28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! ✴
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Red Squadron csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
online
RPG hsz: 164
Összes hsz: 500
Írta: 2019. december 19. 18:19 | Link

Életem értelme

Áh, hogy ez mekkora egy vacak. El sem hiszem, hogy valaki ezért egy galleont is kiadjon. De most komolyan! Értem én hogy idén a kézzel készült dolgok béltartalék szinten árasztották el a hazai boltokat így az ünnepek terén és hogy van olyan hülye, aki még ezeket keresi is, de könyörgöm, miért az élet kékeres, vaskos, duzzadó, lábfekélyéért kell ezt még egy ilyen kis vásáron is előhozni, mint a bogolyfalvi karácsonyi kirakodás? Tíz perce szemezek itt ezekkel a kötött kis mackókkal, szívecskékkel és hasonló eldeformálódott ízlésre hajazó tárgyakkal, de valahogy nem tudtam még értelmet találni nekik. Ha ajándék, akkor az legyen drága és valami minőségi dolog, nem pedig egy öregasszony által összetákolt izé, aminek csak jó hiszemmel egy macska örülne, az is csak azért, hogy szétszedje az egészet a francba.
- Mit adhatok fiatalember? - Szolgálja ki a többi embert gyorsan, majd fordítja figyelmét felém az öreg néni, aki feltehetően ezeknek a förmedvényeknek lehet a tulajdonosa és egyben készítője is. Hirtelen megszólítása kicsit sem billent ki a gyűlölködésemből, inkább csak úgy csinálok, mint aki meg sem hallotta, hogy hozzá beszélnek és inkább a garbóm bő nyakába rejtem kipirosodott arcom, miközben kezeimmel bőszen kutatok a zsebemben egy újabb mentolos cukorkáért, ha már az előzőt szétharaptam. Azonban a nyanya nem tágít, újra elhagyják száját a nemrég elharsogott szavak, ez alkalommal is egy zsáknyi édességgel és kedvességgel megfűszerezve. Komolyan, lassan hánynom kell.
- Igen - adom fel a küzdelmet, kibújva meleg ruhám védelmező burkából. - Esetleg ilyen van tangában is? - Mutatok rá az egyik csipketerítőre, arcomra tenyérbemászó és meglehetősen ártatlan arckifejezést erőltetve.
- Hogy miben, Kedveském? - Akad el az asszonyság szava, szemei kikerekednek, ábrázata a fején viselt mikulássapka árnyalatát veszi fel.
- Tangában - kötöm az ebet a karóhoz, miközben úgy csinálok, mint aki egyáltalán nem érti, hogy ebben most mi is a lehetetlen. - Bár nem csodálkozom, egy ilyen vén szatyor miért is tudná, mi is az - Bekapom az eddig a kezemben tartogatott cukorkát, majd a csomagolását kis golyóvá gyúrva, bepöckölöm az asszonyság bódéjába.  
Szál megtekintése
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Red Squadron csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
online
RPG hsz: 164
Összes hsz: 500
Írta: 2019. december 19. 20:09 | Link

