Kins & Kens
- ketyere kereskedés, szervíz és tárlat - A Bogolyfalva főutcáján található sötét, nem túl bizalomgerjesztő bolt angolszász stílusjegyeket hordozó, patinás kirakata két félkörívből áll. Polcain a legkülönfélébb varázslatos berendezések és mugli elektronikai cikkek sorakoznak. A két kirakatrész közt található a bejárati ajtó, melynek egyik üvegén gravírozott, cirkalmas kiírás ismerteti az üzlet szolgáltatásait:
- mágikus műszerek forgalmazása
- mugli eszközök megbűvölése, rúnázása, javítása
- elektromos kütyü kiállítás
Ahogy belépsz, egy sötét fabútorokkal szegélyezett, csupa vitrines helyiségben találod magad. Középen egy kör alakú, sok fiókos komód helyezkedik el. A szemben lévő fal egybefüggő, hatalmas tükör, melyből egyetlen ajtó nyílik a jobb oldalon a privát berkekbe. Ettől balra áll egy üveges szekrény, és még tovább a sarokban a vevőpult. A falról, a bútorokról hosszú, állítható fémvázú lámpák nyúlnak mindenütt a térbe. Úgy tűnhet, áram működteti a berendezéseket, valójában mindent varázslat hajt.  Az üvegvitrinek a legkülönfélébb gépek tárlatát kínálják a látogatónak a mágikus szerkezetektől (lásd: óra, lemezjátszó, fényképezőgép, rádió) kezdve a varázstalan, elektronikus eszközökig (lásd: televízió, mobiltelefon, laptop). Az üzletben azonban csak az előbbiek kaphatóak, utóbbiaknak a javítására, mágiával való ellátására (ára: szerkezettől függően 5-10 galleon) és felrúnázására (ára: nagyjából a szerkezet ára) van mód az üzletben. A vevőpult mellett a falon egy pergamen hirdeti: ~ Nagykorú vásárlóinknak a szolgáltatások után fizetendő összeg bizonyos hányadát lehetőségük van véradással kiváltani. Bővebb tájékoztatásért, kérjük, forduljon a bolt dolgozóihoz! ~ Aki ezt az alternatívát választja, azt az egyik alkalmazott a hátsó szobába kíséri, ahol megkínálja egy pohárka főzettel, amely biztosítja a szédülés, rosszullét elkerülését. Ezután egy henger alakú, mágikus orvosi műszer végét az alkarhoz nyomva, leveszi a megbeszélt mennyiséget. A művelet egy apró szúrással jár csupán.  Az üzlet bejáratától jobbra nyílik a lépcsőház ajtaja, amely a bolt feletti kis lakáshoz vezet, amit a ketyerekereskedésben dolgozók számára bérelnek. Mindössze egy nem túl nagy közös helyiségből, egy apró hálószobából és egy fürdőszobából áll. Az említett társalgó sarkában egy kicsi, szinte jelzésértékű konyharész is található. Ezen kívül kopott fotelek, kanapék, székek, asztalok sorakoznak benne az öreg kandalló előtt. Ez a helyiség az ötletelések, bütykölések, megbeszélések színtere; a hálószoba pedig a -munkában kimerült, vagy bármilyen más okból a saját ágyuktól megfosztott- dolgozók pihenéséé. Alkalmazottak:
Wigner Szilvia
Szakterülete: mugli tárgyak megbűvölése
Igen tehetséges, ám meglehetősen hallgatag, komor külsejű fiatal boszorkány. Nem túl társaságkedvelő, a munkáját azonban alázattal és precízen végzi, egészen kiválóan. [played by Alisen Down] |
| 
Ilosvai György
Szakterülete: mugli eszközök felrúnázása
Barátságos, hórihorgas idős varázsló.
Igazi mesterember, aki szeret kedélyesen elbeszélgetni a boltba betérőkkel, legyen szó akármilyen témáról. [played by Geoffrey Rush] |
Tulajdonosok:
- Matthew G. Kinsey
Jelenleg Londonban él, nagy ritkán teszi csak tiszteletét a boltban.
- Adam Kensington
Esténként tűnik fel olykor az üzletben, megcsodálni egy-egy készüléket vagy éppen a többiek munkáját, rendre csatlakozva a bütyköléshez, szereléshez.
Nyitva tartás:
H-P: 8-16
Sz: 8-14
V: zárvaA hivatalos nyitvatartási időben biztosan találsz valakit a boltban, ha viszont máskor térsz felénk, és mégis mozgást látsz az üzletben, kopogj be bátran! A jelenlévő rendelkezésedre áll, akár ha csak a kütyükiállítást megszemlélni érkeztél.
|
|
|
Eliades Nesztor
kora este | a vevőpultnál | x
 Szilvia szokásához híven a boltban volt még, mikor én megérkeztem. Nagyon megértjük egymást mi ketten. Egy szó se hangzik el, csak bólintunk üdvözlésként, néha odaadunk valamit a másiknak, összenézünk párszor és ennyi. Kinsey az, akivel hasonlóan könnyedén dolgozom együtt, csak mondjuk ő általában végigkommentálja a tevékenységünket. Ami persze engem csöppet sem zavar. Kinsey. Keveset látom mostanában. Egyre kevesebbet sajnos.
Immáron magam vagyok az üzletben. Egy bűvös faliórát tanulmányozok éppen a pultnál, amit előbb fektettem el rajta. De jár így vízszintesen is. Szilviát, Cameront, Ilosvai urat és Kinst a bolton kívül jelzik a mutatói, ám komótosan haladnak az üzlet szimbóluma felé, eltérő tempóban, jelezve, hogy nagyjából egy fél nap múlva a legtöbbjük ismét itt lesz, hiszen kezdődik a munkaidejük. Az én mutatóm -teljesen logikusan- a kereskedésen áll. A szerkezet tanulmányozása kimerül nálam annyiban, hogy megfigyelem, amit csinál. Varázstárgy révén bütykölni úgyse lennék képes. Jobb híján csak csodálhatom és fejtegethetem magamban, min alapul a működése. A pult fölé hajolva, két oldalán támaszkodva nézegetem. Hajam sötét függönyként omlik le márványszín arcom mellett.
Az üzlet kirakatán, bejárati ajtaján változatlanul ott virítanak a feliratok, melyek a kedves érdeklődőket arra bátorítják, hogy térjenek be nyugodtan, ha látnak valakit idebenn ténykedni, mozgolódni. Ne foglalkozzanak vele, hogy vége a hivatalos nyitvatartási időnek! Ha valamelyikünk bent van, nyitva vagyunk.
|
|
|
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
|
|
Írta: 2018. január 24. 23:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=712747#post712747][b]Adam Kensington - 2018.01.24. 23:02[/b][/url] Eliades Nesztor
kora este | a vevőpultnál | x
Szilvia szokásához híven a boltban volt még, mikor én megérkeztem. Nagyon megértjük egymást mi ketten. Egy szó se hangzik el, csak bólintunk üdvözlésként, néha odaadunk valamit a másiknak, összenézünk párszor és ennyi. Kinsey az, akivel hasonlóan könnyedén dolgozom együtt, csak mondjuk ő általában végigkommentálja a tevékenységünket. Ami persze engem csöppet sem zavar. Kinsey. Keveset látom mostanában. Egyre kevesebbet sajnos.
Immáron magam vagyok az üzletben. Egy bűvös faliórát tanulmányozok éppen a pultnál, amit előbb fektettem el rajta. De jár így vízszintesen is. Szilviát, Cameront, Ilosvai urat és Kinst a bolton kívül jelzik a mutatói, ám komótosan haladnak az üzlet szimbóluma felé, eltérő tempóban, jelezve, hogy nagyjából egy fél nap múlva a legtöbbjük ismét itt lesz, hiszen kezdődik a munkaidejük. Az én mutatóm -teljesen logikusan- a kereskedésen áll. A szerkezet tanulmányozása kimerül nálam annyiban, hogy megfigyelem, amit csinál. Varázstárgy révén bütykölni úgyse lennék képes. Jobb híján csak csodálhatom és fejtegethetem magamban, min alapul a működése. A pult fölé hajolva, két oldalán támaszkodva nézegetem. Hajam sötét függönyként omlik le márványszín arcom mellett.
Az üzlet kirakatán, bejárati ajtaján változatlanul ott virítanak a feliratok, melyek a kedves érdeklődőket arra bátorítják, hogy térjenek be nyugodtan, ha látnak valakit idebenn ténykedni, mozgolódni. Ne foglalkozzanak vele, hogy vége a hivatalos nyitvatartási időnek! Ha valamelyikünk bent van, nyitva vagyunk.
|
|
|
|
Eliades Nesztor
INAKTÍV
Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
|
|
Írta: 2018. január 25. 00:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=712771#post712771][b]Eliades Nesztor - 2018.01.25. 00:20[/b][/url] Adam Kensington A gépem itt lóg a nyakamban, persze, hol máshol volna, hiszen úgy volt hogy ma levadászok pár klassz tájat, amiket azután majd élő modellekkel is ki fogok próbálni. Erre nem bedöglött a drága? Hát, de! Szóval most kutathatom fel a szervízt, ahol helyrepofozzák. Nagy nehezen, kézzel-lábbal, papírral és tollal, tehát tőlem telhetően minden eszközzel felszerelkezve indultam el koradélután a motelből, ahol jelenleg dekkolok, hogy végül, hosszas activityzés után a falu roppant kedves, de jelelni nem tudó lakóinak segítségével itt kössek ki. Benyitok az ajtón és megpillantok egy pasit a pulnál, valami vekkert figyel erősen. Előszedem a noteszem, tiszta lapot hajtok ki és felfirkantom rá amit mondanék, ha tudnék beszélni. Van nyelvem, meg hangszallagjaim meg mindenem, ami a dumáláshoz kellene, de mivel még azelőtt lettem tök süket, hogy megtanultam volna beszélni, így a szüleim nem erőltették a dolgot, később meg már engem nem érdekelt. De írni azt nagyon tudok, meg piszok jól olvasok szájról is, ami néha átok néha áldás. - Jó estét! Siket vagyok, ezért így kommunikálnék önnel. Jól olvasok szájról is, ezt az esetleges félreértések elkerülése végett írom. Szóval itt ez a gép a nyakamban. Nem működik, amikor bekapcsolom csak zizeg, és szikrákat szór exponálás helyett. Megnézné, kérem? Megállok előtte, megkopogtatom az asztalt, hogy felhívjam magamra a csóka figyelmét, majd illedelmes mosollyal az orra alá dugom a kis noteszkémet, tollal együtt, hátha nincs neki kéznél. Nem mindenki tart magánál tollat, vagy pennát, ezt már megtanutam. Kíváncsian várom mit lép, mert az egy dolog, hogy ilyen későn nyitva van, meg hogy állítőlag itt síptól az ekg-ig mindent szerelnek, na de ez mégiscsak egy varázs fényképezőgép, tükörreflexes és mozgó fotókat lő, már jobb napjain persze.
|
"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"
|
|
|
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
|
|
Írta: 2018. január 27. 21:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=713137#post713137][b]Adam Kensington - 2018.01.27. 21:59[/b][/url] Eliades Nesztor
kora este | a vevőpultnál | x
 Érzékelem, hogy valaki közelít a bolt felé. Mikor belép és megszólal a kis csengettyű, nemsokára oda is pillantok. Ám látom, nagyon ír valamit. Nem is zavarom hát benne. Csak vizsgálom tovább az órát. Ő meg csak nyugodtan írogasson, nézelődjön. Amit csak szeretne! Érzem ám, hogy valamilyen fogyatékkal élhet, így nem lep meg, hogy köszönés vagy bármilyen odaszólás helyett az asztalon kopogással hívja fel a figyelmemet magára. Felemelem fejemet, felegyenesedve az órától és átveszem a nekem nyújtott noteszt. Átolvasom a sorokat. Így már világos. A masinára nézek, amit szerelni hozott. A tollat nem veszem át és a jegyzetfüzetét is visszaadom. - Persze. Mutassa! - felelem egy bólintás közepette, nyugodt szavaimhoz jelelést társítva. A világ nyelveinek egy jelentős hányadát beszélem és értem. Miért pont ez az egyetemes forma maradt volna ki a sorból? Miután leakasztotta a nyakából az eszközt, magamhoz veszem és vizsgálni kezdem. Először csak kezemben forgatva tanulmányozom, nincs-e külsőleg látható oka a hibának. Megpróbálom aztán bekapcsolni és én is azokat a jelenségeket tapasztalom, amiket ő leírt. Szó szerint. - Nézzek bele most, hátha tudok segíteni rajta; vagy visszajön holnap délután, amikorra már egy nálam hozzáértőbb kolléga is szemügyre vette? - kérdezem, miután kikapcsoltam és leraktam a gépet a pultra, hogy szabadon jelelhessek. Közben pedig mintegy tudatom vele, hogy erősen meglehet, én is képes vagyok megjavítani most egy bizonyos idő alatt, de nagyobb esélyei vannak az üzlet más munkatársaival. Hiszen ugyebár, ha varázseredetű a gond, azt én úgysem tudom orvosolni. Igazából az a kérdés, mennyire sürgős neki. Vár most egy kicsit egy kétes eredményre, vagy ráér holnapig a biztosabbra?
|
|
|
|
Eliades Nesztor
INAKTÍV
Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
|
|
Írta: 2018. február 1. 21:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=713358#post713358][b]Eliades Nesztor - 2018.02.01. 21:12[/b][/url] Adam Kensington El sem hiszem, hogy ekkora fájinság történhet itt velem. A csóka a pultnál nem vette el tőlem sem a papírt, sem az írószerszámot, hanem normális artikulálással és jelekkel kezdett el kommunikálni velem. Igaz, hogy egy olyan dialektusban, ami picit nekem furcsa, talán mert túl tiszta és udvarias, régimódi mozdulatvilágú, de így is királyul megértettem. Elég érdekes fazonnak látszik, a bőre fehérebb, mint azt várná az ember ahhoz a sötétségű hajhoz amije van. Aztán meg hórihorgas is és a szemében az a fajta csillogás van, ami miatt talán nem kekeckednék vele egy sötét sikátorban, vagy egy füstös kricsniben. Amúgy viszont korrekt, mert elmondja, hogy nem ő a fő szervizes és ha azt szeretném, hogy szakavatott szemek és kezek kotorásszanak a gépemben, akkor várjak másnap délutánig. - Rendben, itt hagyom. Holnapig nem hinném, hogy lemaradok életem képéről, bár fene tudja, előhalászom majd a tartalékot. Sosem lehet tudni, mikor vág orrba a múzsa, vagy mi a fene, tudja? Amúgy a nevem Eliades Nesztor. Nem tudja véletlenül, hogy más is tud itt jelelni, vagy ön az egyetlen, akihez fordulhatok, ha nem értik meg, hogy csak egy kiló kenyér vagy egy liter tej kell? Próbálok barátságos gesztusokkal jelelni és hozzá persze a nevem után kezet is nyújtok a komának, hogy meglegyen az illem tiszteletköre. Nem vagyok az a nagyon hú de körülményes fajta. Ha már egyszer valakivel "anyanyelvemen" tudok társalogni nem zavartatom magam olyan dolgokkal, mint a kásakerülgetés. Nem vagyok én macska.
|
"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"
|
|
|
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
|
|
Írta: 2018. február 21. 22:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=714780#post714780][b]Adam Kensington - 2018.02.21. 22:26[/b][/url] Eliades Nesztor
kora este | a vevőpultnál | x
Rögvest feloldódni látom, ahogy jelelve felelek neki. Nem mintha előtte annyira feszült lett volna, azonban az emberek mégis inkább elengedik magukat, ha úgy nyilvánulhatnak meg, ahogy az a számukra a legkönnyebb és legtermészetesebb. Bólogatok neki, mikor közli döntését. Jól teszi, hogy itt hagyja a gépet. Szilviáék biztosan rendbe tudják rakni.
- Adam Kensington - nyújtom bemutatkozásom után hűs kezemet.
- Sajnos nincs tudomásom róla - felelek neki. Őszintén nem tudom, van-e még más is, aki jelel rajtam kívül. Ahogy pedig én teszem, az - már csak habitusomból adódóan is - tényleg olyan lehet számára, mint másnak az, ha shakespeare-i angollal szólalok meg. Van már pár évtizede annak, hogy hosszabban jeleltem volna bárkivel is, ennél fogva pedig az újdonságok, a változások nem tudtak még rám ragadni. Remélem, azért érthető vagyok a számára!
Magamhoz veszek pergament és tintát a pultról. Feljegyzek a formairatra pár adatot a gépről, hogy mikor hozták be és mikor jönne érte a kedves ügyfél, aztán felé fordítom, átadva neki az íróeszközt, hogy az üres részeket az alapvető személyes adataival ő maga tölthesse ki, illetve aláírhassa, hogy leadta hozzánk a masinát javításra.
|
|
|
|
Eliades Nesztor
INAKTÍV
Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
|
|
Írta: 2018. március 1. 14:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=715292#post715292][b]Eliades Nesztor - 2018.03.01. 14:55[/b][/url] Adam Kensington Látom kicsit megkönnyebbült, hogy beadom a gépem. Persze én is hagyom inkább főzni Kalliópét, pedig én sem vagyok elveszve ha hozzám vágnak egy fakanalat. No de lényeg a lényeg az én kis drágaságom jó kezekbe kerül, legalábbis bízom benne. Közben a férfi bemutatkozik, én is felé nyújtom jobbomat és artikulálom becsületes nevem. - Eliades Nesztor, örvendek! - rázunk kezet, az övé feltűnően hideg és csontos, nem vagyok egy majrés csávó, de picit megborsódzik a hátamon a hideg. No de nem hagy sok időt a dolog komolyabb végiggondolására, mert válaszol a kérdésemre. Elszomorodom, mert így marad a cetlizés, no de eddig is kibírtam eztán is menni fog. Az élet nem kényeztetett el eddig sem sok beszélgető partnerrel, már olyannal, akivel jelbeszédben tudok dumálgatni, de legalább ez a hórihorgas fazon tud, bár kicsit ódivatú jeleket használ. Fura, nem tudom mikor vagy honnan tanulta, majd egyszer lehet rákérdezek. Közben elém tol egy tacepaót. Rápillantok, majd előhúzom irattárcámat és nekiállok kitölteni az adataimmal. - Holnap hány körül jöjjek vissza? - kérdezem miután végeztem a felvevő lappal és visszafordítom neki, hogy eltehesse és a másolatot nekem adhassa.
|
"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"
|
|
|
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
|
|
Írta: 2018. március 4. 22:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1756&post=715603#post715603][b]Adam Kensington - 2018.03.04. 22:12[/b][/url] Eliades Nesztor
kora este | a vevőpultnál | x
Megszoktam már azt, ahogyan az emberek a kézfogásomra reagálnak. Minden fajtáját ismerem. Mondjuk -valljuk be- igazából csaknem mindent megszoktam már. Ahogy pedig a kedves ügyfelet nézem, ő azt szokta meg már rég, hogy kevés az, akivel könnyedén társaloghatna. De ezek azok a dolgok, amelyeken tényleg legjobb egyszerűen túllendülni, mert ha nagyon leragadunk náluk, egészen könnyedén a padlóra küldhetnek minket. Azért pedig igazán nagy kár lenne.
Kitölti a papírt, egyeztetjük az időpontot meg még a szükséges részleteket, aztán félreteszem a gépét jó helyre, a megrendelő lappal együtt. Búcsúzunk és figyelem, ahogy ráérősen kisétál az üzletből. Elgondolkozva, egy kicsit még az iméntieken merengve fordulok vissza a falióra tanulmányozásához. Még egy bő órát töltök a boltban, ami alatt egy újabb vevő tér be hozzám. Mikor aztán végeztem mindennel, amit itt terveztem, helyére teszek és bezárok mindent, villanyt oltok, majd a kis csengettyű hangjától kísérve elhagyom a kereskedést.
|
|
|
|
