Kins & Kens
- ketyere kereskedés, szervíz és tárlat -

A Bogolyfalva főutcáján található sötét, nem túl bizalomgerjesztő bolt angolszász stílusjegyeket hordozó, patinás kirakata két félkörívből áll. Polcain a legkülönfélébb varázslatos berendezések és mugli elektronikai cikkek sorakoznak. A két kirakatrész közt található a bejárati ajtó, melynek egyik üvegén gravírozott, cirkalmas kiírás ismerteti az üzlet szolgáltatásait:

• mágikus műszerek forgalmazása
• mugli eszközök megbűvölése, rúnázása, javítása
• elektromos kütyü kiállítás

Ahogy belépsz, egy sötét fabútorokkal szegélyezett, csupa vitrines helyiségben találod magad. Középen egy kör alakú, sok fiókos komód helyezkedik el. A szemben lévő fal egybefüggő, hatalmas tükör, melyből egyetlen ajtó nyílik a jobb oldalon a privát berkekbe. Ettől balra áll egy üveges szekrény, és még tovább a sarokban a vevőpult. A falról, a bútorokról hosszú, állítható fémvázú lámpák nyúlnak mindenütt a térbe. Úgy tűnhet, áram működteti a berendezéseket, valójában mindent varázslat hajt.


Az üvegvitrinek a legkülönfélébb gépek tárlatát kínálják a látogatónak a mágikus szerkezetektől (lásd: óra, lemezjátszó, fényképezőgép, rádió) kezdve a varázstalan, elektronikus eszközökig (lásd: televízió, mobiltelefon, laptop). Az üzletben azonban csak az előbbiek kaphatóak, utóbbiaknak a javítására, mágiával való ellátására (ára: szerkezettől függően 5-10 galleon) és felrúnázására (ára: nagyjából a szerkezet ára) van mód az üzletben.
A vevőpult mellett a falon egy pergamen hirdeti: ~ Nagykorú vásárlóinknak a szolgáltatások után fizetendő összeg bizonyos hányadát lehetőségük van véradással kiváltani. Bővebb tájékoztatásért, kérjük, forduljon a bolt dolgozóihoz! ~ Aki ezt az alternatívát választja, azt az egyik alkalmazott a hátsó szobába kíséri, ahol megkínálja egy pohárka főzettel, amely biztosítja a szédülés, rosszullét elkerülését. Ezután egy henger alakú, mágikus orvosi műszer végét az alkarhoz nyomva, leveszi a megbeszélt mennyiséget. A művelet egy apró szúrással jár csupán.




Alkalmazottak:

Wigner Szilvia Szakterülete: mugli tárgyak megbűvölése Igen tehetséges, ám meglehetősen hallgatag, komor külsejű fiatal boszorkány. Nem túl társaságkedvelő, a munkáját azonban alázattal és precízen végzi, egészen kiválóan. [played by Alisen Down]

Ilosvai György Szakterülete: mugli eszközök felrúnázása Barátságos, hórihorgas idős varázsló. Igazi mesterember, aki szeret kedélyesen elbeszélgetni a boltba betérőkkel, legyen szó akármilyen témáról. [played by Geoffrey Rush]

Tulajdonosok:

• Matthew G. Kinsey
  Jelenleg Londonban él, nagy ritkán teszi csak tiszteletét a boltban.

• Adam Kensington
  Esténként tűnik fel olykor az üzletben, megcsodálni egy-egy készüléket vagy éppen a többiek munkáját, rendre csatlakozva a bütyköléshez, szereléshez.

Nyitva tartás:

H-P: 8-16
Sz: 8-14
V: zárva
A hivatalos nyitvatartási időben biztosan találsz valakit a boltban, ha viszont máskor térsz felénk, és mégis mozgást látsz az üzletben, kopogj be bátran! A jelenlévő rendelkezésedre áll, akár ha csak a kütyükiállítást megszemlélni érkeztél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=423454#post423454][b]Návay L. Viktor - 2014.11.19. 01:12[/b][/url]

Egy séta még az éjszaka kellős közepén is jót tesz, ha nem bírok aludni, márpedig ma valahogy nagyon nem akart összejönni. Nem volt elég a tea, de még az sem, hogy újrarendeztem a teljes könyvállományomat, úgyhogy nem maradt más, mint kitenni a lábam a kastélyból, hátha a friss levegő meghozza a kívánt hatást. A falu ilyenkor már eléggé kihaltnak tűnik, így arra indulok, talán még azt is megnézhetném, van-e errefelé kocsma. Persze, melyik valamire való faluban nincs kocsma, csárda, valami, ahol le lehet ülni egy hosszú nap után és meginni valamit, csak itt még mindig fogalmam nincs, hogy az ilyen létfontosságú csomópontjai a társasági életnek merre is lelhetők fel. Az utcák maguk különben is sokkal érdekesebbnek mutatkozik még egyelőre. Majd csak azt kell megtalálnom, hol is lelhető fel ilyen többnyire füstös lokál, ha mégis szocializálódásra adnám a fejem netán még ma este. Egyelőre jobban tetszik az utca, minden csendes, szinte kihalt, de néhány ablakon túl élet van. Ahogy itt ácsorgok összehúzva magamon a kabátom, az egyik zugban nem éppen bizalomgerjesztő, de annál érdekesebb kereskedésre figyelek fel. Furcsa, de ég a villany az ablakon túl, és a kíváncsiságom máris fölébe kerekedik a józan észnek, legalább azt megnézhetem végtére is, hogy micsoda is valójában ez a hely. Közelebb sétálok, egészen az ajtóig, hogy rájöjjek mi is ez, majd nevethetnékem támad, amint birtokába jutok az áhított információknak. Most komolyan, nekem is a legjobb helyet sikerül kiszúrni még egy minden tervet nélkülöző séta alkalmával is. Sose értettem, mit szeret annyira ezekben a ketyerékben Matthew, de amióta csak ismerem, mindig is rajongott értük. Bent mintha némi mozgolódást vélnék felfedezni, legalábbis a szemem sarkából úgy észlelem, és amilyen megszállott, nem kizárt, hogy éjszaka is itt ücsörög a szerkentyűi között. Talán szétnézhetnék, mi mindent rejt az ablakon túli világ. A hirtelen ötlethez természetesen máris társul a tett, bekopogok, mintha ez lenne a legtermészetesebb, hogy az éjszaka kellős közepén én nézelődni szeretnék, de hátha nem köveznek meg érte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=423460#post423460][b]Návay L. Viktor - 2014.11.19. 01:53[/b][/url]

Becsléseim szerint legalább további húsz-harminc felfedezhető kereskedés vagy vendégeit tárt ajtókkal váró szórakozóhely lehet, amit felfedezhetnék, de még önkéntelenül is ahhoz az egyhez sikerül eljutnom, ahol Matthew napjainak legalább felét tölti. Ez is pusztán saccolás. Talán többet is. Nem számít a pontos adat, különben is sokkal izgalmasabbnak mutatkozik hirtelen mindaz, ami az üvegen túl van, mint a valószínűségszámítás rejtelmei. Félvér létemre messzire kerülni igyekszem mindent, aminek köze van az elektronikához, most azonban mégis kíváncsi leszek, mi olyan különleges bennük. Kopogásomra gyorsan érkezik a válasz. A hanglejtés alapján Matthew is lehetne. Kellőképpen mogorvának hangzik az embereket nem igazán kedvelő barátomhoz, de mégsem ő az. A hang tulajdonosát nem ismerem fel, még akkor sem, amikor már az arcát látom. Nem találkoztunk még, állapítom meg magamnak.
- Jó estét. Elnézést a zavarásért, azt hittem, Matthew-t, mármint Kinsey-t itt találom. Csak szerettem volna körülnézni, olyan érdekesnek tűnt kintről a hely, de majd visszajövök máskor - szólalok meg rövid szünet után, elvégre igazán nem akarok én zavarni. Bizonyára ő sem rám számított, ahogy én sem rá. Futólag körbepillantok azért, és az is megfordul a fejemben, hogy kérdezhetnék róla, de azért utólag biztos leharapná a fejem is. Rossz ötlet. Nagyon rossz ötlet. De mire jók a rossz ötletek, ha nem arra, hogy megpróbáljam megvalósítani őket.
- Régóta dolgozik itt egyébként? Mármint Kinsey. Mindig is érdekelték a mugli szerkentyűk - szólalok meg ismét. Ügyes, ezért tényleg haragudni fog. Ráadásul még csak azt sem tudom, kihez van szerencsém. Talán inkább tovább kellett volna próbálkozni az alvással, de megszólaltam, már nem igazán van visszaút.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=423475#post423475][b]Návay L. Viktor - 2014.11.19. 02:31[/b][/url]

Belépve a köszönést követően igyekszem rövid magyarázatot adni arra, mit is keresek itt az éjszaka kellős közepén. A név hallatán összevonja kissé a szemöldökét, mintha nem lenne ismerős, és igazából már meg sem lepődöm rajta. Mindig is a családnév volt a nyerő, Matthew-t, nem tudom, szólítja-e még valaki rajtam kívül a keresztnevén. Talán, de nem vennék rá mérget. Az invitálásnak eleget téve beljebb lépek, és még az egyik polchoz felé is teszek néhány lépést érdeklődve pislogva az ott látható, számomra teljesen ismeretlen ketyerékre, közben pedig Róla kérdezek. Meglepetten pillantok fel a válasz hallatán. Ezt nem tudtam, nem említette, bár két meglehetősen heves veszekedés közepette talán nem is ez volt a legfontosabb közlendő információ.
- Értem - bólintok, és csak most jövök rá, a kérdés hallatán, hogy nem mutatkoztam be. Teljesen felé fordulok, és kezet nyújtok.
- Elnézést, foghatnám a késői időpontra is, de igazából nincs mentségem arra, hogy még nem mutatkoztam be. Návay Viktor - pótolom az elmulasztott bemutatkozást, majd csak, hogy tisztább legyen a kép, úgy érzem, kell még egy fél mondat legalább.
- Kinsey-t még az iskolából ismerem - jelentem ki, bár nehezemre esik a családnevét használni. Sose szerettem így hívni, viszont talán jobb lenne mégis egyébről beszélni, mint róla.
- Ahogy látom, igazán sok érdekesség van itt. Nem tesz kárt ezekben a műszerekben a mágikus tér? Bocsánat, igazán nem értek ezekhez - pedig érthetnék, de sose érdekeltek, magam sem tudom, mitől lett most olyan sürgető a kényszer, hogy megtudakoljam, mégis hogy működik ezen a helyen bármi, ami elvileg nem működhetne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=424078#post424078][b]Návay L. Viktor - 2014.11.20. 16:24[/b][/url]

Társtulajdonos. Egy véletlen meghallott párbeszéd-töredékből, ahol egy mondatban került említésre Matthew és a ketyerekereskedés, nem derült ki számomra ez, de most, hogy már azt is tudom, kihez van szerencsém, még a kereskedés neve sem annyira különös. Kezdem érteni. Kezet rázok vele, közben meg csak úgy magamnak nyugtázom, hogy milyen hideg a keze. Az okához semmi közöm, így a lehetőségeket sem igyekszem végigvenni, még magamban sem. Nem ezért vagyok itt. Jobban belegondolva nem is igazán tudom, miért vagyok itt.
- Örvendek, Mr. Kensington - jelentem ki, és tényleg. Talán jobb is, hogy vele sikerült találkoznom, és nem Matthew-val. A különféle jelentőségű és célú szerkezetekről érdeklődöm inkább, ha már megtehetem nyugodtan. Ekkora tömegben az én érdeklődésemet is képesek felkelteni, noha tudom, hogy ettől még sose lennék képes köztük élni. Nem rajongok értük. Nem is értem őket, hogy őszinte legyek, de most rácsodálkozom erre a világra. Bólintok a válasz hallatán. Tehát ezt folyik itt: elérik, hogy a mugli világ találmányai mágikus térben is használhatóak legyenek. Egyre érdekesebb. Még a módszerek nevére is fény derül, bár ettől nem éppen leszek okosabb, hiszen fogalmam sincs, mit takarnak a megnevezések.
- És az pontosan mit jelent? Már persze, ha nem szakmai titok, természetesen. Csak nem értem, és érdekel, hogy ha behoznám a telefonom, az... a rúnák kiiktatják a mágikus teret? Vagy ez hogy működik? - kérdezek rá nyomban, közben meg ott ácsorgok egy helyben, mert mennék is közelebb a polcokhoz, nem is. Tartok tőle, hogy ha valamit kézbe vennék, még tönkre tenném, pedig nem is porcelán, de az az érzésem támad, hogy akár az is lehetne. Én meg az elefánt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=426778#post426778][b]Návay L. Viktor - 2014.11.25. 23:17[/b][/url]

Kérdezek, ha már lehetőségem nyílik rá, és Mr. Kensington válaszol még a fel nem tett kérdésemre is, miközben a pulton kezd rendezkedni. Elgondolkodva hallgatom, a végén még rá is bólintok, bár aligha értem a folyamatok minden egyes elhangzó részletét. Nem foglalkoztattak soha a ketyerék, nem foglalkozom azzal sem, hogy milyen műveletek révén lehetnek használhatóak egy olyan mágikus térben, mint ami Bogolyfalván vagy az iskolában fellelhető. Sokkal inkább csak az érdekel, mi az, amivel Matthew foglalkozik. Bűvölés vagy rúnázás. Nem mondom, hogy unalmas lenne bármelyik is, de nem érzem azt a mérhetetlen lelkesedést egyik leírás alapján sem, hogy ez aztán életem értelme lehetne, azt viszont már sejtem, hogy Ő melyikkel foglalkozhat inkább.
- Matthew... mármint Kinsey rúnáz, igaz? Le merném fogadni, hogy azt tartja nagyobb kihívásnak - kérdezek rá arra, amit már inkább tekintek nyilvánvalónak, mint kérdésnek, de mégis érdekel a válasz. Vajon még elégnek bizonyulnak a régi ismereteim? Másodjára említem a keresztnevét megszokásból, sose fogom megérteni, miért a családnevén ismeri mindenki, de azért javítom is azonnal, a kérdést követő kijelentésem pedig inkább már csak magamnak szól, magam elé mormolom mintegy érvként a választásom mellett, és közben meg közelebb lépek az egyik polchoz végül. Nehéz döntésre jutni, melyik is érdekel jobban, közelebb hajolva kissé megszemlélek ezt-azt a számomra ismeretlen rendeltetésű és jelentőségű szerkezetek között. Talán inkább vissza kellene térnem a kastélyba, mielőtt még itt ragadok, annyi mindent látok, ami számomra különös, egyszerre furcsa, szokatlan és valahogy mégis így közelről meglepően érdekes.
- A napokban csak behozom majd azt a telefont - fordulok vissza. Kérdés eldöntve, legalább Reginát majd szét fogja vetni az öröm, ha sikerül valamire jutni a telefonnal, mert eredetileg csak levelet ígértem, hiába könyörgött, hogy hívjam fel néha.
- Mára viszont, azt hiszem, már épp eléggé visszaéltem a türelmével, Mr. Kensington. Ideje mennem. Örvendek a találkozásnak és a viszontlátásra - köszönök el végül, mert úgy érzem, hogy már tényleg ideje, az éjszaka közepén mégsem faggathatom itt a szerkentyűkről, Matthew-ról meg végképp nem, úgyhogy távozom.