Életem értelme

Na ácsi, ácsi. Álljon csak meg a menet. Tudom, hogy nem én vagyok az a tipikus mintapasi, akire mindenki vágyik, de azért olyan rossz se vagyok, hogy valamiért is bocsánatot kelljen kérnem. Az én nézőpontom, én így gondolkodom, ezért pedig senkinek sem tartozom bocsánatkéréssel. Meg amúgy is. Röhejes, hogy pont nekem kellene erre vetemednem. Már csak az egom miatt se fogom megtenni. Felőlem rikácsolhat itt a luvnya - végtére is ahhoz ért a legjobban -, de tőlem egy esedező szót sem fog hallani.
- Nekem akkor is kell az a tanga - vonom meg a vállam az indokokra, amiket a szöszi felsorol. Gyerekek, akiknek segítségre van szükségük? Oh, ugyan már, bolond azért én sem vagyok. Mintha nem azzal lenne folyton tele a közösségi média, hogy ez meg az a híresség mennyit adományozott az ilyen pokolfajzatoknak. Annak a nagy részét bőven elkölthetnék arra, amire nekik szükségük van és nem kéne mástól pénzt kunyerálni. Meg fogadok hogy ez a vén szatyor is csak szóban gyűjt a rászorulóknak. Igazából meg csak egy kis plusz pénzt akar a nyugdíja mellé. Szánalmas. Attól persze még nem fogok tágítani az ügyem mellől nekem kell az az alsónemű és kész. Ha medvét tud horgolni, akkor nem hiszem, hogy egy pár madzagból álló valamit ne tudjon megcsinálni. Feltéve persze, ha egyáltalán tisztában van azzal, hogy mi is az. Amit meg kötve hiszek. Pedig jó lenne Levit megszívatnom. Szegény kis szobatársam túlságosan nagy pofazacskóval rendelkezik, ami nekem, és még pár másik társamnak pedig rettentően nem tetszik. Így rá fér egy kis leckéztetés. Mi? Hogy én is ugyanolyan vagyok mint azok a nagyszájú mamlaszok? Oh, ugyan kérlek, én százszor szebb vagyok náluk.
- Mindent a szemnek, semmit a kéznek - fogom meg a kezét, ami fejemen kapott új helyet - Ez a test egy templom ám. Mondanám, hogy gyónhatsz alatta, de rusnyaságokkal nem foglalkozom - igen, szándékosan nem reagálok arra, amit mondott. Hogy miért? Mert kurvára nem érdekel. Feljebb már kifejtettem a véleményem a témáról.
- Na, várjál. Szerinted nekem bocsánatot kéne kérnem? Pont nekem? Cicám, láttál már jól kinéző hírességet esedezni? Na, engem sem fogsz - direkt szítom a hangulatot, had gyűljön csak a nép. Minél többen, annál élvezetesebb lesz a buli.
Szál megtekintése
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Red Squadron csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
online
RPG hsz: 164
Összes hsz: 500
Írta: 2019. december 20. 16:23 | Link

Életem értelme

Nem, én nem hibázok. Én. Soha. Az isteneknek senki nem ró fel semmit, és mivel én egy templom vagyok, így valamelyest közel állok az égi teremtményekhez, szóval ebből kifolyólag nekem sem lehetne felhánytorgatni azt amit esetlegesen rosszul cselekedtem. Mégis mind Charlotte, mind a körénk gyűlt nép azon van, hogy kibelezzen, de max megkövezzen azért, mert szeretnék egy kibaszott kötött tangát. Hát ez kész röhej. Úgy látszik háztársam a lincselést először szóban kezdi el, szavai késként hatolnak belém. Azt mondta, hogy nem nézek ki jól. A hírességemre tett megjegyzése nem is fontos, de az, hogy szerinte nem vagyok jóképű, na, az már fáj. Nagyon is. Egy pillanatra a szívemhez kapok, miközben magamban elharsogok egy néma 'Áucs'-ot. Még csak az kéne, hogy hangot agyjak nemtetszésemnek, ezzel pedig pörgessem az ego pontjait tovább. Így is elég van neki.
- Oh - csak ennyire telik, ahogy meghallom a mondat többi felét is. Beletellik néhány pillanatba, de sikerül felfognom. Charlotte költözik. Tény is való, hogy mikor legutóbb a házuknál jártam - eskü, nem kukkoltam senkit és semmit -, akkor mintha egy aprócska jel figyelmeztetett volna erre, de azt hittem, hogy csak szívatni óhajtja a népet, aztán majd pár nap múlva rám ront azzal, hogy mekkora hülye is vagyok, amiért bevettem és hogy sosem fogok tőle megszabadulni. Nem mintha akarnék. Így már nem. Azt reméltem, hogy majd én kergetem az őrület határára, hogy aztán majd fejvesztve meneküljön el nemcsak a faluból, de még az országból is. Ez így nem jó! Miért kell magától elmennie? Értem én, hogy szinte már kipusztultak a bogolyfalvi Felagundok, de még álmomban sem gondoltam volna, hogy a csökönyös Charlotte is beadja majd a kulcsot.
- Kö... köszönöm! - Kezdem először halkan, majd a kis elakadás után végre hangot adok ennek az egyszerű, de mégis sokat mondó rövidke mondatnak. Lenézek a kezembe helyezett aprócska mackóra. Majd ismét fel, inkább eltekintek valamerre, mert mintha kicsit csípné a szemeimet valami. Nem, nem érzékenyültem el, ez csak a hideg, téli szél műve!
Hihetetlen, hogy pont attól az embertől kapom az egyetlen karácsonyi és vagy búcsú ajándékot, akire sosem számítottam volna. Jó, Charlotte már tett értem egy és mást, de akkor is. Váratlanul ért. Nagyon is.  
Szál megtekintése

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér