29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1242
Összes hsz: 8046
Írta: 2014. október 24. 17:08 | Link

Matthew G. Kinsey
a bütykölőpartner

Egyes éjjeleken nyakamba veszem a nagyvilágot, míg másikakon Kírával vagyok, amíg álomba nem szenderül, én pedig kikászálódom mellőle, és vagy otthon ténykedek valamit, vagy ellátogatok a faluba, ahol biztosan betérek a ketyere kereskedésünkbe, elszórakozni ott egy-két órát, vagy éppen csak beugrani az új adag vérért, ha akad. Meglepően bőkezűek velem a kedves vásárlók. Nem kíséreltem még meg ilyesmit ezelőtt. Mármint hogy a varázslóvilág tagjaitól véradományt kérjek. Pedig pár évtizede motoszkált már a gondolat a fejemben. Azt hiszem, csak a megfelelő alkalomra vártam, ami ennek az üzletnek a beindításával el is érkezett. Hiszen bárkinek, aki nem ódzkodik attól, hogy megcsapolják, minden bizonnyal kecsegtetően hat az ajánlat, hogy eképpen spóroljon egy keveset az anyagiakon. Sokan élnek vele, az én legnagyobb megelégedésemre. Megeshet, hogy hamarosan már egyáltalán nem szorulok rá arra, hogy kórházak vérkészleteit dézsmáljam. Mondanom sem kell, ez igazán pazar lenne.
Ahogy benyitok a boltba, megszólal a kis csengettyű, kedvesen csilingelve egy csöndeset, jelezvén érkezésemet. Már odakintről megláttam az idebent ténykedő Kinseyt, akinek mint máskor sem, most sem köszönök hangosan, pusztán biccentek egyet. A napi rutinunk részévé vált, hogy a másik társaságában legyünk, és hol csak némán bütykölgetjük a ketyeréinket egymás mellett, hol értekezünk egy keveset, hol közösen dolgozunk valamin. Különös és kellemes kapcsolat a miénk. Nem tudunk sokat a másikról, de nem is nagyon kell. Részemről legalábbis soha nem éreztem szükségét annak, hogy kiszedjem a másikból élete fő adatait. Nekem ez annyira nem lényeges, szerintem nem ez dönti el, ismersz-e valakit. Kinsey meg viselkedéselemző lévén úgyis leszűri magának, amit akar. Persze, idővel egyre több dolog kerül napvilágra a beszélgetéseink folyamán, azonban nem törekszünk görcsösen arra, hogy kipipáljuk ezeket a sablon témákat. Inkább egyszerűen élvezzük egymás társaságát és az összhangot kettőnk között. Részemről legalábbis biztosan élvezem. Társtulajdonosomnak pedig talán újdonságként hat, hogy akad valaki, aki hasonlóan nagyra tartja a logikus gondolkodást, valamint akit egyáltalán nem zavar mogorva, cinikus természete.
Miután tehát egy bólintással üdvözöltem Őt, a vevőpulthoz sétálok, amelyen egy közepes méretű, becsomagolt doboz foglal helyet. Adam Kensington részére. Szoktam hozatni ezt-azt magamnak, amit az alkalmazottak átvesznek, és itt hagynak nekem. Ez a szóban forgó is egy ilyen küldemény. Bontogatni kezdem fehér kezeimmel. Sötét hajam arcomba lóg.

###
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Thege Ágost
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 22
Írta: 2014. november 11. 22:58 | Link

Valamelyik eladó

Nagy peckesen kidüllesztette mellkasát, majd szemügyre vette magát a kirakatban. Ócska pennák, nevetséges mugli ketyerék, molyrágta vackok – még szerencse, hogy egyvalaki különb mindez evilági hiábavalóságnál. Zsebéből előhúzta pálcaként használt fakanalát, majd az övébe tűzte – így majdnem olyan, mintha kardja volnék. Gyémánt s rubin, ezüstmarkolattal. Már csak egy tömör aranyóra kellene - épp evégett tévedt is ide.
Hirtelen elhatározással belépett a boltba, majd szigorú pillantással nézett körbe a poros helyiségben. Ami azt illeti, kényes királyi ízlésének nem tett jót ez a sok pormacska: még a végén kiújul az asztmarohama. Kutatva nézett körbe, hogy megtalálja a bolt eladóját, de biz nem látott senki emberfiát. Köszönni csak azért nem köszönt, mert mégiscsak úgy illik, hogy az alattvaló üdvözölje az uralkodót – ennyi alázat pedig e világvégi, hitvány kis boltocska mélyén is elvárható volnék. Megköszörülte hát a torkát, ami úgy hangzott, mintha egyszerre húsz sertésnek lenne tüszős mandulagyulladása.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. november 19. 01:12 | Link



Egy séta még az éjszaka kellős közepén is jót tesz, ha nem bírok aludni, márpedig ma valahogy nagyon nem akart összejönni. Nem volt elég a tea, de még az sem, hogy újrarendeztem a teljes könyvállományomat, úgyhogy nem maradt más, mint kitenni a lábam a kastélyból, hátha a friss levegő meghozza a kívánt hatást. A falu ilyenkor már eléggé kihaltnak tűnik, így arra indulok, talán még azt is megnézhetném, van-e errefelé kocsma. Persze, melyik valamire való faluban nincs kocsma, csárda, valami, ahol le lehet ülni egy hosszú nap után és meginni valamit, csak itt még mindig fogalmam nincs, hogy az ilyen létfontosságú csomópontjai a társasági életnek merre is lelhetők fel. Az utcák maguk különben is sokkal érdekesebbnek mutatkozik még egyelőre. Majd csak azt kell megtalálnom, hol is lelhető fel ilyen többnyire füstös lokál, ha mégis szocializálódásra adnám a fejem netán még ma este. Egyelőre jobban tetszik az utca, minden csendes, szinte kihalt, de néhány ablakon túl élet van. Ahogy itt ácsorgok összehúzva magamon a kabátom, az egyik zugban nem éppen bizalomgerjesztő, de annál érdekesebb kereskedésre figyelek fel. Furcsa, de ég a villany az ablakon túl, és a kíváncsiságom máris fölébe kerekedik a józan észnek, legalább azt megnézhetem végtére is, hogy micsoda is valójában ez a hely. Közelebb sétálok, egészen az ajtóig, hogy rájöjjek mi is ez, majd nevethetnékem támad, amint birtokába jutok az áhított információknak. Most komolyan, nekem is a legjobb helyet sikerül kiszúrni még egy minden tervet nélkülöző séta alkalmával is. Sose értettem, mit szeret annyira ezekben a ketyerékben Matthew, de amióta csak ismerem, mindig is rajongott értük. Bent mintha némi mozgolódást vélnék felfedezni, legalábbis a szemem sarkából úgy észlelem, és amilyen megszállott, nem kizárt, hogy éjszaka is itt ücsörög a szerkentyűi között. Talán szétnézhetnék, mi mindent rejt az ablakon túli világ. A hirtelen ötlethez természetesen máris társul a tett, bekopogok, mintha ez lenne a legtermészetesebb, hogy az éjszaka kellős közepén én nézelődni szeretnék, de hátha nem köveznek meg érte.
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2014. november 19. 01:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2014. december 6. 19:15 | Link

Valamelyik eladó
Egy nem megbeszélt játék

Kowai szorgos léptekkel igyekszik le a kastélyból a Bogolyfalvára vezető úton. Ombozinak akar karácsonyi ajándékot adni, de amit kitalált az iskolában kizárt, hogy bárki meg tudná neki csinálni. Ráadásul, még lehet illegális is lenne... Azt nem tudja pontosan, hogy ebben az új bazárban csinálnak-e ilyet, vagy foglalkoznak hasonlóval, de mindenképp utána kell járnia. Fontos, hogy ezt Ombozi megkapja, és mégfontosabb, hogy ne vegyél el tőle az intézetben. Fekete talárja libben minden egyes lépésétől mögötte, s ő nagyon is örül, hogy vett fel alatta vastagabb holmit. Amennyit fogyott az elmúlt hónapok alatt, most még ebben az időben is csonttá fagyna.
Beérve a Kins&Kens feliratú cégér alá finoman belöki az üzlet ajtaját, s belép a helyiségbe. Gyorsan végignéz a kínálaton, a mindenféle vitrinen, és amint megtalálja az eladói pultot, gondolkodás nélkül odarobog. Köszönésképp biccent a pénztárnál lévő nőnek, elmotyog valami üdvözlés félét, aztán a tárgyra is tér.
- Szükségem lenne valakire... aki ért kétféle anyag ötvözésére... vagy egy tárgy másikba rejtésére. Nem tudom érti-e mire gondolok, de fontos lenne, és megfizetném az árát. - talárja alatt szorosan megmarkolja a galleonjait rejtő kis szütyőt, egész évben gyűjtött a bolhapiacán, egy knútot se költött a szerzeményéből, de ha ezt Ombozira most mind el kell költenie, hát legyen. A fiúnak nagyobb szüksége van egy kis szerencsére, mint neki. Sötét arckifejezéssel igyekszik mégjobban a nő tudtára adni, hogy igencsak komoly pénzköltési szándékai vannak, és nagyon reméli, hogy valaki tud neki itt segíteni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"A legijesztőbb Rellonos" | Terminátor | Hydromágus...?
Tormay Lénárd
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 424
Írta: 2014. december 19. 11:58 | Link

Adam


Féltő gondoskodással szorongatom magam mellett a szatyrot, mely a néhány üzletnyire arrébb vett karácsonyi meglepetéseket rejti. Igazán apró dolgok, az idén nem tudtam sokat költeni. Szűk keret állt rendelkezésemre, és hogy őszinte legyek, azt sem teljesen arányosan sikerült szétosztanom. De legalább gondoltam mindenkire, akik az ünnepekkor megérdemelnek egy kis extra törődést.
Bevallom, néha nehezen igazodom el az üzletek nyitvatartási ideje között. Az utolsó pillanatra hagyom a vásárlást, így a tömegtől félve indulok útnak. Az idejáró diákok olykor képesek elárasztani az egyébként kevéske lélekszámmal rendelkező varázslófalut, ami kellemetlen tud lenni. De biztos vagyok benne, hogy a tehetősebbek felutaznak a fővárosba, a pletykák szerint ott sokkal nagyobb választékkal számolhatnak. Vannak, akik már többre jutottak a nézelődésnél, s a gyors piacfelmérés után le is tudták az ajándék ügyet. Én jobban szeretek hezitálni ilyen ügyben, aztán lesz, ami lesz.
Ezúttal az ajándékboltból jövök. A téren nyílt vásár túl jól ismert, már-már monoton felhozatalú. Mindenki megfordul arra, kívülről fújják a kínálatot, mert mindenki végigjárta a bódékat eddig, minimum egyszer. Persze az ajándékbolttal sem vagyok túl egyedi, de direkt a kirakatok mögé néztem, eldugott sorok még eldugottabb apróságai felé, és még a raktárról is érdeklődtem, csak hogy feltétlen olyat találjak, ami nem mindenkinek szúr szemet. Azt hiszem... sikerült.
A mai nap alapjából nem a világosabbak közé tartozott. A napfordulóhoz közeledve egyre sötétebb van. Alig múlt el öt óra, de este tizenegynek érzem, ezért nem csak a hideg miatt húzom jobban össze magam. Már minden épeszű teremtés visszaszállingózott a kastélyba, kivéve engem. Szinte kong az utca.  Tekintetem végigfuttatom a szomszédos boltokon, köztük megpillantom azt a furcsa, Kins & Kens nevűt is. Sokáig nem értettem, hogy mit kenek, hová, aztán azt hallottam Garethtől, hogy valami kütyükkel foglalkoznak, úgyhogy érdekelni kezdett, még ha hallani is egyet s mást róla. Leoltott lámpái árulkodtak arról, hogy zárva vannak. Erről a nyitvatartási idő leolvasása után is meggyőződöm. Szemtől szemben állok, az üveg mögött látszólagos nyugalom rejtőzik, még ha ebben a sötétben hajlamos is vagyok beképzelni mindenféle rosszat. Kezdem magam kellemetlenül érezni az ijesztő külsejű bolt előtt ácsorogva, úgyhogy egy vállvonás után indulok is tovább. Csakhogy úgy néhány méterrel később pattanásszerű robajt hallva ugrok meg. Összegörnyedek, a következőkben pedig már a szatyron jár az eszem, de szerencsére nem esett baja. Előttem hatalmas, fekete színű füst oszlik el, amit földbe gyökerezett lábakkal szemlélek tovább. Az üzlet ablakai töröttek, a nyitva tartást jelző tábla a földön hever. Úr isten, mi történt itt?


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eördögh Lars Tobias
Auror, Rellonos szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Eat the rude | boot
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 3402
A bolt előtt
Írta: 2015. július 17. 19:17
| Link

Mr Kensington




Nehezen üli meg az éjszaka a falut. A házak szorosra zárják szemeiket, fel-le lélegeznek lakóik ütemes létezésére, a puha csillagtakaró alatt. Ebben a halk melódiában akadnak azonban szabadon vergődő hangok is. Egy ajtó majdnem nesztelen nyílása majd csukódása a lakósor felől, mintha csak sóhajtott volna a ház egyet, mielőtt a másik oldalára fordulna. Lassú léptek neszei, nadrágszárak súrlódása, egy gyorsabban verő szív visszhangja a házfalak között. Csak ennyi hallatszik, de ez egyre közelebbről.
Egy megviselt arc bukkan fel a sarkon, megáll, szétnéz, kevés érdeklődés bújik meg tekintete mögött. Csupán felmér. Fehér ingje világít a sötétben, a felső gombok szabadon hagyják csupasz nyakát, amit ide-oda forgat. Nem, ez nem ideális hely. Azt még nem találta meg. De mindenesetre odabent sem volt. Mit kezdjen magával egy idegen helyen az éjszaka közepén? Egy tudatlan ember azt javasolná, hogy aludjon. A tudatlansága bájos, meg idegesitő. De nem tehetne az illető róla.
Amikor jönnek az álmok, akkor elmerül, az elméje megtelik vízzel, fulladozik, a víz vérré válik, nem lát, pattanásig feszül érzéssel, sötétséggel, pirossággal, félelemmel. Mindennel. A torkából feltörő hangokért nem felelhet, szabadon buknak elő, menekülnek a süllyedő hajóból.
Nem, maradása nem volt, nem lehetett. Rögtön első éjszaka? Jobb így. A fáradtságnak van egy kritikus pontja, amit ha elér az ember, utána már semmi se számít. Ő ezt elérte. Úgy egy hete. Ezen az éjjelen nem fog múlni már semmi.
Mély levegő, be - ki. Abban a ruhában van, amiben érkezett. Szebb napokat látott nadrágja és cipője sok mindenre ki volt találva, de arra nem kifejezetten, amire szánja most gazdája. Lassan elrugaszkodik a macskakövektől, ellöki magát, egyik láb, másik, kocogó ütembe kezd. Haja kirepül homlokából, felszabadult madár. A cipőtalpak ritmikusan kopognak, jobb-bal-jobb-bal, egyre gyorsabban. A nyári éjjel szellője körbeöleli alakját, a mozgás szabadsága feloldja kötelékeiből, mintha minden lehullott volna róla, amint karjait behajlítva nekidőlt volna a levegőnek.
Egy különös külsejű épületen megakad a szeme, de épp csak egy pillanatig, s mint amikor a tudatba lassan jut el az információ, néhány másodperccel később visszapillant a válla fölött és mozgása lelassul, majd teljesen leáll. Kapkodó légzése marad az egyetlen nesz, esetleg a vad szívdobogás annak, aki hallja.
A bolt úgy vonzza magához, mint virág a méheket. A kirakat? A forma? Van valami a levegőben? Valami szokatlan varázslat? Odalépdel lassan, megáll az üveg előtt és felnéz, majd oldalra el. Egyik kezét ráteszi óvatosan és bepillant.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

serenade of a mad man | #teamserdavos
Adrian Blythe
INAKTÍV


Rian
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 273
Írta: 2016. március 6. 18:06 | Link

Choi Min Jong - szombat 15:17

~ Nagykorú vásárlóinknak a szolgáltatások után fizetendő összeg bizonyos hányadát lehetőségük van véradással kiváltani. Bővebb tájékoztatásért, kérjük, forduljon a bolt dolgozóihoz! ~

Rian kissé összevont szemöldökkel olvasta a furcsa mondatot, próbálva elképzelni azt a helyzetet, ahol a vér, mint fizetőeszköz egy legális és széles körben elfogadott koncepció, ám egyelőre legfeljebb némi gyanakvást ébresztett benne a kirakatba kifüggesztett felirat, s titkon nagyon örült, hogy messze áll még a nagykorúságtól. Amennyire hajlamos volt mindent megtenni azért, hogy az emberek kedvére tegyen, még a végén egy vesét és egy fél májat is boldogan odaajándékozott volna a bögre vér mellé, hacsak valaki, vagy valami meg nem akadályozza mindebben.
Nagykorúság ide vagy oda, még így is voltak fenntartásai az üzlettel kapcsolatban, elvégre mi garantálja, hogy tényleg csak az önkénteseket csapolják meg, úgyhogy egyelőre csak egyik lábáról a másikra állva nézelődött, vastag szemüvege mögül kémlelve a berendezést és a bolt szerkezetét. Annak ellenére, hogy sok járókelő igyekezett dolgára a háta mögött, az üzlet gyanúsan üresen - és nem mellesleg sötéten - tátongott, ez pedig nem ébresztett Rianben mély bizalmat.
Pedig nem bővelkedett választási lehetőségekben; többször is utánanézett, hogy foglalkozik-e még valaki hasonló bűvöléssel, mint amit a Kins & Kens szolgáltat, ám nem volt szerencséje, s valahol érthető is volt, hiszen Bogolyfalva meglehetősen apró város. A legjobb persze az lett volna, ha ő maga meg tudta volna javítani a naplót - sajnos elévülhetett rajta a felolvasóbűbáj, ami mindig hangosan figyelmeztette a közeli fontos dátumokra -, de tartott tőle, hogy csak tovább rontana a helyzeten, ahhoz pedig túlságosan a szívéhez nőtt a kis könyvecske, hogy csak úgy kísérletezgessen rajta. Szörnyen honvágya volt, a notesz pedig mindig az otthoniakra emlékeztette - még egy-egy mozgásra bájolt rajz és jókívánság is volt benne, egyik ügyes kezű unokatestvérének köszönhetően. Egyszóval fontos volt, na.
De azért nem annyira, hogy mindenféle kétes véradási bizniszbe bonyolódjon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ruarc L. Mornien
Független varázsló, Végzett Diák


Kvibli melodimágus
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 425
Írta: 2016. május 11. 23:55 | Link


Kiszökni a kastélyból egyre nehezebb, de gyakorlat teszi a mestert - akármi is legyen az őt követő prefektus trükkje, ma este végre sikerült kicseleznie és hátra sem pillantva tör magának utat a falu felé, kerülve minden ösvényt és utat, ahol másokba botolhatna. Amennyire lehet, észrevétlen akar maradni, apró táskáját szorongatva meg-megáll, hogy hallgatózzon s amikor beér a házak közé, ösztönösen az árnyékba húzódik a lámpák fénye elől, még ha árulkodó fehérségét nagyrészt el is rejti ruhája, a kapucnis pulóver puha gyapjúja és a vászon. Nesztelenül surran, macskás, hajlékony léptekkel, és apró termete is segíti abban, hogy elkerülje az esetleges kíváncsi tekinteteket.

A lábam vinne, túl a falun, túl az erdőn, túl árkon-bokron, de vissza kell fognom lépteimet, mert hiába futnék inam szakadtáig. Messze vagy, messzebb, mint bármikor eddig és ha egy helyben is rostokolsz, úgy érzem, folyamatosan távolodsz, minden perccel elérhetetlenebbé válsz, minden óra távolságot halmoz közénk. Néha már megfeledkezem rólad, hosszú percekre, néha már nem te kísértesz álmaimban és nem arra ébredek, hogy hűlt helyed űrje borzongat a testmeleg, fullasztóan fülledt levegőjű szobában.

A memorizált térkép alapján próbál tájékozódni, a táska szíjára erősített apró valamivel babrálva, ahányszor irányt kell változtatnia. Amikor végre megpillantja a sötétben magányosan világító kirakatot, mely mögött halovány fény derengése jelzi, valaki még van odabent, lepkeként rebben felé, megfeledkezve eddigi óvatosságáról. Zárva! Koppan, egyszer, kétszer, halkan, mintha tényleg szárnyak verdesnék az ajtó üvegét, s némi kaparászás is hallatszik.
Utoljára módosította:Ruarc L. Mornien, 2016. május 15. 22:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1242
Összes hsz: 8046
Írta: 2017. március 1. 00:13 | Link

Cameron Wallace
este | az eladópult mögött | x

Nagyon megy az üzlet. Mivel mindenki elégedett mind a szolgáltatásunkkal, mind az árainkkal, így a jó hírünket viszik tovább és érkeznek sorra az új vevők. Meglehetősen elkél hát a segítség Ilosvai úrnak és Szilviának, hogy figyelmük nagy részét szakterületeiknek, a bűvölésnek és a rúnázásnak szentelhessék. Kins és én is gyakran elintézünk egy, s mást, azonban a fő támaszuk az elmúlt időkben mégis csak Alex volt. Kezelte a kasszát, rendezte a raktárt... Mindig, amit kellett. Azonban nemrég egyetemre ment és többek közt a tanulmányai miatt megcsappant az ideje. A lényeg, hogy már nem tud sajnos annyit segíteni, mint szeretne és mint kéne. Kifüggesztettünk hát egy hirdetést, gyakornokot keresve. Hamar akadt jelentkező.
Papírokat böngészek és rendezkedek egy keveset a pult mögött állva. Ma estére beszéltem meg találkozót az új segéderő jelöltünkkel, őt várom. Nincs késésben, csak én jöttem hamar. Személyesen nem volt még szerencsénk, de ismerjük egymást, hiszen jó ideig az Edictum szerkesztőségének tagja volt. Írott üzeneteken át voltunk kapcsolatban, ahogy a legtöbbekkel. Most viszont találkozni fogunk, hogy átbeszéljük, milyen feladatai lennének, mikor kéne dolgoznia, mennyi fizetség járna érte, és hasonló részleteket. Azt nem ez alapján akarnám eldönteni, megfelelő-e a munkára. Ez ki fog derülni az első napokon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2017. május 31. 23:02 | Link

Cameron

Azt hiszem, mostanra már igazi menyaszörny lázban kellene égnie, de mégsem érzi, hogy itt lenne a helye. Talán a hat - nyolc szakítás, amit az elmúlt hónapban eszközöltek Mr. Warrennel, elvette a kedvét attól, hogy a finishben nekiálljon pattogni. Már nem sok kell ahhoz, hogy egy új gyűrű kerüljön az ujjára, egy olyan, amit amúgy ő fog elkészíttetni, mert pontosan tudja, hogy a férfi nem lenne hajlandó még egy "vacakért" pénzt kiadni. A mostani, nem csúnya darab, ami az ujján van, így is akciós volt, amiből még volt pofájuk alkudni is. És nem, egy pillanatig se bánta meg, hogy így tettek, és igen, egy auror fizetéséből bőven telne jobbra, de ő maga sem akarta ezt.
Szabadságot azonban így is, úgy is kell kivennie, bár nem akart, de annyi minden halmozódott fel itt a szervezkedés miatt, hogy már egyszerűen nem tűrhette tovább, cselekednie kellett. Első körben elment a hosszú listával, amit reggel írt, és megvette a hiányzó tételeket, majd pedig bevállalta azt, hogy eljön ma ide. Napközben van, így úgy sejti, hogy Adam nincs itt.
- Jó napot, Cameron!
Szerencsére az első kupacot előbb hazavitte, bőven elég lesz most ezt is hazacipelni, mert akkor már a rokonságot is bevállalta.
- Több rendelésért is jöttem. Javítás, újrarúnázás volt. Révay Lili és Révay Franciska, Mácsai Ráhel, Warren Mina, Oravecz Tatiana. Elméletileg mindegyiküknél három dolog lett behozva, de többet sajnos nem tudok.
Főként azért nem, mert sietett, és ráborította a tejet, ami egy pillanat alatt szétáztatta a jegyzetet, de arra emlékezett, hogy mindenkinél három valami volt felírva. Szóval nekik megvan, csak Zója szétszórt kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Riley Meyers
Iskolapszichológus, Edictum lektor, Független varázsló



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 439
Írta: 2017. július 30. 11:53 | Link

#akikapjamarja

Miután még a faluba költözésem estéjén váltottam néhány baglyot a kereskedés tulajával, rögtön másnap reggel el akartam látogatni hozzájuk, hogy elintézzem az okostelóm ellenőrzését és a tolmácseszközöm bővítését. Azonban ember tervez, Merlin - avagy a korán reggel ajtódat döngető vérfarkas - végez, szóval már csaknem dél van, mire sikerül el is vergődnöm a boltig, minekutána hiába kérek eligazítást az első öt járókelőtől.
Mentségemre szóljon, hogy ha tanultam is volna nyelveket (amikhez semmi tehetségem), akkor se beszélnék magyarul. Esküszöm, félelmetes hallgatni is.
Rövid ideig tanulmányozom a kirakatot és az ajtóra gravírozott feliratokat, a nyitvatartást bogarászva, de annyira hunyorgok az üvegekről visszaverődő erős fényben, hogy félúton feladom és bemenekülök a boltba. A csengő természetesen azonnal jelzi érkezésem, de mielőtt még bárki megláthatna, gyorsan letörlöm a homlokomon gyöngyöző verejtéket, majd rövid hezitálást követően rövidebbre veszem a hajam, hogy ne melegítse a tarkóm. Marad pár másodpercem körülnézni az egyelőre üres helyiségben, ami elég is ahhoz, hogy ellenállhatatlanul vonzani kezdjen a kiállítás.
Két lépéssel az első vitrinnél termek, pont megállva, hogy orromat a makulátlan üvegnek nyomjam. Csillogó szemekkel veszem számba a tárgyakat - mindegyiket felismerem, bár a régebbi modelleknél kell egy kis idő, amíg rájövök, milyen célt is szolgálnak. Az eladásra kínált tárgyakon rúnákat is felfedezni vélek, így előhalászom zsebemből a saját, kikapcsolt ketyerémet és megfordítom, hogy megpróbáljam összevetni a kettőt. Mivel ezen és a számítógépemen gyakorlatilag az életem múlik, még használni se mertem amióta itt vagyok, nehogy kárt tegyek benne - és aktívan szenvedtem a hiányától. Első blikkre van némi eltérés, de remélhetőleg csakhamar hozzáértő szemek segítenek majd eldönteni, mekkora és aggódnom kell-e.
Utoljára módosította:Dr. Riley Meyers, 2017. július 30. 12:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1242
Összes hsz: 8046
Írta: 2018. január 24. 23:02 | Link

Eliades Nesztor
kora este | a vevőpultnál | x

Szilvia szokásához híven a boltban volt még, mikor én megérkeztem. Nagyon megértjük egymást mi ketten. Egy szó se hangzik el, csak bólintunk üdvözlésként, néha odaadunk valamit a másiknak, összenézünk párszor és ennyi. Kinsey az, akivel hasonlóan könnyedén dolgozom együtt, csak mondjuk ő általában végigkommentálja a tevékenységünket. Ami persze engem csöppet sem zavar. Kinsey. Keveset látom mostanában. Egyre kevesebbet sajnos.
Immáron magam vagyok az üzletben. Egy bűvös faliórát tanulmányozok éppen a pultnál, amit előbb fektettem el rajta. De jár így vízszintesen is. Szilviát, Cameront, Ilosvai urat és Kinst a bolton kívül jelzik a mutatói, ám komótosan haladnak az üzlet szimbóluma felé, eltérő tempóban, jelezve, hogy nagyjából egy fél nap múlva a legtöbbjük ismét itt lesz, hiszen kezdődik a munkaidejük. Az én mutatóm -teljesen logikusan- a kereskedésen áll. A szerkezet tanulmányozása kimerül nálam annyiban, hogy megfigyelem, amit csinál. Varázstárgy révén bütykölni úgyse lennék képes. Jobb híján csak csodálhatom és fejtegethetem magamban, min alapul a működése. A pult fölé hajolva, két oldalán támaszkodva nézegetem. Hajam sötét függönyként omlik le márványszín arcom mellett.
Az üzlet kirakatán, bejárati ajtaján változatlanul ott virítanak a feliratok, melyek a kedves érdeklődőket arra bátorítják, hogy térjenek be nyugodtan, ha látnak valakit idebenn ténykedni, mozgolódni. Ne foglalkozzanak vele, hogy vége a hivatalos nyitvatartási időnek! Ha valamelyikünk bent van, nyitva vagyunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Reissner Eliza
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. március 30. 20:14 | Link

