettem. Mikor visszatértek a gondolataim, mármint visszatért a józan eszem, a nő egy sárgabarackkal teli zacskót tartott felém. - Ugyan már! Két darabot elfogadok, de nem többet! - szólaltam meg nagy komolyan. Hiszen nem azért találtam meg az ékszert, hogy utána dözsöljek. - Köszönöm szépen! - hálásan bólogattam, és kivettem a kívánt mennyiséget.
|
|
|
|
|
Mitzinger-Yazel Frances
INAKTÍV
She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
|
|
Írta: 2019. október 7. 10:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=777320#post777320][b]Mitzinger-Yazel Frances - 2019.10.07. 10:15[/b][/url] Zayday #Frankie | Augusztus 31 Fogalmam sincs, mi a szart csináltam volna, ha nincs meg a kütyüm. Mármint, persze, vettem volna egy újat, de egész pontosan miből is? Megint mehettem volna haza, anyámékhoz, szégyenszemre bevallani, hogy a második karperecemnek is kampec. Mentségemre szóljon, az elsőt azért offoltam ki, mert ráfröccsent az robbanó üst tartalma, én abban semmilyen kárt nem tettem.
Ellenben a bácsi a kedvünket asszem nem igazán fényezte, vagy emelte, a enyémet legalábbis semmiképpen. Folyamatosan mormog, meg morog, hiába öleltem meg a lányt, még akkor is csak dörmögött maga elé.
- Tényleg köszönöm. Drága, nem kell elhagynom - nézek a táskámba, biztos vagyok benne, hogy nem úgy fogalmazok, ahogy kéne, de kis szerencsével a lányka azért még megérti, hogy mit akarok kihozni belőle.
A lány fel is nevet, nem egészen értem miért, de egy széles, bátorító mosollyal nézek rá, felőlem annyit nevetgél, amennyit szeretne, mert ki sikerült húznia ma egy nagyon pocsék helyzetből.
- Amennyit jól esik - vonok egyet a vállamon, amúgy is rengeteget vettem, szinte már indokolatlanul sokat, de nem zavar, nagyon szeretem ezt a gyümölcsöt, szóval úgy érzem, majd csak el fog fogyni.
- Nincsen mit. Frances vagyok - mosolyogok rá, de nem nyújtok kezet, a barackok mellé nem hiszem, hogy még van erre kapacitása. - Merre mész?
|
|
|
|
