28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 20. 19:47 | Link




december 17.



Nagyon izgatott voltam a karácsonyi vásár miatt, végre történt valami változatosság a menetrendemben, már ami a tanulást és a rendbontást illette. Egyébként is szerettem ezt az ünnepet, amelyet általában a szeretteim körében töltöttem el, idén is az volt a terv, hogy szünetben hazautazom majd. Úgy gondoltam, hogy a vásár remek alkalom arra, hogy vásároljak néhány apróságot a szüleimnek és a testvéreimnek, na meg rengeteg a látnivaló, van forró tea, forralt bor, mézeskalács süti meg egyéb finomságok. Nemrégiben megismertem Lena-t, tök jól kijöttünk, úgyhogy elhatároztam, hogy meghívom, tartson velem a vásárba, és pozitív választ kaptam tőle. Már iszonyúan vártam, hogy eljöjjön a nap, mikor felkerekedünk, és nyakunkba vesszük a falut a vásárfiával együtt. Elég gyorsan teltek egymásután a napok, így nem tűnt sok időnek, mire eljött a várva várt nap. Jó melegen felöltöztem, hiszen kissé hűvös volt, a megbeszélt helyen és időpontban vártam a lány megérkezésére. Ötletem se volt, hogy mit vegyek a szüleimnek meg a tesóknak, arra gondoltam, hogy végignézzük a standokat, aztán, ha megtetszik valami, majd megveszem nekik. Annyira ismertem már az ízlésüket, hogy tisztában legyek vele, minek örülnének a legjobban. Én még nem tudtam, hogy mit fogok kapni tőlük, ez minden évben meglepetés volt számomra. Ennek kifejezetten örültem, mert szerettem a meglepetéseket, a családom pedig legtöbbször eltalálta, hogy mire volt szükségem, nagyon ritkán nyúltak mellé. A vásárban rögtön elkapott az ünnepi hangulat, pedig még csak be se léptem a forgatagba, mégis megvolt a maga sajátos atmoszférája az egésznek így kívülről nézve is.



Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 23. 18:02 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 21. 23:22 | Link




december 17.



Nem kellett sokáig várakoznom, azonnal megpillantottam újdonsült barátosnémat a forró csokis standnál. Ráadásul nem is akármilyen fogadtatásban részesültem általa, volt ott különleges forró csoki és isteni finom kuglóf is.
- Szia! Úristen, hogy te milyen édes vagy! Köszönöm a rendelést, legközelebb az én vendégem vagy! - reppentem a nyakába. Lena-ban azt szerettem, hogy mióta megismertem, mindig képes volt valami újdonsággal, meglepetéssel szolgálni irányomba, emellett pedig nagyon jó barát volt.
- Egyébként minden a legnagyobb rendben. Azt terveztem, hogy majd itt fogom megvenni a családom részére a karácsonyi ajándékokat - feleltem a lánynak vidáman.
- Még nem tudom, kinek mit veszek. Ugye ott van anya, apa, a nővérem és négy fiútestvérem - soroltam fel a familia tagjait.
- Hmm... nézzük, hogy ízlik - emeltem ajkamhoz a poharat, majd ittam a forró csokiból egy jó nagy kortyot, és elégedett arccal tettem vissza azt az asztalra.
- Hát ez valami mennyei. Nagyon el vannak találva benne az ízek, imádom! Irtó tehetséges vagy - néztem Lena-ra hatalmas mosolyt csalva az arcomra. Ezután belekóstoltam a kuglófba, az is isteni finom volt, elégedetten eszegettem-iszogattam a lány társaságában.
- Látod, ezt én se értem! Haha, szépen összetapadtak a cukros italtól az ajkaid - nevettem el magam Lena-val együtt, mindenesetre vicces látványt nyújtott.
- Te szeretnél majd valamit vásárolni? És egyébként is hol töltöd a karácsonyt? - kérdeztem tőle érdeklődő tekintettel. Nálam kisakkozhatta az elmondásom alapján, hogy a családommal fogom tölteni, de róla nem tudtam, hogy mik a pontos tervei. Úgy tűnt, hogy elég jó mókának nézünk elébe a karácsonyi vásár kapcsán, már alig vártam, hogy meglessük a standok kínálta különféle árukat.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 23. 18:02 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 23. 18:01 | Link



december 19.



A napokban Lena-val ellátogattam a karácsonyi vásárba, remekül éreztük magunkat, ráadásul anyáéknak is beszereztem a karácsonyi ajándékokat. Mivel hosszabb ideig tartott a vásár, úgy gondoltam, hogy újra ellátogatok, ám ezúttal egyedül keltem útra, mert nem volt senki, aki velem tartott volna. Mindenki elfoglalt volt az ünnepi készülődés miatt vagy éppen más dolguk volt. Jó melegen öltöztem fel, mert kissé hűskó volt odakinn, de semmi pénzért nem hagytam volna ki a vásárt. Elbandukoltam, majd mikor odaértem, észrevételeztem, hogy elég sok ember volt jelen, amin nem csodálkoztam, hiszen erre az eseményre mindig is nagy volt az érdeklődés, valamiféle szenzációnak számított az egész a környékbeliek számára. Sétálgattam a standok között, egyelőre egyetlen ismerős arcot sem pillantottam meg, pedig azt hittem, hogy itt lesz valaki az ismerőseim közül. Igaz ebben a tömegben nehezebb is volt tájékozódni, az emberek mintha kicsit nyugtalanabbak lettek volna a kelléténél, siettek, lökdösődtek, pedig elvileg kikapcsolódás céljából kellett volna ellátogatniuk ide. Én szép lassan, komótosan haladtam előre, figyelve, hogyha lehet, ne menjek neki senkinek. Megálltam az egyik standnál, ahol különféle csecsebecséket árultak, végignéztem a kínálatot, de valahogy egyik tárgy sem fogott meg annyira, hogy megvegyem. Igazából nem vásárlás céljából jöttem a vásárba, csak úgy ellenni, lazítani egy kicsit, na meg, hogy távol legyek a megszokott környezettől, a kastélytól.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 23. 19:12 | Link



december 19.