Adam Kensington
Március 30.; 01:32;



Fél kettő múlt, Liza mégis Bogolyfalván császkált. Ezért szerette a szünetet többek között; most nem kellett a prefektusoktól vagy a tanároktól tartania. Nem különösebben érdekelte, ha büntetést kap, de az már hamarabb, hogy mások tudják, merre van és mit csinál. Jobban szeretett a háttérben maradni, onnan megfigyelni a dolgokat, majd csendesen kérdezősködni. Nem véletlenül volt az álma, hogy újságíró legyen.
Többek között ezért is kereste fel a Kins & Kens üzletet. Korábban sosem járt itt, hiába lógott minden hétvégén Bogolyfalván míg tartott az iskola. Az irodalmi est miatt korábban jött vissza a kastélyba és nem is tervezett hazamenni, csak majd a következő tanév végén.
Az éjszaka hideg volt, de a napközbeni jó idő miatt azt hitte, nem fog megfagyni, így otthon hagyta a kabátját. Óriási hiba volt, ezért sietős léptekkel közelítette meg az üzletet, hogy aztán kopoghasson. Csak reménykedett, hogy ilyenkor is van még valaki, aki fogadja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
KARANTÉN


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 763
Írta: 2018. július 4. 15:17 | Link

Cameron Wallace

Kicsit elveszetten nyit be az üzletbe, mert hiába lakik itt hét éve, akkor se járt még itt. Ha már úgy hozta a sors, hogy varázsló lett belőle, akkor igenis az lesz, és nem fog fülhallgatóval a fülében begubózni magába egész nap - nem mintha nem szeretne. Ő elkötelezetten boszorkány lesz, és csönd - gondolja ritka dacos pillanataiban, pedig ezt a harcot nyilvánvalóan már az elején elvesztette. Időnként még ma is szemügyre veszi a pálcáját, ami csak egy darab bot, és igazából titkon meg van győződve arról, hogy ő most vagy kómában van, vagy betépett, mert ez itt szürreális. Ez a bolt is.

De szürreális vagy sem, ő itt van; a boltban is, ebben az életben is, és mint elkötelezett és általában véve elkeseredett leendő mugliviselkedés-elemző, interjúkat kell készítenie. Ami nem egyszerű feladat, mert kommunikálnia kell az emberekkel. Még jó, hogy van pár olyan ember, akivel egyéb okból kifolyólag is muszáj időnként beszélnie, mert őket könnyebb volt megkérdezni, vállalnának-e egy kis válaszolgatást. És áldja meg az Isten őket, vállalták.

Szóval, benyit, becsukja az ajtót, kapkodva és idegesen - nem kell törődni vele, ő az a szorongós fajta - rápislant a pultra, és nyitja a száját, hogy köszönjön, mikor a szeme sarkából elkap egy okostelefont a vitrinben, és közelebb megy megbámulni. Nem mintha eddig nem látott volna ilyet, egyszerűen csak most eset le a lelkemnek, hogy ez a bolt maga a muglik viselkedését elemző osztály. Mert vegyük az egyszeri mugliszármazású varázslópalántát, akinek megadatott a tehetség, hogy egy faággal sündisznóvá változtassa a poharát - és mindezek ellenére sem hajlandó lemondani a saját lejátszási listáiról és a cicás videókról.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Juhász Laura
Prefektus Navine, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Nyárfalevél kisasszony ^^
offline
RPG hsz: 776
Összes hsz: 2684
Írta: 2019. szeptember 1. 21:06 | Link

Adam


szombat este | |o


Utam ismét errefele vezet, a csodaboltba. Én legalábbis annak hívom, amióta legelőször betévedtem ida, ahol mindenféle mugli- meg varázsketyere van. Ha jól számolom, most vagyok itt talán… harmadszor? Nem, negyedszer. Először ugyebár csak körbenéztem, másodszor hoztam egy tabletet rúnáztatni, amit aztán elajándékoztam. Harmadszor pár hete jöttem, csupán érdeklődni, hogy egyáltalán lehetséges-e olyat beszereztetni, amit szeretnék. Az alkalmazott hölgy, hát … fogalmazzunk úgy, hogy éppen nem volt a kedves eladók mintapéldánya. Sőt. Gyorsan tudtomra adta, hogy jöjjek vissza este, mert akkor lesz benn az, aki nagyobb eséllyel tud információt adni, mint ő és már lépett is tovább a következő érdeklődő felé. Megköszöntem kedvesen a segítségét – udvarias vagyok, na – és biztosítottam róla, hogy így fogok tenni.
Azt nem mondom, hogy könnyen vettem rá magam, hogy sötétedés után elhagyjam a kastélyt. Hiába tehetem már meg, főleg ezen a hétvégén, mégis nehezen vesznek ki az évek alatt berögződött szokások. Igyekszem hát a lehető leggyorsabban elérni az úticélom, olyan hosszúra nyújtva a lépéseimet amennyire csak lehet. Mindezt elég megfeszített tempóban. Futni azért talán mégsem fogok, bár napok óta nem kocogtam. De az már lehet, hogy gyanús lenne, hogy egy fruska így lohol este az utcákon. Hiszen nagyjából senki nem mondja meg rólam, hogy nagykorú vagyok; még én sem. De ez mellékes most, csak az a fontos, hogy végre magam mögött hagyhassam a kivilágított utcákat.
Az utolsó métereket már-már kocogva teszem meg, majd hirtelen lefékezek az ajtóban. Kicsit megtámaszkodom a térdeimen, ez a gyors gyaloglás sokkal fárasztóbb, mint a futás, de komolyan. Lihegek pár sort, bár gyanítom, hogy inkább az adrenalin a tüneteim okozója. Mintha tilosban járnék. Majd felegyenesedve megigazítom a táskám pántjait a vállamon, és erőteljesen, határozottan bekopogok. Ha minden igaz, akkor tényleg tud róla a tulaj, hogy jövök, de ebben az órában azért mégsem rontok be egy üzletbe. Végül is hivatalosan zárva van ilyenkor. Egyik lábamról a másikra álldogálva, szám sarkát rágcsálva várom, hogy bebocsájtást nyerhessek, eltűnve az esetleges kíváncsi szemek elől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Levita (H), Viharmadarak csapattag, Legilimentor, Ötödikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 402
Összes hsz: 1519
Írta: 2020. január 24. 22:26 | Link



- Izgulsz? Ne izguljál - mosolygok az uncsimra, Karcsira, ahoy Masa hívja, de amúgy Karola. Még nem mertem úgy hívni, mert mégiscsak egy fiú név, aztán ki tudja, hogy tőlem hogy venné. Na, mindegy, majd egyszer váratlanul benyögöm. Kinyitom az ajtót a Kins és Kensnél de lefagy az arcomról a mosoly. Már megint az a csaj van, aki mindig morci fejet vág. Adam bá-t szeretem, ő rokonszenves, vagy az öreget. Odamegyek a pulthoz Karolával és rámosolygok a csajszira.
- Helló, kéne nekünk egy okosteló, amit fel is kéne rúnázni - mondom kedvesen, bár pici idegességgel a hangomban. Remélem lesz telefon, mert akkor ciki, ha nem, de szokott lenni.
- Szervusztok - mondja morci kapitány. - Ezek vannak - kitesz elénk hat telefont, és ráadásul az egyik a legújabb Samsung, ami azt hiszem az egyik legjobb márka. Neeem, nem szoktam ilyen mugli weboldalakt nézni, nem kell megijedni. De Karoláé lesz, majd ő választ.
- Nos, melyik tetszik? Ja, én fizetek, és adnék vért is - mosolygok a nőre, majd Karolára vissza és mutatom neki, hogy válasszon. - Öhm, menyi pénzt hoztál? - kérdezem, de amúgy én is hoztam, nem akarom, hogy az első telója valami gagyi legyen. Jó neki minden új, de na, mégiscsak az unokatesóm! Távoli, de az.
- Jó, azt ne - mondom, amikor rábök, vagy felveszi az elsőt. - Abból a háromból válassz - mosolygok Karcsira, majd szétnézek. Ott egy TV, ott egy TV, ott egy TÉVÉÉÉÉÉÉ. Amíg nézegeti ellopakodom tőle és leülök a TV elé. Tök szép és filmek vannak benne, mugli filmek! Egyszer láttam Szigen Szakáll verekedős filmet, hát nagy forma az öreg. Nem volt öreg, de szétvert mindenkit egy hajón. Úszó erőd, azaz! Imádtam, azóta megszereztem telóra, csak hát az kicsi. Persze... ó, de béna Béla vagyok. Át kellett volna rakni Laurára. Baj, hogy róla neveztem el az ajándék tabletet? Úgyse tudja meg! Felállok és végigsimítok a tv tetején, majd visszamegyek karolához.
- Na, megvan a nyerő? - kérdezem kíváncsian.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza