A tavacska közvetlen környezetében, az odavezető úttal szembeni parton találhatóak azok a sziklák, melyek között egy ajtó bújik meg. Sok kíváncsiskodó szemet odavonz, de nem nagy titok, mi rejlik az ajtó mögött, hisz a faluban jó pár helyen ki van plakátolva, hogy hol található Bogolyfalva egyetlen fürdője.
Az ajtón belépve egy kis helyiség tárul az ember szeme elé. Kifinomult és egyszerű, a bejárattól jobbra mosolyog a recepciós az asztala mögül. Az árak jók, a hely még jobb. A belépést egy csuklóra nyomott pecséttel hitelesítik, mely mágikus jóvoltából egyre világosabb zöld lesz, majd eltűnik az idő elteltével.



Fizetés után balra fordulva lehet lejutni a már sziklákkal kirakott lépcsősoron a föld alatti helyszínre, ahonnan egy kisebb terembe érkezünk. Középen aprócska szökőkút, körülötte padokkal. Ajtók nyílnak minden oldalon, az öltözők, mosdók, zuhanyzók, az utolsó oldalról pedig már hallani lehet a víz zúgását, a barlang akusztikáját.
Fürdőruhában, törölközővel már egyszerű az átsétálás a fürdőbe a boltív alatt, és itt egyből szemünk elé tárul a magas, és csodaszép, ám nem nagy medence, és annak helye. A víz a csempének köszönhetően élénk kék, a falakat sok helyen fáklyák világítják meg a jó látásviszonyok érdekében. A nagy medencébe egy helyen a mennyezetről csobog a víz, és vannak benne elkülönülő kismedencék, külön-külön funkciókkal. Vigyázat, a hátsóban előfordulnak varázslatos történések! (Színes hab, víz alatti lélegzés, stb.)
A belső teret egy vízfüggöny választja el a szaunától, mely bejáratát egy helyen kell keresni a fenti büfébe vezető lépcsővel. Nem lehet eltéveszteni, ahonnan a lépcső indul, balra tőle nyílik egy ajtó, egyenesen tovább pedig a szauna.
Fent a büfében lehet kapni friss főtt ételeket, és rágcsálnivalót , üdítőt is. Alkohol kiszolgálása csak felnőttek számára van, az ételeket, italokat vízbe vinni tilos.
Pihenésre alkalmasak a falba bemélyülő kis "partszakaszok", elválasztó falakkal. Nyugágyak nincsenek, de vannak színes párnák helyettük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=730476#post730476][b]Mikecz Emese - 2018.07.29. 18:28[/b][/url]

Meleg. Kegyetlenül meleg van. Hát persze, nekem semmi bajom a nyárral, meg a jó idővel, ide nekem az összes napsütést, de azért ami sok az sok. Szóval hiába nincsen társaságom éppen a mókához, azért összedobok egy fürdőruha-törölköző-papucs kombót a táskámba, és elindulok a falu felé. Igazából az egyetlen amit sajnálok, hogy nincsen egy rendes szabadtéri strand, ahol a hasamat süttethetem a napon, de hát ilyen az élet, mégis mit várhat az ember egy falutól, itt csak barlangfürdő van.
Szerencsémre nem először látogatom a helyet, szóval mindenféle keresgélés nélkül megtalálom a bejáratot, és közben csak reménykedni merek, hogy nincsenek sokan. Persze miért is ne lennének, valószínűleg másnak is csak a vízhez van kedve ilyen melegben. Egy fintorral tolom fel a napszemüvegem az arcomra amikor belépek a barlangba. Már itt hűvösebb van, szóval végül is megérte. Gyorsan kifizetem a belépőt, hogy aztán a szép kis pecséttel a karomon siessek az öltözők felé. Egyetlen jelentőségteljes pillantás elég ahhoz, hogy a szerencsétlen kiscsaj odébb húzza a cuccait a padról. Szemforgatva dobom le a táskám, tényleg annyira nehéz felfogni, hogy mások is vannak itt és nem árt, ha valaki nem terpeszkedik szét?
Nem kell hozzá sok idő, hogy a medencéhez érve máris belevessem magam.
- Na végre… már azt hittem sosem érek ide - kisimítom az arcomból a vizes hajtincseket, amint elégedetten fekszem fel a víz tetejére. Egy pillanatra lehunyom a szemem és azt képzelem, hogy egyedül vagyok. Csak egy kicsit, legalább egy kicsit kizárhatom az idegesítő tömeget.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=733407#post733407][b]Mikecz Emese - 2018.09.03. 13:50[/b][/url]

Szóval ha nem számítjuk a sipítozó kölyköket, akik össze-vissza fröcskölnek, és kivonjuk a számításból a vén hasukat meresztő korosabb varázslókat, akkor végül is azt mondhatom, hogy egészen jó ez a fürdő. Vagy legalábbis a célnak megfelel, meg ilyenek. Igyekszem a medencének az egyik néptelenebb részébe lavírozni, minél kevesebb emberrel kerülve érintkezésbe. Tulajdonképpen csak időnként vagyok mizantrópnak mondható, amúgy egészen kedvelem az embereket (jó, mondjuk addig, amíg nem szólnak hozzám).
Egészen belemerülök ezekbe a nagy filozofálgatásokba, már csak egy szál cigi, meg egy kávé hiányzik. Vagy valami könnyű nyári koktél, azzal most egészen boldoggá lehetne tenni. Na a lényeg, hogy miközben ilyeneken merengek teljesen feleslegesen, arra eszmélek, hogy eltűnt a napszemüvegem. Nyilvánvalóan csak valami idióta gondolja, hogy ez vicces, szóval úgy kapom fel a fejem, hogy már készüljek lehordani a sárga földig, amikor felismerem a szavak mögött rejtőző személyt is. Egy gyors fintort igazán megengedhetek magamnak a láttán.
- Csak a kiváltságosakat - felelem egy vigyor kíséretében, amint végigmérem a Machay úrfit. Hát szerintem Merlin kékszakállú unokatestvére sem tudná megmondani, hogy hol találkoztunk, de gondolom valami családi, aranyvérű-összetartós cuccon. De hát amúgy tök mindegy is, az számít, hogy egészen jól megérjük egymást. Vagy legalábbis őt nem riasztja el az időnként uralmába kerítő unott nihilizmusom, ami már jó pont.
- És mondd csak, te nem találtál ennél zsúfoltabb fürdőt sehol? - körbemutatok a díszes társaságon járatva a szemem, és egy kicsit arrébb is húzódok két nő útjából, akik nagyon belemélyedtek az aktuális pletykákba. - Vagy esetleg tömegfétised van? - kérdezem vigyorogva.
Nekidőlök a medence szélének, miután sikerült találni egy kis szabad helyet. Azt kell mondjam, hogy máris sokkal elviselhetőbbnek tűnik ez a nap.
- Akkor lennék csak igazán boldog, ha lenne egy olyan medence is ahol rágyújthatok - sóhajtok fel, mert hát az már tényleg a mennyország lenne, de sajnos úgy nézem, hogy a morcos medencefelügyelő tekintete mellett ez az álmom nem igazán kivitelezhető. Ha valaha lesz annyi pénzem, hogy vegyek egy saját házat, akkor biztos, hogy lesz medencém.