Kicsit csalódott voltam, amiért nem találtam nekem való csecsebecsét, valahogy olyan elcsépelt, ízléstelen volt mind. Na, jó, ez így nem teljesen igaz, de ami még úgy ahogy kinézett volna, annak igazán drága ára volt, meg egyébként sem mozdított meg bennem semmit, egyáltalán nem volt olyan érzésem, hogy ez nekem kell. Nagyon belemélyedtem a nézelődésbe, így mikor arra eszméltem, hogy valaki a fülembe suttog, ijedtemben majdnem ugrottam egyet, ám ehelyett gyorsan megfordultam, hogy lássam, kivel van dolgom.
- Ó, Soma... hát, szia! - ejtettem egy mosolyt feléje, örültem, hogy nem egy vadidegen állt mögöttem, akkor ugyanis nem sok jóra számíthatott volna.
- Hmmmm... csak nem megvesztegetni készülsz? - vigyorogtam rá kaján mosollyal. Szerencséje volt, hogy aznap este én találtam rá, nem pedig más prefi, mert akkor bizony lett volna nemulass!
- Naná, hogy elfogadom! Nyugodj meg, senkinek sem fogok róla beszélni - kacsintottam rá mosolyogva, kedves gesztus volt tőle, hogy meghívott egy finom itókára. Egyébként is hűvös volt, így extra jól esett a forró ital némi alkohollal vegyítve.
- Na, és mi járatban errefelé? Csak nem vásárolni jöttél? Szerencsére már mindent megvettem itt a családnak, most csak úgy kijöttem járni egyet - csacsogtam neki vidáman. Örültem, hogy végre összefutottam valakivel, akit ismerek, egyedül azért nem volt olyan nagy móka a vásárban mászkálni.
- Akkor akár indulhatunk is a stand felé - tekintettem rá jókedvűen, majd megindultam előre, pechemre egy férfi nekem jött, mert úgy rohant, mint akit üldöznek, ráadásul még csak elnézést sem kért, úgy robogott tovább.
- Hogy ez mekkora paraszt! - szóltam oda a srácnak dühösen. Mindig is utáltam a tahó embereket, az ismeretlen pedig egy igazi mintapéldány volt a fajtájukból.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 23. 21:13 | Link



december 19.



Bizony, rajtakaptam a fiút, amint dohányzott éjjel az egyik helyiségben, de magamból kiindulva nem büntettem meg, inkább hozzá társultam. Még a cigarettájából is szívtam, egyszer mindent ki kell próbálni címszóval. Az este nagy részét átcsevegtük, nem is bántam, mert így sokkal jobban telt az idő, mintha unalmas járőrözésen vettem volna részt.
- Belőled? Simán! - néztem rá komoly arccal, majd elnevettem magam. A vásár igencsak nyüzsgő volt, tele volt emberekkel, árusokkal, vásárfiával, tiszta kavalkád volt az egész.
- Nagyrészt itt én is drága gagyi szarokat találtam. Viszont van ötletem, mit vehetnél egy ötéves kislánynak. Igaz nekem egy nővérem van és négy fiútesóm - néztem rá mosolyogva, majd elgondolkodtam kicsit a lehetséges opciókon.
- Sokan ajánlják ebben a korban például a memória játékokat, ezek remekül fejlesztik a kicsik készségét, kreativitását. Esetleg gyurmát is lehetne venni, azt is szerettem kiskoromban, vagy babát. Bár bevallom, én inkább autós voltam - válaszoltam neki vigyorogva. Míg a többi lány általában babázott, én inkább autóversenyt játszottam a meglévő kocsijaimmal. Szerencsére anyámék elfogadták ezt a hóbortomat.
- Kifestő, ami még szóba jöhet, valamiféle plüss, esetleg puzzle jellegű kirakósok... - hirtelen ezek jutottak elsőre az eszembe, reméltem, hogy releváns információkkal szolgáltam számára.
- Gondolod? Hát, akkor ezek szerint ma jó napja volt. Pláne, amiért nem pofoztam fel - néztem rá vígan, kicsit jobb kedvre derített, így a dühöm is csitult neki köszönhetően.
- Hű, de magabiztos valaki. Maradj mindig ilyen, jól áll neked - válaszoltam vidoran. Közben megérkeztünk az áhított helyszínre, ahol egy megkeseredett férfi volt a kiszolgáló, akin látszott, hogy eléggé megviselte az élet, és a hócipője tele volt mindennel.
- Milyen szomorú, ha valaki ennyire megcsömörlik, mint ez a pacák - súgtam oda a fiúnak komoly arccal.
- Egészségedre! - emeltem poharam koccintásra a vörösáfonyás forralt bor társaságában.
- Na, nézzük, miféle ízorgiát biztosítasz számomra a borral. Remélem finom! - néztem rá játékos tekintettel, majd belekortyoltam az italomba, majd megcsapott a kellemes ízvilág.
- Hú, ez tényleg nagyon finom! - közöltem vele elégedetten. Nagyon el volt találva az ízvilága, igaza volt Somának abban, hogy ez valóban nekem való ital volt.
- Talán a klasszikust vagy a gyömbéreset, de idáig ez a nyerő - válaszoltam neki mosolyogva, majd egy újabb kortyot ittam belőle, a hűvös időben igazán jól esett, ahogy a forró ital felmelegítette a testemet.


Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 23. 21:14 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 23. 22:20 | Link



december 19.



- Nem? Miért, Barbie babának nézek ki? - nyújtottam ki a nyelvem a fiúra játékosan. Tisztában voltam vele, hogy sokan nem nézték volna ki belőlem, mivel játszottam kiskoromban, de azért jól esett húzni a srác agyát.
- Abban biztos lehetsz. Imádom az adrenalint, a sebességet - helyeseltem széles mosollyal az arcomon. Valahogy mindig is vonzott a baj, a veszélyes helyzetek, ez alól pedig a sebes dolgok sem voltak kivételek.
- Melyik a kedvenc állata? Persze, az sose baj, ha egy nő gondolkodni is tud, nem csak a szépet tetteti - válaszoltam neki elgondolkodva. Teljesen igaza volt, most kell tanítgatni, míg fogékony rá, hiába néz ki valaki jól, ha nem rendelkezik kellő tudással, ezzel én is így voltam.
- Hát eléggé temperamentumos természet vagyok - nevettem el magam. Simán nekimentem volna a pasasnak, ha nem tűnik el ilyen sebesen, az volt a szerencséje...
- Helyes. Szerintem fontos, hogy egy férfi határozott legyen, tudja, mit akar - osztottam meg vele véleményemet rá tekintve.
- Haha, hát ezzel én is így vagyok - nevettem el magam. Inkább ittam volna a forralt bort, mint a főzésével vesződtem volna. Lehet ebbe csömörlött bele a pacák... ki tudja...
- Kezdem én is érezni, nagyon jól felmelegít - néztem rá mosolyogva, most már egyáltalán nem fáztam hála a forró itókának.
- Hmmm... a narancsos-fahéjas remekül hangzik, szívesen kipróbálnám - feleltem neki, de még be sem tudtam fejezni a mondandómat, máris eltűnt egy újabb italért.
- Áh nem ért rá épp senki. Nem vagyok szívbajos, esténként is szívesen sétálgatok egyedül. Egyébként köszönöm az italt, csirió - emeltem poharam koccintásra Somáéval vigyorin.
- Még szép! Szeretek új dolgokat kipróbálni! - válaszoltam a srácnak egy újabb kortyot elfogyasztva italomból.
- Hű, hát ez is nagyon finom - közöltem vele mosolyogva, majd figyeltem a fiatalokat, akik láthatóan egy párt alkottak, és kézen fogva tovább bandukoltak.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 23. 22:56 | Link



december 19.



- Hümmm... köszike - haraptam be ajkaimat a fiúra nézve szúrós szemekkel, aztán ránevettem, bizonyára csak viccnek szánta a beszólását.
- Idáig csak utas voltam, de szívesen kipróbálnám a vezetést - válaszoltam neki mosolyogva. Volt rá lehetőségem, hogy az ismerősöm mellett kipróbáljam a motorozást, amelyet iszonyatosan élveztem, pláne, amikor magasabb fokozatra kapcsolt, de sajnos még nem volt alkalmam a járgányt vezetni.
- Igen, ebben igazad van, elég uncsi, de ha épp nincs társaság egyedül is megteszi. Jobb, mint kuksolni a szobában - emeltem rá tekintetem komoly arccal.
- Hmmm. Ez a bor is tényleg nagyon finom. Igaz, nem übereli az előzőt, de nagyon ízlik - osztottam meg az élményeimet a sráccal. Még inkább karácsonyi hangulatba kerültem, pedig idáig alig volt ünnepi hangulatom, de a bor valahogy kihozta belőlem ezt.
Közben beszálltunk a rénszarvasos szánba, a fiú pedig előzékenyen előre engedett.
- Köszi! - köszöntem meg az udvariasságát, majd helyet foglaltam a szánban. Nagy izgalommal töltött el, hogy milyen lesz ezzel a járművel utazni, ugyanis még sosem volt hozzá szerencsém.
- Sok jó ember kis helyen is elfér, sok rossz, meg pláne - kacsintottam rá vigyorogva, majd hirtelen elindult a szán vezető nélkül, csupán a rénszarvasokkal.
- Koriztál már? Én még sosem - néztem rá mosolyogva, miközben elindultunk a szánnal. Kicsit bizarr volt számomra, hogy nem volt sofőr, de bíztam benne, hogy az állatok tudják a dolgukat, és a megfelelő irányba visznek minket mindenféle baleset nélkül.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 23. 23:32 | Link



december 19.



Mostanság elég sokat voltam egyedül, így egyáltalán nem bántam, hogy társaságom akadt. Egész jól alakultak a dolgaim a karácsonyi vásáron, hiszen Soma tett róla, hogy ne unatkozzak.
- Naná, hogy hozom! Semmi pénzért nem hagynám itt! - néztem rá komoly tekintettel, majd a poharammal beszálltam a szánkóba. Mindig is szerettem a váratlan helyzeteket, úgyhogy egyáltalán nem bántam, hogy a fiú diktálta a tempót, bátran szálltam be mellé a szánba.
- Ó, szóval kísérleti alany voltam? Menj a fenébe! - böktem meg játékosan vigyorogva a srác vállát.
- Hú, hát akkor inkább nem próbálom ki ezt - néztem rá kétségbeesett fejjel.
- Mégis hogy sikerült ezt összehoznod? - kérdeztem tőle kíváncsian. Közben megfogta kezem, és a vágás területéhez húzta azt, hogy jobban szemügyre vehessem.
- Igen, érzem.... Sajnálom, hogy így alakult - feleltem neki szomorúan, miután végigtapogattam a hegét.
- Nos, akár hiszed, akár nem, rajtam csak oldalt van karcolás, de az is picike. Épp firkáltam a portrékat, mikor, jött egy prefi, én pedig úgy ,megijedtem, hogy egy kép oldalának súrlódtam. De egyébként semmi komoly - mutattam felhúzva öltözékem oldalán a pici karcolást, mivel Soma is megmutatta nekem a hegét. Közben ittam egy újabb kortyot a boromból, ami igazán jól esett ebben a cudar időben.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 23. 23:35 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 24. 00:11 | Link



december 19.


- Hát, az a lány  tuti nem volt százas az elmondásod alapján - néztem rá felvont szemöldökkel, mert az, amit mesélt, igencsak kirívó eset volt.
- Durva azért, hogy csak időközben derülnek ki dolgok egyes emberekről - válaszoltam neki elgondolkodva.
- Akkor lehet, hogy nekem nagyon jól menne. Nem akarod újra kipróbálni? Jó móka lenne! - nevettem a fiúra jókedvűen. Végül is érhető volt, hogy idáig nem voltak jó tapasztalatai a jégen, de szerintem, ha valaki segített neki, egész jól belejött volna a korcsolyázásba,
- Van benne valami - néztem rá vigyorogva, majd megszemléltem az oldalamat, aztán elgondolkoztam, hogy vajon ez mennyire szexi.
- Helyes, igyunk a hegekre! - emeltem poharamat felébe elszántan.
Közben élveztem, hogy a szarvasok maguktól húztak minket a szánon, elég pörgős tempóba kapcsoltunk. Néztem közben a környezetet, de elég gyorsan tova haladt mindent az állatok sebességének köszönhetően.
- Benne vagyok! - feleltem vigyorogva a Rellonosnak, majd kiittam az utolsó kortyot poharamból. A rénszarvasok még vittek néhány percig, bemutatták a különböző területeket, aztán visszavittek minket a vásár helyszínére.
- Azért remek volt ez a kis utazás - emeltem tekintetem Somára jelentőségteljesen. Nagyon jól éreztem magam, hiszen nem csak a vásárban vehettem részt, hanem ennél jóval többet nyújtott számomra ez az este. Remekül elszórakoztam a fiú társaságában, és még közel sem tért véget a móka.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 24. 01:25 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 25. 00:23 | Link



december 19.



- Sok ember nem az, aminek látszik. Megismered valamilyen szinten, aztán rájössz, hogy a szöges ellentéte annak, amit gondoltál róla - néztem mélyen a szemébe komoly tekintettel.
- Azért ne bízd el magad. A legtöbben igen csak szép meglepetést tartogatnak a háttérben - néztem rá sejtelmesen, majd a földre emeltem tekintetem. Engem ugyan egyáltalán nem volt könnyű kiismerni, ezzel pedig Soma is tisztában lesz idővel.
- Szuper! Alig várom, hogy láthassalak a jégen! - néztem rá vigyorogva. Közben megérkeztünk a vásárra.
- Rendben, igyunk - helyeztem kezébe a kezemet, majd miután kisegített a szánból elengedtem azt. Megindultam nagy bőszen a forgatag felé, most valahogy egyáltalán nem zavart a nagy tömeg, sőt, még élveztem is a dolgot.
- Szeretnéd, ha lebirkóználak? Simán, hisz én vagyok az erősebb - nevettem rá kezeimet játékosan feléje emelve, de egyelőre nem csináltam semmit, csak mókáztam vele. Közben megkaptuk egy nagy bögrébe az italunkat, Soma pedig szabadkozott, hogy ő bizony nem szokott ennyit inni.
- Nyugi, nem vagy egyedül, én se szoktam ennyit. De most semmi sem érdekel, jól esik, ez a lényeg - emeltem poharam feléje koccintásként.
- Úgy látom, már meg is gyújtottad nekem - feleltem neki cinkos pillantással, miközben szájából elemeltem a cigijét. Jó nagyot szívtam bele, tüdőm megtelt finom füstjével, majd elégedetten fújtam ki a felesleget, aztán a srácra néztem kajánul.
- Ez igazán jól esett - közöltem vele vigyorogva, kicsit kezdett már hatni a bor nálam, remekül éreztem magam a vásárban és a társaságában.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 25. 00:57 | Link



december 19.



- Nem tudom, hogy a birkózásra vagy korcsolyázásra gondolsz-e, de állok mindkettőnek az elébe - feleltem neki mosolyogva, hiszen minkét opció a kedvemre való volt.
- Bizony, a spontán dolgok a legjobbak - biccentettem feléje nagy mosollyal, hiszen tisztában voltam vele, hogy az előre betervezett dolgok nem a legjobb opció. Közben egy új fűszerezésű bort kóstolhattam meg, mely isteni finom volt, így könnyen is itatta magát, remekül éreztem magam a bőrömben.
- Hú, ez most remekül esik - tartogattam kezembe a cigaretta szálat kecsesen, majd  egy újabb slukkot szívtam belőle.
- Mi? - kérdeztem tőle jelentőségteljesen cigivel az ujjaimban. Egész közel hajolt hozzám, ez pedig eléggé felélénkített. Ám ekkor visszalopta a cigarettát ujjai közé, majd ő is szívott a bűnös nedűből. Pillantásomat egy percre se vettem le róla, sőt, gyorsan visszaköveteltem azt a szálat, amelybe oly erősen beleszívtam volna kezei közül.
- Hmm, leszel olyan kedves, és adsz belőle még? - kérdeztem tőle egészen közel hajolva hozzá negédesen. Mindennel jobban kívántam, hogy újra beleszívhassak egy újabb slukkba. Közben Soma felé emeltem poharam, hogy koccintsak vele a mai este margójára. Tetszett, hogy én is simán húzhatom az agyát, s ebben ő is benne volt.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 25. 01:24 | Link



december 19.



- Igen, és mire? - kérdeztem tőle érdeklődő tekintettel. Nagyon érdekelt, hogy végül is mire gondolt, hiszen el nem tudtam képzelni.
- A cigaretta, az este, meg úgy minden - válaszoltam neki mosolyogva, nem gondoltam volna, hogy ez a karácsonyi vásár ennyi meglepetést fog tartogatni számomra.
- Hm... jó kérdés, hogy nem intézlek el vagy mire gondoltál? - kacsintottam rá játékosan, mosolyogva, majd jókora slukkot szívtam a cigarettájából, amely igazán jól esett.
- Csirió - koccintottam én is a poharammal ajkaim eléje emelve, majd szóltam a fiúnak.
- Most én következem. Kérek egy klasszikus forralt bort - néztem rá vigyorogva, majd játékosan megkoppintottam az orrát, és kértem a durci, szigorú kinézetű eladótól két pohár forralt bort.
- Tessék. Egészségedre! - kacsintottam rá, miután odaadtam neki a forró italt. Egész érdekesnek bizonyult ez az este, a jókedvemet pedig még a búval bélelt eladó sem tudta tönkre tenni, jelenleg szuperül éreztem magam. Már a nagy tömeg sem zavart, hiszen valamennyire kezdett eloszlani, az este pedig elég kellemes volt.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 25. 02:03 | Link



december 19.



- Nyugi, nem foglak bántani - feleltem a srácnak nevetve. Nem volt semmiféle félnivalója tőlem, ugyanis egyáltalán nem állt szándékomban bántani.
- Hé, te ajánlottad fel - nevettem rá, majd mikor megkaptuk az áhított nedűt, gyorsan bele is kóstoltam. Isteni finom volt, igazán nagyon ízlett.
- Bizony, az is van ám! - válaszoltam neki mosolyogva, majd koccintottunk egy jót a finom nedűt illetően.
- Dehogy mentél! Ne szívass! - fogtam meg a kezét, majd magammal húztam.
- Rossz vagy! - öltöttem rá a nyelvemet játékosan, amiért átejtett, majd örömmel hallottam, mikor közölte velem, hogy kipróbálná a jégkori pályát.
- Na, látod, ez remek ötlet! Korcsolyázzunk egyet! - mondtam Somának széles mosollyal az arcomon, majd kiittam én is a maradék boromat, és elindultunk a kori pálya felé.
- Vállalom a felelősséget, emiatt ne aggódj! - nyugtattam meg a srácot komoly tekintettel, mert valóban komolyan gondoltam, amit mondtam neki.
- Na, gyerünk, húzd a cipőd és légy résen - néztem rá vidoran, majd én is bekötöttem a cipőcskét, ami a jég pályára szolgált, majd a fiú kezét fogva jeleztem, hogy készen állok a mókára.
- És most kérek egy újabb slukkot a cigiből. Utána nekiállhatunk korizni - néztem rá jelentőségteljesen komoly arccal. Aztán, ha Soma is benne volt, kezdődhetett a jeges móka.


/Folytatás a korcsolyapályán/
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 27. 20:22 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 27. 21:55 | Link




december 17.



Nagy örömmel vetettem bele magam Lena karjaiba, irtó cuki lányka volt, és remekül kijöttünk.
- Ugyan, tényleg meghívlak legközelebb valamire. Egyébként szerintem a kastélyban a forró csokinak köze sincs a nevéhez. Valami barna híg lé, nem is akarom tudni, hogyan készítik - vágtam fintorgó pofát, úgy tűnt, ebben a témában is közös véleményen voltunk. Közben megvitattuk az ajándékokat a rokonság, barátok számára.
- Esetleg örülne egy könyvnek, ami még nincs meg neki és egybevág az érdeklődési területével? Vagy egy exkluzívabb kinézetű pennának a kedvenc édességével? - kérdeztem tőle elgondolkodva.
- Még én se tudom, mit vegyek anyáméknak, majd jól körbenézek, aztán, ha látok valamit, ami hozzájuk illik, megveszem - vontam meg a vállam, nem akartam túlagyalni a dolgot. Bíztam benne, hogy csak találok olyat, ami megfelel a családtagjaim számára karácsonyi ajándékként.
- Mindenesetre szépen haladsz, szerintem remek ízvilágot nyújt ez az ital - emeltem poharamat koccintás gyanánt barátnőm felé. Még mindig jókat vigyorogtam rajta, mikor a szájösszeragadást imitálta a cukros italkától.
- Értem, az a lényeg, hogy nem leszel egyedül. Kíváncsi leszek, hogy mit kapsz majd a nagypapidtól, majd mesélj! - néztem rá csillogó szemekkel. Ahogy ismertem, tuti valami hasznos holmit szánt Lena-nak, ezt pedig igazán respektáltam benne, mert én is azt szerettem, ha olyas valamit kaptam, amit később hasznosítani is tudok.
- Rendben, menjünk oda! - indultam meg a kevésbé népszerű stand felé. Összenéztem a lánnyal, hiszen rögtön kiderült, hogy miért is volt kevésbé népszerű ez a stand. Tele volt olyan plüss játékokkal, amelyek eléggé gagyik voltak, például a macska formájú valami egyáltalán nem hasonlított arra, aminek készült volna... volt ott még gumi pók, ami inkább vicces volt mint ijesztő és még sorolhatnám.
- Hú, hát ez ám a választék! - nevettem fel hangosan, egyszerűen nem bírtam visszatartani magamat, annyira elkapott a röhögőgörcs.
- Szerintem álljunk tovább, nézd, van ott egy másik stand, ott picivel többen vannak, de nem olyan vészes, odaférünk - mutattam a mellette lévő bódéra.
- Általában a szobatársamra hagyom, hogy nézzen rá, vagy más barátra, de egyébként remekül elvan egyedül is. Mindig gondoskodom róla, hogy kapjon elég ételt-italt, mielőtt elindulok, plusz játszom vele, kitakarítom, ilyenkor szokás szerint szundizik. Sokszor tart délutáni pihenőt - csacsogtam a lánynak, biztos voltam benne, hogy a kacsácskám most is az igazak álmát alussza, aztán majd ha hazaérek, kirosszalkodja magát.
- Szerencsére nem ellenzik, a nővéremnek is van kacsája, nekem is lehetett. Állatbarát az egész család. A menhelyre is szoktam járni önkénteskedni. Na, és te tervezel beszerezni valamilyen állatkát a későbbiekben? - kérdeztem barátnőmre nézve, közben pedig megindultam az említett stand felé úgy, hogy ő is el tudjon mellém zárkózni.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 28. 23:28 | Link



december 19.



Az mindenesetre dicséretes volt, hogy Soma nem hagyott ott a koripályán, miután nem azt kapta, amire számított és virágnyelven elmondtam neki a részleteket tömören. Mint ahogy mondják, borban az igazság, elindultunk a standok felé, majd intettem neki, hogy üljön csak le az egyik padhoz, aztán egy kis forró ital kíséretében mesélek neki, ugyanis szerettem volna, ha csakis rám figyel, és nem vonja el a figyelmét semmi más a mondanivalómról. A kiszolgáló még mindig elég mogorva volt, sőt, még idegesebb, mint idáig volt. Bizonyára várta már, hogy leteljen a munkaideje, de azért le merném fogadni, nem kevés zsugát keresett.
- Tessék, itt az italod, gyömbéres bor, remélem megfelel - ültem le mellé a padra feléje fordulva a saját italommal.
- Először is szeretném megköszönni, hogy nem hagytál ott a jégpályán, miután nagy vonalakban ismertettem veled a helyzetet, és kinyírtam a jó hangulatot - emeltem poharam feléje, hogy ha gondolja, viszonozza a koccintást.
- Nos, tudom, a helyedben ugyanígy tettem volna, ha ez megnyugtat, már ami a kezdeményezést illeti - néztem rá, miközben megjelent egy huncut mosoly az arcomon. Ittam az italomból egy kortyot, mely iszonyatosan jól esett, majd folytattam a mondandómat.
- Kicsit nehéz erről beszélnem, de nekem is jobb, ha ki tudom adni magamból a dolgokat - köhintettem egyet, majd egy újabb korty hagyta el a számat, idő közben sikerült valamivel jobban feloldódnom, mint előtte.
- Az a helyzet, hogy igen, belekezdtem valamibe, de nem tudom, merre tart vagy egyáltalán lesz-e folytatás. Ez pedig igencsak aggaszt. A legnehezebb az egészben az, hogy egyoldalú a dolog, ő egyelőre semmit sem érez irántam, bár bíztam benne, hogy nem így lesz, de azóta a másik féllel nem találkoztam. Kezdem azt hinni, hogy nem is érdeklem igazán - próbáltam minél egyszerűbben és érthetőbben felvázolni a dolgokat.
- Nem tudom, hová vezet ez az egész. Elveszettnek érzem magam és minden olyan bonyolult. Jaj, ne haragudj. Tudom, hogy te kérdezted, de nem akarlak untatni. Tulajdonképpen nem szerettem volna, ha látnád ezt komorabb arcomat, de ez is én vagyok - néztem a szemébe elgondolkodva, miközben ittam egy újabb kortyot a finom borból. Mindenesetre jól esett, hogy valaki végre meghallgatott, na és persze az is, hogy idáig remekül éreztem magam mellette a bőrömben.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 29. 01:22 | Link



december 19.



- Köszi, ez rendkívül kedves tőled - feleltem neki egy halovány mosolyt varázsolva arcomra, majd koccintottam a fiúval.
Örültem, hogy ennyire jól elvoltunk, kevés ember tartozott abba a körbe, akivel remekül megértettem magam. Ittam a boromból, és egyre jobban kezdtem érezni magam, emellett pedig kiválóan felmelegített.
- Semmi gond, el akarom mondani, mert megérdemled - vettem italomat az egyik kezembe, másikkal a padot fogtam, kicsit közelebb húzódva hozzá, majd elkezdtem neki mesélni.
- Nos, már egyszer megdumáltuk, legalábbis idáig kétszer találkoztunk, de csak egyszer beszéltünk komolyabb dolgokról. Nyíltan kimondta, hogy egyoldalú, de azt is, hogy ad esélyt rá, hogy bebizonyosodjon az ellenkezője. Ám azóta nem keresett, hát lehet, így jártam - vontam meg a vállam, majd ittam egy újabb pici borocskát.
- Sajnálom, hogy apád ekkora seggfej volt... anyád jobbat érdemelt volna nála - kezdtem neki a mondandómnak, majd hirtelen kapcsoltam, hogy lehet nem kellett volna hogy hozzászóljak a dologhoz, mert még okosodásnak tűnhet.
- Ne haragudj, nem akartam ítélkezni, csak kicsúszott a nyelvemen. Tudod, abban tökéletes vagyok, hogy a tapintatlanságommal tönkre tegyem a dolgokat - néztem a szemébe bűnbánóan, miközben újra koccintottunk.
- Szerettem volna, ha csupán a jó oldalamat ismered meg, de látod az élet mindig tartogat meglepetéseket. Rohadtul nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogyan azt elképzeljük. Nem szerettelek volna magamtól elijeszteni, remekül éreztem magam a társaságodban - valltam be neki az őszintét, ha már így alakultak a dolgok kettőnk között. Közben a számhoz emeltem a poharat, ittam belőle egy nagyobb adag kortyot, majd az ölemhez emeltem azt, s fürkésző tekintetemet a másikéba fúrtam várva az ítélkezést.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 29. 01:35 | Link



december 20.



Megbeszéltem Elivel, hogy kilátogatunk a karácsonyi vásárra, aztán iszunk egy finom forró csokit. Rég találkoztam már vele, utoljára, bár akkor is remekül szórakoztunk. A Candyfesztezésünk egész jól sikerült, szuper volt a hangulat, aztán a kajáldában is jól elvoltunk, úgyhogy egyáltalán nem lepődtem meg, mikor kaptam egy baglyot a fiútól, hogy látogassunk el a karácsonyi vásárba. Nekem idáig nagyon bejött az ünnepi forgatag, úgyhogy egyáltalán nem volt ellenemre ide újra ellátogatni. Nagyon örültem, hogy végre mindent beszerezhettem innen a családnak, végre nem volt gondom rá, hogy kinek mit vegyek a szeretet ünnepére. Közben Eli is megérkezett, akit kitörő örömmel fogadtam.
- Hát szia! Mi újság? Rég találkoztunk - ordítottam oda a fiúnak a nagy tömegen át, majd megvárva míg áthalad egy csapat fiatal az egyik stand felé, megindultam Eli irányába.
- Én se bírom ezt a nagy tömeget! - léptem oda hozzá mosolyogva, hogy üdvözöljem.
- Ugyan, hiszen most veled van programom! Nem sietek sehova! - néztem rá jókedvűen, édes volt, ahogy szabadkozott, de semmi oka nem volt rá részemről, hogy azt higgye, hogy nála épp fontosabb találkozóm van épp. Akire időt szántam a szabadidőmből, mindannyian fontosak voltak számomra.
- Tökéletes lesz a forró csoki, igazán rendes tőled - néztem rá mosolyogva, majd, mikor megkaptam azt,  megfogtam a poharamat a pereménél, hogy ne égessem meg a kezem, aztán kortyoltam egyet az édes nedűből.
- Hmm... ez isteni finom! - feleltem neki elégedetten. Remek volt itt a kínálat, ezt már a napokban is sikerült megállapítanom, most se csalódtam ebben.
- Na, és mesélj! Megvetted már a karácsonyi ajándékokat vagy itt fogod őket beszerezni te is, ahogy én? - érdeklődtem tőle mosolyogva.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 29. 01:36 Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 29. 03:08 | Link



december 20.



- Jajj, az szuper! Én is imádok hógolyózni! Legutóbb is ezt a mókát játszottam valakivel - nevettem el magam. A tél nem állt messze tőlem izlandiként, itt is imádtam, mikor eljött a hűvösebb idő, kicsit emlékeztetett az évszak az otthonomra, de valóban csak picit, mert ott sokkal hűvösebb volt.
- Igen. Nem tudom, megfigyelted-e, de nagyon sokan az utolsó pillanatokra hagyják a vásárlást karácsonyra, aztán így igazi tömegnyomor alakul ki mindenhol. Én szeretem megvenni az ajándékokat december elején, így elkerülve a tömeget. Idén viszont nem volt lehetőségem rá, szóval december közepe táját vettem meg itt anyuéknak az ajcsikat - meséltem neki nagy beleéléssel.
- Tuti biztos! Látod, ez igaz, az a biztos, ha személyesen beszéljük meg legközelebb a találkát, de így is okés volt most - kacsintottam Elire vigyorogva. Nagyon előrelátó volt, valóban szerencséje volt, hogy nem volt még programom erre a napra, de úgy alakult, hogy az ünnepek előtt semmiféle elfoglaltságom se volt pár napot leszámítva, így simán tudtunk most talizni. Ráadásul egész nap ráértem, szóval nem siettem sehova.
- Itt mindent cukroznak, de nekem ízlik, az enyém legalábbis nincs túlcukrozva - feleltem neki mosolyogva, miután kikérte a forró italokat, és belekóstoltam.
- Én jól vagyok, azt tervezem, hogy vállalok a közeljövőben valami mellékállást, aztán szerzek magamnak egy kis lakrészt, ahol a magam ura lehetek - meséltem neki lelkesen.
- Ja, és nem tudom, meséltem-e, hogy lett egy kacsám, irtó cuki, Hápinak hívják. Nagyon barátságos, a nővéremnek is van egy tollasa, onnan jött az ötlet. Meg önkénteskedem most a menhelyen - csacsogtam tovább neki kis-kis szüneteket tartva, hogy fel tudja dolgozni a hallottakat.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 29. 03:24 | Link



december 19.



- Hát igen, nem közömbös a számomra. Remélem hamarosan kiderül, hogy ő hogyan vélekedik velem kapcsolatban - feleltem neki határozottan, ugyanis reménykedtem benne, hogy van valami esély rá, hogy kialakulhat köztünk valami, de ehhez az is kellett, hogy ő is lépéseket tegyen irányomba.
- Nagyon szomorú, nem is értem hogy bánhatott így azzal a nővel, aki tiszta szívéből szerette - feleltem neki elgondolkodva. Érthetetlen volt számomra az egész, azt is szörnyű volt hallani, hogy az anyja mennyit szenvedett az apja mellett, bár ahogy mondani szokás, a szerelem nem ismer határokat. Örültem, hogy a bizalmába fogadott a fiú, és hittem abban, hogy az őszinteség meghozza gyümölcsét, hiszen egy őszinte embernek nincs más előtt takargatni valója. Ha pedig valaki bizalmat ad más kezébe, az nagy kincs. Erre alapoztam az úgynevezett kapcsolatomat, első beszélgetésemet is Mihail-al, aminek köszönhetően ő is nyitott felém valamelyest, illetve elmondta a frankót, hogy mit vár tőlem, és mit várhatok tőle. A baráti kapcsolataimat is az őszinteség pillérére helyeztem, hiszen anélkül és bizalom híján nem alakulhat ki semmiféle igaz kapcsolat az adott felek között.
- Én is. Csirió! - emeltem poharam egy újabb koccintásra egy mosoly kíséretében. Szerencsére a fiú hasonló gondolkodásmódú volt, mint én, így nem vette zokon, hogy kissé kényes területre tévedtem.
- Szuper, akkor ezt megbeszéltük - ittam ki poharamból a boromat, mely teljesen átmelegített, és igazán jól esett.
- Persze, elkísérlek! - feleltem neki immár vidámabban, majd elindultam vele a standok felé egyenesen a forgatagba.



/Köszönöm a játékot!/ Smiley
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 30. 19:13 | Link



december 20.



- Igen, az egy remek móka. Meg a hóember építés is - mondtam neki egy cinkos pillantás kíséretében. Otthon gyerekkoromban folyton hógolyóztam és hóemberkét építettem a testvéreimmel, nagyon imádtam.
- Tényleg, ti hogyan szoktátok ünnepelni otthon a karácsonyt? Tudod már, mi lesz az ünnepi menü?  -kérdeztem tőle, majd iszogattam picit a forró csokimból.
- Nagyon várom már, hogy összejöjjön a család. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én egész jól elvagyok itt nélkülük, bár már kezdenek hiányozni, rég láttam őket - merengtem magam elé, felidézve a sok kellemes családi élményt magamban. Szerencsére jól kijöttem a családommal, persze időnként voltak viták, civakodások, de hát hol nincsenek?
- Persze, megértem. Na, legközelebb tényleg megbeszélünk majd személyesen egy találkát, úgy a legjobb - biccentettem rá, mivel tisztában voltam vele, hogy a fiú nem rajongott a madarakért. Volt olyan ismerősöm is, aki kifejezetten a galamboktól rettegett, mindig sikított, mikor arra járt egy olyasféle tollas, de a többi madártól egyáltalán nem tartott.
- Én se vagyok egyébként az a nagy édességevő, időnként, ha megkívánom eszek valami finomságot, de amúgy ritkán jön rám ez a késztetés - nevettem el magam. Kiskoromban pedig imádtam az édességet, de utána valahogy sikerült leszoknom róla.
- Igen, a faluba szeretnék költözni, tetszik az a hely, van mindenféle üzlet a környéken, kikapcsolódási lehetőség. Szeretnék a magam ura lenni, ne érts félre, a szobatársammal remekül kijövök, de azért jó lenne már, ha nem kéne senkihez sem alkalmazkodnom, és lenne egy saját kis lakrészem  - csacsogtam neki próbálva kiemelni a lényeget az egész dologból.
- Hápi iszonyatosan édes. Egyébként, ha lenne valamiféle állatod, mit tudnál elképzelni magadnak? - néztem rá érdeklődő tekintettel, majd ittam egy újabb kortyot a forró csokiból.
- A menhelyen szoktam etetni-itatni az állatokat, játszom velük, kitakarítom őket, segítek, amiben csak tudok. Rendkívül hálásak az ott élő állatok, mindig reménykedem benne, hogy mihamarabb szerető gazdára lelnek. Van ott mindenféle állat, cica, kutya, golymók és a többi - meséltem neki nagy beleéléssel, hiszen imádtam az állatokat.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2019. december 30. 19:36 | Link




december 17.



Örültem, hogy ilyen remek barátra leltem Lena személyében, jót beszélgettünk forró  csokizás közben, míg el nem fogyott az itókánk. Utána felkerekedtünk karácsonyi ajándékokat keresgélni a standok között, az első hely, ahol viszonylag kevesen álltak, eléggé csalódást okozott a gagyi termékeivel. Azonban jókat röhögtünk az idiótaságokon, ami feldobta a napomat.
- Nálunk csak anyai ágról élnek a nagyszülők, de szuper velük a kapcsolatom. A nagy korkülönbség ellenére is remekül el tudok velük beszélgetni mindenféle témáról, és iszonyatosan imádjuk egymást. Valóban más a kötelék a nagyszülőkkel, mint a szülőkkel, valahogy bensőségesebb, még tiszteletteljesebb - néztem a lányra sokatmondóan. Úgy látszott, hogy ebben a témakörben is egyetértettünk. Eleinte nem is gondoltam volna, hogy ennyi közös van bennünk, ez pedig óriási pozitívum volt számomra.
- Hihi, tényleg úgy néz ki, tiszta alteregó! - nevettem el magam a lánnyal együtt, mikor megemlítette, hogy az egyik járókelő úgy néz ki, mint Bathilda Bircsók a harmadikos mágiatörténet könyvből. Iszonyatosan hasonlítottak egymásra, mintha csak ikertesók lettek volna! Remek megfigyelőképessége volt Lena-nak. Miközben tovább sétáltunk, megpillantottam egy hógömbökkel teli asztalt. Úgy láttam, hogy a barátnőmet eléggé ámulatba ejtették ezek a tárgyak, vásárolt is gyorsan belőlük magának egyet. Ki is választottam gyorsan egyet magamnak, mert nekem is iszonyatosan megtetszett az egyik, majd az eladóhoz fordultam, és gyorsan ki is perkáltam érte a zsetont.
- Nagyon szépet választottál. Az enyém meg egy kis kunyhó a fák között, elég hangulatos. Persze, bemutatlak Hápinak, majd meglátod, milyen kis barátságos jószág, imádom! - néztem rá mosolyogva, volt egy olyan sanda gyanúm, hogy a barátnőm is "beleszeret" majd a kis tollasba.
- Sajnálom, hogy nem engedik a szüleid, hogy állatot tarts, pedig olyan kis cukik. Megérdemelnél egyet te is - néztem rá sajnálkozó tekintettel, nem tartottam fair dolognak ezt az egészet a szülei részéről.
- Gondolom, ha majd elköltözöl tőlük, az lesz az első dolgot, hogy legyen egy kis kedvenced -  kacsintottam rá nevetve. Én legalábbis rögtön azt tettem volna a helyében, hogy beszerzek egy kis állatkát.
- A karácson nálunk nagyon meghitt, összejön a család, mindenki ott van, aki számít. Eszünk-iszunk, aztán jön az ajándékozás, majd beszélgetünk és társasozunk egy jót. Az ajándékozás pedig úgy zajlik, hogy valaki kibont egy ajándékot, aztán ki kell találni a családnak, hogy kinek szól a meglepi és kitől kapta. Remek móka. Na és nálatok?  - kérdeztem vissza, kíváncsi voltam, hogy náluk hogy zajlik az ünnep.
- Jajj, nem esett bajod? - kérdeztem aggódva, miután séta közben a megfagyott pocsolyára csücsült, majd rögtön feléje nyújtottam a kezemet, hogy belé kapaszkodva fel tudjam segíteni őt.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2020. január 4. 22:02 | Link




december 17.



Elgondolkodtam rajta, hogy a barátnőmet mennyi érinti érzékenyen, hogy itt kell maradnia a kastélyban. Még ha nem is lesz teljesen egyedül, nem lehet neki egyszerű a szülőktől távol tölteni a karácsonyt, ez kicsit elszomorított legbelül, de nem mutattam ki feléje, hiszen nem szerettem volna, ha sajnálkozást látna rajtam az irányába vagy félreértené a dolgot.
- Semmi gond, nem tudhattad. Sajnálom én is a nagymamádat - néztem rá megértően, a családi kérdések mindig is a kényes témákat képviselték nálam, hiszen sosem lehetett tudni, hogy ki mire érzékeny, vagy épp hogyan áll a helyzet családi téren... Rendes volt a lánytól, hogy tapintatos volt, én is így viselkedtem az irányába, nem kérdezősködtem többet, mert láttam rajta, hogy nagyon bántja a dolog, ami teljesen érthető volt.
- Rendben. Már nagyon várom, hogy bemutathassam neked Hápit! Majd meglátod milyen édes kis tollas, szerintem egyből össze fog barátkozni veled, ahogyan ismerem! - tekintettem a lányra kuncogva. Máris egy közös pont volt bennünk az, hogy mindketten nagy állatbarátok voltunk, azt viszont sajnáltam, hogy a szülei nem engedték meg neki hogy lehessen egy kis kedvence.
- Nagyon felelősségteljesen gondolkodsz. Igazad van, az ember akkor vállaljon állatot, ha van elég ideje, hogy foglalkozzon vele, gondoskodjon róla - bólogattam helyesen. Úgy tűnt, hogy Lena céltudatos is volt, ami nagy pozitívum volt a szememben.
- Én majd a faluba szeretnék a jövőben költözni. Szeretnék egy saját kis lakrészt. Nagyon klassz, hogy nagy a család, de szeretnék végre önállósodni - osztottam meg a terveimet a lánnyal. Tök jól kijöttem a kastélyban is a legtöbb emberrel, de már nagyon vágytam egy saját kis birodalomra, ahol csakis a magam ura lehetek.
- Akkor látom, nálatok is megvan a sajátos karácsonyi hagyomány! - mosolyogtam rá, bár kicsit megint összeszorult a szívem, hogy idén itt marad a kastélyban... Sétánk közben elesett a lány, én pedig megijedtem, hogy nem lett-e komolyabb baja, de biztosított róla, hogy rendben van, ám a hógömbje összetört. Ráadásul egy takarító ürge még meg is gyanúsította, hogy egy tolvaj... hihetetlen, milyen emberek vannak. Szerencsére az eladó alátámasztotta, hogy alaptalanul gyanúsította meg a fickó, mire az végre tovább állt.
- Hú, hát nem szívesen töltöttem volna a sitten az estét! Na, várj, ne mozdulj el innen, rögtön jövök! - néztem a szemébe határozott tekintettel mindenféle ellenvetést nem tűrve, majd elrohantam. Utam egyenesen a hógömbös fickóhoz vezetett, szétnéztem a portékái között egy olyan hógömböt keresve, ami hasonlított a lányéhoz. Néhány másodperc nézelődés után rá is akadtam egyre, ami remélhetőleg tetszeni fog a lánynak. Egy hóemberes, fenyőfás témájút találtam, amely eléggé hasonlított arra, amit választott, csak itt más elrendezésben voltak megtalálhatók benne a szereplők. Boldogan, nagy mosoly kíséretében robogtam vissza barátnőmhöz.
- Boldog karácsonyt! Tudom, nem teljesen ugyanolyan, de remélem, azért megteszi - adtam át neki a hógömböt nagy mosollyal az arcomon. Végül is nem bántam, hogy így alakult a dolog, hiszen végre meglephettem őt valamivel az ünnep alkalmából.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: 2020. január 12. 23:50 | Link



december 20.



- Szerintem is gonosz dolog, de egyben jó móka is, meg amúgy se lesz semmi bajom egy kis hótól - nevettem el magam. Sok barátnőm nem ezen a véleményen volt, sőt, legtöbben még hógolyózni se szerettek, nem is értettem, hogy miért. A szülőhazámban rengeteget hólabdáztam a tesóimmal, igaz, néha eldurvult a helyzet, de akkor is tök jól elvoltunk. Eszembe jutott e kapcsán a család, kezdtek egyre jobban hiányozni a tesóim és a szüleim. Plusz már azt is vártam, hogy újra találkozhassak a nővéremmel, mert vele is rég futottam már össze. Mióta elköltözött a párjával, sokkal ritkábban találkoztunk, mint mikor még suliba járt, de ez érthető is.
- Akkor elég nyugisan telik nálatok a karácsony, jó is az, nem mindig jó a nyüzsgés. Nem ismerem anyud, de biztos meg fogja érteni. Az enyém tutira ki lenne akadva, azzal jönne, hogy pont a szeretet ünnepén nem vagyunk együtt, és hogy már rég látott. Bár, mint említettem, én hazamegyek, mert már iszonyatosan hiányzik a család - ecseteltem neki a helyzetet, na meg jóanyám hozzáállását az ünneppel kapcsolatban.
- Bizony, itt tényleg mindig történik valami, nem igazán szoktam unatkozni. Ha mégis arra kerülne a sor, hogy nincs mit csinálnom, akkor csinálok magamnak programot - vigyorogtam rá, majd belegondoltam, hány úgymond csínytevést követtem már el idáig, még most is, hogy prefektus voltam.
- Nem is egészséges - bólogattam helyeslően az édes ételekkel, nasikkal kapcsolatban, valamilyen szinten még magamra is büszke voltam, hogy csak időnként kívántam meg a cukros finomságokat. Nem mondom, hogy nem szerettem őket, de valahogy magamtól csak nagyon ritkán fanyalodtam rájuk. A jó sütiket, tortákat azért szerettem, de azokból is csak nagy ritkán fogyasztottam.
- Persze, egy ideig jól éreztem magam, de mostanság egyre inkább külön szeretnék lenni, távolabb a kastélytól. Rendben, értesíteni foglak, ha sikerül valami jó helyet találnom, bár ez még a jövő zenéje. Majd csapunk valami házavató lakomát - mosolyogtam rá, miközben lelki szemeim előtt már elképzeltem, hogy megvan az új otthonom, aztán egy kis elmerengés után visszarántottam magam a valóságba.
- Hát, attól is függ, milyen környéken van a lakás, milyen állapotban van, mekkora méretű, szóval sok tényezőn múlik az árfekvés. Nekem az is tökéletesen megfelel, ha nem egy felkapott helyen van, és mondjuk nem óriási méretű - vontam meg a vállam elgondolkodva. A lényeg az volt, hogy én és Hápi kényelmesen elférjünk, meg ne kelljen túl sokat fizetni a lakhatásért.
- Pókok kapcsán nem tudok nyilatkozni, mert személy szerint irtózom tőlük. Viszont a másik két felsorolt állat aranyos. Igaz, a kutya nagyobb kötöttséget igényel, mint a macska, azt jobban egyedül lehet hagyni, ha sulizik vagy dolgozik az ember, de majd meglátod, mit szeretnél - fejtettem ki a véleményemet ezzel kapcsolatban.
- Persze, szívesen elkísérlek a menhelyre. Ha gondolod, meg is mutogatom neked az állatokat, már eléggé jártas vagyok ott. Egyébként jól tudod, az állatok választanak gazdát maguknak, aki szimpatikus számukra, azokhoz odamennek, akik pedig közömbösek, távol maradnak - osztottam meg vele lelkesen a tapasztalataimat, ismereteimet.
Szál megtekintése

Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 622
Írta: Tegnap, 21:01 | Link




december 17.



- Szereti egy különleges tápot, azt minden állatkereskedésben be lehet szerezni. Felírom majd a nevét, aztán biztos nagyon boldog lesz, ha megleped majd vele - néztem rá hálásan. Rendes volt tőle, hogy ennyire a kis kedvencem kedvében akart járni, éreztem, hogy Hápival nagyon jó barátok lesznek. A tollast a hasán keresztül könnyen le lehettet kenyerezni, de egyébként is nagyon barátságos állatka volt. A témánk idővel a különlakáshoz kanyarodott, mindenképp önállósodni akartam, de a barátnőm kérdése valamelyest felnyitotta a szemem arra, nem biztos, hogyé élvezni fogom mindig az egyedüllétet.
- Tudod, lehet igazad van. Nekem az az elsődleges szempontom, hogy külön lakrészem legyen a kastélytól. De lehet, megunnám gyorsan, ha senkihez sem szólhatnék. Ezen úgy el sem gondolkodtam még igazán idáig - néztem rá elgondolkodva, hiszen ilyen téren ő már sokkal előrébb gondolkodott helyettem is, és be kellett látnom, hogy igaza volt.
- Talán mégse lenne olyan nagy buli egyedül... nem is tudom... - tekintettem rá újra tanácstalanul, de azzal tisztában voltam, hogy annál jobb lenne, minthogy a kastély falai között lakjak. Szerettem a szobámat, jól kijöttem a szobatársammal is, de azért azt is tudtam, hogyha külön lakrészem lenne, akkor sokkal szabadabban mozoghatnék mindenfelé.
- Nálunk szilveszterkor vannak szigorú hagyományok még, de most hogy külön töltöm az ünnepet, így nem lesz benne részem. Igaz, még nem tudom, mit fogok csinálni, de majd kiderül - vontam meg a vállaimat nem törődve különösképp a témával, mivel úgy voltam az egésszel, hogy majd alakul minden magától. Közben szegény Lena elesett, ráadásul a hógömbje is eltört, így arra gondoltam, hogy meglepem egy újjal, mégpedig olyannal, ami valamilyen szinten hasonlított az övéhez. Úgy tűnt, a meglepetésem célba talált a lány nagyon örült az új hógömbnek, ráadásul meg is kérdezte, hogy én minek örülnék.
- Ugyan, nem azért adtam, hogy te is vegyél valamit. Már az is klassz meglepi volt, mikor forró csokival és finomsággal fogadtál, mikor eljöttem a vásárba - közöltem vele mosolyogva, közben belegondoltam, hogy isteni finom volt minden, amivel Lena meglepett.
Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér